Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Egykor kínai gyarmatosítók voltunk


16 √©vig volt B√©cs √©s Budapest gyarmata Tiencsin belv√°ros√°nak 108 hekt√°ros ter√ľlete. B√°r a koncesszi√≥s z√≥na gazdas√°gilag semmit sem lend√≠tett a Monarchia gazdas√°g√°n, t√©ny: osztr√°k √°llampolg√°r volt az itt √©l√Ķ els√Ķ k√≠nai k√∂zt√°rsas√°gi eln√∂k, majd cs√°sz√°rr√° koron√°zott J√ľan Si-kaj.

Az 1896-ban k√≠nai nagyk√∂vetnek kinevezett b√°r√≥ Moritz Freiherr Czikann von Wahlborn (1847–1909) javasolta el√Ķsz√∂r, hogy az Osztr√°k-Magyar Monarchia t√°vol-keleti kereskedelm√©nek meger√Ķs√≠t√©se √©s felfuttat√°sa √©rdek√©ben min√©l hamarabb alap√≠tson kereskedelmi telepeket Pekingben √©s a S√°rga-tenger k√≠nai partszakasz√°n. A Hofburg d√∂nt√©s√©t el√Ķseg√≠tette, hogy Ce-hszi k√≠nai cs√°sz√°rn√Ķ hatalma megtart√°sa √©rdek√©ben 1860-t√≥l √©vr√Ķl √©vre k√©nyszer√Ľs√©gb√Ķl t√∂bb √∂n√°ll√≥ t√∂rv√©nyhat√≥s√°ggal felruh√°zott koncesszi√≥s ter√ľletet, sz√°zezres lakos√ļ v√°rosr√©szeket (Sanghaj, Tiencsin) adott √°t a k√ľlf√∂ldieknek.

A nyugati kizs√°km√°nyol√°st √©s a „p√∂khendi feh√©r √∂rd√∂g√∂ket” megunva azonban 1899 november√©ben f√Ķleg paraszti r√©tegek kezdem√©nyez√©s√©re polg√°rh√°bor√ļ, majd n√©pf√∂lkel√©s t√∂rt ki a K√∂z√©ps√Ķ Birodalom √©szakkeleti ter√ľlet√©n. A boxerek nemcsak a mandzsu cs√°sz√°rs√°g megd√∂nt√©s√©t, hanem az eur√≥paiak √©s a kereszt√©nyek el√Ľz√©s√©t is c√©lk√©nt t√Ľzt√©k ki maguk el√©. √Āllampolg√°raik √©s k√ľlk√©pviseleti szerveik v√©delm√©ben a nagyhatalmak (Nagy Britannia, Franciaorsz√°g, Oroszorsz√°g, Egyes√ľlt √Āllamok, N√©metorsz√°g, Osztr√°k-Magyar Monarchia, Olaszorsz√°g √©s Jap√°n) 54 ezer f√Ķs hadsereget k√ľldtek az id√Ķk√∂zben a felkel√Ķk mell√© √°llt Ce-hszi cs√°sz√°ri √∂zvegy f√Ķv√°ros√°t v√©d√Ķ 170 ezres k√≠nai √©s boxer hadsereg ellen.

Az egykori osztr√°k-magyar koncesszi√≥s ter√ľlet Tiencsinben napjainkban. (Grafika: Falanszter.blog.hu)
Az egykori osztr√°k-magyar koncesszi√≥s ter√ľlet Tiencsinben napjainkban. (Grafika: Falanszter.blog.hu)

B√©cs n√©gy p√°nc√©los cirk√°l√≥val (Zenta, Maria Theresia, Elisabeth, Aspern) √©s 500 f√Ķs sz√°razf√∂ldi harcokban is j√°rtas tenger√©szk√ľl√∂n√≠tm√©nnyel vett r√©szt a k√∂zelharcokban. A monarchia tenger√©szei a Pejho (napjainkban Hajho) foly√≥ torkolat√°n√°l l√©v√Ķ pejtangi er√Ķd szeptember 25-ei roham√°n√°l v√≠vt√°k leghevesebb harcukat. Az √ľtk√∂zetben a monarchia katonai kontingens√©nek 36 sz√°zal√©ka elesett. A halottak egyharmada magyar nemzetis√©g√Ľ volt. Az er√Ķd√∂t egy√©bk√©nt √Ķseink h√Ķsiesen bevett√©k.
Nagy z√Ľr kis K√≠n√°ban

A k√≠nai cs√°sz√°ri udvar 1901. szeptember 7-√©n k√∂t√∂tte meg Pekingben a b√©k√©t a nyolc nemzet sz√∂vets√©g√©vel. A szerz√Ķd√©s √©rtelme szerint az 1860-ban √°tadott tiencsini √©s sanghaji francia √©s angol koncesszi√≥s ter√ľletek nagys√°g√°t P√°rizs √©s London mind a k√©t nagyv√°rosban megdupl√°zhatta, illetve megtripl√°zhatta. A tengeri kij√°rattal rendelkez√Ķ, ekkor m√©g egymilli√≥ lakos√ļ Tiencsin v√°ros ter√ľlet√©nek 60 sz√°zal√©k√°t felosztott√°k egym√°s k√∂z√∂tt a harcokban r√©szt vett √°llamok.

