Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Tehetetlenül zuhanunk a sötét örvénybe


A befejezetlen arab tavaszra, az ukrán válságra és a megromlott orosz-EU viszonyra föderalizmusa erõsítésével kellene válaszolnia Európának, ehelyett az európai parlamenti választások nyomán várhatóan egy még töredezettebb kontinens áll majd szemben fenyegetõ környezetével.

A történelmi példák azt mutatják, hogy az erõs föderális államszövetségek külsõ fenyegetések ellensúlyozására jöttek létre - kezdi elemzést a Bloomberg. Amikor 1787-ben az USA alkotmányának szövegét elfogadták, John Jay, az amerikai állam egyik alapító atyja a következõképpen fogalmazott: a tagállamok szívélyes uniója egy hatékony nemzeti kormány irányítása alatt - ez kínálja a legnagyobb biztonságot a külsõ fenyegetésekkel szemben.

A washingtoni szövetségi kormányt az amerikai forradalommal szembeni brit fenyegetés erõsítette meg, de számos hasonló példát ismerünk. Az polgárháború lezárása érdekében ütötte össze Nagy-Britannia a kanadai kolóniák konföderációját, pár száz évvel korában Svájc az Alpokon átvezetõ kereskedelmi útvonalak védelmére jött létre. (Régiónkból példaként említhetnénk a cseheket és a szlovákokat, illetve a délszláv nemzeteket, amelyek nem kis részben az elsõ világháborút követõ bizonytalan politikai-gazdasági környezet elleni védekezésként hoztak létre közös államukat, Csehszlovákiát és Jugoszláviát - a szerk.)

Más úton Európa

Ukrajna felbolydulásától kezdve az orosz fenyegetésig és a kaotikus szíriai polgárháborútól a szétesett Líbiáig az EU számos külsõ veszéllyel szembesül, ám ahelyett, hogy tagállamai az összefogás megerõsítésének lehetõségét keresnék, inkább azzal vannak elfoglalva, mi állítja szembe egymással õket. Az EU megosztott azzal kapcsolatban, mi lenne a helyes válasz erre a helyzetre - állítja Jan Marinus Wiersma, az Európai Parlament (EP) korábbi korábbi holland képviselõje. Amíg nincs egységes válasz arra, hogyan reagáljon a közösség az orosz ambíciókra, megosztott is marad Európa.

Az európai országok más utat jártak be, mint az USA. A második világháború után az amerikai védelmi erõre támaszkodva Nyugat-Európa létrehozta a maga szövetségét, amely az euró 1999-es bevezetésében érte el csúcsát. A laza föderáció korlátozott befolyást biztosít Brüsszelnek, a hatalom a nemzeti fõvárosokban, fõként Berlinben, Párizsban és Londonban összpontosul.

JĂł ez Ă­gy (?)

Európának nincs is szüksége sokkal többre, mint ez - véli Thomas Hueglin kanadai társadalomtudós, a föderális rendszerek szakértõje. A kérdés az, hogy az eurózóna adósságválságával szembeni harc során felturbózott döntéshozatali apparátus képes-e visszavezetni a közösséget ahhoz a prosperitáshoz, amely korábban az összefogás ösztönzõje volt. A professzor szerint az emberek a föderalizmus alatt az USA túlcentralizált rendszerét értik. Ezzel szemben az Európai Unió sokkal decentralizáltabb, ám ez mûködési mód jobban megfelel a mai globalizált világnak.

Igen ám, csakhogy eközben Európa ma körül van vége olyan államokkal, mint az autoritárius berendezkedésû Fehéroroszország és a hozzá hasonló többi volt szovjet tagköztársaság, vagy a közel-keleti és észak-afrikai országok a maguk befejezetlen arab tavaszával. Az EU-t megroggyant gazdaságú társadalmak veszik körül, amelyeket szociális és vallási konfliktusok fertõznek, miközben diktátorok vagy áldemokraták állnak az élükön.

Rejtett bombák

Az ukrán válság elfedi a kontinenst körülvevõ többi ketyegõ bombát. Fehéroroszország elnöke, Alekszandr Lukasenko, akit sokan Európa utolsó diktátorának tartanak, és akinek országával szemben az emberi jogok megsértése miatt az EU szankciókat vezetett be, nemrégiben látványosan kívánta demonstrálni, hogy nem a Kreml bábja. Egy minszki konferencián az orosz nagykövet jelenlétében kijelentette: "Nem vagyok toalettpapír". Ezzel nyitott frontot országa egyetlen támaszával a moszkvai vezetéssel szemben.

Tony Blair volt brit miniszterelnök, jelenleg az ENSZ közel-keleti megbízottja a Bloomberg fórumán azt mondta, hogy ami a Közel-Keleten történik, az a 21. század legnagyobb globális biztonsági fenyegetése. A három éve tartó szíriai polgárháborúban már 150 ezren haltak meg. Egyiptomban két népfelkelés zajlott le egymás után: az elsõ eltakarította a katonaság uralmát, a második visszahozta azt. Líbiában három évvel a korábbi diktátor, Muammar Kadhafi halála után nem sikerült stabilizálni az államhatalmat. Törökországban, amelyben sokan az EU és a muzulmán világ közti híd lehetõségét látták, a hatalom rendszeresen megszegi a demokratikus játékszabályokat, például cenzúrázza a Twittert.

