Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Nano - Na ne!


"M√©rgez√©s lehet az √°ra a nanoforradalomnak" - n√©zze meg az ember, ez is egy √∂sszevisszaesk√ľv√©s Elme √©let.

Fert√Ķtlen√≠t√Ķ aeroszolok, bakt√©rium√∂l√Ķ zoknik, v√≠zleperget√Ķ fest√©kek, kiz√°r√≥lag a r√°kos sejteket puszt√≠t√≥ gy√≥gyszerek: ezt √≠g√©ri a nanotechnol√≥gia. Ellenz√Ķi szerint a rendk√≠v√ľl apr√≥ r√©szecsk√©k k√°rosak lehetnek az emberi szervezetre. A vil√°g legnagyobb vegyipari v√°llalata, a BASF √©ves tudom√°nyos sajt√≥konferenci√°j√°n j√°rtunk ut√°na, milyen lehet√Ķs√©geket √©s kock√°zatokat hordoznak az √ļjfajta anyagok.


Hé, nem felejtettetek el valamit? Tudjátok, onnan föntröl, a kondenzcsíkocskákból mutiCionilázadt a'la BillGates modifikillered...

"K√©rem, k√∂ss√©k be a biztons√°gi √∂veiket, ez itt nem Isztambul" - k√©rte mosolyogva a gy√°rl√°togat√°sra √∂sszegy√Ľlt √ļjs√°g√≠r√≥kat idegenvezet√Ķnk, a jovi√°lis t√∂r√∂k Pascha, miel√Ķtt r√°fordultunk volna az Ethanolstrass√©ra. A vil√°g legnagyobb vegyipari v√°llalata, a hetvenes-nyolcvanas √©vek magn√≥kazett√°ir√≥l j√≥l ismert BASF ludwigshafeni gy√°r√°ban j√°rtunk, jobban mondva buszoztunk egy r√∂pke √≥r√°n √°t.
Ahogy a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ vegy√ľletekr√Ķl elnevezett utc√°kon kanyarogtunk a cs√Ķvezet√©kek k√∂z√∂tt, egyvalamit biztosan meg√©rtett√ľnk: egy vegy√©szm√©rn√∂k sz√°m√°ra nincs haszontalan anyag, hiszen az eg√©sz gy√°r √ļgy fejl√Ķd√∂tt ekkora m√©ret√Ľv√©, hogy a kor√°bbi gy√°rt√°si szakaszokban keletkezett mell√©kterm√©knek kerestek √ļj alkalmaz√°st. Ezekb√Ķl azut√°n √ļjabb term√©kek sz√ľlettek tov√°bbi mell√©kterm√©kekkel, √©s √≠gy sz√©p lassan, csaknem 150 √©v eltelt√©vel t√≠z n√©gyzetkilom√©tert h√°l√≥znak be a cs√∂vek. A gy√°r dolgoz√≥i, ha egy t√°volabbi ponton szeretn√©k kiereszteni a g√Ķzt (vagy a g√°zt), t√∂bbnyire piros biciklij√ľkre pattannak – a sz√≠n √°ll√≠t√≥lag egy cseh c√©gnek k√∂sz√∂nhet√Ķ, mely p√©nz h√≠j√°n csak term√©szetben, vagyis fest√©kkel tudott fizetni egy sz√°ll√≠tm√°ny√©rt, √©s ez az √°rnyalat volt a legolcs√≥bb.


Cs√∂vek, cs√∂vek √©s √ļjabb cs√∂vek a BASF ludwigshafeni gy√°r√°ban
Forr√°s: BASF/Bernhard Kunz


Az √ļtvonalat √ľgyesen tervezhett√©k meg n√©met vend√©gl√°t√≥ink, mert mire kezdett besziv√°rogni a buszba az utc√°kat el√∂nt√Ķ √°llott kaka√≥szag (t√°volabb a der√©kvastags√°g√ļ z√∂ld cs√∂vekt√Ķl, melyekben mentol halad biztos √ļton a r√°g√≥gumigy√°r fel√©), el is √©rkezt√ľnk a BASF nanotechnol√≥giai kutat√°sait bemutat√≥ sajt√≥esem√©ny helysz√≠n√©re.

Mi a nanotechnológia?

K√©pzelj√ľk el, hogy a budapesti Nagyk√∂r√ļton √°llunk valamikor 2030 k√∂r√ľl. Szippantsunk bele a leveg√Ķbe egy kellemes november v√©gi est√©n, amikor a v√°rost szok√°s szerint puha szmogtakar√≥ bor√≠tja. T√ľd√Ķnk teniszp√°lya m√©ret√Ľ felsz√≠ne minden bizonnyal √ļj kih√≠v√°sok el√© n√©z majd.

