Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Még idén jöhet a Nemzeti Közmûszolgáltató Vállalat


Elképzelhetõ, hogy már õsszel nekiáll a kormány a Nemzeti Közszolgáltató Társaság megvalósításának. A legnagyobb homály egyelõre ott van, hogy mi lesz azokkal a területekkel, amiket nem vett meg az állam. Idén még biztosan nekifutnak a devizahitelesek ügyének is.

MĂ©g a nyáron elfogadhatja a parlament az Ăşj közszolgáltatási törvĂ©nyt, Ă©s mĂ©g az idĂ©n megalakulhat a Nemzeti KözszolgáltatĂł Társaság (NKT) – tudta meg a hvg.hu kormányzati forrásbĂłl. Az illetõ a cĂ©g elnevezĂ©sĂ©ben nem volt teljesen biztos, de mint mondta, „a ’nemzeti’ nĂ©v egy ilyen fontos dologbĂłl nyilván nem maradhat ki, a ’közszolgáltatĂł’ pedig adja magát a profil miatt. De hogy ’társaság’-nak, ’holding’-nak hĂ­vják majd, vagy esetleg más társasági forma alapján nevezik el, az mĂ©g nem eldöntött” – mondta a forrás.

Kormányközeli informátorunk szerint a törvĂ©ny szövege gyakorlatilag már tavaly novemberben elkĂ©szĂĽlt, Ă©s azĂłta vár arra, hogy a kormány elĂ© kerĂĽljön. De szerinte erre is hamarosan sor kerĂĽl. A jogszabály kulcsmondata a következõ: „az állam a közmĂ»szolgáltatások biztosĂ­tására társaságot hoz lĂ©tre, többsĂ©gi közössĂ©gi tulajdonban”. Vagyis – Ă©s ez lĂ©nyeges fejlemĂ©ny az eddig ismert rĂ©szletekhez kĂ©pest –, a cĂ©g kisebbsĂ©gi rĂ©szĂ©t akár egy magáncĂ©g, sõt akár egy kĂĽlföldi vállalat is birtokolhatja majd. KĂ©rdĂ©sĂĽnkre, hogy ez hogyan fĂ©r össze a nonprofit jelleggel, az informátor azt mondta: egyáltalán nem szokatlan, hogy egy állami cĂ©gben kisebbsĂ©gi magántulajdon is van.

Ide is, oda is

Jelen esetben például el lehet képzelni egy olyan felosztást is, hogy bizonyos tevékenységeket, például a gáz- vagy vízfogyasztás mérését (ami komolyabb technikai felkészültséget igényel) a külföldi kisebbségi szakmai tulajdonos végzi. Ebben az esetben az üzemi költségekben megjelenne az is, hogy õk ezt a részfeladatot profitorientált módon végzik el, ennek mértéke pedig természetesen tárgyalások eredménye lenne.

A cég a Fõgáz és a Fõvárosi Csatornázási Mûvek teljes állami tulajdonba vételét követõen, a Közép, valamint a Dél-dunántúli Gázszolgáltató megvásárlásával (mindkettõ az E.ON tulajdonában van) kapja meg az induláshoz szükséges formáját. A kormányzati forrás szerint a cél, hogy a társaság szolgáltatásaival az ország nagyobbik részén biztosítsa a gáz, az áram-, a csatorna- és lehetõleg a vízszolgáltatást is.

Orbán Viktor az észak-déli gázfolyosó magyar és szlovák földgázhálózatok összekapcsolása alkalmából rendezett ünnepségen 2014. március 27-én
Fotó: Fazekas István

A kormányzati logika szerint a cég az árképzésének köszönhetõen alá tudna ígérni a jelenleg még a magyar piacon jelen lévõ többi közmûszolgáltatónak. Ezzel párhuzamosan kampányt indítanának a fogyasztók megnyerése érdekében. Arra a kérdésre, hogy az állami holding szolgáltatási területén kívül esõ fogyasztók hogyan juthatnak hozzá az olcsóbb szolgáltatásokhoz, azt a választ kaptuk, hogy elvileg ma is lehetséges a fogyasztó gáz- vagy áramszolgáltatók közötti válogatása.

