Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Az észak-amerikai indiánok tragédiája.


Az észak-amerikai indiánok tragédiája

A Holokauszt √©s T√°rsadalmi Konfliktusok Program honlapj√°n (htkp.org) olvashat√≥ egy √∂sszefoglal√≥ √≠r√°s az √©szak-amerikai indi√°nok trag√©di√°j√°r√≥l. √ćme:
Az √©szak-amerikai indi√°nok nem hoztak l√©tre hatalmas birodalmakat, gigantikus √©p√ľletekkel telezs√ļfolt √≥ri√°si v√°rosokat, mint a k√∂z√©p- √©s d√©l-amerikaiak. A mai Kanada √©s USA ter√ľlet√©n t√∂bb sz√°z indi√°n t√∂rzs √©lt. M√≠g az USA d√©l-nyugati (p√©ld√°ul Kalifornia) √©s d√©l-keleti (p√©ld√°ul Florida) ter√ľletein √©s Kanad√°ban els√Ķsorban letelepedett, f√∂ldm√Ľvel√Ķ t√∂rzsek √©ltek, addig a kontinens k√∂zep√©n a s√≠ks√°gi indi√°nok nomadiz√°l√≥ pr√©rikult√ļr√°ja volt jellemz√Ķ. Sem kultur√°lis, sem f√∂ldrajzi, sem t√∂rt√©neti √©rtelemben nem besz√©lhet√ľnk teh√°t egys√©ges √©szak-amerikai indi√°n sorsr√≥l, m√©g akkor sem, ha valamennyi t√∂rzs √©lete dr√°maian megv√°ltozott a feh√©r ember √©rkez√©s√©vel.
Az amerikai francia gyarmatok
Az els√Ķ angol (John Cabot) 1497-ben, az els√Ķ francia (Jacques Cartier) 1534-ben l√©pett a mai Kanada ter√ľlet√©re. A korai kincsvad√°sz exped√≠ci√≥k kudarc√°t k√∂vet√Ķen √©vtizedekre megsz√Ľnt az eur√≥pai jelenl√©t. 1608-ban a francia felfedez√Ķ, Samuel de Champlain megalap√≠totta Qu√©bec v√°ros√°t. A k√∂vetkez√Ķ √©vekben a franci√°k az algonkin nyelvcsal√°dhoz tartoz√≥ bar√°ti indi√°nok oldal√°n t√∂bbsz√∂r meg√ľtk√∂ztek a t√©rs√©g legharciasabb, √∂t nemzetb√Ķl √°ll√≥ t√∂rzssz√∂vets√©g√©vel, az irok√©zekkel. √ēk a mai USA keleti partj√°n l√©trej√∂tt angol gyarmatok, illetve Kanada k√∂z√∂tti sz√Ķrmekereskedelmi √ļtvonalakat akart√°k ellen√Ķrz√©s√ľk al√° vonni. A New Yorkot alap√≠t√≥ hollandokt√≥l √©s az angolokt√≥l v√°s√°rolt l√Ķfegyverekkel felszerelve a riv√°lis t√∂rzsek eg√©sz sor√°t irtott√°k ki, vagy √Ľzt√©k el lak√≥hely√ľkr√Ķl. A m√©sz√°rl√°sokban b√Ķvelked√Ķ indi√°n belh√°bor√ļ sor√°n az irok√©zek gyakran t√°madtak francia telep√ľl√©sekre. Megtorl√°sul a franci√°k az irok√©z t√∂rzster√ľlet√©n elpuszt√≠tott√°k a term√Ķf√∂ldeket, √©s ezzel √©hhal√°lra √≠t√©lt√©k az indi√°nokat. A konfliktussorozat kisebb sz√ľnetekkel az 1701-ben megk√∂t√∂tt √ļn. Nagy B√©k√©ig tartott. Az √©vsz√°zados h√°bor√ļban legt√∂bbet a franci√°kkal j√≥ viszonyt √°pol√≥ t√∂rzsek szenvedtek: √Ķk t√∂megesen pusztultak a bar√°ti eur√≥paiakt√≥l elkapott j√°rv√°nyokban (himl√Ķ, t√≠fusz, kanyar√≥), mik√∂zben az ellens√©ges irok√©z irt√≥hadj√°ratok is ritk√≠tott√°k soraikat. Az egyik ilyen t√∂rzs a huron volt: 1600-ban (teh√°t Champlain √©rkez√©se el√Ķtt) 35 ezren voltak, 40 √©v alatt sz√°muk 10 ezerre olvadt.
A franci√°k nem csup√°n Kanad√°ban voltak jelen a kontinensen, hanem d√©l-keleten is fontos poz√≠ci√≥kkal rendelkeztek. A mai Mississippi √©s Alabama ter√ľlet√©n √©lt a nacsez indi√°nok n√©pe. A betelep√ľl√Ķ franci√°kkal el√Ķsz√∂r 1716-ban, majd 1722-ben keveredtek harcba. A nacsezek sz√°ma a franci√°kt√≥l elkapott betegs√©gek k√∂vetkezt√©ben 15 √©v alatt a fel√©re cs√∂kkent. 1729 v√©g√©n az indi√°nok meglepet√©sszer√Ľen lerohantak egy francia telep√ľl√©st √©s 230 francia f√©rfit, n√Ķt √©s gyermeket lem√©sz√°roltak, a t√∂bbieket pedig elhurcolt√°k rabszolg√°nak. A t√∂megm√©sz√°rl√°s √°ltal√°nos d√∂bbenetet okozott, √©s v√©res bossz√ļt eredm√©nyezett. 1733-ban a francia csapatok √©s a vel√ľk sz√∂vets√©ges csokt√≥ indi√°nok megtorl√≥ h√°bor√ļt ind√≠tottak a nacsezek ellen. Mintegy 1000 indi√°nt meg√∂ltek, 400-at pedig elfogtak. √ēket hamarosan eladt√°k rabszolg√°nak a karibi szigetvil√°g spanyol √ľltetv√©nyeire. A kev√©s t√ļl√©l√Ķ bar√°ti t√∂rzsekhez menek√ľlt √©s ezzel a nacsez n√©p l√©nyegileg megsz√Ľnt l√©tezni.
A 18. sz√°zadban a franci√°k √©s a britek elkeseredett h√°bor√ļkat folytattak egym√°ssal Kanad√°√©rt. A v√°ltakoz√≥ sikerrel zajl√≥ k√ľzdelem az 1754-ben kit√∂rt √ļn. h√©t√©ves h√°bor√ļval √©rt a cs√ļcspontj√°ra. A harcok sor√°n mindk√©t f√©l oldal√°n sz√∂vets√©ges indi√°nok harcoltak, akik egy-egy gy√Ķztes csata ut√°n gyakran megskalpolt√°k √©s lem√©sz√°rolt√°k a foglyokat. 1757-ben a k√∂r√ľlz√°rt brit csapatok szabad t√°voz√°s fej√©ben √°tadt√°k a William Henry er√Ķd√∂t az ostroml√≥ franci√°knak. A franci√°kkal sz√∂vets√©ges indi√°nok azonban r√°t√°madtak az elvonul√≥ angolokra √©s mintegy 300 embert, k√∂zt√ľk n√Ķket √©s gyermekeket m√©sz√°roltak le.
