Navigáció
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
Üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
Majdan: irányĂtott káosz kijevi mĂłdra
Az alkotmányos forradalom és a kormány erõszakos megdöntése Ukrajnában meggyõzõen mutatja, hogy a pénzügyi támogatás és a lakosság információs megdolgozása eredményes lehet.
Amerikai diplomaták szerint az USA több mint ötmilliárd dollárt „pumpált” a demokrácia fejlesztĂ©sĂ©be Ukrajnában. Az oroszellenes, nyugat-barát politikusok Ă©s a helyi mĂ©dia a nem-kormányzati szervezetek kiterjedt hálozatán keresztĂĽl jutottak a pĂ©nzhez.
Ukrajnában ösztönöztek mindent, ami Oroszország gyengĂĽlĂ©sĂ©t szolgálta. Washington Ă©s BrĂĽsszel szemet hunyt a leplezetlen neo-fasizmus terjedĂ©sĂ©re EurĂłpa szĂvĂ©ben, arra, hogy megsĂ©rtettĂ©k az orosz ajkĂş lakosság jogait, hogy politikai okok miatt ĂĽldöztĂ©k az embereket. Sõt, a nyugati stratĂ©gák a fegyveres felkelĂ©st akkor is korrupciĂł elleni bĂ©kĂ©s tĂĽntetĂ©snek neveztĂ©k, amikor Kijevben bĂ»nĂĽldözõ szervek munkatársainak vĂ©re folyt. Az eredmĂ©ny egyĂ©rtelmĂ»: káosz Ukrajnában Ă©s annak reális veszĂ©lye, hogy az ország legalább kĂ©t rĂ©szre szakad.
Arszenyij Szavickij az orosz Sztratégiai Kutatások Központjának vezetõje ennek kapcsán elmondta:
A Majdan nem keletkezik lĂ©gĂĽres tĂ©rben. A tiltakozĂł tevĂ©kenysĂ©g kibontakozásához sĂşlyos társadalmi-gazdasági Ă©s politikai feltĂ©telek szĂĽksĂ©gesek. A globális szerepre igĂ©nyt tartĂł államok felhasználhatják ezt saját cĂ©ljaik elĂ©rĂ©sĂ©hez. Az „arab tavasz”, az ukrán „forradalom”, ugyanĂşgy mint a kirgizisztáni esemĂ©nyek 2010-ben - mindez egy bevált technolĂłgiának az eredmĂ©nye.
Az a séma, amelyet Ukrajnában alkalmaztak, használható számos más poszt-szovjet országban, ott, ahol az emberek nem biztosak a jövõben. Ez megtörténhet, például, Moldovában és a közép-ázsiai államokban. Az USA és a NATO már nagyon nagy aktivitást mutat ott. Oleg Nemenszkij politológus rámutat, hogy a kijevi események nem valami egyedülálló dolog, ott a már jól ismert és hatékony mechanizmus használták.
Az irányĂtott káosz technolĂłgiáját az USA-ban dolgozták ki. A lĂ©nyege az, hogy össze kell gyĂ»jteni egy nagy tömeget, Ă©s állandĂłan ösztönözni kell az emberek tiltakozását. Közben nem kell megfogalmazni a vĂ©gcĂ©lt, a tömeg elĂ© közbĂĽlsõ cĂ©lokat kell kitĂ»zni, Ă©s állandĂłan változni kell azokat. A kijevi majdant azĂ©rt hĂvták össze, hogy rákĂ©nyszerĂtsĂ©k Janukovicsot a társulási megállapodás aláĂrására. Aztán ez a cĂ©l háttĂ©rbe szorult, Ă©s több más cĂ©lt tĂ»ztek ki.
A Majdan közeledĂ©sĂ©nek egyik legnyilvánvalĂłbb jele a kĂĽlföldrõl szponzorált emberi jogvĂ©dõ alapĂtványok Ă©s a nem-kormányzati szervezetek aktivizálĂłdása. Most az ukrán forradalom mĂłdszereit más poszt-szovjet országok ellenzĂ©ke veszi fegyvertárába.
