Navigáció
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
Üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
Putyin ennél messzebbre is hajlandó elmenni
A kijevi kormány azzal vádolja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy háborĂşs szándĂ©kai vannak, Ă©s ukrán terĂĽleteket akar elfoglalni. Ezt a forgatĂłkönyvet számos nyugati szakĂ©rtõ is lehetsĂ©gesnek tartja, szerintĂĽk Moszkva akár a szomszĂ©dos ország terĂĽletĂ©nek a felĂ©t is hatalmába kerĂtheti - olvashatĂł az AFP francia hĂrĂĽgynöksĂ©g összegzĂ©sĂ©ben.
"Putyin nem csak Donyeck Ă©s Luhanszk megyĂ©t akarja elfoglalni, cĂ©lja egĂ©sz Ukrajna bekebelezĂ©se" - jelentette ki szombaton Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. Moszkva következõ lĂ©pĂ©se a kormányfõ szerint állĂtĂłlag az lesz, hogy egy szárazföldi "folyosĂłval" összeköti az orosz határt az általa márciusban annektált KrĂm fĂ©lszigettel.
A francia hĂrĂĽgynöksĂ©g kitĂ©r arra: a nyugati hatalmak vádjai szerint Oroszország több mint ezer katonát vezĂ©nyelt Kelet-Ukrajnába, hogy ott az oroszbarát felkelõk oldalán harcoljanak, a Kreml azonban ezt következetesen tagadja. "Nem tudja elfogadni, hogy Ukrajna az eurĂłpai család rĂ©sze legyen, helyre akarja állĂtani a SzovjetuniĂłt" - mondta PutyinrĂłl Jacenyuk.
Kattintson a képre és nézze meg galériánkat a harcias Putyinról!
Szergej Lavrov orosz kĂĽlĂĽgyminiszter azt válaszolta az ukrán kormányfõ kijelentĂ©sĂ©re, hogy Moszkvának nem áll Ă©rdekĂ©ben ĂĽtközõzĂłnát lĂ©trehozni sem Ukrajnában, sem a Dnyeszter menti terĂĽleten. UtĂłbbi tĂ©rsĂ©g Oroszország segĂtsĂ©gĂ©vel a kilencvenes Ă©vek elejĂ©n bejelentette elszakadását MoldovátĂłl, fĂĽggetlensĂ©gĂ©t azonban egy ország sem ismerte el. AzĂłta az orosz vezetĂ©s a moldovai kormány kifejezett nemtetszĂ©se ellenĂ©re mintegy 1500 katonát állomásoztat a rĂ©giĂłban - Ărta az AFP.
Kijev Ă©s a szeparatisták által tĂz nappal ezelõtt megkötött tĂ»zszĂĽneti megállapodás Ăłta gyakorlatilag kikerĂĽlt az ukrán kormány fennhatĂłsága alĂłl a kĂ©t ország közötti határ mentĂ©n fekvõ terĂĽleteknek egy jelentõs rĂ©sze, LuhanszktĂłl az Azovi-tenger partjáig.
Oroszország számos, a francia hĂrĂĽgynöksĂ©g által idĂ©zett nyugati elemzõ szerint egy olyan állam terveit vázolta fel Ukrajna dĂ©li Ă©s keleti rĂ©szein, amelyen keresztĂĽl nyomást gyakorolhatna a kijevi kormányra, ahogyan azt GrĂşzia Ă©s a kĂ©t szakadár terĂĽlet - Abházia Ă©s DĂ©l-OszĂ©tia - esetĂ©ben is tette. Mások Ăşgy látják, hogy Putyin, aki már áprilisban használta a Novorosszija (Ăšj-Oroszország) kifejezĂ©st a dĂ©lkelet-ukrajnai terĂĽletek megnevezĂ©sĂ©re, mĂ©g ennĂ©l is tovább akar menni.
