Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Félelem és reszketés a hitközségi iskolában


√Ėn hogy jellemezn√© eme √≠r√°s olvas√°sa sor√°n felbukkan√≥ √©rz√©sei √°ltal keltett gondolatainak ir√°nyults√°g√°t?
Tolvajl√°sok kora - √≠gy jellemezte egy forr√°sunk azt a helyzetet, amiben ny√°r √≥ta jellemzi a Budapesti Zsid√≥ Hitk√∂zs√©g √°ltal fenntartott Scheiber S√°ndor √Āltal√°nos Iskola √©s Gimn√°zium van. Volt √©s jelenlegi pedag√≥gusokkal besz√©lve egy n√©v mindig el√Ķker√ľlt: Schwezoff D√°vid√©, a fenntart√≥ √ľgyvezet√Ķ igazgat√≥j√°√©.

Kor√°bbi cikkeinkben felt√°rtuk, mik√©nt kapcsol√≥dik √∂ssze a minisztereln√∂ks√©get vezet√Ķ miniszter, L√°z√°r J√°nos √©s a havi egymilli√≥√©rt korm√°nytan√°csad√≥v√° avanzs√°lt, a Budapesti Zsid√≥ Hitk√∂zs√©g (BZSH) egykori √ľgyvezet√Ķ igazgat√≥ja, Zoltai Guszt√°v, illetve a hely√©t a kasszakulcsn√°l √°tvev√Ķ Schwezoff D√°vid. Ut√≥bbi, az evang√©likus √©s katolikus egyh√°zat is megj√°rt, tranzfesztita el√Ķad√≥k√©nt is jegyzett √ľgyvezet√Ķ igazgat√≥ hamarosan a hitk√∂zs√©g el√© k√©nytelen √°llni, fegyelmi elj√°r√°s keret√©ben. B√°r tegnapi √≠r√°sunkban jelent√Ķs, milli√°rdos √∂sszegek is forogtak, ez√ļttal megel√©gsz√ľnk "csup√°n" a sz√°zmilli√≥s nagys√°grenddel √©s saj√°tos, fenntart√≥i munkamor√°l bemutat√°s√°val.
A hitk√∂zs√©g a f√Ķv√°rosban egyetlen egy iskol√°t √ľzemeltet, ez a 12 oszt√°lyos Scheiber S√°ndor √Āltal√°nos Iskola √©s Gimn√°zium. Az int√©zm√©ny nem sz√°m√≠t kiemelked√Ķen j√≥ iskol√°nak, s√Ķt. A legfrissebb gimn√°ziumi rangsorokban orsz√°gos √∂sszevet√©sben nincs a legjobb sz√°z k√∂z√∂tt, de Budapesten sem jegyzik a top 50-ben sem. A lapunk birtok√°ba ker√ľlt kompetencia-felm√©r√©sek tanuls√°ga szerint √©vr√Ķl √©vre rosszabbul teljes√≠tenek az itt tanul√≥ di√°kok, √°ltal√°ban matematik√°b√≥l messze az orsz√°gos √°tlag alatt, m√≠g sz√∂veg√©rt√©s tekintet√©ben alulr√≥l s√ļrolj√°k a k√∂zepest. Ez azonban nem - vagy nem kiz√°r√≥lag - a helyben tan√≠t√≥, hatvann√°l is t√∂bb tan√°r sara csup√°n. Sz√°mos forr√°sb√≥l √©rtes√ľlt√ľnk r√≥la: a hitk√∂zs√©g az iskola vezet√©s√©re folyamatosan nyom√°st gyakorol √©vek √≥ta, hogy min√©l nagyobb l√©tsz√°mnak vegyenek fel az iskola tanul√≥i k√∂z√© olyan gyerekeket, akik ut√°n az √°llam a norm√°n√°l magasabb fejkv√≥t√°t utal a fenntart√≥ r√©sz√©re.

(Az egyh√°zi tulajdonban l√©v√Ķ iskol√°k - ahogy kor√°bban az √°llamiak is - tanul√≥k ut√°n kaptak normat√≠v t√°mogat√°st. A vall√°si int√©zm√©nyek eset√©ben ez a dupl√°ja volt annak, mint amit az √∂nkorm√°nyzati fenntart√°s√ļak kaptak nebul√≥nk√©nt. Azonban ha speci√°lis nevel√©si ig√©ny√Ľ (SNI) gyerekeket is felvesz egy int√©zm√©ny, ut√°nuk h√°rom, de ak√°r n√©gyszeres fejp√©nz is j√°r. A megn√∂velt normat√≠va m√∂g√∂tt persze t√∂bb munka is √°ll, hisz az SNI-snek titul√°lt gyerekek val√≥ban nagyobb odafigyel√©st, t√∂bb pedag√≥giai munk√°t ig√©nyelnek, mint t√°rsaik. Vagyis, ha egy iskola sok "neh√©z" gyermeket v√°llal, jelent√Ķsen emelkedik az √°llami t√°mogat√°s √∂sszege.)

Mindez azonban messze nem egyedi jelens√©g Magyarorsz√°gon. Akad azonban sz√°mtalan furcsas√°g a Scheiberben - amir√Ķl sz√ľl√Ķk, pedag√≥gusok √©s hitk√∂zs√©gi alkalmazottak is csak halkan (√°ll√°sukat vagy gyerek√ľket f√©ltv√©n n√©v n√©lk√ľl) mernek mes√©lni.

Az iskola a jelek szerint ink√°bb a val√≥s√°got szereti az elv√°r√°sokhoz torz√≠tani, mintsem szemben n√©zzen a vezet√©s a val√≥s helyzettel. Egy-k√©t, apr√≥bbnak sz√°m√≠t√≥ sztori: egy iskolai szervez√©s√Ľ, izraeli utaz√°son n√©h√°ny di√°kl√°ny - 17 √©vesen - Tel-Avivban √ļgy ber√ļgott, hogy alkoholm√©rgez√©s miatt helyben k√≥rh√°zba kellett √Ķket sz√°ll√≠tani. B√°rmelyik tin√©dzserekkel teli oszt√°llyal megeshet ez - az √©rdekes azonban a dolog k√∂vetkezm√©nye, amely nem volt. Sem a di√°kok, sem a r√°juk fel√ľgyel√Ķ tan√°rok nem kaptak sem int√Ķt, sem figyelmeztet√©st - ugyanis Budapestre √©rkezv√©n a ler√©szeged√©sb√Ķl hirtelen √©letelm√©rgez√©s lett. T√∂bben tudni v√©lik az okot is: a hitk√∂zs√©g sz√°m√°ra fontos ember gyereke is korpa k√∂z√© keveredett.

