Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Csurka Istv√°n - Zsid√≥ betelep√≠t√©s Magyarorsz√°gra (√ļjra √©s √ļjra)


Csurka Istv√°n Magyar szemmel 2001. j√ļnius 28.-augusztus 02.
Sorozatot kezdek el ma. A k√∂zlend√Ķ anyag terjedelme nagy, megmondani sem tudom, hogy ennek az √≠r√°snak h√°ny r√©sze lesz. Az Izraelb√Ķl Magyarorsz√°gra ir√°nyul√≥ t√Ķkebefektet√©s √ļtj√°t, m√≥dj√°t, c√©lj√°t k√≠v√°nom v√©gigk√≠s√©rni, k√ľl√∂n√∂s tekintettel az "ingatlanfejleszt√©sekre". Ez a sz√≥ az√©rt van id√©z√Ķjelben, mert √ļj kelet√Ľ, √©s tal√°n sz√°nd√©kosan is hom√°lyos tartalm√ļ. A magyar f√ľl m√©g nemigen √©rti, hogyan lehet egy ingatlant fejleszteni. Hiszen, ha h√°z, t√∂rt√©netesen, akkor m√©g csak hagyj√°n, akkor lehet tatarozni, emeletet r√°√©p√≠teni, szebb√≠teni, s ezt lehet ugyan "fejleszt√©s"-nek mondani, de m√°r ebben az esetben is elt√©r√ľnk nyelv√ľnk t√°rgyias szellem√©t√Ķl, amely szereti megnevezni a dolgokat √©s a tataroz√°st tataroz√°snak, a r√°√©p√≠t√©st r√°√©p√≠t√©snek mondja. A legegyszer√Ľbb ingatlanfejleszt√©s egy√©bk√©nt h√ļsv√©t el√Ķtt t√∂rt√©nt, annak idej√©n, amikor a gondos gazdaasszony kimeszelte a h√°z√°t. Sz√©p feh√©rre.

Manaps√°g nem ilyen meszel√©sek vannak. El√Ķsz√∂r pap√≠ron meszelik, min√Ķs√≠tik √°t a f√∂ldet, mez√Ķb√Ķl, sz√°nt√≥b√≥l belter√ľlett√©, al√°cs√∂vezik, villanyt, g√°zt, csatorn√°t √©p√≠tenek bele, s ez m√°r k√©ts√©gtelen√ľl fejleszt√©s. A baj csak az, hogy ez-ut√°n a fejleszt√©s ut√°n rendszerint megv√°ltoznak a tulajdonviszonyok. √Črkezik egy vev√Ķ valahonnan -, megveszi a telket. No, nem √©ppen azon az √°ron, amit mez√Ķkor√°ban √©rt, de nem is azon, amit al√°csatorn√°zva √©r. S ekkor kezd√Ķdik, az √ļj, t√Ķkeer√Ķs tulajdonos j√≥volt√°b√≥l az igazi fejleszt√©s: r√∂videsen elk√©sz√ľl a plaza vagy a "gy√≥gycentrum". Az Ingatlanbefektet√©s c√≠m√Ľ √ļjs√°g √≠rja: "1995-ben √©s 1996-ban a befektet√©seknek √ļjabb lend√ľletet adott az izraeli gazdas√°gban bek√∂vetkezett bels√Ķ v√°ls√°g, amely a k√ľlf√∂ld fel√© terelte a p√©nzembereket, √©s az, hogy akkorra Magyarorsz√°got a t√©rs√©g egyik legstabilabb, befektet√©sre alkalmasabb piacak√©nt tartott√°k sz√°mon." - Itt az√©rt √°lljunk meg egy sz√≥ra. Milyen stabilit√°s volt akkor haz√°nkban? A Bokros-f√©le stabilit√°s √©veit √©lt√ľk, mindenki - m√°rmint a Bokros-Suchman-Medgyessy-f√©le bank√°rkaszt kiv√©tel√©vel - sokkal szeg√©nyebb lett, minden elad√≥v√° v√°lt, minden le√©rt√©kel√Ķd√∂tt, gyorsan elkelt a villany, a g√°z, a belter√ľleti f√∂ldek √©s Tocsik nemsok√°ra elkezdte felvenni a sikerd√≠jait. Demszky a Vector 2000-nek fizetett, harmonikusan egy√ľttm√Ľk√∂d√∂tt a Horn-Kuncze-korm√°nnyal, benne majd a Bokrost v√°lt√≥ Medgyessyvel √©s a m√∂g√∂tte √°ll√≥ Fekete J√°nossal. M√©g itt van a Leumi Bank, de m√°r szedel√Ķzk√∂dik. "1998-ra az izraeli befektet√©sek el√©rt√©k a 250 milli√≥ doll√°rt, √©s az el√Ķzetes adatok szerint 1999-ben mintegy 300 milli√≥ doll√°rra becs√ľlhet√Ķ a Magyarorsz√°gra √©rkezett izraeli t√Ķke nagys√°ga." Az√≥ta a befektet√©sek √∂sszege el√©rte, s√Ķt meghaladta a 900 milli√≥ doll√°rt, s √≠gy a kicsiny Izrael beker√ľlt a legnagyobb k√ľlf√∂ldi befektet√Ķk k√∂r√©be. Nem sokkal maradva el a hatalmas N√©metorsz√°gt√≥l vagy a m√©g nagyobb USA-t√≥l. "C√©lter√ľleteik k√∂z√© tartoznak az ipar, a telekommunik√°ci√≥ √©s legnagyobb m√©rt√©kben az ingatlanfejleszt√©sek." (Ingatlanbefektet√©s) K√©s√Ķbb majd t√©telesen felsoroljuk ezeket a fejleszt√©seket.

Most azonban √°lljunk meg egy pillanatra. 1995-96-ban adva van egy "bels√Ķ v√°ls√°ggal" k√ľzd√Ķ orsz√°g, ahonnan kimenek√ľl a t√Ķke, amint azt az Ingatlanbefektet√©s a liber√°lis sajt√≥ sz√≥haszn√°lat√°t id√©zve √≠rja, meg egy stabil, ahol √©ppen ennek a stabilit√°snak a k√∂vetkezt√©ben minden elad√≥. Itt mindenki szeg√©ny, s a napi fennmarad√°s √©rdek√©ben mindent el kell adni. Legal√°bbis ezt mondj√°k azok, akik a gyors privatiz√°ci√≥t szorgalmazz√°k, int√©zik. Kik ezek? Az egyik Bokros Lajos, aki "Riccard√≥" √°ln√©ven √≠rt a Besz√©l√Ķbe gazdas√°gi √©rtekez√©seket a rendszerv√°lt√°s el√Ķtt, de ezt soha nem r√≥tt√°k fel neki szocialista elvt√°rsai, sem el√Ķtte, sem ut√°na, √©s akik mag√°t a Besz√©l√Ķt √°ll√≠t√≥lag √ľld√∂zt√©k, a m√°sik pedig Suchman Tam√°s, a marcali zsid√≥ hitk√∂zs√©g tiszts√©gvisel√Ķje, egy marcali zsid√≥ fuvaroscsal√°d sarja. T√∂rt√©nik m√©g ekkor az orsz√°gban, hogy folytatj√°k a megkezdett bankkonszolid√°ci√≥t, azaz p√©nzt nyomnak bele olyan bankokba, amelyek el√Ķz√Ķleg nagy hiteleket adtak soha meg nem nevezett egy√©neknek, c√©geknek, √©s emiatt elvesztett√©k t√Ķk√©j√ľk nagy r√©sz√©t, a Nemzeti Bank √©l√©r√Ķl elt√°vol√≠tj√°k a reform√°tus magyar csal√°d t√∂rt√©nelmi nev√Ľ Bod P√©ter √Ākos√°t, √©s hely√©re visszateszik a zsid√≥ sz√°rmaz√°s√ļ kedvencet, Sur√°nyi Gy√∂rgy√∂t, s a stabilit√°s nagyobb dics√Ķs√©g√©re a korm√°ny elkezdi t√∂nkretenni, becsapni, elszeg√©ny√≠teni az √°llamszervezet alapsejtjeit, az √∂nkorm√°nyzatokat, visszatartva a kor√°bban elprivatiz√°lt belter√ľleti ingatlanaik√©rt j√°r√≥ p√©nzeket, √©s sikerd√≠jat aj√°nlva fel annak, aki r√° tudja besz√©lni √Ķket, hogy fogadjanak el sokkal kevesebbet is, √©rj√©k be egykori vagyonuk t√∂red√©k√©vel. Az √ľgylet egyik lebonyol√≠t√≥ja, aki m√©g ma is b√≠r√≥s√°g el√Ķtt √°ll: Tocsik M√°rta. A f√Ķb√Ľn√∂s√∂k azonban k√ľl√∂nb√∂z√Ķ kit√ľntet√©sek birtokosai. Itt, a stabil orsz√°gban, ahov√° a v√°ls√°g√∂vezetb√Ķl menek√ľl a t√Ķke, a bank√°rok havonta le√©rt√©kelik a nemzeti valut√°t, s √≠gy a menek√ľlt ingatlanfejleszt√Ķ egys√©gnyi doll√°rj√°√©rt minden nappal nagyobb ter√ľletre teheti r√° a kez√©t. Bank√°rjai j√≥volt√°b√≥l a magyarnak, legyen ak√°r paraszt, k√°rp√≥tolt, ak√°r √∂nkorm√°nyzat, minden √≥r√°val t√∂bb f√∂ldet kell ingatlanfejleszt√©s al√° bocs√°tani, hogy ugyanazt az √∂sszeget kapja meg √©rte, mint amit tegnap kapott volna.

1996 elej√©n sz√ľletik meg a m√©diat√∂rv√©ny, aminek a k√∂vetkezt√©ben gyorsan megalakult a k√©t kereskedelmi csatorna, an√©lk√ľl, hogy kifizetn√© az √ľgylet alapj√°n j√°r√≥ √°f√°t, √©s egyidej√Ľleg rendszeres puszt√≠t√°s √°ldozat√°v√° lesz a Magyar Telev√≠zi√≥, √©s a nemr√©giben alakult Duna Tv is a l√©t√©√©rt, a fennmarad√°s√°√©rt k√ľzd. Nem hagyhatjuk figyelmen k√≠v√ľl, term√©szetesen, hogy mindk√©t kereskedelmi telev√≠zi√≥, de els√Ķsorban a Tv 2, a ma m√°r "mos√≥g√©p"-t√©v√©nek nevezett, a Bronfman csal√°d tulajdon√°ban van, √©s az ir√°ny√≠t√°sa is ennek megfelel√Ķ. Edgar Bronfman √ļr tudvalev√Ķleg a Zsid√≥ Vil√°gkongresszus eln√∂ke. A Horn-korm√°ny mindj√°rt hivatalba l√©p√©se ut√°n magas √°llami kit√ľntet√©ssel jutalmazta. G√∂ncz √Ārp√°d eln√∂ks√©ge els√Ķ ciklus√°ban, a forr√≥ napokban, amikor sok j√≥ tan√°csra volt sz√ľks√©ge, h√©t- vagy nyolc √≠zben j√°rt Amerik√°ban, ennek a vil√°gsz√∂vets√©gnek a vend√©gszeretet√©t √©lvezve. Ennek egyik le√°nyv√°llalata, az Emanuel Alap√≠tv√°ny - √©s a Soros rendezte meg ott egyik darabj√°nak a bemutat√≥j√°t, amir√Ķl a Magyar F√≥rumban tud√≥s√≠tottunk.

Vess√ľnk azonban egy pillant√°st a v√°ls√°gban l√©v√Ķ orsz√°gra is, ahonnan magyar ingatlanfejleszt√©sekbe menek√ľl a t√Ķke. Ott h√°bor√ļ van, pontosabban h√°bor√ļ volt, h√°bor√ļ d√ļl jelenid√Ķben, √©s h√°bor√ļ k√©sz√ľl a j√∂v√Ķre. A hadsereget √°lland√≥an k√©szenl√©tben kell tartani. Id√Ķnk√©nt mindenki katona. Senkinek nincs fogalma r√≥la, hogy mennyibe ker√ľl ennek a mindig gy√Ķztes √©s mindig sz√°mszer√Ľ t√ļler√Ķvel szemben gy√Ķztes hadseregnek a fenntart√°sa, de hogy ez olcs√≥ nem lehet, az nyilv√°nval√≥. A t√Ķk√©nek m√©gis van √ļtja kifel√©. Id√©zz√ľk √ļjra az Ingatlanbefektet√©st.

"A Magyarorsz√°gon megjelen√Ķ k√ľlf√∂ldi befektet√Ķk k√∂z√ľl tal√°n az izraeliek vannak a legspeci√°lisabb helyzetben. M√≠g a nyugati orsz√°gok befektet√Ķi a rendszerv√°lt√°st k√∂vet√Ķen √©rkeztek haz√°nkba az√©rt, hogy megismerj√©k az orsz√°got √©s felm√©rj√©k a lehet√Ķs√©geket, addig az izraeli √ľzletemberek sz√°m√°ra Magyarorsz√°g sok esetben a sz√ľlet√©s hely√©t, rokoni, bar√°ti kapcsolatokat jelentett. Ma m√°r kicsit m√°s a helyzet. A Magyarorsz√°gon jelenl√©v√Ķ legnagyobb izraeli befektet√Ķk k√∂zvetlen√ľl √°ltal√°ban nem k√∂t√Ķdnek az itt √©l√Ķkh√∂z - ezeket tal√°n az itt d√ľh√∂ng√Ķ antiszemitizmus √©s a vel√ľk sz√ľletett mazochizmus vonzza ide -, de szinte minden esetben olyan k√©pvisel√Ķt deleg√°lnak √ľzleteik √©l√©re, aki j√≥l ismeri ezt az orsz√°got. √ćgy a befektet√©sek √©s a magyarorsz√°gi √ľzletek h√°tter√©ben val√≥ban domin√°lnak a k√∂zvetlen, szem√©lyes kapcsolatok." Ford√≠tsuk le, √©rtelmezz√ľk az Ingatlanbefektet√©s ezen mondatait? Mi√©rt is ne? M√©g akkor is, ha ez antiszemitizmusnak min√Ķs√ľl majd. Az izraeli befektet√©sek zsid√≥k sz√°m√°ra l√©tes√ľlnek, azokat magyar zsid√≥k ir√°ny√≠tj√°k, akik j√≥l ismerik a terepet. Ennyi. Nincs ez m√°sk√©nt a m√°sik befektet√©si √°gazatban, a telekommunik√°ci√≥ban sem. Ahol pedig ez csak fogh√≠jasan m√Ľk√∂dik, mint az √Āllami Telev√≠zi√≥ban √©s R√°di√≥ban, a fogh√≠jak bet√∂m√©se c√©lj√°b√≥l ezeket √°lland√≥an keresztt√Ľz alatt tartj√°k. Addig, am√≠g olyan homog√©n nem lesz a vezet√©s, mint az izraeli √ľzletek √©l√©n, az ingatlanfejleszt√©sben. Izraelb√Ķl n√©zve teh√°t Magyarorsz√°g nem egy√©b, mint egy nagy ingatlanfejleszt√©s.