Teljes szöveg: Link
Amerikai diplomaták szerint az USA több mint ötmilliárd dollárt „pumpált” a demokrácia fejlesztĂ©sĂ©be Ukrajnában. Az oroszellenes, nyugat-barát politikusok Ă©s a helyi mĂ©dia a nem-kormányzati szervezetek kiterjedt hálozatán keresztĂĽl jutottak a pĂ©nzhez.
Ukrajnában ösztönöztek mindent, ami Oroszország gyengĂĽlĂ©sĂ©t szolgálta. Washington Ă©s BrĂĽsszel szemet hunyt a leplezetlen neo-fasizmus terjedĂ©sĂ©re EurĂłpa szĂvĂ©ben, arra, hogy megsĂ©rtettĂ©k az orosz ajkĂş lakosság jogait, hogy politikai okok miatt ĂĽldöztĂ©k az embereket. Sõt, a nyugati stratĂ©gák a fegyveres felkelĂ©st akkor is korrupciĂł elleni bĂ©kĂ©s tĂĽntetĂ©snek neveztĂ©k, amikor Kijevben bĂ»nĂĽldözõ szervek munkatársainak vĂ©re folyt. Az eredmĂ©ny egyĂ©rtelmĂ»: káosz Ukrajnában Ă©s annak reális veszĂ©lye, hogy az ország legalább kĂ©t rĂ©szre szakad.
Arszenyij Szavickij az orosz Sztratégiai Kutatások Központjának vezetõje ennek kapcsán elmondta:
A Majdan nem keletkezik lĂ©gĂĽres tĂ©rben. A tiltakozĂł tevĂ©kenysĂ©g kibontakozásához sĂşlyos társadalmi-gazdasági Ă©s politikai feltĂ©telek szĂĽksĂ©gesek. A globális szerepre igĂ©nyt tartĂł államok felhasználhatják ezt saját cĂ©ljaik elĂ©rĂ©sĂ©hez. Az „arab tavasz”, az ukrán „forradalom”, ugyanĂşgy mint a kirgizisztáni esemĂ©nyek 2010-ben - mindez egy bevált technolĂłgiának az eredmĂ©nye.
Az a séma, amelyet Ukrajnában alkalmaztak, használható számos más poszt-szovjet országban, ott, ahol az emberek nem biztosak a jövõben. Ez megtörténhet, például, Moldovában és a közép-ázsiai államokban. Az USA és a NATO már nagyon nagy aktivitást mutat ott. Oleg Nemenszkij politológus rámutat, hogy a kijevi események nem valami egyedülálló dolog, ott a már jól ismert és hatékony mechanizmus használták.
Az irányĂtott káosz technolĂłgiáját az USA-ban dolgozták ki. A lĂ©nyege az, hogy össze kell gyĂ»jteni egy nagy tömeget, Ă©s állandĂłan ösztönözni kell az emberek tiltakozását. Közben nem kell megfogalmazni a vĂ©gcĂ©lt, a tömeg elĂ© közbĂĽlsõ cĂ©lokat kell kitĂ»zni, Ă©s állandĂłan változni kell azokat. A kijevi majdant azĂ©rt hĂvták össze, hogy rákĂ©nyszerĂtsĂ©k Janukovicsot a társulási megállapodás aláĂrására. Aztán ez a cĂ©l háttĂ©rbe szorult, Ă©s több más cĂ©lt tĂ»ztek ki.
A Majdan közeledĂ©sĂ©nek egyik legnyilvánvalĂłbb jele a kĂĽlföldrõl szponzorált emberi jogvĂ©dõ alapĂtványok Ă©s a nem-kormányzati szervezetek aktivizálĂłdása. Most az ukrán forradalom mĂłdszereit más poszt-szovjet országok ellenzĂ©ke veszi fegyvertárába.
Teljes szöveg: Link
Hozzászólások
#1 |
Perje
- 2014. április 16. 14:21:43
#2 |
ijfeszito
- 2014. április 16. 14:25:07
#3 |
soveg
- 2014. április 16. 14:59:46
#4 |
Perje
- 2014. április 16. 15:42:43
#5 |
postaimre
- 2014. április 16. 20:19:43
#6 |
postaimre
- 2014. április 17. 08:27:06
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.