Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Thomas Samuel Kuhn... az a "h√Ľbammeg-kateg√≥ri√°s" szabadk√Ķm√Ľves zsid√≥-prot√≠pus √©s 'tud√≥s'


Gerry kedv√©√©rt a j√≥zan paraszti √©szr√Ķl elm√©lkedve. A wiki elhallgatta, hogy duplazsid√≥ ez a korszakos l√°ngol√≥ "paradigm√°s" elme. Ahogy a t√∂bbi is az. Thomas Samuel Kuhn (Cincinnati, Ohio, 1922. j√ļlius 18. – Cambridge, Massachusetts, 1996. j√ļnius 17.) amerikai tudom√°nyt√∂rt√©n√©sz √©s a tudom√°nyok filoz√≥fusa volt, akinek vitatott 1962-es k√∂nyve, A tudom√°nyos forradalmak szerkezete, rendk√≠v√ľl befoly√°sos volt mind akad√©miai, mind azon k√≠v√ľli k√∂r√∂kben. Bevezette a „paradigmav√°lt√°s” fogalm√°t, amely az√≥ta k√∂zponti kifejez√©ss√© v√°lt.
Kuhn t√∂bb jelent√Ķs √°ll√≠t√°st tett a tudom√°nyos ismeretek el√Ķrehalad√°s√°t illet√Ķen: hogy a tudom√°nyos ter√ľletek id√Ķszakos „paradigmav√°lt√°sokon” mennek kereszt√ľl, nem pedig line√°ris √©s folyamatos √ļton haladnak el√Ķre; hogy ezek a paradigmav√°lt√°sok √ļj megk√∂zel√≠t√©seket nyitnak meg olyan felfog√°si folyamatok ir√°nt, melyeket a tud√≥sok azel√Ķtt soha nem tartottak volna √©rv√©nyesnek; √©s hogy a tudom√°nyos igazs√°g fogalma egy adott pillanatban nem hozhat√≥ l√©tre kiz√°r√≥lag objekt√≠v krit√©riumokkal, mert azt a tudom√°nyos k√∂z√∂ss√©g konszenzusa hat√°rozza meg. A verseng√Ķ paradigm√°k gyakran √∂sszem√©rhetetlenek, vagyis a val√≥s√°g olyan jelent√©seit versenyeztetik, amelyek √∂sszef√ľgg√©seikben nem egyeztethet√Ķek √∂ssze. √ćgy a tudom√°nyos meg√©rt√©s soha nem alapulhat teljes „objektivit√°son”.


√Člete

Thomas Kuhn Cincinnatiben, Ohioban sz√ľletett, Samuel L. Kuhn, √ľzemm√©rn√∂k, √©s Minette Stroock Kuhn h√°zass√°g√°b√≥l. B.S. diplom√°j√°t fizik√°b√≥l szerezte a Harvard Egyetemen, 1943-ban, M.S. √©s PhD diplom√°j√°t fizik√°b√≥l kapta 1946-ban √©s 1949-ben. Amint A tudom√°nyos forradalmak strukt√ļr√°ja m√°sodik kiad√°sa el√Ķszav√°nak els√Ķ n√©h√°ny oldal√°n kifejti, h√°rom √©ves teljes akad√©miai szabads√°ga a Harvard Junior √Ėszt√∂nd√≠jasak√©nt meghat√°roz√≥ volt annak lehet√Ķv√© t√©tel√©ben, hogy a fizik√°t√≥l a tudom√°ny t√∂rt√©nelme (√©s filoz√≥fi√°ja) fel√© forduljon. K√©s√Ķbb, 1948-t√Ķl 1956-ig, az egyetem eln√∂ke, James Conant javaslat√°ra egy kurzust tartott a Harvardon a tudom√°ny t√∂rt√©nelm√©b√Ķl. A Harvard befejez√©se ut√°n Kuhn a Kaliforniai Berkeley Egyetemen tan√≠tott, a filoz√≥fia tansz√©ken √©s a t√∂rt√©nelem tansz√©ken, mik√∂zben 1961-ben a Tudom√°ny T√∂rt√©nelm√©nek Professzora c√≠met is megkapta. A Berkeley egyetemen √≠rta meg √©s adta ki (1962-ben) legismertebb √©s legbefoly√°sosabb m√Ľv√©t, A tudom√°nyos forradalmak szerkezet√©t. 1964-ben csatlakozott a Princetoni Egyetemhez mint M. Taylor Pyne, a Filoz√≥fia √©s a Tudom√°nyok T√∂rt√©nelme Professzora. 1979-ben csatlakozott a Massachusettsi Technol√≥giai Int√©zethez (MIT), mint Laurance S. Rockefeller, a Filoz√≥fia Professzora, √©s 1991-ig maradt ott. Kuhn interj√ļt √©s hangfelv√©telt k√©sz√≠tett Bohrral, a d√°n fizikussal, Bohr hal√°la el√Ķtt egy nappal. 1994-ben Kuhnn√°l t√ľd√Ķr√°kot diagnosztiz√°ltak, √©s melybe 1996-ban halt bele. Thomas Kuhn k√©tszer h√°zasodott meg, el√Ķsz√∂r Kathryn Muhs-t vette feles√©g√ľl (akit√Ķl h√°rom gyermeke sz√ľletett), majd k√©s√Ķbb Jehane Barton Burns-t (Jehane R. Kuhn).
A tudom√°nyos forradalmak szerkezete