Hiú remény

Az európai centralizáció hívei rendszeresen érvelnek azzal, hogy Európa elõtt az amerikai út áll. Ahogy a brit haditengerészet fenyegetése összekovácsolta az amerikai államokat, úgy az európai béke védelme integrációjuk erõsítésére kényszeríti az EU tagállamait. Ennek azonban ellentmond, hogy miközben Oroszország 40 ezer katonát sorakoztatott fel Ukrajna keleti határán, az európai kormányok nem tudtak megállapodni keményebb szankciókban Moszkva ellen.

A Mediterrán térségben kialakult felfordulás, illetve a súlyos belsõ szociális veszélyek, mindenekelõtt az 10,6 százalékos uniós munkanélküliség - a fiatalok körében majdnem 23 százalék ez az arány -, nem állították meg az olyan enyhén szólva euroszkeptikus pártok elõretörését, mint francia Nemzeti Front. Az gazdasági káosztól, az Észak-Afrikából érkezõ menekültektõl és a radikális iszlám ideológiák terjedését tartó kisemberek tömegei komoly hatalomhoz juttathatják ezt a pártot a május végi EP-választásokon.

Bizalmatlansági szavazás

A szavazás az európai elit elleni demonstrációvá válhat. A Nemzeti Front több voksot kaphat, mint bármelyik másik francia politikai erõ: a CSA közvélemény-kutató intézet friss adatai szerint 24 százalékos támogatottságra számíthat. A PollWatch független statisztikai adatgyûjtõ szervezet azt jósolja, hogy a következõ EP-ben az elitellenes pártok súlya 12,5 százalékra nõhet a korábbi 4,3 százalékról.

Az Európai Parlament egyfajta alsóházként funkciónál, szemben az állam- és kormányfõket tömörítõ Európai Tanáccsal, amely az európai szabályalkotás felsõháza(szenátusa). Az utóbbinak jóval nagyobb a befolyása a döntéshozatalban, mint az elõbbinek. Ha az elitellenes hangulat erõsödésével kapcsolatos elõrejelzések teljesülnek, akkor az EP az unió erõsítését és gyengítését akaró politikai erõk küzdelmének hadszínterévé válhat. Ez tovább nehezítené az egységes uniós külpolitikai fellépést a környezõ világ fenyegetéseivel szemben.

Ugyanez igaz a belsõ gazdasági válság kezelésével kapcsolatban. Ana Gomes portugál szocialista politikus, aki harmadik EP-képviselõi ciklusára készül, úgy véli, hogy Európa még széttagoltabbá válhat. Az élesen szemben álló felek állóháborúja rettentõen veszélyezteti az Európa-projekt jövõjét.
Link

Hozzászólások


#1 | mindannyiunknak - 2014. május 03. 15:36:10
Fenyegetõ környezetével????????

Ezt valaki fejtse már ki nekem. Én csak azt a fenyegetést látom, ami a védelmezõ államunk mûvel, de nem a külföld felé, hanem éppen a lakosokkal szemben. Lépten nyomon bírságolnak, de nem kicsit, a fizetésem 80%-át viszik, az embereket a tévében hülyítik, a gyerekeket az iskolában, de már el sem lehet õket hozni négy elõtt, azaz gyakorlatilag már nem is szülõ neveli õket. Otthon meg még házi feladat, stb.
Aki szóvá teszi a törvénytelenséget, az kerül a vádlottak padjára. Aki dolgozik, az bûnözik. Aki lop - hát csak megélhetési... De aki milliárdokat lenyúl?
Hagyjuk már a fenyegetõ környezetet! Nem fenyeget is más, csak az ostobaság. De az nagyon.
#2 | Pitkin - 2014. május 03. 19:05:27
Usa nyerészkedik, Európa lakossága szív. Ezek az usas ambíciók. Lásd: a történelem. Meddig játssza még az európai Ember a érthetetlent?

Miért kell megint Európát felégetni? Most egy Földrész kell a ciánosnak? Usa teremt egy helyet számukra? Nem szeret ott az araboknál? Maradnak Németek, Franciák, Olaszok, Szerbek, Csehek, Lengyelek...! Hát nem szeretik õket sem ciános. Csak szét kell saját otthonaikban nézni! Nem fognak a bõrükben elférni, ahogy megvetik a lábukat.
#3 | nyilas - 2014. május 03. 20:08:17
Amíg nincs egységes válasz arra, hogyan reagáljon a közösség az orosz ambíciókra, megosztott is marad Európa.


A pofátlanság teteje, hogy "orosz ambíció"-nak nevezik az oroszok ellenállását a cionista felforgatással szemben!s_*_rtata
#4 | keepfargo - 2014. május 04. 08:12:13
A "demokratikus játékszabályok"-nak kell megfelelni? Mik is ezek? Szabad kezet a liberalizmusnak, a spekulációnak, a nemzetietlen álkultúrának, a rablásnak, erkölcsi züllésnek, szexuális aberrációnak, kozmopolita sz...keverésnek?

Következik: az európai tavasz?

A zsidó "rendjénél" minden káosz jobb; minden nacionalizmus, minden diktatúra. Hiszen a rák "rendje"- egyedüli és végsö funkciója - az, hogy az ép testet tönkretegye szabad burjánzásával.

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.