A valĂłságban ez azĂ©rt nagyon bonyolult, mivel a hatĂłsági árazás miatt minden szolgáltatĂłnál ugyanannyit fizet a lakossági fogyasztĂł, Ă­gy a szabad szolgáltatĂłválasztás jelenleg Ă©rtelmetlen opciĂł, mivel nem mĂ»ködik a piac. Az Ăşj rendszerben viszont – magyarázta a forrás – az állami holding feladata lesz megteremteni annak a lehetõsĂ©gĂ©t, hogy mindenki Ă©lhessen a szolgáltatĂłválasztás jogával.

Ez a gondolatmenet arra utalhat, hogy a kormány nem vesz állami tulajdonba minden közmûszolgáltatót. Az E.On után tehát nem törekszik a Tigáz, illetve az E.On áramszolgáltató állami vállalattá tételére. Kérdés, hogy egy Nemzeti Közszolgáltató Társaság mint állami szereplõ mennyi helyet hagy például a Tigáznak arra, hogy a saját költségeit el tudja számolni az árban. A költség egyébként aszerint is különbözik, hogy az a fõvárosban, a Dunántúlon vagy a kelet-magyarországi régióban merül fel.

Ki képzi az árat?

Az NKT árképzésével kapcsolatban a forrás annyit mondott, hogy egy ilyen rendszerben a központi árszabályozás jelenlegi formája vélhetõen fölöslegessé válik, de még errõl sincs ugyanakkor döntés. Forrásunk szerint a legvalószínûbb megoldás, hogy az állam közszolgáltatási szerzõdést köt majd a Nemzeti Közszolgáltató Társasággal. Ennek része lesz a mindenkori ár megállapítása is, így attól kezdve a holding feladata lesz, hogy ebbõl biztosítsa saját mûködését. Azt a forrás ugyanakkor hangsúlyozta: a nonprofit jellegtõl függetlenül a mindenkori közmûáraknak olyanoknak kell lenniük, hogy a rendszer folyamatos fejlesztésére és karbantartására legyen pénz.

Mindeközben a Fidesz-KDNP-ben sem egyĂ©rtelmĂ» a harmadik Orbán-kormány egyik legjelentõsebb intĂ©zkedĂ©sĂ©nek megĂ­tĂ©lĂ©se. Van olyan befolyásos fideszes kĂ©pviselõ, aki szerint „a nonprofit jelleg Kelet-EurĂłpában mindig azt jelenti, hogy a menedzsment nem Ă©rzi elĂ©g motiváltnak magát az eredmĂ©nyes mĂ»ködtetĂ©sre, Ă©s – mondjuk ki – ilyen esetben sokan hajlamosabbak a belsõ vállalati korrupciĂłra is”. A kĂ©pviselõ egyĂ©bkĂ©nt a megvalĂłsĂ­tás sebessĂ©gĂ©t illetõen sokkal pesszimistább. Mint mondta, jĂł, ha a rendszert a ciklus vĂ©gĂ©re sikerĂĽl felállĂ­tani Ă©s beindĂ­tani. Az ĂĽtemezĂ©st illetõen egy másik kormányzati forrásunk is Ăşgy vĂ©lte, amennyiben a 2018-as választásokra már Ăşgy fordulnak rá, hogy Ă©ppen elkezdett mĂ»ködni a nonprofit közmĂ»szolgáltatás Magyarországon, akkor azt már sikerkĂ©nt könyvelhetik el.

Mint még március közepén megírtuk, az állam a Fõvárosi Gáz-, Csatornázási, és Vízmûvek átvételével afféle modellkísérletbe kezd a választások után a közmûvek nonprofit üzemeltetésével kapcsolatban. Ezzel kapcsolatosan még az is felmerült, hogy Budapesttõl gyakorlatilag minden városüzemeltetési feladatot átvesznek, a tömegközlekedéssel együtt. Ami gyakorlatban azt is jelenti, hogy az állam átveszi a két nagy városházi holdingot, a Budapesti Városüzemeltetési Központot és a Budapesti Közlekedési Központot.

Az MVM Magyar Villamos Mûvek Zrt. decemberben írta alá a Fõgáz Zrt. addig német tulajdonban lévõ 49,83 százalékos részvénypakettjének megvásárlásáról szóló adásvételi szerzõdést. A pakettet 41 milliárd forintért vette meg az MVM. A Fõgáz többségi tulajdona jelenleg a fõvárosi önkormányzat tulajdonában van. A Fõvárosi Közgyûlés január 29-i zárt ülésén mondott le a Fõgáz-részvények elõvásárlási jogáról.