M√≠g a Hajho foly√≥ jobb partj√°n (nyugati oldal) alakult meg foly√°sir√°nynak megfelel√Ķen a jap√°n, a francia, az angol, illetve a n√©met gyarmatok (v√°rosr√©szek), addig a foly√≥ bal partj√°n (keleti oldal) kapott helyt az osztr√°k-magyar, az olasz √©s az orosz koncesszi√≥. Mivel m√°r 1900 j√ļlius√°ban tudhat√≥ volt, hogy az amerikai √©s az angol z√≥na egyes√ľlni fog, √≠gy kilencedik nemzetk√©nt, de nyolcadik ter√ľletbirtokosk√©nt a nagyhatalmak a faz√©khoz, pontosabban az orosz koncesszi√≥ mell√© odaengedt√©k a szint√©n meggazdagodni k√≠v√°n√≥ semlegesnek tartott Belgiumot is.

Nyolc Nemzet Sz√∂vets√©ge. Ballr√≥l jobbra haladva: Egyes√ľlt Kir√°lys√°g, Egyes√ľlt √Āllamok, Oroszorsz√°g, Brit-India, N√©metorsz√°g, Franciaorsz√°g, Osztr√°k-Magyar Monarchia, Olaszorsz√°g, Jap√°n (Fot√≥: ns06.com)
Nyolc Nemzet Sz√∂vets√©ge. Ballr√≥l jobbra haladva: Egyes√ľlt Kir√°lys√°g, Egyes√ľlt √Āllamok, Oroszorsz√°g, Brit-India, N√©metorsz√°g, Franciaorsz√°g, Osztr√°k-Magyar Monarchia, Olaszorsz√°g, Jap√°n (Fot√≥: ns06.com)

Az Osztr√°k-Magyar Monarchia a f√©lig-meddig Belv√°rosk√©nt m√Ľk√∂d√Ķ Hebej v√°rosr√©sz d√©lnyugati, cs√ļcs√°ra √°ll√≠tott h√°romsz√∂gre hasonl√≠t√≥ ker√ľlet√©t kapta meg. A 108 hekt√°ros z√≥na semmilyen eur√≥pai √©p√≠t√©szeti v√°rosszerkezettel nem rendelkezett. Az eur√≥pai nagys√°got √©s st√≠lust sug√°rz√≥ nagyobb m√©ret√Ľ angol √©s francia negyedekkel szemben az osztr√°k-magyar gyarmat s√Ľr√Ľn lakott, alacsony magass√°g√ļ fav√°zas, m√°zas cserepekkel fedett r√©gi hutongokb√≥l √°llt, amiket sz√Ľk, kacskaring√≥s √©s saras sik√°torok v√°lasztottak el egym√°st√≥l.

A ter√ľlet keleti oldal√°n r√°ad√°sul t√∂bb mocsaras ter√ľlet is akad√°lyozta az urbanisztikai elk√©pzel√©seket √©s gyarmati fejleszt√©seket. Ennek ellen√©re a ter√ľlet gazdas√°gilag √≠g√©retesebb falatnak √≠g√©rkezett, mint a t√∂bbi nemzet z√≥n√°ja, hiszen a szomsz√©dos olasz negyeddel k√∂z√∂sen - ker√ľl√Ķ√ļt n√©lk√ľl-, csak a magyar koncesszi√≥n kereszt√ľl lehetett megk√∂zel√≠teni Tiencsin orosz negyed√©nek √©szaknyugati sz√©l√©ben √°ll√≥ Keleti p√°lyaudvar√°t a foly√≥n t√ļlr√≥l √©rkez√Ķ k√≠naiak √°ltal lakott Tat√°rv√°rosb√≥l.

Az 1901 szeptember√©ben kinevezett Karl Bernauer f√Ķkonzul r√∂gvest munk√°hoz l√°tott. Mivel a ter√ľlet sem gazdas√°gilag, sem jogilag, sem katonailag nem f√ľgg√∂tt a Csing-dinasztia vezette cs√°sz√°ri K√≠n√°t√≥l, √≠gy bevezett√©k a Duna-menti monarchia p√©nz√ľgyi, erk√∂lcsi- √©s bel√ľgyi rendszer√©t. (A t√∂bbi √°llam hasonl√≥an cselekedett.) Az itt √©l√Ķ k√≠naiak b√°r nem kapt√°k meg az osztr√°k (vagy a magyar) √°llampolg√°rs√°got, de az ad√≥z√°s szempontj√°b√≥l lakhely bejelent√©si k√∂telezetts√©g√ľk volt. (Az 1906-os n√©psz√°ml√°l√°s szerint az osztr√°k- magyar z√≥n√°ban 25.744 f√Ķ k√≠nai √©s 80 K√°rp√°t-medenc√©b√Ķl sz√°rmaz√≥ √°llampolg√°r √©lt).