A tudom√°nyos forradalmak szerkezete (SSR), Kuhn f√Ķ m√Ľve, eredetileg cikk√©nt jelent meg az Egyes√≠tett Tudom√°ny Nemzetk√∂zi Enciklop√©di√°j√°ban, a B√©csi K√∂r logikai pozitivist√°i jelentett√©k meg. Alap√∂tlete egy megvil√°gosod√°sszer√Ľ √©lm√©nyre √©p√ľlt, amely Arisztotel√©sz Fizik√°j√°nak tanulm√°nyoz√°sa k√∂zben √©rte a szerz√Ķt.

A k√∂nyvben Kuhn azt mutatta be, hogy a tudom√°ny nem az √ļj ismeretek line√°ris felhalmoz√≥d√°s√°val halad el√Ķre, hanem id√Ķszakos forradalmakon megy kereszt√ľl, melyeket „paradigmav√°lt√°soknak” is nevezett (hab√°r nem alkotott ezzel √ļj kifejez√©st) – ezek sor√°n a tudom√°nyos √©rdekl√Ķd√©s egy bizonyos ter√ľleten hirtelen alakul √°t. A tudom√°ny √°ltal√°ban h√°rom k√ľl√∂nb√∂z√Ķ szakaszra oszthat√≥. Az els√Ķ a megsejt√©s, melyb√Ķl hi√°nyzik a k√∂zponti paradigma. Ezt k√∂veti a „szok√°sos” tudom√°ny, amikor a tud√≥sok „puzzle – kirak√°ssal pr√≥b√°lj√°k meg sz√©les√≠teni a k√∂zponti paradigm√°t. A paradigma √°ltal vez√©relve a norm√°l tudom√°ny rendk√≠v√ľl produkt√≠v: „ha a paradigma sikeres, a szakmabeliek olyan probl√©m√°kat fognak megoldani, amit a tagok aligha hittek, √©s soha nem v√°llaltak volna a paradigma ir√°nti elk√∂telezetts√©g n√©lk√ľl.”

A norm√°l tudom√°ny id√Ķszak√°ban a paradigm√°hoz val√≥ alkalmazkod√°s sikertelens√©g√©t nem a paradigma megc√°fol√°s√°nak tekintik, hanem a kutat√≥ hib√°j√°nak, szemben Popper c√°folati krit√©rium√°val. Amint anom√°li√°s eredm√©nyek j√∂nnek l√©tre, a tudom√°ny el√©ri a kr√≠zist, amely ponton egy √ļj paradigm√°t fogadnak el, amely egy keretbe foglalja √∂ssze a r√©gi eredm√©nyeket az anom√°li√°s eredm√©nyekkel. Ezt nevezik forradalmi tudom√°nynak.