Az el√Ķz√Ķh√∂z hasonl√≥ okokb√≥l egy tornatermi baleset az egyik pedag√≥gus √°ll√°s√°ba ker√ľlt. √ögy tudjuk, als√≥s torna√≥r√°n k√©t di√°k is felment√©st kapott, egyik√ľk az√©rt, mert kor√°bban komoly m√Ľt√©ten esett √°t, az orvosok tiltott√°k sz√°m√°ra az ugrabugr√°l√°st. Mik√∂zben a pedag√≥gus majd' harminc gyereknek igyekezett torna√≥r√°t tartani, n√©h√°ny szek√°lni kezdt√©k a felmentett sr√°cot, aminek v√©g√©n √ļgy hanyatt l√∂kt√©k, hogy felszakadtak a varratai. Term√©szetesen a tan√≥ra alatt, a tanteremben t√∂rt√©ntek√©rt a tan√°r a felel√Ķs, √°m az m√°r t√ļl l√©p bizonyos hat√°rokat, ha az esetr√Ķl k√©sz√ľlt jegyz√Ķk√∂nyvbe az ker√ľl, hogy a fegyelmezetten, csendben dolgoz√≥ tanul√≥k k√∂z√∂tt a tan√°ri tev√Ķleges hib√°j√°b√≥l ker√ľlt sor a balesetre. A t√∂rt√©net v√©g√©n a tornatan√°rt kir√ļgt√°k, √°m √Ķ b√≠r√≥s√°ghoz fordult, √©s - inform√°ci√≥ink szerint - √©pp a napokban nyerte meg els√Ķ fokon az iskola ellen ind√≠tott per√©t.
Szint√©n eg√©szen saj√°tos utat j√°rt be egy als√≥s oszt√°lyf√Ķn√∂k, aki - n√©mi sz√ľl√Ķi nyom√°sra - fordult az iskola pszichol√≥gus√°hoz azzal a gyan√ļval, hogy egyik di√°kj√°n√°l csal√°don bel√ľli vesz√©lyeztet√©st sejt. Ut√≥bb kider√ľlt: az √©rintett gyermek √©desanyja gyerekkori bar√°tja az iskolaigazgat√≥nak, akihez a pszichol√≥gust√≥l jutott el a t√∂rt√©net. Az abszurd fordulat: a vesz√©lyt sejt√Ķ tan√≠t√≥ ellen indult fegyelmi vizsg√°lat, amely v√©g√ľl elmarasztal√°ssal z√°rult. Olyannyira, hogy a tan√≠t√≥ - munk√°j√°nak ellehetetlen√ľl√©se ok√°n - t√°vozott is az iskol√°b√≥l.

Ut√≥bbi t√∂rt√©netnek azonban √©rdekes sz√°la: az oszt√°lytan√≠t√≥√©rt ki√°ll√≥ sz√ľl√Ķk, amikor azt √©rezt√©k, hogy az iskola vezet√©se nem √°ll mellett√ľk, t√Ķl√ľk nem v√°rhatnak jogorvoslatot, a fenntart√≥ BZSH-hoz fordultak seg√≠ts√©g√©rt. Schwezoff D√°vid, mint a hitk√∂zs√©g, vagyis a fenntart√≥ k√©pvisel√Ķje azonban k√∂z√∂lte a sz√ľl√Ķkkel: nincs joga semmilyen utas√≠t√°st adni az iskola vezet√©s√©nek. A tan√≠t√≥jukat f√©lt√Ķ sz√ľl√Ķk ekkor az emberi er√Ķforr√°s miniszt√©riumhoz fordultak, √°ll√°sfoglal√°st k√©rve, ahonnan az a v√°lasz √©rkezett: nemhogy joga, de k√∂teless√©ge lenne a fenntart√≥nak ilyen esetben fell√©pnie a hozz√° tartoz√≥ iskola vezet√©s√©n√©l. Ennek ellen√©re Schwezoff D√°vid semmit nem tett. M√°rmint ebben az √ľgyben. M√°s tekintetben igen akt√≠vnak bizonyult a Scheiberrel kapcsolatban.

Alig vette √°t az √ľgyvezet√Ķ igazgat√≥i posztot, amikor augusztus legelej√©n bejelentette: a int√©zm√©ny b√©rsz√°mfejt√©s√©t, k√∂nyvel√©s√©t √©s √°ltal√°ban az √∂sszes gazdas√°gi √ľgyet mag√°hoz rendeli, az √°ltala kijel√∂lt k√∂nyvel√Ķ v√©gzi ezent√ļl, a p√©nz√ľgyi k√©rd√©sekben is maga fog d√∂nteni. Tette ezt a megbesz√©l√©sen jelen l√©v√Ķk teljes elk√©ped√©se mellett, ugyanis jog szerint a munk√°ltat√≥i jogokat nem a BZSH, hanem az iskola mindenkori igazgat√≥ja gyakorolja, √≠gy csak neki van hat√°sk√∂re gazdas√°gi beoszt√°sban l√©v√Ķ munkat√°rsai felment√©s√©re.

A dologb√≥l v√©g√ľl semmi nem lett - √°m Schwezoff √©rdekl√Ķd√©se az iskola ir√°nt mit sem cs√∂kkent. Egyik forr√°sunk √ļgy fogalmazott: idegenekkel az oldal√°n √ļgy j√°rk√°l az iskol√°ban, mintha otthon lenne. T√∂bben elmondt√°k: nincs olyan ter√ľlet, amelybe ne sz√≥lna bele, legyen az karbantart√°s, hittan tan√≠t√°s vagy magyar nyelv oktat√°s. √ögy tudjuk, meglepet√©sszer√Ľen, hat√°sk√∂r √©s szakismeret n√©lk√ľl t√∂bb √≥r√°ra is be√ľlt, √∂nk√©nyes √©s indokolatlan inspekci√≥val zavarva az oktat√°st.
T√∂bb forr√°sunk is jelezte: az iskola akkor hozta igaz√°n a fej√©re a bajt, amikor kider√ľlt, hogy az √°tlagoshoz k√©pest is sikeres f√©l√©vet z√°rtak id√©n. Ezt k√∂vet√Ķen sz√°llt r√° igaz√°n Schwezoff az int√©zm√©nyre. Szeptember v√©g√©n egy nem l√©tez√Ķ hitk√∂zs√©gi d√∂nt√©sre hivatkozva p√©nz√ľgyi √°tvil√°g√≠t√°st rendelt el a Scheiberben, amelyet egy olyan "szakember" vezet√©s√©vel v√©geztetett, akinek a gyermeke az iskol√°ban tanul - megs√©rtve ezzel minden √∂sszef√©rhetetlens√©gi szab√°lyt. Az sem zavarta az √ľgyvezet√Ķt, hogy alig f√©l √©vvel kor√°bban, a Magyar Zsid√≥ Hitk√∂zs√©gek Sz√∂vets√©ge (MAZSIHISZ) n√©gy h√≥napon kereszt√ľl vil√°g√≠totta √°t az iskola m√Ľk√∂d√©s√©t - a folyamatban teljesen nyitottan m√Ľk√∂d√∂tt k√∂zre a Scheiber gazdas√°gi ir√°ny√≠t√°sa. Az akkori meg√°llap√≠t√°sokat azonban Schwezoff f√©lredobta √©s saj√°t rev√≠zi√≥t ind√≠tott, amelyet n√©h√°ny h√©tnyi kutakod√°s ut√°n le is z√°rt. Az eredm√©nyr√Ķl azonban mindeddig senkit nem t√°j√©koztatott, b√°r saj√°t bevall√°sa szerint is kez√©ben van az √∂sszegz√Ķ dokumentum.