J√≥ √ľzlet ez? Igen, de egyel√Ķre csak az√©rt, mert potom p√©nz√©rt lehet hozz√°jutni a magyar f√∂ldh√∂z, ingatlanhoz. A haszon egyel√Ķre csak a vil√°gbanki parancsok szerint t√∂nkretett, elszeg√©ny√≠tett magyar talaj megv√©tel√©ben jelenik meg. A nagy √ľzlet majd akkor val√≥sul meg, ha az √ļj √°ron eladj√°k ugyanezeket a fejlesztett telkeket. De eladj√°k-e?
Lehet-e felt√©telezn√ľnk, hogy m√°s c√©ljuk is van ezekkel az ingatlanokkal, a fejleszt√©sekkel, az √ľzletl√°ncok fel√©p√≠t√©s√©vel, a plaz√°kkal, mint a k√©s√Ķbbi tov√°bbad√°s? Gondoljunk bele: a p√©nzt h√°bor√ļs t√©rb√Ķl hozt√°k ki, egy v√°ls√°g√∂vezetb√Ķl, ahol a legnagyobb t√Ķke tulajdonosai sincsenek teljes biztons√°gban, s ahol gyakran a saj√°t rend√Ķrs√©g√ľknek is szembe kell sz√°llniok, sokszor v√©resen √∂ssze kell csapniok azokkal a telepesekkel, akiket az egykori Szovjetuni√≥ ter√ľlet√©r√Ķl hoztak ki. Ezek k√∂vetel√Ķznek √©s ezek nem l√°tj√°k be, hogy ott, a volt Palesztina ter√ľlet√©n m√°r j√≥form√°n nincs sz√°mukra hely. M√°r Amerika is sz√≥t emelt a tov√°bbi telep√≠t√©sek ellen. M√©g ha ez meglehet√Ķsen hat√°stalan maradt is.

A volt Szovjetuni√≥ ter√ľlet√©n, az egykori pogromok hely√©n √°llamilag fedezett, lappang√≥ antiszemitizmus van, nincs √©s nem is lehets√©ges semmilyen ingatlanfejleszt√©s. Ha ott lak√≥parkokat √©p√≠ten√©nek √©s √ľzleteik √©l√©re csak olyan embereket nevezn√©nek ki, aki az Ingatlanbefektet√©s szavaival "j√≥l ismeri az orsz√°got", a helyiek sz√©tvern√©k a berendez√©seket √©s nem t√Ľrn√©k el a vezet√Ķket, mert √Ķk meg azt ismerik j√≥l - vagy nem j√≥l -, aki a befektet√Ķ szerint j√≥l ismeri az orsz√°got. A cionista √∂sszegy√Ľjt√©s programja teh√°t megfeneklett, m√©gpedig els√Ķsorban az arabok nagyar√°ny√ļ szaporod√°sa k√∂vetkezt√©ben. Nincs hely, s egyel√Ķre nem lehet annyit kiirtani k√∂z√ľl√ľk, hogy legyen. M√°s hely kell. Azok teh√°t, akiket a befektet√Ķk megb√≠znak a fejleszt√©sek vezet√©s√©vel, akik rokonok √©s bar√°tok, nem arra figyelmeztetik a terepet nem ismer√Ķ sorst√°rsaikat, a p√©nzembereket, hogy ne gyertek ide, mert itt tombol az antiszemitizmus, hanem √©ppen ellenkez√Ķleg, azt mondj√°k, azt kell hogy mondj√°k, hogy itt a p√©nz is √©s az ember is biztons√°gban van, mert a n√©p - h√°la Istennek - t√ľrelmes, √©s csak a sajt√≥nk √≠rja azt, hogy itt antiszemitizmus tombol, meg kirekeszt√©s, √©s √ľld√∂zik a cig√°nyokat meg a zsid√≥kat. Val√≥sz√≠n√Ľleg megmondj√°k nekik ny√≠ltan: - N√©zzed, elvt√°rs, ezt csak a mi sajt√≥nk √≠rja, hogy olcs√≥ legyen a telek. √Čs j√∂n a p√©nz. √Čp√ľlnek a plaz√°k, a lak√≥parkok, a f√∂ldeket √°tmin√Ķs√≠tik az √∂nkorm√°nyzatok, mindenki el√Ķz√©keny, √©s kalapot emel a t√Ķke el√Ķtt.

Bizony, sz√°ll√°scsin√°l√°s ez, m√©gpedig olyan, amihez a m√©diumoknak √©s a p√©nznek sz√°zsz√°zal√©kos √∂sszedolgoz√°s√°ra van sz√ľks√©g, mert a gazdan√©pnek, a fejleszt√©s el√Ķtti f√∂ldtulajdonosoknak nem szabad √©szrevenni√∂k, hogy mi t√∂rt√©nik. A folyamatnak rejtve, a demokr√°cia √©s az Eur√≥p√°hoz val√≥ csatlakoz√°s jegy√©ben kell lej√°tsz√≥dnia. Kenyeret keveset kell adni a n√©pnek, de cirkuszt ann√°l ink√°bb. A cirkuszt az ingatlanfejleszt√©sekhez m√°r √©vek √≥ta Torgy√°n szolg√°ltatja, s ezzel teszi a legnagyobb szolg√°latot az ingatlanfejleszt√Ķknek, nem pedig azzal, hogy id√Ķnk√©nt kip√°t tesz a fej√©re. Cirkusz az is, amikor "komonist√°zik", √©s harag napj√°t tart, s cirkusz az is, amikor letart√≥ztatott mindenes√©t, √°llamtitk√°r√°t v√©di, holott tudv√°n tudja, kicsoda, micsoda.

A k√∂vetkez√Ķ r√©szletben az ide √©rkez√Ķ p√©nz √ļtj√°t, esetleges eredet√©t k√≠s√©relem meg nyomon k√∂vetni.

Az el√Ķz√Ķ r√©szben meg√°llap√≠tottam: az Izraelb√Ķl Magyarorsz√°gra ir√°nyul√≥ t√Ķkebefektet√©s ar√°nytalanul nagy r√©sze ingatlanbefektet√©s. Megk√©rd√Ķjeleztem, hogy ennek a h√°tter√©ben csup√°n az a c√©l √°ll, hogy a magyar ingatlanokat megszerezve, a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ izraeli c√©gek extra-profitokra tegyenek szert. Ehhez ugyanis egy id√Ķ m√ļlva el kellene adniok ugyanezt az ingatlant. Ennek azonban semmi jele nincs most. Feltettem tov√°bb√° azt a k√©rd√©st is, hogy elegend√Ķ magyar√°zat-e erre az egyir√°ny√ļ, s jellegzetes mozg√°sra az a t√©ny, hogy a magyar f√∂ld igen olcs√≥, s az ingatlanba befektetett p√©nz oly csek√©ly, hogy nem is kell t√∂r√Ķdni azzal, mi t√∂rt√©nik k√©s√Ķbb. Vagyis egy ismeretlen befektet√©si c√©l fennforg√°s√°t sugalmaztam. Id√°ig el√©rve m√©g mindig nem akarok t√∂bbet, mint √ļjabb t√©nyekkel, t√©nyek csoportos√≠t√°s√°val, okok √©s √∂sszef√ľgg√©sek keres√©s√©vel tov√°bb k√©rdezni.

Az eddig felt√°rtakb√≥l egyel√Ķre csak annyi vil√°gos, hogy valami k√ľl√∂n√∂s, a szokv√°nyos t√Ķke√°raml√°st√≥l elt√©r√Ķ dolog t√∂rt√©nik. Mik√©nt m√°r m√°s helyen is, ez√ļttal is "sz√°ll√°scsin√°l√°s"-nak neveztem a m√Ľveletet. Meglehet, kiss√© kor√°n √©s mintegy megel√Ķlegezve valamit, ami ennyire s√ļlyos k√©rd√©sek eset√©ben megengedhetetlen, tudom√°nytalan elj√°r√°s, legal√°bbis akkor, ha nem k√∂vetkezik az okok felt√°r√°sa. H√°t k√∂vetkezz√©k!

Az ingatlanfelv√°s√°rl√°shoz √©s az ezekkel √∂sszef√ľgg√Ķ nagyar√°ny√ļ plaza√©p√≠t√©sekhez el√Ķbb meg kellett teremteni a p√©nz√ľgyi felt√©teleket. Az az el√Ķfelt√©tel ugyanis, amelyre az el√Ķz√Ķ r√©szben hivatkoztam, tudniillik a Bokros-csomag √©s a magyar t√°rsadalom v√©szes elszeg√©nyed√©se, a "minden elad√≥" √°llapota maga is k√∂vetkezm√©ny. Olyan szerencs√©tlen √°llapot, amelybe el kellett jutni. Hogyan jutott a magyar t√°rsadalom √©s a magyar gazdas√°g a Bokros-csomag √°llapot√°ba, a "minden elad√≥" √°llapot√°ba? Vajon a rendszerv√°lt√°snak sz√ľks√©gszer√Ľen kellett ide vezetnie, vagy voltak k√ľls√Ķ √©s bels√Ķ r√°seg√≠t√Ķ k√∂r√ľlm√©nyek, √©s ezt a magyars√°gra n√©zve k√°ros, vesz√©lyes ir√°nyt szorgalmaz√≥ emberek? Terel√Ķk √©s elterel√Ķk. Mindenekel√Ķtt meg kell √°llap√≠tanom, hogy ilyen vizsg√°l√≥d√°sokat, amelyek a rendszerv√°ltoz√°s esetleges h√°ts√≥ c√©ljainak vizsg√°lat√°ra ir√°nyultak, m√©g senki nem kezdem√©nyezett. A rendszerv√°lt√°s egy √ľdv√∂s jelens√©g, amit nem illik egyes k√∂r√∂k h√°ts√≥ sz√°nd√©kaival bemocskolni. Aki √≠gy k√©rdez, gyan√ļs. Az oks√°g k√ľl√∂nben is, mint olyan, eleve ki van hagyva mai t√°rsadalmi k√©rd√©sfeltev√©seink k√∂r√©b√Ķl. Ma nem szok√°s megk√©rdezni, hogy valami vagy valaki az-e, ami, olyan-e, amilyennek l√°tszik, tett√©vel, b√Ľnelk√∂vet√©s√©vel van-e valami c√©lja, s√Ķt m√©g a t√∂rv√©nyeket is √ļgy hozz√°k, hogy a k√∂vetkezm√©nyeivel, a t√°volabbiakkal k√ľl√∂n√∂sen nincs tiszt√°ban minden t√∂rv√©nyhoz√≥.

Akkor, amikor a tudom√°ny, a biol√≥gia, az agykutat√°s, a fizika √©s a kibernetika egyre t√∂bb, eddig nem sejtett okra vil√°g√≠t r√°, addig a t√°rsadalmi gondolkoz√°s megreked valami felsz√≠nes tudom√°sulv√©telben. Az "√°llam rossz tulajdonos" mondt√°k ki a rendszerv√°lt√°s hajnal√°n a liber√°lisok, √©s az √°ll√≠t√°st senki nem k√©rd√Ķjelezte, vagy nem merte megk√©rd√Ķjelezni. Mindenfajta √°llam, minden k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt rossz tulajdonos? Tov√°bb√°, nincs-e, nem lehet-e √©rdeke, s√Ķt l√©t√©rdeke egy k√∂z√∂ss√©gnek √©ppen az √°llami tulajdonl√°s esetleg megv√°ltoztatott tartalm√ļ - fenntart√°sa egy adott t√∂rt√©nelmi szakaszban? El kell-e jutni az √°llam rossz tulajdonos elven maradva addig, hogy a v√≠zm√Ľveket, a csatorn√°z√°st, a temetkez√©st √©s az energiaipart √©s kereskedelmet is el kell adni k√ľlf√∂ldi tulajdonosoknak? Mi az oka annak tov√°bb√°, hogy azokat a kiv√©teles szem√©lyeket, akik m√©gis r√°k√©rdeztek ezeknek a privatiz√°ci√≥knak az ok√°ra, r√°mutattak a helytelens√©g√ľkre, r√∂vid √ļton kipender√≠tett√©k az √°ll√°sukb√≥l, s lehurrogt√°k, majd elhallgattatt√°k √Ķket? K√∂zelm√ļltunk t√∂rt√©nete, kinevez√©sei √©s lev√°lt√°sai, egyes elemek sz√©ls√Ķs√©gesnek √©s szalonk√©ptelennek nyilv√°n√≠t√°sa, egy√°ltal√°n: az √©rvel√©s √©s √©rdemi vita n√©lk√ľli megb√©lyegz√©s gyakorlata arra enged k√∂vetkeztetni, hogy mindebben megnyilv√°nul valami er√Ķszak, valami h√°ts√≥ sz√°nd√©k, amelyr√Ķl a n√©pnek nem szabad tudom√°st szereznie.
T√°rsadalmunk m√©g ma is egyeduralmi jelleg√Ľ, er√Ķszakra √©p√ľl, csak ez az er√Ķszak m√°sk√©ppen van el√Ķadva. Ez nem fizikai er√Ķszak, noha sokszor az is, hanem szellemi. G√ļzsba k√∂ti a gondolkod√°st. Ezt az is bizony√≠tja, hogy arra sem ir√°nyul k√©rd√©s, hogy mi√©rt b√©lyegzik meg a k√©rdez√Ķket √©s mi√©rt nem engedik k√©rdezni a tudom√°nyt.

Mi√©rt csak egyfajta, l√©nyeg√©ben v√©ve marxista √©s marxist√°b√≥l liber√°liss√° lett k√∂zgazdas√°gtant tan√≠tanak az egyetemen, mi√©rt √°llap√≠tj√°k meg √∂nk√©nyesen √©s a sajt√≥monop√≥lium rekl√°mfog√°saival az √ļj irodalmi √©rt√©keket, mi√©rt nem tan√≠tj√°k a t√∂rt√©nettudom√°ny mindegyik ir√°nyzat√°t, mi√©rt van egyoldal√ļan liber√°lis t√°j√©koztat√°s √©s t√∂megkult√ļra? De az alapk√©rd√©s√ľnkn√©l maradva: mi√©rt nem k√©rdez vagy k√©rdezhet r√° a tudom√°ny a rendszerv√°lt√°s k√∂r√ľlm√©nyeire, okaira, esetleges rejtett, felt√°ratlan c√©ljaira, a rendszerv√°lt√°st ir√°ny√≠t√≥k, vagy azok egyes k√∂reinek kapcsolatrendszer√©re, f√ľgg√©s√©re, k√ľlf√∂ldi elk√∂telezetts√©geire √©s a sorsunkat eld√∂nt√Ķ glob√°lis er√Ķk vel√ľnk kapcsolatos c√©ljaira? Mi√©rt nem lehet megk√©rdezni, hogy valamely t√Ķke honnan j√∂tt, mib√Ķl sz√°rmazik √©s mit akar itt? A gondolkod√°s megreked ott, hogy a piacgazdas√°g, amelyet a Nyugat telep√≠t ide, jobb, mint a szovjet szocializmus ami k√©ts√©gtelen -, de azt m√°r, hogy az ide be√©rkez√Ķ t√Ķk√©nek valami m√°s, esetleg politikai, net√°n etnikai c√©lja is lehet, azt sz√©gyenl√Ķsen nem k√©rdezi senki. Arr√≥l m√°r besz√©lnek a nemzeti radikalizmus k√∂r√©be tartoz√≥ k√∂zgazd√°szok, hogy egyes piacveszt√©seinknek, tulajdonveszt√©seinknek ak√°r tragikus k√∂vetkezm√©nyei is lehetnek nemzet√ľnk sz√°m√°ra, de a h√°ts√≥ sz√°nd√©k, a kisz√°m√≠tott k√°rt√©tel √©s a "tudatos ingatlanfejleszt√©s" gondolat√°ig nem jut el senki. A privatiz√°ci√≥nak a nemzeti sorssal val√≥ √∂sszekapcsol√°sa nacionalizmus, √©s term√©szetesen tabu. Erre nincs √∂szt√∂nd√≠j. Amelyik kutat√≥ pedig m√©gis erre vetemedik, az f√©lredob√≥dik, √©s m√Ľve nem √©p√ľl bele a tudom√°nyos √©s a k√∂zgondolkod√°sba. Elhallgat√°ssal van eltiltva.

