Navigáció
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
Üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
Moszkva háborúra készül?
Remélem! Ebbe a rohadt zsidó "békébe" beledöglünk mind. Kell a változatosság. Felpörgetett nacionalizmus, Putyin elnök népszerûségének csúcsra járatása, százezres létszámú hadgyakorlatok - Oroszország e tetteibõl több nemzetközi elemzõ is azt a következtetés vonja le, hogy Moszkva totális háborúra készül.
Az orosz hadsereg szeptember közepĂ©n kezdte el legĂşjabb hadgyakorlatát Oroszország keleti rĂ©szĂ©n, ami önmagában talán nem lenne igazán Ă©rdekes, ám ha figyelembe vesszĂĽk, hogy 2013 februárja Ăłta szinte megszakĂtás nĂ©lkĂĽl követik egymást ezek a háborĂşs játĂ©kok, akkor már idegesebbek lehetĂĽnk - derĂĽl ki a bne rĂ©giĂłs hĂrportál elemzĂ©sĂ©bõl. Ráadásul ezzel a gyakorlattal majdnem egy idõben hasonlĂł tevĂ©kenysĂ©get folytatott a katonaság Oroszország nyugati Ă©s Ă©szaki rĂ©szĂ©n, miközben - bár Moszkva ezt tagadja - rĂ©szt vállalt a dĂ©lkelet-ukrajnai polgárháborĂşban is.
Mindent elmondanak ezeknek az eseményeknek a jelentõségérõl, hogy összességében kétszázezer katona vesz részt bennük, több ezer haditechnikai eszközt használva a harctéri jármûvektõl a hajókon át a támadó helikopterekig és repülõgépekig. Felületesen szemlélve ezeket az eseményeket azt gondolhatjuk, hogy az orosz vezetés mindössze nyomást akar gyakorolni a Nyugatra, világossá akarja tenni, hogy Oroszország katonai szuperhatalom, ha azonban figyelembe vesszük az ország militarizálásának tempóját és mára elért mélységét, akkor sötétebb következtetésre juthatunk.
Az elemzõk felteszik a kĂ©rdĂ©s, vajon elĂ©rt-e ez egy olyan szinten, ahonnan nincs visszaĂşt. Ahonnan nem lehet visszalĂ©pni anĂ©lkĂĽl, hogy a Kreml felmutassa ennek a militarizálásnak a világos cĂ©lját Ă©s eredmĂ©nyĂ©t. Ha ez a helyzet, akkor a legjobb esetben az lehet a folyamat eredmĂ©nye, hogy Oroszország látványos sikert Ă©r el Ukrajnával kapcsolatban, nevezetesen vazallus állammá teszi szomszĂ©dját. A legrosszabb esetben Moszkva háborĂşt indĂt, mĂ©gpedig jĂłval nagyobbat, mint a GrĂşziával vĂvott 2008-as összecsapás volt.
A 2015-2017-es költségvetéssel kapcsolatos elõzetes tervek, amelyek nemrégiben jelentek meg, a katonai kiadások határozott emelkedését mutatják. Miközben a kormány a GDP-növekedés egy százalékpontos csökkenésével és magas, nyolc százalék körüli inflációval számol, továbbá figyelembe veszi a hazai valuta gyengülését (az év eleji 33 rubel/dolláros szintrõl mostanra 38 rubelre ment fel az árfolyam), a katonai kiadások nem csökkennek. Éppen ellenkezõleg: 2014-rõl 2015-re például a GDP 3,5 százalékáról 4,0 százalékára mennek fel, ami reálértéken számolva több mint 10 százalékos plusz.
A jövõ Ă©vben 3 ezer milliárd rubelt (84 milliárd dollár) szánnak katonai kiadásokra szemen a 2014-es 2,47 ezer milliárddal. Ez nominálisan 21,4 százalĂ©kos emelkedĂ©s. Ezt követõen 2016-ban 3,34 ezer milliárdra, majd 2017-ben 3,52 ezer milliárd megy fel a katonai bĂĽdzsĂ©. Az elmĂşlt Ă©vek gyakorlata ráadásul azt mutatja, hogy ezek a kiadások a költsĂ©gvetĂ©s vĂ©gsõ változatában nagyobbak a tervezettnĂ©l, Ă©s tovább emelkednek a bĂĽdzsĂ© Ă©v közi mĂłdosĂtásaival. Ha a vĂ©delmi kiadások minden elemĂ©t figyelembe vesszĂĽk, akkor kiderĂĽl, hogy az valĂłs kiadások legalább 10 százalĂ©kkal nagyobbak a leĂrt számoknál.