Az SSR-ben Kuhn azt is kifejti, hogy a riv√°lis paradigm√°k √∂sszem√©rhetetlenek, vagyis egy paradigm√°t nem lehet meg√©rteni egy m√°sik riv√°lis paradigma fogalmi keret√©n √©s terminol√≥gi√°j√°n kereszt√ľl. Sok kritikus, p√©ld√°ul David Stove (Popper √©s az ut√°na k√∂vetkez√Ķk, 1982) szerint √ļgy t√Ľnik, hogy ez a t√©zis azt jelenti, hogy a te√≥riav√°laszt√°s alapvet√Ķen irracion√°lis: ha a riv√°lis te√≥ri√°kat nem lehet k√∂zvetlen√ľl √∂sszehasonl√≠tani, akkor nem tudunk racion√°lisan d√∂nteni arr√≥l, melyik a jobb. Hogy Kuhn n√©zeteinek voltak-e relativista k√∂vetkeztet√©sei, sok vita t√°rgya. Kuhn maga az SSR harmadik kiad√°s√°ban tagadta a relativizmus v√°dj√°t, √©s tiszt√°zni pr√≥b√°lta a n√©zeteit a tov√°bbi t√©ves √©rtelmez√©s elker√ľl√©se √©rdek√©ben. Freeman Dyson id√©zte Kuhnt, amint azt mondja: „Nem vagyok Kuhnista!”, utalva a relativizmusra, amit n√©h√°ny filoz√≥fus √©p√≠tett ki az √Ķ munk√°ja alapj√°n.

Kuhn munk√°j√°nak rendk√≠v√ľli hat√°sa azokkal a v√°ltoz√°sokkal m√©rhet√Ķ, melyeket a tudom√°ny filoz√≥fi√°j√°nak sz√≥kincs√©ben hozott: a „paradigmav√°lt√°son” k√≠v√ľl Kuhn mag√°t a „paradigma” sz√≥t a nyelv√©szet bizonyos form√°iban √©s jelenlegi √°tfog√≥bb √©rtelm√©ben Georg Lichtenberg munk√°ss√°g√°ban haszn√°lt kifejez√©sb√Ķl n√©pszer√Ľs√≠tette, megalkotta a „norm√°l tudom√°ny” kifejez√©st, mely a paradigm√°n bel√ľl dolgoz√≥ tud√≥sok viszonylag rutinszer√Ľ, napi munk√°j√°ra utal, √©s nagym√©rt√©kben felel√Ķs volt a „tudom√°nyos forradalmak” kifejez√©s t√∂bbes sz√°mban t√∂rt√©n√Ķ haszn√°lat√°√©rt, ami igen k√ľl√∂nb√∂z√Ķ id√Ķszakokban, √©s k√ľl√∂nb√∂z√Ķ t√°rgyakban t√∂rt√©nt, az egyes sz√°m√ļ „Tudom√°nyos Forradalommal” szemben a k√©s√Ķi renesz√°nsz idej√©n. A „paradigmav√°lt√°s” kifejez√©s gyakori haszn√°lata a tud√≥sokat t√°j√©kozottabb√°, √©s sok esetben befogad√≥bb√° tette a paradigmav√°ltoz√°sok ir√°nt, √≠gy a tudom√°nyos n√©zetek evol√ļci√≥j√°nak Kuhn √°ltal t√∂rt√©n√Ķ elemz√©se maga is hat√°ssal volt erre az evol√ļci√≥ra. Kuhn munk√°ss√°g√°t sz√©les k√∂rben haszn√°lt√°k a t√°rsadalomtudom√°nyban, p√©ld√°ul a posztpozitivista / pozitivista vit√°ban a Nemzetk√∂zi Kapcsolatokban. Kuhnt alapvet√Ķ er√Ķk√©nt ismerik el a Tudom√°nyos Ismeretek Merton ut√°ni Szociol√≥gi√°ja m√∂g√∂tt.

A v√©dekez√©s, melyet Kuhn arra az ellenvet√©sre ad, hogy A Tudom√°nyos Forradalmak Szerkezet√©ben a tudom√°nyr√≥l sz√≥l√≥ besz√°mol√≥ja relativizmust eredm√©nyez, abban az essz√©ben tal√°lhat√≥, melyet Kuhn „Objektivit√°s, √Črt√©k√≠t√©let, √©s Te√≥riav√°laszt√°s” c√≠mmel illet. Ebben az essz√©ben √∂t krit√©riumot ism√©tel az SSR utols√≥ el√Ķtti fejezet√©b√Ķl, melyek meghat√°rozz√°k (vagy helyesebben seg√≠tenek meghat√°rozni) a te√≥riav√°laszt√°st:

