Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

A Romák valódi eredete


A galaxis t√°voli f√©reglyuka, mely visszav√°rja a cig√°nyokat, amik egy√©bk√©nt zsid√≥k, √≠rja √Ābrah√°m. Tezsv√≠rek ezek a rabl√°sban, csal√°sban, gyilkoss√°gokban...., ahogy ez m√°r eddig is vil√°gos volt sz√°munkra! A cig√°nys√°gnak, ennek az √∂sszes eur√≥pai √°llamban megtal√°lhat√≥ n√©pnek az eredet√©vel kapcsolatban az id√Ķk folyam√°n a legk√ľl√∂nb√∂z√Ķbb legend√°k sz√ľlettek. Nevezt√©k √Ķket Gypsy-knek, Gitanos-nak, Cig√°nynak, holott val√≥di nev√ľk Roma (legal√°bbis a legt√∂bb csoport eset√©n; kisebb r√©sz√ľk helyes megnevez√©se a Szinti). Jelen dolgozatban nem c√©lunk ezeknek a m√≠toszoknak a bemutat√°sa, k√∂z√ľl√ľk csup√°n egyet ragadunk ki, azt, amelyik a leg√°ltal√°nosabban terjedt el, √©s amelyik m√©g ma is tartja mag√°t: az √°ll√≠t√≥lagos indoeur√≥pai eredetet.
T√©ny, hogy a rom√°k hossz√ļ v√°ndorl√°s ut√°n jutottak el Eur√≥p√°ba, √©s az is k√©ts√©gtelen, hogy ennek kiindul√≥pontja India volt, ez azonban nem jelenti azt, hogy eredeti sz√ľl√Ķhaz√°juk is ez lett volna.
A cig√°nyok √°ll√≠t√≥lagos indoeur√≥pai eredet√©nek elm√©lete egyetlen t√©nyre hagyatkozik, nevezetesen a roma nyelvre. Ez az elm√©let azonban nem vesz figyelembe sz√°mos olyan kultur√°lis jellemvon√°st, amely sokkal fontosabb, mint a nyelvi eredet. A cig√°nyok ‒a roma nyelven k√≠v√ľl‒ semmilyen m√°s m√≥don nem k√∂t√Ķdnek Indi√°hoz. Ha k√∂vetkezetesen alkalmazn√°nk azt az elm√©letet, miszerint egy n√©p eredet√©t nyelv√©nek eredete hat√°rozza meg, akkor az √∂sszes √©szak-afrikai n√©pet arabnak kellene tekinten√ľnk, az asken√°zim zsid√≥kat germ√°n csoportnak, a sephard zsid√≥kat a spanyol n√©p egyik vall√°si kisebbs√©g√©nek, az amerikai n√©gereket pedig, akik ma m√°r azt sem tudj√°k, hogy √Ķseik milyen nyelven besz√©ltek, angoloknak kellene tekinten√ľnk.
√Ėsszefoglalva teh√°t, a nyelv √∂nmag√°ban nem elegend√Ķ egy n√©p eredet√©nek a meg√°llap√≠t√°s√°hoz. A rom√°k eset√©ben m√°rpedig azt l√°tjuk, hogy az √∂sszes t√∂bbi elem ‒s√Ķt, mag√°nak a nyelvnek is bizonyos elemei!‒ az indiai eredet ellen sz√≥lnak. Egy n√©p tagjaiban a szellemi kult√ļra az, ami a leghosszabb id√Ķn √°t megmarad, ez pedig az illet√Ķ n√©p lelkis√©g√©ben, viselked√©s√©ben, k√∂z√∂s tudatalattij√°ban nyilv√°nul meg.
Dolgozatomban el√Ķsz√∂r a rom√°k eredetm√≠tosz√°t szeretn√©m felv√°zolni, csak azut√°n t√©rek r√° a konkr√©t t√©nyekre √©s az azokb√≥l levonhat√≥ k√∂vetkeztet√©sekre.
Az id√Ķk folyam√°n sokan megpr√≥b√°lt√°k bebizony√≠tani a cig√°nyok indiai eredet√©t, ezek a pr√≥b√°lkoz√°sok azonban mindig kudarcot vallottak, amikor a konkr√©t bizony√≠t√©kokra ker√ľlt volna sor. Ilyen pr√≥b√°lkoz√°s volt Firdawsi munk√°ja is, amelyet ma m√°r senki sem vesz komolyan. Azok a n√©pek, amelyek √°ll√≠t√≥lag rokons√°gban √°lltak a cig√°nyokkal (mint pl. a dom, luri, gaduliya lohar, lambadi, banjara stb. n√©pek), val√≥j√°ban semmilyen k√∂z√∂s eredetet nem mutatnak vel√ľk. Az egyetlen, ami k√∂z√∂s benn√ľk, a nom√°d √©letm√≥d √©s az √°ltaluk √Ľz√∂tt foglalkoz√°sok ‒ csakhogy ezek a foglalkoz√°sok minden nom√°d n√©pre jellemz√Ķek. Minden ilyen elm√©let kudarc√°nak okoz√≥ja az, hogy eleve rossz feltev√©sb√Ķl indul ki, figyelmen k√≠v√ľl hagyja a cig√°ny n√©p szellemi kult√ļr√°j√°t, amely teljesen m√°s eredet√Ľ, mint az indiai.
Az ut√≥bbi id√Ķben megjelent √©s a szakma k√∂r√©ben nagy sikert aratott egy √ļj elm√©let, amely azonban ugyan√ļgy t√©v√ļtra vezet, mint a kor√°bbiak. Szerz√Ķje azt √°ll√≠tja, megtal√°lta a rom√°k √Ķshaz√°j√°t az indiai Uttar Pradesh tartom√°nybeli Kannaudzs vid√©k√©n. Az √ļj elm√©let, ha nem is √°llja meg a hely√©t, hiszen eleve hib√°s munkam√≥dszerrel √©l, √©s tiszt√°n nyelv√©szeti szempontb√≥l vizsg√°l valamit, ami ann√°l sokkal √∂sszetettebb, legal√°bb √©rv√©nytelen√≠ti a kor√°bbi, szint√©n hib√°s elm√©leteket. A nyelvi alap√ļ vizsg√°l√≥d√°s nem el√©gs√©ges egy n√©p eredet√©nek a meg√°llap√≠t√°s√°hoz, mert figyelmen k√≠v√ľl hagy olyan kultur√°lis jellemz√Ķket, amelyek sokkal relev√°nsabbak, √©s √≠gy √©rtelemszer√Ľen nem szolg√°l kell√Ķen meggy√Ķz√Ķ bizony√≠t√©kokkal sem.
Az al√°bbiakban id√©zek n√©h√°ny szemelv√©nyt az illet√Ķ szerz√Ķt√Ķl, de a roma szavaknak az √°ltala haszn√°lt pontatlan √©s nehezen k√∂vethet√Ķ √°t√≠r√°s√°t megpr√≥b√°lom egy pontosabb √©s k√∂nnyebben √©rthet√Ķ √°t√≠r√°ssal helyettes√≠teni. Pl. az „rr” bet√Ľkapcsolatnak a cig√°ny nyelvben semmilyen fon√©ma nem felel meg. Az „r” torokhangot szerintem jobban visszaadja az „rh” √≠r√°sm√≥d, azzal a megjegyz√©ssel, hogy ezt a hangot nem mindegyik roma dialektus ejti (mag√°t a „roma” nevet is √≠rj√°k id√Ķnk√©nt „rhoma” alakban). A „h” bet√Ľt hagyom√°nyosan bizonyos m√°ssalhangz√≥k ejt√©sekor hallhat√≥ kieg√©sz√≠t√Ķ hang jel√∂l√©s√©re haszn√°lj√°k, de ennek jel√∂l√©s√©re szerintem f√∂l√∂sleges a k√ľl√∂nb√Ķz√Ķ √©kezetek √©s kieg√©sz√≠t√Ķ jeleknek a bonyolult haszn√°lata. Szem√©ly szerint √©n a szlov√©n √°b√©c√©t tal√°lom a legalkalmasabbnak a roma sz√∂vegek √°t√≠r√°s√°ra (kisebb m√≥dos√≠t√°sokkal), de mivel az interneten nem mindig jelennek meg az √©kezetes karakterek, maradok az el√Ķbbi √°t√≠r√°sn√°l.

A fent v√°zolt elm√©let bemutat√°s√°t szerz√Ķnk egyik olyan kijelent√©s√©vel kezdem, amellyel √©n is egyet√©rtek:

"K√∂zismert t√©ny, hogy az Indi√°ban √©l√Ķ n√©pek k√∂z√ľl egyik sem √°ll genetikai-rokoni kapcsolatban a rom√°kkal. Ez igaz azokra a nom√°d n√©pekre is, amelyeket egy√©bk√©nt szint√©n a „cig√°ny” n√©vvel illetnek. A n√©vazonoss√°g m√©g a tizenkilencedik sz√°zadb√≥l ered, a brit gyarmati rend√Ķrs√©g nevezte √≠gy az itteni nom√°dokat az Angli√°ban √©l√Ķ cig√°nyokkal val√≥ hasonl√≥s√°guk alapj√°n. Nem v√©letlen, hogy a n√©vvel egy√ľtt ugyanazokat a diszkriminat√≠v szab√°lyokat is alkalmazt√°k r√°juk, amit az angliai rom√°kra. K√©s√Ķbb azt√°n a legt√∂bb eur√≥pai kutat√≥ abb√≥l a t√©ves feltev√©sb√Ķl indult ki, hogy a nom√°d √©letm√≥d a roma identit√°s egyik sarokk√∂ve, ez√©rt kutat√°saik alapj√°ul a rom√°k √©s az indiai nom√°d n√©pekkel val√≥ √∂sszehasonl√≠t√°s √°llt, an√©lk√ľl azonban, hogy a rokons√°g b√°rmilyen konkr√©t bizony√≠t√©k√°t fel tudt√°k volna mutatni. T√∂rt√©nt mindez az√©rt, mert makacsul ragaszkodtak ahhoz a feltev√©shez, hogy a rom√°k nom√°d eredet√Ľek".

Ez val√≥ban √≠gy van, a kutat√≥k eleve fel√°ll√≠tottak magukban egy gondolkod√°si s√©m√°t, √©s erre alapozt√°k a hipot√©ziseiket. A baj csak az, hogy szerz√Ķnk sem ker√ľli el ezt a hib√°t. Abb√≥l, amit meg√°llap√≠t, mag√°t√≥l ad√≥dik a k√©rd√©s: Mi√©rt nem √©l Indi√°ban egyetlen olyan n√©p sem, amelyik rokona lenne a rom√°knak? Mi√©rt v√°ndoroltak el Indi√°b√≥l a rom√°k mind egy sz√°lig, mi√©rt nem maradt nyoma az ott tart√≥zkod√°suknak, mi√©rt nem maradt fenn olyan rokon n√©p, amely tan√ļs√≠tan√°, hogy itt √©ltek valamikor? Erre csak egy v√°lasz lehets√©ges: a rom√°k nem indiaiak, nem err√Ķl a vid√©kr√Ķl sz√°rmaznak, kult√ļr√°juk teljes m√©rt√©kben k√ľl√∂nb√∂zik az indiait√≥l! A t√∂rt√©nelemben csak a vall√°si kisebbs√©gek eset√©n l√°tunk arra p√©ld√°t, hogy egy csoport teljes m√©rt√©kben emigr√°l egy adott ter√ľletr√Ķl, ahol egy√©bk√©nt vel√ľk azonos etnikai k√∂z√∂ss√©g √©l. √Ām a vall√°si kisebbs√©g fogalma akkoriban csak olyan vall√°st jelenthetett, amelyet valahonnan m√°shonnan vett √°t az adott k√∂z√∂ss√©g, nem pedig bels√Ķ fejl√Ķd√©s eredm√©nye ‒ ez az indoeur√≥pai t√©rs√©gen bel√ľl elk√©pzelhetetlen lett volna. A szerz√Ķnk √°ltal is t√°rgyalt √°ll√≠t√≥lagos Horezmba val√≥ emigr√°ci√≥, mely sor√°n a cig√°nyok kivonultak Indi√°b√≥l, minden alap n√©lk√ľl val√≥, √©s figyelmen k√≠v√ľl hagyja a rom√°k sokkal √Ķsibb vall√°s√°t √©s hagyom√°nyait, amelyek nem is indiai, de nem is muzulm√°n eredet√Ľek (Horezm akkoriban m√©g nem volt mazdeista). Jelen dolgozatomban ezzel is foglalkozom a k√©s√Ķbbiekben.
Mindezek ellen√©re szerz√Ķnk a k√∂vetkez√Ķ kijelent√©s√©vel ler√°ntja a leplet a sz√°mtalan m√≠tosz egyik√©r√Ķl:

"Ami pedig a roma nyelv √©s bizonyos indiai nyelvek, els√Ķsorban a pandzs√°bi √©s a radzs√°szt√°ni nyelvek k√∂zti hasonl√≥s√°gokat illeti, nos az csak egyszer√Ľ tr√ľkk azon, a fent eml√≠tett n√©pekhez tartoz√≥ nacionalista k√∂r√∂k r√©sz√©r√Ķl, amelyek √≠gy akarj√°k mesters√©gesen felduzzasztani nemzet√ľk l√©leksz√°m√°t".

Pontosan √≠gy van. V√©letlen√ľl volt alkalmam t√∂bb Rajput/Jat csoporttal is besz√©lgetni, √©s mindig √ļgy t√Ľnt, √Ķk meg vannak gy√Ķz√Ķdve affel√Ķl, hogy a rom√°k a Jat kl√°nb√≥l sz√°rmaznak. Hogy ezt j√≥- vagy rosszhiszem√Ľen tett√©k-e, nem tudom, de az mindig felt√Ľnt, hogy az ehhez hasonl√≥ kijelent√©seket √°ltal√°ban valamilyen nacionalista felhanggal tett√©k, politikai c√©llal. Legf√Ķbb √°ll√≠t√≥lagos bizony√≠t√©kuk az, hogy arabul a cig√°nyokat "Zott"-oknak nevezik, ami√≥ta csak megjelentek a K√∂zel-Keleten, √©s ez a n√©v hasonl√≠t a Jathoz. Err√Ķl csak az a v√©lem√©nyem, hogy az arab t√∂rt√©net√≠r√≥k besz√°mol√≥i alig megb√≠zhat√≥bbak √°s pontosabbak, mint az Ezeregy√©jszaka mes√©i.

Most, miut√°n felv√°zoltuk a „Kannaudzsi elm√©let” szerz√Ķj√©nek n√©h√°ny fontos meg√°llap√≠t√°s√°t, l√°√°suk azokat az √°ll√≠t√°sait, amelyek hib√°sak, √©s amelyek miatt az eg√©sz hipot√©zis nem √°llja meg a hely√©t:

"Szemben azzal, amit m√°sok mondanak, az els√Ķ, Eur√≥p√°ba √©rkez√Ķ cig√°nyok nagyon is tiszt√°ban voltak indiai eredet√ľkkel. Ezt k√©ts√©get kiz√°r√≥an igazolja sz√°mos korabeli, 15-16. sz√°zadi dokumentum is. Az egyiptomi eredetet hangoztat√≥ m√≠tosz csak k√©s√Ķbb jelent meg. Vil√°gos, hogy ennek mi volt a c√©lja: nagyobb preszt√≠zzsel b√≠rt, s el√Ķseg√≠tette a rom√°knak az eur√≥pai n√©pek k√∂z√© val√≥ integr√°l√≥d√°s√°t. Az egyiptomi eredet hiedelme lassan elfogadott√° v√°lt √©s hitelesnek t√Ľnt".

