Posta Imre weboldala

Navigci

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezs

Felhasznlnv

Jelsz



Elfelejtetted jelszavad?
j jelsz krse

dvzlet


A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Atilla miatt büntetheti Strasbourg a törököket


Várjunk csak! Ez azért most "Trianonra" is igaz, meg Palesztinára is és a Benes dekrétum sincs feledve..., no meg ATILLA, csak így magyarosan?
Törökország 1974-ben szállta meg Ciprus északi részét, amikor Görögország magához akarta csatolni a szigetet. A törökök ezt megakadályozták és létrehoztak egy olyan államot, amit rajtuk kívül senki sem ismer el: az Észak-ciprusi Török Köztársaságot. A megszállás során rengeteg kegyetlenség történt és majdnem kétszázezer embert üldöztek el az otthonából a törökök. Ciprus a strasbourgi bíróság elõtt perelte be Törökországot, hétfõn döntenek arról, hogy visszajár-e az elüldözött emberek háza.

Amikor 1974-ben a törökök megszállták Észak-Ciprust, volt olyan falu, ahonnan az összes nõt összegyûjtötték, üres házakba terelték és a török katonák itt rendszeresen megerõszakolták õket. A foglyul ejtett civilek közül is sokakat megkínoztak: éheztették és inni sem adtak nekik, a sebesültek nem kaptak megfelelõ orvosi kezelést. 170 ezer embert, majdnem a sziget akkori lakosságának egyharmadát ûzték el a lakóhelyérõl, vették el a házaikat. Ennek az volt a célja, hogy a vegyesen, törökök és görögök által lakott északi részen egy etnikailag tiszta török területet hozzanak létre.

Törökország azután szállta meg Ciprus északi részét a – török helyesírással – Atilláról elnevezett hadmûvelet keretében, hogy a görögök egy puccsal magukhoz akarták csatolni a szigetet. Törökország a Cipruson élõ törökök védelmével indokolta a hadmûveletet és a sziget felszabadításaként hivatkoznak rá azóta is. A török hadseregnek sikerült megakadályoznia, hogy Görögország magához csatolja Ciprust, a sziget északi részét pedig azóta is megszállva tartja, idén immár negyven éve.
3135568
1974-ben indult az Atilla-hadmûveletFotó: Reg Lancaster

A megszállt területen kikiáltották az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, ezt viszont egyedül Törökország ismerte el önálló országnak, mások megszállásnak tartják a ciprusi török jelenlétet.

Az török katonák nagyon durva agressziója és kegyetlensége miatt Ciprus több fórumon is elégtételt keresett, foglalkozott a kérdéssel az ENSZ és az Európa Tanács is, az ország 1994-ben perelte be Törökországot a strasbourgi bíróság elõtt, a bíróság pedig 2001-ben azt mondta, hogy a törökök felelõsek a cipruson elkövetett kínzásokért, jogtalan bebörtönzésekért és az emberek véleményének elnyomásáért.

A megszállás idején a ciprusi katonák is kegyetlenkedtek a török lakossággal szemben, de ennek mértéke sokkal-sokkal kisebb volt a törökök által elkövetett bûnöknél. Ezeket a jogokat sértette Törökország a strasbourgi bíróság szerint:

kínzás tilalma (többek között a nõk megerõszakolásával),
szabadsághoz és biztonsághoz való jog,
a magán és családi élet tiszteletben tartásához való jog, tulajdonhoz való jog (a kilakoltatásokkal),
gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság, véleménynyilvánítás szabadsága, oktatáshoz való jog,
tisztességes tárgyaláshoz való jog (civilek katonai bíróságok elé állításával).

Komolyan vették

A Ciprus kontra Törökország ügy két szempontból is nagy jelentõségû a strasbourgi bíróság gyakorlatában

nagyon kevés az államok közti ügy
a Nagykamara döntött róla.

A bíróság nagyon kevés államok közti ügyben döntött eddig, jellemzõen magánemberek, vagy szervezetek (például egyházak) perelik be a saját államukat: a legjelentõsebb államközi ügy az Anglia és Írország közti 1970-es évekbeli ügy volt, amikor a bíróság kimondta, hogy az Egyesült Királyság a terrorellenes harcban megkínozta az északír foglyokat. Jelenleg két államközi ügy van a bíróság elõtt, mindkettõ Oroszország ellen. Az egyiket Grúzia indította a 2007/2008-as harcok miatt, a másikat Ukrajna az idei válság miatt. Az ukrán ügyben a bíróság ideiglenes intézkedésként felszólította a feleket, hogy tartózkodjanak az erõszaktól és az emberi jogok megsértésétõl, de ennek nem volt sok eredménye.

A bíróság komolyan vette a Ciprus és Törökország közti ügyet, ez abból is látszik, hogy a bíróság Nagykamarája foglalkozott vele. Az ügyekrõl általában héttagú kamarák döntenek, de a különösen fontos kérdéseket a bíróság tizenhét tagú Nagykamarája tárgyalja. Az ilyen ügyek nagyon-nagyon ritkák, minden kétezer-ötszázadik strasbourgi ügy kerül csak a Nagykamarához.