Huszon√∂t-harminc √©ve arr√≥l esik a legkevesebb sz√≥, mi az √©rdeke a k√∂z√∂ss√©gnek. Ezzel ma m√°r csak id√Ķs, megviselt emberek, hatalom n√©lk√ľli hagyom√°ny√Ķrz√Ķk, marad√©k √∂tvenhatosok, megb√©lyegzett horthyst√°k vit√©zkednek. Meg √ļjabban, h√°la Istennek √©s a mi tev√©kenys√©g√ľnknek, az ifj√ļs√°g t√°gul√≥ k√∂rei, amelyek m√©g √ļgyszint√©n nincsenek hatalomban. Megtartani egy √ľzemet, egy birtoktestet √©s j√≥l m√Ľk√∂dtetni, vagy pedig gyorsan eladni? √Čs ha eladni, kinek √©s mennyi√©rt? Ezt, a nemzeti sors sz√°m√°ra legfontosabb k√©rd√©st senki nem vizsg√°lja. A liber√°lis √©lcsapat, az SZDSZ ehhez m√°r 1989-ben azt is hozz√°tette, hogy nem sz√ľks√©ges az √°llami tulajdont kezel√Ķ szem√©lyeket, a rosszul m√Ľk√∂dtet√Ķket lecser√©lni, mert ha megv√°ltozik a tulajdonforma, ha az √°llami v√°llalatb√≥l r√©szv√©nyt√°rsas√°g lesz, akkor mindj√°rt, s√Ķt sz√ľks√©gk√©ppen j√≥l fog m√Ľk√∂dni. Az √°llami tulajdont a r√©gi, szovjetes form√°ban rosszul m√Ľk√∂dtet√Ķk mind a kommunista n√≥menklat√ļra tagjai voltak, de hogy mi√©rt ragaszkodott hozz√°juk a liber√°lis √©lcsapat, arra most az Ingatlanbefektet√©s c√≠m√Ľ honlap m√°r id√©zett mondatai vetettek valami sivatagian szikr√°z√≥ f√©nyt, meg√°llap√≠tva, amit m√°r id√©zt√ľnk, hogy az izraeli befektet√Ķk, akik nem √Ķshonos magyarorsz√°giak, szeretik rokonokra, bar√°tokra, olyanokra b√≠zni a megvett √ľzemet, akik el√Ķtte is vezett√©k, ir√°ny√≠tott√°k. Term√©szetesen nemcsak azoknak az √ľzemeknek a vezet√Ķi maradtak a hely√ľk√∂n, amelyeknek most izraeli tulajdonosa van, hanem a t√∂bbi is. Ehhez viszont azt kell nyomban hozz√°tenni, hogy egyetlen k√ľlf√∂ldi c√©gr√Ķl sem tudhat√≥ pontosan, ki a tulajdonosa. V√©gs√Ķ soron.

A k√°derment√©sben akkor, 1989-ben, 90-ben csak politikai hatalom√°tment√©st l√°tott az ember, s undorodva fordult el az SZDSZ-t√Ķl mint p√°rtt√≥l, hiszen ez kor√°bban ennek √©ppen az ellenkez√Ķj√©t hangoztatta, most, t√≠z √©v m√ļlt√°n azonban egy c√©ltudatos √©s rendk√≠v√ľlien el√Ķrel√°t√≥ sz√°ll√°scsin√°l√°st is fel kell felfedezni benne. Mire kellett √©s mire nem kell ma m√°r az SZDSZ? Kezdetben a sz√°ll√°scsin√°l√°sra √©s az √°tment√©sre szervezt√©k, arra tartott√°k fenn, most azonban, hogy m√°r itt vannak azok, akiknek sz√°ll√°st csin√°ltak, nem kellenek, mert megszokott, bel√©j√ľk r√∂gz√ľlt hangoskod√°sukkal felh√≠vj√°k a figyelmet az eddig sikeresen elrejtett h√°ts√≥ c√©lokra, az ingatlanfejleszt√©sre. Ez √°ll a Kuncze-Demszky-v√°lt√°s m√∂g√∂tt is. Rem√©lik, hogy Kuncze arc√°val el lehet takarni Bauert √©s a t√∂bbit.

Mer√©sz felt√©telez√©s, de teljesen kiz√°rni nem lehet, hogy a '90-es, '91-es √°tment√©sekben, g√∂rcs√∂s k√°derment√©sben, mag√°ban az Antall-T√∂lgyessy-paktumban valakik m√°r l√°tt√°k a mai plaz√°k hely√©t, sejtett√©k az √°r√°t, ismert√©k a helyrajzi sz√°m√°t. Az azonban k√©ts√©gtelen, hogy a magyar rendszerv√°lt√°s akkori, hirtelen elkanyar√≠t√°s√°ban, visszafog√°s√°ban benne volt az eg√©sz n√≥menklat√ļra burzso√°v√° v√°l√°sa, a piacszerz√©s √©s az eg√©sz Magyar Ingatlan sors√°nak ilyen l√°tom√°sa, az aligha lehet vit√°s. A paktum csak a t√©v√©k, r√°di√≥k sors√°r√≥l int√©zkedett. A t√∂bbi azt√°n j√∂tt mag√°t√≥l. Mindezt a bek√∂vetkezett elad√°sok √©s v√°s√°rl√°sok bizony√≠tj√°k. A besz√©des t√©nyek. Az elad√≥k k√∂re √©s a vev√Ķk k√∂re. Ha az MSZMP KB hat√°sk√∂ri list√°j√°r√≥l kinevezett elvt√°rsnak nyomban mennie kellett volna, akkor nem lett volna lehet√Ķs√©ge k√©s√Ķbb, a Bokros-csomag ut√°n mint "j√≥ rokonnak" al√°√≠rni az egydoll√°ros elad√°si szerz√Ķd√©st. √Čs esetleg a dolgoz√≥kat sem kellett volna mind sz√©lnek ereszteni. De h√°t 1988-89-90-ben az eg√©sz t√°rsadalom √°t volt itatva liberalizmussal, ami akkor egyed√ľlien, kiz√°r√≥lagosan jelentette a szabads√°got a K√°d√°r-rendszer kiss√© m√°r megszokott, √°porodott, rossz leveg√Ķj√©vel szemben. M√°s lehet√Ķs√©g nem volt? Harmadik √ļt nem l√©tezett? Ez volt a nagy csal√°s. Aki a harmadik √ļttal pr√≥b√°lkozott, azt nyomban sz√©ls√Ķs√©gesnek min√Ķs√≠tett√©k, kirekesztett√©k, √©s most itt vagyunk a plaz√°k t√∂v√©ben, az "ingatlanfejleszt√©sben".

A nyolcvanas √©vekben, amikor Reagan eln√∂k olyan fegyverkez√©si versenyre h√≠vta ki az oroszokat, amit azok gazdas√°gi fejletlens√©g√ľk k√∂vetkezt√©ben nem b√≠rtak k√∂vetni, √©s megindult a glasznoszty, s Gorbacsov elkezdett t√°rgyalni, egyszerre t√∂bb j√∂v√Ķk√©p alakult ki.

A szovjet hatalom teljes √©s radik√°lis megd√∂nt√©se nem szerepelt az amerikai tervek k√∂z√∂tt, mert egy esetleges l√°zad√°s az atomer√Ķ ind√≠t√≥gombjait is vesz√©lybe hozta volna, √©s K√≠na sz√°m√°ra √≥ri√°si el√Ķnyt jelentett volna. Teh√°t a lass√ļ √°tgy√ļr√°st √©s a gyors Coca-Cola-benyomul√°st v√°lasztott√°k. Ezenfel√ľl val√≥sz√≠n√Ľleg csak N√©metorsz√°g egyes√≠t√©s√©r√Ķl d√∂nt√∂ttek, de a n√©met gazdas√°gi √©s politikai er√Ķ megnagyobbod√°s√°t N√©metorsz√°g eur√≥pai k√∂rbev√©tel√©vel √©s gazdas√°gi leterhel√©ssel k√≠v√°nt√°k ellens√ļlyozni. Magyarorsz√°g, ha sz√≥ba ker√ľlt egy√°ltal√°n, csak mint opci√≥s ter√ľlet ker√ľlhetett sz√≥ba. K√©zenfekv√Ķ volt, hogy Ausztria √©s N√©metorsz√°g kapjon opci√≥t Csonka-Magyarorsz√°gra. Ez r√©szben meg is val√≥sult, m√°r csak a t√∂rt√©nelmi k√∂r√ľlm√©nyek folyt√°n is. Magyarorsz√°gra azonban, most m√°r l√°tjuk, mintegy h√°tulr√≥l vagy alulr√≥l Izrael is opci√≥t jelentett be. Washingtonban, hogyan, hogyan nem, helyt adtak ennek az opci√≥k√©r√©snek. Persze a n√©met opci√≥ sincs kiz√°rva, k√ľl√∂n√∂sen ha olyan a c√©g tulajdonosi szerkezete, hogy a m√°sik opci√≥t is √©rv√©nyes√≠ti (Deutsche Telekom-Mat√°v).

Magyarorsz√°g 1982-ben lett tagja az IMF-nek, a Nemzetk√∂zi Valutaalapnak. Az √ľgyet szovjet enged√©llyel, PB-hozz√°j√°rul√°ssal, K√°d√°r r√°b√≥lint√°s√°val az akkori p√©nz√ľgyminiszter √©s az akkori AMNB-eln√∂k mellett, pontosabban el√Ķtt az a Fekete J√°nos MNB-eln√∂khelyettes int√©zte, aki k√©s√Ķbb, a kilencvenes √©vekben megcsin√°lta, igaz, csak egy r√∂vid sz√≠v√°snyira a magyarorsz√°gi Leumi Bankot, √©s aki ma m√°r bevallottan izraeli-magyar kett√Ķs √°llampolg√°r. A Leumi a Moszad, az izraeli titkosszolg√°lat kez√©ben l√©v√Ķ bank. A legfontosabb √©rtes√ľl√©sekhez val√≥ hozz√°jut√°s sz√°la teh√°t adva van. Soha senki nem fogja megtudni, hogy val√≥j√°ban milyen inform√°ci√≥k ker√ľltek be ezen a sz√°lon √©s egy-k√©t tov√°bbin, melyekre majd m√©g kit√©rek, √©s milyen √°llapotrajzok, k√©r√©sek, aj√°nlatok ker√ľltek ki ugyanakkor. Egy sz√©p, j√≥l z√°r√≥d√≥ aktat√°ska nem csup√°n doll√°rk√∂tegek Moszkv√°ba kisz√°ll√≠t√°s√°ra alkalmas. Mi arra vagyunk utalva, hogy a megt√∂rt√©ntekb√Ķl, a privatiz√°ci√≥ lebonyol√≠t√°si m√≥dj√°b√≥l, kedvezm√©nyezetti k√∂r√©b√Ķl, illetve k√°rvallottaib√≥l, valamint egyes politikai l√©p√©sekb√Ķl k√∂vetkeztess√ľnk.

Kezdem magammal, mert ez a legegyszer√Ľbb. M√°r a k√∂z√∂sen kik√ľzd√∂tt √©s Acz√©l√©k √°ltal √°rgus szemmel figyelt Hitel egyik els√Ķ sz√°m√°ban le√≠rtam, 1986-os amerikai √©lm√©nyeim, valamint az 1988-ban m√°r er√Ķsen f√ļj√≥ rendszerv√°lt√≥ sz√©l hat√°s√°ra, hogy "nek√ľnk, magyaroknak √ľgyeln√ľnk kellene, nehogy a moszkvai h√ļskamp√≥ ut√°n most egy New York-i h√ļskamp√≥ra akasszanak benn√ľnket". A mondatot term√©szetesen meg√©rtett√©k. 1989 v√©g√©n Kis J√°nos, az SZDSZ akkori eln√∂ke Amerik√°b√≥l hazaj√∂vet kijelentette, hogy a k√©t p√°rt, az MDF √©s az SZDSZ k√∂z√∂tt lehets√©ges az egy√ľttm√Ľk√∂d√©s, a sz√∂vets√©g, ha engem kihagynak bel√Ķle. Mert antiszemita vagyok. √Čn persze tudtam, hogy a h√ļskamp√≥kr√≥l van sz√≥. Nem lehet a vezet√©sben olyan ember, aki ezt √≠gy l√°tja. M√©g csak nem is washingtoni, hanem New York-i h√ļskamp√≥? New York a vil√°g legnagyobb zsid√≥ v√°rosa. Mir√Ķl besz√©l ez az ember? Az √°takaszt√°s megt√∂rt√©nt, √©s az MDF-b√Ķl val√≥ kiz√°r√°som is. Sorsom tov√°bbi r√©szletei meglehet√Ķsen ismertek, ma az Orb√°n-korm√°nyt √≥vj√°k a velem val√≥ egy√ľttm√Ľk√∂d√©st√Ķl, pedig br√ľsszeli h√ļskamp√≥r√≥l m√©g nem is √≠rtam. Lehet, hogy ott m√°r nem is √°rulnak bontott sert√©st, marh√°t, csak csomagolt darabokat, teh√°t a hasonlatot keres√Ķnek pultra kitett √©s v√°kuumcsomagolt orsz√°gokkal kell p√©ld√°l√≥znia. A v√°kuumot mi magunk, a h√Ľt√©st a kereskedelmi t√©v√©k √°ll√≠tj√°k el√Ķ.