Miel√Ķtt reag√°ln√©k erre az √°ll√≠t√°sra, l√°ssunk egy m√°sikat, amelyben szerz√Ķnk ellentmond saj√°t mag√°nak:

"Az √∂sszes legenda k√∂z√ľl az egyik legmakacsabb a rom√°k egyiptomi eredet√©nek a legend√°ja, amelyet √Ķk maguk tal√°ltak ki √©s kezdtek el terjeszteni valamikor a 16. sz√°zadban. [...] Mindk√©t dolog, Egyiptom preszt√≠zse, amely m√©g a Bibli√°b√≥l ered, illetve azok a t√∂rt√©netek, amelyek a hit√ľk miatt kiv√©gzett egyiptomi kereszt√©nyekr√Ķl sz√≥ltak, hozz√°j√°rult ahhoz, hogy a rom√°k ink√°bb az egyiptomi sz√°rmaz√°st hangoztass√°k, semmint az indiait, mert √≠gy val√≥sz√≠n√Ľleg k√∂nnyebben szereztek menleveleket √©s aj√°nl√≥ leveleket a hercegekt√Ķl, a kir√°lyokt√≥l, s√Ķt, mag√°t√≥l a p√°p√°t√≥l is".
(A sz√∂gletes z√°r√≥jellel jelzett kihagyott r√©szre k√©s√Ķbb m√©g visszat√©r√ľnk)

Az els√Ķ √°ll√≠t√°s pontatlan, mert a rom√°kra vonatkoz√≥ dokumentumok k√∂z√ľl vannak j√≥val kor√°bbiak is, a 12. sz√°zadb√≥l, amelyek szint√©n „egyiptomiaknak” nevezik √Ķket. A cig√°nyokat gyakran az alapj√°n nevezt√©k el, hogy egy adott orsz√°gba melyik m√°sik orsz√°gb√≥l √©rkeztek. Nyugat-Eur√≥p√°ban p√©ld√°ul az els√Ķ roma csoportokat „boh√©meknek” (Boh√©mia Csehorsz√°g r√©gi neve) vagy magyaroknak nevezt√©k ‒ ezek az elnevez√©sek m√©g ma is nagyon elterjedtek. Az arabok a „Zott” n√©vvel illett√©k a cig√°nyokat, mert az Indus v√∂lgy√©ben √©l√Ķ Jat n√©pt√Ķl sz√°rmaztatt√°k √Ķket. Indiaiaknak azonban soha nem nevezt√©k √Ķket Eur√≥p√°ban. L√©v√©n, hogy Eur√≥p√°ba Ir√°non √©s √Ėrm√©nyorsz√°gon kereszt√ľl √©rkeztek, √°t a Boszporuszon, el√©g val√≥sz√≠n√Ľtlen, hogy √°tj√∂ttek volna Egyiptomon is ‒ nem, az egyiptomi sz√°rmaz√°studat nem az Eur√≥p√°ba val√≥ √©rkez√©s kor√°b√≥l ered, hanem benne van a n√©p t√∂rt√©nelemtudat√°ban, √Ķsi, kollekt√≠v eml√©kezet√©ben. Mire meg√©rkeztek Eur√≥p√°ba, az indiai sz√°rmaz√°selm√©let majdnem teljesen feled√©sbe mer√ľlt. A cig√°nyok, miel√Ķtt biz√°nci ter√ľletre √©rkeztek volna ‒ezt szerz√Ķnk is elismeri‒, hosszabb id√Ķn √°t muzulm√°n ter√ľleten √©ltek, az pedig el√©g k√∂zismert, hogy aki egyszer az iszl√°m vall√°ssal kapcsolatba ker√ľl, nehezebben t√©r √°t a kereszt√©nys√©gre. M√°rpedig a rom√°k, amikor biz√°nci ter√ľletre √©rkeztek, m√°r kereszt√©nyek voltak.
Felvet√Ķdik egy √©rdekes k√©rd√©s: honnan ismert√©k a rom√°k a Bibli√°t, mik√∂zben muzulm√°n ter√ľleten √©ltek? Szerz√Ķnk ezt nem tudja megmagyar√°zni, l√©v√©n, hogy a rom√°k a legut√≥bbi id√Ķkig nem ismert√©k a Szent√≠r√°st, hacsak nem hallom√°sb√≥l. Az eg√©szen biztos, hogy Indi√°ban, Perzsi√°ban, az arab orsz√°gokban ‒teh√°t azokon a ter√ľleteken, amelyeken √°t v√°ndoroltak, miel√Ķtt Eur√≥p√°ba √©rkeztek volna, nem hallhattak a Bibli√°r√≥l, s√Ķt, val√≥sz√≠n√Ľleg m√©g Biz√°ncban vagy Eur√≥pa m√°s r√©szein sem, hiszen a Szent√≠r√°s akkoriban az √°tlagember sz√°m√°ra nem volt hozz√°f√©rhet√Ķ‒ nem is a „vulg√°ris” nyelveken √≠rt√°k. Val√≥sz√≠n√Ľtlen, hogy a rom√°k ismert√©k volna a Bibli√°t, hacsak nem az√©rt, mert a bibliai t√∂rt√©netek m√©lyen bev√©s√Ķdtek a n√©p kollekt√≠v eml√©kezet√©be. Ez az eml√©kezet v√©gigk√≠s√©rte √Ķket a hossz√ļ indiai v√°ndorl√°s sor√°n is, olyannyira, hogy k√∂zben semmit sem vettek √°t a hinduista, vagy b√°rmilyen m√°s, Indi√°ban fellelhet√Ķ kult√ļr√°b√≥l.
Manaps√°g a legt√∂bb roma olvassa a Bibli√°t, √©s ilyenkor gyakran fel is ki√°ltanak meglep√Ķdve: „Hiszen az √∂sszes t√∂rv√©ny√ľnk √©s szab√°lyunk meg van √≠rva a Bibli√°ban!” A zsid√≥kon k√≠v√ľl egyetlen n√©p sem mondhatja ezt el mag√°r√≥l, sem az indiaiak, sem m√°sok.

(Most k√∂vetkezik a fenti id√©zetb√Ķl kihagyott r√©sz)
"Mindenesetre a biz√°nci birodalomban kezdett√Ķl fogva a cig√°ny j√∂vend√Ķmond√≥kat Aigyptissai-nak (egyiptomiaknak) nevezt√©k, √©s az egyh√°z mindenkinek megtiltotta, hogy j√≥soltassanak vel√ľk. Az Ez√©kiel 30:23 alapj√°n a rom√°kat nemcsak a Balk√°non nevezt√©k egyiptomiaknak, hanem Magyarorsz√°gon is, ahol r√©gebben n√©ha „a f√°ra√≥ n√©p√©nek” is nevezt√©k √Ķket. Ugyanez a helyzet Nyugat-Eur√≥p√°ban is, ahol az „egyiptomi” sz√≥ g√∂r√∂g v√°ltozat√°b√≥l sz√°rmaz√≥ nevekkel (Aigypt[an]oi, Gypsy, Gitano) illett√©k a roma n√©p atlanti √°g√°t".

Kell lennie valamilyen magyar√°zatnak arra vonatkoz√≥an, hogy a Biz√°nci birodalomban mi√©rt nevezt√©k √Ķket egyiptomiaknak ‒ ezt a magyar√°zatot azonban szerz√Ķnk nem adja meg. A rom√°k √ļgy tekintenek saj√°t magukra, mint akik valamikor a t√°voli m√ļltban Egyiptomban √©ltek. Van egy√©bk√©nt m√©g egy g√∂r√∂g sz√≥, amelyet szint√©n a rom√°k megnevez√©s√©re haszn√°ltak Biz√°ncban: "Athinganoi" ‒ ebb√Ķl ered a cig√°ny, tsigan, zingaro stb. n√©v. A biz√°nciak a rom√°kkal azonos√≠tott√°k az Athinganoiokat. Val√≥ban, az a kev√©s, amit err√Ķl a n√©pcsoportr√≥l tudunk, sz√°mos tekintetben megegyezik azzal a le√≠r√°ssal, ami a mai rom√°kr√≥l adhat√≥. Nincs persze elegend√Ķ bizony√≠t√©kunk arra, hogy az Athinganoi-ok rom√°k lettek volna, de arra sem, hogy ennek az ellenkez√Ķj√©t √°ll√≠tsuk. Az egyetlen ok, ami miatt az Athinganoi-oknak a rom√°kkal val√≥ azonos√≠t√°s√°nak elm√©lete m√©gis megbukott, az, hogy ezt a n√©pet m√°r a 6. sz√°zad elej√©n eml√≠tik, m√°rpedig ekkor ‒legal√°bbis a megcsontosodott indiai-eredet h√≠vei szerint‒ a rom√°k nem lehettek m√©g Anat√≥li√°ban. Az Athinganoi nevet a ritu√°lis tiszt√°lkod√°si t√∂rv√©nyeik miatt kapta ez a n√©p, mert ezek a t√∂rv√©nyek tiszt√°talan dolognak tekintettek minden testi kontaktust ‒ √©s ez nagyon hasonl√≠t a rom√°k „g√°dzs√≥k”-ra (nem-cig√°nyokra) vonatkoz√≥ t√∂rv√©nyeire. Az Athinganoiok foglalkoztak m√°gi√°val, j√∂vend√Ķmond√°ssal, k√≠gy√≥b√Ľv√∂l√©ssel stb., vall√°suk pedig a “reform-judaizmus” √©s a kereszt√©nys√©g (vagy esetleg a zoroastrizmus) egyfajta kever√©ke. A Shabat-ot √©s a T√≥ra m√°s el√Ķ√≠r√°sait k√∂vett√©k, hittek az Isten egys√©g√©ben, ugyanakkor a k√∂r√ľlmet√©l√©s szok√°s√°t m√°r nem k√∂vett√©k, viszont bemer√≠tkeztek (ez egy√©bk√©nt nem kiz√°r√≥lag kereszt√©ny r√≠tus, a t√Ľzim√°d√≥ vall√°sok ismert aktusa is). Az Athinganoiokkal kapcsolatban a Zsid√≥ Enciklop√©dia kijelenti, hogy „zsid√≥knak lehet √Ķket tekinteni”.
M√°sik, szint√©n jelent√Ķs t√©ny, hogy a rom√°k a f√°ra√≥khoz k√∂tik v√°ndorl√°suk ok√°t, ami szint√©n csak a h√©ber n√©pre igaz. A rom√°knak Eur√≥p√°ba val√≥ √©rkez√©s√©vel kapcsolatos feljegyz√©sek mind arr√≥l sz√≥lnak, hogy magukat az egyiptomi f√°ra√≥k rabszolg√°inak vallott√°k. √ćgy teh√°t k√©t eset lehets√©ges: ez vagy r√©sze volt a rom√°k kollekt√≠v t√∂rt√©neti tudat√°nak, vagy pedig egyszer√Ľen csak az√©rt tal√°lt√°k ki, hogy jobb sz√≠nben t√Ľnjenek fel az emberek el√Ķtt ‒ ez ut√≥bbi viszont el√©gg√© val√≥sz√≠n√Ľtlen, nem t√Ľnik a legjobb identit√°sv√°laszt√°snak, hiszen √©ppen ez tette √Ķket Eur√≥pa leggy√Ľl√∂ltebb nemzet√©v√©.

"Megfigyelv√©n, hogy √Ķk egy kor√°bbi egyiptomi kol√≥ni√°nak a Kis√°zsi√°ba √©s a Balk√°nra v√°ndorl√≥ lesz√°rmazottai, r√°j√∂ttek, hogy m√©g hasznuk is lehet abb√≥l, ha azt √°ll√≠tj√°k, hogy egyiptomi kereszt√©nyek, akiket a muszlimok az√©rt √ľld√∂znek, √©s az√©rt k√©nyszer√ľltek sz√ľntelen v√°ndorl√°sra, mert hitetlenek".

Ezt a „korrekci√≥t” a rom√°k ut√≥lag ejtett√©k meg, miut√°n r√°j√∂ttek arra, hogy az egyiptomi szolgas√°g hangoztat√°sa √∂ng√≥l, hiszen akkor zsid√≥knak titul√°lj√°k √Ķket. Ez a m√°sodik, jav√≠tott v√°ltozat az, amit szerz√Ķnk √ļgy tekint, mint „ennek a legend√°nak a legkor√°bbi eml√≠t√©se a 16. sz√°zadban”, holott ez val√≥j√°ban j√≥val r√©gebbi eredet√Ľ. A rom√°k soha nem √°ll√≠tott√°k magukr√≥l, hogy √Ķk Indi√°b√≥l sz√°rmaznak, mindaddig, am√≠g n√©h√°ny, nem-roma sz√°rmaz√°s√ļ ember azt nem mondta nekik; ezek a b√∂lcs emberek √°ll√≠t√≥lag tanulm√°nyozt√°k a cig√°nyokat, akikr√Ķl „tudom√°nyosan bizony√≠tott t√©ny” imm√°r, hogy indiaiak!
Szerz√Ķnk azon meggy√Ķz√Ķd√©se, miszerint a cig√°nyok √Ķshaz√°ja Kannaudzs v√°ros k√∂rny√©k√©n keresend√Ķ, puszta tal√°lgat√°son alapul, n√©h√°ny olyan gyenge √©rvre t√°maszkodva, amelyek semmit nem bizony√≠tanak, s√Ķt, amelyeket m√°s t√©nyek r√∂gt√∂n meg is c√°folnak. Ezeket a k√©s√Ķbbiekben be is mutatom. Most olvassuk el ink√°bb a k√∂vetkez√Ķ hipot√©zist:

"...r√©szlet Abu Nasr Al-'Utbi (961-1040) arab kr√≥nik√°s Kitab al-Yamini (A Yaminok k√∂nyve) c√≠m√Ľ m√Ľv√©b√Ķl, amely besz√°mol Ghazni Mahmud szult√°nnak Kannaudzs v√°rosa elleni t√°mad√°s√°r√≥l, amely ennek kifoszt√°s√°val, lerombol√°s√°val √©s lakosainak Afganiszt√°nba val√≥ deport√°l√°s√°val √©rt v√©get 1018 december√©ben. √Ām ezek a hi√°nyos besz√°mol√≥k, amelyek csak n√©h√°ny, √Čszaknyugat-Indi√°ba val√≥ sz√≥rv√°nyos bet√∂r√©sr√Ķl sz√°molnak be, nem magyar√°zz√°k meg vil√°gosan, hogyan is t√∂rt√©nt ez a sz√°m√Ľzet√©s. Le√≠rj√°k p√©ld√°ul azt a bet√∂r√©st, amely 1018-1019 tel√©n t√∂rt√©nt, √©s amely sor√°n a t√°mad√≥k sokkal keletebbre jutottak el, mint kor√°bban, t√ļl Malthur√°n, el eg√©szen a k√∂z√©pkorban h√≠res Kannaudzs v√°ros√°ig, 50 m√©rf√∂ldre √©szak-nyugatra Kanpurt√≥l. A 11. sz√°zad elej√©n Kannaudzs (a Mahabharat√°ban √©s a Ramayan√°ban is eml√≠tett kor√°bbi Kanakubja) n√©gy m√©rf√∂ld hossz√ļs√°gban h√ļz√≥dott v√©gig a Gangesz partj√°n, √©s √Čszak-India jelent√Ķs kultur√°lis √©s gazdas√°gi k√∂zpontja volt. Nemcsak amiatt, hogy a legtanultabb brahmanok √°ltal√°ban kannaudzsi eredet√Ľek voltak (ez m√©g ma is √≠gy van), hanem mert ez a v√°ros igen magas fok√°t √©rte el a civiliz√°ci√≥ olyan fokm√©r√Ķinek, amelyeket ma √ļgy nevezn√©nk, hogy demokr√°cia, tolerancia, emberi jogok, pacifizmus, s√Ķt, √∂kumenizmus. M√©gis, 1018-1019 tel√©n Ghaznib√≥l (ma Afganiszt√°nban tal√°lhat√≥) egy rabl√≥horda t√∂rt r√° Kannaudzsra, a lakoss√°got foglyul ejtett√©k, k√©s√Ķbb pedig rabszolgak√©nt eladt√°k √Ķket. Ez a t√°mad√°s nem az els√Ķ volt, amit a szult√°n India ellen int√©zett, de a kor√°bbiak sor√°n csak P√°ndzs√°big √©s R√°dzs√°szt√°nig jutott el. Most azonban Kannaudzsot, ezt a t√∂bb mint 50000 lakos√ļ v√°rost is feld√ļlta, √©s 1018. december 20-√°n a teljes lakoss√°got rabsz√≠jra f√Ľzte, szeg√©nyeket √©s gazdagokat, feh√©reket √©s feket√©ket egyar√°nt, akik k√∂z√∂tt sz√°mos el√Ķkel√Ķs√©g, m√Ľv√©sz √©s k√©zm√Ľves is volt. Al-'Utbi feljegyz√©sei szerint eg√©sz csal√°dokat adtak el Ghazni √©s Kabul piacain. K√©s√Ķbb, folytatja ugyanez a kr√≥nika, Khorassan √©s Irak fejezte be a Ghazni √°ltal elkezdett m√Ľvet.
De mi√©rt kellene nek√ľnk mindebb√Ķl arra k√∂vetkeztetn√ľnk, hogy a rom√°k eredete √∂sszef√ľgg ezzel a t√°mad√°ssal?"

Szerz√Ķnkr√Ķl itt vil√°gosan bebizonyosodik, hogy a roma kultur√°lis elemeket egy√°ltal√°n nem veszi figyelembe, egyetlen c√©lja csup√°n, hogy valahol Indi√°ban (m√°s orsz√°g sz√≥ba sem j√∂n n√°la!) megtal√°lja a cig√°nyok √Ķshaz√°j√°t. Ez√©rt azt√°n sz√°mos fontos r√©szlet elker√ľli a figyelm√©t. L√°ssunk ezek k√∂z√ľl n√©h√°nyat:
·Akkoriban Kannaudzsot a Pratihara dinasztia uralta, amely nem indoeur√≥pai volt, hanem guddzs√°r, eg√©szen pontosan kaz√°r. Nyelv√©szeti kutat√°sok szerint az indoeur√≥pai "guddzs√°r" √©s "gudzsr√°ti" kifejez√©sek a „kaz√°r” megnevez√©sb√Ķl sz√°rmaznak ‒ bizonyos szab√°lyos hangtani v√°ltoz√°soknak megfelel√Ķen: az indoeur√≥pai nyelvek, tekintettel arra, hogy bel√Ķl√ľk hi√°nyoznak a „kh” √©s a „z” fon√©m√°k, ezeket √°t√≠r√°skor g-vel √©s dzs-vel jel√∂lik. K√∂vetkez√©sk√©ppen, ha a rom√°k Kannaudzs egykori lakosait√≥l sz√°rmazn√°nak, akkor k√∂zeli rokons√°gban kellene √°llniuk a magyarokkal, a bolg√°rokkal, az askenazi zsid√≥k egy kisebb csoportj√°val, a bask√≠rokkal, a csuvasokkal √©s m√°s, a Kauk√°zus √©s a Volga-medenc√©ben √©l√Ķ n√©pekkel. Ha √≠gy lenne, akkor v√©g√ľl is a cig√°nyokra alkalmazott „magyarok” elnevez√©s (amelyet a legt√∂bb nyugati orsz√°gban m√©g ma is haszn√°lnak) nem is volna olyannyira helytelen, de legal√°bbis pontosabb volna, mint az „indiai” min√Ķs√≠t√©s.
·Ha igaz lenne az, amit szerz√Ķnk √°ll√≠t, vagyis hogy a cig√°nyok eg√©szen a 11. sz√°zadig Indi√°ban √©ltek, akkor val√≥sz√≠n√Ľleg felvett√©k volna a brahmanizmust, amely annak a t√©rs√©gnek a legelterjedtebb vall√°sa, de legal√°bbis sz√°mos kultur√°lis elemet √°t kellett volna venni√ľk ‒ k√ľl√∂n√∂sen, ha azt is figyelembe vessz√ľk, hogy akkoriban nem ak√°rmilyen c√≠m volt az, ha valaki kannaudzsi brahminnak tarthatta mag√°t! Ezzel szemben azt l√°tjuk, hogy a cig√°ny kult√ļr√°ban, szellemi √©letben nyoma sincs a brahmanizmusnak. Ellenkez√Ķleg, semmi nem √°ll t√°volabb a "Romaim√≥zs"-t√≥l (roma szellemis√©gt√Ķl), mint a hinduizmus, jainizmus, szikhizmus, vagy b√°rmilyen m√°s, indiai eredet√Ľ „izmus”.
·A Ghazni szult√°n k√©ts√©gk√≠v√ľl muzulm√°n vall√°s√ļ volt. Az √°ltala deport√°lt embereket Afganiszt√°nban, Horezmban √©s Ir√°n m√°s ter√ľletein telep√≠tett√©k le. Ez a helyzet egy√°ltal√°n nem tette volna lehet√Ķv√©, hogy a cig√°nyok mazdeista kultur√°lis elemeket vegyenek √°t, m√°rpedig ennek jelenl√©te nyilv√°nval√≥ a mai roma kult√ļr√°ban. A t√Ľzim√°d√≥kat a muzulm√°nok majdnem teljesen kiirtott√°k, term√©szetes teh√°t, hogy egy am√ļgy is sz√°m√Ľzet√©sben √©l√Ķ n√©p nem fog √°tvenni egy tiltott vall√°st, kock√°ztatva ezzel, hogy √Ķ is hasonl√≥ sorsra jut. Mindebb√Ķl teh√°t arra k√∂vetkeztethet√ľnk, hogy a rom√°k ir√°ni f√∂ld√∂n √©ltek, m√°r j√≥val az iszl√°m megjelen√©se el√Ķtt, amikor m√©g a t√Ľzim√°d√≥ vall√°s volt a domin√°ns. A cig√°nyok, miel√Ķtt Indi√°ba ker√ľltek volna, Ir√°n ter√ľlet√©n √©ltek, kult√ļr√°juk pedig akkor√°ra m√°r teljes m√©rt√©kben kialakult. Van egy m√°sik n√©p, amelynek sorsa nagyon hasonl√≠t a rom√°k√©ra: a Szam√°riai kir√°lys√°g izraelit√°i, akiket M√©di√°ba sz√°m√Ľztek, √©s b√°r megtartott√°k m√≥zesi hagyom√°nyaikat, n√©h√°ny elemet √°tvettek a M√°gi vall√°sb√≥l is. Az egyetlen dolog, amit nem tartottak meg, az a nyelv√ľk ‒ ez a d√©li zsid√≥kra is √©pp√ļgy igaz. Eg√©szen 1948-ig, Izr√°el √°llam megalakul√°s√°ig a zsid√≥k nem besz√©lt√©k a h√©ber nyelvet. Az identit√°st nem felt√©tlen√ľl a nyelv hat√°rozza meg. Az indiai zsid√≥k hindu nyelven besz√©lnek, m√©gis zsid√≥knak sz√°m√≠tanak, nem indo-eur√≥paiaknak.

Most pedig, miut√°n r√∂viden r√°vil√°g√≠tottunk a kannaudzsi eredet elm√©let√©nek gyenge pontjaira, vizsg√°ljuk meg azt is, mi indokolja vajon szerz√Ķnk √°ll√°spontj√°t:

"A kr√≥nik√°ban szerepl√Ķ „feh√©rek √©s feket√©k” megjegyz√©s megmagyar√°zn√° azokat a b√Ķrsz√≠nbeli elt√©r√©seket, amelyek val√≥ban megvannak a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ cig√°ny csoportok k√∂z√∂tt - mert akkor ezek szerint az eredeti n√©p is m√°r vegyes b√Ķrsz√≠n√Ľ volt. Kannaudzsban val√≥sz√≠n√Ľleg sok r√°dzsputi is √©lt. Ez a n√©p nem tartozott az √Ķslakokoss√°ghoz, de √©rdemeik miatt a Kshatrias c√≠mre emelt√©k √Ķket. Ez megmagyar√°zn√° azt, hogy kik lettek volna a fent eml√≠tett „feket√©k”."

Ez egy tud√≥shoz nem m√©lt√≥, naiv kijelent√©s. Ismert t√©ny, hogy a rom√°k, hossz√ļ v√°ndorl√°suk sor√°n sz√°mos n√©ppel keveredtek. Ugyanez a helyzet a zsid√≥kkal is. El√©g, ha egyszer ell√°togat az ember Izr√°elbe, √©s m√°ris l√°thatja, hogy a zsid√≥k k√∂z√∂tt vannak feket√©k, sz√Ķk√©k, magasak, alacsonyak stb. Egyesek az indiaiakra hasonl√≠tanak, m√°sok a k√≠naiakra vagy az eur√≥paiakra. A szerz√Ķnk √°ltal id√©zett le√≠r√°s semmi m√°st nem mond, mint hogy Kannaudzs lakoss√°ga nem volt homog√©n, nem egyetlen etnikumhoz tartozott. Ha a v√°ros val√≥ban olyan kozmolita volt, amilyennek eml√≠tik, akkor teljesen term√©szetes, hogy √©ltek ott r√°dzsputok, gudzsr√°tik √©s sz√°mos m√°s n√©p. De ez egy√°ltal√°n nem bizony√≠tja azt, hogy a cig√°nyok Kannaudzsban √©ltek volna.

"Az, hogy a rabszolg√°nak elhurcolt lakoss√°g soraiban a legk√ľl√∂nb√∂z√Ķbb t√°rsadalmi poz√≠ci√≥j√ļ embereket tal√°ljuk, k√∂zt√ľk el√Ķkel√Ķ sz√ľlet√©s√Ľeket is, megmagyar√°zza, hogy amikor Eur√≥p√°ba √©rtek, hogyan tudtak a rom√°k olyan k√∂nnyen fontos √©s befoly√°sos emberek (kir√°lyok, cs√°sz√°rok, p√°p√°k) kegyeibe f√©rk√Ķzni. √Čpp amiatt, mert a rom√°k k√∂z√∂tt ott voltak Kannaudzs egykori el√Ķkel√Ķs√©geinek a lesz√°rmazottai is. Louis Fr√©d√©ric francia indol√≥gus is meger√Ķs√≠ti azt, hogy Kannaudzs lakoss√°ga el√Ķkel√Ķkb√Ķl, m√Ľv√©szekb√Ķl, k√©zm√Ľvesekb√Ķl √©s katon√°kb√≥l √°llt.."

Ez tiszta spekul√°ci√≥. A rom√°k √°ltal√°ban j√≥l hangz√≥, el√Ķkel√Ķ c√≠meket tulajdon√≠tottak maguknak, hogy √≠gy el√Ķny√∂kre tegyenek szert, menlev√©lhhez jussanak stb. Ezt pl. sz√°z √©vvel ezel√Ķtt is gyakorolt√°k, amikor D√©l-Amerik√°ba √©rkeztek, √©s olyan c√≠meket vettek fel, mint pl. „Egyiptom hercege” stb. Egy id√Ķ ut√°n persze a hat√≥s√°gok gyanakodni kezdtek, miut√°n ennyi herceg meg m√°s el√Ķkel√Ķs√©g √©rkezett az orsz√°gba. Egy t√©nyt szerz√Ķnk mindenesetre figyelmen k√≠v√ľl hagy: kor√°bban azt √°ll√≠totta, hogy Kannaudzs h√≠res brahmanista k√∂zpont volt; akkor meg hogyan lehets√©ges az, hogya rom√°k k√∂z√∂tt nincs papi kaszt? Mi t√∂rt√©nt az √°ll√≠t√≥lagos „cig√°ny brahmanokkal”? Minden indoeur√≥pai n√©pnek megvan a maga papi kasztja, de ugyan√≠gy a m√©d-perzs√°knak (m√°giknak), ill. a s√©mi n√©peknek, kiv√©ve egynek: az √©szaki izraelit√°knak. Ezek, miut√°n J√ļd√°t elhagyt√°k, h√°trahagyt√°k a l√©vit√°kat is, √©s innent√Ķl kezdve nem volt a vall√°s√©rt k√ľl√∂n felel√Ķ t√∂rzs√ľk. El√Ķkel√Ķs√©gek, m√Ľv√©szek, keresked√Ķk, katon√°k, a legk√ľl√∂nb√∂z√Ķbb rend√Ľ-rang√ļ emberek voltak az izraelit√°k k√∂z√∂tt ‒ de papok nem voltak. √Čs ami m√©g nagyon √©rdekes, a zsid√≥ el√Ķkel√Ķs√©geket nagyra tartott√°k a pog√°ny kir√°lyok udvaraiban is, √©s mivelhogy sokan prof√©tikus k√©pess√©gekkel rendelkeztek, voltak k√∂zt√ľk, akik Perzsi√°ban m√°gusokk√°, j√∂vend√Ķmond√≥kk√°, var√°zsl√≥kk√° lettek. Ne felejts√ľk el, hogy a cig√°nyok √°ltal leggyakrabban √Ľz√∂tt m√°gia a tarokk, amely a zsid√≥kn√°l t√Ľnik fel el√Ķsz√∂r.

"Az eredeti, deport√°lt lakoss√°g t√°rsadalmi soksz√≠n√Ľs√©ge lehet annak az oka, hogy a roma nyelv a kivonul√°s ut√°n is folyamatosan fennmaradt, imm√°r k√∂zel ezer √©ve. Szociolingvist√°k r√°mutattak arra, hogy t√°rsadalmilag min√©l soksz√≠n√Ľbb egy emigr√°ci√≥ban √©l√Ķ nemzet, ann√°l jobban √©s hosszabb ideig √Ķrzi meg eredeti nyelv√©t."

