No meg a zĂśmĂźk zsidĂł is..., de ezen mi mĂĄr rĂŠg nem csodĂĄlkozunk, ugye? TĂśbb mint ezer nĂĄcit alkalmaztak az amerikai titkosszolgĂĄlatok a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş vĂŠgĂŠtĂľl egĂŠszen a 90-es ĂŠvekig. Sok kettĂľs ĂźgynĂśk is volt kĂśzĂśttĂźk.

Az MTI hĂ­re szerint a The New York Times olyan levĂŠltĂĄri adatokra hivatkozva Ă­rta meg mindezt, amelyek titkosĂ­tĂĄsĂĄt a kĂśzelmĂşltban oldottĂĄk fel.

A lap szerint azt korábban is lehetett tudni, hogy a Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA), a Szövetségi Nyomozó Iroda(FBI) és a katonai hírszerzés zsoldjában szolgáltak nácik és kelet-európai kollaboránsok, ám az amerikai kormány a legfrissebb adatok fényében sokkal többet alkalmazott közülük, mint amennyit korábban feltételezni lehetett, sõt, egyes esetekben a szakszolgálatok még egy fél évszázaddal a háború után is megpróbálták leplezni a velük való kapcsolataikat. További dokumentumok titkosításának feloldása után a The New York Times szerint a mostaninál is több együttmûködõre derülhet fény az amerikai szerveknél.

Az 50-es ĂŠvekben J. Edgar Hoover, az FBI ĂŠs Allen Dulles, a CIA igazgatĂłja, valamint mĂĄs amerikai biztonsĂĄgi szervek vezetĂľi Ăşgy gondoltĂĄk, hogy a volt nĂĄciknak a szovjetekkel szembeni hĂ­rszerzĂŠsi ĂŠrtĂŠke nagyobb sĂşllyal esik a latba az „erkĂślcsi tĂŠvedĂŠsĂźknĂŠl”, vagy az ĂĄltaluk esetenkĂŠnt elkĂśvetett hĂĄborĂşs bĂťnĂśknĂŠl. Hoover, aki szemĂŠlyesen hagyta jĂłvĂĄ nĂŠhĂĄny nĂĄci informĂĄtor alkalmazĂĄsĂĄt, „szovjet propagandĂĄnak” minĂľsĂ­tette a hĂĄborĂşs atrocitĂĄsokkal kapcsolatos vĂĄdakat, Dulles pedig a dokumentumok tanĂşsĂĄga szerint Ăşgy vĂŠlekedett, hogy a „mĂŠrsĂŠkelt” nĂĄcik „hasznosak lehetnek” Amerika szĂĄmĂĄra.
ZsidĂłkat Ăśltek, majd az amerikaiaknak kĂŠmkedtek

Otto von Bolschwing, aki a lap szerint az Ăşgynevezett vĂŠgsĂľ megoldĂĄsĂŠrt - Ă­gy a magyar zsidĂłk szĂĄzezreinek halĂĄltĂĄborokba valĂł deportĂĄlĂĄsĂĄĂŠrt - felelĂľs Adolf Eichmann mentora ĂŠs egyik fĂľ munkatĂĄrsa volt, s akit a CIA eurĂłpai kĂŠmkedĂŠsre szerzĂľdtetett, majd, mintegy jutalomkĂŠnt, 1954-ben New Yorkban telepĂ­tett le, a CIA-hoz fordult segĂ­tsĂŠgĂŠrt, amikor izraeli ĂźgynĂśkĂśk ArgentĂ­nĂĄban foglyul ejtettĂŠk Eichmannt.

Maga az amerikai hĂ­rszerzĂŠs is aggĂłdott amiatt, hogy nyilvĂĄnossĂĄgra kerĂźlhet a Bolschwing ĂŠs az Eichmann kĂśzĂśtti kapcsolat. 1961-ben az ĂźgynĂśksĂŠg arrĂłl biztosĂ­totta az exnĂĄcit, hogy az sosem fog kiderĂźlni. Bolschwing ezutĂĄn kĂŠt ĂŠvtizeden ĂĄt hĂĄborĂ­tatlanul ĂŠlt, mĂ­gnem 1981-ben, nĂŠhĂĄny hĂłnappal a halĂĄla elĂľtt lemondott az amerikai ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgĂĄrĂłl.

1980-ban az FBI mĂŠg az amerikai igazsĂĄgĂźgyi minisztĂŠrium nĂĄcivadĂĄszai elĂľtt is elhallgatta, hogy mit tud 16 olyan nĂĄcirĂłl, akik kĂśzĂźl 11 korĂĄbban, 5 pedig mĂŠg akkor is aktĂ­v informĂĄtora volt.1994-ben, amikor az amerikai igazsĂĄgĂźgyi minisztĂŠrium Bostonban eljĂĄrĂĄst indĂ­tott a litvĂĄn Aleksandras Lileikis ellen, akinek a CIA aktĂĄi szerint is kĂśze volt 60 ezer zsidĂł legĂŠppuskĂĄzĂĄsĂĄhoz, az ĂźgynĂśksĂŠg egy ĂźgyvĂŠd kĂśzvetĂ­tĂŠsĂŠvel prĂłbĂĄlt meg nyomĂĄst gyakorolni az ĂźgyĂŠszekre.
Volt nĂĄcik, mint kettĂľs ĂźgynĂśkĂśk

A lap szerint a hideghĂĄborĂş ĂŠveiben Maryland ĂĄllamban az amerikai hadsereg volt nĂĄci tiszteket kĂŠpzett ki a SzovjetuniĂł elleni invĂĄziĂłra. Connecticut ĂĄllamban egy volt nĂĄci fegyĂľr a CIA megbĂ­zĂĄsĂĄbĂłl azt tanulmĂĄnyozta, hogy vajon hordoznak-e titkos Ăźzenetet a kommunista blokk orszĂĄgai ĂĄltal kibocsĂĄtott postai bĂŠlyegek. VirginiĂĄban „Hitler egy vezetĂľ tanĂĄcsadĂłja” titkos eligazĂ­tĂĄsokat tartott szovjet Ăźgyekben. NĂŠmetorszĂĄg szovjet megszĂĄllĂĄsi ĂśvezetĂŠben volt SS-tisztek fektettek le a hĂ­rszerzĂŠs ĂĄltal hasznĂĄlt kĂĄbeleket ĂŠs figyeltĂŠk meg a vasĂşti forgalmat.

A feloldott titkosĂ­tĂĄsĂş hĂ­rszerzĂŠsi ĂŠrtĂŠkelĂŠsekbĂľl ugyanakkor az is kiderĂźlt, hogy a nĂĄci kĂŠmek nem ritkĂĄn alkalmatlannak, mi tĂśbb, olykor megrĂśgzĂśtt hazudozĂłnak, csalĂłnak, sikkasztĂłnak, nĂŠhĂĄny esetben pedig szovjet kettĂľs ĂźgynĂśknek bizonyultak.
Link