Az Osztr√°k-Magyar koncesszi√≥s ter√ľlete Tiencsinben (Grafika:Falanszter.blog.hu)
Az Osztr√°k-Magyar koncesszi√≥s ter√ľlete Tiencsinben (Grafika:Falanszter.blog.hu)

A rendv√©delem fenntart√°sa √©rdek√©ben az Acurti Hug√≥ sorhaj√≥hadnagy vezette 40 f√Ķs osztr√°k-magyar √©s horv√°t sz√°rmaz√°s√ļ katonas√°g mell√© a f√Ķkonzul 70-80 k√≠naib√≥l √°ll√≥ rend√Ķrs√©get, √ļgynevezett shimb√≥t is verbuv√°lt, akiket a gyarmatv√°ros n√©gy k√ľl√∂nb√∂z√Ķ pontj√°n fel√°ll√≠tott rend√Ķr√Ķrs√∂n helyeztetett el. A 022tj.net honlap szerint a rend√Ķrs√©g nem csak a k√∂zbiztons√°g√©rt, hanem a B√©csnek √©s Budapestnek (a konzul√°tusnak) beszedend√Ķ ad√≥ behajt√°s√°√©rt is felelt.

A gyarmat gazdas√°g√°nak fellend√≠t√©se √©rdek√©ben Beinao Er Zhu Jin nagykeresked√Ķb√Ķl lett alkonzul vezet√©s√©vel 1902 november√©ben h√°rom nagy rakt√°rb√≥l √°ll√≥ kik√∂t√Ķvel felszerelt v√°mszabadter√ľletet is fel√°ll√≠tottak az √ļjonnan kialak√≠tott B√©cs utca fels√Ķ r√©sz√©n (ma Pinganjie utca) √©s az Osztr√°k rakpart (ma Keleti Hajho rakpart) k√∂z√∂tt. A t√∂bb mint √∂thekt√°ros v√°mszabadter√ľlet folyamatos √ľzemeltet√©s√©√©rt a hat k√≠nai sz√°rmaz√°s√ļ hivatalnokb√≥l √°ll√≥ V√°rosi Tan√°cs felelt.

A v√©t√≥jog √©s b√≠r√≥i hat√°sk√∂r term√©szetesen a f√Ķkonzul √©s a katonai parancsnok kez√©ben maradt. (A 300 munk√°snak √©s 32 matr√≥znak munk√°t ad√≥ gabonarakt√°rak melletti buddhista templomban alak√≠tott√°k ki a k.u.k. Tiencsinben √°llom√°soz√≥ tenger√©szet√©nek kasz√°rny√°j√°t, a k√≥rh√°zat √©s a b√∂rt√∂nt is.) Karl Bernauer f√Ķkonzul ir√°ny√≠t√°sa mellett 1901-ben a lakoss√°g seg√≠ts√©g√©vel a ter√ľlet d√©li r√©sz√©t teljesen lebontott√°k, hogy hely√©re sz√©les, eur√≥pai elv√°r√°soknak is megfelel√Ķ utcaszerkezetet alak√≠thassanak ki. (Az √©szaki r√©sz nem esett √°t ilyen nagyar√°ny√ļ beavatkoz√°son. Ott csak az √°rvizek elker√ľl√©se miatt egym√©teres felt√∂lt√©sekre, √©s macskak√∂vez√©sekre ker√ľlt sor).

A Monarchia haditengerészei a Duna-menti állam kínai gyarmatán (Fotó: Vasárnapi Újság)
A Monarchia haditengerészei a Duna-menti állam kínai gyarmatán (Fotó: Vasárnapi Újság)

1901 v√©g√©n az angolokkal kar√∂ltve elkezdt√©k az osztr√°k-magyar koncesszi√≥s ter√ľlet k√∂zm√Ľh√°l√≥zat√°nak, vezet√©kes iv√≥v√≠zell√°t√°s√°nak ki√©p√≠t√©s√©t is. 1902-re a z√≥na csaknem √∂sszes r√©gi-√ļj utc√°ja macskak√∂vezett, csatorn√°zott, kandel√°berekkel kivil√°g√≠tott sz√©les k√∂z√ļt lett. Az √ļj utcaszerkezet√Ľ gyarmatot d√©lr√Ķl a Z√°ra utca (ma Zijou utca) keletr√Ķl a Trieszt utca (ma Shengli √ļt) √©s a Peking-Feng k√∂z√∂tt k√∂zleked√Ķ vas√ļt magas t√∂lt√©se v√°lasztotta el a magyar z√≥n√°n√°l kisebb ter√ľlet√Ľ olasz koncesszi√≥t√≥l.