A d√≠zelkorom mennyis√©ge rem√©lhet√Ķleg cs√∂kken valamicsk√©t, a r√©gi f√©kpof√°kb√≥l √©s az √©p√ľletbont√°sokb√≥l sem jut annyi azbeszt a leveg√Ķbe, mint kor√°bban, ha azonban elektronmikroszk√≥ppal vizsg√°ljuk a leveg√Ķ szil√°rdanyag-tartalm√°t, √ļj j√∂vev√©nyek ker√ľlnek a szem√ľnk fel√©: apr√≥ ez√ľstszemcs√©k a fert√Ķtlen√≠t√Ķ akt√≠vez√ľst-aeroszolokb√≥l vagy bakt√©rium√∂l√Ķ zoknikb√≥l, tov√°bb√° v√≠zleperget√Ķ ruh√°kb√≥l √©s aut√≥f√©nyez√©sb√Ķl sz√°rmaz√≥ polimer-nanolemezk√©k, rengeteg tit√°n-dioxid- √©s cink-oxid-nanor√©szecske a kozmetikumokb√≥l √©s naptejekb√Ķl, √©s m√©g ki tudja, milyen √ļj anyagok.

Ezek a nanor√©szecsk√©k m√©ret√ľk miatt gyakorlatilag akad√°lytalanul hatolnak √°t a l√©gutak fizikai v√©delmi rendszer√©n. Lesznek k√∂zt√ľk olyanok, melyek lassacsk√°n ki√ľr√ľlnek a szervezet√ľnkb√Ķl, lesznek teljesen √°rtalmatlan vend√©gek, de a jelenlegi kutat√°sok alapj√°n nem tudjuk kiz√°rni, hogy a sokezer-f√©le, ellen√Ķrizetlen forr√°sb√≥l sz√°rmaz√≥ mesters√©ges nanor√©szecske k√∂z√∂tt akadnak majd olyanok is, amelyek k√©pesek k√°rt okozni.

A nanotechnol√≥gia h√≠vei v√≠zleperget√Ķ csodaszerekr√Ķl, meglep√Ķ tulajdons√°g√ļ √ļj anyagokr√≥l √©s innovat√≠v, a beteg szervezet√©t kev√©sb√© terhel√Ķ r√°kgy√≥gyszerekr√Ķl besz√©lnek, ellenz√Ķi viszont √©ppen att√≥l f√©lnek, hogy a k√∂rnyezet√ľnkbe ker√ľl√Ķ nanor√©szecsk√©k ugyanilyen k√∂nnyen bejuthatnak az emberi sejtekbe, √©s ink√°bb el√Ķseg√≠tik, mint cs√∂kkentik a daganatok kialakul√°s√°t.

Az √ļj tal√°lm√°nyok elfogad√°sa mindig √©rzelmi hull√°mvas√ļttal j√°r – mondta err√Ķl Stephan F√∂rster, a Bayreuthi Egyetem fizikai k√©mia tansz√©k√©nek professzora a BASF-konferenci√°n. El√Ķsz√∂r mindenki hatalmas v√°rakoz√°sokkal tekint r√°juk (a nyolcvanas √©vekben nanorobotokat vizion√°ltak, melyek kis f√©mkarjaikkal helyre teszik a rakonc√°tlankod√≥ v√∂r√∂sv√©rtesteket), azt√°n k√∂vetkezik a kegyetlen csal√≥d√°s, amikor az ember nanorobot helyett csak egy zacsk√≥ feh√©r port l√°t, aminek a kutat√≥k valami√©rt nagyon √∂r√ľlnek, majd ezt k√∂veti egy sz√©p, folyamatos emelked√©s, melynek sor√°n felfedezik a technol√≥gia gyakorlati alkalmaz√°si ter√ľleteit. Itt tartunk most.

Mit√Ķl is olyan k√ľl√∂nlegesek ezek a r√©szecsk√©k, melyek m√©rete a millim√©ter t√≠zezred √©s milliomod r√©sze k√∂z√© esik? K√©pzelj√ľk el, hogy van egy grammunk valamilyen anyagb√≥l, √©s szeretn√©nk eloszlatni egy adott t√©rfogatban. A hagyom√°nyos technol√≥gi√°kkal el√Ķ√°ll√≠tott anyagokn√°l valami olyasmit kapunk, mint amit az 1-es √°bra mutat.

Ha ugyanilyen t√∂meg√Ľ anyagot kisebb r√©szecsk√©kre tudn√°nk bontani, l√°that√≥, hogy √∂sszess√©g√©ben sokkal nagyobb fel√ľletet kaptunk, anyagunk sokkal egyenletesebben t√∂lti ki a teret, √©s az √°tlagos fel√ľlet-fel√ľlet t√°vols√°g cs√∂kken (2). √ćgy oldhat√≥bb√° v√°lik az anyag, a nagyobb fel√ľletek vegyi reakci√≥kat seg√≠thetnek el√Ķ, seg√≠ts√©g√ľkkel nagyobb elektromos kapacit√°sok, a kisebb t√°vols√°gokkal gyorsabb t√∂lt√©s √©s kis√ľt√©s hozhat√≥ l√©tre p√©ld√°ul az akkumul√°torokban.