A sors s√∂t√©t ir√≥ni√°ja, hogy a fosztogat√≥ indi√°n harcosok a brit halottakt√≥l himl√Ķfert√Ķz√©st kaptak, √©s a zs√°km√°ny mellett a hal√°los k√≥rt is hazavitt√©k falvaikba. A kanadai indi√°n telep√ľl√©sek egy r√©sze hamarosan eln√©ptelenedett a t√∂meges j√°rv√°nyok miatt. A brit er√Ķf√∂l√©ny hossz√ļ t√°von gy√Ķzedelmeskedett: 1760-ra elesett francia Kanada, √©s a h√°bor√ļt k√©s√Ķbb lez√°r√≥ b√©k√©ben Franciaorsz√°g elvesz√≠tette √©szak-amerikai h√≥d√≠t√°sait.

Az amerikai angol gyarmatok
Az els√Ķ angol telepesek a 16. sz√°zad v√©g√©n jelentek meg a mai Virginia partjain√°l. Az idegen kontinensen t√∂lt√∂tt els√Ķ nyomor√ļs√°gos √©vek sor√°n a k√∂rnyez√Ķ indi√°n t√∂rzsek mentett√©k meg √Ķket az √©hhal√°lt√≥l. 1616-ban angol tenger√©szek j√°rv√°nyt hurcoltak be, amely n√©h√°ny √©v alatt a t√©rs√©gben √©l√Ķ, az algonkin-nyelvcsal√°dhoz tartoz√≥ mintegy 100 ezer indi√°n 50-75%-√°t elpuszt√≠totta. A visszaeml√©kez√©sek szerint az eln√©ptelenedett indi√°n telep√ľl√©seken hegyekben √°ll√≥,, temetetlen holttestekr√Ķl egy angol szemtan√ļnak a jeruzs√°lemi Gologota-hegy jutott esz√©be.
Az els√Ķ virginiai angol telepesek √©s a pauhet√°n t√∂rzssz√∂vets√©g 1609 √©s 1644 k√∂z√∂tt h√°rom h√°bor√ļt v√≠vtak egym√°ssal. Az indi√°nok t√∂bbsz√∂r megt√°madt√°k a kol√≥nia k√∂zpontj√°t, Jamestownt, √©s t√∂bb sz√°z embert meg√∂ltek. Az angolok nem egyszer mocskos eszk√∂z√∂ket vetettek be: 1622-ben egy b√©ket√°rgyal√°son m√©rgezett viszkivel k√≠n√°lt√°k az indi√°nokat. 200 pauhet√°n meghalt, az 50 t√ļl√©l√Ķt karddal √∂lt√©k meg. Az √©vtizedes konfliktussorozat az indi√°nok teljes veres√©g√©vel z√°rult: f√∂ldjeiket n√©h√°ny rezerv√°tumt√≥l eltekintve elvett√©k, az egykor n√©pes pauhet√°n sz√∂vets√©g maradv√°nyai a kontinens belsej√©be h√ļz√≥dtak.
A 17. sz√°zad elej√©n az Angli√°ban √ľld√∂z√∂tt protest√°ns purit√°nok t√∂megesen menek√ľltek az amerikai gyarmatokra. Mivel a k√∂rny√©k eln√©ptelenedett, az els√Ķ √©vekben nem robbant ki konfliktus a f√∂ldre √©hes bev√°ndorl√≥k √©s az √Ķslakosok k√∂z√∂tt. A m√©lyen vall√°sos purit√°nok azonban len√©zt√©k a „pog√°ny” indi√°nokat. √ögy v√©lt√©k, hogy az √Ķslakosok elvesztett√©k term√©szetes tulajdonjogukat, mivel az Istent√Ķl kapott f√∂ldjeiken nem v√©geztek √©rdemi termel√Ķmunk√°t. Egyik purit√°n √≠gy fogalmazott: „ha teh√°t, hagyunk sz√°mukra elegend√Ķ [f√∂ldet], akkor a t√∂bbit jogosan elvehetj√ľk, mivel t√∂bb mint el√©g van bel√Ķle sz√°mukra √©s sz√°munkra is”. Mivel az indi√°nok nemigen akartak megkeresztelkedni a purit√°nok tudatosan elz√°rk√≥ztak „a vadakt√≥l”. Megtiltott√°k, hogy bel√©pjenek v√°rosaikba, √©s deport√°l√°ssal fenyegett√©k azokat az angolokat, akik l√Ķfegyvert adtak el nekik. A kereskedelmi √ľzletek sor√°n leitatt√°k √Ķket, egyszer√Ľ indi√°nokb√≥l f√Ķn√∂k√∂t kre√°ltak, majd szerz√Ķd√©st k√∂t√∂ttek, amelyben a „f√Ķn√∂k” m√°s t√∂rzs f√∂ldj√©t adta el. Ha a val√≥di tulajdonos tiltakozott, az angol b√≠r√≥s√°g el√Ķtt es√©lye sem volt a sz√°m√°ra kedvez√Ķ √≠t√©letre.
Amikor 1633-34-ben egy himl√Ķj√°rv√°ny indi√°nok ezreit √∂lte meg, a purit√°nok √ļgy v√©lt√©k, ez √ļjabb bizony√≠t√©k arra, hogy Isten √Ķket t√°mogatja a pog√°nyokkal szemben. 1637-ben egy telepes hal√°l√°nak √ľr√ľgy√©n r√°t√°madtak kereskedelmi riv√°lisaikra, a pekot t√∂rzsre. A pekotoknak semmi k√∂z√ľk sem volt a gyilkoss√°ghoz, m√©gis v√°lts√°gd√≠jat, gyermekt√ļszokat √©s a tettesek kiadat√°s√°t k√∂vetelt√©k t√Ķl√ľk. A kirobban√≥ h√°bor√ļban a purit√°n telepesekb√Ķl √©s indi√°nokb√≥l √°ll√≥ hader√Ķ megt√°madta a Mystic Fortn√°l l√©v√Ķ pekot t√°bort. Az √©p√ľleteket felgy√ļjtott√°k, a menek√ľl√Ķket – z√∂m√©ben n√Ķket √©s gyermekeket – legyilkolt√°k. A m√©sz√°rl√°s ut√°ni istentiszteleten a purit√°n sz√≥nok felsz√≥l√≠totta az √°h√≠tatos gy√ľlekezetet, mondjanak k√∂sz√∂netet Istennek, „hogy azon a napon 600 pog√°ny lelket k√ľldt√ľnk a pokolba”.