A mocsarak lecsapol√°sa ut√°n a ker√ľletet √©szakon a Nan Jun Ho csatorna (Admiralit√°s csatorna, majd felt√∂lt√©se ut√°n napjainkban Shizilin sug√°r√ļt), nyugaton pedig a Hajho foly√≥ v√°lasztotta el a szomsz√©dos v√°rosr√©szekt√Ķl. Angol m√©rn√∂k√∂k seg√≠ts√©g√©vel 1902-ben (m√°s forr√°sok szerint 1906-ban) elbontott√°k a Tat√°rv√°ros √©s az osztr√°k-magyar koncesszi√≥s ter√ľletet √∂sszek√∂t√Ķ Hajho foly√≥n √°t√≠vel√Ķ pontonhidat, hogy a hely√©re egy korszer√Ľ, √∂t pilonos vasgerend√°b√≥l k√©sz√ľlt √°tkel√Ķt √©p√≠thessenek. (S√°voly P√°l a francia √©s az orosz koncesszi√≥ k√∂z√© tervezett nyithat√≥ 97 m√©ter hossz√ļ hidat 1928-ban tervezte.)

Az √ļj h√≠d a szint√©n az ebben az √©vben √°tadott hivatalosan Ferenc J√≥zsef utc√°nak, de a k√∂znyelvben csak Osztr√°k utc√°nak nevezett (ma Jianguo utca) k√∂r√ļtra futott r√°. Ez az utca lett egy√©bk√©nt a magyar koncesszi√≥s ter√ľlet √ļj √ľt√Ķere. A belga East Gate Electric Company t√°rsas√°g √°ltal 1902-ben elind√≠tott v√°rosi villamosk√∂zleked√©s egyik vonala ugyanis a Keleti p√°lyaudvart a Szentp√©terv√°r, √©s a III. Viktor Em√°nuel kir√°ly k√∂rutakon √°t a Ferenc J√≥zsef utc√°n kereszt√ľl vezett√©k az √ļj h√≠don √°t Tat√°rv√°ros fel√©.

Az 1906-ban √°tadott Hajho foly√≥n √°t√≠vel√Ķ vash√≠d. A h√°tt√©rben jobbra az Osztr√°k-Magyar Monarchia f√Ķkonzul√°tusi √©p√ľletei (Fot√≥: 022tj.net)
Az 1906-ban √°tadott Hajho foly√≥n √°t√≠vel√Ķ vash√≠d. A h√°tt√©rben jobbra az Osztr√°k-Magyar Monarchia f√Ķkonzul√°tusi √©p√ľletei (Fot√≥: 022tj.net)

Az infrastruktu√°lis fejleszt√©seknek k√∂sz√∂nhet√Ķen az Osztr√°k utca ment√©n alakult ki a koncesszi√≥s z√≥na √ļj √ľzleti negyede. A kor√°bban a rakpart ment√©n √°tadott h√°rom rakt√°r mell√© t√∂bbnyire egyszintes, a monarchia √©p√≠t√©szet√©re jellemz√Ķ eklektikus √©s historiz√°l√≥ st√≠lusban meg√©p√≠tett balkonokkal tagolt k√∂z√©prizalitos h√°zak √©p√ľltek eg√©szen az olasz ter√ľletig.

A takaros ingatlanokba nemcsak teapiacokat, boltokat, √°ruh√°zakat, √©ttermeket √©s k√°v√©h√°zakat √ľzemeltettek az ott √©l√Ķk, hanem egy mozit is. (A francia, az angol √©s a n√©met negyedekben ez id√Ķ alatt fasorokkal szeg√©lyezett √∂t-hatszintes b√©rh√°zakat, valamint P√°rizs, London √©s Berlin nagys√°g√°t √©s sz√©ps√©g√©t visszaid√©z√Ķ palot√°kat, vill√°kat √©s luxushoteleket adt√°k √°t. A szomsz√©dos olasz negyedben ekkoriban m√°r kaszin√≥, f√≥rum, v√°s√°rcsarnok, eur√≥pai szint√Ľ sz√≠nh√°z √©s t√∂bb pirosl√°mp√°s h√°z is m√Ľk√∂d√∂tt.)

