FotĂł: Getty Images / Keystone
PÁPAI CSABA - 2014. OKTÓBER 13. 20:03

GAZDASÁG PÉNZ CIKK
5 PERC

Az ukrajnai Ês a kÜzel-keleti håború globålis folyamatokra gyakorolt hatåsa egyelþre korlåtozott, de kellþen mÊly gócpontok ahhoz, hogy befolyåsoljåk a pÊnzpiacokat. Fþleg, ha egyik vagy måsik konfliktusban komolyabb, nyíltabb szerepet vållal Oroszorszåg, illetve az Egyesßlt Államok. Adunk pår tippet, mit vagy mit nem tanåcsos tenni a pÊnzßnkkel håborús idþkben.
NehĂŠz lenne vitatni, hogy egy hĂĄborĂş nem tesz jĂłt a gazdasĂĄgnak. A hĂĄborĂşzĂł ĂĄllamok a rendelkezĂŠsĂźkre ĂĄllĂł pĂŠnzt fegyverkezĂŠsre fordĂ­tjĂĄk, ahelyett, hogy beruhĂĄzĂĄsokra kĂśltenĂŠk, a munkĂĄsokat pedig a gyĂĄrtĂłsorok helyett a lĂśvegek mellĂŠ osztjĂĄk be. De mĂŠg a hĂĄborĂşnĂĄl is tĂśbbet ĂĄrthat egy orszĂĄg gazdasĂĄgĂĄnak a hĂĄborĂş kĂśzelsĂŠge. A jĂśvĂľ bizonytalansĂĄga.

A hosszĂş tĂĄvĂş piaci folyamatokat tanulmĂĄnyozĂł szakĂŠrtĂľk szerint a befektetĂľk bizalma mindig a tĂŠnyleges fegyveres konfliktus kirobbanĂĄsa elĂľtti utolsĂł ĂłrĂĄban volt a legalacsonyabb, ĂĄm vĂĄllalkozĂł kedvĂźk rĂśgvest visszatĂŠrt, mihelyst orszĂĄguk hadi ĂśsvĂŠnyre lĂŠpett. Így volt ez a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşban az EgyesĂźlt Államokban ĂŠs Nagy-BritanniĂĄban, ahol a hadba lĂŠpĂŠs idejĂŠn mĂŠlyponton voltak a rĂŠszvĂŠnyĂĄrak, ĂŠs ez tĂśrtĂŠnt NĂŠmetorszĂĄgban ĂŠs JapĂĄnban is, ahol 1942-43-ban – a hĂĄborĂş fordulĂłpontjĂĄn – szĂĄrnyaltak leginkĂĄbb a tĂľzsdĂŠk.
FotĂł: Getty Images / Fox Photos

A VIHAR ELÕTTI CSEND?

VĂĄrhatĂłan Ă­gy lesz ez OroszorszĂĄgban is, ahol a hĂĄborĂşs kilĂĄtĂĄsok miatt a devizapiac ĂŠs a rĂŠszvĂŠnypiac is tĂśrtĂŠnelmi mĂŠlypontra zuhant. A jĂśvĂľ bizonytalansĂĄga visszavonulĂĄsra kĂŠsztette a pĂŠnzembereket – hiszen jelenleg lehetetlensĂŠg, de legalĂĄbbis megfontolatlansĂĄg lenne meggyĂľzĂľdĂŠssel ĂĄllĂ­tani bĂĄrmi biztosat a Kreml kĂśvetkezĂľ lĂŠpĂŠsĂŠrĂľl –; ennĂŠl mĂĄr az is tisztĂĄbb, kezelhetĂľbb helyzet lenne a szĂĄmukra, ha a mostani konfliktus nyĂ­ltabb hĂĄborĂşvĂĄ mĂŠlyĂźlne.