Az angolokkal ekkor m√©g sz√∂vets√©ges narraganszettek elborzadva figyelt√©k a pekotok legyilkol√°s√°t, √©s ker√ľlni kezdt√©k a feh√©reket. 1675-ben valaki meg√∂lt egy kereszt√©ny indi√°nt. A gyilkoss√°ggal a wampanoag t√∂rzset, a narraganszettek sz√∂vets√©geseit v√°dolt√°k. Az angolok tal√°lomra elfogtak √©s felakasztottak 3 wampanoagot √©s ezzel kirobbant a h√°bor√ļ. A k√©t t√∂rzs gerillataktik√°t alkalmazva h√≥napokig sikeresen harcolt a s√Ľr√Ľ erd√Ķkben. Sok telep√ľl√©st megt√°madtak √©s elpuszt√≠tottak. A veszt√©sre √°ll√≥ angolok v√©g√ľl a megoszt√°s taktik√°j√°hoz folyamodtak: az 1637-ben √ľld√∂z√∂tt pekotok bossz√ļt √°lltak egykori ellens√©geiken, a narraganszetteken √©s a mocsarakban rejt√Ķz√Ķ t√°borukhoz vezett√©k a feh√©reket, akik indi√°n n√Ķk √©s gyermekek sz√°zait m√©sz√°rolt√°k le. A t√ļl√©l√Ķket eladt√°k rabszolg√°nak a karibi spanyol gyarmatokra.

1728. m√°rcius 9-√©n a Yamassee n√©p megmaradt tagjait megt√°madta 250 carolina-i √∂nk√©ntes a floridai St. Augustine mellett. A Yamasee-ket menek√ľl√©s k√∂zben √©rte a t√°mad√°s, akik az ellen√ľk folytatott brit agresszi√≥ miatt k√©nyszer√ľltek √Ķseik f√∂ldj√©nek elhagy√°s√°ra.
Egy √©vsz√°zaddal k√©s√Ķbb, 1765-ben, a mai Michigan ter√ľlet√©n a h√©t√©ves h√°bor√ļban veres√©get szenved√Ķ franci√°k indi√°n sz√∂vets√©gesei fell√°zadtak √©s Pontiac f√Ķn√∂k vezet√©s√©vel ostrom al√° vett√©k az angol er√Ķd√∂ket. A szorult helyzetben l√©v√Ķ britek tudatosan primit√≠v biol√≥giai fegyvert vetettek be: Fort Pittn√©l az angol tisztek a h√≠ml√Ķk√≥rh√°zb√≥l sz√°rmaz√≥ zsebkend√Ķt √©s k√©t takar√≥t adtak a delav√°r harcosoknak aj√°nd√©kba. A kit√∂r√Ķ j√°rv√°nyban t√∂bb t√∂rzs is megtizedel√Ķd√∂tt.

Az Egyes√ľlt √Āllamok korai indi√°npolitik√°ja
A brit uralom ellen fell√°zadt amerikai gyarmatok ter√ľlet√©n a sikeres f√ľggetlens√©gi h√°bor√ļt k√∂vet√Ķen alakult meg az Amerikai Egyes√ľlt √Āllamok. A demogr√°fusok becsl√©sei szerint 1800-ban 600 ezer indi√°n √©lt a mai USA ter√ľlet√©n. 50 √©vvel alatt sz√°muk 400 ezerre cs√∂kkent, majd az indi√°nh√°bor√ļk v√©g√©n, 1890-ben tartott n√©pszavaz√°s szerint mind√∂ssze 248.253 f√Ķ volt.
Az indi√°n√ľgyek kezdetben a had√ľgyminiszter hat√°sk√∂r√©be tartoztak. Henry Knox, aki George Washington eln√∂k korm√°ny√°ban t√∂lt√∂tte be ezt a posztot, √ļgy v√©lte, hogy hossz√ļ t√°von az indi√°nok kult√ļr√°j√°nak megsemmis√≠t√©se vezethet hal√°sz√≥-vad√°sz√≥-gy√Ľjt√∂get√Ķ √©letm√≥djuk felad√°s√°hoz, a letelepedett farmer-√©letm√≥d elsaj√°t√≠t√°s√°hoz √©s az indi√°n n√©p megment√©s√©hez. Szerinte a telepesek folyamatos el√Ķrenyomul√°s√°val lehet√Ķs√©g ny√≠lik az √Ķslakosok beolvad√°s√°ra a t√∂bbs√©gi t√°rsadalomba, √©s √≠gy az indi√°nok is helyet kaphatnak az √ļj amerikai nemzetben. Ez az ideol√≥gia k√©ts√©gtelen√ľl tartalmazott civilizatorikus, a feh√©r ember fels√Ķbbrend√Ľs√©g√©b√Ķl kiindul√≥ elemeket, de semmik√©ppen sem tekintette c√©lj√°nak az indi√°nok kiirt√°s√°t. A gyakorlat azonban m√°shogy alakult.
1796-ban felfedeztek egy viszonylag hat√©kony himl√Ķellenes vakcin√°t. A fekete rabszolg√°k beolt√°s√°t meg is kezdt√©k, de az indi√°noknak tudatosan nem adtak az √©letment√Ķ gy√≥gyszerb√Ķl, mert √ļgy v√©lt√©k, hogy sz√°muk cs√∂kken√©se a k√∂z√©rdekre n√©zve √°ld√°sos. 1799-ben a hadseregnek kiadott parancs szerint a katon√°knak a telepesek sz√°m√°ra minden, a k√∂r√ľlm√©nyek √°ltal megengedett seg√≠ts√©get meg kellett adni. Ez a gyakorlatban az indi√°nokkal szembeni, b√°rmilyen √∂nk√©nyes fell√©p√©s enged√©lyez√©s√©vel volt egyenl√Ķ. B√°r a t√∂rv√©ny szerint az indi√°nok f√∂ldj√©t csak a sz√∂vets√©gi korm√°nyzat hozz√°j√°rul√°s√°val lehetett √©rt√©kes√≠teni, az 1790-es √©vekben a georgiai helyi korm√°ny hatalmas indi√°n ter√ľleteket adott el illeg√°lisan a saj√°t haszn√°ra.

A 19. század módszerei
Az indi√°n f√∂ldek elrabl√°sa √ļj lend√ľletet kapott, amikor az 1830-as √©vekben d√©l-nyugaton aranyat tal√°ltak, √©s kellett a f√∂ld a gombam√≥d szaporod√≥ (√©s fekete rabszolg√°k √°ltal m√Ľvelt) gyapot√ľltetv√©nyek sz√°m√°ra is. Andrew Jackson eln√∂k parancs√°ra ekkor eg√©sz n√©peket (kr√≠k, csokt√≥k, csikasz√≥k stb.) deport√°ltak a Mississippin t√ļlra. A j√≥r√©szt letelepedett, saj√°t √≠rott abc-t megalkot√≥, bar√°ti csiroki t√∂rzsnek 1832-ben kellett √ļtra kelnie. A korm√°ny l√©p√©se jogellenes volt, a Legfels√Ķbb B√≠r√≥s√°g egy hat√°rozata √©rtelm√©ben ugyanis a csirokik megtarthatt√°k volna Alabam√°ban, Tennesseeben, Georgi√°ban √©s √Čszak-Karolin√°ban elter√ľl√Ķ f√∂ldjeiket. A 15 ezer csiroki mintegy negyede elpusztult a katon√°k √°ltal k√≠s√©rt menetben, amelyet az indi√°nok a “K√∂nnyek √ötj√°nak” neveztek. A f√∂ldjeik √°tenged√©s√©√©rt meg√≠t√©lt 9 milli√≥ doll√°ros √∂sszegb√Ķl a korm√°ny 6 milli√≥t levont a k√©nyszer-√°ttelep√≠t√©s k√∂lts√©geinek fedez√©s√©re.
