Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Tükör!


Le kell számolnunk azzal az illúzióval, hogy a magyar nemzet szent
forradalma indította el a kommunizmus bukását, hogy a levert
szabadságharc után indult meg az addig statikus világpolitikai erjedés,
amely végül is a Szovjetunió és kelet-európai gyarmatainak
szĂ©tesĂ©sĂ©hez vezetett. Mint ahogy tĂ©ves politikai beidegzõdĂ©sen alapul
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (1 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
annak unalomig valĂł hangsĂşlyozása, hogy a kelet-nĂ©met fiatalok elõtt a
magyar reformkommunista külpolitika a saját kockázatára nyitotta meg
a határt Ausztria felé.
Jó lenne, ha mindez valóban így történt volna, de sajnos ezek csupán -
minden látszat ellenére - a magyarság jóindulatú kombinációi, amelyek
nélkülöznek minden valós alapot.
Sokkal inkább annak lehettünk tanúi, hogy a forradalom vérbefojtását
követõen átmeneti nemzetközi zavarodottság után nemcsak a magyar,
de a nemzetközi kommunizmus is a korábbinál látványosabb
konszolidációt, kül- és belpolitikai eredményeket mutathatott fel. A
SzovjetuniĂł - amerikai segĂ­tsĂ©ggel - kiĂ©pĂ­thette a világ legerõsebb
hadseregĂ©t. Az amerikai rakĂ©ta Ă©s ûrhajĂłzási ismeretek titkos átadásával
és pénzelésével olyan látványos technikai színvonalat ért el, amely
Anglia és Franciaország irigykedését is kiváltotta. A Szovjetunió
látszĂłlag tõle fĂĽggetlen nemzetközi szervezeteket, mozgalmakat hoz
létre, amelyek ügyes mozgatása révén látványos külpolitikai sikereket
takarĂ­that be. Gondoljunk csak a zsidĂł Lord Russel vezette BĂ©ke
Világtanácsra, vagy a Titó által kezdeményezett, majd kiterjesztett el
nem kötelezett államok mozgalmára és megszámlálhatatlan kisebb
szervezetre, amelyek valamennyien a szovjet külpolitika részét
képezték. A Szovjetunió kiterjeszti és 1989-ig nagyjából be is fejezi a
második világháborús szövetségesei gyarmatbirodalmának
"felszabadítását" az amerikai gazdaság érdekszférájába való átjátszását.
Úgy is fogalmazhatnánk: eredményes mozgatója volt a világ gyarmatai
újrafelosztásának. Olyan kül- vagy belpolitikai kudarcnak nyomát sem
találjuk, amely az 1990 évi úgymond politikai és gazdasági
összeomlásához vezetett volna.
Magyarország 1957 utáni történelmében sem találunk olyan társadalmi,
vagy gazdasági okokat, amelyek az úgynevezett szocialista társadalmi
szerkezet kimĂşlását okozhatták volna. Sõt, vĂ©grehajtják a mezõgazdaság
kolhozosítását, amelybe még Rákosi is belebukott. Az 1956-57-ben még
nemzetközi közutálatnak örvendõ Kádár Jánost kapitalista államfõk Ă©s a
kommunizmus õsellensĂ©gekĂ©nt számon tartott királyok sorra fogadják,
vagy meglátogatják. MĂ©g a pápa is fogadja ezt a könyĂ©kig vĂ©reskezû
diktátort. Törvénytelenül ömlik az országba a kapitalista hitel. Kádár - a
nemzetárulás nagymestere - cinkosává válik a nemzetközi zsidó
nagytõkĂ©nek, amellyel sikerĂĽl az országot az idegen tõke járszalagjára
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (2 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
kötnie. A bolsevista áfiummal elkábított népünk pedig a nyolcvanas
évek közepén már azért fohászkodik: "Csak a Jani maradjon!" Hol
vannak hát azok az 1956-ra visszavezethetõ okok, amelyek a
magyarországi "szocializmus" összeomlásához vezettek? Ne ringassuk
álmokba magunkat, ilyenek nincsenek!
Hogy miért omlott össze mégis a bolsevista felépítmény teljes
vertikuma? Erre is választ ad ez a könyv.