Izraeli beruh√°z√°sban fel√©p√ľlt budapesti irodah√°zak
C√≠m Ker. √Čv Beruh√°z√≥/fejleszt√Ķ
Business Center 99 (V√°ci √ļt 99.) XIII. 1996 Business Center 99
DUNA PLAZA (V√°ci √ļt) XIII. 1996 Transelektro, majd Ofer Brothers
Metropol Vision XIII. 1997 nemzetk√∂zi befektet√Ķcsoport
Metropol West (T√ľz√©r u.) XIII. 1997 nemzetk√∂zi befektet√Ķcsoport
Metropol South (Hun u. 2.) XIII. 1996 nemzetk√∂zi befektet√Ķcsoport
Metropol Center (T√ľz√©r u. 2.) XIII. 1995 nemzetk√∂zi befektet√Ķcsoport
Metropol East XIII. 1999 nemzetk√∂zi befektet√Ķcsoport
Business Center 22 (Baross u. 22.) VIII. 1999
Business Center 99 Kft.
Lotar center (Baross u. 52.) VIII.
1999 nemzetk√∂zi befektet√Ķcsoport
Fogarasi √ļt 3. XIV. 1999 Business Center 99 Kft.
P√°lya utca XII. 1999 Bes-Net csoport
Hermina Towers XIV. 1999 Bes-Net csoport
http://www.ingatlanbefektetés.hu/szam2/c08.html

M√°s is t√∂rt√©nt azonban, ami az ingatlanbefektet√©s ir√°ny√°ba mutat. 1989 nyar√°n √∂t id√Ķk√∂zi v√°laszt√°st tartottak, amelyek k√∂z√ľl n√©gyet az MDF nyert meg; egyben, Kiskunf√©legyh√°z√°n √©rv√©nytelen volt a v√°laszt√°s. Ezekre mindegyikre √ļgy ker√ľlt sor, hogy az MDF kezdem√©nyezte al√°√≠r√°sgy√Ľjt√©ssel a r√©gi kommunista k√©pvisel√Ķt visszah√≠vt√°k, vagy az a visszah√≠v√°s el√Ķl menek√ľlve lemondott. S a hely√©re √ļjat v√°lasztottak. √ćgy ker√ľlt t√∂bbek k√∂z√∂tt Pest megy√©ben a h√≠rhedt Cservenk√°n√© hely√©re Roszik G√°bor, aki k√©s√Ķbb, m√°r mint MDF-es k√©pvisel√Ķ, a h√≠rhedt Dunagate-akt√°kat nem a saj√°t p√°rtj√°nak, hanem a Fidesz-SZDSZ-nek adta √°t. Kecskem√©ten Debreczeni J√≥zsef, Szegeden Raffay Ern√Ķ lett megv√°lasztva, Zalaegerszegen pedig Marx Gyula. A megv√°lasztottak k√©s√Ķbbi elir√°nyul√°s√°t√≥l eltekintve ez √≥ri√°si siker volt, el√Ķrevet√≠tette az MDF esetleges k√©s√Ķbbi abszol√ļt gy√Ķzelm√©t, amit √©ppen a Dunagate-tel felhozott SZDSZ akad√°lyozott meg. A sikeren felbuzdulva, s az er√Ķs p√©csi szervezettel egy√ľttm√Ľk√∂dve √©ppen a k√∂vetkez√Ķ √°ldozatra nyomultunk volna r√°. P√©cs I. ker√ľlet√©nek k√©pvisel√Ķje, az egykori Baranya megyei els√Ķ titk√°r, Acz√©l Gy√∂rgy volt. Antall azonban ezt a visszah√≠v√°st - t√∂bbedmag√°val - le√°ll√≠totta, mondv√°n, hogy Acz√©l sz√≠vpanaszokkal k√≥rh√°zba ker√ľlt. Hal√°l√°t m√©gsem okozhatjuk ezzel az ingerrel. A p√©csi szervezet megh√°tr√°lt. Acz√©l megmenek√ľlt a megsz√©gyen√≠t√Ķ visszah√≠v√°st√≥l, s vele az MSZMP-nek az a sz√°rnya is fennmarad√°si enged√©lyt kapott, amelyik k√©s√Ķbb eljutott az ingatlanbefektet√©sekig √©s a t√Ķk√©s l√©tez√©s gy√∂ny√∂reiig. Acz√©l vonal√°t a p√°rtban √©s az MSZP-ben Nyers Rezs√Ķ vitte tov√°bb, a staf√©t√°ban √Ķ m√©g k√∂zre tudott m√Ľk√∂dni. Acz√©l 1991-ben halt meg, minekel√Ķtte r√©szt vett az MSZP megalakul√°s√°ban, √©s funkci√≥it√≥l megszabadulva iratt√°r√°nak rendezget√©s√©vel foglalatoskodott, imm√°r B√©csben. Utols√≥ p√°rtmegb√≠zat√°sa a K√°d√°r-iratt√°r rendez√©se.

V√©gelsz√°mol√°skor nincs enn√©l fontosabb. √Čletrajz√≠r√≥ja, R√©v√©sz S√°ndor vaskos k√∂nyve v√©g√©n meg√°llap√≠tja, hogy 1990-ben val√≥sz√≠n√Ľleg az SZDSZ-re szavazott. Arra a p√°rtra, amelynek a magj√°t, a "demokratikus ellenz√©ket" √°ll√≠t√≥lag √©veken √°t √ľld√∂ztette, √©s amelyik els√Ķk√©nt mondta ki, m√©g K√°d√°r √©let√©ben, hogy "K√°d√°rnak mennie kell!". Akkor, amikor √Ķ m√©g K√°d√°r jobbkeze volt! Bajuk semmi nem lett ebb√Ķl a nagy kijelent√©sb√Ķl. K√©s√Ķbb pedig k√©pvisel√Ķik minden k√°dert, k√ľl√∂n√∂sen azokat, akiket rokoni, bar√°ti sz√°lak f√Ľztek a k√©s√Ķbbi befektet√Ķkh√∂z, a hely√ľk√∂n k√≠v√°ntak hagyni. C√©ljukat el is √©rt√©k. Ez pedig az√©rt tartozik ide, a mostani ingatlanbefektet√©si elemz√©sbe, mert Acz√©lr√≥l k√∂zben kider√ľlt, hogy m√°r politikai bizotts√°gi tagk√©nt is k√©tfel√© j√°tszott. Mindezt az a Lovas Istv√°n hozta nyilv√°noss√°gra, akit most minden k√©pzeletet fel√ľlm√ļl√≥ aljass√°ggal, mag√°n√©let√©ben val√≥ v√°jk√°l√°ssal akar megsemmis√≠teni k√©t Soros-komissz√°r, an√©lk√ľl term√©szetesen, hogy k√∂z√©leti-politikai cikkeibe foglalt √°ll√≠t√°saival vit√°ba sz√°llna, azokat id√©zve c√°foln√°. Most f√©ny der√ľlt arra, hogy Acz√©l titokban m√°r a hetvenes √©vekben tal√°lkozott a Szabad Eur√≥pa R√°di√≥ magyar oszt√°ly√°nak vezet√Ķivel, √©s azokkal a reformkommunist√°k SZER √°ltali t√°mogat√°s√°ban egyezett meg. Err√Ķl a tal√°lkoz√°sr√≥l, mint d√∂nt√Ķ fontoss√°g√ļ √©s a szocialista rendszert l√©nyeg√©ben v√©ve el√°rul√≥ megegyez√©sr√Ķl most is kev√©s sz√≥ esik. Nem √°ll√≠tott√°k be ezt abba a folyamatba, amelyik sz√ľks√©gk√©ppen elvezetett a mai helyzetbe. Elfelejtett√©k, hogy a SZER-t ezut√°n fokozatosan a demokratikus ellenz√©k szolg√°lat√°ba √°ll√≠tott√°k. Puddington √ļr, akinek visszaeml√©kez√©s√©t Lovas felid√©zte, nem √≠r a k√©s√Ķbbi, m√°r nem Acz√©l, hanem j√≥ emberei √°ltal megejtett b√©csi tal√°lkoz√≥kr√≥l, a nyolcvanas √©vek fellazul√°sair√≥l.

Azt term√©szetesen nem √°ll√≠thatjuk, hogy Acz√©l √©s t√°rsas√°ga m√°r ezen az els√Ķ tal√°lkoz√≥n meg√°llapodott abban, hogy id√Ķvel Konr√°d Gy√∂rgy elv√°lt feles√©ge is a R√°di√≥ munkat√°rsa lesz, mint a v√°kuumosod√≥ Magyar Ingatlan viszonyait j√≥l ismer√Ķ, megb√≠zhat√≥ szem√©ly, s az sem k√∂vetkezik mindebb√Ķl, hogy Konr√°d Gy√∂rgy ezen a r√°di√≥s, vagy tal√°n Acz√©l-csatorn√°n kapta az √©rtes√ľl√©st: fel lehet vetni a k√©t N√©metorsz√°g egyes√ľl√©s√©nek k√©rd√©s√©t, mert m√°r nem eltilt√°s j√°r √©rte. Mi a t√©nyt k√∂z√∂lhetj√ľk: felvetette, m√©gpedig akkor, amikor Walter Ulbricht elvt√°rs fala a k√©t Berlin k√∂z√∂tt m√©g √°llt √©s a fal t√∂v√©ben m√©g l√Ķttek. Nem tudott √Ķ valamit, amit m√°sok nem?

Acz√©l term√©szetesen nemcsak a m√ľncheni liber√°lisokt√≥l szerezhetett h√≠reket a vil√°g v√°ltoz√°sair√≥l, hanem az utaz√≥ √©s vil√°gbanki konferenci√°ra j√°r√≥ kett√Ķs √°llampolg√°r elvt√°rs√°t√≥l is. K√©ts√©gtelen√ľl sz√ľks√©g√ľk volt egym√°sra, mert itthon a vaskalaposok hevesen t√°madt√°k mindkett√Ķj√ľket √©s egy v√©d- √©s dacsz√∂vets√©gben semmi sem jelent t√∂bbet a bizalmas inform√°ci√≥kn√°l. √ēk egy√©bk√©nt is √∂sszetartoztak. Ha egyszer a vil√°g leger√Ķsebb hatalmi k√∂zpontj√°ban √©s annak is a p√©nzt oszt√≥ kem√©ny magj√°ban az a v√©lem√©ny - folyos√≥n, vacsor√°n, s esetleg d√∂nt√©shozatalkor is -, hogy a szovjet rendszer napjai, j√≥, mondjuk √©vei meg vannak sz√°ml√°lva, akkor az okos ember, s az, aki tudja hov√° tartozik, nyomban az √°tment√©sen kezd gondolkodni. A vezet√Ķ poz√≠ci√≥kba kinevezni, ott meger√Ķs√≠teni a saj√°t embereket, s a rendszeren bel√ľl egy olyan alrendszert k√©pezni, amelyik √ļgy hajtja v√©gre az √°tment√©st, hogy k√∂zben megszerzi a h√ľlye n√©p bizalm√°t, √©s a rendszer legnagyobb, legradik√°lisabb ellenz√©k√©nek kit√ľntet√Ķ c√≠m√©t is. Szamizdatokat ad ki, amelyeket mi √ľld√∂z√ľnk, mik√∂zben biztos√≠tjuk a k√∂vetkez√Ķ sz√°mok megjelen√©s√©t √©s az eg√©sz vil√°gon val√≥ sz√©tterjed√©s√©t: SZER. √Čs ell√°tjuk √Ķket olyan inform√°ci√≥kkal, amelyekhez a rendszer√ľnk - a k√∂z√∂s rendszer√ľnk! n√©pi-nemzeti ellenz√©ke nem jut hozz√°. Amelyhez term√©szetesen maga a n√©p soha nem jut hozz√°. (Vagy legfeljebb most, 2001-ben, amikor ezeket a levezet√©seimet k√∂zreadom.) Nem tudjuk mir√Ķl t√°rgyalt Acz√©l R√≥m√°ban a SZER vezet√Ķivel, de azt tudjuk, hogy a SZER a CIA int√©zm√©nye volt √©s a magyar oszt√°ly vezet√Ķi √ļgy, hogy a f√Ķn√∂k√∂k ne tudjanak r√≥la, semmik√©ppen nem t√°rgyalhattak egy olyan magas rang√ļ kommunista vezet√Ķvel, mint amilyen Acz√©l volt. Ha pedig a CIA vezet√Ķi tudtak err√Ķl, akkor tudniok kellett a Moszad illet√©keseinek is, ann√°l is ink√°bb, mert √Ķk Acz√©lt m√°sk√©nt is sz√°mon tartott√°k. Hogy mik√©nt, azt azonban csak 1989-ben tudhatta meg egy sz√Ľk k√∂r. Err√Ķl R√©v√©sz elvt√°rs, az √©letrajz√≠r√≥ √≠gy √≠r: "Ezut√°n Acz√©l egy r√∂vid k√∂zbesz√≥l√°st lesz√°m√≠tva, n√©gy h√≥napig nem sz√≥lal meg a k√∂zponti bizotts√°g √ľl√©sein. Jelen van, de hallgat. Azon az √°prilis 12-ei √ľl√©sen is, amelyen K√°d√°r elmondja utols√≥, zavarodott besz√©d√©t. Egy KB-√ľl√©sr√Ķl maradt t√°vol (izraeli √ļtja miatt), a m√°jus 8-air√≥l, amelyen K√°d√°rt felmentett√©k p√°rteln√∂ki beoszt√°s√°b√≥l. Err√Ķl Acz√©l Izraelben szerez tudom√°st, √©s felh√°bor√≠tja, hogy ezt teszik egy "haldokl√≥val".

Az egyik f√Ķvez√©r, a kultur√°lis √©s inform√°ci√≥s f√Ķember rendszer v√©gi, a k√©ts√©gtelen buk√°s el√Ķtti izraeli √ļtj√°t nem szabad csak mened√©kk√©r√©snek tekinteni, √©s nem szabad csup√°n vezekl√©sk√©nt felfogni. Ennek az utaz√°snak, amelyet sok√°ig titkoltak a nagyk√∂z√∂ns√©g el√Ķtt, jelk√©pes √©rtelme, jelent√©se volt, amelyet csak azok a beavatottak √©rtettek meg, akikre tartozott. K√©ts√©gtelen√ľl Acz√©l ezen az √ļton vezekelt is, ami√©rt elhagyta kora ifj√ļs√°ga cionizmus√°t, zsid√≥ hit√©t, √©s kommunista lett, Appel Henrikb√Ķl Acz√©l Gy√∂rgy, ahogy Dzsugasvilib√Ķl, a gr√ļz postarabl√≥b√≥l Sztalin, azaz szint√©n ac√©l. A vezekl√©sr√Ķl √©s a megbocs√°t√°sr√≥l, az √ļjra befogad√°sr√≥l k√©s√Ķbb meleg hang√ļ cikkben √≠rt a Szombat c√≠m√Ľ zsid√≥ kultur√°lis hetilap, csak arr√≥l nem √≠rt senki, sehol, hogy mi volt, mi lehetett Acz√©l poggy√°sz√°ban. Mit vitt ki, mit adott √°t √©s mit hozott haza, esetleg √ľzenetk√©nt. Mert egy ilyen hirtelen felt√°madt v√°gyakoz√°st a Sion hegye √©s a V√°ros ir√°nt nem magyar√°z meg kiel√©g√≠t√Ķen az ifj√ļkori elk√∂telezetts√©g. Acz√©l minden l√©p√©s√©t politikai c√©lok vez√©relt√©k. Gy√°v√°nak sem lehetett - nem is volt annyira gy√°va, ahogy l√°tva a k√©ts√©gtelen buk√°st, most ott keressen mag√°nak mened√©ket. Nem, ez politikai utaz√°s volt, √ľzenet, ir√°nymutat√°s √©s nyilv√°n el√Ķ is volt k√©sz√≠tve, azaz val√≥sz√≠n√Ľleg h√≠vt√°k.