Az ítéletrõl itt olvasható egy magyar nyelvû részletes elemzés, itt pedig az eredeti döntés olvasható el angolul.
Talán most sikerül megegyezni

Hosszú szünet után idén februárban ültek le ismét tárgyalni a törökök és a ciprusiak egy lehetséges szövetségi állam létrehozásáról. Ciprus EU-csatlakozásának évében, 2004-ben a korábbi ENSZ-fõtitkárról Annan-tervnek elnevezett megoldási javaslatnak majdnem sikerült rendeznie a helyzetet, ez a délieken bukott el.

Annak ellenére, hogy újra tárgyal egymással Törökország és Ciprus, a két ország viszonya korántsem felhõtlen. Áprilisban nehezítették meg a Törökországba való beutazást a Ciprusiak számára, a vízumigénylõ lapon csak „Dél-ciprusi Görög Ciprióta Adminisztrációként” hivatkozhatnak Ciprusra.

A rendezésrõl és a Ciprus közelében talált gázlelõhelyekrõl szóló vitáról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.

A bíróság 2001-ben állapította meg a jogsértéseket és megtiltotta, hogy ezeket folytassák. A bíróság azt is eldöntötte, hogy mindezért „igazságos elégtétel” jár a ciprusiaknak, de hogy milyen formában, annak eldöntéséhez újabb 13 évre volt szükség: erre most hétfõn kerül majd sor.
Mi lesz most?

„Északon a törökök elvették a ciprusiak házait, ezekért cserébe pedig semmit, vagy csak nagyon kevés pénzt adtak. Amikor valaki ma vissza akarja kapni a házát, vagy telkét, a törökök gyakran arra hivatkoznak, hogy azon a telken már egy kórház, iskola, szálloda áll. Ezért aztán nem adják vissza az ingatlanokat” – mondta a strasbourgi ciprusi képviselet munkatársa az Indexnek.

Két dolgot kért Ciprus a strasbourgi bíróságtól: állíttassa le a törökökkel az építkezéseket, és utasítsa õket arra, hogy adják vissza a ciprusiaktól elvett ingatlanokat.

Nehéz találgatni a döntéssel kapcsolatban, mert a strasbourgi emberi jogi bíróság ötvenöt éves történetében ez az elsõ államok közötti ügy, amikor az egyik fél „igazságos elégtételt” kér.

Ha a bíróság megteszi, amit Ciprus kért tõle, az súlyosan érintené az észak-ciprusi török állam gazdaságát, hiszen az elkobzott területekre nem építhetnének új épületeket és rengeteg elüldözött ember (vagy az õ leszármazói) kaphatná vissza korábbi házát. Megkerestük a budapesti török nagykövetséget is, hogy a várható ítéletrõl megkérdezzük õket is, de azt mondták, hogy hétfõn, a döntés közzététele után ad majd ki nyilatkozatot a török külügyminisztérium, várjuk meg azt.

Az „igazságos elégtétel” keretében lehet kérni pénzbeli kártérítést is. A ciprusi állam strasbourgi képviselete azt mondta, hogy pénzbeli kártérítést nem kértek Törökországtól, õk inkább az ingatlanokat akarják visszaszerezni.
100 000 euró helyett 12 000

Pénzt ugyanis már most is ad Törökország az elvett házakért, ha nem is sokat. A strasbourgi bíróság egy korábbi ítélete nyomán Észak-Ciprusban létrehoztak egy bizottságot, ami az elûzött görögök és azok leszármazói számára nyújt kártérítést. Ez viszont csak egyéni ügyekben mûködik, csak azok kapnak így pénzt, akik veszik maguknak a fáradtságot, hogy egy ilyen procedúrát végigvigyenek, mondta Kardos Gábor, az ELTE

Ciprus strasbourgi képviseletének munkatársa szerint egy százezer eurós házért cserébe Törökország körülbelül 12-15 ezer euró kártérítést ad. Ha valaki nem elégedett az összeggel, akkor pereskedhet, ami 10-15 évig is eltart, ehhez nagyon kevés embernek van kedve. Ciprust ráadásul a gazdasági világválság is sújtja, ezért sokan megelégednek ezzel az alacsony összeggel: cserébe aláíratnak velük egy papírt a törökök, hogy semmilyen más követelésük nincsen velük szemben, ezzel pedig végleg lemondanak arról, hogy valaha visszaköltözhessenek az eredeti lakóhelyükre.
Link

Hozzszlsok


#1 | szabir - 2014. mjus 12. 12:55:17
#2 | kontroll88 - 2014. mjus 12. 16:01:25
Bíróság, szarság!

Felakasztottak egyetlen erõszakoskodó katonát bármelyik oldalról?
Valószínûleg nem.
Akkor meg?
Elmehetnek a ****!
#3 | postaimre - 2014. mjus 13. 12:20:32
Nõi vezetõ az ENSZ békefenntartó erõinek az élén

Norvég nemzetiségû Kristine Lund lett az elsõ nõ a történelemben, akit az ENSZ békefenntartó misszió vezetõjévé neveztek ki. 2014 augusztusától kezdve õ fogja vezetni a békefenntartók kontingensét Cipruson.
Teljes szöveg: http://hungarian....elen-8135/

Hozzszls kldse


Hozzszls kldshez be kell jelentkezni.