Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

AZ OSZTR√ĀK-MAGYAR HADITENGER√ČSZET R√ČSZV√ČTELE A K√ćNAI BOXERL√ĀZAD√ĀS LEVER√ČS√ČBEN


K√∂zben a "boxerek" az √°llami ir√°ny√≠t√°s alatt (nem kiz√°rt, hogy az angol titkosszolg√°lat - √©rtsd: zsid√≥- hat√°s√°ra) l√°zadtak, hogy leverhess√©k √Ķket. A recept r√©gi √©s Szun-Ce is irigy lenne a receptre. A Boxer Mozgalom, vagy m√°sk√©ppen a boxerl√°zad√°s, tulajdonk√©ppen a k√≠naiak 1899 november√©ben kezd√Ķd√∂tt, √©s 1901. szeptember 7-ig tart√≥ l√°zad√°sa volt, mely a Mandzsu uralom utols√≥ √©veiben a kereskedelem, politika, vall√°s √©s a technol√≥gia ter√©n egyre jobban elterjed√Ķ k√ľlf√∂ldi befoly√°s ellen ir√°nyult. A kezdetben k√ľlf√∂ldi-ellenes, antiimperialista jelleg√Ľ √©s a paraszti t√∂megekre t√°maszkod√≥ felkel√©s √Čszak-K√≠n√°ban kezd√Ķd√∂tt, √©s egyben a k√≠nai korm√°nyzat ellen is ir√°nyult. Megt√°madt√°k a vasutakat √©p√≠t√Ķ, a hagyom√°nyos k√≠nai tanokat megs√©rt√Ķ k√ľlf√∂ldieket, csak√ļgy mint a kereszt√©nyeket, akiket felel√Ķsnek tartottak K√≠na k√ľlf√∂ldi befoly√°s alatt tart√°s√°√©rt. Eleinte a k√≠nai korm√°nycsapatok felvett√©k a harcot a boxerekkel, majd a cs√°sz√°ri udvar √ľgyesen, teljesen a k√ľlf√∂ldiek ellen ford√≠totta a felkel√©st. A cs√°sz√°rn√Ķ egy ediktumban t√°mogat√°s√°r√≥l biztos√≠totta a boxerl√°zd√°st, ami viszont 1900 janu√°rj√°ban kiv√°ltotta a k√ľlf√∂ldi diplomat√°k √©les ellenkez√©s√©t.



Az egyre v√©resebb√© v√°lt boxerl√°zad√°s miatt Nagy Britannia, az USA, N√©metorsz√°g, Olaszorsz√°g, Franciaorsz√°g, Oroszorsz√°g √©s Ausztria-Magyarorsz√°g 1900 tavasz√°n flottat√ľntet√©st tartott a Tiencsin v√°ros k√∂zel√©ben l√©v√Ķ Taku kik√∂t√Ķj√©ben. A felsorolt hatalmakhoz hamarosan Jap√°n is csatlakozott. M√°jus 31-√©n, miel√Ķtt m√©g a pekingi k√∂vets√©gek √©s k√ľlk√©pviseletek ostroma megkezd√Ķdhetett volna, a felsorolt nyolc hatalom hadihaj√≥i egy 438 f√Ķb√Ķl √°ll√≥ k√ľl√∂n√≠tm√©nyt tettek partra, majd Takub√≥l vonattal a f√Ķv√°rosba ir√°ny√≠tott√°k. A k√ľl√∂n√≠tm√©ny 75 francia, 75 orosz, 75 brit, 60 amerikai, 50 n√©met, 40 olasz, 33 osztr√°k-magyar √©s 30 jap√°n tenger√©szb√Ķl √°llt.



Ebben az id√Ķben a cs√°sz√°ri √©s kir√°lyi hadihaj√≥k k√∂z√ľl csak a Zenta v√©dett cirk√°l√≥ tart√≥zkodott a t√°vol-keleti vizeken, melyet B√©cs azonnal a k√≠nai partokhoz vez√©nyelt, majd odahaza el√Ķk√©sz√ľleteket tettek h√°rom m√°sik haj√≥ kik√ľld√©s√©re is. Az √≠gy kialak√≠tand√≥ haj√≥raj parancsnok√°v√° gr√≥f Rudolf Montecuccoli ellentengernagyot nevezt√©k ki.