A BZSH katolikus travi √ľgyvezet√Ķje addig j√°rt a scheiberes tan√°rok nyak√°ra is, am√≠g - inform√°ci√≥ink szerint - a tan√°ri kar els√∂pr√Ķ r√©sze fell√°zadt √°lland√≥ zaklat√°s ellen. √ögy tudjuk: al√°√≠r√°sokat gy√Ľjt√∂ttek Schwezoff ellen a tan√°ri karban, figyelmeztet√Ķ sztr√°jkot vagy ak√°r t√∂meges felmond√°st is kil√°t√°sba helyezve, amennyiben a hitk√∂zs√©g nem v√°ltoztat az √°ldatlan √°llapotokon. A megold√°s helyett azonban Schwezoff D√°vid √©rkezett meg tegnap az am√ļgy √Ķszi sz√ľnet miatt z√°rva l√©v√Ķ iskol√°ba, a vezet√©st√Ķl k√∂vetelve az al√°√≠r√≥ √≠veket √©s a "renitens", vele nem szimpatiz√°l√≥ tan√°rok n√©vsor√°t. Miut√°n ezt nem kapta meg, egy√©rtelm√Ľv√© tette: a kez√©ben l√©v√Ķ √°tvil√°g√≠t√°si eredm√©ny probl√©m√°kat t√°rt fel, amelyeknek komoly k√∂vetkezm√©nyei lehetnek. V√©g√ľl a tan√°ri karnak is k√ľld√∂tt egy elektronikus levelet, amelyben kijelentette: "... nem l√°ttam, hogy a Hitk√∂zs√©g √°ltal biztos√≠tott hatalmas √∂sszeg mindig a c√©loknak megfelel√Ķen lett volna felhaszn√°lva. Szeretn√©m pedag√≥gusainkat hivatalosan is inform√°lni, hogy √©ppen ez√©rt rendeltem el √°tfog√≥ gazdas√°gi √°tvizsg√°l√°st, melynek √∂sszegz√Ķ jelent√©s√©t a napokban kaptam k√©zhez. K√≠v√°ncsian v√°rtam, hogy megtudjam, milyen d√∂nt√©sek alapj√°n lett felhaszn√°lva a t√∂bb mint 300 milli√≥ Ft-os teljes iskolai k√∂lts√©gvet√©s. A jelent√©s ki√©rt√©kel√©se folyamatban van, de biztosra veszem, hogy hamarosan a pedag√≥gusok munk√°j√°t nagym√©rt√©kben √©s pozit√≠van befoly√°sol√≥ bejelent√©seket tehetek."

Minden √©rintett, akivel az elm√ļlt napokban besz√©lt√ľnk, egy√©rtelm√Ľ √©s azonos tartalm√ļ √ľzenetet olvasott ki a sz√∂vegb√Ķl: ha az iskola mindenben, ellenkez√©s n√©lk√ľl elfogadja Schwezoff akarat√°t, √ļgy fizet√©semel√©st kaphatnak a tan√°rok. Ha ez nem t√∂rt√©nik meg, sokan kezdhetnek csomagolni.

Pedag√≥gusok √©s adminisztrat√≠v dolgoz√≥k egy√ľttes √°ll√°spontja: a Scheiber eddig is komoly szakmai kih√≠v√°st jelentett az ott dolgoz√≥knak, azonban Schwezoff D√°vid megjelen√©s√©vel l√©nyeg√©ben ellehetetlen√ľl a szakmai munka, a legkevesebb energia √©pp a gyerekekre marad, minden fenntart√≥i d√∂nt√©s a p√©nzre ir√°nyul.
Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | nyaki - 2014. november 01. 14:30:28
Egyáltalán. Ki az a magyar idióta, aki egy nyíltan kóser iskolába íratja be a gyerekét? Aki ezt teszi, az megérdemli, a többiért meg nem kár, csupán a magyar gyerekeket sajnálom.
B√°r az is igaz, hogy a sok √°llami iskol√°ban is t√∂bbnyire k√≥ser ir√°ny√≠t√°s van √©s sajnos ez el√Ķl nem lehet menek√ľlni, s√Ķt, m√°r a Waldorf iskol√°kat sem k√≠m√©lik √©s ide is besziv√°rogtak rendesen. Meg is l√°tszik az oktat√°s sz√≠nvonal√°n.
Vesszen a férgesse.
http://www.youtub...oqXrsGDx0w
#2 | satu - 2014. november 01. 15:02:30
Ezt a transzi h√≠mn√Ķt pr√≥b√°lj√°k az √ļtb√≥l elt√ľntetni. A transzi a "fej√©be vette", hogy megreform√°lja a budapesti zsid√≥ maffi√°t. Ez√©rt most verb√°lisan h√°bor√ļznak:
Ezért támadják a pöcsöscsajt:
http://valasz.hu/...nal-105937
#3 | kontroll88 - 2014. november 01. 15:03:44
Az iskola ellen

/ John Taylor Gatto - Az iskola ellen: Arr√≥l, hogy hogyan √©s mi√©rt nyomor√≠tja meg a gyerekeinket a k√∂zoktat√°s c√≠m√Ľ √≠r√°sa - Mohari Andr√°s ford√≠t√°sa: /

Harminc √©vig tan√≠tottam Manhattan n√©h√°ny legrosszabb √©s n√©h√°ny legjobb iskol√°j√°ban, √©s ez id√Ķ alatt az unalom szak√©rt√Ķje lett bel√Ķlem. Az unalom minden√ľtt ott volt a vil√°gomban, √©s ha az ember megk√©rdezte a gyerekekt√Ķl – ahogy gyakran tettem –, hogy mi√©rt unatkoznak annyira, akkor mindig ugyanazt v√°laszolt√°k: Mert a feladat h√ľlyes√©g, mert √©rtelmetlen, mert m√°r ismerik. Azt mondt√°k, valami val√≥di dolgot szeretn√©nek csin√°lni, nem csak √ľcs√∂r√∂gni. Azt mondt√°k, a tan√°rok l√°that√≥lag nem sokat tudnak az adott t√°rgyr√≥l, √©s vil√°gos, hogy nem akarnak t√∂bbet tanulni r√≥la. √Čs a gyerekeknek igazuk volt: a tan√°raik √©ppen annyira unatkoztak, mint √Ķk.

Az unalom mindennapi jelens√©g a tan√°rok √©let√©ben, √©s aki egy kicsit is id√Ķz√∂tt m√°r tan√°ri szob√°ban, az tan√ļs√≠thatja, hogy az energiaap√°ly, a nyafog√°s, a cs√ľggedts√©g jelen van. Ha megk√©rdik a tan√°rokt√≥l, hogy mi√©rt unatkoznak, rendszerint a gyerekeket hib√°ztatj√°k, ahogy ez v√°rhat√≥ is. Ki ne unatkozna, ha faragatlan gyerekeket kellene tan√≠tania, akiket csak az oszt√°lyzatok √©rdekelnek? Ha ugyan √©rdeklik √Ķket. Term√©szetesen a tan√°rok maguk is ugyanannak a tizenk√©t √©ves k√∂telez√Ķ oktat√°snak a term√©kei, amelyik annyira untatja a di√°kjaikat, √©s iskolai alkalmazottk√©nt j√≥val szigor√ļbb szervezetnek a rabjai, mint a gyerekek. Kit lehet h√°t hib√°ztatni?

Mindannyiunkat. Ezt a nagyap√°mt√≥l tanultam meg. H√©t√©vesen egyik d√©lut√°n arr√≥l panaszkodtam neki, hogy unatkozom, mire √Ķ kem√©nyen fejbe csapott. Azt mondta, hogy a jelenl√©t√©ben soha t√∂bb√© ne haszn√°ljam ezt a sz√≥t, √©s hogy ha unatkozom, az egyed√ľl az √©n hib√°m, senki m√°s√©. Kiz√°r√≥lag az √©n k√∂teless√©gem magamat sz√≥rakoztatni √©s tan√≠tani, √©s akik ezt nem tudj√°k, azok gyerekesek, √©s lehet√Ķs√©g szerint ker√ľlni kell √Ķket. Megb√≠zni semmi esetre sem szabad benn√ľk. Ez az eset √∂r√∂kre kigy√≥gy√≠tott az unalomb√≥l, √©s az √©vek sor√°n itt-ott k√©pes voltam tov√°bbadni a tanuls√°got n√©h√°ny figyelemre m√©lt√≥ di√°knak. Jobb√°ra azonban hi√°baval√≥nak tal√°ltam k√©ts√©gbe vonni a hivatalos elk√©pzel√©st, miszerint az oszt√°lyteremben az unalom √©s a gyerekess√©g a term√©szetes √°llapot. Gyakran kellett szembesz√°llnom a szok√°sokkal, s√Ķt, kiforgatnom a t√∂rv√©nyt, hogy seg√≠tsek kit√∂rni a gyerekeknek ebb√Ķl a csapd√°b√≥l.

