Navigáció
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
Üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
Hogy is közöljĂ©k a klĂmabefolyásolást?
Valahogy Ăgy. Tudományosan, pedig "katonai projektrõl" van szĂł. A "holo"-cion korszak vĂ©ge Ă©s a hun-ma-nacion következik? Hamarosan Ăşj földtörtĂ©neti korba lĂ©phetĂĽnk
11 700 Ă©v után lehet vĂ©ge az aktuálisan tartĂł földtörtĂ©neti korszaknak, a holocĂ©n idõszaknak, ha a geolĂłgusok, klĂmatudĂłsok Ă©s ökolĂłgusok egy berlini gyĂ»lĂ©sen megszavazzák az errõl szĂłlĂł indĂtványt. Az Ăşj korszak neve antropocĂ©n lesz.
Az antropocén a görög anthro-, vagyis ember elõtaggal arra próbál majd utalni, hogy a jelenleg tartó földtörténeti idõszakban a legnagyobb hatást az ember gyakorolta a környezetére az atmoszférában és a földkéregben végzett tevékenységgel.
A Berlinben összegyûlt, harmincfõs tudóscsoport arra a kérdésre keresi a választ, hogy valóban mérhetõ és globális változásokat okoz-e az emberi tevékenység, illetve hogy ezek a fejlemények valóban mennyiségi és minõségi változást jelentenek-e az éghajlat, a földrajz és az élõvilág szempontjából.
A jelenleg is tartĂł holocĂ©n idõszak azt a változást jelzi, amit az utolsĂł jĂ©gkorszak vĂ©ge Ăłta tartĂł felmelegedĂ©s jelent, Ă©s ami után az emberi faj komoly fejlõdĂ©sbe kezdett. Az antropocĂ©n idõszak nagyjábĂłl hasonlĂł hatásokat keltett, az elnevezĂ©st pedig Eugene F. Stoermer Nobel-dĂjas tudĂłs dobta be a köztudatba mĂ©g az 1980-as Ă©vekben.
Link
BeborĂtja a bolygĂłt az õsi permetszer
Egy magyar laboratĂłrium eredmĂ©nyei is megerõsĂtettĂ©k azokat az eurĂłpai tapasztalatokat, amelyek szerint a glifozát nevĂ» gyomirtĂł annyira elterjedt a Földön, hogy ma már az egĂ©sz felszĂnt beborĂtja. A Wessling Hungary Kft. a magyarországi biotermĂ©kekben gyakran a határĂ©rtĂ©k felett mĂ©rtĂ©k a gyomirtĂłszert. Az Élelmiszervizsgálati KözlemĂ©nyek cĂmĂ» tudományos lapban publikált tanulmány szerint emellett az is Ă©rdekes, hogy a glifozát Ă©s a GMO-k terjedĂ©se között arányosság figyelhetõ meg.
A glifozát az egyik legrĂ©gebbi gyomirtĂł, aminĂ©l sokkal fejlettebb szereket adtak ki már az 1980-as Ă©vektõl kezdve, de valamiĂ©rt csak nem akar kikopni a használatbĂłl. A glifozát esetĂ©ben a gombhoz varrtak egy kabátot, vagyis olyan növĂ©nyeket alkottak, amelyek megfelelnek a korosodĂł gyomirtĂłnak – vĂ©lekedik Szigeti Tamás János, az Élelmiszervizsgálati KözlemĂ©nyek fõszerkesztõje, a lapot kiadĂł WESSLING Hungary Kft. munkatársa, a tanulmány egyik szerzõje. A genetikailag mĂłdosĂtott palánták ugyanis olyan enzimeket termelnek, amelyek hatására a glizofát nem kĂ©pes kifejteni a növĂ©nyre gyakorolt mĂ©rgezõ hatását. A gomb Ă©s a kabát viszonyát jĂłl Ă©rzĂ©kelteti a GMO-s szĂłja termelĂ©sĂ©nek Ă©s a glifozát felhasználásának egymáshoz valĂł egyĂ©rtelmĂ» megfeleltetĂ©se – mondta Szigeti.
Az 1971-ben felfedezett glifozátot 1974 Ăłta alkalmazzák világszerte, vetĂ©s elõtt Ă©s után is használják a mezõgazdaságban. ElterjedĂ©sĂ©t fõleg az segĂtette, hogy a biotechnolĂłgiai ipar glifozát-toleráns, a világtermelĂ©sben is jelentõs rĂ©szt adĂł RR szĂłjához hasonlĂł haszonnövĂ©nyekkel állt elõ. A világ glifozát-felhasználásának adatai, illetve a GMO kultĂşrák vetĂ©sterĂĽletĂ©nek globális összegĂ©t alapul vett számĂtások szerint a világon felhasznált glifozát összes mennyisĂ©ge Ă©s a világ teljes, transzgĂ©nikus szĂłja vetĂ©sterĂĽlete egymással arányosak. Egy 2000-bõl származĂł dolgozat szerint 1977-ben a becsĂĽlt felhasználás 74 ezer tonna volt, amely 2011-re hozzávetõlegesen 650 ezer tonnára, azaz közel kilencszeresĂ©re emelkedett.