1848-ra az USA megnyerte a Mexik√≥ ellen v√≠vott h√°bor√ļt. A b√©keszerz√Ķd√©s √©rtelm√©ben 1,3 milli√≥ n√©gyzetkilom√©ternyi ter√ľletet (a k√©s√Ķbbi Kalifornia, Utah, Nevada √°llamokat, illetve Arizona, √öj-Mexik√≥, Colorado √©s Wyoming egyes r√©szeit) csatoltak el a vesztest√Ķl. A Kaliforni√°ban √©l√Ķ juki t√∂rzsnek ekkor 5000 tagja volt. Kezdetben a telepesek egyszer√Ľen elfoglalt√°k a jukik vad√°szter√ľleteit. Amikor a korm√°ny z√°rt ter√ľleteket jel√∂lt ki az indi√°nok sz√°m√°ra, a telepesek lerombolt√°k a rezerv√°tum ker√≠t√©s√©t, hogy marh√°ik nyugodtan legelhessenek. Az √©hhal√°l sz√©l√©re ker√ľl√Ķ jukik k√©nyszerb√Ķl megd√©zsm√°lt√°k a csord√°kat. V√°laszul 1856-1861 k√∂z√∂tt a telepesek irt√≥hadj√°ratokat szerveztek ellen√ľk: egy l√≥ elveszt√©se miatt p√©ld√°ul bossz√ļb√≥l 240 jukit l√Ķttek agyon. Amikor a hadsereg jelentette, hogy a telepesek ki akarj√°k irtani az indi√°nokat, a korm√°nyz√≥, John B. Weller √∂nk√©ntes indi√°nvad√°sz egys√©geket szervezett, amelyek m√©g t√∂bb √Ķslakost m√©sz√°roltak le. A sz√∂vets√©gi P√©nz√ľgyminiszt√©rium megb√≠zottja hi√°ba jelentette, hogy a korrupt rezerv√°tumi hat√≥s√°gok ellopj√°k a telepesek √°ltal gyilkolt indi√°noknak sz√°nt √©lelmet, a korm√°ny cs√∂kkentette az adminisztr√°ci√≥t √©s a jukik √©lelmez√©s√©re sz√°nt √∂sszeget. Amint √©rtes√ľlt a jukik √°ll√≠t√≥lagos teljes kiirt√°s√°r√≥l, a korm√°nyz√≥ gratul√°lt az √∂nk√©nteseknek „a hadj√°rat sor√°n alkalmazott m√≥dszerek√©rt”. A „m√≥dszerek” alatt a t√∂megm√©sz√°rl√°sokat, a n√Ķk meger√Ķszakol√°s√°t √©s azt a gyakorlatot √©rtette, hogy az elrabolt juki gyermekeket rabszolg√°nak adt√°k el. A p√©nz√ľgyi ellen√Ķr jelent√©se szerint az eg√©sz indi√°n t√∂rt√©nelemben a jukikkal b√°ntak a legkegyetlenebb√ľl: el√Ľzt√©k, hal√°lra √©heztett√©k √©s n√©h√°ny kiv√©tellel meg√∂lt√©k √Ķket. 1880-ra a jukik t√∂bb mint 90%-√°t kiirtott√°k, mind√∂ssze 400-an maradtak √©letben.

A 19. sz√°zadban a b√∂l√©nyeket az√©rt kezdt√©k lem√©sz√°rolni az “amerikaiak”, hogy ki√©heztess√©k az √Ķshonosokat, valamint ter√ľletet szerezzenek a szarvasmarh√°ik sz√°m√°ra. A k√©pen lem√©sz√°rolt b√∂l√©nyek kopony√°i l√°that√≥ak.
A nagy indi√°nh√°bor√ļk korszaka (1860-1890)
1861 √©s 1865 k√∂z√∂tt ker√ľlt sor a kapitalista √©szaki √©s a rabszolgatart√≥ d√©li √°llamok k√∂z√∂tt a fekete rabszolg√°k felszabad√≠t√°s√°√©rt (is) foly√≥ polg√°rh√°bor√ļra. A Minnesot√°ban √©l√Ķ szanti dakot√°k (m√°s n√©ven szanti szi√ļk) ekkor m√°r √©vek √≥ta rezerv√°tumban √©ltek √©s vad√°szmez√Ķik t√∂bbs√©g√©t b√©k√©sen √°tengedt√©k az amerikaiaknak. A szerz√Ķd√©s √©rtelm√©ben az indi√°nok ell√°t√°s√°t a korm√°ny v√°llalta. 1862 nyar√°n azonban a polg√°rh√°bor√ļ viszonyok miatt a seg√©ly k√©sett. Amikor az √©hez√Ķ dakot√°k a korm√°nyhivatal el√© vonultak nem kaptak semmit. S√Ķt, az egyik keresked√Ķ g√ļnyosan azt mondta nekik, hogy ha √©hesek, egyenek f√ľvet vagy a saj√°t √ľr√ľl√©k√ľket. A megal√°z√≥ b√°n√°sm√≥d hat√°s√°ra √°ltal√°nos felh√°borod√°s t√∂rt ki a harcosok k√∂z√∂tt. B√°r a seg√©ly m√°snapra meg√©rkezett, m√°r k√©s√Ķ volt: az indi√°nok megt√°madt√°k a farmokat √©s t√∂bb telepest meg√∂ltek. A hathetes h√°bor√ļ sor√°n a dakot√°k mintegy 5-800 telepest (k√∂zt√ľk n√Ķket) √©s katon√°t √∂ltek meg. A (kor√°bban Washingtonba is ell√°togat√≥) Kis Varj√ļ t√∂rzsf√Ķn√∂k vezette harcosokat csak √ļj katonai egys√©gekkel siker√ľlt legy√Ķzni.
