Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Ez felekezet elleni izgatás vagy történelem?


Kik irányították és irányítják a XX. századi eseményeket?
Amikor a XX. sz√°zad t√∂rt√©net√©rõl besz√©l√ľnk, azt csup√°n a
szociológusok, társadalomkutatók kisebb mértékben a gazdaságkutatók
ind√≠tj√°k 1901-tõl. A t√∂rt√©n√©szek legink√°bb 1914-tõl dat√°lj√°k. Ezen
ugyan nem nagyon lehet csod√°lkozni, hiszen Eur√≥pa sz√©tzil√°l√°sa az elsõ
vil√°gh√°bor√ļval vette kezdet√©t. Ha viszont a nagy vil√°g√©g√©s
megtervez√©s√©t vizsg√°ljuk, akkor m√°r az 1890-es √©vekre kell tenn√ľnk.
Ha pedig az elsõ vil√°gh√°bor√ļ kirobbant√°s√°√©rt a felelõs√∂ket akarjuk
megismerni, ugyancsak korrigálnunk kell eddigi felszínes ismereteinket.
Az elsõ vil√°gh√°bor√ļ k√°rvallottjai - ellent√©tben a m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ
√©rt√©kel√©s√©vel - m√°r a h√°bor√ļ alatt √©s ut√°n, k√ľl√∂n√∂sk√©ppen a versaillesi
b√©kedikt√°tumot k√∂vetõen l√°tsz√≥lag tiszt√°ban voltak azzal, hogy a
vil√°gh√°bor√ļ kiz√°r√≥lag Angli√°nak √©s Franciaorsz√°gnak √°llott √©rdek√©ben.
Akik a b√©rh√°bor√ļra mindig k√©sz, hatalmas embertartal√©kokkal
rendelkezõ Oroszorsz√°got haszn√°lt√°k fel c√©ljaik el√©r√©s√©hez.
A m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ eset√©ben - b√°r a h√°bor√ļs ellenfelek √ļgysz√≥lv√°n
teljes m√©rt√©kben ugyanazok - a haszon√©lvezõk v√°ltoznak. Hi√°ba tervelte
ki nagy mûgonddal az angol-francia diplom√°cia a m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ
kiprovok√°l√°s√°t. A n√©met diplom√°cia ugyan ism√©t l√©pre ment, a h√°bor√ļ
gy√ľm√∂lcs√©t m√©gis az Egyes√ľlt √Āllamok, kisebb m√©rt√©kben a
Szovjetunió aratta le. Bár a Szovjetunió látszólag a legtöbbet kapta
koncból, de megtartani nem tudta, pontosabban nem engedték neki.
Fenti megállapítások - bár szóról szóra igazak - csak félig fedik a
valóságot.
Amikor a gyõztes h√°bor√ļs szereplõk korm√°nyait eml√≠tj√ľk, mellõzn√ľnk
kell annak felt√©telez√©s√©t, hogy szem√©ly√ľkben szuver√©n vezetõ
test√ľletekkel van dolgunk. Ezek a korm√°nyok kiv√©tel n√©lk√ľl egy
l√°thatatlan hatalom vak eszk√∂zei, akik n√©p√ľk, haz√°juk √©rdekeit
döntéseiknél még csak nem is mérlegelhetik. E láthatatlan hatalom nem
m√°s, mint modern korunk r√°kfen√©je a P√ČNZ, amely a
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (11 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
szabadkõmûvess√©g legfelsõbb titkos tan√°csa √ļtj√°n gyakorolja t√©nyleges
hatalm√°t. Ez a hatalom tulajdonk√©ppen a zsid√≥s√°g diaszp√≥r√°j√°val egy√ľtt
keletkezett, de jelentõs√©ge csak a XX. sz√°zad fordul√≥j√°ra teljesedett ki
√©s a m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ ut√°n jutott el tetõfok√°ra.