Ne tévesszen meg bennünket, hogy az 1990 utáni kormányok 1956-os
szabadságharcunkat használják cégérül. Ez csak a legújabb
szemfĂ©nyvesztĂ©s. Minden társadalom megbecsĂĽli alapĂ­tĂł hõseit. A
Rákosi alapította Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetéshez,
amelyet Kádár is megtartott, tulajdonosai részére 1953-ban 4.500,- Ft
minimális havi nyugdĂ­jat állapĂ­tott meg. Ez az összeg abban az idõben
megfelelt egy jĂłl fizetett pártvezetõ háromhavi bĂ©rĂ©nek. Az 1956-os
forradalmárok pedig szinte nyomorognak, lassan a fûtĂ©sszámlájuk
kifizetése is komoly gondot okoz számukra, miközben egykori
pártarisztokraták zsidó bankárokká változva százmilliárdszámra lopják,
sikkasztják a nemzet vagyonát, amelyekĂ©rt mindmáig egyetlen bûnöst
sem találtak, bizonyára komolyan nem is kerestek.
Baja, 2000. április hó
a szerzõ
ElõzmĂ©nyek:
Aki az 1956-os magyar forradalmat kiemelve a XX. századi
világtörtĂ©nelmi környezetbõl prĂłbálja elemezni, Ăłhatatlanul arra a tĂ©ves
következtetésre jut, hogy a lakosság nagyfokú politikai elnyomása,
arcátlan gazdasági kizsákmányolása Ă©s elkĂ©pesztõ nyomora váltotta ki
népünk fegyveres felkelését az idegen zsarnokság ellen.
Nem lehet tagadni, hogy ezek valĂłs okok voltak, Ă©s jelentõs tĂ©nyezõk a
forradalom kirobbanásában. De önmagukban ezek az állapotok nem
vezettek volna fegyveres felkeléshez. Nem szabad figyelmen kívül
hagynunk, hogy a lakosság elnyomása Ă©s nyomora nem 1956 õszĂ©n
tetõzött. Ezt az idõszakot sokkal inkább 1953 nyarára tehetjĂĽk,
amelynek nyomán a szovjet pártvezetés szükségesnek tartotta a magyar
párt és kormány vezetésének megosztását. Moszkvai utasításra Rákosi
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (3 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
Mátyásnak át kellett adnia a miniszterelnöki teendõket az addig
látszĂłlag mellõzött, egyĂ©bkĂ©nt hithû kommunista Nagy ImrĂ©nek.
Nagy Imre elsõ fellĂ©pĂ©se nyomán nagyon sok termelõszövetkezet
oszlott fel, s a paraszt kivehette az erõszakkal betagosĂ­tott földjĂ©t, lovát
Ă©s minden mĂ©g meglĂ©võ mezõgazdasági termelõeszközĂ©t. EltöröltĂ©k a
kuláklistát. A gyári munkás normáját csökkentették, fizetését
megemelték. Megszüntették az internálótáborokat. Amnesztiával sok
rabságra vetett magyar nyerte vissza szabadságát. Az életszínvonal - ha
nem is látványosan -, de javult. Az 1953-as engedmények, noha Nagy
ImrĂ©t idõközben fĂ©lreállĂ­tották, annak ellenĂ©re, hogy a kulák lista nĂ©lkĂĽl
is Ăşjra kulák lett, mĂ©g 1956-ban is Ă©reztette az 1953 elõtti állapotokhoz
képest jótékony hatását.
Sztálin 1953 márciusi halála után -, amelyre még visszatérünk - a
világpolitikában is egy sajátos "enyhülési" folyamat látszatának
lehettünk tanúi. A két szuperhatalom bonvivánja, Hruscsov és
Eisenhower remĂ©nytkeltõen bĂ©kĂĽlĂ©keny szerep eljátszásába kezdett. SzĂł
sincs tehát arról, hogy a magyar és a kelet-európai népek elnyomása és
nyomora tetõpontjára Ă©rt volna Ă©s ennek megfelelõen kicsordult a pohár.
Akkor mi történhetett mégis, ami a magyar nemzet ily egységes és
elszánt felkelését kiváltotta?
Ennek megĂ©rtĂ©sĂ©hez vissza kell nyĂşlnunk az elsõ Ă©s második
világháború magyar eseményeihez.