A felkel√©st v√©res megtorl√°s k√∂vette. 303 dakota harcost √≠t√©lt hal√°lra a feh√©rekb√Ķl √°ll√≥ b√≠r√≥s√°g, kiz√°r√≥lag feh√©r tan√ļk vallom√°sa alapj√°n. A v√°dlottak nem kaptak √ľgyv√©det, tolm√°cs nem volt, sok t√°rgyal√°s 5 percig tartott. Abraham Lincoln eln√∂k az √ľgy iratait √°tn√©zve v√©g√ľl csak a 39 „legb√Ľn√∂sebb” dakota kiv√©gz√©s√©t enged√©lyezte. Egy kiv√©tellel valamennyi√ľket egyszerre akasztott√°k fel Mankat√≥ban. Mind a mai napig ez volt az USA t√∂rt√©net√©nek legnagyobb t√∂megkiv√©gz√©se. A holtesteket meggyal√°zt√°k: a ki√°sott hull√°kon orvosi boncol√°sokat v√©gezt√©k, Kis Varj√ļ f√Ķn√∂k csontv√°z√°t p√©nz√©rt mutogatt√°k, a testekr√Ķl leny√ļzott b√Ķrb√Ķl aj√°nd√©kt√°rgyakat k√©sz√≠tettek. A t√∂bbi el√≠t√©ltet 5 √©vig b√∂rt√∂nben tartott√°k. Harmaduk a b√∂rt√∂nben szerzett betegs√©gbe halt bele, a t√∂bbieket szabadon engedt√©k. A hat√≥s√°gok mintegy 1500 indi√°nt (k√∂zt√ľk n√Ķket, gyermekeket) f√©l √©vig fogs√°gban tartottak, ahol legal√°bb 130-an meghaltak. A t√ļl√©l√Ķket 1863-ban kitoloncolt√°k, a dakot√°kkal k√∂t√∂tt szerz√Ķd√©seket felmondt√°k, a rezerv√°tumot feloszlatt√°k, az indi√°nokat kitiltott√°k Minnesot√°b√≥l, fej√ľkre v√©rd√≠jat t√Ľztek ki.
Ugyanebben az √©vben Colorado √°llam korm√°nyz√≥ja k√∂z√∂lte Washingtonnal, hogy az indi√°nok felkel√©st terveznek. A h√≠rnek mind√∂ssze annyi alapja volt, hogy a k√∂rny√©ken √©l√Ķ csejenn √©s arapaho t√∂rzsek f√Ķn√∂kei nem voltak hajland√≥k rezerv√°tumba vonulni. A korm√°nyz√≥ azonban a fogs√°gba esett d√©li (azaz a rabszolgas√°g√©rt k√ľzd√Ķ) katon√°kb√≥l fel√°ll√≠tott egy lovasezredet, amelynek parancsnoka az indi√°ngy√Ľl√∂l√Ķ √©s politikai karriert tervez√Ķ John Chivington ezredes lett. Az 1864-es indi√°n felkel√©s elmaradt, de Chivington √ľr√ľgyet kerestek a h√°bor√ļra. Azt √°ll√≠tva, hogy a csejennek lovakat loptak, kiadta a parancsot, hogy minden csejennt haboz√°s n√©lk√ľl le kell l√Ķni. Az egyik d√©li csejenn f√Ķn√∂k, Kormos √úst – demonstr√°lva b√©k√©s sz√°nd√©k√°t – 700 f√Ķs t√∂rzs√©vel az er√Ķd√∂kh√∂z k√∂zel, Sand Creekn√©l √ľt√∂tt t√°bort. A f√Ķn√∂k s√°tra el√© b√ľszk√©n kit√Ľzte a kor√°bbi washingtoni t√°rgyal√°sain aj√°nd√©kba kapott amerikai z√°szl√≥t. B√°r a katon√°k hamis √ľr√ľgyekkel t√∂bb csejennt lel√Ķttek, Kormos √úst visszafogta harcosait. 1864. november 29-√©n hajnalban Chivington meglepet√©sszer√Ľen a t√°borra rontott. A r√©szeg katon√°k egym√°sra is l√∂v√∂ld√∂ztek, a halottakat megskalpolt√°k, a n√Ķket meger√Ķszakolt√°k, majd nemi szerv√ľket kiv√°gt√°k, √©s a kalapjukra t√Ľzt√©k. A m√©sz√°rl√°s sor√°n 150-180 csejennt, f√Ķleg n√Ķt √©s gyermeket gyilkoltak le. Image
Az amerikai korm√°ny egy √©vvel k√©s√Ķbb szerz√Ķd√©sben ismerte el a b√Ľntettet √©s k√°rp√≥tl√°st √≠g√©rt a csejenn √°rv√°knak √©s √∂zvegyeknek. A hadseregb√Ķl kil√©p√Ķ Chivington ellen nem azonban indult elj√°r√°s. A m√©sz√°rl√°s miatt sok d√©li √©s √©szaki csejenn harcos hadi√∂sv√©nyre l√©pett, Kormos √úst azonban tov√°bbra sem k√©rt a h√°bor√ļb√≥l. 1868 v√©g√©n a dakota √©s csejenn harcosok akci√≥inak megtorl√°s√°ra √©rkez√Ķ George Custer 7. lovasezrede m√©gis r√°t√°madt t√°bor√°ra a Washita foly√≥ partj√°n. Custer√©k meg√∂lt√©k Kormos √úst√∂t √©s feles√©g√©t, valamint mintegy 200 b√©k√©s indi√°nt, majd 800 lovat is halomra l√Ķttek. A d√©li csejennek maradv√°nyai hamarosan megadt√°k magukat √©s rezerv√°tumba vonultak.
√Čszaki testv√©reik a dakota t√∂rzsekkel sz√∂vets√©gben v√©gigharcolt√°k az 1866-1868-as, illetve az 1876-1877-es h√°bor√ļkat. Ott voltak, amikor az √úl√Ķ Bika (Tatanka Jotanka, Sitting Bull) vezette indi√°n sereg 1876-ban Little Bighornn√°l legy√Ķzte √©s az utols√≥ sz√°lig meg√∂lte a washitai m√©sz√°ros, Custer t√°bornok csapatait. Az √ľtk√∂zetben elesett a t√°bornok is. Az ezt k√∂vet√Ķ hajt√≥vad√°szat sor√°n a t√ļler√Ķben l√©v√Ķ amerikai lovass√°g 1877-ben a dakot√°k mellett az √©szaki csejenneket is megad√°sra k√©nyszer√≠tette.