És az orosz állam lassĂş, de folyamatos militarizálása nem csupán a hadsereget Ă©rinti, hanem a gazdaságot Ă©s a társadalmat is. Ami az elõbbit illeti, az katonaság reformját az orosz ipar modernizálására Ă©s a fegyvergyártás rehabilitálására akarják Ă©pĂteni. Ezt szánják a gazdasági fejlõdĂ©s motorjának. A társadalmat a Nyugat-ellenes hangulat felkorbácsolásával, a patriĂłta Ă©rzelmek felszĂtásával, az orosz birodalom visszaállĂtásának ĂgĂ©retĂ©vel kondicionálják.
Eközben a politikai vezetĂ©s az államszervezĂ©st Ă©s -igazgatást alárendeli ezeknek a cĂ©loknak. Elemzõk ezekre a körĂĽlmĂ©nyekre alapozva állĂtják azt, hogy Oroszország elĂ©rkezett arra a pontra vagy legalábbis nagyok közel áll ahhoz, hogy militarizálása visszafordĂthatatlanná váljon. Más szĂłval a Kreml urai tĂşszává váltak saját politikájuknak. A moszkvai vezetĂ©s bel- Ă©s kĂĽlpolitikáját, a hadsereg megnövekedett aktivitását Ă©s a katonai kiadások felpörgetĂ©sĂ©t igen nehĂ©z lenne más irányba terelni.
Egyesek szerint egyenesen lehetetlen - ezĂ©rt beszĂ©lnek arrĂłl, hogy Ukrajna vazallus állammá tĂ©tele mĂ©g a törtĂ©net enyhe vĂ©gkifejletei közĂ© tartozik. A jelenlegi folyamatok olyan katonai felkĂ©szĂĽlĂ©s irányába mutatnak, amelynek vĂ©gĂ©n az orosz hadsereg kĂ©pessĂ© válik egy a hat Ă©vvel ezelõtti grĂşz vagy a mostani ukrán konfliktusnál jĂłval nagyobb összecsapás, egy teljes körĂ» reguláris háborĂş megvĂvására. Nyitott kĂ©rdĂ©s marad, hogy ha az Oroszországon belĂĽl fejlemĂ©nyek irányt váltanak Ă©s a NATO, illetve az EU elĂ©g elszántságot mutat Ukrajna megvĂ©dĂ©sĂ©re, akkor vajon kivel szemben lendĂĽlhet mozgásba a felturbĂłzott orosz katonai erõ?
Link
Az orosz hadsereg szeptember közepĂ©n kezdte el legĂşjabb hadgyakorlatát Oroszország keleti rĂ©szĂ©n, ami önmagában talán nem lenne igazán Ă©rdekes, ám ha figyelembe vesszĂĽk, hogy 2013 februárja Ăłta szinte megszakĂtás nĂ©lkĂĽl követik egymást ezek a háborĂşs játĂ©kok, akkor már idegesebbek lehetĂĽnk - derĂĽl ki a bne rĂ©giĂłs hĂrportál elemzĂ©sĂ©bõl. Ráadásul ezzel a gyakorlattal majdnem egy idõben hasonlĂł tevĂ©kenysĂ©get folytatott a katonaság Oroszország nyugati Ă©s Ă©szaki rĂ©szĂ©n, miközben - bár Moszkva ezt tagadja - rĂ©szt vállalt a dĂ©lkelet-ukrajnai polgárháborĂşban is.
Mindent elmondanak ezeknek az eseményeknek a jelentõségérõl, hogy összességében kétszázezer katona vesz részt bennük, több ezer haditechnikai eszközt használva a harctéri jármûvektõl a hajókon át a támadó helikopterekig és repülõgépekig. Felületesen szemlélve ezeket az eseményeket azt gondolhatjuk, hogy az orosz vezetés mindössze nyomást akar gyakorolni a Nyugatra, világossá akarja tenni, hogy Oroszország katonai szuperhatalom, ha azonban figyelembe vesszük az ország militarizálásának tempóját és mára elért mélységét, akkor sötétebb következtetésre juthatunk.
Az elemzõk felteszik a kĂ©rdĂ©s, vajon elĂ©rt-e ez egy olyan szinten, ahonnan nincs visszaĂşt. Ahonnan nem lehet visszalĂ©pni anĂ©lkĂĽl, hogy a Kreml felmutassa ennek a militarizálásnak a világos cĂ©lját Ă©s eredmĂ©nyĂ©t. Ha ez a helyzet, akkor a legjobb esetben az lehet a folyamat eredmĂ©nye, hogy Oroszország látványos sikert Ă©r el Ukrajnával kapcsolatban, nevezetesen vazallus állammá teszi szomszĂ©dját. A legrosszabb esetben Moszkva háborĂşt indĂt, mĂ©gpedig jĂłval nagyobbat, mint a GrĂşziával vĂvott 2008-as összecsapás volt.
