Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Így mossák a pénzt Magyarországon - jelentett a NAV


Elkészítette éves összefoglalóját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Központi Hivatalának Pénzmosás Elleni Információs Irodája.

Tavaly havonta átlagosan 1143 bejelentés és adatszolgáltatás érkezett a Pénzmosás Elleni Információs Irodához - derül ki a NAV éves összefoglalójából. A 13 716 bejelentés igen nagy része a bankok ellen szólt, egészen pontosan 11 443, biztosítási szolgáltatókat 539, takarékszövetkezeteket 350, egyéb hitelintézeteket 57 esetben jelentettek fel, de 3 ügyvédet, 4 közjegyzõt, illetve 16 könyvelõt is érintettek a bejelentések, míg közben egy adószakértõ, kaszinó, vagy könyvvizsgáló ellen sem érkezett bejelentés.

Az összefoglalóból kiderül, hogy a szervezet tavaly összesen 27 helyszíni és 198 kérdõíves ellenõrzést folytatott, melynek következtében 42 alkalommal köteleztek egy szolgáltatót a szabályzat meghatározott határidõn belüli, megadott szempontok szerinti átdolgozására, illetve egyéb jogsértések abbahagyására, 33 esetben figyelmeztették az érintetteket, hogy amennyiben az elõírt kötelezésnek nem tesz eleget, úgy a bírság kiszabásától nem tudnak eltekinteni, míg összesen 23 esetben éltek a bírságolás eszközével, amelynek során összesen 3,29 millió forintnyi büntetésrõl döntöttek. Ezen kívül a közremûködés hiánya, illetve ellenõrzés akadályozása miatt 5 alkalommal szabtak ki 20 ezer forintos bírságot.

Az Irodának lehetõsége van a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket is hozni, így fordulhatott elõ, hogy tavaly 41 millió eurónyi összeg átutalását akadályozták meg, miután egy magyar gazdasági társaság vállalkozási szerzõdést kötött egy líbiai hivatallal. Ezzel alapesetben nem lett volna gond, ám a hivatal a szerzõdés megkötését követõen pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá került, így bár a szerzõdés teljesítéséhez biztosítékként elõleg-visszafizetési és teljesítési garanciák és viszontgaranciák kibocsátására került sor, ez nem valósulhatott meg, mert a magyar szervezet a nemzeti szabályozásnak megfelelõen idõben értesítette a bíróságot.

Offshore, stróman, számlagyár

A hatóság az év során számos ügytípussal találkozott, így számlázási láncolattal is, melynek lényege, hogy bár az átutalási lánc elején valós gazdasági tevékenységet folytató cég áll, ám több másik vállalkozás közbeiktatásával, akár több vonalon átutalásokat hajtanak végre, általában napon belül, vagy egy-két napon belül, azonos vagy hasonló összegekben. Az átutalási lánc utolsó tagjaként szereplõ gazdasági társaság számlájáról az összegeket átutalják külföldi székhelyû gazdasági társaság fizetési számlájára vagy készpénzben felveszik. Ennek következtében az átutalási lánc elején lévõ társaság a valójában közösségen belüli termékbeszerzését belföldi beszerzésként tudja feltüntetni.

Bár az adóhatóság az elmúlt idõszakban több perrel is felvette a harcot a strómanok ellen, a dokumentum szerint máig elõfordul, hogy a fizetési számla nyitásakor a gazdasági társaság cégjegyzésre jogosultja "megjelenését tekintve hajléktalan személy benyomását kelti vagy a cégvezetésre alkalmatlannak tûnik", aki ráadásul más cégekhez is kötõdik. Ilyenkor jellemzõ, hogy a számlanyitás során feltett kérdésekre önállóan nem tud válaszolni, ahogy a gazdasági társaság tevékenységével, székhelyével, egyéb adataival kapcsolatban sem rendelkezik információval. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda helyzetleírása szerint ekkor általában önmagát nem azonosító személy, vagy személyek kísérik a strómant és helyette nyilatkoznak vagy amennyiben a banki ügyintézõ ezt nem engedi, folyamatosan instrukciókkal látják el a névleges ügyfelet. A tájékoztató szerint a fizetési számlán a legtöbb esetben még nem, vagy csak néhány esetben történt tranzakció.

