Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Hogy is közöljék a klímabefolyásolást?


Valahogy így. Tudományosan, pedig "katonai projektrõl" van szó. A "holo"-cion korszak vége és a hun-ma-nacion következik? Hamarosan új földtörténeti korba léphetünk

11 700 év után lehet vége az aktuálisan tartó földtörténeti korszaknak, a holocén idõszaknak, ha a geológusok, klímatudósok és ökológusok egy berlini gyûlésen megszavazzák az errõl szóló indítványt. Az új korszak neve antropocén lesz.

Az antropocén a görög anthro-, vagyis ember elõtaggal arra próbál majd utalni, hogy a jelenleg tartó földtörténeti idõszakban a legnagyobb hatást az ember gyakorolta a környezetére az atmoszférában és a földkéregben végzett tevékenységgel.

A Berlinben összegyûlt, harmincfõs tudóscsoport arra a kérdésre keresi a választ, hogy valóban mérhetõ és globális változásokat okoz-e az emberi tevékenység, illetve hogy ezek a fejlemények valóban mennyiségi és minõségi változást jelentenek-e az éghajlat, a földrajz és az élõvilág szempontjából.

A jelenleg is tartó holocén idõszak azt a változást jelzi, amit az utolsó jégkorszak vége óta tartó felmelegedés jelent, és ami után az emberi faj komoly fejlõdésbe kezdett. Az antropocén idõszak nagyjából hasonló hatásokat keltett, az elnevezést pedig Eugene F. Stoermer Nobel-díjas tudós dobta be a köztudatba még az 1980-as években.
Link


Beborítja a bolygót az õsi permetszer

Egy magyar laboratórium eredményei is megerõsítették azokat az európai tapasztalatokat, amelyek szerint a glifozát nevû gyomirtó annyira elterjedt a Földön, hogy ma már az egész felszínt beborítja. A Wessling Hungary Kft. a magyarországi biotermékekben gyakran a határérték felett mérték a gyomirtószert. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények címû tudományos lapban publikált tanulmány szerint emellett az is érdekes, hogy a glifozát és a GMO-k terjedése között arányosság figyelhetõ meg.

A glifozát az egyik legrĂ©gebbi gyomirtĂł, aminĂ©l sokkal fejlettebb szereket adtak ki már az 1980-as Ă©vektõl kezdve, de valamiĂ©rt csak nem akar kikopni a használatbĂłl. A glifozát esetĂ©ben a gombhoz varrtak egy kabátot, vagyis olyan növĂ©nyeket alkottak, amelyek megfelelnek a korosodĂł gyomirtĂłnak – vĂ©lekedik Szigeti Tamás János, az Élelmiszervizsgálati KözlemĂ©nyek fõszerkesztõje, a lapot kiadĂł WESSLING Hungary Kft. munkatársa, a tanulmány egyik szerzõje. A genetikailag mĂłdosĂ­tott palánták ugyanis olyan enzimeket termelnek, amelyek hatására a glizofát nem kĂ©pes kifejteni a növĂ©nyre gyakorolt mĂ©rgezõ hatását. A gomb Ă©s a kabát viszonyát jĂłl Ă©rzĂ©kelteti a GMO-s szĂłja termelĂ©sĂ©nek Ă©s a glifozát felhasználásának egymáshoz valĂł egyĂ©rtelmĂ» megfeleltetĂ©se – mondta Szigeti.

Az 1971-ben felfedezett glifozátot 1974 óta alkalmazzák világszerte, vetés elõtt és után is használják a mezõgazdaságban. Elterjedését fõleg az segítette, hogy a biotechnológiai ipar glifozát-toleráns, a világtermelésben is jelentõs részt adó RR szójához hasonló haszonnövényekkel állt elõ. A világ glifozát-felhasználásának adatai, illetve a GMO kultúrák vetésterületének globális összegét alapul vett számítások szerint a világon felhasznált glifozát összes mennyisége és a világ teljes, transzgénikus szója vetésterülete egymással arányosak. Egy 2000-bõl származó dolgozat szerint 1977-ben a becsült felhasználás 74 ezer tonna volt, amely 2011-re hozzávetõlegesen 650 ezer tonnára, azaz közel kilencszeresére emelkedett.
De mégis mi a baj a glifozáttal?

A glifozát elterjedésének és a monokultúrákban történõ alkalmazásának komoly hátrányai is vannak. Egyrészt járulékos mellékhatásként jellemzõ, hogy a kis mennyiségû glifozáttal érintkezõ növények egyes esetekben fogékonyabbá válhatnak bizonyos betegségekkel szemben, a nem kívánatos génáramlás, illetve az úgynevezett szupergyomok kialakulása is.