Az orosz rubel az 1998-as devizavĂĄlsĂĄg Ăłta nem volt ilyen gyenge, az orosz jegybank beavatkozĂĄsai pedig csak a devizakĂŠszlet apadĂĄsĂĄbĂłl ĂŠszlelhetĂľk, az ĂĄrfolyam korrekciĂłjĂĄbĂłl nem. Az orosz valutĂĄnĂĄl csak az Ăşjabb ĂĄllamcsĂľdbe sodrĂłdott argentin peso teljesĂ­t gyengĂŠbben az idĂŠn. Olyannyira, hogy a Rosszija Bank (az orosz jegybank) minden cĂĄfolata ellenĂŠre makacsul tartja magĂĄt a pletyka, hogy OroszorszĂĄg hamarosan korlĂĄtozni fogja a tĂľkekiviteli lehetĂľsĂŠgeket.

A tĂľke valĂłban menekĂźl az orszĂĄgbĂłl (a becslĂŠsek szerint idĂŠn Ăśsszesen 100-120 milliĂĄrd dollĂĄrt vonnak majd ki a befektetĂľk az orosz piacrĂłl), az egyre valĂłszĂ­nĂťbb kamatemelĂŠs pedig mĂŠg inkĂĄbb megnehezĂ­ti majd a beruhĂĄzĂĄsokhoz szĂźksĂŠges forrĂĄsok elĂľteremtĂŠsĂŠt. Az orosz cĂŠgek a szankciĂłk miatt nem fĂŠrnek hozzĂĄ a nyugati hitelekhez, Ă­gy egyre inkĂĄbb az ĂĄllamra vannak utalva. Az orosz gazdasĂĄg idĂŠn mĂŠg fĂŠl szĂĄzalĂŠkkal bĂľvĂźlhet ugyan, de a kĂśrĂźlmĂŠnyek ĂŠrdemi vĂĄltozĂĄsa nĂŠlkĂźl jĂśvĂľre mĂĄr nyakig fog Ăźlni a vĂĄlsĂĄgban.

A kilåtåsok felmÊrhetetlenek. Nem egyÊrtelmÝ, Moszkva vållalja-e a nyílt katonai beavatkozåst Kelet-Ukrajnåban az elszakadåsÊrt kßzdþ tÊrsÊgeket uraló milíciåk mellett. Nem kizårható, hogy Vlagyimir Putyin vÊgßl úgy dÜnt, a Krím annektålåsakor alkalmazott Êrvek a Baltikumban is bevålhatnak, Ês oda is kiterjeszti az etnikai alapú konfliktust. Egyåltalån nem valószínÝ, hogy Kijev feladja az orszåg keleti rÊszÊt a szakadårok javåra. Sokkal nagyobb az esÊly arra, hogy a håború legalåbb tavaszig elhúzódik, de az sem kizårható, hogy az Egyesßlt Államok hideghåborús fenyegetÊsei vålnak valóra, miszerint hosszú gazdasågi håborúnak nÊzßnk elÊbe.
FotĂł: Bundesarchiv / o.Ang.

HÁBORÚS STRATÉGIÁK

S hogy mi a legjobb befektetĂŠsi stratĂŠgia egy hĂĄborĂşs gazdasĂĄgban? Ami a legtĂśbbĂźnknek elĂľszĂśr eszĂŠbe jut, hogy kĂŠszpĂŠnzzĂŠ tegyĂźk minden befektetĂŠsĂźnket. Sokak szerint azonban ĂŠpp ez a legrosszabb stratĂŠgia, amit kĂśvethetĂźnk. A kĂŠszpĂŠnz az elsĂľ, ami elveszĂ­ti az ĂŠrtĂŠkĂŠt egy hĂĄborĂşban. A hĂĄborĂşs infrastruktĂşra fenntartĂĄsĂĄhoz ugyanis rettenetesen sok pĂŠnz kell, ezt pedig termelĂŠs nĂŠlkĂźl csak pĂŠnznyomtatĂĄssal, azaz az orszĂĄg fizetĂľeszkĂśzĂŠnek elinflĂĄlĂĄsĂĄval lehet elĂŠrni (ennek nagyon halvĂĄny jelei mĂĄr mutatkoznak OroszorszĂĄgban, ahol az ĂŠlelmiszerĂĄrak idĂŠn majdnem 12 szĂĄzalĂŠkkal drĂĄgultak) . A hĂĄborĂşban vesztes orszĂĄgok pĂŠnze pedig gyakran annyit sem ĂŠr, mint a papĂ­r, amelyre nyomtĂĄk.