Ha ugyanebb√Ķl az anyagb√≥l v√©kony, p√°rhuzamos lemezk√©ket tudunk gy√°rtani, keresztir√°nyban cs√∂kken az √°tereszt√Ķk√©pess√©g, hiszen a bejut√≥ r√©szecsk√©knek egy bonyolult labirintuson kell √°tverekedni√ľk magukat (3). Ez nagyszer√Ľ lehet√Ķs√©get ad h√Ķszigetel√Ķ, v√≠zleperget√Ķ, karcol√°s√°ll√≥ bevonatok k√©sz√≠t√©s√©re.

A p√°rhuzamos lapocsk√°k hosszir√°nyban is hasznosak lehetnek, ha √°ramvezet√©sr√Ķl vagy szak√≠t√≥szil√°rds√°gr√≥l van sz√≥ (4). Erre j√≥ p√©ld√°t ad az egyetlen atom vastags√°g√ļ sz√©nh√°l√≥kb√≥l √°ll√≥ graf√©n, amely m√°r igen kis mennyis√©gben is n√∂velheti egy kompozit anyag vezet√Ķk√©pess√©g√©t.

V√©g√ľl a nanor√©szecsk√©k az emberi sejtekhez k√©pest is kicsik (m√©rettartom√°nyuk nagyj√°b√≥l egybeesik a v√≠rusok√©val). Ez√©rt arra is haszn√°lhat√≥k, hogy k√ľl√∂nf√©le anyagokat c√©lzottan a sejtbe juttassunk, m√©ret√ľk miatt az immunrendszer is lassabban reag√°l r√°juk, √©s el√©rhet√Ķ, hogy a vese is kiv√°lassza √Ķket, teh√°t ne halmoz√≥djanak fel a szervezetben (5).

A nanor√©szecsk√©k eset√©ben a kor√°bban megszokottn√°l sokkal nagyobb a hasznos fel√ľlet. M√°rpedig az anyag csak a fel√ľleteken k√©pes akt√≠v lenni, ahol a rendszer m√°s √∂sszetev√Ķivel √©rintkezhet - egy szil√°rd szemcse belsej√©ben csak halott t√∂megr√Ķl besz√©l√ľnk. Nanotechnol√≥gi√°val l√©nyeg√©ben el√©rhet√Ķ, hogy az anyag teljes t√∂mege a funkci√≥t szolg√°lja. A nanom√©teres m√©rettartom√°ny alatt m√°r molekul√°kat tal√°lunk - itt kezd√Ķdik a k√©mia birodalma.

Hogyan mérgezhetnek a nanoanyagok?

B√°r a sajt√≥konferenci√°n sok sz√≥ nem esett arr√≥l, hogy a c√©g n√∂v√©nyi biotechnol√≥giai (nevezz√ľk nev√©n: g√©nm√≥dos√≠t√°si) r√©szleg√©t Amerik√°ba telep√≠tett√©k 2012-ben, mert az uni√≥ban ezt a kutat√°si ir√°nyt nem t√°mogatja, m√©gis √©rezhet√Ķ volt, hogy a BASF vezet√©se tart att√≥l, hogy a nanor√©szecsk√©k k√∂rnyezeti √©s eg√©szs√©g√ľgyi hat√°sait√≥l agg√≥d√≥k √°tpassz√≠roznak az EU-t vezet√Ķ int√©zm√©nyeken valamilyen nanoanyag-regisztr√°ci√≥s vagy jel√∂l√©si rendszert.

A felmer√ľl√Ķ k√©rd√©sekre dr. Robert Landsiedel, a c√©g r√∂vid t√°v√ļ toxikol√≥gia r√©szleg√©nek vezet√Ķje pr√≥b√°lt el√Ķad√°s√°ban v√°laszolni – mindj√°rt hozz√°t√©ve, hogy a n√©vvel ellent√©tben hosszabb t√°v√ļ vizsg√°latokat is folytatnak a nanoanyagokr√≥l.

A nanor√©szecsk√©k kock√°zatainak felm√©r√©s√©hez tudnunk kell, milyen form√°ban jelenhetnek meg, hogyan ker√ľlhet√ľnk vel√ľk kapcsolatba, √©s hogyan fejthetik ki hat√°sukat az emberi szervezetben. El√Ķfordulhat, hogy valamilyen szil√°rd k√∂zegbe √°gyazva jutnak el hozz√°nk (ilyenek a sz√©n nanocs√∂vekkel meger√Ķs√≠tett m√Ľanyagb√≥l k√©sz√ľlt tenisz√ľt√Ķk), de folyad√©kban vagy g√°zban eloszlatva is tal√°lkozhatunk vel√ľk (cink-oxid √©s tit√°n-dioxid a naptejekben, vagy √©ppen a d√≠zelkorom a leveg√Ķben).