A birodalom persze visszav√°gott; a gyerekes feln√Ķttek rendszeresen √∂sszemoss√°k az ellen√°ll√°st a h√Ľtlens√©ggel. Egyszer egy betegszabads√°gr√≥l visszat√©rve azt tapasztaltam, hogy sz√°nd√©kosan elt√ľntett√©k a szabads√°gol√°som minden bizony√≠t√©k√°t, a munkaviszonyomat megsz√ľntett√©k, √©s m√©g a tan√≠t√°st√≥l is eltiltottak. Kilenc h√≥napnyi k√ľszk√∂d√©s ut√°n siker√ľlt visszaszereznem a tan√≠t√°si enged√©lyemet, mikor is egy iskolatitk√°r tan√ļs√≠totta a cselsz√∂v√©st. Nem sz√≠vesen gondolok arra, hogy k√∂zben mennyit szenvedett a csal√°dom. Mire 1991-ben visszavonultam, minden okom megvolt arra, hogy l√©nyeg√©ben a gyerekess√©g gy√°rainak tekintsem az iskol√°inkat – melyekben gyerekek √©s tan√°rok egyar√°nt hossz√ļ t√°v√ļ, b√∂rt√∂nszer√Ľ fogs√°gra k√©nyszer√ľlnek. Val√≥j√°ban azonban m√©gsem √©rtettem, hogy mi√©rt is kell ennek √≠gy lennie. Saj√°t tapasztalatb√≥l tudtam meg azt, amit bizony√°ra sok m√°s tan√°r is megtanul √ļtk√∂zben, √°m a megtorl√°st√≥l val√≥ f√©lelm√©ben mag√°ban tartja: ha akarn√°nk, k√∂nnyen √©s olcs√≥n megszabadulhatn√°nk a r√©gi strukt√ļr√°kt√≥l, √©s oktat√°sban r√©szes√≠thetn√©nk a gyerekeket, nem csak iskol√°ztat√°sban. A fiatals√°g legjobb tulajdons√°gaira b√°tor√≠thatn√°nk √Ķket – k√≠v√°ncsis√°gra, kalandra, rugalmass√°gra, a meglep√Ķ √©lesl√°t√°s k√©pess√©g√©re –, ha sokkal rugalmasabban b√°nn√°nk az id√Ķvel, a tananyaggal √©s a tesztekkel, ha igaz√°n hozz√°√©rt√Ķ feln√Ķttekkel ismertetn√©nk meg a gyerekeket, √©s ha minden di√°knak annyi √∂nrendelkez√©st biztos√≠tan√°nk, amennyire sz√ľks√©ge van ahhoz, hogy id√Ķnk√©nt n√©mi kock√°zatot v√°llaljon.

Csakhogy nem ezt tessz√ľk. √Čs min√©l t√∂bbet vizsg√°ltam az okokat, min√©l ink√°bb m√©rn√∂k fejjel gondoltam az iskol√°ztat√°s „probl√©m√°j√°ra”, ann√°l jobban elmentem a l√©nyeg mellett: Mi van, ha nincs „probl√©ma” az iskol√°inkkal? Mi van, ha nem az√©rt olyanok, amilyenek – nem az√©rt dacolnak annyira a j√≥zan √©sszel √©s a gyerekek tanul√°s√°r√≥l szerzett hossz√ļ tapasztalattal –, mert valamit rosszul csin√°lunk, hanem az√©rt, mert valamit j√≥l csin√°lunk? Lehets√©ges, hogy George W. Bush v√©letlen√ľl igazat sz√≥lt, amikor azt mondta, hogy „egy gyermeket sem hagyunk lemaradni”? Lehets√©ges, hogy az iskol√°inkat arra tervezt√©k, hogy egyetlen gyerek se n√Ķj√∂n fel igaz√°n?

T√©nyleg sz√ľks√©g van iskol√°ra? Nem az oktat√°sra gondolok, hanem csak a k√∂telez√Ķ iskol√°ztat√°sra: naponta hat √≥ra, heti √∂t napon √°t, az √©v kilenc h√≥napj√°ban, tizenk√©t √©vig. T√©nyleg sz√ľks√©ges ez a hal√°los gyakorlat? √Čs ha igen, akkor mi√©rt? Ne b√ļjjunk az olvas√°s, √≠r√°s √©s sz√°mol√°s magyar√°zata m√∂g√©, mert 2 milli√≥ boldog otthoni tanul√≥ (homeschooler) bizonyosan r√°c√°folt m√°r erre az elcs√©pelt indokl√°sra. Vagy ha m√©gsem, tekint√©lyes sz√°m√ļ j√≥l ismert amerikai sosem ment √°t a tizenk√©t √©vnyi dar√°l√≥n, amelyen a gyerekeink ma √°tmennek, m√©gsem lett a vil√°gon semmi bajuk. George Washington, Benjamin Franklin, Thomas Jefferson, Abraham Lincoln? Persze, valaki tan√≠totta √Ķket, de nem egy iskolarendszer term√©kei voltak, √©s egyik√ľk sem „√©retts√©gizett” egyetlen k√∂z√©piskol√°ban sem. Az amerikai t√∂rt√©nelem nagy r√©sz√©ben a gyerekek √°ltal√°ban nem j√°rtak iskol√°ba, m√©gis admir√°lisok lettek az iskol√°zatlanokb√≥l, mint Farragut; feltal√°l√≥k, mint Edison; iparm√°gn√°sok, mint Carnegie √©s Rockefeller; √≠r√≥k, mint Melville, Twain √©s Conrad; s√Ķt m√©g tud√≥sok is, mint Margaret Mead. Val√≥j√°ban eg√©szen a k√∂zelm√ļltig nem is tekintett√©k m√°r gyereknek azt, aki bet√∂lt√∂tte a tizenharmadik √©let√©v√©t. Ariel Durant, aki f√©rj√©vel, Willel egy hatalmas √©s nagyon j√≥ t√∂bbk√∂tetes vil√°gt√∂rt√©nelmet √≠rt, tizen√∂t √©vesen boldog h√°zass√°gban √©lt – √©s ki √°ll√≠thatja okkal, hogy Ariel Durant tanulatlan volt? Tal√°n iskol√°zatlan, de nem tanulatlan.

Arra tan√≠tottak (vagyis iskol√°ztak) benn√ľnket ebben az orsz√°gban, hogy a „sikert” az „iskol√°z√°s” rokon √©rtelm√Ľ szav√°nak tartsuk, vagy legal√°bbis f√ľggv√©ny√©nek, √°m t√∂rt√©netileg ez nem igaz sem intellektu√°lis, sem p√©nz√ľgyi √©rtelemben. √Čs vil√°gszerte ma is sokan tal√°lnak m√≥dot arra, hogy a saj√°t oktat√°sukat a t√ļls√°gosan is gyakran a b√∂rt√∂n√∂kre hasonl√≠t√≥ k√∂telez√Ķ k√∂z√©piskolai rendszeren k√≠v√ľl oldj√°k meg. Akkor h√°t mi√©rt keverik √∂ssze az amerikaiak az oktat√°st egy √©ppen ilyen rendszerrel? Pontosan mi is a nyilv√°nos iskol√°ink c√©lja?