A válságok pedig a legkevésbé veszik figyelembe az országhatárokat. Az elmúlt száz év háborúiból kiderült: a háborúzó országok szomszédai alig nyújtottak nagyobb biztonságot a vagyonoknak, mint maguk a harcoló felek: a befektetések megtérülése alig 2 százalékkal volt jobb, a piac volatilitása (áringadozása) pedig mindössze 1 százalékkal volt alacsonyabb a háborús országok közvetlen közelében. Így az sem feltétlenül jelent megoldást, ha a határokon túlra menekítjük a pénzt.
Az ezĂźst, az arany ĂŠs a platina – hasonlĂłan a mĂťtĂĄrgyakhoz – sem tĂťnnek elĂŠg jĂł vĂĄlasztĂĄsnak, hiszen nehezen ĂŠrtĂŠkesĂ­thetĂľk ĂŠs kĂśnnyen ellophatĂłk – ĂŠs mĂŠg csak nem is ehetĂľk. Épp ezĂŠrt lehet viszont jĂł Ăśtlet egy vidĂŠki birtok, fĂľkĂŠnt, ha mĂťvelĂŠsre vagy ĂĄllattartĂĄsra is alkalmas. A hĂĄborĂşs gazdasĂĄgban az ĂŠlelmiszer-utĂĄnpĂłtlĂĄs aranyat ĂŠr, ĂŠs a hĂĄborĂş vĂŠgĂŠvel egy mĂťkĂśdĂľ birtok nyeresĂŠggel ĂŠrtĂŠkesĂ­thetĂľ. Bizonytalan befektetĂŠs lehet viszont az olaj, annak ellenĂŠre, hogy az ĂĄrakon egyelĂľre nem lĂĄtszik, hogy a KĂśzel-Keleten hĂĄborĂş van. A kĂ­nĂĄlat ĂŠs kereslet kĂŠnyes egyensĂşlya kĂśnnyen megborulhat, ha a szunnita radikĂĄlisok szĂŠlesebbre nyitjĂĄk a hadszĂ­nteret.
Az iraki håború mÊgis megfontolandó tapasztalatokkal szolgål azoknak, akik hisznek az Egyesßlt Államokkal koalícióra lÊpett orszågok Iszlåm Állam feletti gyors gyþzelmÊben. Az olajipari technológia irånti kereslet a håborút kÜvetþ újjåÊpítÊs sorån, az olaj årfolyama pedig a håború alatt volt magas.

A bĂŠkeidĂľben egyik legbiztonsĂĄgosabb befektetĂŠsi lehetĂľsĂŠget kĂ­nĂĄlĂł kĂśtvĂŠnypiac is jĂłval az ĂĄtlag alatt teljesĂ­tett a hĂĄborĂşs idĂľkben. A gyĂľztes orszĂĄgok kĂśtvĂŠnyeinek hozama az inflĂĄciĂłval mĂŠg csak lĂŠpĂŠst tudott tartani, de a vesztesekĂŠ akĂĄr 90 szĂĄzalĂŠkot is veszĂ­thetett az ĂŠrtĂŠkĂŠbĂľl. A bĂĄtrabbak mellĂŠ azonban jĂłval nagyobb esĂŠllyel tĂĄrsult a szerencse. A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşs amerikai tĂľzsdĂŠt tanulmĂĄnyozĂł elemzĂľknek feltĂťnt, hogy a kĂśzvetlenĂźl a hĂĄborĂş elĂľtt felkapott szektorok (energiaipari, nehĂŠzipari, hadĂĄszati cĂŠgek rĂŠszvĂŠnyei) a hĂĄborĂş sorĂĄn sokkal gyengĂŠbben teljesĂ­tettek; mĂ­g azok az iparĂĄgak, amelyek a harcok elĂľtt megfeneklettek (szĂłrakoztatĂłipar, egĂŠszsĂŠgĂźgy, hĂĄztartĂĄsi cikkek), a hĂĄborĂşban feltĂťnĂľen jĂłl szerepeltek.