Ahhoz, hogy a k√∂nyv okfejt√©se k√∂vethetõ √©s megfelelõ m√≥don
√©rtelmezhetõ legyen, fel kell t√°rni √©s meg kell nevezni azt az eg√©sz
világpolitikai és gazdasági folyamatait irányító titkos és láthatatlan
hatalmat, amelynek tev√©kenys√©ge a vil√°g XX. sz√°zadi mûk√∂d√©s√©t
mozgatja. Ehhez az amerikai dr. Carroll Quigley Tragédia és reménység
c√≠mû k√∂nyve adja meg a kellõ seg√≠ts√©get. E fontos k√∂nyv b√≠r√°lat√°ra
Skousen W. Cleon egy eg√©sz k√∂nyvet szentelt. E k√∂nyvb√≠r√°lat elsõ
fejezetének címében teszi fel a fontos kérdést: "Ki akar uralkodni a
vil√°gon?" A szerzõ ismerteti az Egyes√ľlt √Āllamok kommunista p√°rtja
orsz√°gos bizotts√°g√°nak egyik tagj√°val, dr. Bella Dodd-dal k√∂zvetlen√ľl a
m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ ut√°n folytatott besz√©lget√©s√©nek egy r√©szlet√©t. Ez a
derék hölgy már a beszélgetés kezdetén így fogalmazta meg
véleményét:
"Azt hiszem, hogy a kommunista √∂sszeesk√ľv√©s csak egyik √°ga egy m√©g
nagyobb √∂sszeesk√ľv√©snek." Kijelent√©s√©nek igazol√°s√°ra egy tanuls√°gos
történetet ismertet. Elmondja, hogy egy ízben az USA kommunista
p√°rtj√°nak s√ľrgõs int√©zked√©s√©t ig√©nylõ √ľgyben neh√©zs√©ge t√°madt a
Moszkv√°val val√≥ gyors √©rintkez√©sben. Ezt k√∂vetõen Moszkv√°b√≥l az
amerikai kommunisták vezérkarának tudomására hozták, hogy
b√°rmilyen √©letbev√°g√≥ s√ľrgõs √ľgyekben l√©pjenek √©rintkez√©sbe a Waldorf
Torony √©p√ľlet√©ben tal√°lhat√≥ h√°rom megnevezett szem√©ly b√°rmelyik√©vel.
Majd dr. Dodd megjegyezte, e h√°rom szem√©ly valamelyik√©tõl kapott
utas√≠t√°sokat Moszkva k√©sõbb mindig j√≥v√°hagyta. Dr. Doddnak feltûnt,
hogy a h√°rom szem√©ly k√∂z√ľl egyik sem volt orosz, de m√©g kommunista
sem, hanem rendk√≠v√ľl gazdag amerikai nagytõk√©s. Ezek ut√°n dr.
Doddban óhatatlanul megfogalmazódott a kérdés: tulajdonképpen kik is
az igazi irányítók? Annál is inkább, mert rövidesen tapasztalta, hogy
K√∂z√©p- √©s D√©l- Amerika erõteljes balratol√≥d√°s√°t egyes amerikai bankok
pénzelték.
Carrol dr. le√≠rja, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok legfelsõbb √°llami tisztviselõi
t√∂bbs√©g√©ben az Americans for Demokratic Action (ADA) √©s a z√°rtk√∂rû
Council on Relations (K√ľlf√∂ldi Kapcsolatok Tan√°csa) tagjaib√≥l ker√ľlnek
ki. Roosevelt, Truman, Eisenhower, Kennedy és Nixon mind e két
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (12 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
szervezetbõl nõtt ki. A legmagasabb korm√°nyhivatalok bet√∂lt√©s√©n√©l
szinte elõzetes k√∂vetelm√©ny volt e k√©t szervezet tags√°ga. A k√∂nyv
k√©sõbbi fejezeteiben tart√≥zkodik att√≥l, hogy õket szabadkõmûveseknek
nevezze, de erre val√≥ utal√°sa felismerhetõ, r√∂viden az "Uralkod√≥
Egy√ľttes"-nek nevezi a l√°thatatlan hatalmat. (Skousen W Cleon: A
leleplezett kapitalista. 9-11 old.)