A Zenta védett cirkáló.



A Zenta j√ļnius 2-√°n √©rkezett meg Taku horgonyz√≥hely√©re, majd m√°snap 1 tiszt √©s 2 kad√©t parancsnoks√°ga alatt 30 tenger√©szt ind√≠tott Pekingbe, Ausztria-Magyarorsz√°g k√ľlk√©pviseleti szerveinek √©s √°llampolg√°rainak v√©delm√©re. A Zenta parancsnoka, Eduard Thomann von Montalmar fregattkapit√°ny √©s egy tiszt vezet√©s√©vel, tov√°bbi 70 f√Ķt ind√≠tottak Pekingbe, de azok j√ļnius 7-√©n csak Tiencsinig jutottak, mert a boxerek elv√°gt√°k a vas√ļti √∂sszek√∂ttet√©st Pekinggel.

1900 j√ļnius√°ban a boxerek, akikhez most m√°r a k√≠nai cs√°sz√°ri hadsereg is csatlakozott, lerohant√°k Pekinget √©s Tiencsint, √©s meg√∂ltek 230 k√ľlf√∂ldit. Pekingben a vesz√©lyeztetett k√ľlf√∂ldi k√∂vets√©gek a "Tiltott V√°ros" k√∂zel√©ben l√©v√Ķ diplom√°ciai negyedben helyezkedtek el, √©s k√∂z√∂sen kialak√≠tottak egy v√©dhet√Ķ objektumot, ahov√° begy√Ľjt√∂tt√©k a k√ľlf√∂ldi √°llampolg√°rokat. A l√°zad√≥k lerohant√°k a v√°ros t√ļls√≥ fel√©n l√©v√Ķ N√©met K√∂vets√©get, miel√Ķtt azok odamenek√ľlhettek volna, √©s j√ļnius 20-√°n az utc√°n meg√∂lt√©k Klemens Freiherr von Kettelert, a N√©met Birodalom nagyk√∂vet√©t. A cs√°sz√°rn√Ķ j√ļnius 21-√©n h√°bor√ļt hirdetett az √∂sszes nyugati hatalom ellen, de a region√°lis korm√°nyz√≥k nem voltak hajland√≥k engedelmeskedni. A meger√Ķd√≠tett diplom√°cia negyed j√ļnius 20-t√≥l augusztus 14-ig √°llt a boxerek ostroma alatt.



A helyzet rosszabbod√°sa k√∂vetkezt√©ben j√ļnius 10-√©n a brit Edward Seymour altengernagy parancsnoks√°ga alatt egy m√°sodik, 2000 f√Ķb√Ķl √°ll√≥ tenger√©szk√ľl√∂n√≠tm√©nyt, melyben benne volt a Zenta cirk√°l√≥ h√©t t√°bori l√∂vege √©s kezel√Ķszem√©lyzete is, ind√≠tottak √ļtba Takub√≥l Pekingbe.



A Nyolc Nemzet Szövetsége



A boxerl√°zad√°s ellen k√ľzd√Ķ hatalmak tenger√©szkaton√°i √©s haditenger√©szeti lobog√≥i, balr√≥l jobbra: Olaszorsz√°g, Egyes√ľlt √Āllamok, Franciaorsz√°g, Ausztria-Magyarorsz√°g, Jap√°n, N√©metorsz√°g, Egyes√ľlt Kir√°lys√°g, Oroszorsz√°g. Jap√°n nyomat 1900-b√≥l.



A csapatokat a k√≠nai korm√°ny j√≥v√°hagy√°s√°val vonaton sz√°ll√≠tott√°k Takub√≥l Tiencsinbe, de a Tiencsin - Peking k√∂z√∂tti vasutat megrong√°lt√°k. Mivel a t√°vols√°g a k√©t v√°ros k√∂z√∂tt mind√∂ssze 120 kilom√©ter volt, Seymour gyalogosan folytatta √ļtj√°t a csapataival, k√∂zben a vas√ļtvonal helyre√°ll√≠t√°s√°n is dolgoztak. El√Ķsz√∂r j√ļnius 11-√©n csaptak √∂ssze a boxerekkel.



