Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Putyin ennél messzebbre is hajlandó elmenni


A kijevi kormány azzal vádolja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy háborús szándékai vannak, és ukrán területeket akar elfoglalni. Ezt a forgatókönyvet számos nyugati szakértõ is lehetségesnek tartja, szerintük Moszkva akár a szomszédos ország területének a felét is hatalmába kerítheti - olvasható az AFP francia hírügynökség összegzésében.

"Putyin nem csak Donyeck és Luhanszk megyét akarja elfoglalni, célja egész Ukrajna bekebelezése" - jelentette ki szombaton Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. Moszkva következõ lépése a kormányfõ szerint állítólag az lesz, hogy egy szárazföldi "folyosóval" összeköti az orosz határt az általa márciusban annektált Krím félszigettel.

A francia hírügynökség kitér arra: a nyugati hatalmak vádjai szerint Oroszország több mint ezer katonát vezényelt Kelet-Ukrajnába, hogy ott az oroszbarát felkelõk oldalán harcoljanak, a Kreml azonban ezt következetesen tagadja. "Nem tudja elfogadni, hogy Ukrajna az európai család része legyen, helyre akarja állítani a Szovjetuniót" - mondta Putyinról Jacenyuk.
Kattintson a képre és nézze meg galériánkat a harcias Putyinról!

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt válaszolta az ukrán kormányfõ kijelentésére, hogy Moszkvának nem áll érdekében ütközõzónát létrehozni sem Ukrajnában, sem a Dnyeszter menti területen. Utóbbi térség Oroszország segítségével a kilencvenes évek elején bejelentette elszakadását Moldovától, függetlenségét azonban egy ország sem ismerte el. Azóta az orosz vezetés a moldovai kormány kifejezett nemtetszése ellenére mintegy 1500 katonát állomásoztat a régióban - írta az AFP.

Kijev és a szeparatisták által tíz nappal ezelõtt megkötött tûzszüneti megállapodás óta gyakorlatilag kikerült az ukrán kormány fennhatósága alól a két ország közötti határ mentén fekvõ területeknek egy jelentõs része, Luhanszktól az Azovi-tenger partjáig.

Oroszország számos, a francia hírügynökség által idézett nyugati elemzõ szerint egy olyan állam terveit vázolta fel Ukrajna déli és keleti részein, amelyen keresztül nyomást gyakorolhatna a kijevi kormányra, ahogyan azt Grúzia és a két szakadár terület - Abházia és Dél-Oszétia - esetében is tette. Mások úgy látják, hogy Putyin, aki már áprilisban használta a Novorosszija (Új-Oroszország) kifejezést a délkelet-ukrajnai területek megnevezésére, még ennél is tovább akar menni.

A lengyel külügyi intézet (PISM) kutatói nemrégiben arra figyelmeztettek - emlékeztet az AFP -, hogy Moszkva már idén télen offenzívát indíthat Ukrajnában. A szakértõk szerint a legvalószínûbb forgatókönyvnek egy október végi orosz beavatkozás tûnik, amely által a Kreml kialakíthatna egy nagyjából 300 kilométer hosszú és 50 kilométer széles szárazföldi folyosót Oroszország és a Krím között, így biztosítva a félsziget élelmiszerrel és energiával való ellátását. A lengyel elemzõk más forgatókönyv szerint 30 százalékos esélyt látnak arra, hogy januárban 50-70 ezer orosz katona benyomul Ukrajna déli területeire és Novorosszija néven kikiáltják a térség függetlenségét. Ez óriási csapást jelentene az ukrán gazdaság számára: az odesszaival együtt hét tengeri kikötõt és két atomerõmûvet veszítenének el, az ország bruttó nemzeti terméke (GNP) a becslések szerint mintegy 27 százalékkal zuhanna, egymillió ember pedig lakóhelye elhagyására kényszerülne.

A legborúlátóbb nyugati forgatókönyv szerint Moszkva mintegy 100 ezer katonával, súlyos harcok árán uralma alá hajtja Ukrajna teljes keleti részét, Kijev fennhatósága pedig csak a Dnyeper folyó jobb partján fekvõ területek felett marad meg.

A brit hadsereg mellett mûködõ stratégiai elemzõintézet (Royal United Services Institute, RUSI) munkatársai az AFP által idézett más szakértõkhöz képest már csak jövõ áprilisra teszik ezen forgatókönyvek valamelyikének a megvalósulását. A kutatók annak a fontosságát hangsúlyozták, hogy az orosz hadiipar 30 százalékban függ az ukrán hadiipari vállalatok termékeitõl, és ez is arra sarkallhatja Oroszországot, hogy az utánpótlás biztosítása érdekében megszállja Ukrajna keleti és déli területeit.

Giles Keir, a londoni Királyi Külügyi Intézet, a Chatham House szakértõje szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa a múltban már megmutatta, hogy hajlandó kivárni a megfelelõ pillanatot és akkor lépni, amikor már senki sem számít rá - idézi az elemzõt az AFP francia hírügynökség összeállításában.
Link

Hozzászólások


#11 | Perje - 2014. szeptember 17. 16:14:50
Úgy elemezgetik a külföldi szakértõk az ukrajnai helyzetet, mint valami sakkjátszmát, ahol csak a tábla egy kockája van a bábu alatt. Arra egyikük sem gondol, hogy mi volt, van és lesz a kérdéses területen élõ emberekkel, nemzetekkel. Az lenne a legjobb stratégia, ha az döntene, hogy egy -egy nemzet mit szeretne, hová akar tartozni, csatlakozni.
Trianon óta egyetlen nyugati politikus nem hánykolódik álmatlanul éjszakánként amiatt, hogy Magyarországot jogtalanul megkurtították.
#12 | satu - 2014. szeptember 17. 18:01:26
Puskov: a Nyugatot nem izgatja Ukrajna jövõje
Teljes szöveg: http://hungarian....voje-3722/

Ellenben a skót "kiválást" percrõl-percre követhetjük, akár CNN-en is.
Egyenlõk és egyenlõbbek...

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.