Izraelnek, a mai ingatlanbefektet√Ķknek, s azok el√Ķdeinek sz√ľks√©g√ľk volt azokra a t√°j√©koztat√°sokra, amelyeket csak t√Ķle, a megt√©r√Ķt√Ķl kaphattak meg. Tudni kellett, kire sz√°m√≠thatnak, √©s kire nem. Kiket kell otthagyni a hely√ľk√∂n √©s kiket nem, kik tudj√°k megv√©delmezni a magukn√°l kisebbeket, √©s kik tudj√°k megteremteni a privatiz√°ci√≥ el√Ķfelt√©teleit, kire szabad b√≠zni a bankrendszert stb. Ostobas√°g volna felt√©telezni, hogy mindezt k√©t h√©t alatt forgat√≥k√∂nyvszer√Ľen megbesz√©lt√©k a m√°r betegesked√Ķ Acz√©llal odakint. Ezt term√©szetesen nem is √°ll√≠tom. De azt m√°r igen, hogy ez is egyik fontos √°llom√°sa volt annak, hogy ma az Ofer csal√°d a legnagyobb plaza√©p√≠t√Ķ. A V√°ci √ļti Duna plaza mellett m√©g tizenvalah√°ny plaza √©p√ľl, vagy tervez√Ķdik Magyarorsz√°gon, m√©gpedig a legfontosabb, legnagyobb magyar v√°rosokban. Zalaegerszegt√Ķl Ny√≠regyh√°z√°ig. A Duna plaza m√∂g√∂tt - m√°r hogyha a V√°ci √ļt fel√Ķl n√©zz√ľk -, pedig most folynak az el√Ķk√©sz√ľletei egy √≥ri√°si haj√≥- √©s jachtkik√∂t√Ķ, sz√°llodasor √©s lak√≥park √©p√≠t√©s√©nek, amelyik a plaz√°val egy√ľtt egy √ļj, soha nem l√°tott min√Ķs√©g√Ľ v√°rosmag kialakul√°s√°val fenyeget.

Ez az √ļj luxuskik√∂t√Ķ a haldokl√≥ Csepeli Szabadkik√∂t√Ķ f√∂l√∂tt √©p√ľlne akkor, amikor a magyar tengerhaj√≥z√°s √©s a Duna-tengerhaj√≥z√°s m√°r el van adva. M√°r nincs magyar haj√≥ a tengeren. Akadt olyan haj√≥ is, amelyet 1, azaz egy doll√°r√©rt adtak el, hogy azt√°n √ļj tulajdonosa r√∂viddel ezut√°n egy, azaz 1 milli√≥ doll√°r√©rt dobja oda a hull√°mok h√°t√°ra. A p√©nz sors√°r√≥l semmit nem tudunk. Fek√ľdhet Cipruson, az off-shore-paradicsomban, f√©l l√°bbal a K√∂zel-Keleten, de megb√ļjhat az ingatlanbefektet√©st j√≥l ismer√Ķ jachtkedvel√Ķk zseb√©ben is. Mindenesetre ahhoz, hogy mindez l√©trej√∂hessen, hogy egy√°ltal√°n ezeket el lehessen k√©pzelni, fel kellett sz√°molni t√∂bbek k√∂z√∂tt az √ďbudai Haj√≥gy√°rat is, amely eladdig a k√∂zismerten rossz tulajdonos Magyar √Āllam kez√©ben volt, ut√°na cs√Ķdbe kellett juttatni a magyar haj√≥z√°st, √©s a haj√≥kat el kellett adni, l√©tre kellett hozni az ad√≥t sehol nem fizet√Ķ c√©gek sor√°t, √©s ki kellett v√°lasztani azokat a vezet√Ķket, akik mindezt, term√©szetesen nagy egy√©ni haszonhoz jutva v√©grehajtj√°k. Ez mindegyik √∂nmag√°ban √°ll√≥ mozg√°snak, t√©nynek l√°tszik, eddig legal√°bbis senki nem k√≠s√©relte meg sorba √°ll√≠tani mindezeket √©s megkeresni az esetleges √∂sszef√ľgg√©seket.

Az el√Ķz√Ķ r√©szben megk√≠s√©reltem felv√°zolni Magyarorsz√°g rendszerv√°lt√°s ut√°ni √°talakul√°s√°nak √°ltalam legl√©nyegesebbnek tartott elem√©t, az √°llam st√°tusv√°ltoz√°s√°t. Az √°llamot m√°r a K√°d√°r-korszakban elkezdte megsz√°llni a liberalizmus, mint el√Ķ√Ķrs, √©s nyomban ut√°na mint z√∂m: a p√©nzhatalom. Nem t√©ved√ľnk nagyot, ha ezt a banknyomul√°st, a Vil√°gbank √©s az IMF belesz√≥l√°s√°nak megn√∂veked√©s√©t tekintj√ľk a rendszerv√°lt√°s el√Ķk√©sz√ľleteinek. A K√°d√°r-korszakban az egyp√°rti parancsuralomba beleillesztett liberalizmus l√°tsz√≥lag szocialista reform volt, s mint ilyen, rokonszenvet v√°ltott ki, s m√°ig nem leplez√Ķd√∂tt le, mint sz√°ll√°scsin√°l√°s. Mert ebbe az ir√°nyba, a k√©rd√©sfeltev√©snek eddig a k√∂r√©ig senkit nem engedtek √©s senki nem mer√©szkedett. Csak most, hogy megjelent R√©v√©sz Acz√©l-√©letrajza, t√°rult f√∂l az a k√©ptelens√©g, hogy Acz√©l Gy√∂rgy, √©letrajz√≠r√≥ja felt√©telez√©se szerint, a kilencvenes v√°laszt√°sokon nem egyik vagy m√°sik ut√≥dp√°rtra, azaz az MSZP-re, vagy az MSZMP-re, hanem az SZDSZ-re szavazott. A p√°rt m√°sodik embere. A reformok atyja, a sztalinist√°k √ľld√∂z√∂ttje, a kult√ļrember. M√©g akkor is, ha ez csak felt√©telez√©s, d√∂bbenetes er√Ķvel mutat r√° az ir√°nyra, a sz√°nd√©kokra, annak a t√∂rt√©netnek a l√©nyeg√©re, ami a magyars√°ggal t√∂rt√©nik. Ha ez igaz, akkor Acz√©lnak √©s a k√©sei √©letrajz-√≠r√≥nak tudnia kellett a k√∂vetkez√Ķket: az SZDSZ nem az, ami, nem radik√°lis rendszerv√°lt√≥ p√°rt, hanem a mi p√°rtunk. A k√©s√Ķbbi ingatlanfejleszt√Ķk√©.

Miben foglalhat√≥ √∂ssze eddigi elemz√©seim l√©nyege? A fentiek mellett tal√°n a nagyon tudatos szem√©lyzeti politik√°ban. M√°r a nyolcvanas √©vekben elkezd√Ķd√∂tt, Acz√©l k√°derkiv√°laszt√°saival, kinevez√©seivel, elhallgattat√°saival, eltilt√°saival. A kultur√°lis √©s a tudom√°nyos √©let vezet√Ķ helyeit saj√°t embereivel sz√°llta meg, sz√°mukra a p√°rt √°ltal uralt sajt√≥ban nyilv√°noss√°got teremtett, hangad√≥v√° √©s m√©rt√©kad√≥v√° tette √Ķket, s a m√°r kor√°bban is birtokba tartott p√©nz√ľgyi rendszer ut√°n a gazdas√°gi kulcspoz√≠ci√≥k t√∂bbs√©g√©t is megszerezte. A rendszerv√°lt√°s el√Ķtti √©vekben √©s a k√∂vetkez√Ķkben is ezt a megsz√°ll√°st siker√ľlt az √°lland√≥an magas l√°ngon tartott n√©pi-urb√°nus vit√°val elf√∂dnie, s mire a rendszerv√°lt√°sra sor ker√ľlt, m√°r meg volt szervezve a reformer sajt√≥csapat - Mester √Ākos √©s csapata -, amelyik ezeket a kor√°bban kinevezett liber√°lisokat, oda sz√°rmazottakat a j√∂v√Ķ embereinek, a demokr√°cia bajnokainak t√ľntette fel, √©s a nem ilyenek ir√°nt legal√°bb fanyalg√°st mutatott, vagy egyenesen lefasiszt√°zta √Ķket. Igyekeztek olyan politikai k√∂r√ľlm√©nyeket teremteni, amelyben a rendszerv√°lt√°s leegyszer√Ľs√∂d√∂tt volna az MSZMP vaskalaposainak, Biszku B√©l√°inak, Berecz J√°nosainak elt√°vol√≠t√°s√°ra. Az ir√°ny√≠t√°s pedig ker√ľlj√∂n az Acz√©l-k√∂rbe tartoz√≥, egy√©bk√©nt ugyan√ļgy kommunista m√ļlt√ļ, KB-tag √©s PB-tag kett√Ķs √°llampolg√°rok, vagy lehets√©ges kett√Ķs √°llampolg√°rok k√∂r√©be. Ez a m√Ľvelet m√©gis csak r√©szben siker√ľlt nekik. Az MDF n√©pi sz√°rny√°nak, az e sorok √≠r√≥ja m√∂g√∂tt t√∂m√∂r√ľl√Ķk MDF-en bel√ľli el√©gedetlens√©g√©nek volt ez k√∂sz√∂nhet√Ķ. Az "Ap√°k √©s fi√ļk" megjelentet√©se √©ppen a csomagterv titkoss√°g√°t v√°gta sz√©t. Az√©rt is voltak annyira d√ľh√∂sek √©rte. Az SZDSZ nem nyert, nem jutott korm√°nyra, paktumot kellett k√∂tni, s ez id√Ķvesztes√©get jelentett nekik.

Acz√©l kiest√©vel ez a politikai nyomul√°s nem sz√Ľnt meg. A kor√°bban Amerik√°ba kihelyezett emberek, a ki√ľld√∂z√∂ttnek l√°tsz√≥ luk√°csist√°k, az USA-ba kitelep√ľl√Ķ s egyetemeken sz√°ll√°st √©s n√©mi katedr√°t kap√≥ emberek - k√∂zt√ľk az Akad√©mia volt eln√∂ke, a K√°d√°r-korszakr√≥l egyetemi dicshimnuszokat zeng√Ķ Berend T. Iv√°n (G√≥lyav√°ri Est√©k) -, szorgalmasan sz√Ķtt√©k a kapcsolati h√°l√≥t. Politikai √©letbiztos√≠t√°sokkal kellett az otthonmaradt ingatlanfejleszt√Ķknek v√©delmet √©s el√Ķmeneteli lehet√Ķs√©get szervezni, a nemzeti korm√°nyt r√°k√©nyszer√≠teni az alkalmaz√°sukra, √©s megakad√°lyozni a nem a k√∂r√ľkbe tartoz√≥ nemzeti k√∂z√©poszt√°ly t√Ķk√©ss√© v√°l√°s√°t. Elfoglalt√°k p√©ld√°ul a privatiz√°ci√≥t fel√ľgyel√Ķ, int√©z√Ķ audit√°l√≥, a v√°llalatokat felm√©r√Ķ √©s a vev√Ķket kijel√∂l√Ķ nagy nemzetk√∂zi c√©geket, mint a Deloitte and Touche, a Procter and Gamble √©s a Baker et McKenzie. De m√°r ekkor is √©rkeztek sz√©p sz√°mban a k√∂zvetlen√ľl Izraelb√Ķl idek√ľld√∂tt emberek. M√©g a t√Ķk√©t √Ķk nem hozt√°k, hanem csak a helyet kerest√©k neki. N√©ha egy-egy gikszer is becs√ļszott. A rendszerv√°lt√°skor amerikai nagyk√∂vet ny√≠ltan √©s diplom√°ciai hat√°sk√∂r√©t t√ļll√©pve belesz√≥lt a dolgokba, ez√©rt el is kellett innen vinni√∂k, s √°tker√ľlt a bankszakm√°ba.

A kulcspoz√≠ci√≥k megszerz√©s√©vel egyidej√Ľleg folyt √©s folyik ma is az √°llam le√©p√≠t√©se, gyeng√≠t√©se √©s a mindenkori korm√°ny hat√≥k√∂r√©nek a sz√Ľk√≠t√©se. A liber√°lis √°llam ma m√°r nem √°llam √©s nem hatalom abban az √©rtelemben, amilyen hatalommal hatvan, hetven √©vvel ezel√Ķtt rendelkezett. Ez fejl√Ķd√©snek van felt√ľntetve, a szabads√°g nagyobb fok√°nak, egyes ember cselekv√©si ter√ľlete megn√∂veked√©s√©nek. Holott nem √≠gy van. Az √°llamt√≥l √©s a korm√°nyt√≥l elvett hatalmat, jogos√≠tv√°nyokat, vezet√©si k√©szs√©geket nem a k√∂znek, a n√©pnek, m√©g csak nem is a civil t√°rsadalomnak adt√°k oda, mint ahogy mondj√°k, hanem ez ma mind, sz√Ķr√∂st√ľl-b√Ķr√∂st√ľl a p√©nz, a p√©nz hatalmasainak, a nemzetk√∂zi t√Ķk√©s t√°rsas√°goknak, a bankoknak √©s a bank√°roknak a kez√©ben √∂sszpontosul. Ez a globalizmus. Ezt David C. Korten √≠rta le mindeddig legt√∂k√©letesebben √©s a legnagyobb er√Ķvel a Nemzetk√∂zi t√Ķk√©s t√°rsas√°gok c√≠m√Ľ k√∂nyv√©ben, s ugyanezt fejtegeti filoz√≥fiai s√≠kon, egyed√ľl√°ll√≥an magas sz√≠nvonalon a mi legnagyobb sz√©tn√©z√Ķnk √©s legm√©lyebben l√°t√≥ magyar filoz√≥fusunk, Moln√°r Tam√°s is. A globalizmusba vezet√Ķ t√∂rt√©nelmi utat √∂sszek√∂ti az √°llam √©s az egyh√°z viszony√°nak t√°rgyal√°s√°val, az √©rtelmis√©g h√°tt√©rbe szor√≠t√°s√°val. Az egykor dics√Ķs√©ges polg√°r, a szabadpiac megteremt√Ķje, √©ppen most nyomorodik bele a globalizmusba. Term√©szetesen ma m√°r a globalizmusnak, a globalizmus √°rtalmainak s a j√∂v√Ķf√©lt√©snek √≥ri√°si irodalma van, amelyik m√©gis, minden t√ļler√Ķ ellen√©re, azzal kecsegtet benn√ľnket, hogy az emberis√©g kil√°bal ebb√Ķl az √ļj vil√°guralomb√≥l, p√©nz√ľgyi zsarnoks√°gb√≥l.