A lengyel kĂĽlĂĽgyi intĂ©zet (PISM) kutatĂłi nemrĂ©giben arra figyelmeztettek - emlĂ©keztet az AFP -, hogy Moszkva már idĂ©n tĂ©len offenzĂvát indĂthat Ukrajnában. A szakĂ©rtõk szerint a legvalĂłszĂnĂ»bb forgatĂłkönyvnek egy oktĂłber vĂ©gi orosz beavatkozás tĂ»nik, amely által a Kreml kialakĂthatna egy nagyjábĂłl 300 kilomĂ©ter hosszĂş Ă©s 50 kilomĂ©ter szĂ©les szárazföldi folyosĂłt Oroszország Ă©s a KrĂm között, Ăgy biztosĂtva a fĂ©lsziget Ă©lelmiszerrel Ă©s energiával valĂł ellátását. A lengyel elemzõk más forgatĂłkönyv szerint 30 százalĂ©kos esĂ©lyt látnak arra, hogy januárban 50-70 ezer orosz katona benyomul Ukrajna dĂ©li terĂĽleteire Ă©s Novorosszija nĂ©ven kikiáltják a tĂ©rsĂ©g fĂĽggetlensĂ©gĂ©t. Ez Ăłriási csapást jelentene az ukrán gazdaság számára: az odesszaival egyĂĽtt hĂ©t tengeri kikötõt Ă©s kĂ©t atomerõmĂ»vet veszĂtenĂ©nek el, az ország bruttĂł nemzeti termĂ©ke (GNP) a becslĂ©sek szerint mintegy 27 százalĂ©kkal zuhanna, egymilliĂł ember pedig lakĂłhelye elhagyására kĂ©nyszerĂĽlne.
A legborúlátóbb nyugati forgatókönyv szerint Moszkva mintegy 100 ezer katonával, súlyos harcok árán uralma alá hajtja Ukrajna teljes keleti részét, Kijev fennhatósága pedig csak a Dnyeper folyó jobb partján fekvõ területek felett marad meg.
A brit hadsereg mellett mĂ»ködõ stratĂ©giai elemzõintĂ©zet (Royal United Services Institute, RUSI) munkatársai az AFP által idĂ©zett más szakĂ©rtõkhöz kĂ©pest már csak jövõ áprilisra teszik ezen forgatĂłkönyvek valamelyikĂ©nek a megvalĂłsulását. A kutatĂłk annak a fontosságát hangsĂşlyozták, hogy az orosz hadiipar 30 százalĂ©kban fĂĽgg az ukrán hadiipari vállalatok termĂ©keitõl, Ă©s ez is arra sarkallhatja Oroszországot, hogy az utánpĂłtlás biztosĂtása Ă©rdekĂ©ben megszállja Ukrajna keleti Ă©s dĂ©li terĂĽleteit.
Giles Keir, a londoni Királyi KĂĽlĂĽgyi IntĂ©zet, a Chatham House szakĂ©rtõje szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa a mĂşltban már megmutatta, hogy hajlandĂł kivárni a megfelelõ pillanatot Ă©s akkor lĂ©pni, amikor már senki sem számĂt rá - idĂ©zi az elemzõt az AFP francia hĂrĂĽgynöksĂ©g összeállĂtásában.
Link
"Putyin nem csak Donyeck Ă©s Luhanszk megyĂ©t akarja elfoglalni, cĂ©lja egĂ©sz Ukrajna bekebelezĂ©se" - jelentette ki szombaton Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. Moszkva következõ lĂ©pĂ©se a kormányfõ szerint állĂtĂłlag az lesz, hogy egy szárazföldi "folyosĂłval" összeköti az orosz határt az általa márciusban annektált KrĂm fĂ©lszigettel.
A francia hĂrĂĽgynöksĂ©g kitĂ©r arra: a nyugati hatalmak vádjai szerint Oroszország több mint ezer katonát vezĂ©nyelt Kelet-Ukrajnába, hogy ott az oroszbarát felkelõk oldalán harcoljanak, a Kreml azonban ezt következetesen tagadja. "Nem tudja elfogadni, hogy Ukrajna az eurĂłpai család rĂ©sze legyen, helyre akarja állĂtani a SzovjetuniĂłt" - mondta PutyinrĂłl Jacenyuk.
Kattintson a képre és nézze meg galériánkat a harcias Putyinról!
Szergej Lavrov orosz kĂĽlĂĽgyminiszter azt válaszolta az ukrán kormányfõ kijelentĂ©sĂ©re, hogy Moszkvának nem áll Ă©rdekĂ©ben ĂĽtközõzĂłnát lĂ©trehozni sem Ukrajnában, sem a Dnyeszter menti terĂĽleten. UtĂłbbi tĂ©rsĂ©g Oroszország segĂtsĂ©gĂ©vel a kilencvenes Ă©vek elejĂ©n bejelentette elszakadását MoldovátĂłl, fĂĽggetlensĂ©gĂ©t azonban egy ország sem ismerte el. AzĂłta az orosz vezetĂ©s a moldovai kormány kifejezett nemtetszĂ©se ellenĂ©re mintegy 1500 katonát állomásoztat a rĂ©giĂłban - Ărta az AFP.