A k√∂vetkez√Ķ k√©rd√©s, hogy mik√©nt juthatnak be a test√ľnkbe: a b√Ķr√∂n kereszt√ľl, lenyelve vagy bel√©legezve. Ha m√°r ez bek√∂vetkezett, meg kell vizsg√°lni, milyen √°talakul√°sokon mehetnek kereszt√ľl, p√©ld√°ul el√Ķfordulhat, hogy a nanor√©szecsk√©ket tartalmaz√≥ szil√°rd anyagot megrong√°lja a gyomorsav, √©s az addig a hely√ľk√∂n √ľl√Ķ nanor√©szecsk√©k kiszabadulnak. V√©g√ľl azt is vizsg√°lni kell, hogy a r√©szecsk√©k hova juthatnak el a testben, √©s ott milyen k√°rt okozhatnak.

Ismert, hogy bizonyos nanor√©szecsk√©k a m√©ret√ľk miatt k√©pesek √°thatolni a test term√©szetes hat√°rain, bejutni a v√©r√°ramba, √°thatolni a sejth√°rty√°n, s√Ķt, bejutni a sejtmagba, mik√∂zben anyagukat √∂nmag√°ban nem tal√°lt√°k vesz√©lyesnek. Ez a kutat√°si ter√ľlet meglehet√Ķsen √ļjnak sz√°m√≠t, √≠gy egyel√Ķre annyit tudunk, hogy a r√©szecsk√©k elvileg okozhatnak gyullad√°st, beleavatkozhatnak a sejtfolyamatokba - bele√©rtve az oszt√≥d√°st -, fel√ľlet√ľk√∂n kataliz√°lhatnak bizonyos reakci√≥kat, nem k√≠v√°nt anyagokat vihetnek be a sejtbe, de vannak teljesen √°rtalmatlan nanor√©szecsk√©k is.


Ez√ľst nanolemezk√©k, amelyekkel egy m√Ľanyag vezet√Ķk√©pess√©g√©t n√∂velik


A nanoanyag teljes termékciklusa is fontos

Dr. Landsiedel figyelm√ľnkbe aj√°nlotta a kutat√°si eredm√©nyeiket √∂sszefoglal√≥ t√∂bb sz√°z oldalas k√∂tetet, melyben a r√∂vid t√°v√ļ (jellemz√Ķen - 90 napos) toxikol√≥giai vizsg√°latokkal legal√°bb r√©szleges v√°laszokat pr√≥b√°ltak adni a fenti agg√°lyokra.

Koll√©g√°i t√∂bb k√≠s√©rletben is vizsg√°lt√°k, hogy a szil√°rd k√∂zegbe (m√Ľanyagba, cementbe) √°gyazott nanor√©szecsk√©k (sz√©n nanocs√∂vek, nanoszilik√°tok) milyen m√©rt√©kben k√©pesek kiszabadulni k√ľl√∂nb√∂z√Ķ mechanikus √©s k√∂rnyezeti hat√°sokra. Az eredm√©nyek azt mutatt√°k, hogy mechanikai hat√°sra gyakorlatilag nem szabadulnak fel nanom√©ret√Ľ r√©szecsk√©k, √©s a k√∂rnyezeti hat√°sok (UV-sug√°rz√°s, h√Ķ, oxid√°ci√≥) ellen is lehet v√©dekezni megfelel√Ķ m√Ľanyagok, polimerek haszn√°lat√°val. Ha viszont egy nanoanyagot tartalmaz√≥ term√©k hossz√ļ √©letciklus√°t n√©zz√ľk, akkor a v√©g√©n (nem ellen√Ķrz√∂tt √©get√©sn√©l, szem√©ttelepen) el√Ķfordulhat, hogy szabad nanocs√∂vek ker√ľlnek a leveg√Ķbe, melyek sokkal stabilabbak, mint az √Ķket k√∂r√ľlvev√Ķ m√Ľanyag.

A sz√©n nanocs√∂vek, mint bizony√≠tottan m√©rgez√Ķ anyagok, gyakran ker√ľltek a kutat√°s f√≥kusz√°ba. Meg√°llap√≠tott√°k, hogy egyes t√≠pusok val√≥ban hossz√ļ ideig, leboml√°s n√©lk√ľl megmaradnak a szervezetben, √©s a t√ľd√Ķben gyullad√°st okozhatnak, azonban a folyamat az eddigi kutat√°sok alapj√°n nem k√∂veti azt az √ļtvonalat, amely az azbesztn√©l a rosszindulat√ļ daganat kialakul√°s√°hoz vezet.