A t√∂meges k√∂telez√Ķ oktat√°s 1905 √©s 1915 k√∂z√∂tt vetette meg a l√°b√°t az Egyes√ľlt √Āllamokban, noha j√≥val kor√°bban eszelt√©k ki, √©s szinte az eg√©sz tizenkilencedik sz√°zad folyam√°n szorgalmazt√°k. Nagyj√°b√≥l h√°rom dologgal indokolt√°k a csal√°di √©let √©s a kultur√°lis hagyom√°nyok e hatalmas felforgat√°s√°t:

Hogy jó embereket neveljenek.
Hogy jó állampolgárokat neveljenek.
Hogy mindenkib√Ķl a lehet√Ķ legjobbat hozz√°k ki.

Ezekkel a c√©lokkal m√©g ma is rendszeresen el√Ķhozakodnak, √©s legt√∂bben ilyen vagy olyan form√°ban a k√∂zoktat√°s k√ľldet√©s√©nek tisztess√©ges meghat√°roz√°s√°t l√°tjuk benn√ľk, ak√°rmilyen messze vannak is az iskol√°k a megval√≥s√≠t√°sukt√≥l. Csakhogy egy√°ltal√°n nincs igazunk. A hib√°nkat s√ļlyosb√≠tja az a t√©ny, hogy orsz√°gunkban sz√°mos √©s meglep√Ķen k√∂vetkezetes feljegyz√©s √°rulkodik a k√∂telez√Ķ oktat√°s igazi c√©lj√°r√≥l. Itt van p√©ld√°ul a nagy H. L. Mencken, aki az 1924. √°prilisi The American Mercury foly√≥iratban azt √≠rta, hogy a k√∂zoktat√°s c√©lja nem az,

hogy fajunk fiatal tagjait tud√°ssal v√©rtezz√ľk fel, √©s fel√©bressz√ľk az √©rtelm√ľket. … Semmi sem √°llhat t√°volabb az igazs√°gt√≥l. A c√©l … egyszer√Ľen az, hogy a lehet√Ķ legt√∂bb egy√©nt s√ľllyessz√ľk le ugyanarra a biztos szintre, hogy szabv√°nyos√≠tott polg√°rs√°got teny√©ssz√ľnk √©s nevelj√ľnk, hogy elfojtsuk a v√©lem√©nyelt√©r√©st √©s az eredetis√©get. Ez a c√©lja az Egyes√ľlt √Āllamokban… √©s ez a c√©lja minden√ľtt m√°sutt is.

Mencken neves szat√≠ra√≠r√≥ volt, ez√©rt esetleg k√≠s√©rt√©st √©rezhet√ľnk, hogy t√ļlz√≥ g√ļnyk√©nt f√©lres√∂p√∂rj√ľk ezt a r√©szt. A cikk√©ben azonban nyomon k√∂veti a saj√°t oktat√°si rendszer√ľnknek mint√°ul szolg√°l√≥ oktat√°si rendszert eg√©szen a ma m√°r elt√Ľnt, de soha el nem felejtend√Ķ katona√°llamig: Poroszorsz√°gig. √Čs b√°r minden bizonnyal tudat√°ban volt annak az ir√≥ni√°nak, hogy nem sokkal kor√°bban hadban √°lltunk N√©metorsz√°ggal, a porosz gondolkod√°s √©s kult√ļra √∂r√∂k√∂s√©vel, Mencken itt teljesen komolyan √≠rt. Oktat√°si rendszer√ľnk val√≥ban porosz eredet√Ľ, √©s ez val√≥ban aggodalomra ad okot.

A furcsa t√©ny, hogy iskol√°ink porosz eredet√Ľek, √ļjra meg √ļjra felbukkan, ha egyszer m√°r tudja az ember, hogy keresnie kell. William James sokszor utalt r√° a sz√°zadfordul√≥n. Orestes Brownson, Christopher Lasch The True and Only Heaven c√≠m√Ľ 1991-es k√∂nyv√©nek h√Ķse, az 1840-es √©vekben nyilv√°nosan el√≠t√©lte az amerikai iskol√°k poroszos√≠t√°s√°t. Horace Mann „Hetedik √©ves besz√°mol√≥”-ja (Seventh Annual Report) a Massachusettsi √Āllami Oktat√°si Bizotts√°gnak (Massachusetts State Board of Education) 1843-ban l√©nyeg√©ben diadal√©nek Nagy Frigyes orsz√°g√°hoz, √©s felh√≠v√°s iskolarendszer√©nek √°tv√©tel√©re. Aligha meglep√Ķ, hogy a porosz kult√ļra elker√ľlhetetlennek l√°tszott Amerik√°ban, tekintve, hogy m√°r el√©g kor√°n kapcsolatban voltunk ezzel az ut√≥pista √°llammal. A f√ľggetlens√©gi h√°bor√ļban egy porosz volt Washington seg√©dje, √©s annyi n√©met ajk√ļ telepedett le itt 1795-re, hogy a Kongresszus fontolgatta a sz√∂vets√©gi t√∂rv√©nyek n√©met nyelv√Ľ kiad√°s√°t. A megd√∂bbent√Ķ azonban az, hogy olyan buzg√≥n √°tvett√ľk volna a porosz kult√ļra legrosszabb jegyeit: egy oktat√°si rendszert, amelyet sz√°nd√©kosan arra terveztek, hogy k√∂z√©pszer√Ľ intellektust termeljen, megb√©n√≠tsa a bels√Ķ √©letet, megtagadja a tanul√≥kt√≥l a jelent√Ķs vezet√Ķi k√©pess√©geket, √©s gondoskodjon a polg√°rok engedelmess√© √©s csonk√°v√° v√°l√°s√°r√≥l, hogy ezzel „kezelhet√Ķv√©” tegye a n√©pess√©get.

James Bryant Conant – aki a Harvard eln√∂ke volt h√ļsz √©vig, els√Ķ vil√°gh√°bor√ļs m√©rgesg√°z-szak√©rt√Ķ, a m√°sodik vil√°gh√°bor√ļban a Manhattan Project egyik vezet√Ķje, a h√°bor√ļ ut√°n a n√©metorsz√°gi amerikai z√≥na f√Ķbiztosa, a 20. sz√°zad egyik igaz√°n meghat√°roz√≥ szem√©lyis√©ge – volt az, akit√Ķl el√Ķsz√∂r tudom√°st szereztem az amerikai oktat√°s val√≥di c√©ljair√≥l. N√©lk√ľle val√≥sz√≠n√Ľleg nem lenne ilyesf√©le √©s ilyen fok√ļ egys√©ges√≠tett tesztel√©s, mint amilyet ma √©lvez√ľnk, √©s nem lenn√©nk meg√°ldva ilyen rettent√Ķ nagy, egyszerre 2000-4000 tanul√≥t rakt√°roz√≥ k√∂z√©piskol√°kkal, mint amilyen a h√≠res Columbine High a Colorado √°llambeli Littleton v√°rosban. Nem sokkal a visszavonul√°somat k√∂vet√Ķen el√Ķvettem Conant 1959-es k√∂nyv terjedelm√Ľ The Child, the Parent, and the State essz√©j√©t (A gyermek, a sz√ľl√Ķ √©s az √°llam), √©s meglehet√Ķsen felkeltette a k√≠v√°ncsis√°gomat azzal, hogy fut√≥lag megeml√≠ti, hogy a mai iskol√°k egy 1905 √©s 1930 k√∂z√∂tt szervezett „forradalom” eredm√©nyei. Forradalom? Nem megy bele r√©szletesen, viszont a k√≠v√°ncsi √©s t√°j√©kozatlan olvas√≥t Alexander Inglis 1918-as Principles of Secondary Education (A k√∂z√©pfok√ļ oktat√°s elvei) c√≠m√Ľ k√∂nyv√©hez ir√°ny√≠tja, amelyben „az ember egy forradalm√°r szem√©vel l√°tta ezt a forradalmat”.