És még nincs vége...

A héten megjelent a kormányhatározat, mely szerint az MVM a fõváros Fõgázban meglévõ többségi tulajdoni hányadát is meg kívánja vásárolni. A fõváros közgyûlése megadta a hozzájárulást, de az árról még nem született döntés. Az MVM megvenné az E.On két gázelosztó társaságát és az ügyfélszolgálati cégét is. A szándéknyilatkozatot alá is írták, a vételárról szintén még nincs információ, azt állítólag késõbb állapítják meg.

A lakossági rezsi több lĂ©pĂ©sben törtĂ©nt csökkentĂ©se ugyanakkor csak az elsõ lĂ©pĂ©s volt a kormány szándĂ©kai szerint. Orbán Viktor mĂ©g március 21-Ă©n a brĂĽsszeli uniĂłs csĂşcson jelentette be, hogy a háztartások Ă©s a közintĂ©zmĂ©nyek energiaköltsĂ©geinek csökkentĂ©sĂ©n tĂşl a kormány a gazdaság egyĂ©b szektoraira is ki akarja terjeszteni a rezsicsökkentĂ©st, az ipari felhasználásĂş energia árát is csökkenteni szeretnĂ©. „A versenykĂ©pessĂ©g kulcsa a jövõben az energia ára lesz” – mondta akkor a kormányfõ. Az ipari felhasználásĂş energia árcsökkentĂ©sĂ©nek rĂ©szletei ismertetĂ©sĂ©t „egy, a választások utáni sajtĂłtájĂ©koztatĂł tĂ©májának” nevezte a kormányfõ.
Hitelrezsi
A másik, mĂ©g az idĂ©n „Ăşjraszabásra” várĂł stratĂ©giai terĂĽlet a kormány számára a devizahitelesek ĂĽgye. Ezzel kapcsolatban Rogán Antal azt mondta a hvg.hu-nak a választások elõtt adott interjĂşjában, hogy „ezen a tĂ©ren viszonylag gyors munka vár az Ăşj parlamentre. Lehetõleg mĂ©g 2014-ben lehetõsĂ©ge lesz arra, hogy döntĂ©st hozzon a devizahitelek kivezetĂ©sĂ©rõl, illetve 2015-tel vĂ©gleg megszĂ»nik az ĂĽgyfelek árfolyamkockázata”. A konkrĂ©t formárĂłl a Fidesz frakciĂłvezetõje nem akart nyilatkozni, csak annyit mondott, a „megoldás a hitelek forintosĂ­tása Ă©s az árfolyamgát között van”, informáciĂłink szerint a legvalĂłszĂ­nĂ»bb, hogy az árfolyamgát jelenlegi árfolyamaihoz közeli szinten (180 forintos svájci frank, Ă©s 250 forintos eurĂł árfolyam) univerzálissá, Ă©s kötelezõvĂ© teszik az árfolyamgátat.
Link

Hozzászólások


#1 | Gutai Zub - 2014. április 16. 20:53:27
és nemzetivé lesz holnapra a világ.....

Most, hosszú évek, rabló zsákmányolása után, (uzsora hitelbõl, mert pénzük az nincs) bevonul az ormány a közmûszolgáltatásba, legalább is egy részébe.
A szétrohadt vezetékeket, csatornákat, hálózatokat és közmûveket majd az adófizetõk pézébõl kijavítják, újraépitik, rendben tartják. A több "szakmai" tudást igénylõ számlázást, pénzbeszedést, (eddig is csak ezt csinálták) elvégzik a tulajdonban maradt profi idegenek.
A máv-nál is ez történt.
Ja ,és gátat szabnak a nemzeti árfolyamgátra, stb.
#2 | Balu - 2014. április 16. 21:41:47
Nahát, ez remek hír! Mostantól mindenki ugyanannak a cégnek nem fizethet, szóval megnyílik az esély arra, hogy a magyarság némileg egységesülhessen. (Mondjuk tudtommal a gáz és áram most is monopólium - E.ON).

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.