Landsiedel √©s t√°rsai egyik legfontosabb kutat√°sukban tizenh√°rom nano- √©s egy mikrom√©ret√Ľ r√©szecsk√©kb√Ķl √°ll√≥ f√©m-oxid-por hat√°sait vizsg√°lt√°k patk√°nyok t√ľdej√©ben. Arra a k√∂vetkeztet√©sre jutottak, hogy ezek t√∂bbs√©g√ľkben nem okoznak semmif√©le m√©rgez√©st, az immunrendszer (fal√≥sejtek) tev√©kenys√©ge nyom√°n r√©v√©n legfeljebb a k√∂zeli nyirokcsom√≥kban mutathat√≥k ki (kiv√©ve a polimerrel kezelt szilik√°tot, mely megjelent a l√©pben). Ahol tapasztaltak is valamilyen m√©rgez√Ķ hat√°st, ott is csak az anyag koncentr√°ci√≥j√°t√≥l f√ľgg√Ķ gyullad√°st √©szleltek, vagyis egyszer√Ľen a finom porok ismert hat√°sa k√∂sz√∂nt vissza, nem pedig valami teljesen √ļj t√≠pus√ļ nanotoxicit√°s.

Ha m√°r f√©m-oxidokn√°l tartunk: vizsg√°lt√°k a nanoszerkezet√Ľ tit√°n-dioxid- √©s cink-oxid-tartalm√ļ naptejek b√Ķrre gyakorolt hat√°s√°t, √©s m√©g le√©gett b√Ķr√∂n is azt tapasztalt√°k, hogy ezek a nanor√©szecsk√©k nem k√©pesek t√ļlzottan m√©lyre jutni a t√∂bbr√©teg√Ľ, r√©szben elhalt sejtekb√Ķl √°ll√≥ h√°mban.

A test hat√°rain innen

Annak teh√°t viszonylag kicsi az es√©lye, hogy a b√Ķr√∂n kereszt√ľl nanor√©szecske ker√ľl a szervezet√ľnkbe, de az em√©szt√Ķrendszeren √°t nagyobb a kock√°zata, √©s bel√©gz√©ssel a legnagyobb. A r√©szecsk√©t jobb√°ra egy fal√≥sejt kebelezi be, amellyel elvileg a testet beh√°l√≥z√≥ nyirokrendszer b√°rmely r√©sz√©re eljuthat a r√©szecske m√©ret√©t√Ķl, alakj√°t√≥l, fel√ľleti t√∂lt√©s√©t√Ķl f√ľgg√Ķen: √≠gy megjelenhet a v√©rben, a l√©pben, a m√°jban, de a m√©hlep√©nyen is √°tjuthat, s√Ķt, √°tl√©pheti a v√©r-agy g√°tat is.

√Āltal√°nos megfigyel√©s, hogy a nanor√©szecsk√©k e folyamat sor√°n nem bomlanak le, legfeljebb a fel√ľlet√ľkre tapadt feh√©rj√©ket √©s egy√©b anyagokat t√°vol√≠tja el a fal√≥sejtek munk√°ja. Egyesek k√∂z√ľl√ľk a m√°jsejtek r√©v√©n ki√ľr√ľlnek az ep√©vel, a kisebbeket (egyes 6 nm √°tm√©r√Ķj√Ľ alatti f√©m-oxidokat √©s meglep√Ķ m√≥don bizonyos v√©kony, de igen hossz√ļ nanocs√∂veket) pedig kiv√°lasztja a vese, azonban √≠gy is maradnak a szervezetben olyanok, amelyek sors√°r√≥l nem sokat tudunk.
Ha egy r√©szecske m√°r bent van, √©s egy ideig bent is marad szervezet√ľnkben, tal√°n a legfontosabb k√©rd√©s, hogy k√©pes-e k√°ros hat√°st kifejteni g√©njeinkre (szaksz√≥val ez a genotoxicit√°s). Az irodalomban fellelhet√Ķ genotoxicit√°si vizsg√°latokat √∂sszegezve Landsiedel 2012-es cikk√©ben mindenekel√Ķtt arra h√≠vta fel a figyelmet, hogy a kutat√°si ter√ľlet √ļjdons√°ga miatt m√©g nem alakultak ki megfelel√Ķ szabv√°nyok a nanoanyagok ilyen vizsg√°lataihoz, vagyis a k√≠s√©rlet megism√©telhet√Ķs√©ge-ellen√Ķrizhet√Ķs√©ge √©rdek√©ben a nanor√©szecsk√©knek t√∂bb jellemz√Ķj√©t kell pontosan r√∂gz√≠teni a „hagyom√°nyos” anyagokhoz k√©pest.