Az amerikai rĂŠszvĂŠnypiac hosszĂş tĂĄvĂş reĂĄlĂŠrtĂŠk-nĂśvekedĂŠse (a grafikon az S&P ĂśsszesĂ­tett rĂŠszvĂŠnyindex inflĂĄciĂłval kiigazĂ­tott ĂŠrtĂŠkvĂĄltozĂĄsĂĄt mutatja)

MIBE FEKTESSEM A PÉNZEM?

A hĂĄborĂşs befektetĂŠseket tanulmĂĄnyozĂłk szerint az elmĂşlt ĂŠvszĂĄzad legnagyobb tanulsĂĄga, hogy sajnos nincs egyetlen biztos hely az unokĂĄinknak szĂĄnt megtakarĂ­tĂĄsoknak. A pĂĄrnacihĂĄba varrt bankĂłk ĂŠppĂşgy elĂŠrtĂŠktelenedhetnek, mint a „tuti” rĂŠszvĂŠnybe fektetett vagyonok.
A 19Az 1914-es amerikai tĂľzsde tĂ­z legnagyobb cĂŠgĂŠbĂľl 2014-re mindĂśssze kettĂľ mĂťkĂśdik mĂŠg, a GE ĂŠs a US Steel, de utĂłbbit mĂĄr rĂŠg nem a blue chipek kĂśzt tartjĂĄk szĂĄmon (a szĂĄz legnagyobb cĂŠgbĂľl a szĂĄzad vĂŠgĂŠre mindĂśssze 18 maradt fenn). A legnagyobb cĂŠgek papĂ­rjait ĂśsszefogĂł Dow Jones Ipari Indexben mĂĄr jĂł ideje nem a gyĂĄripari rĂŠszvĂŠnyek vannak tĂşlsĂşlyban, ahogy 1914-ben, az akkor menĂľ cĂŠgek 80 szĂĄzalĂŠka pedig rĂŠg bezĂĄrt.

A tĂľke ĂŠs Ă­gy a kockĂĄzat megosztĂĄsa tehĂĄt nemcsak bĂŠkeidĂľben, de hĂĄborĂşban is jĂł stratĂŠgia lehet. A vidĂŠki ingatlanvĂĄsĂĄrlĂĄs mellett a nem ciklikus szektorok – gyĂłgyszeripar, vegyipar, dohĂĄnyipar – rĂŠszvĂŠnyeibe tĂśrtĂŠnĂľ befektetĂŠs is jĂł esĂŠllyel ĂŠrtĂŠkĂĄllĂł lehet. A hadiipari papĂ­rok – bĂĄrmennyire vonzĂłnak is tĂťnhetnek egy hĂĄborĂş elĂľestĂŠjĂŠn – gyorsan ĂŠrtĂŠkĂźket vesztik a hĂĄborĂş sorĂĄn, Ă­gy azoktĂłl jobb tĂĄvol maradni. A rĂŠszvĂŠnypiaci mĂŠlyponton viszont akkor is ĂŠrdemes bevĂĄsĂĄrolni, ha mĂŠg nem lĂĄtszik a konfliktus vĂŠge. A fundamentumaikban meggyengĂźlt, de a hĂĄborĂş utĂĄni ĂşjjĂĄĂŠpĂ­tĂŠs sorĂĄn fontossĂĄ vĂĄlĂł cĂŠgek – pĂŠldĂĄul nehĂŠzipar, gyĂĄripar, energiaipar, ĂŠpĂ­tĂľipar – rĂŠszvĂŠnyei jĂł esĂŠllyel megtĂŠrĂźlĂľ befektetĂŠsek lehetnek.