A t√∂bbi nemzet gyarmat√°hoz k√©pest szer√©nyebb k√ľllem√Ľ osztr√°k-magyar koncesszi√≥s ter√ľleten √©p√ľl√Ķ ingatlanokat nem B√©cs vagy Budapest finansz√≠rozta, hanem az itt √©l√Ķ - a v√°mszabadter√ľlet miatt meggazdagod√≥- k√≠nai keresked√Ķk √©s k√©zm√Ľvesek. Szuk G√©za, a Ganz gy√°r f√Ķm√©rn√∂ke tal√°n pont emiatt panaszkodott 1904-ben a Vas√°rnapi √öjs√°g has√°bjain a „mi kis Khin√°nk” cikk√©ben, hogy „nem √°rtana, ha a t√∂bbi nagyhatalom p√©ld√°j√°ra mi is kihaszn√°ln√©k telep√ľnket kereskedelmi cz√©lok el√Ķmozd√≠t√°s√°ra.( …)

M√≠g az √∂sszes nagyhatalmak a telep√≠tv√©nyeket csak b√©rlik a Khinaiakt√≥l, addig a mi telep√≠tv√©ny√ľnk az osztr√°k-magyar monarkhia tulajdon√°t k√©pezi, mi azt elfoglaltuk; csakis a mag√°ntulajdon tekintet√©ben t√∂rt√©nt megegyez√©s. Ha ugyanis mag√°n√©p√ľletekre, vagy telkekre van sz√ľks√©g, azt nek√ľnk ki kell saj√°t√≠tanunk s a kisaj√°t√≠t√°si √∂sszegek a h√°zak fekv√©se szerint vannak meg√°llap√≠tva. A nyilv√°nos √©p√ľleteket, templomokat egyszer√Ľen elvett√ľk, ezek a mieink.”
A sárkány csókja: kínai hadurak kedvelt magyar városa

A f√Ķm√©rn√∂k sir√°nkoz√°s√°nak valamelyest ellentmond Tiencsin v√°ros turisztikai honlapj√°nak t√∂rt√©nelmi ismertet√Ķje. A site szerint az osztr√°k-magyar koncesszi√≥s ter√ľleten 1902-re m√°r t√∂bb osztr√°k √©p√≠t√©szeti √≠zl√©snek megfelel√Ķ vill√°t is √°tadtak. A Budapest utc√°ban p√©ld√°ul egy komplett kis R√≥zsadomb √©p√ľlt fel egy √©v alatt, amit a mandzsu cs√°sz√°rs√°ggal el√©gedetlen, ez√©rt a Duna-menti monarchia mened√©kjog√°t, majd √°llampolg√°rs√°g√°t √©lvez√Ķ gazdag √©szaki k√≠nai hadurak √©p√≠ttettek √©s finansz√≠roztak.

Ezeknek az √©p√ľleteknek a t√∂bbs√©ge k√∂z√©prizalitos, tet√Ķteres emeletes csal√°di h√°z volt, amelyeknek a f√Ķhomlokzat√°t vagy hossz√ļ l√©pcs√Ķn megk√∂zel√≠thet√Ķ h√°rom f√©lk√∂r√≠ves z√°r√≥d√°s√ļ bej√°raton, vagy az erk√©ly alatt √°rk√°dokkal tagolt kocsifelhajt√≥kon lehetett megk√∂zel√≠teni. 1902-ben a Ferenc J√≥zsef utca √©szaki r√©sz√©n √°tadt√°k a szint√©n egyemeletes verand√°val kib√Ķv√≠tett, √°m egy √©rdekes, semmilyen funkci√≥t be nem t√∂lt√Ķ csonka toronnyal rendelkez√Ķ tiszti kaszin√≥t is. Az √©p√ľlet anyagi h√°tter√©t nem a b√©csi Had√ľgyminiszt√©rium, hanem a konzul√°tus gazd√°lkodta ki.

Az egykori tiencsini Budapest utcában kínai hadurak által épített villák napjainkban (Fotó: Panoramio.com)
Az egykori tiencsini Budapest utcában kínai hadurak által épített villák napjainkban (Fotó: Panoramio.com)

√Črdekes, hogy a magyarokon k√≠v√ľl z√°rtk√∂r√Ľ tiszti klubot a n√©metek √©s az angolok √©p√≠tettek csak fel a v√°rosban. (A jap√°n megsz√°ll√°s alatt egy√©bk√©nt a monarchia tiszti kaszin√≥ja Nagy √Čszaki Hotel n√©ven mened√©ket biztos√≠tott a k√©mnek titul√°lt Mej Lanfang pekingi operacsillagnak.) 1907-t√Ķl a v√°rosi hivatal elkezdte a sz√ľlet√©sek, h√°zass√°gok √©s a hal√°loz√°sok anyak√∂nyvezet√©s√©t is. K√©t houtong √©p√ľletben megindult az √°ltal√°nos iskolai oktat√°s, illetve egy harmadik √©p√ľletben a k√©t√©ves szakk√©pz√Ķ iskola is, ahol a matematika mellett a k√∂telez√Ķ nyelvoktat√°s nem a n√©met vagy a magyar volt, hanem az angol.