√ćgy l√°that√≥, hogy val√≥ban l√©teznek a sejtek √∂r√∂k√≠t√Ķanyag√°t befoly√°sol√≥ nanor√©szecsk√©k, azonban hat√°suk f√ľgghet a k√≠s√©rleti k√∂r√ľlm√©nyek esetleges r√©szleteit√Ķl (m√°s esetekben a l√©nyegtelennek tartott szennyez√©sekt√Ķl √©s azokt√≥l az anyagokt√≥l, amelyeket csak a nem √©l√Ķ szervezettel foly√≥ k√≠s√©rletekben haszn√°lnak, √©s megtapadnak a nanoanyag relat√≠ve hatalmas fel√ľlet√©n).

Hogy √°llunk most? Val√≥s vesz√©ly, hogy a nanoanyagok k√°ros√≠thatj√°k a g√©neket, de m√©g alig vannak √∂sszehangolva √©s szabv√°nyos√≠tva a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ, √©l√Ķ √©s nem √©l√Ķ szervezetben lefolytatott nanoanyagos k√≠s√©rletek, az in vivo √©s az in vitro vizsg√°latok. A nanoanyagokat m√©g nem is oszt√°lyozt√°k √ļgy, hogy az alapj√°n konkr√©t vizsg√°latok n√©lk√ľl viszonylag biztos k√∂vetkeztet√©seket lehetne levonni arr√≥l, hogy mennyire m√©rgez√Ķk.

Nanot√Ľk a sz√©nakazalban

A nanoanyagok vesz√©lyeit teh√°t √©ppen azok a tulajdons√°gok adj√°k, melyek el√Ķnyeiket is jelentik: kis m√©ret√ľk, hatalmas fajlagos fel√ľlet√ľk √©s elk√©peszt√Ķ sokf√©les√©g√ľk. Nem is v√©letlen, hogy Robert Landsiedel koll√©gan√Ķje, aki a nanotechnol√≥gi√°r√≥l folytatott t√°rsadalmi p√°rbesz√©d el√Ķnyeir√Ķl besz√©lt, sokat emlegette azt a jelk√©pes m√©rleget, amelynek egyik serpeny√Ķj√©ben az innov√°ci√≥, a m√°sikban pedig a kock√°zat √°ll.


A cement v√≠z√°ll√≥s√°g√°t n√∂vel√Ķ polimer nanor√©tegek


Ha egy c√©g olyan komoly er√Ķforr√°sokkal rendelkezik, mint a BASF, k√©pes lehet ezt a m√©rleget a j√≥ ir√°nyba billenteni, hiszen kiterjedt vizsg√°latokat v√©gezhet az √ļj anyagokon, miel√Ķtt piacra dobn√° √Ķket, r√°ad√°sul egy olyan j√≥l szab√°lyozott k√∂rnyezetben, mint Nyugat-Eur√≥pa, a term√©kek √©letciklus√°nak ellen√Ķrz√©se is t√∂bb√©-kev√©sb√© megoldhat√≥. A vil√°g t√∂bbi r√©sz√©n azonban a m√©rleg k√∂nnyen a m√°sik ir√°nyba billenhet. A nanotechnol√≥giai forradalom kit√∂r√©s√©vel v√°rhat√≥an egyre-m√°sra ny√≠lnak majd olyan √ľzemek, melyekben ellen√Ķrizhetetlen k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt k√©sz√ľlnek nanor√©szecsk√©ket tartalmaz√≥ term√©kek.

Kisz√Ľr√©s√ľkh√∂z t√°volr√≥l sem elegend√Ķek a hagyom√°nyos anyagvizsg√°lati m√≥dszerek, amelyekkel p√©ld√°ul a szennyez√Ķ vegyi anyagok kimutathat√≥k, hiszen az eg√©szs√©gre k√°ros nanor√©szecsk√©k anyaga rendszerint egy√°ltal√°n nem k√ľl√∂nleges – csak az alakjuk √©s a m√©ret√ľk. Rengeteg m√≥dszer l√©tezik arra, hogy a nanor√©szecsk√©k jelenl√©t√©t √©s m√©reteloszl√°s√°t vizsg√°ljuk, azonban a r√©szecsk√©k jellemz√©s√©hez karakteriz√°l√°sukhoz bonyolult minta-el√Ķk√©sz√≠t√©si elj√°r√°sra √©s elektronmikroszk√≥pos vizsg√°latra van sz√ľks√©g.

Tanuls√°g? A nanoanyagok elk√ľl√∂n√≠t√©se √©s vizsg√°latuk automatiz√°l√°sa jelenleg m√©g t√°voli c√©l, √≠gy am√≠g ezek a m√≥dszerek nem lesznek sz√©les k√∂rben el√©rhet√Ķk, csak abban b√≠zhatunk, hogy a kor√°bban eml√≠tett jelk√©pes m√©rleg a j√≥ ir√°nyba billen.