Tiencsin ut√°n azonban mindenfel√Ķl k√≠nai felkel√Ķk, s√Ķt m√©g a k√≠nai korm√°ny csapatai is, t√°madt√°k a hadoszlopot. J√ļnius 18-√°n h√≠rek √©rkeztek a k√ľlf√∂ldi k√ľlk√©pviseletek elleni t√°mad√°sokr√≥l. Seymour √ļgy hat√°rozott, tov√°bb folytatja az el√Ķrenyomul√°st, ez√ļttal a Peiho foly√≥ ment√©n a Pekingt√Ķl 25 km-re l√©v√Ķ Tongcsu v√°rosa fel√©. J√ļnius 19-√©n azonban a nagy t√ļler√Ķ √©s az er√Ķs ellen√°ll√°s miatt fel kellett hagyni az el√Ķrenyomul√°ssal, √©s elkezdt√©k a foly√≥ menti visszavonul√°st. Olyan sok sebes√ľltj√ľk volt, hogy azokat dzsunk√°kon kellett sz√°ll√≠tani, amit maguk a harcosok vontattak k√∂telekkel a partr√≥l. A visszavonul√≥ sz√∂vets√©ges er√Ķk rohammal elfoglalt√°k Hsiku er√Ķdj√©t, ahol az ellens√©g √°ltal k√∂r√ľlz√°rva v√°rtak j√ļnius 25-ig, amikor egy, f√Ķk√©nt a Port Arthurb√≥l be√©rkezett orosz katon√°kb√≥l √°ll√≥ ezred felszabad√≠totta √Ķket. J√ļnius 26-√°n fejez√Ķd√∂tt be a visszavonul√°s Tiencsinbe, √©s a harcok sor√°n 350 f√Ķt vesz√≠tettek.



Seymour altengernagy j√ļnius 26-√°n visszat√©r Tiencsinbe a sebes√ľltjeivel.



A Tiencsinben kialakult neh√©z helyzetben √©s a v√°ros, illetve Peking k√∂z√∂tti kapcsolat teljes megsz√Ľn√©se ut√°n, a sz√∂vets√©gesek l√©p√©seket tettek a poz√≠ci√≥ik meger√Ķs√≠t√©s√©re. J√ļnius 17-√©n a boxerek Taku er√Ķd√≠tm√©nyeib√Ķl √°gy√ļzni kezdt√©k az √∂b√∂lben horgonyz√≥ haj√≥kat. Azok viszonozt√°k a t√ľzet, √©s l√∂vegeikkel elhallgattatt√°k a k√≠nai √ľtegeket. Ezt k√∂vet√Ķen az eur√≥paiak megrohamozt√°k az er√Ķd√∂t √©s s√ļlyos k√∂zelharc √°r√°n be is vett√©k a Tiencsin megk√∂zel√≠t√©si √ļtvonal√°t v√©d√Ķ Takut. Ezt k√∂vet√Ķen √ļjabb er√Ķket tettek partra



Id√Ķk√∂zben j√ļnius 23-√°n a b√©csi Had√ľgyminiszt√©rium Victor Bless von Sambuchi sorhaj√≥kapit√°ny parancsnoks√°ga alatt Pol√°b√≥l √ļtnak ind√≠totta a k√≠nai vizekre a Kaiserin und K√∂nigin Maria Theresia p√°nc√©los cirk√°l√≥t. Augusztus 7-√©n √©rkezett meg Takuba, ahol egy 160 f√Ķs tenger√©szk√ľl√∂n√≠tm√©nyt tett partra 2 db partrasz√°ll√≥ l√∂veggel, mely csatlakozott a harcokhoz.



A Kaiserin und Königin Maria Theresia páncélos cirkáló.

A brit Alfred Gaselee alt√°bornagy vezette, √©s a Nyolc - Nemzet Sz√∂vets√©g√©nek nevezett, gyalogs√°ggal √©s t√ľz√©rs√©ggel meger√Ķs√≠tett, √∂sszesen 54 000 f√Ķt sz√°ml√°l√≥ nemzetk√∂zi hader√Ķ v√©g√ľl elindult az ostrom al√° vett eur√≥pai √©s jap√°n diplom√°ciai negyed felszabad√≠t√°s√°ra. A hadsereg √∂sszet√©tele a k√∂vetkez√Ķk√©ppen n√©zett ki: Jap√°n (20 840 f√Ķ), Oroszorsz√°g (13 150 f√Ķ), Nagy Britannia (12 020 f√Ķ), Franciaorsz√°g (3520 f√Ķ), USA (3420 f√Ķ), N√©metorsz√°g (900 f√Ķ), Olaszorsz√°g (80 f√Ķ), Ausztria-Magyarorsz√°g (75 f√Ķ), (ekkor m√©g csak a Zenta √°llt rendelkez√©sre), valamint a boxerek ellen harcol√≥ k√≠nai csapatok. Ez a nemzetk√∂zi er√Ķ j√ļlius 14-√©n, egy napi harc √°r√°n elfoglalta Tiencsint.