Az 1908-ban √ļj f√Ķkonzulnak megv√°lasztott vil√°gh√≠r√Ľ Erwin Ritter von Zach sinol√≥gus √ļj konzuli √©p√ľleteket √©p√≠ttetett a monarchia tiencsini birtok√°n, amit v√©gre valah√°ra B√©cs finansz√≠rozott. A k√©t szomsz√©dos konzolos √©p√ľletet a Ferenc J√≥zsef utca √©s az Osztr√°k rakpart keresztez√Ķd√©s√©be, a kor√°bban √°tadott √ļj h√≠d t√∂v√©ben √©p√≠tett√©k fel. Mind a k√©t villa csonkag√ļla tet√Ķben v√©gz√Ķd√Ķ k√∂z√©prizalitos, halpikkely alak√ļ cserepekkel lefedett √©p√≠tm√©ny volt. A kast√©lyszer√Ľ t√©gla√©p√ľletek f√Ķhomlokzatai nem a Haine foly√≥ra, hanem √©szak fel√© n√©ztek.

A f√Ķkonzul√°tus √©p√ľletei √∂sszesen 1200 n√©gyzetm√©teresek voltak, a hozz√°juk csatolt diplomatakert ter√ľlete pedig meghaladta a 7 hekt√°rt! (B√©cs egy√©bk√©nt 1923-ban mind a k√©t √©p√ľletet eladta a k√≠nai korm√°nynak, akik az ingatlanokat tov√°bb√©rt√©kes√≠tett√©k Dun Ji Jin Zhai selyemkeresked√Ķnek. A g√©pkocsibej√°r√≥k kialak√≠t√°sa √©rdek√©ben ekkor alak√≠tott√°k √°t teljesen az √©p√ľltek f√Ķhomlokzat√°t. A v√°rost √©rt 1976-os f√∂ldreng√©s sor√°n s√ļlyosan megrong√°l√≥dott d√©lebbre fekv√Ķ √©p√ľletet lebontott√°k, az √©szakabbra fekv√Ķ ingatlant k√≠nai √≠zl√©s szerint „nyugatiasan” fel√ļj√≠tott√°k. Az egykori konzul√°tusban jelenleg egy √©tterem m√Ľk√∂dik.)
Osztr√°k √°llampolg√°r volt K√≠na els√Ķ eln√∂ke

Az osztr√°k-magyar koncesszi√≥s ter√ľlet tal√°n legszebb √©p√ľlete az Osztr√°k rakparton 1918-ban √°tadott √ļgynevezett J√ľan-√©p√ľlet volt, amit a Ce-hszi cs√°sz√°rn√Ķ hatalm√°nak megd√∂nt√©s√©ben akt√≠v szerepet v√°llal√≥ J√ľan Si-kaj had√ļr kezdett el Ausztria √°llampolg√°rak√©nt √©p√≠ttetni 1908-ban.Az Alpok vill√°ira hajaz√≥ h√°romszintes 54 szob√°s villa terv√©t a Tiencsinben m√Ľk√∂d√Ķ N√©met-Brit √Čp√≠t√©szbizotts√°g tagjai k√©sz√≠tett√©k el. A megrendel√Ķ k√©r√©s√©re a m√©rn√∂k√∂k direkt nem alkalmazhatt√°k a feng-shui elveit a Hajho-parti 2089 n√©gyzetm√©teres √©p√ľlet megtervez√©s√©n√©l.

Osztr√°k √°llampolg√°rs√°got szerzett els√Ķ k√≠nai k√∂zt√°rsas√°gi eln√∂k, majd cs√°sz√°rr√° koron√°zott J√ľan Si-kaj osztr√°k st√≠lus√ļ vill√°ja napjainkban (Fot√≥: Panoramio.com)
Osztr√°k √°llampolg√°rs√°got szerzett els√Ķ k√≠nai k√∂zt√°rsas√°gi eln√∂k, majd cs√°sz√°rr√° koron√°zott J√ľan Si-kaj osztr√°k st√≠lus√ļ vill√°ja napjainkban (Fot√≥: Panoramio.com)