Ez az √°ll√≠t√°s semmit nem jelent a mi eset√ľnkben, k√ľl√∂nben is nagyon k√©rd√©ses, hiszen sz√°mos ellenp√©lda is van r√°: t√∂rt√©nelmileg hiteles t√©ny, hogy a sz√°m√Ľzet√©sben √©l√Ķ zsid√≥ t√°rsadalom a legk√ľl√∂nb√∂z√Ķbb r√©tegekb√Ķl √°llt, m√©gis viszonylag r√∂vid id√Ķ alatt feladt√°k saj√°t nyelv√ľket, ink√°bb azokat a nyelveket vett√©k √°t, amelyekkel a v√°ndorl√°s sor√°n tal√°lkoztak. A mizrachi zsid√≥k p√©ld√°ul m√©g mindig assz√≠r-ar√°miai nyelven besz√©lnek, a sephardi zsid√≥k ladino nyelven (ez egy k√∂z√©pkori spanyol dialektus, amelyet a zsid√≥k hat √©vsz√°zaddal azut√°n is √Ķriznek, hogy sz√°m√Ľzt√©k √Ķket Spanyorsz√°gb√≥l). Az ashekenazi zsid√≥k jiddis√ľl besz√©lnek, a rom√°k pedig romani nyelven ‒ mindk√©t n√©p azt a nyelvet, amelyet sz√°m√Ľzet√©se sor√°n vett √°t.
De m√°s p√©ld√°k is vannak olyan n√©pekre, amelyek k√ľl√∂nb√∂z√Ķ t√°rsadalmi r√©tegekb√Ķl √°lltak, √©s amelyek sz√°m√Ľzet√©sbe, vagy legal√°bbis nagyobb ar√°ny√ļ emigr√°ci√≥ba k√©nyszer√ľltek, ez√©rt r√∂vid id√Ķ alatt feladt√°k nyelv√ľket ‒ pl. az amerikai, braz√≠liai √©s karibi feket√©k, a m√°sodik-harmadik gener√°ci√≥s olaszok, arabok Amerik√°ban, Argent√≠n√°ban, Uruguayban, Braz√≠li√°ban stb. M√°s n√©pek er√Ķsebben k√∂t√Ķdnek a nyelv√ľk ir√°nt ‒ pl. √∂rm√©nyek, rom√°k, zsid√≥k. A t√°rsadalmi √∂sszet√©tel √©s a nyelv meg√Ķrz√©se k√∂z√∂tt nincs olyan egy√©rtelm√Ľ megfelel√©s, mint ahogyan azt szerz√Ķnk √°ll√≠tja.

"Annak a vid√©knek a f√∂ldrajzi egys√©ge, ahonnan a rom√°k √Ķsei sz√°rmaznak, a roma nyelv indiai elemeinek felt√Ľn√Ķ koherenci√°j√°t is jelzi, tekintettel arra, hogy a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ roma dialektusok k√∂zti k√ľl√∂nbs√©gek a nyelvnek nem az indiai komponens√©ben jelentkeznek, hanem a sz√≥k√©szletnek abban a r√©teg√©ben, amely m√°r az eur√≥pai itt tart√≥zkod√°s sor√°n alakult ki."

Mindez nem jelenti azt, hogy a cig√°nyok √Ķshaz√°ja Indi√°ban lett volna. Az igaz, hogy a romani nyelv eredetileg indo-eur√≥pai k√∂rnyezetben alakult ki, de az indiai sz√≥k√©szlettel megegyez√Ķ szavak k√∂z√∂sek a t√∂bbi olyan n√©p√©vel is, amelyek a szubkontinensen k√≠v√ľl, eg√©szen pontosan Mezopot√°mi√°ban √©ltek. A hurri nyelveket tartj√°k a indiai nyelvek legval√≥sz√≠n√Ľbb √Ķs√©nek ‒ el√©g megvizsg√°lni a r√©gi mitanni feljegyz√©seket, hogy l√°ssuk: a szanszkrit nyelv is ebben a r√©gi√≥ban alakult ki. A K√∂zel-Kelet jelent√Ķs r√©sz√©n, √≠gy Izrael ter√ľlet√©n is a szanszkrittal rokon nyelveket besz√©ltek. A bibliai horik (hurrik) Negevben, jeb√ļzban √©s av√°ban √©ltek, k√©t hurri t√∂rzs pedig J√ļde√°ban √©s Galile√°ban. Az √©szak-izr√°elieket az assz√≠rok „Hal√°ban √©s H√°borban a G√≥z√°n foly√≥ mellett √©s a M√©dek v√°rosaiban telep√≠tette le” (2Kir√°lyok 17:6) ‒ pontosan ez a hurrik f√∂ldje. Ninive eleste ut√°n a legt√∂bb hurri, a sz√°m√Ľz√∂tt zsid√≥k egy r√©sz√©vel egy√ľtt kelet fel√© v√°ndorolt √©s megalap√≠totta Horezmet, ahonnan tov√°bbhaladva k√©s√Ķbb gyarmatos√≠tott√°k az Indus v√∂lgy√©t √©s a Fels√Ķ-Gangesz vid√©k√©t. √Črdekes, hogy bizonyos szavak a romani nyelvben √≥h√©ber √©s ar√°miai eredet√Ľek, ezeket semmik√©ppen sem vehett√©k √°t akkor, amikor a K√∂zel-Keleten √°t v√°ndorolva Eur√≥pa fel√© tartottak, hanem m√©g t√∂rt√©nelm√ľk nagyon korai szakasz√°ban, m√©g az Indi√°ba val√≥ √©rkez√©s√ľk el√Ķtt. Itt van p√©ld√°ul a rom√°k saj√°t magukra vonatkoz√≥ megnevez√©se (maga a roma n√©v), amellyel az indiai eredet elm√©let√©nek h√≠vei sohasem foglalkoztak. Ez a megnevez√©s semmilyen szanszkrit feljegyz√©sben nem szerepel. Maga a sz√≥ „ember”-t jelent, √©s csup√°n egyetlen nyelvben van megfelel√Ķje: az √≥egyiptomi „rom” sz√≥, melynek hasonl√≥ a jelent√©se. A Biblia szerint az √©szak-izraeli dialektus k√ľl√∂nb√∂z√∂tt a J√ļdait√°k√©t√≥l, √©s sokkal ink√°bb k√∂t√Ķdtek az egyiptomi kult√ļr√°hoz, semmint a k√°na√°nit√°hoz. Az izraeli vall√°s, miut√°n elszakadt Jud√°t√≥l, √°tvett bizonyos elemeket az egyiptomib√≥l (pl. a teh√©n-im√°datot). Nem lehetetlen teh√°t, hogy az „ember” jelent√©s√Ľ egyiptomi sz√≥t az √©szak-izraeliek is haszn√°lt√°k, a Hanigalbatba √©s az Arrapk√°ba val√≥ sz√°m√Ľzet√©s ut√°n is, s√Ķt, k√©s√Ķbb is. Tekintettel azonban arra, hogy egy n√©p eredet√©t a nyelv eredet√©n kereszt√ľl nem lehet meg√°llap√≠tani, ezt a t√©m√°t nem is boncolgatom tov√°bb.

"Ez az √©rv teljes m√©rt√©kben hiteltelen√≠ti azt az elm√©letet, miszerint a rom√°k k√ľl√∂nb√∂z√Ķ d√≥m t√∂rzsek egyszer√Ľ kevered√©s√©b√Ķl (vagy valamilyen m√°s csoportb√≥l) sz√°rmaznak. √Črdemes megeml√≠ten√ľnk azt is, hogy m√°r Sampson is feljegyezte: a rom√°k „Perzsi√°ba egys√©ges, egy nyelvet besz√©l√Ķ csoportk√©nt √©rkeztek."

Ezzel teljes m√©rt√©kben egyet√©rtek. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a „d√≥m-elm√©let” volt tud√≥s berkekben a hivatalos √°ll√°spont eg√©szen a legut√≥bbi id√Ķkig, √©s mivelhogy megd√Ķlt, kider√ľlt, hogy sz√°mos m√°s, hozz√° k√∂t√Ķd√Ķ, az indiai eredetet vall√≥ elm√©let rossz nyomon j√°r, √©s semmi m√°shoz nem vezetett, mintv√©get nem √©r√Ķ, egym√°snak ellentmond√≥ kutat√°sokhoz.

"Kannaudzsban val√≥sz√≠n√Ľleg nagysz√°m√ļ Dhomba m√Ľv√©sz √©lt, mint ahogy egy√©bk√©nt minden civiliz√°lt v√°rosban akkoriban. Kannaudzs, mint √Čszak-India legjelent√Ķsebb szellemi-intellektu√°lis k√∂zpontja, k√©ts√©gk√≠v√ľl vonz√≥ volt a m√Ľv√©szek sz√°m√°ra, akik k√∂z√∂tt sz√°mos Dhomba is volt (lehet, hogy a mai Dhomb-ok √Ķseir√Ķl van sz√≥). Amikor a Kannaudzsi lakoss√°g sz√©tsz√≥r√≥dott Horezmben √©s k√∂rny√©k√©n, a Dhomba m√Ľv√©szek val√≥sz√≠n√Ľleg √°tvett√©k a helyi lakoss√°g szellemi √∂r√∂ks√©g√©t - sokkal ink√°bb, mint az el√Ķkel√Ķs√©gek √©s a k√©zm√Ľvesek. Ez megmagyar√°zn√° azt, hogy mi√©rt terjesztett√©k ki a „Dhomba” megnevez√©st az √∂sszes Kannaudzsi idegen csoportra. K√©s√Ķbb alkalmazhatt√°k ezt a megnevez√©st √∂nmagukra is (szemben a sokkal √°ltal√°nosabb „indiai” jelent√©s√Ľ Sind[h]~, Perzsa, Hind~, j√≥n Gr. Indh~ n√©vvel - amib√Ķl tal√°n a 'Sinto' n√©v is sz√°rmazik, az ~nd~ -nek ~nt~-v√© val√≥ paradox√°lis fejl√Ķd√©se ellen√©re, amit jelen esetben m√©gis val√≥sz√≠n√Ľs√≠ten√ľnk kell. N√©h√°ny roma nyelvj√°r√°sban, mint pl. a magyarorsz√°gi, osztr√°k, szlov√©niai, √ļgy t√Ľnik, t√©nylegesen le is j√°tsz√≥dott ez a hangtani fejl√Ķd√©s."

Mivel szerz√Ķnk nem tal√°l megnyugtat√≥ magyar√°zatot a „roma” elnevez√©s eredet√©re vonatkoz√≥an, mindenf√©le spekul√°ci√≥kra, √ľr√ľgyekre t√°maszkodik. Jellemz√Ķ a sz√≥haszn√°lat is: „val√≥sz√≠n√Ľleg”, „tal√°n”, „esetleg”, „√ļgy t√Ľnik” stb. Az eg√©sz koncepci√≥, amin ez az elm√©let alapszik, √∂sszeomlik, mert nem tud v√°laszt adni azokra a kultur√°lis √©s spiritu√°lis jellemvon√°sokra, amelyek minden roma emberben k√∂z√∂sek, m√°sr√©szt az olyan √°ll√≠t√°s, miszerint „lehets√©ges, hogy √°tvett√©k a Dhom nevet √∂nmaguk megnevez√©s√©re”, azt is el√°rulja, hogy az eg√©sz elm√©let t√©ves. Szerz√Ķnk ellentmond √∂nmag√°nak, hiszen kor√°bban azt √°ll√≠totta, hogy „a Kannaudzsiak k√∂z√ľl sokan el√Ķkel√Ķ sz√°rmaz√°s√ļak voltak”, k√©s√Ķbb pedig azt felt√©telezi, hogy ugyanezek az el√Ķkel√Ķs√©gek felvett√©k egy n√°luk alacsonyabb kaszt, a Dhomba m√Ľv√©szek megnevez√©s√©t.

"Az, hogy a proto-roma lakoss√°g v√°rosi k√∂rnyezetb√Ķl sz√°rmazik, √©s hogy els√Ķsorban el√Ķkel√Ķs√©gekb√Ķl, m√Ľv√©szekb√Ķl √©s k√©zm√Ľvesekb√Ķl √°lltak, tal√°n azt is megmagyar√°zza, mi√©rt van az, hogy nagyon kev√©s cig√°ny ember dolgozik mind a mai napig a mez√Ķgazdas√°gban. Noha „a f√∂ld azon a vid√©ken gazdag volt, a term√©s b√Ķs√©ges, az √©ghajlat pedig meleg”, ahogy Xu√°n Zàng k√≠nai zar√°ndok (cig√°nyosan nevezt√©k Hs√ľan Tsang-nak is) feljegyzi, „ m√©gis kevesen foglalkoztak mez√Ķgazdas√°ggal”. Val√≥ban, m√°r az √≥korban is ink√°bb csak vir√°gokat termesztettek, azokat is els√Ķsorban vall√°si c√©llal."

Noha ez az √°ll√≠t√°s nem bizony√≠t√≥ erej√Ľ, ink√°bb azt a hipot√©zist er√Ķs√≠ti meg, hogy a rom√°k nem Indi√°b√≥l sz√°rmaznak. Ha alaposan √∂sszehasonl√≠tjuk √Ķket a zsid√≥ n√©ppel, akkor ugyanerre az eredm√©nyre jutunk, hiszen a zsid√≥k is, noha a legk√ľl√∂nb√∂z√Ķbb t√°rsadalmi r√©tegekb√Ķl √°lltak, soha nem foglalkoztak mez√Ķgazdas√°ggal, mindig is v√°rosokban √©ltek (ez a mai diaszp√≥r√°ban is igaz). Ilyen tev√©kenys√©ggel csak a leg√ļjabb id√Ķkben, Izr√°el √°llamban kezdtek el foglalkozni, hiszen sz√ľks√©g volt r√° a nemzet fejl√Ķd√©se √©rdek√©ben. Egy√©rtelm√Ľ bizony√≠t√©kok vannak arra, hogy a cig√°nyok, amikor Indi√°ba √©rkeztek, m√°r nagyj√°b√≥l olyanok voltak, mint ma. Az √©szak-assz√≠rok √©s a babiloni assz√≠rok deport√°lt√°k Izr√°el √©s J√ļdea n√©p√©t, mint ahogyan a Bibli√°ban is olvashatjuk: „√Čs elhurcolta az eg√©sz Jeruzs√°lemet, √∂sszes fejedelmeit √©s minden vit√©zeit, t√≠zezer foglyot, az √∂sszes mesterembereket √©s lakatosokat, √ļgy hogy a f√∂ld szeg√©ny n√©p√©n k√≠v√ľl senki sem maradt ott. √Čs elhurcolta Jo√°kint is Babil√≥ni√°ba, √©s a kir√°ly anyj√°t, √©s a kir√°ly feles√©geit √©s udvariszolg√°it, √©s az orsz√°g er√Ķs vit√©zeit fogs√°gba hurcolta Jeruzs√°lemb√Ķl Babil√≥ni√°ba. √Čs az √∂sszes el√Ķkel√Ķ f√©rfiakat, h√©tezeret, √©s a mesterembereket √©s a lakatosokat, ezeret, √©s az √∂sszes er√Ķs, harcra termett f√©rfiakat fogva vitte Babil√≥ni√°ba Babil√≥nia kir√°lya” (2Kir√°lyok 24:14-16) „A f√∂ld n√©p√©nek csak a szeg√©ny√©b√Ķl hagyott ott a vit√©zek hadnagya sz√Ķl√Ķm√≠veseket √©s sz√°nt√≥-vet√Ķ embereket” (2Kir√°lyok 25:12). Ugyanezt tette az √Čszaki Kir√°lys√°ggal Assz√≠ria kir√°lya is 120 √©vvel kor√°bban. Azok a f√∂ldm√Ľvesek, akiket hely√ľk√∂n hagytak, a mai szam√°riaiak √Ķsei. A legt√∂bb izraelita „elveszett” a sz√ľl√Ķf√∂ld sz√°m√°ra, nagy val√≥sz√≠n√Ľs√©ggel India fel√© kezdtek el v√°ndorolni.