B√°r azt √≠g√©rt√©k nekik, hogy haz√°jukban, Montan√°ban kapnak rezerv√°tumot, t√∂bb ezer kilom√©terrel d√©lebbre, az oklahomai puszts√°gban telep√≠tett√©k le √Ķket. Az ide √©rkez√Ķ 1000 √©szaki csejenn k√∂z√ľl egy √©v alatt sz√°zak haltak meg a szokatlan id√Ķj√°r√°s √©s a mal√°ria miatt. A t√ļl√©l√Ķk egy 300-350 f√Ķs csoportja Tompa K√©s √©s Kis Farkas f√Ķn√∂k√∂k vezet√©s√©vel enged√©ly n√©lk√ľl hazaindult. H√≥napokon kereszt√ľl 13 ezer katona √ľld√∂zte √Ķket, sok√°ig hi√°ba. V√©g√ľl a kimer√≠t√Ķ gyalogmenet ut√°n ellens√©geiket megt√©vesztend√Ķ, az indi√°nok kett√©v√°ltak. A Tompa K√©s vezette csoportot haz√°jukt√≥l nem messze elfogt√°k, √©s Fort Robinsonba sz√°ll√≠tott√°k. Mivel a f√Ķn√∂k kijelentette, hogy nem hajland√≥ d√©lre visszat√©rni, a csejennekt√Ķl megvont√°k a vizet, az √©lelmet √©s a t√Ľzif√°t. A harcosok azonban n√©h√°ny elrejtett pusk√°val el√Ķsz√∂r a b√∂rt√∂nb√Ķl, k√©s√Ķbb az er√Ķdb√Ķl is kit√∂rtek. A csoport nagy r√©sze – f√Ķleg a n√Ķk √©s a gyermekek – elestek a csat√°ban. A n√©h√°ny tucat t√ļl√©l√Ķ a h√≥ban r√°tal√°lt Kis Farkas t√°bor√°ra. A csejenn exodus sor√°n tan√ļs√≠tott b√°tors√°guk √©s √°llhatatoss√°guk tiszteletet √©bresztett az amerikai hat√≥s√°gokban, √≠gy v√©g√ľl teljes√ľlt √≥hajuk: az √ļjra egyes√ľlt t√∂rzs maradv√°nya eredeti haz√°j√°ban kapott rezerv√°tumot.
Mindez a l√©nyegen nem v√°ltoztatott: a pr√©ri indi√°nokat legy√Ķzt√©k √©s rezerv√°tumokba k√©nyszer√≠tett√©k, amelyekb√Ķl az Eur√≥p√°b√≥l √∂z√∂nl√Ķ telepesek n√∂vekv√Ķ ig√©nyeinek megfelel√Ķen √ļjabb √©s √ļjabb ter√ľleteket has√≠tottak ki. 1886-ban v√©get √©rt az USA d√©li ter√ľletein √©s Mexik√≥ban h√°rom √©vtizede kisebb megszak√≠t√°sokkal zajl√≥ apacs h√°bor√ļ is. Az utols√≥ szabad apacs f√Ķn√∂k, Geronimo (ejtsd Dzseronimo) 38 harcossal, asszonnyal √©s gyermekkel megadta mag√°t, miut√°n h√≥napokon kereszt√ľl – imm√°r sokadik alkalommal – bolondot csin√°lt az √Ķt √ľld√∂z√Ķ mintegy 5000 amerikai katon√°b√≥l.

Geronimo és harcostársai
Az amerikaiak ism√©t megszegt√©k √≠g√©ret√ľket: Geronim√≥t harcosaival, √©s az amerikaiakat a nyom√°ra vezet√Ķ apacs felder√≠t√Ķkkel egy√ľtt egy floridai b√∂rt√∂nbe deport√°lt√°k. A sivatagi √©ghajlathoz szokott apacsok k√∂z√ľl sokan hal√°los t√ľd√Ķgyullad√°st kaptak a nedves tr√≥pusi √©ghajlaton. Az apacs gyerekeket intern√°tusokba hurcolt√°k. N√©h√°ny h√≥nap alatt 50-en meghaltak.
Az indi√°nh√°bor√ļk utols√≥ csat√°j√°ra 1890-ben ker√ľlt sor. A rezerv√°tumokban az ezt megel√Ķz√Ķ √©vekben elterjedt egy, az indi√°n hitvil√°g √©s a kereszt√©nys√©g elemeit √∂tv√∂z√Ķ spiritu√°lis mozgalom, az √ļn. Szellemt√°nc. Az ehhez csatlakoz√≥k abban hittek, hogy ha sok√°ig t√°ncolnak, csoda t√∂rt√©nik, √©s egy hatalmas isteni vihar egyszer√Ľen felkapja √©s elviszi a gy√Ľl√∂lt feh√©reket. Az √°ltal√°nos l√°zad√°st√≥l retteg√Ķ rezerv√°tumi hat√≥s√°gok betiltott√°k, √©s minden eszk√∂zzel √ľld√∂zt√©k a mozgalmat. 1890 kar√°csony√°n a Little Bighornn√°l 1876-ban megsemmis√ľlt, majd √ļjj√°szervezett 7. lovasezred a Wounded Knee patakn√°l letart√≥ztatott egy 300 f√Ķs szi√ļ t√°ncos csoportot. M√°snap az indi√°nok lefegyverz√©se k√∂zben v√©letlen√ľl eld√∂rd√ľlt az egyik harcos pusk√°ja. A katon√°k v√°laszul belel√Ķttek a t√∂megbe. A m√©sz√°rl√°s sor√°n mintegy 150 indi√°nt – z√∂mmel, gyerekeket √©s n√Ķket – √∂ltek meg. A megfagyott, groteszk p√≥zba merevedett holttesteket k√©s√Ķbb t√∂megs√≠rba temett√©k. Ezzel a t√∂meggyilkoss√°ggal lez√°rult az indi√°nh√°bor√ļk korszaka.
A k√ľl√∂nb√∂z√Ķ t√∂rzsek h√≠res f√Ķn√∂kei (√úl√Ķ Bika, √ēr√ľlt L√≥, Tompa K√©s stb.) ekkor m√°r szinte mind halottak voltak. T√∂bb √©ves huzavona ut√°n v√©g√ľl a beb√∂rt√∂nz√∂tt apacs t√ļl√©l√Ķk visszat√©rhettek a sz√ľl√Ķf√∂ldj√ľk√∂n fel√°ll√≠tott rezerv√°tumokba.
Geronim√≥nak biztons√°gi okokb√≥l ezt sem engedt√©k meg. Az id√Ķk√∂zben h√≠ress√©gg√© v√°lt f√Ķn√∂k 1909-ben egy oklahomai kajova rezerv√°tumban halt meg. Form√°lisan m√©g ekkor is hadifogoly volt. A k√∂vetkez√Ķ √©vben hivatalos adatok szerint 10 b√∂l√©ny volt az USA-ban. Az egykor 60 milli√≥s csord√°kat az amerikaiak szisztematikusan irtott√°k. Tudt√°k, hogy elt√Ľn√©s√ľkkel egy√ľtt v√©gleg le√°ldozik a s√≠ks√°gi b√∂l√©nyvad√°sz t√∂rzsek napja. A jelens√©g l√©nyeg√©t ragadta meg 1867-ben Richard Dodge ezredes: „√Ėlj meg annyi b√∂l√©nyt amennyit tudsz. Minden lel√Ķtt b√∂l√©ny egy halott indi√°n.” Image
A 19. sz√°zad az USA-ban √©l√Ķ indi√°nok sz√°m√°ra tragikus volt: l√©tsz√°muk kevesebb, mint a fel√©re cs√∂kkent, t√∂bb milli√≥ n√©gyzetkilom√©ternyi f√∂ldr√Ķl el√Ľzt√©k √©s elszigetelt, kis rezerv√°tumokba k√©nyszer√≠tett√©k √Ķket, kult√ļr√°juk √∂r√∂kre elt√Ľnni l√°tszott. B√°r az egyes √°llamok szintj√©n, egyes t√∂rzsekkel szemben t√∂bbsz√∂r is el√Ķfordultak n√©pirt√≥ c√©lzat√ļ politikai √©s/vagy katonai int√©zked√©sek, a sz√∂vets√©gi korm√°nyzatnak soha nem volt c√©lja az indi√°n lakoss√°g teljes kiirt√°sa. Teh√°t b√°r megfogalmaz√≥dtak √©s sokszor gyakorlati l√©p√©sekk√© form√°l√≥dtak genoc√≠diumra vagy ak√°r tot√°lis genoc√≠diumra is vonatkoz√≥ sz√°nd√©kok, az √©szak-amerikai indi√°nok trag√©di√°j√°nak eg√©sze m√©gsem √≠rhat√≥ le ezekkel a fogalmakkal.
