Én tom! A zsidrákok kezenyoma, mert mikor az õsmózes szétnyitotta a hegyet, lett a barlang és ...és jahvé látá, hogy ez jó és adott melléje egy buznyákot, hogy szabadkõmûves páholyt alapítva adót szedjenek ...
Az ĂĄzsiai barlangfestĂŠszet legalĂĄbb olyan rĂŠgi, mint a hĂ­res eurĂłpai alkotĂĄsok – ĂĄllapĂ­totta meg egy szerdĂĄn megjelent tanulmĂĄny. Eddig EurĂłpĂĄt tartottĂĄk a mĂťvĂŠszetek bĂślcsĂľjĂŠnek.

Az ausztrĂĄl Wollongong Egyetem kutatĂłi Anthony Dosseto vezetĂŠsĂŠvel az indonĂŠziai Celebesz-sziget hĂŠt barlangjĂĄnak tizenkĂŠt festmĂŠnyĂŠt vizsgĂĄltĂĄk meg. EzeknĂŠl az alkotĂĄsoknĂĄl emberi kĂŠz volt a sablon a sziklafalon, ennek a kĂśrvonalait hĂşztĂĄk ki festĂŠkkel. MegvizsgĂĄltak kĂŠt, a sertĂŠs ĂŠs a szarvas keverĂŠkĂŠre hasonlĂ­tĂł ĂĄllatot, a babirusszĂĄt ĂĄbrĂĄzolĂł festmĂŠnyt is – olvashatĂł a brit Nature tudomĂĄnyos lap friss szĂĄmĂĄban.

Ezeket a barlangrajzokat már több mint 50 éve felfedezték, koruk meghatározásával azonban nem foglalkoztak alaposan. Úgy vélték, a helyi klíma miatt legfeljebb 10 ezer évet bírnak ki a képek.
Celebesz

FotĂł: Maxime Aubert, Griffith Egyetem, AusztrĂĄlia

A festmĂŠnyekre rakĂłdott, leheletfinom ĂĄsvĂĄnyi ĂźledĂŠk korĂĄt a tudĂłsok az Ăşgynevezett urĂĄnsorra ĂŠpĂźlĂľ mĂłdszerrel hatĂĄroztĂĄk meg. Ez az eljĂĄrĂĄs a radioaktĂ­v lebomlĂĄst mĂŠri. A minimĂĄlis kort ĂĄllapĂ­tjĂĄk meg vele, tehĂĄt a festmĂŠnyek ennĂŠl akĂĄr rĂŠgebbiek is lehetnek.

A 40 ezer ĂŠves, vĂśrĂśs festĂŠkkel kĂśrvonalazott kĂŠz a tanulmĂĄny szerint a legrĂŠgibb ismert ilyen tĂ­pusĂş ĂĄbra lehet. A babirussza kĂŠpĂŠn jĂłl kivehetĂľ a nĂŠgy lĂĄb, a fej ĂŠs a farok, a festmĂŠny legalĂĄbb 35 400 ĂŠves.

„Bebizonyosodott, hogy mintegy 40 ezer ĂŠvvel ezelĂľtt, a pleisztocĂŠn korĂĄban az eurĂĄzsiai vilĂĄg mindkĂŠt vĂŠgpontjĂĄn az ember barlangok falĂĄra festett. Eddig EurĂłpa szĂĄmĂ­tott a tĂśrtĂŠnelem elĂľtti mĂťvĂŠszetek bĂślcsĂľjĂŠnek” – olvashatĂł a tanulmĂĄnyban.

Wil Roebroeks, a holland Leideni Egyetem kutatĂłja szerint az eddig ismert legrĂŠgibb, 37 300 ĂŠves barlangrajzot az ĂŠszak-spanyolorszĂĄgi El Castillo-barlangban fedeztĂŠk fel. A legĂľsibb ĂĄllatĂĄbrĂĄzolĂĄsnak, egy rinocĂŠrosz faszĂŠnrajzĂĄnak korĂĄt 35 300 ĂŠs 38 800 ĂŠv kĂśzĂŠ teszik, ezt a franciaorszĂĄgi Chauvet-barlangban talĂĄltĂĄk meg.

A tanulmĂĄny szerzĂľi szerint kĂŠt magyarĂĄzat adĂłdik: lehetsĂŠges, hogy az Ăľsi embercsoportoknĂĄl egymĂĄstĂłl fĂźggetlenĂźl fejlĂľdĂśtt ki a barlangi festĂŠszet, ĂĄm az is, hogy a homo sapiens mĂĄr azelĂľtt tudott festeni, hogy AfrikĂĄbĂłl elindult volna, hogy az egĂŠsz vilĂĄgot meghĂłdĂ­tsa.
Link