...........................................................................................................
Módszerek a nanorészecskék kimutatására
Viszonylag egyszer√Ľbb a dolgunk, ha csak a r√©szecsk√©k m√©reteloszl√°s√°t szeretn√©nk megm√©rni.
Megvizsgálhatjuk a mintán átbocsátott fény szóródását (fotonkorrelációs spektroszkópia, PCS),
méretarányosan "felhizlalhatjuk" a nanorészecskéket, hogy azután már optikai módszerekkel
vizsg√°lhat√≥ak legyenek (kondenz√°ci√≥s r√©szecskesz√°ml√°l√°s, CPC), megfigyelhetj√ľk t√∂lt√∂tt r√©szecsk√©k
mozgási sebességét elektromos térben (differenciális mobilitásanalízis, DMA), szilárd anyagoknál
haszn√°lhatunk r√∂ntgendiffrakci√≥t (XRD), de ezeken fel√ľl m√©g sz√°mos m√°s m√≥dszer ismeretes.
Az r√©szecsk√©k alakj√°nak vizsg√°lata sokkal k√∂r√ľlm√©nyesebb, ugyanis egyr√©szt reprezentat√≠v mint√°t
kell venn√ľnk, ami egy bonyolult anyagn√°l nem is olyan egyszer√Ľ, m√°sr√©szt a minta-el√Ķk√©sz√≠t√©s
igen munkaigényes. Használhatunk transzmissziós elektronmikroszkópot (TEM), ahol
v√°kuumkamr√°ban elektronnyal√°bot ir√°ny√≠tanak a mint√°ra (ezt a k√©t k√∂r√ľlm√©nyt teh√°t el kell
viselnie a prepar√°lt anyagnak k√°rosod√°s n√©lk√ľl), a p√°szt√°z√≥ elektronmikroszk√≥pi√°n√°l (SEM)
r√°ad√°sul a minta fel√ľlet√©t elektromosan vezet√Ķv√© is kell tenn√ľnk, v√©g√ľl az atomer√Ķ-mikroszk√≥pi√°n√°l
(AFM) a fel√ľletet p√°szt√°z√≥ t√Ľ tapogatja le, melynek mozg√°s√°t egy l√©zersug√°rral m√©rik.
Itt a minta megfelel√Ķ tapad√°s√°nak √©s stabilit√°s√°nak el√©r√©se okozhat gondot.

...........................................................................................................


Forr√°s: Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | miskolcilaci - 2014. jķnius 20. 16:36:47
Nem értem, és már nem is akarom érteni. Ami jelenleg zajlik, az már nem az én világom. Most értem igazán azt, hogyan adjak hálát minden egyes napért.
YouTube Videů
#2 | mezesmozes - 2014. jķnius 20. 22:08:32
Szupergerrrry, az √°larcos nanor√©szecske? hehe.. milyen a hangulat R√Ķstiszt√°nban ma este? a helv√©t foci is nanoteljes√≠t gottverdammi!
#3 | Detonator - 2014. jķnius 20. 22:48:25
Gerry !

Ez itt megint csak a s√ľket duma, m√°r r√©gen t√ļl vannak mindenen, csak most elj√°tsz√°k, hogy m√©g k√≠s√©rleteznek, meg vannak k√©rd√©sek ! Nincsenek ! Hamis a k√©p is, mely szerint bel√©legezz√ľk, ja b√Ķr√∂n √°t legink√°bb, mert egy francot a t√ľd√Ķ a c√©l, a V√ČR√ĀRAM Gerry, ott van a kutya el√°sva, ott lehet mindent megtenni ! Nem √©n vagyok ilyen okos, csak isteni v√©letlen folyt√°n belebotlottam egy Mojzes Imre nev√Ľ tud√≥sba ( elektrotechnika ), aki sajnos m√°r nem √©l, √©s ezel√Ķtt vagy h√©t, nyolc √©vvel m√°r a nano technol√≥gia fegyver szer√Ľ alkalmaz√°s√°nak vesz√©lyeire h√≠vta fel a figyelmet. Val√≥j√°ban a legpuszt√≠t√≥bb fegyver ! Nincs ellene semmilyen v√©delem, hat√°soss√°ga abszol√ļt a m√©ret√©ben rejlik, akinek a kez√©ben van, az a Vil√°g ura ! Ehhez k√©pest az atom bomba √©s a hidrog√©n bomba is csak egy bunk√≥ vasb√≥l !
#4 | nyilas - 2014. jķnius 21. 06:03:50
Mojzes Imre nevére keresve találtam egy írást. http://www.boon.h...7/nano.pdf