Az √ļgynevezett liber√°lis demokrata √°llam k√©tosztat√ļ. Egyik oldalon van maga az √°llam a korm√°ny√°val, amelyet minden negyedik √©vben szabad v√°laszt√°sokon kell megv√°lasztani, hogy v√©gezze el az adminisztr√°ci√≥t, √©s egyengesse az utat a t√Ķke szabad √°raml√°sa el√Ķtt, vezesse az anyak√∂nyveket, m√°r amennyire az adatv√©delmi ombudsman megengedi, lehet√Ķleg tartson rendet, "biztos√≠tsa a stabilit√°st", de v√©g-eredm√©nyben a l√©nyeges dolgokba ne legyen belesz√≥l√°sa. A p√©nz dolgait egy, a v√°lasztott korm√°nyt√≥l igen, de a nemzetk√∂zi p√©nzvil√°gt√≥l kor√°ntsem f√ľggetlen jegybank int√©zze. Majd minden jegybank legyen csup√°n fi√≥k, mert a minden √°llamban bevezetend√Ķ k√∂z√∂s p√©nz √ľgyeit egy k√∂zponti bank int√©zi. Ez d√∂nt minden, m√©g megl√©v√Ķ n√©p sorsa fel√Ķl. Ha 2002 elej√©n Eur√≥pa tizen√∂t √°llam√°ban bevezetik az eur√≥t, megt√∂rt√©nik a nagy l√©p√©s ebbe az ir√°nyba. A globalizmus sz√°m√°ra kiemelked√Ķen fontos, hogy a legtagoltabb f√∂ldr√©sz, a kereszt√©nys√©g √©s a vil√°got megv√°ltoztat√≥ racionalizmus egy√ľttes kult√ļr√°j√°nak b√∂lcs√Ķje, a legt√∂bb egykor nemzeti √°llamot mag√°ban foglal√≥ f√∂ldr√©sz ker√ľlj√∂n bele el√Ķsz√∂r a p√©nz√ľgyi kar√°mba. A k√∂z√∂s p√©nzzel gyakorlatilag megsz√Ľnnek a nemzeti f√ľggetlens√©gek. A sz√≥ minden√ľtt √©s √°lland√≥an a v√°laszt√°sokr√≥l esik, de a megv√°lasztott, √∂nmag√°t belterjesen √©s titkosan √ļjratermel√Ķ p√©nztulajdonos k√∂r uralkodik. Magyarorsz√°g m√©g az uni√≥nak sem tagja, s az eur√≥ bevezet√©s√©t√Ķl m√©g messzibb van, a p√©nz√ľgyi hatalom azonban m√°r ugyan-azoknak a nemzetk√∂zi er√Ķknek a kez√©ben √∂sszpontosul, mint az eur√≥s orsz√°gokban, √©s a k√∂vetkez√Ķ v√°zlatban, elemz√©sben √©ppen azt k√≠v√°nom bemutatni, hogy a m√°ra sikeresen meggyeng√≠tett magyar √°llamba hogyan nyomul be egy Magyarorsz√°gra specializ√°l√≥dott t√Ķke, az izraeli t√Ķke, hogyan veszi √°t a t√©nyleges hatalmat, nemcsak a gazdas√°gi √©let nagy vonalakban val√≥ ir√°ny√≠t√°s√°t tekintve, hanem ak√°r az apr√≥ √©lett√©nyek meghat√°roz√°s√°ban is. A liber√°lis √°llam, a k√©tosztat√ļ t√©r egyik fel√©n Magyarorsz√°gon a gyenge korm√°nyok √©s √°lland√≥an g√ļzsba k√∂t√∂tt √°llam mellett, a m√°sik tereb√©lyesed√Ķ, terjeszked√Ķ, hatalmi teret a nemzetk√∂zi t√Ķke, a p√©nzvil√°g, az izraeli c√©gek √©s embereik t√∂ltik ki.

A k√∂vetkez√Ķkben ezeket a c√©geket, a k√∂zt√ľk l√©v√Ķ √∂sszef√ľgg√©seket fogom elemezni. Ha alc√≠met adn√©k ennek a r√©sznek, azt √≠rn√°m: Plazaorsz√°g tulajdonosai. Mindenekel√Ķtt egy √©rdekes, senki √°ltal nem tudott √©s nem k√∂z√∂lt t√©ny: Budapesten jelenleg 167, azaz sz√°zhatvanh√©t olyan izraeli tulajdonban vagy d√∂nt√Ķ izraeli befoly√°s alatt √°ll√≥ c√©g, kft., rt., bt. m√Ľk√∂dik, amelyik vagy kiz√°r√≥lag, vagy r√©szben ingatlan√ľgyletekkel foglalkozik. Ennek az adatnak a f√©ny√©ben hirtelen megvil√°gosodik a Grespik L√°szl√≥ elleni hajsza c√©lja is. Grespik L√°szl√≥, a F√Ķv√°rosi K√∂zigazgat√°si Hivatal vezet√Ķje, teh√°t hivatalb√≥l fel√ľgyel√Ķje a k√ľlf√∂ldiek ingatlanv√°s√°rl√°sainak, a f√Ķv√°rosban els√Ķsorban lak√°sv√°s√°rl√°sainak. Belen√©zve a hivatali akt√°kba, felt√Ľnt neki az √©vente t√∂bb mint k√©tsz√°z izraeli ingatlanv√°s√°rl√≥ √©s az ar√°nytalans√°g. A n√©gy-√∂t milli√≥s Izraelb√Ķl t√∂bb ig√©ny √©rkezik, mint a szomsz√©dos, nyolcvanmilli√≥s N√©metorsz√°gb√≥l? Nyilv√°noss√°gra hozta az adatot. M√°sodik "Ap√°k √©s fi√ļk".

Majdnem agyon√ľt√∂tte a sajt√≥, g√ļny t√°rgya lett minden mondata, szem√©lye. √úld√∂zik ma is. Az izraeli vagy izraeli t√∂bbs√©gi tulajdonban √°ll√≥ ingatlanfejleszt√Ķ c√©gek jegyz√©ke term√©szetesen rendelkez√©sre √°ll, √©s ha majd ez a cikksorozat k√ľl√∂nkiad√°sban, egy√ľttesen is megjelenik, a jegyz√©kben ezt is k√∂zreadom. Most csak a val√≥s√°g √©s a felsz√≠n, a sajt√≥ √°ltal felrajzolt hazug vil√°g √©s a val√≥s√°g k√∂z√∂tti szakad√©kra k√≠v√°nok r√°mutatni. Ez a 167-es sz√°m m√©g akkor is elk√©peszt√Ķ, ha nem mindegyik c√©g foglalkozik csak ezzel, √©s hogyha t√∂bbnek csak az ezzel kapcsolatos kutat√°sok, felm√©r√©sek, √©s egy√°ltal√°n a magyar √°llam ellen√Ķrz√©se lehet a feladata, m√°sok pedig egy√©b tev√©kenys√©g√ľk mellett foglalkoznak ezzel is. De 167 c√©g, amelyeknek m√©giscsak m√≥djukban van izraeli p√©nzel√Ķik megb√≠z√°s√°t teljes√≠tve onnan, vagy m√°shonnan, de ott is j√≥v√°hagyott szem√©lyek sz√°m√°ra ingatlant v√°s√°rolni, a nagyobbaknak a plaza√©p√≠t√©sekbe √©s m√°s v√°ros√°talak√≠t√≥ tev√©kenys√©gekbe belefolyni, ez bizony m√°r szignifik√°ns. Ez m√°r megsz√°ll√°s, vagy legal√°bb el√Ķk√©sz√ľlet arra. K√©ts√©gtelen, hogy egyidej√Ľleg megkezd√Ķd√∂tt a v√°ros, Budapest √°talak√≠t√°sa. A plaza√©p√≠t√©sek, a bev√°s√°rl√≥k√∂zpont-telep√≠t√©sek √©s a lak√≥park√©p√≠t√©s, a bank√ľvegpalot√°k k√∂r√© √ļj v√°rosk√∂zpontok szervez√©se √©s a lak√°sv√°s√°rl√°sok √ļj v√°rosszerkezet, teh√°t √ļj, m√°s kult√ļra megteremt√©s√©t c√©lozz√°k. Az √ļj csak √ļgy l√©phet a r√©gi hely√©be, ha a r√©git elt√∂rlik. Budapest sok r√©gi szerkezeti elem√©√©rt, elkorhadt r√©sz√©√©rt, eldzsumbujosodott negyed√©√©rt term√©szetesen nem k√°r, ha lenne egy saj√°t magyar terv arra, hogy ezeket mi v√°ltsa fel. Ha az v√©gre megfelelne a magyar n√©p √≠zl√©s√©nek √©s nemzeti ig√©nyeinek, ha magyar f√Ķv√°rost √©s benne magyar kult√ļr√°t tervezne, √°lmodna ak√°rki is a r√©gi hely√©be. Budapestet K√°d√°r k√∂r√ľlrakatta alv√≥negyedekkel, t√∂mb√∂kkel, kockalak√≥telepekkel, amelyek t√∂bbs√©ge m√°r el√∂regedett. Ez a lak√≥telep-kult√ļra, vagy ink√°bb elt√∂megesed√©s sokat √°rtott az eg√©sz v√°rosnak, de k√©ts√©gtelen, hogy megoldotta a harminc √©vvel ezel√Ķtti iszonyatos lak√°shi√°nyt, √©s sokaknak, akik ezeken a telepeken jutottak elfogadhat√≥ √°ron lak√°shoz, kicsihez √©s sz√Ľkh√∂z, csal√°di √©letre alkalmatlanhoz, m√©giscsak nagyon sokat jelentett. Sz√°zezreket ma is ez k√∂t a k√°d√°rizmushoz, holott m√°r r√©gen nincs meg az a munk√°juk, ami√©rt a lak√°st kapt√°k.

Ezek helyett a telepek helyett is m√°st √©s m√°shogyan kellett volna √©p√≠teni, s m√°r most gondoskodni kellene arr√≥l, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akiknek jelenleg vagy nemsok√°ra el kell hagyniok a kockah√°zakat, mert √∂sszed√Ķlnek. √ēk fognak a lak√≥parkokba k√∂lt√∂zni? Vagy a romok al√° ker√ľlnek? A bev√°s√°rl√≥k√∂zpont- √©s plazakult√ļra nemzetidegen, de ne gondolja senki, hogy csak √ľzleti c√©lokat szolg√°l. Igen, els√Ķsorban √©s jelenleg m√©g azt, de a teljes felt√∂lt√Ķd√©s ut√°n ezek a nemzetk√∂ziv√© lett v√°ros legfontosabb k√∂zterei lesznek. Az ide √©rkezett idegen, akinek nincs magyar kult√ļr√°ja, csak a nemzetk√∂ziben √©rzi j√≥l mag√°t. √ē m√©g nem tud kutyaeledelt k√©rni a kuty√°j√°nak, neki az a j√≥, ha le tudja venni a polcr√≥l. Neki az otthonoss√°g √©rzet√©t nem a magyar kult√ļr√°ba val√≥ beleilleszked√©s, a magyar vil√°ghoz val√≥ alkalmazkod√°s jelenti majd, hanem a nemzetk√∂zies √Ľr, illetve a saj√°t otthon hagyott kult√ļr√°j√°nak a jelenl√©te. Ez√©rt mindent, ami a r√©gi magyarra, a magyar t√∂rt√©nelemre utal, el kell sorvasztani, el kell felejteni. Nem az√©rt, mert az ide √©rkez√Ķ net√°n eleve ellens√©gesen viseltetik ir√°nta, hanem egyszer√Ľen az√©rt, mert a megtanul√°sa k√©nyelmetlen, √©s mert az √©rv√©nyes√ľl√©shez, a meg√©lhet√©shez nincs is sz√ľks√©g magyars√°gra, magyar kult√ļr√°ra. A v√°ros nemzetk√∂zi, a vezet√Ķi zsid√≥k, a tulajdonosok, akik az √Ķrz√∂tt lak√≥parkokban laknak. Mi pedig, akik kint lakunk, √©s f√Ķ √∂r√∂m√ľnk egy f√©lnapos t√©nferg√©s a plaz√°ban, elvagyunk itt. J√≥ kis orsz√°g ez! Mi is volt a neve azel√Ķtt?

Felsorolni is sok, h√°ny plaza √©p√ľlt vagy van √©p√ľl√Ķf√©lben ma Magyarorsz√°gon izraeli v√°llalkoz√°sban. Nincs olyan v√°ros, megyesz√©khely, ahol ilyen ne volna tervbe v√©ve, vagy elkezdve, vagy fel√©p√≠tve. A m√©retek minden√ľtt nagyok, ak√°r az eg√©sz v√°ros minden ir√°ny√ļ kiszolg√°l√°s√°ra elegend√Ķk, a k√∂lts√©gek csak t√≠zmilli√°rd forintokban m√©rhet√Ķk. Ennyi p√©nzt nem lehet csak strat√©giai befektet√©sbe helyezni, m√°snak ebben a nagys√°grendben egyszer√Ľen nincs √©rtelme. Az √©p√≠t√©si piac viszont kezd betelni. M√°r megjelentek h√≠rad√°sok az √©p√≠t√Ķkedv lanyhul√°s√°r√≥l √©s a v√°rt hasznok elmarad√°s√°r√≥l, az √©p√≠t√©s azonban nem √°ll le, √©s most m√°r az olyan kisebb telep√ľl√©sek is sz√≥ba j√∂nnek, mint p√©ld√°ul Orosh√°za. A t√Ķke egy r√©sze nyomban √°t√°ramlik a gy√≥gyf√ľrd√Ķ-l√©tes√≠t√©sbe. Az √ļjabb, s√ľrg√Ķs h√≥d√≠t√°s: a term√°lv√≠zkincs.
A bev√°s√°rl√≥k√∂zpont- √©s plaza√©p√≠t√©s, mint kor√°bban azt m√°r √≠rtam, egy √ļj kult√ļra elterjeszt√©s√©t szolg√°lja. Erre n√©zve a leg√°rulkod√≥bb az, amit a kijevi - igen, a kijevi! - plaza√©p√≠t√©s c√©lj√°r√≥l √©s jelleg√©r√Ķl az egyik √©p√≠t√Ķ, Sz√©kely P√©ter, a Transelektro Rt. eln√∂k vez√©rigazgat√≥ja k√∂z√∂lt a kijevi magyar nagyk√∂vets√©gen, a Libigy Plaza alapk√Ķlet√©telekor.
"A bev√°s√°rl√≥- √©s sz√≥rakoztat√≥k√∂zpontnak, mint keresked√Ķv√°rosnak a lak√≥i b√©rl√Ķk, a mall s√©t√°nyai ment√©n sorakoznak az √ľzleteik, amelyeket sem ajt√≥, sem ablak nem k√∂t √∂ssze a k√ľlvil√°ggal. Kereskedelmi √©s √ľzletpolitikai megfontol√°sokb√≥l az √©p√ľlet kifel√© vak kell hogy legyen, tekintettel arra, hogy √ľzletei a mall bels√Ķ s√©t√°nyaira szervezettek."