Az emberre sem veszélytelen a szer: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását, illetve születési rendellenességeket okozhatja.

Egy nemrĂ©g napvilágot látott eurĂłpai kutatás pedig egĂ©szen megdöbbentõ eredmĂ©nnyel szolgált: a glifozát Ă©s annak bomlástermĂ©kei már megjelentek az emberi vizeletben is. NĂ©metországban a Medical Laboratory Bremen kutatĂłcsoportja az EurĂłpai UniĂł tagállamaibĂłl 174 önkĂ©ntes szemĂ©ly – közöttĂĽk 10 magyar állampolgár – vizeletĂ©ben vizsgálták a glifozát Ă©s bomlástermĂ©kĂ©nek, az AMPA (aminometil-foszfonsav) mennyisĂ©gĂ©t. A vizsgálat eredmĂ©nyei szerint a minták 42,5%-ában mutatták ki a mĂ©rĂ©si határ feletti mennyisĂ©gben a glifozátot. Ugyanezzel az alsĂł mĂ©rĂ©shatárral számolva a glifozát bomlástermĂ©kĂ©nek, az AMPA-nak a gyakorisága 34,5%-nak adĂłdott. Szigeti Tamás szerint akár már napjainkra is megvalĂłsulhatott egy holland kutatĂł Ă©vtizedekkel ezelõtti jĂłslata, amely szerint a Földet glifozátburok veszi körĂĽl.
Itthon is van, hiába tilos a GMO

A Wessling által kifejlesztett, akkreditált mĂ©rĂ©sek szerint a vizsgált biogabona-minták 46,9 százalĂ©kában volt a megengedettnĂ©l nagyobb mennyisĂ©gĂ» glifozátmaradĂ©k, egyĂ©b biotermĂ©kmintáknál ez az arány 58,3 százalĂ©k. A biotermĂ©keknĂ©l a szabályozás szerint a szintetikus növĂ©nyvĂ©dõ szerek maradĂ©kai csak a mĂ©rĂ©shatár alatti mennyisĂ©gben lehetnek jelen. A biotermesztĂ©s elõfeltĂ©tele emellett az is, hogy a bio szabályozás alá vont terĂĽleten a „bio” minõsĂ­tĂ©s megszerzĂ©sĂ©ig 3 Ă©vvel korábban el kell kezdeni a „vegyszermentes” agrotechnolĂłgia alkalmazását.

Mivel a tanulmány szerint számos esetben a mĂ©rt glifozát Ă©rtĂ©k többszörösen meghaladta a biogabonákra kiszabott határĂ©rtĂ©ket, feltĂ©telezhetõ, hogy vagy a bioszabályozást szegtĂ©k meg, vagy a glifozát mĂ©gsem bomlott le a talajban 3 Ă©v alatt. Akárhogy is van, a nĂ©metországi kutatást megerõsĂ­tve a hazai mĂ©rĂ©sek is arrĂłl tesznek tanĂşbizonyságot, hogy a glifozát határozottan jelen van a hazai mezõgazdaságban, hiszen mĂ©g a biotermĂ©nyekben is a határĂ©rtĂ©k fölötti szintet mutatta ki a laboratĂłrium. Mindez annak ellenĂ©re van Ă­gy, hogy hazánkban egyelõre tiltott a GM növĂ©nyek – közöttĂĽk a GM szĂłja termesztĂ©se, amelyeknek közkedvelt növĂ©nyvĂ©dõszere a korosodĂł gyomirtĂł. A szakĂ©rtõk szerint Ă©ppen ezĂ©rt fontos lenne, hogy a tĂ©mában átfogĂł vizsgálatokat, mĂ©rĂ©seket szervezzenek.
Link

Hozzászólások


#1 | szabir - 2014. október 18. 14:31:44
Kitalalt vilagkor dolgok - most kaptam

kitalalt kozepkor vilagkor dolgok

5 Fomenko video leforditva francziara aki tud franciast forditsak le mar'

https://www.youtu...acg/videos

Napoleon nem letezett XD

https://www.youtu...7vvx-SFacg

+ mas

http://vimeo.com/...

https://www.youtu...gOaJ4fIRSk
#2 | kontroll88 - 2014. október 20. 16:03:18
Ma érdekesen csíkoztak, mert a permetszer nem terült szét felhõvé, hanem kb fél óra múlva eltûnt. Viszont egész nap mentek a gépek. Csíkosabb volt ma az égbolt, mint a kottafüzet, biztos be kellett pótolniuk a tegnapi lemaradást...
#3 | Perje - 2014. október 20. 16:18:29
Ilyen mérges pókot kapott egy londoni vevõ a banán mellé.
Nálunk is elõfordulhat.

http://www.indepe...05831.html

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.