"√ögy t√Ľnik, a rom√°k egy r√©sze a Gangesz viz√©n elmenek√ľlt a hadj√°rat el√Ķl, √©s Benares fel√© indult, ahonnan a bennsz√ľl√∂tt lakoss√°g ellens√©ges magatart√°sa miatt tov√°bb kellett v√°ndorolniuk a Ranchee vid√©ke fel√©. Ezek az emberek Sadri nyelven besz√©ltek, egy saj√°tos indiai nyelven, amelyet els√Ķsorban a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ t√∂rzsek k√∂z√∂tt kommunik√°ci√≥ra haszn√°ltak. √Črdemes megeml√≠teni, hogy a Sadri nyelv t√Ľnik az √∂sszes indiai nyelv k√∂z√ľl a legalkalmasabbnak arra, hogy a romani nyelven besz√©l√Ķkkel sz√≥t √©rtsenek."

Szerz√Ķnk megint csak egy spekulat√≠v elm√©letre hagyatkozik, amely a cig√°nyok √©s egy indiai t√∂rzs k√∂zti rokons√°got ism√©t csak valami l√°tsz√≥lagos nyelvi azonoss√°gokra √©p√≠ti, de nem veszi figyelembe a roma kult√ļr√°t, szellemis√©get, t√∂rv√©nyeket √©s hagyom√°nyokat, r√°ad√°sul t√∂rt√©nelmi bizony√≠t√©kokat sem tud felhozni. A nyelvi rokons√°g mindig nagyon relat√≠v a n√©pek sz√°rmaz√°sa tekintet√©ben, √©s gyakran f√©lrevezet√Ķ is, hiszen olyan n√©pek k√∂z√∂tt is lezajlik nyelvcsere, amelyek nem √°llnak rokons√°gban egym√°ssal. √ögy t√Ľnik, szerz√Ķnk nem ismeri azokat a furcsa eseteket, mint p√©ld√°ul a k√∂vetkez√Ķ: van Argentin√°ban egy Santiago del Estero nev√Ľ r√©gi√≥, ahol m√©g mindig besz√©lnek egy, a gyarmatos√≠t√°s el√Ķtti id√Ķkb√Ķl sz√°rmaz√≥ bennsz√ľl√∂tt nyelvet, a Kechu√°t, amely az ink√°k nyelve volt. A furcsa az, hogy azok nagy r√©sze, akik ezt a nyelvet ma besz√©lik, nem √Ķslakosok, hanem sz√≠riai-libanoni arabok, akik k√∂r√ľlbel√ľl egy √©vsz√°zaddal ezel√Ķtt telepedtek le itt. Ha valamilyen katasztr√≥fa miatt megsemmis√ľln√©nek a d√©l-amerikai arab bev√°dorl√≥kr√≥l k√©sz√ľlt feljegyz√©sek, akkor a 25. sz√°zad tud√≥sai val√≥sz√≠n√Ľleg arra a k√∂vetkeztet√©sre jutn√°nak, hogy ezek az arabok az egykori inka civiliz√°ci√≥ utols√≥, √©letben maradt lesz√°rmazottai. Amit viszont nem tudn√°nak megmagyar√°zni, az az, hogy ezek az „ink√°k” mi√©rt ortodox vall√°s√ļak egy r√≥mai katolikus orsz√°gban, noha a k√©t vall√°s √©s szok√°srendszer sokkal k√∂zelebb √°ll egym√°shoz, mint a roma kult√ļra az indiaihoz.
M√°sik, hasonl√≥ p√©lda magukkal a cig√°nyokkal kapcsolatos: √Čszaknyugat-Olaszorsz√°gban a helyi piemonti nyelvj√°r√°st a nem roma sz√°rmaz√°s√ļ lakoss√°g m√°r alig besz√©li, legfeljebb csak n√©h√°ny id√Ķs szem√©ly, a gyerekek m√°r csak olaszul besz√©lnek. A nyelvj√°r√°s m√©gis fennmaradt, m√©ghozz√° a helybeli rom√°knak k√∂sz√∂nhet√Ķen, akik azt saj√°t cig√°ny nyelv√ľknek tekintik. Egy, a fentihez hasonl√≥ helyzetben a j√∂v√Ķbeni tud√≥sok val√≥sz√≠n√Ľleg arra a k√∂vetkeztet√©sre jutn√°nak, hogy Piemont √Ķslakosai a cig√°nyok...

"Tov√°bb√°, szok√°s a Sadriekn√©l, hogy bizonyos cerem√≥ni√°k alkalm√°val egy kis vizet √∂ntenek ki a f√∂ldre, miel√Ķtt inn√°nak, √©s k√∂zben azt mondj√°k: „testv√©reinkre, akiket a hegyeken t√ļli hideg sz√©l vitt” (ez a R√©zm√Ľves Melind√°val val√≥ szem√©lyes besz√©lget√©s alkalm√°val hangzott el). Tal√°n Mohamed foglyai voltak ezek a „testv√©rek”, akiket eml√≠t. T√©ny, hogy a Sadri√ľl besz√©l√Ķkkel kapcsolatban m√©g tov√°bbi kutat√°sokra van sz√ľks√©g."

√öjabb, nem konkr√©t t√©nyeken alapul√≥ spekul√°ci√≥. A deport√°l√°sok akkoriban meglehet√Ķsen gyakoriak voltak, √©s azt √°ll√≠tani, hogy a fenti mondat a rom√°kra vonatkozik, enyh√©n sz√≥lva elhamarkodott. Ami ebben a Sadri szok√°sban sokkal fontosabb, az az, hogy „a hegyek m√∂g√∂tti hideg sz√©l” aligha utalhat egy nyugati ir√°ny√ļ, a foly√≥n t√ļli deport√°l√°sra, sokkal ink√°bb egy √©szaki, a Himal√°ja m√∂g√∂tti ter√ľletre.

"A kannaudzsiak v√©d√Ķistenn√Ķje Kali volt, aki a rom√°k k√∂z√∂tt ma is nagyon n√©pszer√Ľ."

Ez el√©g furcsa kijelent√©s olyanvalakinek a sz√°j√°b√≥l, aki a roma kult√ļr√°t kutatja, l√©v√©n, hogy a cig√°nyok k√∂z√∂tt nemhogy n√©pszer√Ľ Kali indiai istenn√Ķ, de m√©g csak h√≠rb√Ķl sem ismerik. Nem tudom, nem egyszer√Ľen az√©rt sz√ļrta-e be ezt a t√©ves kijelent√©st szerz√Ķnk, hogy az elm√©let√©t al√°t√°massza, de √©n b√≠zom a j√≥hiszem√Ľs√©g√©ben. Csal√°di eml√©keim k√∂z√∂tt semmi olyasmire nem eml√©kszem, amely azt bizony√≠tan√°, hogy ez a hagyom√°ny valaha is l√©tezett volna, de ugyan√≠gy nyilatkozott az a sz√°mos roma √©s szinti csal√°d is, akikkel √©n a vil√°g legk√ľl√∂nb√∂z√Ķbb t√°jain tal√°lkoztam, Oroszorsz√°gt√≥l Spanyolorsz√°gig, Sv√©dorsz√°gt√≥l Olaszorsz√°gig, az Egyes√ľlt √Āllamokt√≥l a T√Ľzf√∂ldig (Argentina d√©li cs√ľcsk√©ig), akik k√∂z√∂tt a legk√ľl√∂nb√∂z√Ķbb cig√°ny csoportok voltak, a kalderasha/churarya/lovary√°t√≥l a spanyol kal√©ig, az estraxharya/eftavagarya szintikt√Ķl a finn kal√©ig, a m√°csway√°t√≥l a d√©l-amerikai khoraxhan√©ig. B√°rki megk√©rdezheti a rom√°kt√≥l, ki volt Kali ‒azt fogj√°k v√°laszolni, hogy egy fekete asszony, mert a „kali” a „fekete” jelent√©s√Ľ „kal√≥” sz√≥nak a n√Ķi nem√Ľ p√°rja‒ de ezt nem az√©rt fogj√°k mondani, mert tudn√°k, hogy a sz√≥ban forg√≥ indiai b√°lv√°ny is √©ppens√©ggel fekete. Ismerem a vil√°gon a legfontosabb cig√°ny csal√°dok nagy r√©sz√©t, √©s javaslom szerz√Ķnknek, l√°togassa meg az argentinai cig√°nyokat, mert az ottani, kalderash-roma kult√ļra, bizonyos okok miatt, sokkal eredetibb form√°ban maradt fenn, mint b√°rhol m√°sutt.
Az egyes csoportokn√°l tapasztalhat√≥ "Sara kali"-tisztelet (pl. Camargue-ban) r√≥mai katolikus szertart√°si eredet√Ľ, nem hinduista. Majdnem minden katolikus orsz√°gban (m√©g Lengyelorsz√°gban is) vannak „fekete sz√Ľzek”. Sara „kali”-t az√©rt h√≠vj√°k √≠gy, mert fekete n√Ķ, akinek a neve, v√©letlen√ľl-e vagy sem, a zsid√≥ n√©p anyj√°nak a nev√©vel egyezik meg. Tal√°n ez az oka annak, hogy R√≥ma √Ķt is a szentek sor√°ba avatta.

"S√Ķt, Kanakubja v√°ros√°nak kor√°bbi neve, amelyet g√∂r√∂g forr√°sok Kanogyz√°nak is eml√≠tenek, „p√ļpos, nyomor√©k sz√Ľzet” jelentett. Ennek a furcsa n√©vnek az eredete Valmiki Ramadzsandzs√°nak egyik bekezd√©s√©ben keresend√Ķ: Kusmabha megalap√≠totta Mahodadzsa (Nagy B√Ķs√©g) v√°ros√°t. Volt sz√°z sz√©p le√°nya √©s egy nap, amint azok √©ppen j√°tszottak a palota kertj√©ben, Vàdzsu, a sz√©listen bel√©j√ľk szeretett, √©s szerette volna √Ķket feles√©g√ľl venni. De kikosarazt√°k √©s ez√©rt d√ľh√©ben mindegyiket p√ļposs√° v√°ltoztatta, innen ered a v√°ros neve. Egy m√°sik v√°ltozat szerint Krishna egyik nyomor√©k h√≠v√©nek Kana Kubja volt a neve, √©s Krishna, h√°l√°b√≥l az√©rt, mert a nyomor√©k olyan buzg√≥n megkente az √Ķ l√°b√°t, √©p testet adott neki. Val√≥j√°ban a „p√ļpos sz√Ľz” Durg√°nak, a h√°bor√ļ istenn√Ķj√©nek, Kali m√°sik alakv√°ltozat√°nak volt a c√≠me. Ezt teh√°t azt jelenti, hogy p√°rhuzamot lehet vonni kana kubja („p√ļpos sz√Ľz”) -Durga- Kali k√∂z√∂tt. Rajko Djuric r√°mutatott n√©h√°ny hasonl√≥s√°gra a roma kult√ļr√°ban megl√©v√Ķ Bibia- vagy Kali Bibi-kultusz √©s a hindu Kali-m√≠tosz k√∂z√∂tt."

Ez megint csak tiszta spekul√°ci√≥, amit semmi sem t√°maszt al√°. Az ehhez hasonl√≥ t√∂rt√©netek nagyon hasonl√≥ak a K√∂zel-Keleten (javaslom szerz√Ķnknek, hogy olvassa el az Ezeregy√©jszaka mes√©it, ha jobban akar dokument√°l√≥dni). K√∂zismert t√©ny, hogy a cig√°nyok sz√°mos mes√©t √°tvettek arr√≥l a ter√ľletr√Ķl, ahol √©ppen tart√≥zkodtak, √©s a saj√°t fant√°zi√°juk szerint alkalmazt√°k azokat. T√©ny az is, hogy a legt√∂bb roma mes√©t zsid√≥ mes√©nek is tartj√°k egyben, mindkett√Ķ azt √°ll√≠tja, hogy √∂v√© az eredeti v√°ltozat. A cig√°ny sz√≥beli kult√ļr√°ban tov√°bb√° perzsa, √∂rm√©ny √©s arab mes√©k is megtal√°lhat√≥k.
Nem √©rtem, mi√©rt nem eml√≠ti meg szerz√Ķnk azt, hogy milyen n√©pszer√Ľ Ill√©s Pr√≥f√©ta sz√°mos roma k√∂z√∂ss√©gen bel√ľl. Val√≥sz√≠n√Ľleg az√©rt, mert k√©ptelen volna ennek a trad√≠ci√≥nak az indiai eredet√©t megmagyar√°zni. Ill√©s ugyanis az √©szaki Izr√°eli Kir√°lys√°g Pr√≥f√©t√°ja volt.

"Az az id√Ķszak, amit a rom√°k Horezmben t√∂lt√∂ttek (egy-k√©t √©vsz√°zad) megmagyar√°zza azt is, hogyan ker√ľlt be a romani nyelvbe olyan sok perzsa eredet√Ľ sz√≥t√Ķ (mintegy 70, a 900 hindu √©s a 220 g√∂r√∂g sz√≥t√Ķ mellett), hiszen Horezm perzsa nyelvter√ľlethez tartozott."