Inglis, aki ut√°n el√Ķad√°st neveztek el a Harvardon az oktat√°sr√≥l, t√∂k√©letesen vil√°goss√° teszi, hogy az amerikai kontinens k√∂telez√Ķ oktat√°s√°t pontosan arra sz√°nt√°k, amire Poroszorsz√°g√©t az 1820-as √©vekben: hogy √∂t√∂dik hadoszlopk√©nt be√©p√ľlj√∂n a bimb√≥z√≥ demokratikus mozgalomba, amely azzal fenyegetett, hogy k√©pviselethez juttatja a parasztokat √©s a prolet√°rokat a t√°rgyal√≥asztaln√°l. A modern, iparos√≠tott k√∂telez√Ķ oktat√°s egyfajta seb√©szi bemetsz√©st volt hivatott ejteni az als√≥bb oszt√°lyok elj√∂vend√Ķ egys√©g√©n. V√°lasszuk sz√©t a gyerekeket tant√°rgyak szerint, koroszt√°lyok szerint, a vizsg√°k alapj√°n val√≥ √°lland√≥ rangsorol√°s szerint, √©s sok m√°s kifinomultabb m√≥don, √≠gy azt√°n val√≥sz√≠n√Ľtlen, hogy az emberis√©g tudatlan, gyerekkorukban sz√©tv√°lasztott t√∂megei valaha is √ļjra vesz√©lyes egys√©gbe tudn√°nak rendez√Ķdni.

Inglis hat alapvet√Ķ funkci√≥ra osztja a modern oktat√°s c√©lj√°t – az igazi c√©lj√°t; ezeknek b√°rmelyik√©t√Ķl √©gnek √°ll azoknak a haja, akik √°rtatlanul elhitt√©k a m√°r eml√≠tett h√°rom hagyom√°nyos c√©lt:

A szab√°lyz√≥ vagy beilleszt√Ķ funkci√≥. Az iskol√°k a parancsokra adott r√∂gz√≠tett v√°laszokat hivatottak kialak√≠tani. Ez persze eleve teljesen kiz√°rja a kritikus √≠t√©l√Ķk√©pess√©get. Emellett nagyj√°b√≥l v√©gez azzal az elk√©pzel√©ssel, hogy hasznos vagy √©rdekes anyagot kellene tan√≠tani, mert a reflexszer√Ľ engedelmess√©g addig nem vizsg√°lhat√≥, am√≠g nem tudjuk, hogy k√©pesek vagyunk-e r√°venni a gyerekeket nevets√©ges √©s unalmas dolgok megtanul√°s√°ra – √©s elv√©gz√©s√©re.
Az egys√©ges√≠t√Ķ funkci√≥. Ak√°r „konformit√°si funkci√≥nak” is nevezhetn√©nk, mert az a c√©lja, hogy a lehet√Ķ legegyform√°bb√° v√°ljanak a gyerekek. Az alkalmazkod√≥ emberek kisz√°m√≠that√≥k, ez pedig j√≥kora seg√≠ts√©g azoknak, akik nagy munkaer√Ķt szeretn√©nek hasznos√≠tani √©s ir√°ny√≠tani.
A diagnosztikai √©s ir√°ny√≠t√≥ funkci√≥. Az iskola a di√°kok megfelel√Ķ t√°rsadalmi szerep√©t hivatott meghat√°rozni. Ezt a bizony√≠t√©kok matematikai √©s anekdotaszer√Ľ napl√≥z√°s√°val √©ri el. √ögy mint az „emberr√Ķl k√©sz√≠tett √°lland√≥ jelleg√Ľ feljegyz√©sekkel”. Igen, van ilyen.
A megk√ľl√∂nb√∂ztet√Ķ funkci√≥. Amint „diagnosztiz√°lt√°k” a t√°rsadalmi szerep√ľket, a gyerekeket szerep√ľk szerint csoportos√≠tani kell, √©s csak annyit kell k√©pezni √Ķket, amennyit a t√°rsadalmi g√©pezetben a rendeltet√©si hely√ľk megk√≠v√°n – semmivel sem t√∂bbet. Ennyit arr√≥l, hogy a legjobbat hozzuk ki a gyerekekb√Ķl.
A kiv√°laszt√≥ funkci√≥. Ez egy√°ltal√°n nem az emberi d√∂nt√©sekre vonatkozik, hanem Darwin elm√©let√©re a term√©szetes kiv√°laszt√≥d√°sr√≥l – arra alkalmazva, amit √Ķ „kit√ľntetett fajoknak” nevezett. R√∂viden √ļgy sz√≥l az elk√©pzel√©s, hogy a teny√©sz√°llom√°ny tudatos jav√≠t√°s√°val igyeksz√ľnk el√Ķmozd√≠tani a folyamatokat. Az iskol√°k arra val√≥k, hogy az alkalmatlanokat – rossz jegyekkel, felz√°rk√≥ztat√≥ k√©pz√©sekkel √©s egy√©b b√ľntet√©sekkel – el√©g j√≥l megjel√∂lj√©k ahhoz, hogy a t√°rsaik elfogadj√°k √Ķket als√≥bbrend√Ľnek, √©s ezzel gyakorlatilag kiz√°rj√°k √Ķket a szaporod√°si sorsj√°t√©kokb√≥l. Erre val√≥k azok a kis s√©rt√©sek els√Ķ oszt√°lyt√≥l fogva: hogy a mocsok folyjon le a csatorn√°ba.
A felk√©sz√≠t√Ķ funkci√≥. Az ezekben a szab√°lyokban benne foglalt t√°rsadalmi rendszernek sz√ľks√©ge lesz egy gondnokokb√≥l √°ll√≥ elit csoportra. Ez√©rt a gyerekek egy kis r√©sz√©t csendben megtan√≠tj√°k arra, hogy mik√©nt igazgass√°k ezt a folytat√≥d√≥ projektet, hogy mik√©nt fel√ľgyelj√©k √©s ir√°ny√≠ts√°k a sz√°nd√©kosan lebut√≠tott √©s sz√°rnyaszegett n√©pess√©get azzal a c√©llal, hogy a korm√°ny akad√°lytalanul t√©nykedhessen √©s a v√°llalatok soha ne fogyjanak ki az engedelmes munkaer√Ķb√Ķl.