Kijev Ă©s a szeparatisták által tĂz nappal ezelõtt megkötött tĂ»zszĂĽneti megállapodás Ăłta gyakorlatilag kikerĂĽlt az ukrán kormány fennhatĂłsága alĂłl a kĂ©t ország közötti határ mentĂ©n fekvõ terĂĽleteknek egy jelentõs rĂ©sze, LuhanszktĂłl az Azovi-tenger partjáig.
Oroszország számos, a francia hĂrĂĽgynöksĂ©g által idĂ©zett nyugati elemzõ szerint egy olyan állam terveit vázolta fel Ukrajna dĂ©li Ă©s keleti rĂ©szein, amelyen keresztĂĽl nyomást gyakorolhatna a kijevi kormányra, ahogyan azt GrĂşzia Ă©s a kĂ©t szakadár terĂĽlet - Abházia Ă©s DĂ©l-OszĂ©tia - esetĂ©ben is tette. Mások Ăşgy látják, hogy Putyin, aki már áprilisban használta a Novorosszija (Ăšj-Oroszország) kifejezĂ©st a dĂ©lkelet-ukrajnai terĂĽletek megnevezĂ©sĂ©re, mĂ©g ennĂ©l is tovább akar menni.
A lengyel kĂĽlĂĽgyi intĂ©zet (PISM) kutatĂłi nemrĂ©giben arra figyelmeztettek - emlĂ©keztet az AFP -, hogy Moszkva már idĂ©n tĂ©len offenzĂvát indĂthat Ukrajnában. A szakĂ©rtõk szerint a legvalĂłszĂnĂ»bb forgatĂłkönyvnek egy oktĂłber vĂ©gi orosz beavatkozás tĂ»nik, amely által a Kreml kialakĂthatna egy nagyjábĂłl 300 kilomĂ©ter hosszĂş Ă©s 50 kilomĂ©ter szĂ©les szárazföldi folyosĂłt Oroszország Ă©s a KrĂm között, Ăgy biztosĂtva a fĂ©lsziget Ă©lelmiszerrel Ă©s energiával valĂł ellátását. A lengyel elemzõk más forgatĂłkönyv szerint 30 százalĂ©kos esĂ©lyt látnak arra, hogy januárban 50-70 ezer orosz katona benyomul Ukrajna dĂ©li terĂĽleteire Ă©s Novorosszija nĂ©ven kikiáltják a tĂ©rsĂ©g fĂĽggetlensĂ©gĂ©t. Ez Ăłriási csapást jelentene az ukrán gazdaság számára: az odesszaival egyĂĽtt hĂ©t tengeri kikötõt Ă©s kĂ©t atomerõmĂ»vet veszĂtenĂ©nek el, az ország bruttĂł nemzeti termĂ©ke (GNP) a becslĂ©sek szerint mintegy 27 százalĂ©kkal zuhanna, egymilliĂł ember pedig lakĂłhelye elhagyására kĂ©nyszerĂĽlne.
A legborúlátóbb nyugati forgatókönyv szerint Moszkva mintegy 100 ezer katonával, súlyos harcok árán uralma alá hajtja Ukrajna teljes keleti részét, Kijev fennhatósága pedig csak a Dnyeper folyó jobb partján fekvõ területek felett marad meg.
A brit hadsereg mellett mĂ»ködõ stratĂ©giai elemzõintĂ©zet (Royal United Services Institute, RUSI) munkatársai az AFP által idĂ©zett más szakĂ©rtõkhöz kĂ©pest már csak jövõ áprilisra teszik ezen forgatĂłkönyvek valamelyikĂ©nek a megvalĂłsulását. A kutatĂłk annak a fontosságát hangsĂşlyozták, hogy az orosz hadiipar 30 százalĂ©kban fĂĽgg az ukrán hadiipari vállalatok termĂ©keitõl, Ă©s ez is arra sarkallhatja Oroszországot, hogy az utánpĂłtlás biztosĂtása Ă©rdekĂ©ben megszállja Ukrajna keleti Ă©s dĂ©li terĂĽleteit.
Giles Keir, a londoni Királyi KĂĽlĂĽgyi IntĂ©zet, a Chatham House szakĂ©rtõje szerint Vlagyimir Putyin Oroszországa a mĂşltban már megmutatta, hogy hajlandĂł kivárni a megfelelõ pillanatot Ă©s akkor lĂ©pni, amikor már senki sem számĂt rá - idĂ©zi az elemzõt az AFP francia hĂrĂĽgynöksĂ©g összeállĂtásában.
Link
Hozzászólások
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Perje
- 2014. szeptember 17. 16:14:50
#12 |
satu
- 2014. szeptember 17. 18:01:26
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.