Csakhogy ugyanez a szab√°ly vonatkozik az Indi√°ban elt√∂lt√∂tt id√Ķszakra is! Ahogy a sz√°mos perzsa sz√≥ nem bizony√≠tja a perzsa eredetet, a hindu szavak sem igazolj√°k az indiai sz√°rmaz√°st, csup√°n egy hossz√ļ t√°v√ļ egym√°s mellett √©l√©st. Szerz√Ķnk al√°bbi okfejt√©se puszt√°n nyelv√©szeti alap√ļ, √©s hab√°r √©rv√©nyes igazs√°gokat mond, nem igazolja a Kannaudzsi eredetet, amint azt az al√°bbiakban meg is figyelhetj√ľk:

"M√°sik felt√Ľn√Ķ dolog a roma √©s a kannaudzsi nyelvek h√°rom jellemz√Ķj√©nek a hasonl√≥s√°ga, mely alapj√°n kijelenthetj√ľk, hogy a cig√°ny nyelv kiz√°r√≥lag, vagy legal√°bbis legink√°bb ezzel a nyelvvel rokon√≠that√≥:
- az √∂sszes mai indoeur√≥pai nyelv k√∂z√ľl csak a bradzs (nevezik bradzs bhakh√°nak is, mintegy 15 milli√≥an besz√©lik Kannaudzst√≥l nyugatra) √©s a romani k√ľl√∂nb√∂ztet meg k√©t nemet a szem√©lyes n√©vm√°s egyes sz√°m harmadik szem√©ly√Ľ alakj√°ban: jo vagy vo a bradzsban (az √≥bradzsban val√≥sz√≠n√Ľleg o) √©s ov, vov vagy jov a romaniban a h√≠mnem√Ľ, illetve ja vagy va a bradzsban √©s oj, voj vagy joj a n√Ķnem√Ľ v√°ltozat, m√≠g az √∂sszes t√∂bbi indoeur√≥pai nyelvben egyetlen alak szerepel, √°ltal√°ban y√© vagy v√© mindk√©t nemre vonatkoz√≥an. Ezek a n√©vm√°sok ma is hallhat√≥ak Kannaudzs utc√°in.
- az √∂sszes mai indoeur√≥pai nyelv k√∂z√ľl csak a Kannaudzs k√∂rny√©ki dialektusokban, egyes bradzs √©s nep√°li nyelvekben (Nep√°l csak hatvan m√©rf√∂ldre van Kannaudzst√≥l) van a h√≠mnem√Ľ f√Ķneveknek √©s mell√©kneveknek k√ľl√∂n v√©gz√Ķd√©s√ľk: ~o (vagy ~au = ~o). Ugyanez megfigyelhet√Ķ a romaniban is, ahol szint√©n ~o a v√©gz√Ķd√©s: purano '√Ķsi, r√©gi' (m√°s indoeur√≥pai nyelvekben purana, a romaniban purano), taruno 'fiatal' (a t√∂bbi nyelvben taruna, a szintoban tarno, a romaniban terno). Az id√Ķk√∂zben lej√°tsz√≥dott mag√°nhangz√≥-v√°ltoz√°sok (pl. az ~a-nak ~o-v√° v√°l√°sa) miatt egy√©bk√©nt a szab√°lyok m√©g bonyolultabbak, amelyek tiszt√°z√°sa m√©g tov√°bbi kutat√°sokat ig√©nyel.
- v√©g√ľl, de nem utols√≥ sorban, az √∂sszes indoeur√≥pai nyelv k√∂z√ľl csak az Awadhiban (Kannaudzst√≥l keletre mintegy 20 milli√≥an besz√©lik) √©s a romaniban van hossz√ļ alakv√°ltozata a birtokos n√©vut√≥nak. Nemcsak az alakv√°ltozatok megl√©te k√∂z√∂s a k√©t nyelvben, hanem maguk a n√©vut√≥k is azonosak: a r√∂vid alak (~ka, ~ki ~ke) mellett, amelyek az √∂sszes indoeur√≥pai nyelvben k√∂z√∂sek, az Awadhiban van egy hossz√ļ v√°ltozat is: ~kar(a), ~keri, ~kere, pontosan √ļgy, mint ahogyan sz√°mos √Ķsi romani nyelvj√°r√°sban is, mint p√©ld√°ul Maced√≥ni√°ban, Bulg√°ri√°ban (~qoro, ~qiri √©s ~qere), Szlov√°ki√°ban √©s Oroszorsz√°gban (~qero, ~qeri, ~qere); a szinto nyelvj√°r√°sokban ez a forma ler√∂vid√ľlt (~qro, ~qri, ~qre). Emellett egy nemr√©g, a helysz√≠nen, Kannaudzs k√∂rny√©ki falvakban v√©gzett kutat√°s egy eddig fel nem t√°rt sz√≥k√©szlet jelenl√©t√©t is kimutatta, amely nagyon hasonl√≠t a romani sz√≥k√©szlethez (tikni 'kicsil', daj 'anya' [k√∂z√∂s a Hindi 'b√°ba' sz√≥val], ghoro 'kancs√≥', larika 'leg√©ny' [l√°sd Hindi larhka] stb...). Mindez al√°t√°masztja Ian Hancock professzor √°ll√≠t√°s√°t, miszerint 'a romanihoz legk√∂zelebb √°ll√≥ nyelv a nyugati hindi', ismertebb nev√©n bradzs nyelv, amellyel legt√∂bb jellemz√Ķje k√∂z√∂s."

Mint ahogy az el√Ķbb is eml√≠tettem, az √©rvel√©s √©rdekes, csakhogy nem bizony√≠t semmit, m√©gpedig a k√∂vetkez√Ķ okok miatt:
·Mindaz, amit szerz√Ķnk felsorolt, azt jelzi, hogy a romani nyelv grammatikailag √∂sszetettebb, mint a legt√∂bb ma besz√©lt indiai nyelv, ez pedig azt jelenti, hogy akkoriban, amikor a cig√°nyok Indi√°ban √©ltek, nagy val√≥sz√≠n√Ľs√©ggel volt egy sokkal homog√©nebb alapnyelv, amely m√©g nem differenci√°l√≥dott. Az √≠gy kialakult nyelvek grammatik√°ja √°ltal√°ban egyszer√Ľbb szokott lenni, mint az alapnyelv√©. Ugyanez a helyzet p√©ld√°ul a latinnal, amelyet nagy ter√ľleten besz√©ltek Nyugat-Eur√≥p√°ban, √©s amelyb√Ķl k√©s√Ķbb kialakult az olasz, spanyol, portug√°l, katal√°n, okszit√°n, rom√°n stb. nyelv, melyek mindegyik√©nek egyszer√Ľbb a nyelvtana, mint a latinnak.
·K√∂vetkez√©sk√©ppen, mint az m√°r elhangzott, az √∂sszes nyugat-indiai nyelv valaha egy k√∂z√∂s nyelv volt, amelyikb√Ķl a romani nyelv korai st√°dium√°ban v√°lt ki. Ez jelentheti ak√°r m√©g a Hurri korszakot is, amikor a cig√°nyok m√©g nem is voltak Indi√°ban (de ez csak felt√©telez√©s). Ami biztos, az az, hogy az eg√©sz nyugat-hindi nyelvcsal√°d, vagyis az Indus v√∂lgy√©ben √©s a Radzs√°szt√°nban besz√©lt nyelvek k√∂zvetlen lesz√°rmazottai az √ļgynevezett kannaudzsi nyelvnek, √©s ez egyben azt is jelenti, hogy a rom√°knak nem felt√©tlen√ľl volt kapcsolata mag√°val Kannaudzsdzsal, hanem csak mag√°val a nyelvter√ľlettel, amely Kashmirt√≥l Gudzsar√°tig, Sinfht√Ķl Uttar Pradeshig terjedt.
·Az is bizonyos, hogy a fent eml√≠tett ter√ľletet, ahonnan a rom√°k val√≥sz√≠n√Ľleg sz√°rmaznak, akkoriban nem indoeur√≥pai n√©pek lakt√°k, hanem a szk√≠to-szarmat√°k, amelyek az Indus v√∂lgy√©ben √©s Szakaszt√°nban √©ltek, Kannaudzsot is bele√©rtve (ezt akkoriban a gudzsr√°ti dinasztia vezette). Ezekben a n√©pekben volt valami k√∂z√∂s: mindannyian nyugatr√≥l j√∂ttek! Sz√°mtalan bizony√≠t√©k van arra, hogy az Indus v√∂lgy√©ben √©l√Ķ n√©pek szak√°k, nem pedig hindi eredet√Ľek ‒ ennek t√°rgyal√°sa azonban nem c√©lja ennek a dolgozatnak.
· Az, hogy a kannaudzsi r√©gi√≥ban mai napig megvannak ennek az √Ķsi nyelvnek a nyomai, egy√°ltal√°n nem jelenti azt, hogy egy√ļttal ez volna az √Ķshaz√°ja is, hiszen a nyelvt√∂rt√©net sz√°mtalan hasonl√≥ p√©ld√°t ismer:
- a kelta nyelv p√©ld√°ul elterjedt szinte eg√©sz Eur√≥p√°ban, ma viszont csak a Brit szigetek egyes r√©szein lelhet√Ķ fel - pedig nem ez a r√©gi√≥ volt a kelt√°k √Ķshaz√°ja.
- ma a latinhoz legk√∂zelebb √°ll√≥ nyelv nem az olasz, hanem a rom√°n, amelynek nyelvter√ľlete messze helyezkedik el att√≥l a ter√ľlett√Ķl, ahol a latin nyelv sz√ľletett.
- valaha a mai Ukrajna ter√ľlet√©n magyarul √©s a vele rokon nyelveken besz√©ltek, k√∂zel n√©gy √©vsz√°zadon √°t (az Attila √©s √Ārp√°d uralkod√°sa k√∂zti id√≥ben), ma viszont Ukrajn√°ban m√°r nem besz√©lnek magyarul , csak Magyarorsz√°gon, Erd√©lyben √©s n√©h√°ny k√∂rnyez√Ķ ter√ľleten besz√©lik. (fordit√≥ megj). A mai Ukrajna ter√ľlet√©n m√©g l√©teznek magyar k√∂z√∂ss√©gek, de csak azokon a r√©szeken, amelyek valaha az Osztr√°k-Magyar Monarchia r√©sz√©t k√©pezt√©k, azaz K√°rp√°talj√°n. Az Ukrajn√°ban haszn√°latos hivatalos nyelv ellenben , √©rthet√Ķen az ukr√°n.)
- ugyanígy a törököt sem beszélték Kisázsiában a középkor végéig, ma pedig fordítva, az óhazában nem beszélik, Kisázsiában viszont igen.
- bizony√≠tott t√©ny, hogy a baszk (euskara) nyelv kauk√°zusi eredet√Ľ, amely Eur√≥pa ellenkez√Ķ v√©g√©ben van ahhoz k√©pest, ahol ma a baszk nyelvet besz√©lik. Semmi nyoma nem maradt annak, hogyan v√°ndoroltak √°t a baszkok Nyugat-Eur√≥p√°ba, nem tudunk semmit az √°tmeneti korszakr√≥l, √©s a Kauk√°zusban sem l√©tezik olyan ter√ľlet, ahol ezt a nyelvet besz√©ln√©k, legfeljebb n√©h√°ny rokon nyelvet.
- az egyetlen n√©p, amely ma is el tudja olvasni a viking Sag√°kat azon a nyelven, amelyen √≠rt√°k √Ķket, az izlandiak √©s a Far√∂er-szigetek lak√≥i, m√≠g a sv√©dek, a norv√©gok √©s a d√°nok, ahol a Sag√°kat √≠rt√°k, alig √©rtik meg azokat.
- az √≥sum√©r nyelvet csak a mai magyar nyelv seg√≠ts√©g√©vel lehetett megfejteni, ami szint√©n jelzi azt, mennyire k√∂nnyelm√Ľen j√°runk el akkor, ha egy nyelvet annak a ter√ľletnek a t√∂bbi nyelv√©vel rokon√≠tunk, ahol ma az illet√Ķ nyelvet besz√©lik.
A felsoroltakon k√≠v√ľl m√©g sok m√°s p√©lda is van, de tal√°n el√©g lesz ennyi. Foglalkozzunk ink√°bb azzal a k√©rd√©ssel, amelyet szerz√Ķnk t√Ľz ki maga el√©:

"Ami a kivonul√°s kronol√≥gi√°j√°t illeti, az egybeesik Mahmud idej√©vel, l√©v√©n, hogy az semmik√©pp sem t√∂rt√©nhetett kor√°bban, mint a 10. sz√°zad. A romani nyelv grammatik√°j√°nak van k√©t fontos jellemvon√°sa, amelyek az els√Ķ √©vezred v√©g√©n alakulhattak ki. Ezek a k√∂vetkez√Ķk:
a) a névutórendszer, szemben az ó- és középhindu flektálásával;
b) a semlegesnem elt√Ľn√©se; a kor√°bbi semlegesnem√Ľ f√Ķnevek √°talakultak h√≠m- vagy n√Ķnem√Ľekk√©. L√©v√©n, hogy ezeknek a f√Ķneveknek nagy r√©sze ugyan√ļgy alakult √°t h√≠m-, illetve n√Ķnem√Ľv√©, mint a hindu nyelvben (l√°sd Hancock 2001:10), azt a k√∂vetkeztet√©st vonhatjuk le, hogy ez a jelens√©g akkor ment v√©gbe, amikor a cig√°nyok m√©g Indi√°ban √©ltek. A t√∂bbi indiai nyelvt√Ķl val√≥ elszakad√°suk √≠gy teh√°t csak ezut√°n k√∂vetkezett be."

Amit szerz√Ķnk nem vesz figyelembe, az az, hogy m√°r akkoriban sem volt egy egys√©ges hindu nyelv, sz√°mos tekintetben k√ľl√∂nb√∂ztek egym√°st√≥l a szk√≠to-szarmata √©s az hindi nyelvek. Tov√°bb√°:
a) a névutórendszer a szkíto-szarmata nyelvekben nagyon elterjedt;
b) az √≥ind nyelv Indus v√∂lgyi v√°ltozat√°ban csak h√≠m- √©s n√Ķnem l√©tezett; k√©s√Ķbb a brahminoknak siker√ľlt eg√©sz Indi√°t, vagy legal√°bbis annak nagy r√©sz√©t egyes√≠teni√ľk, √©s ez egyet jelentett a nyelv egys√©ges√≠t√©s√©vel is. Vil√°gos, hogy az egys√©ges nyelv kialak√≠t√°s√°ban mindk√©t nyelvcsoportnak r√©sze volt, de az is, hogy id√Ķvel a k√∂nnyebbik kerekedett fel√ľl, √≠gy azt√°n a semleges nem elt√Ľnt az hindib√≥l. Egy√°ltal√°n nem biztos, hogy a cig√°nyok m√©g Indi√°ban voltak akkor, amikor a nyelvi egys√©ges√≠t√©s megt√∂rt√©nt.

A Kannaudzsi eredet elm√©let√©t vall√≥ szerz√Ķnk dolgozata a tov√°bbiakban m√°r nem a rom√°k sz√°rmaz√°s√°val foglalkozik, hanem Kannaudzs t√∂rt√©nelm√©vel, ami nem tartozik ehhez a t√©m√°hoz, ez√©rt most megpr√≥b√°lom √∂sszefoglalni az √Ķ hipot√©zis√©vel kapcsolatos √©szrev√©teleimet, azut√°n pedig felv√°zolom a t√©ma m√°s aspektusait, amelyek nem a nyelv, hanem a kult√ļra fel√Ķl k√∂zel√≠tik meg a k√©rd√©st, s mint ilyen, szerintem sokkal relev√°nsabbak. R√° akarok vil√°g√≠tani, hogy a rom√°k sem a m√ļltban, sem pedig a jelenben semmilyen rokons√°gban nem √°lltak a hindu n√©pekkel. Mindazt, amit a tov√°bbiakban felv√°zolok, nem is lehet megmagyar√°zni a hindu-eredet elm√©let fel√Ķl n√©zve.

A cig√°ny n√©p kultur√°j√°val √©s szellemi √©let√©vel kapcsolatos t√©nyez√Ķket k√©t f√Ķ kateg√≥ri√°ba lehet sorolni:
1) A zsidókéval rokon hiedelmek, törvények, szabályok és gyakorlatok; ezek a roma közösségi életben kapnak nagyon fontos szerepet.
2) A t√Ľzim√°d√≥-vall√°ssal kapcsolatos ritu√°l√©k, vall√°si elemek; ezek f√Ķleg a nem-roma k√∂z√∂ss√©gekkel val√≥ kapcsolattart√°sban fontosak.