De mégis mi a baj a glifozáttal?
A glifozát elterjedĂ©sĂ©nek Ă©s a monokultĂşrákban törtĂ©nõ alkalmazásának komoly hátrányai is vannak. EgyrĂ©szt járulĂ©kos mellĂ©khatáskĂ©nt jellemzõ, hogy a kis mennyisĂ©gĂ» glifozáttal Ă©rintkezõ növĂ©nyek egyes esetekben fogĂ©konyabbá válhatnak bizonyos betegsĂ©gekkel szemben, a nem kĂvánatos gĂ©náramlás, illetve az Ăşgynevezett szupergyomok kialakulása is.
Az emberre sem veszĂ©lytelen a szer: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formálĂł sejtek pusztulását, az ĂzĂĽletek porcainak deformálĂłdását, illetve szĂĽletĂ©si rendellenessĂ©geket okozhatja.
Egy nemrĂ©g napvilágot látott eurĂłpai kutatás pedig egĂ©szen megdöbbentõ eredmĂ©nnyel szolgált: a glifozát Ă©s annak bomlástermĂ©kei már megjelentek az emberi vizeletben is. NĂ©metországban a Medical Laboratory Bremen kutatĂłcsoportja az EurĂłpai UniĂł tagállamaibĂłl 174 önkĂ©ntes szemĂ©ly – közöttĂĽk 10 magyar állampolgár – vizeletĂ©ben vizsgálták a glifozát Ă©s bomlástermĂ©kĂ©nek, az AMPA (aminometil-foszfonsav) mennyisĂ©gĂ©t. A vizsgálat eredmĂ©nyei szerint a minták 42,5%-ában mutatták ki a mĂ©rĂ©si határ feletti mennyisĂ©gben a glifozátot. Ugyanezzel az alsĂł mĂ©rĂ©shatárral számolva a glifozát bomlástermĂ©kĂ©nek, az AMPA-nak a gyakorisága 34,5%-nak adĂłdott. Szigeti Tamás szerint akár már napjainkra is megvalĂłsulhatott egy holland kutatĂł Ă©vtizedekkel ezelõtti jĂłslata, amely szerint a Földet glifozátburok veszi körĂĽl.
Itthon is van, hiába tilos a GMO
A Wessling által kifejlesztett, akkreditált mĂ©rĂ©sek szerint a vizsgált biogabona-minták 46,9 százalĂ©kában volt a megengedettnĂ©l nagyobb mennyisĂ©gĂ» glifozátmaradĂ©k, egyĂ©b biotermĂ©kmintáknál ez az arány 58,3 százalĂ©k. A biotermĂ©keknĂ©l a szabályozás szerint a szintetikus növĂ©nyvĂ©dõ szerek maradĂ©kai csak a mĂ©rĂ©shatár alatti mennyisĂ©gben lehetnek jelen. A biotermesztĂ©s elõfeltĂ©tele emellett az is, hogy a bio szabályozás alá vont terĂĽleten a „bio” minõsĂtĂ©s megszerzĂ©sĂ©ig 3 Ă©vvel korábban el kell kezdeni a „vegyszermentes” agrotechnolĂłgia alkalmazását.
Mivel a tanulmány szerint számos esetben a mĂ©rt glifozát Ă©rtĂ©k többszörösen meghaladta a biogabonákra kiszabott határĂ©rtĂ©ket, feltĂ©telezhetõ, hogy vagy a bioszabályozást szegtĂ©k meg, vagy a glifozát mĂ©gsem bomlott le a talajban 3 Ă©v alatt. Akárhogy is van, a nĂ©metországi kutatást megerõsĂtve a hazai mĂ©rĂ©sek is arrĂłl tesznek tanĂşbizonyságot, hogy a glifozát határozottan jelen van a hazai mezõgazdaságban, hiszen mĂ©g a biotermĂ©nyekben is a határĂ©rtĂ©k fölötti szintet mutatta ki a laboratĂłrium. Mindez annak ellenĂ©re van Ăgy, hogy hazánkban egyelõre tiltott a GM növĂ©nyek – közöttĂĽk a GM szĂłja termesztĂ©se, amelyeknek közkedvelt növĂ©nyvĂ©dõszere a korosodĂł gyomirtĂł. A szakĂ©rtõk szerint Ă©ppen ezĂ©rt fontos lenne, hogy a tĂ©mában átfogĂł vizsgálatokat, mĂ©rĂ©seket szervezzenek.