Tudott dolog, hogy a szabadkõmûvess√©g cs√≠r√°i m√°r a k√∂z√©pkorban
megtal√°lhat√≥k. Sõt maguk a szabadkõmûvesek eg√©szen Salamon kir√°ly
jeruzsálemi templom építéséig vezetik vissza. Minden korban létezett a
hatalommal szemben gondolkodó, az adott törvények és a szokásjog
jobb√≠t√°s√°n elm√©lkedõ embercsoport. Ezek, a mai sz√≥haszn√°lattal
reformereknek nevezett szem√©lyek √°ltal√°ban a mûveltebb r√©tegekbõl
ker√ľltek ki. Hisz nyilv√°nval√≥an õk voltak k√©pesek megl√°tni azokat a
hib√°kat, amelyek a val√≥di fejlõd√©s akad√°lyaiv√° v√°ltak. Ugyanakkor õk
tudtak megfelelõnek l√°tsz√≥ √ļj utakat mutatni az emberis√©g, vagy ak√°r az
adott ország nagy meneteléséhez. Kezdetben a nagyon is elszigetelt
szabadkõmûvess√©g val√≥ban az emberi fejlõd√©st szolg√°lta. Mindaddig,
amíg ezeket a titkos szervezeteket a zsidóság fokozatosan meg nem
szállta, majd vezetését teljes egészében meg nem szerezte. Ma már
tags√°g√°t is t√ļlnyom√≥ r√©szben uralja.
√ćgy a szabadkõmûvess√©g val√≥di c√©lja is gy√∂keresen megv√°ltozott. Ez
pedig nem más, mint a világuralom megszerzése a föld minden javai és
n√©pe felett. E titkos szervezet megszerz√©s√©vel a zsid√≥s√°g √ļj eszk√∂zt
kapott õsi filoz√≥fi√°ja a "v√°lasztott n√©p" te√≥ria megval√≥s√≠t√°s√°hoz. M√≠g
sz√ľleink, nagysz√ľleink maguk k√∂z√∂tt megmosolyogt√°k ezt a nevets√©ges
felfog√°st, hiszen a term√©szet rendje, Isten legfõbb alkot√°sa ennek m√©g a
lehetõs√©g√©t is kiz√°rja. Elõtte minden teremtm√©ny a maga kateg√≥ri√°j√°ban
egyforma. Ki-ki szorgalmával és tehetségével, erkölcsével maga
"v√°lasztja", emeli ki mag√°t t√°rsai k√∂z√ľl. Mi sokkal ink√°bb
elcsod√°lkozunk azon az √°llhatatos √©s erõszakos m√≥dszereken,
amelyekkel ezt a valóban nevetséges felfogást minden népre kétezer éve
r√°erõszakolni igyekeznek, s a legmagasabb intelligenci√°j√ļak kiv√©tel√©vel
ezt komolyan hiszik is. Sajnos napjainkban m√°r egyre kevesebb okunk
van a der√ľlts√©gre. Mindennap jobban √©rezz√ľk h√°tunkon a "v√°lasztott
n√©p" gazdas√°gi korb√°cs√ľt√©seit. K√©ts√©gbeejtõ esem√©nyek m√∂g√∂tt -
történjék az bárhol a világon - mindig zsidó kezek munkájára
bukkanunk. Már a Római Katolikus Egyház, de esetenként a protestáns
egyházak is elismerik, elfogadják a zsidóságot Isten választott népének.
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (13 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
Sok tudós teológus még elméleteket is gyárt ennek bizonyítására.
Mintha nem is sejtenék, hogy ezzel egyházuk sírját ássák. Pedig nehéz
elhinni, hogy ne ismern√©k a Cion B√∂lcsei jegyzõk√∂nyveinek ide
vonatkozó tervezetét:
"Ha majd elérkezik a pápai udvar végleges elpusztításának ideje, egy
láthatatlan kéz ujja a Vatikán felé fogja irányítani a nemzeteket. Ha
azonban a nemzetek r√°vetik magukat, mi majd a p√°pa v√©delmezõinek
k√©p√©ben l√©p√ľnk fel, mintha elej√©t akarn√°k venni a v√©ront√°snak. Ezzel az
√ľr√ľggyel be fogunk nyomulni a p√°pai udvar legbensej√©be, √©s nem
fogjuk elhagyni mindaddig, am√≠g teljesen meg nem t√∂rt√ľk a paps√°g
hatalmát. A zsidók királya lesz a világ igazi pápája." (XVII. jkv. 60.
old.)