Miel√Ķtt ezeket felv√°zoln√°m, sz√ľks√©gesnek tartan√©k egy r√∂vid t√∂rt√©neti ismertet√Ķt, hogy az olvas√≥ jobban meg√©rtse, hogyan √©s mi√©rt ker√ľltek egy bizonyos id√Ķszakban a rom√°k Indi√°ba, √©s honnan tudjuk m√©gis azt, hogy nem onnan sz√°rmaznak. A cig√°nyok „√Ķst√∂rt√©nete” Mezopot√°mi√°ban kezd√Ķdik, az Eufr√°tesz als√≥ foly√°s√°n√°l. „√ďt√∂rt√©net√ľk” a N√≠lus als√≥ foly√°s√°n√°l √©s a mai Izrael ter√ľlet√©n.

A s√©mi n√©peknek a K√∂zel-Keleten val√≥ terjeszked√©s√©vel p√°rhuzamosan egy akk√°d n√©pcsal√°d indult el a sum√©rok f√∂ldj√©r√Ķl K√°na√°n, √©s k√©s√Ķbb Egyiptom fel√©, ahol mind sz√°muk, mind pedig jelent√Ķs√©g√ľk megn√Ķtt az id√Ķk folyam√°n. Olyannyira, hogy kiv√°ltott√°k az egyiptomi t√°rsadalom t√∂bbi n√©p√©nek gy√Ľl√∂let√©t, √©s rabszolgas√°gba tasz√≠tott√°k √Ķket, m√≠gnem azt√°n elj√∂tt a szabadul√°s ideje, elhagyt√°k Egyiptomot, hogy a mai Izr√°el ter√ľlet√©n telepedjenek le. Ekkoriban tizenh√°rom t√∂rzsb√Ķl √°lltak, amelyek k√∂z√ľl az egyik foglalkozott a vall√°si √ľgyekkel, a m√°sik tizenkett√Ķ pedig az egyszer√Ľ „n√©p”-et alkotta ‒ Izr√°el n√©p√©t. Ezt a n√©pet minden m√°s nemzett√Ķl megk√ľl√∂nb√∂ztette az a saj√°ts√°ga, hogy egyetlen Istenben hitt. Sz√°mtalan t√∂rv√©nyt, szab√°lyt, hitt√©telt kellett betartaniuk a mindennapi t√°rsadalmi √©letben, √©s a t√∂bbi n√©pt√Ķl val√≥ √©les elk√ľl√∂n√ľl√©s√ľk, a ritu√°lis tisztas√°ggal √©s tiszt√°talans√°ggal kapcsolatos t√∂rv√©nyeik, illetve m√°s saj√°ts√°gaik egy√©niv√©, minden m√°s n√©pt√Ķl k√ľl√∂nb√∂z√Ķv√© tette √Ķket. K√∂z√∂s t√∂rt√©nelemtudatukban ott volt az, hogy sz√°m√Ľzet√©sben √©ltek Egyiptomban, √©s hogyha nem tartj√°k be mindazokat a t√∂rv√©nyeket, amelyek szerint eddig is √©ltek, akkor ism√©t sz√°m√Ľzet√©sre lesznek √≠t√©lve, de most m√°r nemcsak Egyiptomban, hanem szerte a vil√°gban.
Mindazon√°ltal, miut√°n elfoglalt√°k a k√©s√Ķbbi Izr√°el f√∂ldj√©t, a vezet√Ķ t√∂rzs √©s a t√∂bbi t√∂rzs k√∂zti ellent√©tek egyre nyilv√°nval√≥bb√° lettek, m√≠gnem azt√°n a kir√°lys√°g kett√©szakadt: az √©szaki t√∂rzsek jobban k√∂t√Ķdtek az egyiptomi kult√ļr√°hoz, √©s az elk√ľl√∂n√ľl√©s jelek√©nt az Egy Isten √°br√°zol√°s√°ra a teh√©nalak√ļ egyiptomi b√°lv√°nyt v√°lasztott√°k (emellett m√°s, kisebb isteneket is im√°dtak); a papi t√∂rzset elutas√≠tott√°k, akik √≠gy a d√©li kir√°lys√°ghoz, J√ļde√°hoz csatlakoztak. Az √©szaki t√∂rzsben a m√°gi√°val, j√∂vend√Ķmond√°ssal kapcsolatos tiltott praktik√°kat is √Ľzt√©k. Kr.e. 722-ben az assz√≠rok leig√°zt√°k a ter√ľletet, √©s szinte a teljes lakoss√°got sz√°m√Ľzt√©k, csak a f√∂ldm√Ľveseket hagyt√°k a hely√ľk√∂n. A lakoss√°g t√∂bbi r√©sz√©t egy m√°sik, az assz√≠rok √°ltal kor√°bban megh√≥d√≠tott ter√ľleten telep√≠tett√©k le: a r√©gebbi Hanigalbat-Mitanni kir√°lys√°gban, ahol egy, a romanihoz nagyon k√∂zel√°ll√≥ nyelvet besz√©ltek, a k√©t f√Ķisten pedig Indra √©s Varuna volt. Ez a ter√ľlet nem Indi√°ban volt, hanem Mezopot√°mia √©szaki r√©sz√©n. Az itt √©l√Ķ n√©pet a t√∂rt√©nelem hurri n√©ven ismeri. Egy r√∂vid kit√©r√Ķ keret√©ben szeretn√©m bemutatni ezt a n√©pet, miel√Ķtt a rom√°k t√∂rt√©net√©t tov√°bb folytatn√°nk.

A hurrik - √Ķsi hindu n√©p

A hindu nyelv l√©tez√©s√©r√Ķl a legkor√°bbi nyom nem Indi√°b√≥l sz√°rmazik, hanem a Tigris-Eufr√°tesz-medenc√©j√©b√Ķl, kb. Kr.e. 1600-b√≥l. Abban az id√Ķben a Mitanni birodalom volt itt, amely a F√∂ldk√∂zi-tenger partj√°t√≥l a Zagros-hegys√©gig h√ļz√≥dott. Az Eufr√°tesz foly√≥ feletti hatalom kiterjeszt√©se miatt a hurrik sz√ľntelen h√°bor√ļskod√°sban √°lltak nyugaton a hettit√°kkal, d√©lnyugaton pedig Egyiptommal. Mitanni nyelve a hurri volt. Korabeli dokumentumok vil√°gosan jelzik, hogy ez a nyelv hindu eredet√Ľ szavakat haszn√°lt:

"ila-ni mi-it-ra as'-s'i-il ila-ni u-ru wa.na-as's'i-el (egy másik szövegben a.ru-na-as'.s'i-il) in.dar (másik szövegben: in-da.ra) ila-ni na-s'a-at-ti-ya-an-na" (cf. Winckler, Mitteilungen der Deutschen Orient-Gesellschaft No. 35, 1907, p. 51, s. Boghazkoi-Studien VIII, Leipzig 1923, pp. 32 f., 54 f.)

A Rigveda P. egyik himnusz√°ban (RV. 10.125.1) mind a n√©gy f√Ķisten nev√©t megtal√°ljuk. Thieme bebizony√≠totta, hogy a Mitanni istenek tulajdonk√©ppen v√©da istenek, Varun.a √©s Mitra, illetve Indra √©s N-satyau – sok√°ig √ļgy tudt√°k, nev√ľk ebben a form√°ban csak a v√©d√°kban jelenik meg, most pedig, √≠me, kider√ľlt: a hurri dokumentumokban is √≠gy maradtak fenn!
Mitanni √©s a hettit√°k k√∂zti egyezm√©nyben a mitanni kir√°ly a k√∂vetkez√Ķkre esk√ľszik: Mi-it-ra (a hindu Mitra), Aru-na (Varun.a), In-da-ra (Indra) √©s Na-sa-at-tiya (Nasatya vagy As'wins). Egy Mitannib√≥l sz√°rmaz√≥, Kikkuli nev√Ľ ember √°ltal hettita nyelven √≠rt sz√∂veg, amely a harci szekerekr√Ķl √©s a lovak kik√©pz√©s√©r√Ķl sz√≥l, hindu sz√°mneveket haszn√°l annak megnevez√©s√©re, hogy h√°ny kanyart tesz meg egy harci szek√©r a p√°ly√°n: aika (hindu eka 'egy'), tera (tri 'h√°rom'), panza (panca '√∂t'), satta (sapta 'h√©t') √©s na (nava 'kilenc').
Egy Nuzib√≥l sz√°rmaz√≥ hurri sz√∂veg hindu szavakat haszn√°l a lovak sz√≠n√©re, pl. babru (hindu babhru 'barna'), parita (palita 'sz√ľrke') √©s pinkara (pingala 'v√∂r√∂ses'). A mitanni hajt√≥kat "marya"-nak h√≠vt√°k (a hindu-v√©d√°ban marya 'harcos, fiatalember'). Ezen k√≠v√ľl egy sor mitanni nemesember, arisztokrata neve egy√©rtelm√Ľen hindu eredet√Ľ.
Ma m√°r a legt√∂bb, a t√©m√°val foglalkoz√≥ szakember egyet√©rt abban, hogy a K√∂zel-Keleten az √°rja nyelv nyomai nem ir√°ni, hanem indoeur√≥pai eredet√Ľek, √©s √≠gy ezek a nyelvek nem egy harmadik, √∂n√°ll√≥ √°gat k√©pviselnek a nyelvcsal√°don bel√ľl; t√©ves tov√°bb√° az az elm√©let is, amely ezeket a nyelveket proto-indoeur√≥painak tulajdon√≠totta. Ezt a t√©m√°t mag√°ban foglalja M. Mayrhofernek a t√©m√°r√≥l sz√≥l√≥ bibliogr√°fi√°j√°nak a c√≠me is: Die Indo-Arier im Alten Vorderasien (Wiesbaden, 1966) – ma m√°r ezt az elm√©letet tekinthetj√ľk a legelfogadottabbnak. Azon a t√©nyen alapszik, hogy ahol k√ľl√∂nbs√©g mutatkozik az ir√°ni √©s az indoeur√≥pai nyelvek k√∂z√∂tt, ott a k√∂zel-keleti √≠r√°sos eml√©kek mindig az indo-eur√≥paival egyeznek meg.
A proto-indoeur√≥pai nyelvnek k√©t √°gra, az indoeur√≥paira √©s az ir√°nira val√≥ sz√©tv√°l√°sa m√©g azel√Ķtt be kellett, hogy k√∂vetkezz√©k, miel√Ķtt ezek a nyelvek k√ľl√∂n-k√ľl√∂n kialakultak volna. A folyamat teh√°t nem √ļgy j√°tsz√≥dott le, hogy el√Ķbb fizikailag v√°ltak sz√©t, vagyis az indoeur√≥paiak Indi√°ban, az ir√°niak pedig Ir√°nban telepedtek le, a k√©t nyelv pedig csak azut√°n diverg√°l√≥dott a nyelvek term√©szetes fejl√Ķd√©se sor√°n, hanem m√©g az egy√ľtt√©l√©s idej√©n bek√∂vetkezett a nyelvi sz√©tv√°l√°s. Ezt a k√∂vetkeztet√©st csak akkor lehetne megc√°folni, ha siker√ľlne bebizony√≠tani, hogy a v√©da-hinduk, miut√°n eredeti haz√°jukb√≥l P√°ndzs√°bba telepedtek √°t, visszamentek, majd egy m√°sodik v√°ndor√ļt folyam√°n ker√ľltek volna el a K√∂zel-Keletre. Erre semmi bizony√≠t√©k nincs, de k√ľl√∂nben is, olyan bonyolultnak t√Ľnik, hogy nyugodtan elfelejthetj√ľk ezt a feltev√©st... Ink√°bb arra k√∂vetkeztethet√ľnk mindabb√≥l, hogy a proto-indoeur√≥pai korszakot id√Ķben j√≥val kor√°bbra kell tenn√ľnk, mint ahogy eddig hitt√ľk, legk√©s√Ķbb Kr.e. 2000-re.
N√©zz√ľnk meg n√©h√°ny f√∂ldrajzi elnevez√©st: Sarasvati a proto-indoeur√≥paiban egy ir√°ni foly√≥ neve, amit a n√©pv√°ndorl√°s ut√°n egy indiai foly√≥ra kezdtek alkalmazni. Ir√°ni neve, Haraxvaiti proto-indoeur√≥pai k√∂lcs√∂nsz√≥, h-/s- hangv√°ltakoz√°ssal, ami egy√©bk√©nt a Hind/Sindhu-ban is el√Ķfordul. M√°sik ilyen eset a Sarayu foly√≥ neve, amely az ir√°ni Haraiva-/Haro-yu-b√≥l alakult ki, √©s k√©s√Ķbb egy √Čszak-nyugat-indiai foly√≥ megnevez√©s√©re haszn√°lt√°k, k√©s√Ķbb pedig Kelet-Indi√°ban a Gangesz egyik mell√©kfoly√≥j√°t illett√©k vele.
R√©gi sum√©r √©k√≠r√°sos eml√©kek (ta/ibira – „r√©zm√Ľves) alapj√°n felt√©telezhet√Ķ, hogy a hurrik √Ķsid√Ķkt√Ķl kezdve jelen voltak a K√∂zel-Keleten, amihez m√©g egy m√°sik meggy√Ķz√Ķ, hurri nyelv√Ľ forr√°st is hozz√° lehet tenni (Otten 1984, Wilhelm 1988). Atal-s'en az egyik, egy√©bk√©nt ismeretlen S'atar-mat fi√°nak √°ll√≠tja mag√°t, akinek a neve szint√©n hurri eredet√Ľ. Atal-s'en t√∂rv√©nyeir√Ķl nem lehet eg√©szen pontosan meg√°llap√≠tani, hogy mikori eredet√Ľek, de val√≥sz√≠n√Ľleg a Guti korszak v√©g√©n keletkezett (kb. Kr.e. 2090-2048), vagy pedig az Ur III korszak els√Ķ √©vtizedeiben (Kr.e. 2047-1940). Az Ur III korb√≥l sz√°rmaz√≥ feljegyz√©sek arr√≥l tan√ļskodnak, hogy a Tigris √©s az Eufr√°tesz v√∂lgy√©t√Ķl √©szakra √©s nyugatra elter√ľl√Ķ hegyes vid√©ket akkoriban hurri nyelven besz√©l√Ķ n√©p lakta, akik id√Ķk√∂zben a keleti Tigris birodalmat √©szak fel√© Diya-l√°n t√ļlra is kiterjesztett√©k. A S'ulgi h√°bor√ļ eredm√©nyek√©pp (Kr.e. 2029-1982), nagysz√°m√ļ hurri fogoly ker√ľl sum√©r f√∂ldre, ahol olcs√≥ munkaer√Ķk√©nt alkalmazt√°k √Ķket. Ez√©rt tal√°lunk az Ur III korszakban D√©l-Mezopot√°mi√°ban olyan sok hurri nev√Ľ embert. Egyes nevek etimol√≥gi√°ja val√≥sz√≠n√Ľleg vagy szinte bizonyosan indo-eur√≥pai, pl. Artatama = v√©da r.ta-dha-man 'r.ta lak√≥hely√Ľ', Tus'ratta (Tuis'eratta) = v√©da tves.a-ratha 'akinek a harci szekere nagyon megindul', Sattiwaza = √≥indoeur√≥pai sa_ti-va_ja 'zs√°km√°nyszerz√Ķ', v√©da va-ja-sa-ti 'zs√°km√°nyszerz√©s' (Mayrhofer 1974: 23-25). A hurri nyelvet Kr.e. a 14. sz√°zadban eg√©szen a K√∂z√©p-Sz√≠ri√°ig (Qatn√°ig, esetleg Qadeshig) elter√ľl√Ķ r√©szen besz√©lt√©k – ennek oka val√≥sz√≠n√Ľleg a lakoss√°g mozg√°s√°val magyar√°zhat√≥, amely Mitanni felemelked√©se kor√°ban jelent√Ķs volt. Az istenek k√∂z√∂tt, akiket Mitanni kir√°lyai m√©g a Kr.e. 14. sz√°zad v√©g√©n is nagy tisztelettel √∂veznek, ott tal√°ljuk a Mitra-, Varun.a-, Indra- √©s Na-satya-ikreket, amelyeket egy√©bk√©nt a v√©d√°kb√≥l, a legr√©gebbi hindu versekb√Ķl ismer√ľnk.