Link
11 700 Ă©v után lehet vĂ©ge az aktuálisan tartĂł földtörtĂ©neti korszaknak, a holocĂ©n idõszaknak, ha a geolĂłgusok, klĂmatudĂłsok Ă©s ökolĂłgusok egy berlini gyĂ»lĂ©sen megszavazzák az errõl szĂłlĂł indĂtványt. Az Ăşj korszak neve antropocĂ©n lesz.
Az antropocén a görög anthro-, vagyis ember elõtaggal arra próbál majd utalni, hogy a jelenleg tartó földtörténeti idõszakban a legnagyobb hatást az ember gyakorolta a környezetére az atmoszférában és a földkéregben végzett tevékenységgel.
A Berlinben összegyûlt, harmincfõs tudóscsoport arra a kérdésre keresi a választ, hogy valóban mérhetõ és globális változásokat okoz-e az emberi tevékenység, illetve hogy ezek a fejlemények valóban mennyiségi és minõségi változást jelentenek-e az éghajlat, a földrajz és az élõvilág szempontjából.
A jelenleg is tartĂł holocĂ©n idõszak azt a változást jelzi, amit az utolsĂł jĂ©gkorszak vĂ©ge Ăłta tartĂł felmelegedĂ©s jelent, Ă©s ami után az emberi faj komoly fejlõdĂ©sbe kezdett. Az antropocĂ©n idõszak nagyjábĂłl hasonlĂł hatásokat keltett, az elnevezĂ©st pedig Eugene F. Stoermer Nobel-dĂjas tudĂłs dobta be a köztudatba mĂ©g az 1980-as Ă©vekben.
Link
BeborĂtja a bolygĂłt az õsi permetszer
Egy magyar laboratĂłrium eredmĂ©nyei is megerõsĂtettĂ©k azokat az eurĂłpai tapasztalatokat, amelyek szerint a glifozát nevĂ» gyomirtĂł annyira elterjedt a Földön, hogy ma már az egĂ©sz felszĂnt beborĂtja. A Wessling Hungary Kft. a magyarországi biotermĂ©kekben gyakran a határĂ©rtĂ©k felett mĂ©rtĂ©k a gyomirtĂłszert. Az Élelmiszervizsgálati KözlemĂ©nyek cĂmĂ» tudományos lapban publikált tanulmány szerint emellett az is Ă©rdekes, hogy a glifozát Ă©s a GMO-k terjedĂ©se között arányosság figyelhetõ meg.
A glifozát az egyik legrĂ©gebbi gyomirtĂł, aminĂ©l sokkal fejlettebb szereket adtak ki már az 1980-as Ă©vektõl kezdve, de valamiĂ©rt csak nem akar kikopni a használatbĂłl. A glifozát esetĂ©ben a gombhoz varrtak egy kabátot, vagyis olyan növĂ©nyeket alkottak, amelyek megfelelnek a korosodĂł gyomirtĂłnak – vĂ©lekedik Szigeti Tamás János, az Élelmiszervizsgálati KözlemĂ©nyek fõszerkesztõje, a lapot kiadĂł WESSLING Hungary Kft. munkatársa, a tanulmány egyik szerzõje. A genetikailag mĂłdosĂtott palánták ugyanis olyan enzimeket termelnek, amelyek hatására a glizofát nem kĂ©pes kifejteni a növĂ©nyre gyakorolt mĂ©rgezõ hatását. A gomb Ă©s a kabát viszonyát jĂłl Ă©rzĂ©kelteti a GMO-s szĂłja termelĂ©sĂ©nek Ă©s a glifozát felhasználásának egymáshoz valĂł egyĂ©rtelmĂ» megfeleltetĂ©se – mondta Szigeti.
Az 1971-ben felfedezett glifozátot 1974 Ăłta alkalmazzák világszerte, vetĂ©s elõtt Ă©s után is használják a mezõgazdaságban. ElterjedĂ©sĂ©t fõleg az segĂtette, hogy a biotechnolĂłgiai ipar glifozát-toleráns, a világtermelĂ©sben is jelentõs rĂ©szt adĂł RR szĂłjához hasonlĂł haszonnövĂ©nyekkel állt elõ. A világ glifozát-felhasználásának adatai, illetve a GMO kultĂşrák vetĂ©sterĂĽletĂ©nek globális összegĂ©t alapul vett számĂtások szerint a világon felhasznált glifozát összes mennyisĂ©ge Ă©s a világ teljes, transzgĂ©nikus szĂłja vetĂ©sterĂĽlete egymással arányosak. Egy 2000-bõl származĂł dolgozat szerint 1977-ben a becsĂĽlt felhasználás 74 ezer tonna volt, amely 2011-re hozzávetõlegesen 650 ezer tonnára, azaz közel kilencszeresĂ©re emelkedett.