Pontos Рempirikusan megfelel a kísérletezésnek és megfigyelésnek,
K√∂vetkezetes – bel√ľl k√∂vetkezetes, de k√ľls√Ķleg is k√∂vetkezetes m√°s te√≥ri√°kkal,
√Ātfog√≥ kiterjed√©s – egy te√≥ria k√∂vetkezm√©nyeinek ki kell terjedni√ľk a m√∂g√©, melynek magyar√°zat√°ra eredetileg l√©trej√∂tt,
Egyszer√Ľ – a legegyszer√Ľbb magyar√°zat, legink√°bb Occam borotv√°j√°hoz hasonl√≥,
Eredm√©nyes – egy te√≥ri√°nak √ļj jelens√©geket vagy a jelens√©gek k√∂zti √ļj kapcsolatokat kell felt√°rnia.

Azt√°n annak bemutat√°s√°val folytatja, hogy hab√°r ezek a krit√©riumok k√©ts√©gk√≠v√ľl meghat√°rozz√°k a te√≥riav√°laszt√°st, mennyire pontatlanok a gyakorlatban, √©s mennyire viszonylagosak az egyes tud√≥sokn√°l. Kuhn szerint „Amikor a tud√≥soknak v√°lasztaniuk kell a verseng√Ķ te√≥ri√°k k√∂z√∂tt, el√Ķfordulhat, hogy k√©t szem√©ly, akik a v√°laszt√°si krit√©riumok teljesen megegyez√Ķ list√°ja ir√°nt elk√∂telezettek, m√©gis k√ľl√∂nb√∂z√Ķ k√∂vetkeztet√©sekre jutnak. Ez√©rt a krit√©riumok m√©gsem „objekt√≠vek” a sz√≥ szok√°sos √©rtelm√©ben, mert az egyes tud√≥sok ugyanazzal a krit√©riummal elt√©r√Ķ k√∂vetkeztet√©sekre jutnak az√°ltal, hogy az egyik krit√©riumot t√∂bbre √©rt√©kelik, mint a m√°sikat, vagy √∂n√∂s, vagy m√°s szubjekt√≠v okb√≥l tov√°bbi krit√©riumot adnak hozz√°. Ezt k√∂vet√Ķen Kuhn a k√∂vetkez√Ķt mondja: „Term√©szetesen azt √°ll√≠tom, hogy a v√°laszt√°si krit√©riumok, amelyekkel kezdtem, nem szab√°lyk√©nt m√Ľk√∂dnek, melyek meghat√°rozz√°k a v√°laszt√°st, hanem √©rt√©kk√©nt, amelyek befoly√°solj√°k azt.” Mivel Kuhn a tudom√°ny t√∂rt√©nelm√©t haszn√°lja a tudom√°ny le√≠r√°s√°ban, a te√≥riav√°laszt√°s krit√©riumait vagy √©rt√©keit gyakran ink√°bb a tudom√°nyos k√∂z√∂ss√©g a te√≥riav√°laszt√°s√°nak le√≠r√≥ normat√≠v szab√°lyaik√©nt (vagy helyesebben √©rt√©keik√©nt) √©rtelmezik, mint el√Ķ√≠r√≥ normat√≠v szab√°lyokk√©nt, a „krit√©rium” sz√≥ szok√°sos √©rtelm√©ben, hab√°r a tudom√°ny Kuhn √°ltali le√≠r√°s√°nak sok k√ľl√∂nb√∂z√Ķ √©rtelmez√©se l√©tezik.
A Pol√°nyi–Kuhn vita