Sajnos ez a c√©lja a k√∂telez√Ķ k√∂zoktat√°snak ebben az orsz√°gban. √Čs aki azt hiszi, hogy Inglis egy meglehet√Ķsen cinikus n√©zetekkel b√≠r√≥ elszigetelt k√ľl√∂nc, annak tudnia kell, hogy aligha √Ķ volt az egyetlen, aki s√≠kra sz√°llt ezek√©rt az elk√©pzel√©sek√©rt. Conant – Horace Mann √©s m√°sok √∂tleteire √©p√≠tve – maga is f√°radhatatlanul kamp√°nyolt az amerikai iskolarendszer ugyanilyen szellemben val√≥ megszervez√©s√©√©rt. Az olyan emberek, mint George Peabody – aki d√©len √ļtnak ind√≠totta a k√∂telez√Ķ oktat√°s √ľgy√©t –, bizony√°ra tudt√°k, hogy a porosz rendszer nemcsak √°rtalmatlan v√°laszt√≥kat √©s al√°zatos munkaer√Ķt hoz l√©tre, hanem l√©nyeg√©ben egy esztelen fogyaszt√≥kb√≥l √°ll√≥ csord√°t is. Id√Ķvel sok ipari √≥ri√°s felismerte, hogy micsoda √≥ri√°si haszon rejlik ebben a k√∂zoktat√°s r√©v√©n tartott √©s gondozott csord√°ban – k√∂zt√ľk Andrew Carnegie √©s John D. Rockefeller.

Tess√©k. Most m√°r tudja az olvas√≥. Nincs sz√ľks√©g√ľnk Karl Marx elm√©let√©re az oszt√°lyok k√∂zti nagy harcr√≥l ahhoz, hogy bel√°ssuk: az √∂sszetett – gazdas√°gi vagy politikai – vezet√©snek √©rdek√©ben √°ll lebut√≠tani, demoraliz√°lni, megosztani az embereket, √©s eldobni azokat, akik nem alkalmazkodnak. Az oszt√°ly keretbe foglalhatja a v√°llalkoz√°st, mint amikor Woodrow Wilson 1909-ben a Princeton Egyetem akkori eln√∂kek√©nt a k√∂vetkez√Ķt mondta a New York City School Teachers Association (New York-i tan√°rok sz√∂vets√©ge) tagjainak:

Azt szeretn√©nk, ha az emberek egyik oszt√°lya liber√°lis oktat√°sban r√©szes√ľlne, egy m√°sik, minden t√°rsadalomban sz√ľks√©gszer√Ľen sokkal nagyobb oszt√°lyuk pedig lemondana a liber√°lis oktat√°sr√≥l, √©s saj√°ts√°gos neh√©z fizikai munk√°ra k√©sz√ľlne fel.

√Ām az ezeket a c√©lokat megval√≥s√≠t√≥ undor√≠t√≥ d√∂nt√©sek m√∂g√∂tti ind√≠t√©kok nem sz√ľks√©gszer√Ľen alapulnak az oszt√°lyon. Eredhetnek puszta f√©lelemb√Ķl, vagy abb√≥l a m√°ra gyakoriv√° v√°lt hitb√Ķl, hogy a „hat√©konys√°g” a legf√Ķbb √©rt√©k, nem a szeretet, a szabads√°g, a nevet√©s vagy a rem√©ny. Mindenekf√∂l√∂tt eredhetnek egyszer√Ľ kapzsis√°gb√≥l.

Elv√©gre hatalmas vagyon felhalmoz√°s√°val kecsegtetett egy t√∂megtermel√©sen alapul√≥ gazdas√°g, amelyben szervez√©s√©n√©l fogva a nagy v√°llalatot r√©szes√≠tik el√Ķnyben a kis c√©ggel vagy a csal√°di gazdas√°ggal szemben. A t√∂megtermel√©s azonban t√∂meges fogyaszt√°st ig√©nyelt, √©s a huszadik sz√°zad fordul√≥j√°n a legt√∂bb amerikai erk√∂lcstelens√©gnek √©s esztelens√©gnek tartotta olyasmit v√°s√°rolni, amire val√≥j√°ban nem volt sz√ľks√©ge. E tekintetben a k√∂telez√Ķ oktat√°s √©gb√Ķl pottyant √°ld√°s volt. Az iskol√°nak nem kellett k√∂zvetlen√ľl arra nevelnie a gyerekeket, hogy azt gondolj√°k, sz√ľntelen√ľl fogyasztaniuk kell, mert m√©g valami enn√©l is jobbat tett: arra √∂szt√∂n√∂zte √Ķket, hogy egy√°ltal√°n ne is gondolkodjanak. Ezzel pedig k√∂nny√Ľ c√©lpontj√°v√° v√°ltak a modern kor egy m√°sik nagy felfedez√©s√©nek – a marketingnek.

M√°rmost nem kell ahhoz marketinget tanulnunk, hogy tudjuk, melyik k√©t embercsoportot lehet mindig r√°venni a sz√ľks√©glet√ľk√∂n fel√ľli fogyaszt√°sra: a f√ľgg√Ķket √©s a gyerekeket. Az iskola eg√©szen j√≥ munk√°t v√©gzett a gyerekeink f√ľgg√Ķv√© t√©tel√©vel, √°m a gyerekekk√© alak√≠t√°sukkal kiv√°l√≥t. Ez sem v√©letlen. A teoretikusok Plat√≥nt√≥l Rousseau-n √°t eg√©szen a mi dr. Inglis√ľnkig tudt√°k, hogy ha a gyerekeket minden felel√Ķss√©g√ľkt√Ķl √©s f√ľggetlens√©g√ľkt√Ķl megfosztva √∂ssze tudjuk z√°rni egym√°ssal, azt√°n kiz√°r√≥lag a kapzsis√°g, irigys√©g, f√©lt√©kenys√©g √©s f√©lelem k√∂z√∂ns√©gess√© tev√Ķ √©rz√©seinek meg√©l√©s√©re b√°tor√≠tjuk √Ķket, akkor id√Ķsebbek lesznek ugyan, de sosem n√Ķnek fel igaz√°n. Az egykor j√≥l ismert Public Education in the United States (K√∂zoktat√°s az Egyes√ľlt √Āllamokban) c√≠m√Ľ k√∂nyv√©nek 1934-es kiad√°s√°ban Ellwood P. Cubberley azt r√©szletezte √©s dics√Ķ√≠tette, hogy hogyan hosszabb√≠totta meg 2-6 √©vvel a gyerekkort az iskol√°k folytonos kib√Ķv√≠t√©s√©nek strat√©gi√°ja – pedig akkoriban a k√∂telez√Ķ iskol√°ztat√°s m√©g eg√©szen √ļj volt. Ugyanez a Cubberley – aki a Stanford's School of Education d√©k√°nja volt, tank√∂nyv√≠r√≥ a Houghton Mifflin kiad√≥n√°l, Conant bar√°tja √©s levelez√Ķt√°rsa a Harvardon – a k√∂vetkez√Ķt √≠rta Public School Administration c√≠m√Ľ k√∂nyv√©nek 1922-es kiad√°s√°ban:

Az iskol√°ink … gy√°rak, melyekben a nyersanyagot (gyerekek) megform√°zzuk √©s megmunk√°ljuk … √Čs az iskol√°nak az a feladata, hogy a di√°kjait a meghat√°rozott el√Ķ√≠r√°soknak megfelel√Ķen k√©sz√≠tse el.