Az elsõ világháborĂşt megelõzõen az antant hatalmak áldozatul
szemelték ki az Osztrák- Magyar Monarchiát és Németországot. E
szilárd gazdasági egység fellazítása ugyanis békés gazdasági verseny
útján nem bizonyult megoldhatónak. A kifinomult angol-francia
diplomácia szakított a korábbi támadó hadviselés gyakorlatával. Egy
gyengébb hatalom, vagy szövetség által "megtámadott" állam vagy
szövetsĂ©g szerepe sokkal hasznosĂ­thatĂłbb állapot a "bĂ©keszerzõdĂ©s"-nek
nevezett más államok kirablásához. Egy támadó háború kiprovokálása a
diplomácia feladata. Sõt, a diplomáciának gondoskodnia kell olyan
alárendelt szövetsĂ©gesekrõl is, amelyek hatalmas ember Ă©s anyagi
áldozatok árán felfogja, majd megtöri a kiszemelt ellenfél támadó erejét.
A háborús küzdelembe majd csak az ellenfelek kimerülése idején
szabad belĂ©pni. Ez esetben a gyõzelemhez kĂ©tsĂ©g sem fĂ©rhet. Az áldozat
végkimerülése idején annak kifosztása már csak gyerekjáték. A hosszú
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (4 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
évtizedekre kirótt jóvátétel pedig visszaveti a konkurensek gazdasági
fejlõdĂ©sĂ©t, ugyanakkor olcsĂł Ă©s kitûnõ forrása a gyõztesek anyagi Ă©s
technikai fejlõdĂ©sĂ©nek.
A rászedett, alárendelt szövetsĂ©geseket pedig az ellenfelektõl a
"bĂ©keszerzõdĂ©s" során elkobzott terĂĽleti juttatásokkal fizetik ki. ĂŤgy
történt, hogy kihasználva a magyar nemzet minden nemzetiség iránti
jóindulatát, amiért minden saját nemzet vezetése által üldözött idegent
országába befogadott és számunkra nemcsak a fizikai megélhetést,
hanem nemzeti kultúrájának ápolását, anyanyelvi oktatását,
mûveltsĂ©gĂ©nek emelĂ©sĂ©t is biztosĂ­totta.
Különösen Erdély volt az a magyar terület, amelyet a havasalföldi
hegyekbõl lehĂşzĂłdĂł románok fokozatosan elárasztottak. A mĂ©g magát
sem konszolidált román kormány kihasználva ezt a tényt, titokban látens
magyarellenes politikát folytatott. Az erdélyi román származású
polgárok érzelmeit nagy hatékonysággal - felhasználva az orthodox
papságot - a magyarellenessĂ©gre hangolta. Az elsõ világháborĂşt
megelõzõen pedig a román bankok igen elõnyös kölcsönöket juttattak e
megszĂ©dĂ­tett román nemzetisĂ©gû - ekkor már törvĂ©nyesen is magyar
állampolgárok részére magyar földterületek vásárlására. A korabeli
arisztokrata magyar vezetés súlyos hibájául róható fel, hogy e
jelenségek elé nem emeltek hatékony gátakat. Abban a hazug és
kényelmes illúzióban ringatták magukat, hogy a magyar föld
gazdagsága mindenkinek megélhetést ad, aki arra rászorul. Hogy az
országot mindenhonnan elözönlõ idegenek szabad prĂ©dájául hagyta, azt
az arisztokrácia "haladó" gondolkodás termékének tekintette. A XX.
század elejĂ©n az angol-francia kormányzat elĂ©rkezettnek látta az idõt a
rohamosan fejlõdõ teljes nĂ©met nyelvterĂĽlet, de kĂĽlönösen annak vezetõ
hatalmainak, az Osztrák-Magyar Monarchiának és Németországnak a
megtörĂ©sĂ©re, fejlõdĂ©sĂ©nek visszavetĂ©sĂ©re. E cĂ©l Ă©rdekĂ©ben titokban
maguk mellé állították a bérháborúra mindenkor rendkívül nagy
hajlamot mutató Oroszországot, aki egy ügyesen megszervezett
királygyilkosság rĂ©vĂ©n befolyása alá vonta a szláv nĂ©pessĂ©gû Szerbiát.