Az inkasszó elkerülése miatt elõfordul, hogy egy magánszemély számlájára érkeznek rendszeresen "gazdasági tevékenység folytatására" utaló átutalások. Ennek oka, hogy a magánszemély cégjegyzésre jogosultja és/vagy tagja olyan gazdasági társaságnak, melynek számlájára inkasszót bocsátott ki az adóhatóság. Mint írják, a legtöbb esetben egyébként a vállalkozás pénzforgalmi számláját és a magánszemély fizetési számláját ugyanaz a szolgáltató vezeti.

Offshore cégekrõl gyakran hallani, így nem meglepõ, hogy az éves összefoglalóban is feltûnnek ezek az esetek. Az ilyen esetekben az offshore területen bejegyzett cég Magyarországon vezeti fizetési számláját, így a számla felett kizárólag magyar adóügyi illetõségû személyek jogosultak rendelkezni. A rendelkezésre álló adatok alapján az offshore társaság Magyarországon végez gazdasági tevékenységet, így a magyar adóügyi illetõségû gazdasági társaságok, kamat, osztalék formájában, vagy fiktív ügyletek keretében teljesítenek átutalásokat az offshore társaság számlájára. Az offshore társaság ezután a pénzügyi eszközöket tovább allokálja.

A számlagyárakként mûködõ cégek számlájáról folyamatosak a készpénzfelvételek, jelentõs összegben, különbözõ bankfiókokban, illetve ATM-bõl. A számlára érkezõ összegeket valós gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások utalják át, de a gazdasági társaság cégjegyzésre jogosultja általában a társaságról minimális ismerettel rendelkezik és a banki kapcsolattartás során más személyek irányítják.
Kockázati tényezõk, figyelmeztetõ jelek

a gazdasági társaság rendszeresen teljesít átutalásokat olyan gazdasági társaságoknak, amelyek számláiról készpénzben veszik fel az összegeket, a beszámlázó gazdasági társaságok cseréje folyamatosan megfigyelhetõ;
a gazdasági társaság árbevétele magas, de a ráfordítás majdnem ugyanakkora;
a gazdasági társaság külföldi állampolgárságú és állandó lakóhelyû ügyvezetõjének nincs belföldi bejelentett lakcíme, csak kézbesítési megbízottra vonatkozó adatok bejelentésére került sor, a kézbesítési megbízott több gazdasági társaság esetében is ellátja ezt a feladatot;
a megalakulást követõen - különösen alacsony jegyzett tõke esetén - jelentõs forgalom, illetve nagy összegû fizetendõ és emellett közel azonos összegû levonható általános forgalmi adó bevallása történik;
a bejelentett székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja;
gyakori székhely-, illetve tulajdonosváltás;
a tulajdonos és vezetõ tisztségviselõ lakó-, tartózkodási helye, illetve a tevékenység végzésének helye a vállalkozás székhelyétõl eltérõ illetékességi területen található;
a bevallások benyújtásának elmaradása, bejelentési-, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása;
nullás adattartalmú bevallások benyújtása több egymást követõ idõszakban;
ellentmondás van a mérleg és az eredménykimutatás adatai között. Azaz egy társaság (pl. termelõ, nagykereskedelmi tevékenységet végzõ) mérlegének december 31-i fordulónapon kimutatott adatai szerint a készletérték több éven keresztül például 100 millió forint körül mozog, de az eredmény kimutatásban az értékesítés nettó árbevétele évente ennek a töredéke, 20-30 millió forint. Az ellentmondás tehát több éven keresztül vizsgált idõszak alapulvételével a magas készletértékbõl és a hozzá viszonyítottan alacsony értékû árbevételbõl adódhat.
Link

Hozzászólások


#1 | vihar - 2014. április 11. 21:14:18
NAV-nak
Halottam olyan fuvarozásról, hogy valaki már többször fuvarozta ugyanazt a lefólíázott raklapot külföldre, több éven áthúzódva. Valakik meg visszafuvarozták. Egyszerû pénzszivattyú.
#2 | Kedvesi - 2014. április 12. 02:13:08
Na, ezt is ki lehetne azonnal küszöbölni ha lenne határ és vámellenõrzés. De hát ugye feltétlenül be kellett lépni ebbe az EUSSR-be!

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.