Mai t√°rsadalmunkb√≥l n√©zve teljesen vil√°gos, hogy mik voltak azok az el√Ķ√≠r√°sok. Az √©retts√©g √©let√ľnknek szinte minden ter√ľlet√©r√Ķl elt√Ľnt m√°ra. A v√°l√°st megk√∂nny√≠t√Ķ jogszab√°lyok k√∂vetkezt√©ben nem kell munk√°lkodni a kapcsolatokon; a k√∂nny√Ľ hitelek k√∂vetkezt√©ben nincs sz√ľks√©g p√©nz√ľgyi √∂nuralomra; a k√∂nnyen el√©rhet√Ķ sz√≥rakoztat√°s k√∂vetkezt√©ben nem kell megtanulnunk sz√≥rakoztatni √∂nmagunkat; a k√©nyelmes v√°laszok k√∂vetkezt√©ben nem kell k√©rd√©seket feltenni. Egy gyerekekb√Ķl √°ll√≥ nemzett√© v√°ltunk, boldogan lemondunk az √≠t√©l√Ķk√©pess√©g√ľnkr√Ķl √©s az akaratunkr√≥l a buzd√≠t√≥ politika √©s a h√≠zelg√Ķ rekl√°m el√Ķtt, melyek s√©rten√©k az igazi feln√Ķtteket. T√©v√©k√©sz√ľl√©keket vesz√ľnk, azt√°n megvessz√ľk a l√°tnival√≥kat is a t√©v√©hez. Sz√°m√≠t√≥g√©peket vesz√ľnk, azt√°n megvessz√ľk a l√°tnival√≥kat is a sz√°m√≠t√≥g√©phez. Edz√Ķcip√Ķt vesz√ľnk 150 doll√°r√©rt, ha kell, ha nem, √©s azt√°n m√°sikat vesz√ľnk, ha t√ļl kor√°n t√∂nkremegy. V√°rosi terepj√°r√≥kat vezet√ľnk, √©s m√©g akkor is elhissz√ľk a hazugs√°got, hogy egyfajta √©letbiztos√≠t√°st jelentenek, amikor √©ppen felborulunk vel√ľk. √Čs ami a legrosszabb: a szem√ľnk sem rebben, amikor Ari Fleischer azt mondja, hogy „vigy√°zzunk, mit besz√©l√ľnk” – m√©g akkor sem, ha eml√©ksz√ľnk arra, hogy valamikor r√©gen az iskol√°ban m√©g azt hallottuk, hogy Amerika a szabadok f√∂ldje. Egyszer√Ľen ezt is bevessz√ľk. Az iskol√°ztat√°sunk gondoskodott r√≥la – rendeltet√©se szerint.

Most pedig j√∂jj√∂n a j√≥ h√≠r. Ha egyszer meg√©rtj√ľk a modern iskol√°ztat√°s rejtett logik√°j√°t, akkor el√©g k√∂nny√Ľ elker√ľlni a tr√ľkkjeit √©s a csapd√°it. Az iskola alkalmazottakat √©s fogyaszt√≥kat nevel a gyerekekb√Ķl; nevelj√ľnk vezet√Ķket √©s kalandorokat a saj√°tjainkb√≥l. Az iskola reflexszer√Ľ engedelmess√©gre neveli a gyerekeket; tan√≠tsuk meg a saj√°tjainkat kritikusan √©s √∂n√°ll√≥an gondolkodni. A j√≥l iskol√°zott gyerekek hamar unatkozni kezdenek; seg√≠ts√ľnk a saj√°tjainknak a bels√Ķ √©let√ľk kialak√≠t√°s√°ban, hogy azt√°n sose unatkozzanak. √Ėszt√∂n√∂zz√ľk √Ķket arra, hogy a komoly, a feln√Ķtt dolgokkal foglalkozzanak t√∂rt√©nelemben, irodalomban, filoz√≥fi√°ban, zen√©ben, m√Ľv√©szetekben, k√∂zgazdas√°gban, teol√≥gi√°ban – mindazzal, amit a tan√°rok el√©g j√≥l ismernek ahhoz, hogy elker√ľlj√©k. Tegy√ľk pr√≥b√°ra a gyerekeinket azzal, hogy el√©g egyed√ľll√©tet biztos√≠tunk sz√°mukra ahhoz, hogy megtanulhass√°k √©lvezni a saj√°t t√°rsas√°gukat, hogy bels√Ķ p√°rbesz√©det folytathassanak. A j√≥l iskol√°zott embereket az egyed√ľll√©tt√Ķl val√≥ retteg√©sre kondicion√°lt√°k; √°lland√≥an t√°rsas√°got keresnek a TV, a sz√°m√≠t√≥g√©p, a mobiltelefon √©s a felsz√≠nes, gyorsan megk√∂t√∂tt √©s gyorsan felbontott bar√°ts√°gok r√©v√©n. A gyerekeinknek sokkal √©rtelmesebb √©letet kellene √©lni√ľk, √©s √©lhetnek is.

El√Ķsz√∂r azonban r√° kell √©bredn√ľnk arra, hogy mik is val√≥j√°ban az iskol√°ink: fiatal elm√©kkel k√≠s√©rletez√Ķ laborat√≥riumok, a v√°llalatok t√°rsadalma √°ltal megk√∂vetelt szok√°sok √©s magatart√°smint√°k f√Ķ kitermel√Ķhelyei. A k√∂telez√Ķ oktat√°s csak mell√©kesen szolg√°lja a gyerekeket; a val√≥di c√©lja az, hogy szolg√°kk√° tegye √Ķket. Ne hagyjuk meghosszabb√≠tani a saj√°tjaink gyerekkor√°t, egyetlen nappal sem. Ha David Farragut kiskamaszk√©nt √°t tudta venni egy elfoglalt angol hadihaj√≥ parancsnoks√°g√°t, ha Thomas Edison tizenk√©t √©vesen √ļjs√°got tudott k√©sz√≠teni, ha Ben Franklin ugyanennyi id√Ķsen el tudott szeg√Ķdni egy nyomd√°sz mell√© tanoncnak (√©s k√©s√Ķbb √°t tudta r√°gni mag√°t egy olyan tananyagon, amely a Yale egy mai v√©gz√Ķs√©nek is sok lenne), akkor nem lehet megmondani, mire lehetnek k√©pesek a gyerekeink. Egy hossz√ļ √©let, √©s a nyilv√°nos iskola l√∂v√©sz√°rkaiban elt√∂lt√∂tt harminc √©v ut√°n arra jutottam, hogy zsenib√Ķl annyi van, mint a szem√©t. Csak az√©rt fojtjuk el magunkban a zsenit, mert m√©g nem j√∂tt√ľnk r√°, hogy hogyan ir√°ny√≠tsunk egy tanult f√©rfiakb√≥l √©s n√Ķkb√Ķl √°ll√≥ n√©pess√©get. Azt hiszem, a megold√°s egyszer√Ľ √©s ragyog√≥. Hagyjuk, hogy √∂nmagukat ir√°ny√≠ts√°k.
#4 | kontroll88 - 2014. november 01. 15:07:26
Megold√°s:
http://youtu.be/2...
#5 | livia - 2014. november 01. 19:58:56
Net√°n a cig√°nyokat nem k√©ne k√ľl√∂n tan√≠ttatni? A zsid√≥k nem egyeznek? √Črdekel? Engem az √©rdekel, hogy unok√°imnak a cig√°ny, meg a zsid√≥ t√∂rt√©nelem, illetve kult√ļra van beiktatva f√Ķ helyen a tanulm√°nyaikba. Hol √©l√ľnk? Net√°n cig√°nyiszt√°nban, vagy net√°n zsid√≥orsz√°gban, ahol le van szarva minden, ami nem k√≥ser? Nem! Egyel√Ķre a zsid√≥, meg a cig√°ny is a magyarok asztal√°r√≥l eb√©del. Ideje lenne ennek szellem√©ben gondolkodnia, mert van orsz√°guk, meg piszkosul nagy arcuk! √Ālljanak talpra! A gyerekeinknek is musz√°j lesz, mert nem √©l√ľnk √∂r√∂kk√©. Mellesleg a k√∂vetkez√Ķ gener√°ci√≥t√≥l ne v√°rjanak alamizsn√°t a mihaszn√°k. Ez a roppant meg√©rt√©s csak r√°nk jellemz√Ķ.

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.