Az oroszok a szerb titkosszolgálat embereivel 1914-ben
meggyilkoltatják Ferencz Ferdinánd trónörököst. Ez a korabeli szokások
szerint a Monarchia és Szerbia háborújához vezetett, amelybe Szerbia
megsegítése ürügyén Oroszország, majd a Monarchia mellett
Németország is belépett. A Szerbia elleni - minden egyéb háborús cél
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (5 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
nĂ©lkĂĽli bĂĽntetõ hadjárat immár világháborĂşvá fejlõdött. A világĂ©gĂ©st
megtervezõ Anglia Ă©s Franciaország majd csak a Monarchia Ă©s
Németország katonai erejének megtörése után a háború második felében
lép be a küzdelembe. Gondolván, így kisebb anyagi- és
emberveszteséggel érheti el eredeti célját. A Monarchia hadviselésének
megnehezítésére független államalapítás és területi növekedés ígéretével
fellázítják a cseh és szlovák származású lakosságot. Hatalmas magyar
területek ígéretével a Monarchia elleni támadásra bírják Romániát, aki
ezzel a Monarchiával Ă©rvĂ©nyben lĂ©võ szövetsĂ©get rĂşgja fel. A gyenge
harcĂ©rtĂ©kû román haderõt a szövetsĂ©gesek leverik, Ă­gy mĂ©g a háborĂş
idején békét köt a Monarchiával és Németországgal. A háború utolsó
felvonásában- igaz jelentõs szerepet játszani már nem tudott- látván az
antanthatalmak biztos gyõzelmĂ©t - ismĂ©t szerzõdĂ©st szegett Ă©s Ăşjra
belépett a szövetséges hatalmak ellen a háborúba.
Románia az elsõ világháborĂş során az árulás iskolapĂ©ldáját szolgáltatta.
Kétszer is elárulta eredeti szövetségesét. Amint látni fogjuk "kiváló
erényeit" a második világháború során is érvényesíteni fogja. A párizsi
békekötésnél az antanthatalmak a mások javaiból árulásuk arányában
bõsĂ©gesen jutalmazzák az általuk rászedett nĂ©peket. Nem vĂ©letlen, hogy
a kétszeres áruló Románia kapta a legnagyobb területi juttatást, messze
megelõzve Szerbiát, de mĂ©g az állammá kreált Csehszlovákiát is. A
párizsi tárgyalások, tárgyalások? diktátum során a magyar küldöttség
érveléseit többek között azzal is elutasították, hogy Erdély nagyobbik
rĂ©szĂ©n mint a lakosság, mint a mûvelhetõ földterĂĽlet román, Ă­gy
természetes, hogy Romániát illeti meg. Jó lenne, ha a magyar föld
"kĂĽlföldi befektetõk" rĂ©szĂ©re valĂł eladhatĂłságán buzgĂłlkodĂł magyar,
magyar? politikusok egy pillanatra maguk elé idéznék történelmünk e
fájdalmas esemĂ©nyeit. Én e várhatĂł "befektetõk" kilĂ©tĂ©t minimális
kockázattal már most meg merem jósolni. Teljesen mindegy, hogy mely
országban bejegyzett cégek legyenek is azok. Hiszen tudjuk, hogy a
magyar föld külföldi tulajdonlásának apostolai azzal érvelnek, hogy a
keleti leszakadt ipari Ă©s mezõgazdasági terĂĽletei "igĂ©nyelnĂ©k leginkább
a kĂĽlföldi mûködõ tõkĂ©t". De ne legyenek illĂşziĂłink az osztrák
lehetsĂ©ges földtulajdonosok felõl sem.
Ha ugyanis visszatekintĂĽnk Ausztria elsõ világháborĂşs Magyarország
iránti magatartására -, hogy a korábbi 300 Ă©vrõl ne is szĂłljunk - a
korrektség legcsekélyebb jeleit is hiába keressük. Ma már köztudott,
hogy a Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett szerb merénylet miatt a
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (6 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
Monarchia háborús párti osztrák politikusait éppen a magyar Tisza
István igyekezett lehûteni, a bĂ©kĂ©s megoldás felĂ© terelni. Sajnálatos,
hogy minden próbálkozása eredménytelen maradt. Egy kollektív
államvezetĂ©s legalapvetõbb irt Ă©s Ă­ratlan szabálya (nemcsak a
demokráciában), hogy a kisebbség alá kell vesse magát a többség
akaratának. Végül is Tisza Istvánnak meg kellett hajolnia az osztrák
többsĂ©gû kabinet döntĂ©se elõtt. Ez mit sem változtat azon, hogy
Magyarország ezt a háborút nem kívánta, és abba Ausztria, akarata
ellenĂ©re rángatta bele. EzĂ©rt nyilvánvalĂł, hogy a háborĂş felelõssĂ©ge is
elsõsorban az azt elindĂ­tĂł Ausztriát kell, hogy terhelje.