Tiencsin déli kapujának bevétele. A képen balra a brit csapatok, középen a franciák, míg a jobboldalon a japánok.



A Kaiserin Elisabeth √©s az Aspern cirk√°l√≥k 1900. j√ļlius 24-√©n futottak ki Pol√°b√≥l a T√°vol-Kelet fel√©. A Kaiserin Elisabeth fed√©lzet√©n tart√≥zkodott a cs√°sz√°ri √©s kir√°lyi Haj√≥raj parancsnoka, gr√≥f Montecuccoli altengernagy. A haj√≥k szeptember 7-√©n √©rkeztek meg Takuba, ahol tenger√©szk√ľl√∂n√≠tm√©nyeket tettek partra, melyek a sz√°razf√∂ld√∂n szeptember 17-√©n √©rkeztek meg Pekingbe, √©s biztos√≠tott√°k az osztr√°k-magyar k√ľlk√©pviseletek v√©delm√©t, illetve r√©szt vettek az elh√ļz√≥d√≥ harcokban.



A Kaiserin Elisabeth.





Az Aspern védett cirkáló.



A Tiencsinb√Ķl Pekingbe val√≥, mintegy 120 km-es menetel√©sen kb. 20 000 f√Ķnyi sz√∂vets√©ges katona vett r√©szt, m√≠g augusztus 4-√©n az ellenfeleik l√©tsz√°ma kb. 70 000 f√Ķnyi cs√°sz√°ri katon√°t, √©s 50 - 100 000 k√∂z√∂tti boxert tett ki. Mindamellett ezek kev√©s ellen√°ll√°st tan√ļs√≠tottak, √©s a sz√∂vets√©gesek a Tiencsint√Ķl kb. 30 km-re l√©v√Ķ Yangcun mellett egy kisebb √ľtk√∂zetben megvert√©k √Ķket. A legnagyobb akad√°lyoz√≥ t√©nyez√Ķt a v√©gletesen p√°r√°s id√Ķj√°r√°s √©s a 43¬įC-t is el√©r√Ķ h√Ķs√©g jelentette.



A nemzetk√∂zi hader√Ķ augusztus 24-√©n foglalta el Pekinget. Az elkeseredett harcok sok √°ldozatot k√∂veteltek mindk√©t oldalon. A Peking k√∂r√ľli harcokban egy gr√°n√°tszil√°nk mellbe tal√°lta Eduard Thomann von Montalmar fregattkapit√°nyt, a Zenta parancsnok√°t, akit ideiglenesen a francia Nagyk√∂vets√©g kertj√©ben temettek el. K√©s√Ķbb exhum√°lt√°k, majd az osztr√°k-magyar Nagyk√∂vets√©g √ļj s√≠rboltj√°ban helyezt√©k √∂r√∂k nyugalomra. Thomannr√≥l k√©s√Ķbb egy utc√°t neveztek el Pekingben.



A k√ľlf√∂ldi hadseregek d√≠szszeml√©je Pekingben.



Az Aspern cirk√°l√≥ partrasz√°ll√≥ osztag√°b√≥l h√Ķsi hal√°lt halt Pap Lajos tenger√©szkad√©t √©s √∂t tenger√©sz. S√ļlyosan megsebes√ľlt b√°r√≥ Boyneburg √©s Mayer tenger√©szkad√©t, Demeter Gy√∂rgy sorhaj√≥z√°szl√≥s, √©s tov√°bbi 26 matr√≥z. Ez ut√≥bbiak k√∂z√∂tt volt a magyar K√°ntor, Szemenyey √©s J√°nossy. A sebes√ľltek k√∂z√ľl Mayer kad√©t √©s √∂t matr√≥z belehalt a s√©r√ľl√©seibe.