M√°s sz√≥val: ezt ak√°r √ľzlett√°bornak vagy √ľzletb√∂rt√∂nnek is nevezhetn√©nk. S nagyj√°b√≥l ebben a homokvihart√≥l v√©d√Ķ sivatagi st√≠lusban √©p√ľlt meg a Demj√°n √°ltal fel√©p√≠tett Westend City Center a Nyugati mellett. Lechner √Ėd√∂n vagy Ko√≥s K√°roly nagyobb dics√Ķs√©g√©re. N√©h√°ny sorral lejjebb kider√ľl a fogva tart√°s √ľzleti sz√°nd√©ka is: "Kiemelt szempont, hogy annak is meg kelljen tenni ezt a gyalogt√ļr√°t, aki a m√°sodik emeleten l√©v√Ķ mozikat, a bili√°rd-, vagy bowlingszalont, esetleg az √©ttermeket k√≠v√°nja el√©rni. A mall c√©lja a kereskedelmi funkci√≥kon t√ļl a sz√≥rakoztat√°s, √©s adott esetben egy csal√°d valamennyi tagj√°nak eg√©sz napon √°t t√∂rt√©n√Ķ >fogva tart√°sa<." Ez m√°r vil√°gos besz√©d. A fogva tart√°s term√©szetesen nemcsak a kijevi ember sz√°m√°ra van elk√©pzelve, hanem a magyar sz√°m√°ra is. Ez a strat√©giai c√©l. Ingyen bel√©phetsz egy olyan er√Ķd kapuj√°n, amelyben elk√∂ltheted a kis p√©nzed, elt√∂ltheted az id√Ķd minden gondolat, minden k√©rd√©sfeltev√©s n√©lk√ľl, √©s nevezheted az eg√©szet szabadid√Ķprogramnak. Minden zsebbe ny√ļl√°soddal beleilleszkedhetsz egy szigor√ļ szab√°lyok k√∂z√© szor√≠tott vil√°gba, amelyben m√°r ott szorong, tolong, bambul ezer m√°s t√°rsad. Ott van a munkan√©lk√ľli, aki csak ezt a n√©zel√Ķd√©st tudja megengedni mag√°nak, ott van az egyke gyereked, aki ekkor √©s √©ppen itt teszi meg a sz√ľks√©ges l√©p√©seket, hogy ugyanolyan bamba ember v√°lj√©k bel√Ķle, mint a sz√ľleib√Ķl, akik idehozt√°k, annak ellen√©re, hogy voltak√©ppen nem √©rzik j√≥l magukat √Ķk sem. Itt sem √©s a vil√°gban sem. A plaza voltak√©ppen ennek a rossz k√∂z√©rzetnek a fel-old√°s√°ra szolg√°l.

A rossz k√∂z√©rzetb√Ķl, a kiel√©g√ľletlens√©gb√Ķl csak akkor v√°lhat ellen√°ll√°s, l√°zad√°s - ezt j√≥l tudj√°k a plaza√©p√≠t√Ķk -, ha az embernek val√≥di √©rz√©sei, √∂nmag√°b√≥l fakad√≥ k√©rd√©sei vannak, ha gondolkodik. Ha egy mallban √Ķd√∂ng, √©s ki van szak√≠tva a k√∂z√∂ss√©gb√Ķl, elfelejt k√©rdezni. A rendszerd√∂nt√Ķ forradalmak akkor szoktak kit√∂rni, ha a feltett, de megv√°laszolatlan k√©rd√©sek szervezik ellen√°ll√≥, robbant√≥ k√∂z√∂ss√©gg√© a n√©pet, a polg√°rt, az ifj√ļt. Ha nincs k√©rd√©s, nincs ellen√°ll√°s. Ha azonban minduntalan elvonja a figyelmet valami, √©s mindenre az √°rc√©dul√°kon van a v√°lasz, vagy a vill√≥dz√≥ klipekben, akkor a rossz k√∂z√©rzet t√©tlen unalomba f√ļl. Ez a sz√≥rakoz√°salap√ļ t√°rsadalom alapelve: √°lland√≥ √ľres sz√≥rakoztat√°ssal cselekv√©sk√©ptelen unalomba fullasztani a t√∂megembert. Kijevben √≥ri√°si plaza √©p√ľl, sokkal nagyobb, mint ak√°rmelyik pesti. De ezt m√°r magyar c√©g √©p√≠ti. Ez f√∂l√∂tt√©bb √©rdekes, √©s mindj√°rt k√©rd√©sekre sarkall. A Transelektro? Mit keres ez a valamikor transzform√°torok √©s egy√©b nagy villamoss√°gi g√©pek kereskedelme c√©lj√°b√≥l, egykor az √∂tvenes √©vekben l√©trehozott √°llami v√°llalat a kijevi plaza√©p√≠t√©sben? Honnan van erre p√©nze? Mert ide azt√°n sok kell. K√©t t√°rsa van Kijevben. Az egyik az az Ofer testv√©rek k√ľl√∂nb√∂z√Ķ c√©geinek √°tv√°ltoz√°s√°b√≥l keletkezett plaza√©p√≠t√Ķ c√©g, amelyikkel a V√°ci √ļti plaz√°ban is t√°rstulajdonos a Translektro, a m√°sik pedig a Gazprom nev√Ľ orosz-ukr√°n olaj- √©s g√°z√≥ri√°s, amelyik itthon a Borsodchem-CIB-√ľgyletben ker√ľlt k√©pbe.

Kiterjedt √ľzleti tev√©kenys√©g√Ľ c√©g ez a Transelektro! A turizmust√≥l a sz√°ll√≠t√°sig, az elektromos berendez√©sek gy√°rt√°s√°t√≥l √©s forgalmaz√°s√°t√≥l az √©p√≠t√Ķipari tev√©kenys√©gig, az ingatlanfejleszt√©sig mindennel foglalkozik √©s minden√ľtt jelen tud lenni. Afrik√°ban √©ppen √ļgy, mint N√©metorsz√°gban. Ak√°r b√ľszk√©k is lehetn√©nk r√°, hogy van egy ilyen hatalmas magyar nagyv√°llalat. Csakhogy √©ppen ezt nem tudjuk, hogy magyar-e, √©s hogy val√≥j√°ban ki√©. Sz√©kely P√©ter√©, az Oferek√©, a Leumi Bank√©? A c√©g internetes honlapj√°n mindenr√Ķl adnak t√°j√©koztat√°st, csak a tulajdonosi szerkezet honlapr√©sze √ľres. Semmi nincs rajta. A t√∂rt√©neti k√∂zl√©sekb√Ķl is csak annyit tudhatunk meg, hogy az √°llami v√°llalat 1990-ben alakult rt.-v√©, √©s "1992-ben fejez√Ķd√∂tt be a mag√°nos√≠t√°s". Ezek Sz√©kely P√©ter sz√Ľken m√©rt szavai. A c√©get a c√©g ir√°nt bar√°ts√°gos menedzsment v√°s√°rolta meg. Ezt is az eln√∂k-vez√©r k√∂zli. P√©nzr√Ķl, √°rr√≥l egy sz√≥ sincs. Valakik, valakik j√≥volt√°b√≥l, milli√°rdosok lettek, √©s most az Oferekkel √ľzletelnek, akik nagyon szeretik √Ķket. M√©g csak egy hom√°lyos utal√°s sincs p√©nzre, hitelre, bankgaranci√°ra. √úzleti titok, esetleg √°llamtitok is, s√Ķt esetleg k√©t √°llam titka is. Most az Ofer testv√©rekkel m√Ľk√∂dnek egy√ľtt, meg a Gazprommal, harmonikusan. Csak ennyi tudhat√≥. Kijev m√°r az √∂v√©k, legk√∂zelebb visszaszerzik a meotiszi ingov√°nyokat √©s megveszik a csodaszarvas agancs√°t. Ki√°ll√≠tj√°k, a plazak√∂z√∂ns√©g meg fogja b√°mulni, de fogalma sem lesz, mit b√°mul. √Ėt perc b√°mul√°s egy eur√≥. Vagy s√©kel.

Az Ofereket, akik h√°rman voltak, de m√°r csak ketten √©lnek, kor√°bban, m√©g az apjuk idej√©ben, aki a c√©g√ľket alap√≠totta, Hersovicinek, magyaros ejt√©ssel Hersovicsnak h√≠vt√°k, de √Ķk val√≥sz√≠n√Ľleg nem innen indultak, hanem Gal√≠ci√°b√≥l. Haj√≥ell√°t√≥ √©s haj√≥z√°ssal √ľzletel√Ķ kicsiny haifai c√©gb√Ķl fejl√Ķd√∂tt ki a mostanra vil√°gc√©gnek sz√°m√≠t√≥ v√°llalkoz√°s, amelyben ma m√°r megtal√°ljuk a banktev√©kenys√©get - Leumi -, a t√Ķzsdei m√Ľveleteket √©s a haj√≥√©p√≠t√©st, a kik√∂t√Ķfenntart√°st egyar√°nt. T√∂bb, hollandokkal k√∂z√∂s c√©g√ľk is van m√°r. K√ľlf√∂ldi tev√©kenys√©g√ľk f√Ķ ir√°nya az ut√≥bbi id√Ķben Magyarorsz√°g lett, √©s ezen bel√ľl is az ingatlanfejleszt√©s. Rendk√≠v√ľl b√ľszk√©k V√°ci √ļti plaz√°jukra, √©s nyilv√°n ez a b√ľszkes√©g sarkallja √Ķket, hogy megkezdj√©k, ism√©t a Transelektr√≥val k√∂z√∂sen, a plaza m√∂g√∂tti haj√≥- √©s jachtkik√∂t√Ķ, sz√°llodal√°nc √©s lak√≥park, valamint sz√≥rakoztat√≥centrum meg√©p√≠t√©s√©t a Dun√°n √©s a Haj√≥gy√°ri-szigeten. Err√Ķl m√°r sz√≥ltam, √©rint√Ķlegesen. Ennek a k√∂zpontnak az ar√°nyai, luxusa, √©s term√©szetesen a k√∂lts√©gei is elk√©pzelhetetlen√ľl nagyok lesznek.

B√Ľn ez? Tehet√ľnk tal√°n szemreh√°ny√°st a Hersovics-Ofereknek, hogy ennyire terjeszkednek haz√°nkban? Nem, egy√°ltal√°n. √ēk csak azt teszik, amit megtehetnek, amit megengednek nekik, amihez van magyar t√°rs, van magyar Transelektro. A magyar n√©pnek r√≥juk fel tal√°n, hogy ezt megengedi, m√©gpedig az √©rdekei ellen? De hiszen fogalma sincs arr√≥l, ami t√∂rt√©nik, √©s a j√∂v√Ķj√©r√Ķl, amit sz√°nnak neki, a plazas√©t√°nyokon f√Ķk√©nt nincs.

Mi el√Ķzte meg a Hersoviciek hatalmas befektet√©seit? Nem csup√°n az, amire kor√°bban m√°r utaltunk, hogy minden elad√≥v√° v√°lt, √©s ez√©rt olcs√≥v√°. Ingyenes lett a telek, nagyon rossz a magyar p√©nz, √©s sokkal kevesebb doll√°r kellett a beruh√°z√°shoz, hanem az is, hogy ezeket a telkeket el√Ķtt√ľk kor√°bban nem √©p√≠tette be senki. Ezek a plazatelkek √Ķket v√°rt√°k. Mert ha Magyarorsz√°gon m√©g az Antall-korm√°ny idej√©n megrendezi a vil√°gki√°ll√≠t√°st, akkor nagyon val√≥sz√≠n√Ľ, hogy ezeket a telkeket, ak√°r a Haj√≥gy√°ri-szigetet is be√©p√≠tik. Ha magyarok nem, n√©metek vagy m√°sok. Sz√∂gezz√ľk le: az exp√≥ elmarad√°sa sz√ľks√©ges el√Ķfelt√©tele volt az Oferek betelep√ľl√©s√©nek. Mert m√©g ha ott, a sz√≥ban forg√≥ helyeken tal√°n nem is, de m√°sutt √©p√ľlt volna sok olyan centrum, sz√≥rakoztat√≥√ľzem, amelyik eleve feleslegess√© tette volna a mai plaz√°kat. M√©gpedig nemcsak Budapesten, hanem az orsz√°g m√°s v√°rosaiban is. De ki akad√°lyozta meg a vil√°gki√°ll√≠t√°s megrendez√©s√©t? Els√Ķsorban az SZDSZ. Meg a bankok, azok, amelyek most az Ofereknek √©s a Transelektr√≥nak hitelfedezetet adnak. Az Antall-korm√°ny k√©ts√©gtelen√ľl nagyot hib√°zott, amikor el√°llt a vil√°gki√°ll√≠t√°s megrendez√©s√©t√Ķl, de ma m√°r nem tudjuk kider√≠teni, milyen √©s mekkora nyom√°s nehezedett r√°. V√©geredm√©nyben nem az SZDSZ h√°r√≠totta el a vil√°gki√°ll√≠t√°st, hanem n√°la sokkal nagyobb er√Ķk, amelyek ezt a liber√°lis p√°rtot megb√≠zt√°k az elh√°r√≠t√°ssal. Azt nem mondhatjuk, hogy √©ppen az Oferek, akik most f√©nyesen √©rzik magukat Magyarorsz√°gon, s legjobban a plaz√°jukban. El√Ķbb B√©cs √°llt el az exp√≥ megrendez√©s√©t√Ķl, azt√°n Budapest adta fel. Ausztri√°nak akkor szoci√°ldemokrata korm√°nya volt, Magyarorsz√°gnak csak 1994-ben lett szocialist√°ja. Az a t√Ķke, amelyik most itt van, √©p√≠t, v√°s√°rol √©s lakik, akkor m√©g nem volt k√©szen erre a m√Ľveletre. Dr√°g√°llotta a telket, bizonytalannak √≠t√©lte a helyzetet, √©s a p√©nz sem √©rkezett m√©g meg a bankj√°ba. Az a magyar p√©nz, amelyik ekkoriban indult el kifel√©, vagy valahov√°. A HVG 2000. j√ļnius 3-i sz√°m√°ban √≠rta: "Csak diszkr√©ten √©s szeri√Ķzen - ez volt az az elv, amely a b√©csi Central Wechsel- und Creditbank (CW) vezet√Ķit a kilencvenes √©vek els√Ķ fel√©ben arra √∂szt√∂k√©lte, hogy elfogadj√°k egyik √ľgyfel√ľk, Jevgenyij Lejbovics (vagy ahogyan Magyarorsz√°gon bejegyzett t√°rsas√°gainak okirataiban szerepel: Evgeni Leibovich) aj√°nlat√°t, miszerint a bank m√°s √ľgyfeleinek is √©rdemes ig√©nybe venni azt a komoly √©s megb√≠zhat√≥ sv√°jci vagyonkezel√Ķt, aki neki dolgozik."