A feket√©ket felszabad√≠t√≥ polg√°rh√°bor√ļ h√Ķse, az indi√°nh√°bor√ļkat √©vekig ir√°ny√≠t√≥ Phil Sheridan t√°bornok 1869-ben jelen volt, amikor egy mag√°t megad√≥ komancs f√Ķn√∂k (Tosaui, azaz Ez√ľst K√©s) mag√°ra mutatva azt mondta: „√Čn Tosaui, √©n j√≥ indi√°n.” Sheridan erre ezt v√°laszolta: „Az egyed√ľli j√≥ indi√°nok akiket valaha l√°ttam, halottak voltak.” A sheridani mondat parafraz√°lt v√°ltozat√°val („Csak a halott indi√°n a j√≥ indi√°n!”) le√≠rhat√≥ politika m√©g akkor sem jellemezte az √°ltal√°nos gyakorlatot, ha egyes korm√°nyz√≥k, katonatisztek √©s telepesek hasonl√≥ n√©zeteket is vallottak. Ehelyett Washington a be√∂z√∂nl√Ķ telepesek f√∂ldig√©ny√©nek kiel√©g√≠t√©se √©rdek√©ben, rasszista, civiliz√°ci√≥s-gyarmatos√≠t√≥ ideol√≥gia alapj√°n, a gazdas√°gi sz√ľks√©gszer√Ľs√©gre hivatkozva l√©pett fel az √Ķslakosok ellen. Az els√Ķdleges politikai √©s gazdas√°gi c√©lok k√∂z√© tartozott teh√°t az USA ter√ľlet√©nek n√∂vel√©se, a telepesek f√∂ldh√∂z juttat√°sa, a nyersanyagok √©s √°sv√°nyi kincsek megszerz√©se. Az eszk√∂z√∂k k√∂z√∂tt szerepelt az √Ķslakosok el√Ľz√©se, deport√°l√°sa, katonai legy√Ķz√©se, lok√°lis szinten r√©szleges vagy √©ppen teljes kiirt√°sa. Az indi√°nok elkerget√©se, kirabl√°sa √©s elpuszt√≠t√°sa legink√°bb e t√©nyez√Ķk k√∂vetkezm√©nyek√©nt √©rtelmezhet√Ķ. A majdnem h√°romsz√°z √©ves folyamat esem√©nyei sz√°mos kateg√≥ri√°ba illeszkednek. Az indi√°nok el√Ľz√©se √©s deport√°l√°sa etnikai tisztogat√°snak , a telepesek gyilkoss√°gai els√Ķsorban etnikai atrocit√°snak , a hadsereg √°ltal elk√∂vetett m√©sz√°rl√°sok etnikai t√∂meggyilkoss√°gnak defini√°lhat√≥k.
Könyv- és linkajánló
Dee Brown: A Vadnyugat története indián szemmel. Budapest, 1976, Kossuth.
Dee Brown: Bury My Heart at Wounded Knee. An Indian History of the American West. New York, 1991, Henry Holt and Co.
Walter Pedrotti: Az indi√°n h√°bor√ļk. Budapest, 2001, Alexandra.

HozzŠszůlŠsok


#1 | mormota1968 - 2014. oktůber 29. 05:51:39
Ha jobban belegondolunk Badinyi J√≥s Ferenc-nek is megk√∂sz√∂nte a zsid√≥ rabbi, hogy olyan lelkesen kutatja a magyars√°g igaz t√∂rt√©nelm√©t √©s megjegyezte, hogy ezzel is csak √Ķket a zsid√≥kat seg√≠ti. Mert ahogy leny√ļlt√°k az asken√°zi √°lszemit√°k az √≥kori zsid√≥k t√∂rt√©nelm√©t, igaz keveredve a szemita zsid√≥kkal, ugyan √ļgy leny√ļlt√°k m√°r a magyarok t√∂rt√©nelm√©t, hagyom√°nyait is. L√°sd: Nemzeti v√°gta, zsid√≥ buli √©s persze ott tolonganak minden magyar nemzeti szervez√Ķd√©s √©l√©n. A magyar meg csak menek√ľl kifel√©, s√Ķt m√°r a gyerekeit, unok√°it is arra k√©sz√≠ti fel, hogy amint teheti h√ļzzon inn√©t k√ľlf√∂ldre. Aki marad az meg vagy
megd√∂glik id√Ķ el√Ķtt, sokan a kil√°t√°stalans√°gt√≥l, vagy a cig√°nyok rendezik le. Nagyon-nagyon kev√©s magyar van m√°r most is az orsz√°gban, mert a t√∂bbs√©g, aki magyarnak tartja mag√°t, megalkuv√≥, belet√∂r√Ķdik a sors√°ba √©s b√°rmilyen megsz√°ll√≥ hatalmat kiszolg√°l, csak hagyj√°k m√©g egy kicsit √©lni. Ennek a n√©pnek n√©h√°ny √©vtizeden bel√ľl annyi lesz, ha csak nem embereli meg mag√°t v√©gre √©s nem t√©r √©szhez, amit er√Ķsen k√©tlek. Am√≠g ennyi ostoba, semmib√Ķl se tanul√≥ √©s okul√≥ p√°rtbirka b√©get m√©g mindig a politikusokban b√≠zva, addig itt nem lesz semmif√©le szabads√°gharc, legfeljebb passz√≠v √©let-hal√°l harc a t√ļl√©l√©s√©rt. Ekkora hatalmas bajban m√©g soha nem volt ez a n√©p, mi√≥ta csak hunok √©s magyarok l√©teznek. A cig√°nys√°g, zsid√≥s√°g √©s m√°s idegenek bel√ľlr√Ķl rohasztj√°k sz√©t a t√°rsadalmat, ha ezt m√©g annak lehet nevezni, k√≠v√ľlr√Ķl meg
az USA, Izrael √©s a teljes Nyugat-Eur√≥pai maffia, de akad ellens√©g√ľnk itt a K√°rp√°t-medenc√©ben is √©pp el√©g. √Čs az
orosz, meg a k√≠nai is sz√≠vesen megkaparintan√° a K√°rp√°t-medence k√∂zep√©n elter√ľl√Ķ √©denkertet. B√°r egyre kev√©sb√© hasonl√≠t egy √©denkertre. L√°ssuk be, ha nem tesz√ľnk semmit, p√°r √©vtized vagy m√°r annyi sem √©s a magyars√°g marad√©ka kereshet mag√°nak √ļj haz√°t, vagy beolvadhat idegen n√©pekbe, mint azt a k√©t vil√°gh√°bor√ļ k√∂z√∂tt, az akkori Rothschild is tervezte a n√©met lakoss√°ggal. R√°nk is
ugyan ez a sors v√°r. De mi harc n√©lk√ľl adjuk fel. A palesztinokn√°l kil√°t√°stalanabb helyzetben szerintem nincs egyetlen n√©p se, √Ķk m√©gis harcolnak, azzal amij√ľk van, ak√°r k√Ķvel is, de nem hagyj√°k magukat. Mi harc n√©lk√ľl adjuk fel √©s ink√°bb elmenek√ľl√ľnk, (m√°r aki) idegenbe, csak ne keljen
szembe n√©zn√ľnk az elker√ľlhetetlen sorsunkkal. Igen! A
magyars√°gra is pontosan ez v√°r, ez a sors, ami az indi√°noknak is jutott.