A harcok m√©g sok√°ig elh√ļz√≥dtak Peking bev√©tele ut√°n, √©s a n√©gy cs√°sz√°ri √©s kir√°lyi cirk√°l√≥r√≥l √∂sszesen 500 f√Ķ vett r√©szt a sz√°razf√∂ldi √∂sszecsap√°sokban. Tenger√©szeink a Peiho foly√≥ torkolat√°n√°l l√©v√Ķ Peitang er√Ķd roham√°n√°l v√≠vt√°k a leghevesebb harcaikat.



A Kaiserin Elisabeth √©s a Zenta 1901. j√ļnius 22-√©n kapott parancsot a hazat√©r√©sre, m√≠g a Kaiserin und K√∂nigin Maria Theresia √©s az Aspern, mint √°llom√°shaj√≥, visszamaradt K√≠n√°ban. Az 1901. okt√≥ber 1-√©n Pol√°ba visszat√©rt Zenta cirk√°l√≥ egy selyem d√≠szlobog√≥t kapott kit√ľntet√©sk√©nt a k√≠nai bevet√©s√©√©rt.









Forr√°sok:



Wladimir Aichelburg: Register der k.(u)k. Kriegsschiffe, Von Abbondanza bis Zrínyi

Dr. Csonkaréti Károly: Császári és királyi Hadihajók

Dr. Gáspár Ferenc: A tengerészet lovagkora

Wikipedia Free Encyclopedia

Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | postaimre - 2014. november 02. 09:34:53
"Nem hiszem, hogy nagyon megromlott volna a viszony Kerryvel, meg amerikával, mert Kerrynek az apja anyja zsidó, övék a Heinz élelmiszergyár.
DE ARRA V√ĀLASZOLJ, HA INDI√ĀT√ďL KEZDVE MINDENHOL √ēK VANNAK HATALMON MI√ČRT NEM VETT√ČK M√ĀR √ĀT MOSTANRA AZ EG√ČSZ VIL√ĀG IR√ĀNY√ćT√ĀS√ĀT?

Holott megtehetik, amerikától kezdve kínáig mindenki nekik bólogat.
Most még minek akkor mindenkinek hazudni? Ha már mindenki nekik bólogat...

A zsid√≥knak v√©g√ľk.

Most olvastam egy k√∂nyvet a k√≠naiakr√≥l, egy t√∂rt√©nelmi k√∂nyv, 500 oldal, pont a zsid√≥k -angolsz√°szok besziv√°rg√°sa idej√©b√Ķl. Hogy r√ľhelt√©k √Ķket a k√≠naiaik, cs√°sz√°ri dinaszti√°r√≥l sz√≥lt, ami az utols√≥ volt az 1800as √©vekben, a legmagasabb mosolyg√≥s fogadtat√°st adt√°k, k√∂zben meg ny√≠rt√°k √Ķket. A boxerl√°zad√°sr√≥l √ļgy tan√≠tj√°k, hogy a k√≠nai vezet√©s ellen robbant ki, Holott val√≥j√°ban a k√≠nai vezet√©s rendezte meg, az √Ķ embereik voltak, hogy s betolakod√≥kat ilyen-olyan form√°ban eltegy√©k l√°b al√≥l. Kìna emberei voltak boxerl√°zad√≥k."
#2 | postaimre - 2014. november 03. 12:07:50
Lézeres drónelhárító rendszert tesztelt Kína

Alacsonyan rep√ľl√Ķ dr√≥nok ellen bevethet√Ķ l√©zeres v√©delmi rendszert teszteltek sikeresen K√≠n√°ban - adta h√≠r√ľl az √°llami m√©dia h√©tf√Ķn.
A hazai gy√°rt√°s√ļ m√Ľszaki berendez√©sek seg√≠ts√©g√©vel a l√©gelh√°r√≠t√≥k k√©pesek k√©t kilom√©teres k√∂rzetben, felfedez√©s√©t√Ķl sz√°m√≠tva 5 m√°sodpercen bel√ľl megsemmis√≠teni a pil√≥ta n√©lk√ľli g√©pet. A pr√≥b√°k sor√°n sz√°zsz√°zal√©kos tal√°lati pontoss√°ggal t√∂bb mint 30 dr√≥nt hat√°stalan√≠tottak a leveg√Ķben.
http://www.hirado...telt-kina/

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.