Az „L” alaprajz√ļ √©p√ľlet k√∂z√©ppontj√°ban egy karcs√ļ torony osztotta kett√© a neobarokk st√≠lus√ļ tet√Ķteret, amit az id√Ķk√∂zben a K√≠nai K√∂zt√°rsas√°g els√Ķ eln√∂k√©nek kinevezett J√ľan Si-kaj egy mag√°nk√≥rh√°zzal √©s egy emeleti sziklakerttel is kib√Ķv√≠ttetett. (√Črdekes momentum, hogy Si-kaj akkor sem mondott le osztr√°k √°llampolg√°rs√°g√°r√≥l, amikor 1915-ben a demokratikus eszm√©ket megunva cs√°sz√°rr√° ki√°ltatta ki mag√°t.) Tal√°n a p√°lfordul√°s k√∂vetkezm√©nye, hogy az cs√°sz√°r az √©p√ľlet m√°sodik emelet√©t egy titkos vasl√©pcs√Ķvel √∂sszek√∂t√∂tte a pinc√©vel, hogy onnan a kert alatt ki√©p√≠tett alag√ļton gyorsan elhagyhassa az √©p√ľletet.
Hajho hej jó! Végjáték Duna-parti módra

Mivel a t√∂bbi nagyhatalommal ellent√©tben B√©cs √©s Budapest nem t√°mogatta anyagilag k√≠nai koncesszi√≥j√°t, √≠gy az osztr√°k-magyar ter√ľlet Tiencsin leglassabban fejl√Ķd√Ķ gyarmat√°nak sz√°m√≠tott. A kol√≥nia kereskedelm√©b√Ķl befolyt p√©nzt √≠gy nem is utalt√°k vissza a f√Ķkonzulok a Duna-medence f√Ķv√°rosainak, hanem automatikusan a gyarmat-negyed fenntart√°s√°ra ford√≠tott√°k.

Probl√©m√°t okozott az is, hogy a kor√°bban j√≥ adotts√°g√ļ ter√ľletnek gondolt v√≠zparti ker√ľletet a S√°rga-tengerr√Ķl a Hajho foly√≥ba bekanyarod√≥ 1200-1400 tonna v√≠zkiszor√≠t√°s√ļ haj√≥k a sek√©ly mederm√©lys√©g miatt, csak a francia koncesszi√≥ ter√ľlet√©ig tudtak eljutni-, tov√°bb, √≠gy a magyar negyedig m√°r nem. Komolyabb m√©ret√Ľ kik√∂t√Ķ √≠gy nem is √©p√ľlhetett az Osztr√°k rakpart ment√©n. Szint√©n probl√©ma volt, hogy a dualista √°llam a t√∂bbi nagyhatalommal ellent√©tben nem rendelkezett jelent√Ķs kereskedelmi tengeri flott√°val – √≠gy az 1908-t√≥l 1912-ig f√Ķkonzuli teend√Ķket ell√°t√≥ Miloslav Kobr, majd az 1917-ig hivatalban l√©v√Ķ Hugo Schumpeter nem tudta elsz√°ll√≠ttatni Eur√≥p√°ba az itt felhalmozott term√©nyeket.

A budai vár kupoláját utánzó lakópark
A budai vár kupoláját utánzó lakópark (Fotó: Falanszter.blog.hu)

Tet√©zte a bajokat, hogy a magyar gyarmat f√∂l√∂tt √©szakra a k√≠naiak t√∂bb gy√°rat is felh√ļztak a frissen √°tadott K√∂zponti p√°lyaudvaruk k√∂rny√©k√©n-, √≠gy a magyar ter√ľletr√Ķl sz√©p lassan elindult a k√≠nai kiv√°ndorl√°s a szomsz√©dos v√°rosr√©sz fel√©. Az 1910-es n√©psz√°ml√°l√°si adatok szerint a kol√≥nia lakoss√°ga n√©gy √©v alatt 25.744 f√Ķr√Ķl 14.946 f√Ķre cs√∂kkent. A gazdas√°gi egyens√ļlyt csak a kiv√°ndorl√°s miatt eln√©ptelened√Ķ, ez√©rt a magyar koncesszi√≥s ter√ľletet Tiencsin villaker√ľlet√©v√© form√°l√≥ hadurak p√©nzt√°rc√°ja √©s √©p√≠tkez√©sei mentett√©k meg.

A mandzsu Csing-dinasztia birodalom megd√∂nt√©s√©re, majd a ker√ľlet lak√≥j√°b√≥l eleinte k√∂zt√°rsas√°gi eln√∂kk√©, majd cs√°sz√°rr√° koron√°zott J√ľan Si-kaj megbuktat√°s√°ban a magyar gyarmaton szervez√Ķd√Ķ hadurakb√≥l, korm√°nyz√≥kb√≥l √©s politikusokb√≥l √°ll√≥ √ļgynevezett Ju Gong-oszt√°ly ugyanis jobban prefer√°lta B√©cs √©s Budapest ny√ļjtotta laza lehet√Ķs√©geket, mint a szigor√ļbb londonit, vagy p√°rizsit.