Hab√°r k√ľl√∂nb√∂z√Ķ terminol√≥gi√°kat haszn√°ltak, mind Kuhn, mind Michael Pol√°nyi √ļgy tartotta, hogy a tud√≥sok szubjekt√≠v tapasztalatai tett√©k a tudom√°nyt relativista t√°rggy√°. Pol√°nyi √©vtizedekig tartott el√Ķad√°sokat ebben a t√©m√°ban, miel√Ķtt Kuhn megjelentette „A tudom√°nyos forradalmak strukt√ļr√°j√°t”. Pol√°nyi t√°mogat√≥i plagiz√°l√°ssal v√°dolt√°k Kuhnt, mivel k√∂ztudom√°s√ļ volt, hogy Kuhn Pol√°nyi t√∂bb el√Ķad√°s√°n is r√©szt vett, √©s hogy a k√©t f√©rfi v√©g n√©lk√ľli vit√°t folytatott a tudom√°ny ismeretelm√©let√©r√Ķl, miel√Ķtt h√≠rn√©vre tettek szert. V√°laszul ezekre a kritik√°kra Kuhn Pol√°nyit id√©zte A tudom√°nyos forradalmak strukt√ļr√°ja m√°sodik kiad√°s√°ban, √©s a k√©t tud√≥s meg√°llapodott abban, hogy f√©lreteszik a n√©zetelt√©r√©seiket abban a rem√©nyben, hogy felvil√°gos√≠thatj√°k a vil√°got a tudom√°ny dinamikus term√©szet√©r√Ķl. Ezen intellektu√°lis sz√∂vets√©g ellen√©re Pol√°nyi munk√°ss√°g√°t folyamatosan Kuhn paradigmav√°lt√°sainak keretein bel√ľl √©rtelmezt√©k, Pol√°nyi legnagyobb d√∂bbenet√©re.
Díjak, elismerések

Kuhnt 1954-ben Guggenheim Tagnak nevezt√©k, √©s 1982-ben a Tudom√°ny T√∂rt√©nelme T√°rsas√°g a George Sarton √Črmet adom√°nyozta neki. Sz√°mos tiszteletbeli doktor√°tusi c√≠mmel is kit√ľntett√©k.
Link

Life

Kuhn was born in Cincinnati, Ohio, to Samuel L. Kuhn, an industrial engineer, and his wife Minette Stroock Kuhn. The family was Jewish on both sides, although they were non-practicing. His father had been trained as a hydraulic engineer and had gone to Harvard. When he was six months old, the family moved to New York City, and the young Kuhn attended progressive schools there, and later in the upstate New York area.

Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | Balu - 2014. mŠjus 18. 11:01:18
"a tudományos igazság fogalma egy adott pillanatban nem hozható létre kizárólag objektív kritériumokkal, mert azt a tudományos közösség konszenzusa határozza meg"

Kohn vagy nem Kohn, ez T√ČNY. Viszont nem lenne teljes h√ľlyes√©g elgondolkodni az "objekt√≠v krit√©riumok" kifejez√©s defin√≠ci√≥j√°n. Mert ugye eleve az adott tudom√°nyos k√∂z√∂ss√©g v√°lasztja meg, hogy melyik m√≥dszert, mintav√©teli elj√°r√°st stb. fog elfogadni - sz√≥val az "objekt√≠v" krit√©riumok kiv√°laszt√°sa eleve szubjekt√≠v. Ez saj√°t tapasztalatom. Egy adott objektumnak, folyamatnak, ak√°rminek mi√©rt pont azokat a param√©tereit m√©rj√ľk, amiket m√©r√ľnk? √Čs ut√°na s√≠rdog√°lunk, hogy az eredm√©ny √∂l√©g messze van a val√≥s√°gt√≥l - √©s ilyenkor j√∂n a nem hivatalos saj√°t kifejez√©semmel √©lve a "p√°ntudom√°nyos alibizmus" (aminek az alapja az evol√ļcionista hozz√°√°ll√°s), ilyen "ment√°lis heroizmusnak" vagy minek be√°ll√≠tva, hogy "persze m√©g nem tudunk mindent /m√©r baeg k√©ne? az a dolgunk, hogy mindent tudjunk?/ de a tudom√°ny apr√≥ l√©p√©senk√©nt halad el√Ķre √©s majd egyszer ezt is megoldjuk". Nomeg a "ma m√©g nincsenek eszk√∂zeink ennek a bebizony√≠t√°s√°ra"... amib√Ķl az k√∂vetkezik, hogy olyan eszk√∂zt kell CSIN√ĀLNI, ami majd bebizony√≠tja a jelenleg m√©g nem el√©gg√© bebizony√≠tottat... Cs√≥kolom, de hol ebben az objektivit√°s? Meg vagyok r√≥la gy√Ķz√Ķdve, hogy az igazi "top secret" laborokban nem a newtoni/einsteini fizik√°t haszn√°lj√°k √©s ny√ľzs√∂gnek ott a parafenom√©nek.