"Középiskolai tananyag lesz a nanotechnológia?
Már a középiskolában?
A nanotechnológia oktatásának fejlesztését és az arról szóló
sz√©lesebb k√∂r√Ľ t√°j√©koztat√°st, v√©gs√Ķ c√©lk√©nt pedig a tantervszer√Ľ k√∂z√©piskolai tan√≠t√°st t√Ľzte ki c√©lul a Nano T√∂rzsasztal - t√°j√©koztatott a szervez√Ķd√©s eln√∂ke, Mojzes Imre.
(...)
T√°vlati c√©lk√©nt a t√∂rzsasztal eln√∂ke a nanotechnol√≥gia k√∂z√©piskolai, tantervszer√Ľ oktat√°s√°t nevezte meg, hozz√°t√©ve: "nem akarjuk a k√∂z√©piskolai k√©pz√©st megreform√°lni, hanem mint civil szervezet szeretn√©nk besz√©lni a nanotechnol√≥gi√°r√≥l"
(...)
Mint kifejtette, az "alulr√≥l j√∂v√Ķ kezdem√©nyez√©s" alapja, hogy egyre t√∂bb olyan term√©k jelenik meg, amelynek el√Ķ√°ll√≠t√°s√°hoz nanotechnol√≥giai elj√°r√°sra van sz√ľks√©g (napolaj, r√ļzs, mos√≥porok, csomagol√≥anyagok)"
#5 | GERRY - 2014. jķnius 21. 06:28:07
Detonator - ne nekem √≠rd (ugye nem is nekem √≠rtad?!) ... rem√©lem √©szrevetted az √≠r√°s elej√©n a d√∂lt bet√ľs mondatomat? Amikor olvastam, az jutott eszembe, hogy √©vekkel ezel√∂tt (lehetett 6 √©ve is!) milyen pof√°sokat kapott Imre mikor csak megeml√≠tette, hogy ilyen is l√©tezik... Erre meg - 2014-ben - a BASF felh√≠vja a figyelmet a "lehets√©ges probl√©m√°k"-ra. Hogy robbanna fel az √∂sszes cs√∂vecske n√°luk is!

A vil√°g biol√≥gusainak, k√©mikusainak a 90%-a szem√©t, emberellenes "munk√°t" v√©gez megrendel√©sre. Mindegyikkel azt etetn√©m - itatn√°m meg amit eddig elk√©sz√≠tett! Tet√ľ banda az √∂sszes m√©regkever√∂!

Mozi - a magyar "focist√°k" se jobbak mint a sv√°jciak... √©s egyik se √©rdekel. Szinte nincs olyan sport ahol ne a p√©nz domin√°lna, √≠gy nincs is sport ezen a vil√°gon. Ink√°bb elmegyek motorozni egy k√∂rre minthogy a TV el√∂tt kukkoljam ahogy 22 idi√≥ta √ľld√∂z egy labd√°t √©s amikor az egyik v√©gre elkapja akkor √ļjra elr√ļgja mag√°t√≥l. De te n√©zd csak nyugodtan √©s r√°gd le t√∂vig a k√∂rm√∂det izgalbadban!s_*_hi
#6 | Detonator - 2014. jķnius 21. 13:24:28
Gerry !

Nem Neked √≠rtam, nem n√©zlek √©n szellemi kiskor√ļnak !

A football nem a h√ľly√©k sportja, legfeljebb √Ķk is megpr√≥b√°lj√°k !
#7 | enid - 2014. jķnius 21. 13:35:32
Gerry! En ezt egy erdekes irasnak tartom. Ilyen melyrehatoan szerintem meg nem targyaltuk.
#8 | postaimre - 2014. jķnius 21. 19:41:53
A majmok bolyg√≥ja – Forradalom szinkronos el√Ķzetes
A m√°sodik A majmok bolyg√≥ja – Forradalom trailer magyar szinkronos v√°ltozata is meg√©rkezett. Van m√°r hivatalos szinopszis √©s magyar poszter is hozz√°. Mozibemutat√≥: 2014. j√ļlius 17.
Hivatalos tartalom: A majmok az urak. √ēk az er√Ķsebbek, okosabbak, jobban alkalmazkod√≥k. T√≠z √©vvel az els√Ķ, szuperintelligens emberszab√°s√ļak megjelen√©se ut√°n, √∂v√©k a vil√°g, √©s Caesar a vezet√Ķj√ľk.
Az emberis√©g m√©gsem pusztult ki teljesen. Kisebb t√ļl√©l√Ķ csoportjaik bizonytalan, √°tmeneti b√©k√©t k√∂t√∂ttek az uralkod√≥ fajjal.
√Ām a term√©szetes kiv√°laszt√≥d√°s nem b√≠rja a kompromisszumokat. A b√©ke √°tmeneti. El√Ķbb-ut√≥bb ki fog t√∂rni a csata, amely vagy az embereket vagy a majmokat √∂r√∂kre els√∂pri a f√∂ld sz√≠n√©r√Ķl.

YouTube Videů

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.