Ennek igazságát a világ minden nĂ©pĂ©nek erkölcsi törvĂ©nye, mûködĂ©si
logikájának rendszere megerõsĂ­ti. KivĂ©tel ez alĂłl az angol-francia
diplomácia Ă©s sajnos Ausztria elsõ világháborĂş utáni vezetõi. ĂŤgy
törtĂ©nhetett, hogy kificamodott logikájukkal a háborĂşt ellenzõ
Magyarország terĂĽletĂ©bõl egy darabot a háborĂş legfõbb Ă©rtelmi
szerzõjĂ©nek Ă©s tĂ©nyleges elindĂ­tĂłjának - Ăşgy tûnik Ă©ppen e számunkra
nagy hasznot hozĂł vállalkozás lehetõsĂ©gĂ©nek megteremtĂ©sĂ©Ă©rt -
jutalomképpen odaítélték. A korabeli szánalmas osztrák politikusok
pedig ahelyett, hogy e méltatlan "ajándékot" erélyesen visszautasították
volna, boldogan elfogadták azt. Nem jutott el tudatukig, hogy ezzel a
magatartásukkal még igazolták is a "békebíró" antanthatalmak
nevetséges érvelését, hogy az "elnyomott" nemzetiségi lakosoknak az
anyaországhoz kell tartozniuk. Pontosabban szólva, egyetértettek a cseh,
szlovák, olasz, horvát, szlavón, lengyel lakosú területeinek
elkobzásával.
A románokéhoz hasonló álnok gondolkodásuk a második világháború
során is megnyilvánult. Minden ellenkezõ osztrák állĂ­tással szemben,
aki ebben az idõben Ă©lt Ă©s a politikára akár a legcsekĂ©lyebb mĂ©rtĂ©kben is
figyelt, megerõsĂ­theti, hogy Hitler nemzeti szocialista mozgalmával az
osztrák lakosság túlnyomó többsége - ha ugyan nem az egésze -
rendkívüli módon szimpatizált. A Németországgal való egyesülés utáni
osztrák vágy valĂł tĂ©ny volt. Ez már az elsõ világháborĂş befejezĂ©se után
is megnyilvánult. Német-Ausztria felirattal számos embléma maradt az
utókorra. A két állam uniója az antanthatalmak tilalma nyomán bukott
meg. Az ideiglenes osztrák nemzetgyûlĂ©s 1918. november 12-Ă©n a kĂ©t
állam egyesülésére hozott határozatát az Ausztriával kötött saint-
germaini bĂ©keszerzõdĂ©s 88. cikkĂ©nek tilalma megsemmisĂ­tette. Az
antanthatalmak Ăşgy gondolták: nem azĂ©rt verettĂ©k, vertĂ©k le erõs
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (7 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
konkurenseiket, hogy azok erõiket integrálva ismĂ©t versenytársaikká
válhassanak.
Miután Hitler NĂ©metország rĂ©szĂ©rõl kimondta az elsõ világháborĂşt
lezáró békediktátumok érvénytelenségét, kezdeményezte e hatalmi
szóval betiltott egyesülés megvalósítását. Az osztrákok az egyesülést
továbbra is kĂ­vánták, de párizsi bĂ©keszerzõdĂ©s Ă©rvĂ©nytelensĂ©gĂ©nek
deklarálásától óvakodtak. A fúziónak romantikusabb módját
választották. Ăšgy gondolták, ha NĂ©metország "erõszakkal szállja meg az
országot", akkor minden formalitásnak eleget tesznek. A kecske is
jĂłllakik, a káposzta is megmarad. Vagyis a bĂ©keszerzõdĂ©st is
betartották" de a két ország egyesülése is létrejön. A cél eléréséhez
szĂĽksĂ©gtelen vĂ©ráldozatot hozni. Elegendõ egyetlen politikus, Dollfus
kancellár oltárra tétele.
A korabeli osztrák gondolkodás nagyon hasonlít ahhoz a ravasz apához,
aki fĂ©rjhez adandĂł leányát szĂ­vesen hozzáadná az erõszakos kĂ©rõhöz, de
tartva a szomszĂ©dok rosszallásátĂłl, azt sugallja leendõ vejĂ©nek:
szöktesse meg a leányát.