Fentebb legink√°bb a term√©szettudom√°nyokb√≥l indultam ki, mert azt ismerem, de ugyanilyen kisiklat√°s folyik minden t√©ren. Az evoluCIONizmus teljesen √°tsz√∂vi a t√°rsadalomtudom√°nyokat, miszerint egyre JOBB t√°rsadalmi form√°kban √©l√ľnk - ami tot√°lis demag√≥gia. Mivel az el√Ķz√Ķ √©leteimre speciel nem igaz√°n eml√©kszem (csak arra, hogy nagyon j√≥k√©p√Ľ gazdag indiai herceg voltam, aki√©rt d√∂gl√∂ttek a n√Ķk ;) ), nem tudom ezt se c√°folni se meger√Ķs√≠teni, lehet, hogy sokkal szarabb volt az √≥kori Egyiptomban √©lni vagy a Ming-kori K√≠n√°ban.
---------------
"Michael Polanyi
Polanyi, born Pol√°nyi Mih√°ly (pronounced [ˈpolaːɳi ˈmihaːj]) in Budapest, was the fifth child of Mih√°ly and Cec√≠lia Pollacsek, secular Jews from Ungv√°r (then in Hungary but now in the Ukraine) and Vilnius in Lithuania, respectively."

--------------------
Dióhéjban: két kis zsiráf veri a nyálát, csak én nem tudom mi köze ennek énhozzám meg az Világhoz, ezáltal az Igazsághoz és Istenhez.
#2 | postaimre - 2014. mŠjus 18. 11:31:57
Balu, rem√©ltem, de m√°r tudom, hogy nem okozol csal√≥d√°st. A "paradigm√°s"- marad-√≠gy-ma...t√∂rt√©netre ez a "tudom√°nyos" megk√∂zel√≠t√©s l√©nyege is √∂nazonos. Tegy√©l √ļgy, hogy m√°s ne tehessen m√°sk√©ppen, mik√∂zben ig√©t hirdetsz, vedeled a pi√°rt!

Létre kellett hozni egy "tudománynak látszó"hipotetikus áltudományt, hogy a valódi tudást azzal elfedhessék.

Ha a k√≥hn-szenzus a cenzus penzuma szerint a "kiv√°lasztottak" titokzatos akaratja (cion b√∂lcseinek jegyz√Ķk√∂nyvei), akkor "√Ķk" az "objekt√≠v", mi meg a f√©ny√©rz√©keny lemez, amire ezek vet√≠tik a s√∂t√©ts√©get. Dageroszk√≥pia, vagy hogy a h√∂k√∂mbe' nevezik, de h√≠vhatjuk degene-rassz-kappjab√©-nak is.

Ez a sok zsi-r√°fost kell elt√ľntetni √ļgy, hogy minden bepalizott goly√≥s idi√≥t√°t is vigyenek magukkal, mert azok is menthetetlenek. Szerintem j√≥ √ļton j√°runk, csak k√©rd√©s, hogy most hov√° is megy√ľnk?s_*_kukk
#3 | Gutai Zub - 2014. mŠjus 18. 12:27:56
Balu,
A lényeget elmondtad "dióhéjban" és jól.
De miért ilyen "jók" ezek a paradigma= ragozások-ban.
A v√°lasz tal√°n a v√©gtelen √©s r√©szletes talmud magyar√°zatokban van, amiben ezek a kunok, kohnok, pol√°nyik feln√Ķttek.

A rabbinikus talmudi magyarázatok végtelenre vannak ragozva a legkisebb részletekig.
Hossz√ļ tudom√°nyos √©rtekez√©sek, pl.:
Hogyan kell meg√∂lni egy bolh√°t, h√°ny feh√©r sz√Ķrsz√°la lehet egy √°ldozati teh√©nnek, melyik v√©g√©r√Ķl jobb egy √°llatot meg√Ķlni, a rabi az ing√©t vagy a gaty√°j√°t vegye fel el√Ķbb a k√≥ser v√°g√°sn√°l, stb. stb.
Ahogy Imre megjegyezte: " a valódi tudást elfeledhessék"
#4 | satu - 2014. mŠjus 18. 13:59:34
#5 | Perje - 2014. mŠjus 18. 16:51:41
Izraeli b√∂rt√∂n a Negev sivatagban, f√Ķk√©nt kereszt√©ny afrikai menek√ľlteknek:
http://www.news.v...-desert-fu

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.