Mivel 1917. augusztus 14-√©n Peking had√ľzenetet k√ľld√∂tt B√©csnek, √≠gy az Osztr√°k-Magyar Monarchia k√≠nai gyarmat√°ra mindenfajta ellen√°ll√°s n√©lk√ľl bemas√≠rozhatott az √°zsiai orsz√°g hadserege. Peking ellenben a gazdas√°gi v√°ls√°g elker√ľl√©se miatt tov√°bb√ľzemeltette a k√ľl√∂nleges jogk√∂rrel rendelkez√Ķ koncesszi√≥t. Ausztria a tiencsini ter√ľletet jogilag az 1919-es saint-germaini b√©ke, Magyarorsz√°g pedig az 1920-as trianoni b√©kedikt√°tum sor√°n vesztette el.
√öj Magyarorsz√°g a Hajho-partj√°n

Amire B√©cs √©s Budapest 100 √©vvel ezel√Ķtt csak √°lmodott, azt most meg√©p√≠tette Peking. A rohamosan fejl√Ķd√Ķ k√≠nai gazdas√°g k√∂vetkezm√©nyek√©nt 2005. j√ļlius 20-√°n Tiencsinben kihirdett√©k a Hajho foly√≥ belv√°rosi szakasz√°nak teljes 15 √©v alatt elv√©gzend√Ķ revitaliz√°ci√≥j√°t, amely a kor√°bbi nyolc nemzet birtokolt koncesszi√≥s v√°rosr√©szekb√Ķl 955 ezer n√©gyzetkilom√©ternyit √ļj√≠tott fel, b√Ķv√≠tett ki.

A hat√≥s√°gok 615 √©p√ľletet nyilv√°n√≠tottak m√Ľeml√©knek. Mivel a t√∂rt√©nelmi viszontags√°gok miatt pont a Belv√°rost elfoglal√≥ egykori osztr√°k-magyar ter√ľleten maradt fent a legkevesebb m√Ľeml√©k, √≠gy a V√°rosi Tan√°cs √ļgy d√∂nt√∂tt, hogy egy osztr√°k-magyaros hangulat√ļ modern negyedet zsaluztat majd ki rekordgyorsas√°ggal. Az egykori Z√°ra utca el√Ķtt egy 4700 n√©gyzetm√©ter nagys√°g√ļ heged√Ľ alak√ļ barokkosan ny√≠rt lombokkal tagolt parkot alak√≠tottak ki a k√≠naiak, amely nem titkoltan a Hofburg kertj√©t pr√≥b√°lja leut√°nozni kicsiben.

Az √ļj osztr√°k st√≠lus√ļ katolikus templom a volt f√Ķkonzultus mellett (Fot√≥: Falanszter.blog.hu)

Itt kapott helyt egy h√°rom m√©ter magas, az Erzs√©bet t√©ri sz√∂k√Ķk√ļtra er√Ķsen hajaz√≥ 14 m√©ter sz√©les d√≠szk√ļt, a Duna-menti monarchi√°hoz valamilyen m√≥d k√∂thet√Ķ k√©t √©s f√©l m√©ter magas zeneszerz√Ķk (Beethoven, Strauss, Liszt, Bach √©s Haydn) szobrai, valamint az az aranyozott kupol√°j√ļ zenepavilon, ahol az el√Ķbb eml√≠tett muzsikusok n√≥t√°i csengenek fel, ha le√ľl√ľnk a fedett l√≥c√°ra. Picivel arr√©bb a budai v√°r II. vil√°gh√°bor√ļ ut√°n kapott kupol√°j√°t lem√°sol√≥, k√≠naiasan elnagyolt √©s ar√°nytalan t√ľmpanokat, balusztr√°dokat felvonultat√≥ osztr√°kos-olaszos-magyaros foly√≥parti luxus-lak√≥parkja ny√ļjt√≥zkodik el.

B√°rmelyik alf√∂ldi falu √≠ny√©re lenne az az egyhaj√≥s r√≥mai katolikus templom, amit az egykori f√Ķkonzul√°tus mellett √©p√≠tettek fel az hajdanvolt Ferenc J√≥zsef utca v√©g√©ben. B√°r Tiencsinben egyre jobban fogyatkozik a kereszt√©nyek sz√°ma, a v√°ros az elnagyolt rokok√≥s elemeket mag√°n hordoz√≥ templomot Magyarorsz√°g egyik b√ľszkes√©g√©nek tartja. Hogy Ausztria se maradjon sz√©gyenben, az egykori f√Ķkonzul√°tus foly√≥parti falszakasz√°ra egy n√©gy m√©ter magas gipszb√Ķl kivakolt Strauss domborm√Ľvet kapott. A h√≠rek szerint a fel√ļj√≠t√°s el√Ķtt √°ll√≥ tiszti kaszin√≥ el√©, egy v√°gt√°z√≥ husz√°rszobor ker√ľl majd.
Link

HozzŠszůlŠsok


Mťg nem kŁldtek hozzŠszůlŠst

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.