A CW Bank vezet√Ķi hallgattak a j√≥ rokonra, √©s t√∂bb megb√≠z√°st adtak a z√ľrichi Zeno A. Meier √ļrnak, Leibovichnak pedig potom 8,2 milli√≥ doll√°rt, 1996-ban, amit √Ķ, Leibovich hogyan, hogyan nem, izraeli banksz√°ml√°kon helyezett el. Javukra legyen √≠rva, a CW Bank kihelyez√Ķi gyanakodni kezdtek, √©s visszak√©rt√©k a p√©nzt. K√©rt√©k, de nem kapt√°k, csak a fel√©t. A t√∂bbi elt√Ľnt Leibovichcsal egy√ľtt. Akkor m√°r ism√©t Sur√°nyi Gy√∂rgy volt az MNB eln√∂ke, vagyis a CW Bank tulajdonosa. Az eln√∂k √ļr, a nemzetk√∂zi szaktekint√©ly, az Orb√°n-korm√°ny j√≥volt√°b√≥l a 150 milli√°rdos CW Bank-hi√°ny ellen√©re kit√∂lthette eln√∂ki idej√©t, minden bizonylatot megsemmis√≠thetett, √©s utols√≥ f√°zisk√©nt m√©g ki is t√ľntett√©k. Az SZDSZ-es √©s most m√°r MSZP-s p√©nzpolitika embere √Ķ, a beavatott. Mondani sem kell, ellenezte a vil√°gki√°ll√≠t√°st. Jelenleg a CIB Bank igazgat√≥s√°g√°nak eln√∂ke.

Most rajzoljunk k√∂r√∂ket, √©s √≠rjuk bele azt, amit eddig tudunk, vagy tudni v√©l√ľnk. Azt√°n k√∂ss√ľk √∂ssze a k√∂z√©ppontokat. Els√Ķ k√∂r: Magyarorsz√°gon rendszerv√°lt√°s t√∂rt√©nik, de a bank√°rok a hely√ľk√∂n maradnak, mert √Ķk azzal, hogy bank√°rok, a kapitalizmus h√≠vei, eleve reformereknek vannak nyilv√°n√≠tva. M√°sodik k√∂r: a nemzeti korm√°ny, hogy a hely√ľk√∂n maradt bank√°rok √©s azok nemzetk√∂zi t√°mogat√≥inak, rokonainak, bar√°tainak j√≥indulat√°t elnyerje √©s a hely√©n maradhasson, paktumot k√∂t a bank√°rok kij√°r√≥ival, az SZDSZ-szel. Harmadik k√∂r: megkezd√Ķdik a sz√©thitelez√©s, a Leibovicsok - meg persze m√°sok is! - viszik a p√©nzt. J√∂n az els√Ķ bankkonszolid√°ci√≥, majd a m√°sodik, az orsz√°g elszeg√©nyedik, m√°r gondolni sem lehet a vil√°gki√°ll√≠t√°sra, a korm√°ny megbukik, majd a szocialista korm√°ny v√©gighajtja a gyors, mindenre kiterjed√Ķ privatiz√°ci√≥t, a b√°nyab√©ka alfele alatt stabiliz√°lja a magyar √©letsz√≠nvonalat. Negyedik k√∂r: j√∂nnek az Oferek, √©p√ľlnek a plaz√°k.

Ez k√©ts√©gtelen√ľl t√°g k√∂r, id√Ķben is t√∂bb esem√©nyt √∂lel mag√°ba, de h√°t a Jupiter is sokkal nagyobb, mint a Mars. Ebben a k√∂rben mellesleg m√©g korm√°nyv√°lt√°s is t√∂rt√©nt. "Rendszerv√°lt√°sn√°l kevesebb, korm√°nyv√°lt√°sn√°l t√∂bb." A k√∂r√∂ket a p√©nzpolitika, a p√©nzuralom v√°ltozatlans√°ga k√∂ti √∂ssze, az ad√≥ss√°gokkal val√≥ √°lland√≥ k√ľzdelem, de az is k√©ts√©gtelen, hogy m√°r az els√Ķ k√∂r legl√©nyegesebb cselekm√©nyei, t√©nyei is az Oferek ir√°ny√°ba mutatnak, holott nekik, szem√©ly szerint, m√©g h√≠r√ľk-hamvuk sincs.

A p√©nzuralom vonal√°val p√°rhuzamosan van azt√°n egy m√°sik dolog is, amelyik az eg√©sz rendszerv√°lt√°son, annak minden korszak√°n v√©gigh√ļz√≥dik. Ez pedig az antiszemitizmus. Ak√°r nagytakar√≠t√°s √©s elsz√°moltat√°s, ak√°r m√©diah√°bor√ļ, ak√°r az egyes p√°rtok arculata √©s a demokr√°ci√°hoz val√≥ viszonya, ak√°r Szent Korona, ak√°r orsz√°gz√°szl√≥ √©s c√≠mer, ak√°r az eur√≥pai norm√°k a t√©ma: mindegyikben hallgat√≥lagosan vagy ny√≠ltan benne van az antiszemitizmus k√©rd√©se. Aki a Szent Koron√°t akarja, aki a magyars√°g tur√°ni eredet√©t vallja, aki rendet akar teremteni a R√°di√≥ban √©s a Telev√≠zi√≥ban, aki r√©szt vesz a cs√≠ksomly√≥i b√ļcs√ļn, vagy aki Trianonr√≥l besz√©l, annak vigy√°znia kell, nehogy az antiszemitizmus gyan√ļj√°ba keveredj√©k. 1987. szeptember 27-e √≥ta, ami√≥ta √∂ssze√ľltek a lakiteleki s√°tor alatt a n√©pi √≠r√≥k √©s t√∂rt√©n√©szek, √©s nem h√≠vtak meg maguk k√∂z√© minden liber√°list, k√©s√Ķbbi SZDSZ-est, magyar√°n zsid√≥t, √©s ami√≥ta a New York Times m√°r m√°snap meg√≠rta, hogy Magyarorsz√°gon, Lakiteleken √∂ssze√ľltek a nacionalist√°k bele√©rtend√Ķ: antiszemit√°k -, az√≥ta a legl√©nyegesebb politikai t√∂rt√©n√©seket levizsg√°ztatj√°k ebb√Ķl a k√©rd√©sb√Ķl. Ez f√Ķ szempont a korm√°nyok √∂ssze√°ll√≠t√°sakor, √©s minden magyar korm√°nynak meg kell k√ľzdenie a nemzetk√∂zi elismer√©s√©rt, le kell vizsg√°znia √©s biztos√≠t√©kokat kell ny√ļjtania valahol, hogy nem antiszemita. A nemzetnek √©s k√ľl√∂n√∂sen m√°r gyan√ļba keveredett t√©nyez√Ķknek tilos vizsg√°lnia, hogy ki milyen sz√°rmaz√°s√ļ, vagy elk√∂telezetts√©g√Ľ esetleg h√°zass√°g r√©v√©n, de l√°that√≥ √©s √©rezhet√Ķ, hogy valahol szemben viszont mindezt sz√°mon tartj√°k, pontosan tudj√°k mindenkir√Ķl, aki sz√°m√≠t, hogy milyen sz√°rmaz√°s√ļ, mit lehet v√°rni t√Ķle √©s hov√° lehet √©s hov√° nem lehet kinevezni. Ezek a nyilv√°ntart√°sok m√Ľk√∂dnek, √©s szigor√ļan √©rv√©nyes√≠tik akaratukat a gazd√°ik.

Vannak, akik b√ľntetlens√©get √©lveznek, mert ez a nyilv√°ntart√°s megv√©di √Ķket, √©s vannak szerencs√©tlenek, akik sejtenek err√Ķl valamit, √©s megpr√≥b√°lnak nem odatartoz√≥k√©nt v√©delmet keresni enn√©l a f√≥rumn√°l. Torgy√°n J√≥zsef, amikor bajba ker√ľlt, vagy ir√°nyt v√°ltva el√Ķr√©bb akart settenkedni, t√∂bbsz√∂r is megpr√≥b√°lt beh√ļz√≥dni ez al√° az eresz al√°, √©s kip√°t tett a fej√©re, s olyan nyilatkozatokat l√Ķtt fel, amit√Ķl v√©delmet rem√©lt, √©s elv√°llalta Szenes Andre√°t, mint √°ltala favoriz√°lt t√©v√©aleln√∂k√∂t. A Szenes csal√°d az egyik legemlegetettebb zsid√≥ csal√°d, mivel k√∂z√©j√ľk tartozott a tragikus sors√ļ Szenes Hanna, akit fiatal l√°nyk√©nt a h√°bor√ļ v√©g√©n az angolok k√©m- √©s partiz√°nfeladatokkal, zsid√≥ment√©sre ledobtak Magyarorsz√°gra, de elfogt√°k √©s kiv√©gezt√©k. Szenes Hanna √©lete √©s hal√°la legenda, Izraelben is, Magyarorsz√°gon is. Feladat√°t mint cionista hajtotta v√©gre, izraeli k√ľldet√©sben. Ezenk√≠v√ľl egy dr. Szenes Iv√°n nev√Ľ ember, val√≥sz√≠n√Ľleg azonos Szenes Andrea √©desapj√°val a 61, azaz hatvanegy bejegyzett magyarorsz√°gi zsid√≥, izraeli, ortodox √©s nem ortodox, vall√°sos √©s vil√°gi, szocialista √©s liber√°lis szervezetek egyik√©nek, nem is ak√°rmelyik√©nek az eln√∂ke. Ez pedig a N√°cizmus √úld√∂z√∂tteinek Bizotts√°ga (Comitte for the Victims of Nazi Persecution). Eln√∂k: (president) Dr. Szenes Iv√°n. Torgy√°nt azonban nem v√©dte meg ez az aj√°nl√°s, tal√°n az√©rt, mert komolyan sem lehetett venni. A n√°cizmus √ľld√∂z√∂tteinek sem a k√∂zszolg√°lati, sem a kereskedelmi csatorn√°k vezet√©s√©be nem kell aj√°nl√°s, sem kisgazda, sem m√°s, a rendszerv√°lt√°s egyel√Ķre √ļgy van megszerkesztve, hogy ez hivatalb√≥l t√∂rt√©nik. Egyes emberek sz√°m√°ra kor√°bban a v√©delmet mindig az jelentette, hogy t√°mad√≥ik antiszemit√°k. Mindig ez az ultima ratio. Term√©szetesen az, aki egyszer ilyen v√°d al√° ker√ľlt, √©s egyszer meg merte k√©rd√Ķjelezni egy-egy magas √°ll√°s√ļ szem√©ly magas √°ll√°sra val√≥ alkalmass√°g√°t, de belebukott, soha nem sz√°m√≠thatott eln√©z√©sre. Beker√ľlt a vesz√©lyesek nyilv√°ntart√°s√°ba, mint ahogy a K√°d√°r-id√Ķben a rendszer vesz√©lyes ellens√©gei beker√ľltek a figyel√Ķdosszi√©kba, c√©lszem√©lyekk√© v√°ltak, √©s term√©szetesen a megfigyeltek neh√©z kenyer√©t ett√©k.

Ugyanakkor t√©ny: a magyar t√°rsadalomban nincs eml√≠t√©sre √©rdemes, sz√°mottev√Ķ antiszemitizmus. A magyars√°g irt√≥zik minden fajgy√Ľl√∂lett√Ķl, val√≥ban b√©k√©s, befogad√≥ term√©szet√Ľ, √©s csak akkor kem√©nyedik meg, ha megs√©rtik, megal√°zz√°k. A kiszor√≠tottak, megal√°zottak, a semmihez hozz√° nem jut√≥k k√∂r√©ben ez√©rt most m√°r fel-feleml√≠tik ezt a k√ľl√∂n√∂s nyomul√°st, amit nem lehet nem √©szrevenni, k√ľl√∂n√∂sen annak, aki az√©rt marad le valamir√Ķl, mert csak magyar. De ez m√©g nem antiszemitizmus, √©s azonnal elm√ļlik, mihelyst a helyeloszt√°s igazs√°gosabb√° √©s m√©lt√°nyosabb√° v√°lik. Ugyanakkor az ingatlanfejleszt√©s √©rdek√©ben az antiszemitizmus v√°dj√°t fenntartj√°k, mert fenn kell tartaniok. Olyan ez ma Magyarorsz√°gon, mint egy kartellbe t√∂m√∂r√ľl√©s. A kartellbe t√∂m√∂r√ľltek t√°vol tartj√°k a j√≥ helyekt√Ķl, a p√©nzt√Ķl, a sz√©p √©lett√Ķl a kartellen k√≠v√ľlieket, mint antiszemit√°kat. S k√∂zben a titkos nyilv√°ntart√°s alapj√°n nevezik ki a saj√°t embereiket, a megb√≠zhat√≥kat. S ha v√©letlen√ľl m√©gis kineveznek valakit, aki vesz√©lyes elemk√©nt szerepel a nyilv√°ntart√°sban, arra r√°h√ļzz√°k a vizes leped√Ķt, azt a

HozzŠszůlŠsok


#1 | teremtes - 2014. mŠjus 15. 09:46:24
Imre! ismétlés a tudás anyja alapon? egyébként lemaradt a vége... vagy a fele..
#2 | szabir - 2014. mŠjus 15. 11:24:33
#3 | Gutai Zub - 2014. mŠjus 15. 11:31:07
Ingatlanfejlesztések?

Ma m√°r naponta halnak ki fajok a vil√°gon "ingatlanfejleszt√©sek"-nek k√∂sz√∂nhet√Ķen.
Sokan azt is csod√°nak tartj√°k m√°r, hogy a magyars√°g annyi balsors , annyi ellens√©gt√Ķl k√∂r√ľlv√©ve, annyi vesztes√©g ut√°n, egy√°ltal√°n m√©g l√©tezik.
√ēsi, term√©szeti n√©p vagyunk, vagy ink√°bb voltunk.

De azt is a term√©szetb√Ķl tudjuk, hogy egy fajt, n√©pet √ļgy lehet teljesen elpuszt√≠tani, ha a k√∂rnyezet√©t vessz√ľk el, puszt√≠tjuk el.
Ameddig csak h√°bor√ļzunk, vad√°szgatjuk √Ķket, elb√ļjhatnak, s√Ķt megedz√Ķdve m√©g meg is er√Ķs√∂dhetnek a zaklat√°sokban.
Mint a gonosz jenkik tett√©k, a b√∂l√©nyeket puszt√≠tott√°k el, √©s az indi√°nok l√©tter√©t. Az eredm√©ny√©t ismerj√ľk.

A magyar falvak, a vidék elpusztítása, egy végérvényes megoldás lehet a magyar kérdésre.
Mert a városok, Budapesttel az élen már nem magyar.

Az "ingatlanfejleszt√©sek" meg er√Ķre kapnak, l√©tfelt√©teleink meg megsz√ľnnek........

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.