Az a tény, hogy az osztrák diplomácia ezt a nevetséges színjátékot a
második világháború után olyan jól ki tudta aknázni, hogy a
semlegesség fejében megtarthatta függetlenségét, mentes maradt, mind
az orosz, mind a nyugati szövetségesek ötvenéves megszállásától, a
történészekkel azt gyaníttatja, az 1936-os Anschluss módját a korabeli
osztrák diplomácia egyeztethette az angol-francia, valamint az amerikai
és szovjet vezetéssel. Enélkül ugyanis ismerve az osztrákok második
világháborús teljesítményét, amely németebb volt a németekénél - nehéz
elképzelni, hogy nyakát kihúzhatta volna akár a szovjet, akár az
amerikai hurokból. Kíváncsian figyeljük, mi módon próbál majd
kiszabadulni a kétségtelen sok hasznot hozó, de ma már gazdasága
fĂ©kjĂ©vĂ© vált semlegessĂ©gĂ©bõl. Közös piaci tagsága elõbb-utĂłbb a NATO-
tagságot is igényli majd. A Szovjetunió jogutódja Oroszország NATO-
ellenessége érdekes politikai attrakcióval lepheti meg a világ
közvéleményét.
Nos, ezekben a rĂłkalelkû "sĂłgorok"-ban bĂ­zunk mi, hogy politikailag
önzetlen befektetõkkĂ©nt hasznosĂ­tják majd a korábbi tilalom ellenĂ©re
zsebszerzõdĂ©sek alapján már megszerzett Ă©s majdan legálissá válĂł,
megszerezhetõ nyugat-magyarországi termõterĂĽleteinket. Nyugodtan
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (8 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
állíthatjuk a jó magyar közmondás szerint, akik a külföldiek
magyarországi földvásárlása mellett bábáskodnak: Kutyára bízzák a
hájat. Nem túlzás annak megállapítása: Akik a magyar földnek
külföldiek kezére játszásában tevékenykednek, részt vesznek - akárcsak
közvetett módon is - törvényi kereteinek kialakításában és
megszavazásában, vagy az országnak a közös piacba való bevitelét
szorgalmazzák, tudottan vagy akár tudatlanul a magyar nemzet
felszámolásán, állami létének megszüntetésén dolgoznak.
Aki ebben a fejlõdĂ©s modern követelmĂ©nyeit vĂ©li látni, gondolja csak
végig: egy újabb etnikai szélhámosság ürügyén egy mások által
felzaklatott eurĂłpai krĂ­zis esetĂ©n nem ismĂ©tlik-e meg az elsõ
világháborĂş után "nemzetisĂ©gi alapon" törtĂ©nõ terĂĽleti átrendezĂ©st. A
még teljesen be sem fejezett jugoszláv belháború és következményei
intõ pĂ©ldakĂ©nt lebegjen minden magyar szeme elõtt! Magyarország
területe állami létének megtartása mellett tovább már nem osztható! Ma
is - az öt évtizedes szovjet gyarmati mivoltunk mellett gazdasági
lepusztulásunk legfõbb oka a trianoni országcsonkĂ­tás. ElvettĂ©k legjobb
termõföldjeinket, csaknem az összes bányáinkat Ă©s erdõinket, továbbá
vasĂştvonalaink nagyobbik rĂ©szĂ©t, tengeri kikötõnket Ă©s mĂ©g számtalan,
szinte felsorolhatatlan gazdasági erõforrásainkat. Ami megmaradt, az
sajnos egy kiegyensúlyozott jóléti állam megteremtéséhez elégtelen.
Szomorú; hogy ezt a "békebírók" sem 1920-ban, sem 1946-ban, sem
azóta nem ismerték fel, pontosabban nem akarták felismerni.
EgyĂ©rtelmûen ki kell mondani, hogy minden magyar megĂ©rtse: az, ami
1990 után Ă©s jelenleg is a privatizáciĂł cĂ­mĂ©n az ország kĂĽlönbözõ
erõforrásainak kĂĽlföldiek rĂ©szĂ©re törtĂ©nõ elherdálásával törtĂ©nik, az a
magyarság tervszerû, tudatos szĂ©tzilálására, Magyarország állami
létének fokozatos felszámolására irányul. Ha a nemzet idejében nem
választ magának egy radikális magyar Ă©rzelmû kormányzatot, Ăşgy sorsa
megpecsĂ©telõdik. MĂ©g szolgakĂ©nt sem tûrik meg több mint ezerĂ©ves
hazájában. Meggyötört történelmünk során nemzetünk legnagyobb
betegsége mindig a széthúzás és a belviszály volt. Más népek védelmét
mindig fontosabbnak tartottuk a sajátunkĂ©nál. Õseink mások Ă©rdekĂ©ben
herdálták a magyar vĂ©rt. Meg is lett az eredmĂ©nye! MĂ­g a kĂ©sõ
középkorban hazánk lakossága megegyezett Anglia vagy Franciaország
lakosságának számával, ma már az ötödĂ©t sem Ă©ri el. Az õsi betegsĂ©g, a
nemzet megosztottsága sajnos nemcsak örökölt kĂłr, hanem Ăşgy tûnik,
egyelõre gyĂłgyĂ­thatatlan is. Már az emigráciĂłra is átterjedt.