Az Indi√°ba vezet√Ķ hossz√ļ √ļt

Visszat√©rve a rom√°k t√∂rt√©net√©re, a fent le√≠rt orsz√°g az a ter√ľlet, ahol Kr.e. 722-ben tal√°ljuk √Ķket. Ekkor kezd√Ķd√∂tt √ļj nyelv√ľknek a kialakul√°sa, illetve ekkor kezdt√©k kor√°bbi identit√°sukat elfelejteni. Abb√≥l csup√°n annyi maradt meg, hogy √Ķk egy saj√°tos, minden m√°s n√©pt√Ķl (goyimt√≥l ‒g√≥jok‒, a k√©s√Ķbbi g√°dzs√≥kt√≥l) k√ľl√∂nb√∂z√Ķ n√©p. Vannak bizonyos t√∂rv√©nyeik, amelyekr√Ķl sohasem fognak lemondani – pl. a purista szab√°lyok, vagy az Egy Istenben val√≥ hit, abban, aki meg√≠g√©rte nekik √©s be is tartotta a szav√°t: ism√©t sz√°m√Ľzet√©sre k√©nyszer√ľlnek, tal√°n √∂r√∂kre... T√∂bb√© m√°r nem fogj√°k √Ķket „Izr√°el”-nek nevezni, egyszer√Ľen csak embereknek (rom√°knak), ahogyan √Ķseik egym√°st nevezt√©k az egyiptomi sz√°m√Ľzet√©skor.

Az assz√≠r uralom ut√°n a babil√≥niaiak a rom√°k d√©li testv√©reit is deport√°lt√°k, de ezek meg√Ķrizt√©k identit√°sukat, t√°rsadalmi strukt√ļr√°jukat √©s a papi t√∂rzset, majd pedig 70 √©v m√ļlva visszat√©rtek K√°na√°n f√∂ldj√©re, ahol tov√°bbra is zsid√≥knak ismert√©k el √Ķket. Viszonylag r√∂vid idej√Ľ sz√°m√Ľzet√©s√ľk sor√°n siker√ľlt az √©szaki testv√©reik egy r√©sz√©t is visszaszerezni√ľk, de a nagyobbik r√©sz tov√°bbra is sz√°m√Ľzet√©sben maradt.
Babilon hatalm√°t megt√∂rte egy √ļj, felt√∂rekv√Ķ birodalom, a M√©d-Perzsa √°llam, amelynek lak√≥i b√°r nem s√©mik, szorosan k√∂t√Ķdtek a hurri/mitanni n√©phez. Saj√°tos vall√°suk volt, amely mag√°ba olvasztotta a t√Ľzim√°d√°st √©s a m√°gi√°t is – papi kasztjukat M√°ginak nevezt√©k. A sz√°m√Ľz√∂tt n√©p, akiket azel√Ķtt izraelit√°knak, most pedig egyszer√Ľen csak embereknek (rom√°knak) neveztek, igen tehets√©gesek voltak ilyen t√©ren, √©s r√°j√∂ttek, hogy ennek gyakorl√°sa hasznos lesz sz√°mukra. Ezeket a vall√°si elemeket √≠gy teh√°t √°tvett√©k, de ink√°bb csak a t√∂bbi n√©p, a g√°dzs√≥k miatt m√Ľvelt√©k. A Perzsa Birodalom hatalmas volt, Sindhen t√ļl, eg√©sz Szakaszt√°nig h√ļz√≥dott. Cs√°b√≠t√≥nak t√Ľnt a lehet√Ķs√©g sz√°mukra, √ļgy l√°tt√°k, ez az ide√°lis orsz√°g ahhoz, hogy √ļj √©letet kezdjenek, √©s hogy elfelejts√©k az assz√≠riai sz√°m√Ľzet√©st.

Az ut√≥bbi √©vekben egy Kulanu (jelent√©se Mindannyian) nev√Ľ nemzetk√∂zi zsid√≥ szervezet azt a c√©lt t√Ľzte ki maga el√©, hogy megtal√°lja az √Ķsi Izrael elveszett t√∂rzseit. Ez a t√∂rekv√©s eredm√©nyesnek is bizonyult. Van egy r√©sze a vil√°gnak, ahol sz√°mos elveszett t√∂rzs nyomaira r√°bukkantak – ez a hely nem m√°s, mint India. Ennek az orsz√°gnak minden r√©sz√©ben lehet tal√°lni az assz√≠rok √°ltal sz√°m√Ľz√∂tt izraelit√°k lesz√°rmazottait, Kashmirt√≥l Keral√°ig, Assamt√≥l Afganiszt√°nig. Azonos√≠t√°suk jelenleg is tart – ez azonban nem nyelvi alapon t√∂rt√©nik, hiszen ezeknek a t√∂rzseknek a nyelve a hindu, hanem kultur√°lis √©s egy√©b jellemz√Ķk seg√≠ts√©g√©vel. Mindezid√°ig egyik√ľkn√©l sem tudtak olyan sok h√©ber elemet kimutatni, mint a cig√°nyokn√°l!
Ha j√≥l megn√©zz√ľk azt a helyet, ahol az elveszett izraeli t√∂rzsek k√∂z√ľl az ismertebbek letelepedtek, akkor sz√°mos bizony√≠t√©k alapj√°n azt l√°tjuk, hogy nagy r√©sz√ľk Indi√°ban √©lt a perzsa √©s a maced√≥n hatalom kor√°ban. Legink√°bb a szk√≠to-szarmata vid√©ket kedvelt√©k, vagyis az Indus v√∂lgy√©t, Kashmirt, Radzsaszt√°nt √©s a Gangesz fels√Ķ foly√°s√°nak vid√©k√©t. Ezek a t√∂rzsek term√©szetesen nem k√©peztek egys√©ges eg√©szt, hiszen k√ľl√∂nb√∂z√Ķ csoportokban v√°ndoroltak, k√ľl√∂nb√∂z√Ķ orsz√°gr√©szekben telepedtek le, √©s √≠gy id√Ķvel √ļj etnikai jellemvon√°sokra is szert tettek. A rom√°k teh√°t azon izraeli t√∂rzsek egyik√©t alkott√°k, akik addigra m√°r elfeledt√©k eredet√ľket. Abban k√ľl√∂nb√∂znek m√©gis a t√∂bbi t√∂rzst√Ķl, hogy √Ķk k√©s√Ķbb visszat√©rtek nyugatra, Eur√≥p√°ba. A t√∂bbiek keleten maradtak, elfeledve, √©s val√≥sz√≠n√Ľleg a legt√∂bb olyan jellemz√Ķj√ľket elvesz√≠tve, amelyek alapj√°n m√©g azonos√≠tani lehetne √Ķket. Ezeket a rom√°k viszonylag j√≥l meg√Ķrizt√©k.
A cig√°nyok eredet√©t vizsg√°l√≥ kutat√≥k √°ltal√°ban nem veszik figyelembe India korabeli etnikai soksz√≠n√Ľs√©g√©t, √©s √ļgy tesznek, mintha a lakoss√°g egyetnikum√ļ, monolitikus jelleg√Ľ indoeur√≥pai n√©p lett volna. Ez azonban √≥ri√°si t√©ved√©s. A sz√Ľkebb √©rtelemben vett indoeur√≥pai r√©gi√≥ Uttar Pradesht√Ķl d√©lkeletre, Radzsaszt√°n-Gudzsar√°tt√≥l pedig keletre h√ļz√≥dott, m√≠g a fent eml√≠tett ter√ľleteket, valamint az azokt√≥l nyugatra elhelyezked√Ķ tartom√°nyokat szk√≠to-szarmata, ir√°ni, s√Ķt g√∂r√∂g n√©pek lakt√°k, tov√°bb√° az izraeli sz√°m√Ľz√∂ttek. ...

Folytat√°s itt:Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | kakas - 2014. augusztus 31. 19:45:52
38.media.tumblr.com/16a05a2e3cccd6869d32f6f354c9614d/tumblr_nasqhc8wvk1sgnfa7o1_500.jpg :D
#2 | postaimre - 2014. augusztus 31. 19:52:44
Kakas itt nem a zember eredeztetése a téma, hanem a cigányoké! Engem is érdekel a téma.

Itt van a pet-tició, de még a cím is hibás. A többit meg lehet követelni, de nem az eredetet, hanem az EREDJETEK-et!

K√∂vetelej√ľk a Roma n√©p eredet√©nek a fel√ľlvizsg√°lat√°t!!

A cig√°nys√°gnak, ennek az √∂sszes eur√≥pai √°llamban megtal√°lhat√≥ n√©pnek az eredet√©vel kapcsolatban az id√Ķk folyam√°n a legk√ľl√∂nb√∂z√Ķbb legend√°k sz√ľlettek. Nevezt√©k √Ķket Gypsy-knek, Gitanos-nak, Cig√°nynak, holott val√≥di nev√ľk Roma (legal√°bbis a legt√∂bb csoport eset√©n; kisebb r√©sz√ľk helyes megnevez√©se a Szinti). T√©ny, hogy a rom√°k hossz√ļ v√°ndorl√°s ut√°n jutottak el Eur√≥p√°ba, √©s az is k√©ts√©gtelen, hogy ennek kiindul√≥pontja India volt, ez azonban nem jelenti azt, hogy eredeti sz√ľl√Ķhaz√°juk is ez lett volna.
A cig√°nyok √°ll√≠t√≥lagos indoeur√≥pai eredet√©nek elm√©lete egyetlen t√©nyre hagyatkozik, nevezetesen a roma nyelvre. Ez az elm√©let azonban nem vesz figyelembe sz√°mos olyan kultur√°lis jellemvon√°st, amely sokkal fontosabb, mint a nyelvi eredet. A cig√°nyok ‒a roma nyelven k√≠v√ľl‒ semmilyen m√°s m√≥don nem k√∂t√Ķdnek Indi√°hoz. Teh√°t, a nyelv √∂nmag√°ban nem elegend√Ķ egy n√©p eredet√©nek a meg√°llap√≠t√°s√°hoz. A rom√°k eset√©ben m√°rpedig azt l√°tjuk, hogy az √∂sszes t√∂bbi elem ‒s√Ķt, mag√°nak a nyelvnek is bizonyos elemei!‒ az indiai eredet ellen sz√≥lnak. Egy n√©p tagjaiban a szellemi kult√ļra az, ami a leghosszabb id√Ķn √°t megmarad, ez pedig az illet√Ķ n√©p lelkis√©g√©ben, viselked√©s√©ben, k√∂z√∂s tudatalattij√°ban nyilv√°nul meg.t√©nyek nem z√°rj√°k ki annak lehet√Ķs√©g√©t, hogy Kannaudzsban, vagy b√°rhol m√°sutt Indi√°ban laktak volna rom√°k – noha legval√≥sz√≠n√Ľbbnek e tekintetben az Indus v√∂lgye t√Ľnik az indiai szubkontinensen bel√ľl. C√©lunk az, hogy megmutassuk, a rom√°k nem tartoznak a hindu (√©s k√ľl√∂n√∂sen nem az indoeur√≥pai) n√©pek k√∂z√©, hanem s√©mi t√≠pus√ļ, eg√©szen pontosan h√©ber eredet√Ľ n√©p. Az izraeli csoportok k√∂z√ľl sok eljutott Indi√°ba is, √©s – amennyiben szak√≠tunk a nyelvcentrikus n√©z√Ķponttal, hiszen ezek a n√©pek ma m√°r mind hindu nyelven besz√©lnek – akkor n√©h√°nynak a jelenl√©te, eredete m√©g ma is kimutathat√≥. Egy ilyen kutat√°snak a kultur√°lis jellemz√Ķkre kell koncentr√°lnia. Ezek a jellemz√Ķk az Indi√°ban √©l√Ķ izraeli sz√°rmaz√°s√ļ t√∂rzsek eset√©ben nehezebben mutathat√≥k ki, a rom√°kn√°l azonban viszonylag j√≥l meg√Ķrz√Ķdtek, olyannyira, hogy √Ķk bizony√≠that√≥an izraeli eredet√Ľek. A T√©nyeket itt olvashatj√°tok el!http://www.imninalu.net/Romagyar.htm Ha te is egyet√©rtessz vel√ľnk √≠rd al√° a Pet√≠ci√≥t!

http://www.petici...izsgalatat
#3 | enid - 2014. augusztus 31. 21:27:31
Kakas! s_*_yuppy.
Ennel tan kicsit bonyolultabb volt...
#4 | Ro-zsola - 2014. szeptember 01. 01:10:58
Cigányok eredete ? Kit érdekel ? Vagy ha már a Közel-Keleten beindult a " kurd " cirkusz , nálunk a " cigány " lesz a befutó ?
#5 | Detonator - 2014. szeptember 01. 10:22:30
A cig√°ny az az odakozm√°lt pof√°j√ļ v√°ndor zsid√≥ parazita, mit kell ezen kutakodni ? Ja, hogy valami √ļjtudom√°nyos hazugs√°got ? Rendben ! √ćrjatok a szarr√≥l doktori disszert√°ci√≥t, nektek val√≥ t√©ma, kutat√≥k !
#6 | vizeloszto - 2014. szeptember 01. 11:51:00
Elfajzott,m√°sfajokkal keveredett,korcs faj!Kinek nem inge, ne vegye mag√°ra!!!s_*_figyu
#7 | atya - 2014. szeptember 01. 16:06:28
M√°r az els√Ķ bekezd√©sben ott a hazugs√°g, hogy a val√≥di nev√ľk roma. Valami j√≥skapista rittyenthette, akinek √ļgy van meg a 8 √°ltal√°nosa, hogy 5 els√Ķ, 3 m√°sodik, k√ľl√∂nben tudn√°, hogy a n√©p nev√©t kisbet√Ľvel √≠rjuk. A t√∂bbi sor is ennyire lehet akkor hiteles.
#8 | kontroll88 - 2014. szeptember 01. 16:13:36
Ezt a sok h√ľlyes√©get!
:D :D :D

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.