A 2015-2017-es költségvetéssel kapcsolatos elõzetes tervek, amelyek nemrégiben jelentek meg, a katonai kiadások határozott emelkedését mutatják. Miközben a kormány a GDP-növekedés egy százalékpontos csökkenésével és magas, nyolc százalék körüli inflációval számol, továbbá figyelembe veszi a hazai valuta gyengülését (az év eleji 33 rubel/dolláros szintrõl mostanra 38 rubelre ment fel az árfolyam), a katonai kiadások nem csökkennek. Éppen ellenkezõleg: 2014-rõl 2015-re például a GDP 3,5 százalékáról 4,0 százalékára mennek fel, ami reálértéken számolva több mint 10 százalékos plusz.
A jövõ Ă©vben 3 ezer milliárd rubelt (84 milliárd dollár) szánnak katonai kiadásokra szemen a 2014-es 2,47 ezer milliárddal. Ez nominálisan 21,4 százalĂ©kos emelkedĂ©s. Ezt követõen 2016-ban 3,34 ezer milliárdra, majd 2017-ben 3,52 ezer milliárd megy fel a katonai bĂĽdzsĂ©. Az elmĂşlt Ă©vek gyakorlata ráadásul azt mutatja, hogy ezek a kiadások a költsĂ©gvetĂ©s vĂ©gsõ változatában nagyobbak a tervezettnĂ©l, Ă©s tovább emelkednek a bĂĽdzsĂ© Ă©v közi mĂłdosĂtásaival. Ha a vĂ©delmi kiadások minden elemĂ©t figyelembe vesszĂĽk, akkor kiderĂĽl, hogy az valĂłs kiadások legalább 10 százalĂ©kkal nagyobbak a leĂrt számoknál.
És az orosz állam lassĂş, de folyamatos militarizálása nem csupán a hadsereget Ă©rinti, hanem a gazdaságot Ă©s a társadalmat is. Ami az elõbbit illeti, az katonaság reformját az orosz ipar modernizálására Ă©s a fegyvergyártás rehabilitálására akarják Ă©pĂteni. Ezt szánják a gazdasági fejlõdĂ©s motorjának. A társadalmat a Nyugat-ellenes hangulat felkorbácsolásával, a patriĂłta Ă©rzelmek felszĂtásával, az orosz birodalom visszaállĂtásának ĂgĂ©retĂ©vel kondicionálják.
Eközben a politikai vezetĂ©s az államszervezĂ©st Ă©s -igazgatást alárendeli ezeknek a cĂ©loknak. Elemzõk ezekre a körĂĽlmĂ©nyekre alapozva állĂtják azt, hogy Oroszország elĂ©rkezett arra a pontra vagy legalábbis nagyok közel áll ahhoz, hogy militarizálása visszafordĂthatatlanná váljon. Más szĂłval a Kreml urai tĂşszává váltak saját politikájuknak. A moszkvai vezetĂ©s bel- Ă©s kĂĽlpolitikáját, a hadsereg megnövekedett aktivitását Ă©s a katonai kiadások felpörgetĂ©sĂ©t igen nehĂ©z lenne más irányba terelni.
Egyesek szerint egyenesen lehetetlen - ezĂ©rt beszĂ©lnek arrĂłl, hogy Ukrajna vazallus állammá tĂ©tele mĂ©g a törtĂ©net enyhe vĂ©gkifejletei közĂ© tartozik. A jelenlegi folyamatok olyan katonai felkĂ©szĂĽlĂ©s irányába mutatnak, amelynek vĂ©gĂ©n az orosz hadsereg kĂ©pessĂ© válik egy a hat Ă©vvel ezelõtti grĂşz vagy a mostani ukrán konfliktusnál jĂłval nagyobb összecsapás, egy teljes körĂ» reguláris háborĂş megvĂvására. Nyitott kĂ©rdĂ©s marad, hogy ha az Oroszországon belĂĽl fejlemĂ©nyek irányt váltanak Ă©s a NATO, illetve az EU elĂ©g elszántságot mutat Ukrajna megvĂ©dĂ©sĂ©re, akkor vajon kivel szemben lendĂĽlhet mozgásba a felturbĂłzott orosz katonai erõ?
Link
Hozzászólások
Oldal: 1 / 2: 12
#1 |
lalapapa
- 2014. október 05. 19:53:55
#2 |
von Dorlatosch
- 2014. október 05. 20:11:16
#3 |
postaimre
- 2014. október 05. 20:30:10
#4 |
Perje
- 2014. október 05. 20:34:26
#5 |
Ro-zsola
- 2014. október 05. 20:47:34
#6 |
nyilasfergeteg
- 2014. október 05. 20:53:51
#7 |
Balu
- 2014. október 06. 08:13:05
#8 |
Holdas
- 2014. október 06. 12:04:26
#9 |
Balu
- 2014. október 06. 13:04:30
#10 |
Leandros
- 2014. október 06. 17:21:53
Oldal: 1 / 2: 12
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.