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (9 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
Ahol csak külföldön jártam, mindenütt fájdalommal kellett
tapasztalnom, hogy minden nemzet fiai jobban tisztelik Ă©s õrzik
származásuk jellegét, nemzeti hagyományait, s ami a legfontosabb,
anyanyelvét, mint a magyarok. Szinte alig házasodnak maguk közül. Az
idegen szebb és jobb. Egyetlen nemzet tagjai sem asszimilálhatók olyan
könnyen, mint a magyar. Gyermekeik egyre csekélyebb számban
beszélnek magyarul. Szomorú, de ez sokszor még akkor is igaz, ha az
anya a magyar. Nem kerülte el figyelmemet vendéglátóim azon
informáciĂłja, hogy az emigráciĂłban Ă©lõ MagyarországrĂłl kitelepĂĽlt
zsidóság többsége megtanítja gyermekeit nyelvünkre. Keresnem kellett
ennek okát, amelyet csak itthon találtam meg. A "rendszerváltást"
követõen a kĂĽlönbözõ okokbĂłl emigrált zsidĂłság egyre jelentõsebb
számban telepedik ismét Magyarországra. Ezek a zsidók nagyon jól
ismerik a magyar alkat mindenkivel szemben tapasztalható már-már
káros idegen imádatát, a saját jogait is háttérbe szorító indokolatlan
toleranciáját. Tudják, hogy egyetlen nemzet testĂ©n sem Ă©lõsködhetnek
olyan háboríthatatlanul, mint a miénken.
E kitûnõ lehetõsĂ©get nyilván szĂ­vesen örökĂ­tik át utĂłdaikra is, amelynek
kiaknázását jelentõs mĂ©rtĂ©kben segĂ­ti elõ a nyelv ismerete. Mi pedig
nem kĂ­vánunk Ă©lni ezzel a lehetõsĂ©ggel, amelyhez pedig magyar
származásunknál fogva, hogy Ăşgy mondjam, elõjogunk van. ElkeserĂ­tõ,
hogy magyarjaink számára elégtelenek azok az életfeltételek, amelyek
más nemzetek és idegenek számára csábító.
Míg a hitleri holdudvar többi államából finoman szólva kiebrudalják az
Izraelben élni nem kívánó zsidókat, addig mi a demokrácia mákonyától
elkábĂ­tva öleljĂĽk magunkhoz õket, Ă©s valĂłsággal kĂ­náljuk számukra a
saját játĂ©kszabályai szerinti kirablásunk lehetõsĂ©geit. Soros György
"középeurópai egyetemének" még Csehország is ajtót mutatott, pedig
szabadkõmûves elõdei rĂ©vĂ©n nekik köszönheti állami lĂ©tĂ©t. Mi, akik
országunk és nemzetünk kétharmadának elvesztését írhatjuk
számlájukra, bárgyú módon osztjuk szét közöttük maradék javainkat is.
Ugyanez jellemzi az elrabolt országrészek magyar lakosságát is.
Mindenütt három-négy magyar párt is igyekszik egymást szapulni. A
széthúzás és a viszály sajnos nemcsak hazai jelenség. Ahol magyar él,
mindenütt megtalálható. Amerikában is, Ausztráliában is értetlenül
álltam a furcsa jelensĂ©g elõtt. Ott ugyanĂşgy megtalálhatĂł a baloldal Ă©s a
jobboldal. Mondanom sem kell akárcsak itthon - ott is a baloldal az
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (10 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
egységesebb, míg a jobboldal állandó torzsalkodás mellett folyamatos
osztódással gyengül. Bármilyen furcsa is, a közös nyelv után ez volt a
legfõbb ismĂ©rve annak, hogy magyarok társaságába kerĂĽltem.

Hozzászólások


Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.