#2 | mormota1968 - 2014. oktůber 29. 06:10:26
Ebb√Ķl az √≠r√°sb√≥l is egy√©rtelm√Ľen l√°tszik, hogy a vatik√°ni kereszt√©nys√©g a zsid√≥kt√≥l ered √©s ugyan azt a gy√Ľl√∂letet tan√≠tja, mint a Talmud, csak kicsit m√°sk√©pp. Nem tehetek r√≥la, de rosszul vagyok ett√Ķl a kereszt√©nys√©gt√Ķl. Ez olyan messze van a j√©zusi tan√≠t√°sokt√≥l, mint a k√∂vetkez√Ķ naprendszer. Egyszer√Ľen a h√°nyinger ker√ľlgeti az embert, mikor ezt az √≠r√°st olvassa, mert az indi√°nok is a testv√©r n√©peink k√∂z√© tartoztak. √Čs ez a brutalit√°s amit az indi√°nok, a b√∂l√©nyek √©s muszt√°ngok ellen is elk√∂vettek, legink√°bb a s√©mi-h√©ber √≥kori zsid√≥kra √©s az asken√°zikra jellemz√Ķek.
Megl√°tszik, hogy mely n√©pek k√∂z√© f√©szkelte be legjobban mag√°t a zsid√≥ szellemis√©g, b√°r az√©rt a feh√©r faj bizonyos n√©peit se kell nagyon v√©deni, mert a nyugat-eur√≥pai n√©pek mindig is √©len j√°rtak a kegyetlen szadizmusban √©s vall√°si fanatizmusban. Egyszer√Ľen undor√≠t√≥, amiket m√Ľveltek √©s ezek b√ľszk√©k az √Ķ nagyszer√Ľ Amerik√°jukra √©s felmen√Ķikre!
H√°laad√°s √ľnnepe mi! Rem√©lem l√©tezik a t√ļlvil√°gi pokol √©s ezek akik ezt tett√©k mind ott rohadnak √©s minden pillanatban √ļjra √©s √ļjra √°t√©lik, amit m√°sokkal tettek. s_*_ezt s_*_luci
#3 | nyilasfergeteg - 2014. oktůber 29. 11:01:36
mormota1968 !

Sajnos igazad van, de tudom, hogy meglesz az el√©gt√©tel. √ēk a marad√©k, v√©gig n√©zhetik majd Amerika pusztul√°s√°t.

A term√©szettel egy√ľtt √©lni tud√≥ n√©pekkel nem lesz gond. √Čs ez nemcsak az indi√°nokra vonatkozik, hanem mindenkire, akiket nem tett √©letk√©ptelen idi√≥t√°v√° az elm√ļlt n√©h√°ny √©vsz√°zad. √Ėv√©k a j√∂v√Ķ, √©s ez √≠gy van rendj√©n. A t√∂bbi pedig j√≥ lesz komposztnak... :)
#4 | BUZOGANY - 2014. oktůber 29. 13:49:24
elnezest, nincs ido vegig olvasni,
de
az indianok delaware kornyeken tobbsegben alcoholista
mind maj elegtelensegben szenved,
de az elelem mit adnak neki abban is benne a
keehhee
hogy igyon es beteg legyen,
semmi nem eleg a rabloknak,
az hogy mi lesz a kis emberrel nem erdekel senkit,
#5 | mormota1968 - 2014. oktůber 30. 06:07:56
Nyilasfergeteg! Ahogy a történelem az USA-ban robotoló és
tömegével elpusztuló kínaiaknak is igazságot szolgáltat, lásd:
mennyire elvan ad√≥sodva az amcsi K√≠na fel√©, ugyan √ļgy a marad√©k indi√°n lakoss√°gnak is igazs√°got fog szolg√°ltatni, ha v√©gre sz√©trohad ez az eg√©sz USA t√°kolm√°ny, de amit √∂r√∂k√ľl kapnak, a lepuszt√≠tott √Ķsi f√∂ldj√ľk, abban nem sok k√∂sz√∂net lesz. De a t√∂bbi stimmel. Azok akik nem felejtett√©k m√©g el, hogyan kell luxus n√©lk√ľl is t√ļl√©lni a term√©szetben t√ļl √©lik ezt is, de nagyon hossz√ļ id√Ķnek kell eltelnie ahhoz, hogy helyre billenjen valamennyire a term√©szeti egyens√ļly. Mert nagyon t√∂nkre tettek m√°r mindent √©s tesznek mind a mai napig.L√°sd: A vegyi cs√≠koz√°s, HAARP-ol√°s √©s egy√©b glob√°lis id√Ķj√°r√°s k√≠s√©rletek.
#6 | keepfargo - 2014. oktůber 30. 07:44:10
Mindent szabad, csak feladni (es feledni) nem! A magyarsagunkat, az oseinkbe vetett hitet, a szulofoldet. Amig nem adjuk fel, addig csak idolegesen vehetik el tolunk, es visszavehetjuk az osi jogra az osi hitre tamaszkodva es az osi foldon megvetve a labunkat.

A jottmenteknek, ha jottek, egyszer menniuk kell.
#7 | Pitkin - 2014. november 05. 19:03:34
"A cikkben nincs cakk.
J√≥ sodrat√ļ t√©nyleg t√©nyes.
Bár a téma kényes,
de nyersessége értésre esélyes.
Agyba tarol, ez nem kétséges..."

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.