De mégis mi a baj a glifozáttal?
A glifozát elterjedĂ©sĂ©nek Ă©s a monokultĂşrákban törtĂ©nõ alkalmazásának komoly hátrányai is vannak. EgyrĂ©szt járulĂ©kos mellĂ©khatáskĂ©nt jellemzõ, hogy a kis mennyisĂ©gĂ» glifozáttal Ă©rintkezõ növĂ©nyek egyes esetekben fogĂ©konyabbá válhatnak bizonyos betegsĂ©gekkel szemben, a nem kĂvánatos gĂ©náramlás, illetve az Ăşgynevezett szupergyomok kialakulása is.
Az emberre sem veszĂ©lytelen a szer: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formálĂł sejtek pusztulását, az ĂzĂĽletek porcainak deformálĂłdását, illetve szĂĽletĂ©si rendellenessĂ©geket okozhatja.
Egy nemrĂ©g napvilágot látott eurĂłpai kutatás pedig egĂ©szen megdöbbentõ eredmĂ©nnyel szolgált: a glifozát Ă©s annak bomlástermĂ©kei már megjelentek az emberi vizeletben is. NĂ©metországban a Medical Laboratory Bremen kutatĂłcsoportja az EurĂłpai UniĂł tagállamaibĂłl 174 önkĂ©ntes szemĂ©ly – közöttĂĽk 10 magyar állampolgár – vizeletĂ©ben vizsgálták a glifozát Ă©s bomlástermĂ©kĂ©nek, az AMPA (aminometil-foszfonsav) mennyisĂ©gĂ©t. A vizsgálat eredmĂ©nyei szerint a minták 42,5%-ában mutatták ki a mĂ©rĂ©si határ feletti mennyisĂ©gben a glifozátot. Ugyanezzel az alsĂł mĂ©rĂ©shatárral számolva a glifozát bomlástermĂ©kĂ©nek, az AMPA-nak a gyakorisága 34,5%-nak adĂłdott. Szigeti Tamás szerint akár már napjainkra is megvalĂłsulhatott egy holland kutatĂł Ă©vtizedekkel ezelõtti jĂłslata, amely szerint a Földet glifozátburok veszi körĂĽl.
Itthon is van, hiába tilos a GMO
A Wessling által kifejlesztett, akkreditált mĂ©rĂ©sek szerint a vizsgált biogabona-minták 46,9 százalĂ©kában volt a megengedettnĂ©l nagyobb mennyisĂ©gĂ» glifozátmaradĂ©k, egyĂ©b biotermĂ©kmintáknál ez az arány 58,3 százalĂ©k. A biotermĂ©keknĂ©l a szabályozás szerint a szintetikus növĂ©nyvĂ©dõ szerek maradĂ©kai csak a mĂ©rĂ©shatár alatti mennyisĂ©gben lehetnek jelen. A biotermesztĂ©s elõfeltĂ©tele emellett az is, hogy a bio szabályozás alá vont terĂĽleten a „bio” minõsĂtĂ©s megszerzĂ©sĂ©ig 3 Ă©vvel korábban el kell kezdeni a „vegyszermentes” agrotechnolĂłgia alkalmazását.
Mivel a tanulmány szerint számos esetben a mĂ©rt glifozát Ă©rtĂ©k többszörösen meghaladta a biogabonákra kiszabott határĂ©rtĂ©ket, feltĂ©telezhetõ, hogy vagy a bioszabályozást szegtĂ©k meg, vagy a glifozát mĂ©gsem bomlott le a talajban 3 Ă©v alatt. Akárhogy is van, a nĂ©metországi kutatást megerõsĂtve a hazai mĂ©rĂ©sek is arrĂłl tesznek tanĂşbizonyságot, hogy a glifozát határozottan jelen van a hazai mezõgazdaságban, hiszen mĂ©g a biotermĂ©nyekben is a határĂ©rtĂ©k fölötti szintet mutatta ki a laboratĂłrium. Mindez annak ellenĂ©re van Ăgy, hogy hazánkban egyelõre tiltott a GM növĂ©nyek – közöttĂĽk a GM szĂłja termesztĂ©se, amelyeknek közkedvelt növĂ©nyvĂ©dõszere a korosodĂł gyomirtĂł. A szakĂ©rtõk szerint Ă©ppen ezĂ©rt fontos lenne, hogy a tĂ©mában átfogĂł vizsgálatokat, mĂ©rĂ©seket szervezzenek.
Link
Hozzászólások
#1 |
szabir
- 2014. október 18. 14:31:44
#2 |
kontroll88
- 2014. október 20. 16:03:18
#3 |
Perje
- 2014. október 20. 16:18:29
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.