A Vatikán "legbensejébe" való behatolás már a hetvenes évek elején
látható formát öltött. A pápaság megkezdte feladni kétezer éves
hadállásait. A zsidóság megtalálta a módját, hogy rávegye a pápaság
vezetõit, hogy a k√©t vall√°st k√©tezer √©ven √°t megoszt√≥ J√©zus el√≠t√©l√©s√©nek
per√©t √ļjrat√°rgyalj√°k. Ez pedig azzal a szenz√°ci√≥s eredm√©nnyel z√°rult,
hogy a pápaság elismerte, hogy Jézus elítélésében a zsidóság vétlen.
Ezzel megny√≠lt az √ļt a p√°pas√°g, mint egyh√°zi hatalom teljes
felsz√°mol√°s√°hoz, amely m√°r csak idõ k√©rd√©se.
√ögy tûnik, J√©zus el√≠t√©l√©s√©nek rev√≠zi√≥ja nem az egyetlen
kompromisszum, amelyre a zsidóság rákényszerítette a pápaságot.
Val√≥sz√≠nû, hogy e kik√©nyszer√≠tett kompromisszum eredet√©t II. J√°nos P√°l
pápa elleni merényletben kell keresni. A Magyar Közszolgálati
Televízió 2-es csatornája 1999. november 25-én Vatikán, a pápák
hatalma c√≠mû mûsor√°ban bemutat egy KGB iratot, amelyet a legfelsõbb
szovjet vezetõk nevei z√°rad√©kolnak. A bemond√≥ komment√°l√°sa szerint
ebben az iratban d√∂ntenek II. J√°nos P√°l p√°pa mer√©nylet √ļtj√°n t√∂rt√©nõ
meggyilkoltat√°s√°r√≥l. Sz√°mos √≠r√°smû bizonygatja, hogy a szovjet vezet√©s
attól tartott, hogy a pápa a lengyel keresztény nacionalizmus esetleges
felsz√≠t√°s√°val a szocialista birodalomra rendk√≠v√ľl nagy vesz√©lyt jelent.
Ennek elh√°r√≠t√°sa √©rdek√©ben kellett volna õt likvid√°lni.
Megmosolyogni való érvelés! A pápai hatalom erejét a fegyverekkel
dugig töltött világunkban a mai napig a legtalálóbban Sztálin jellemezte,
amikor g√ļnyosan megk√©rdezte: "h√°ny hadoszt√°lya is van
Õszents√©g√©nek?" A Szt√°lin √≥ta eltelt idõ nemhogy cs√∂kkentette volna,
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (14 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
hanem m√©g n√∂velte is erõfiloz√≥fi√°ja jelentõs√©g√©t. Akik pedig a p√°pa
elleni merényletet elrendelték, már akkor tudták, hogy a szocialista
vertikumot nem k√ľlsõ, hanem belsõ nyom√°sra fogj√°k majd lebontani.
Sokkal ink√°bb val√≥sz√≠nûs√≠thetõ az a v√©lem√©ny, hogy a p√°pa nem l√°tszott
teljesíteni azokat a Római Katolikus Egyház elleni "reformok"
kezdem√©nyez√©s√©t, amelyet feltehetõen megv√°laszt√°sa elõtt lehet, hogy
annak fejében is megígértettek vele. Ez pedig nem más, mint a Vatikán
kapuinak megnyit√°sa a szabadkõmûves zsid√≥s√°g behatol√°sa elõtt. √ćgy a
p√°pa meggyilkoltat√°s√°t a legfelsõbb szovjet vezet√©s szabadkõmûves
minõs√©g√©ben rendelte el.
Azóta II. János Pált több ízben is a zsidóság elleni bocsánatkérésre
szorították. Nem tudunk róla, hogy a zsidóság kért-e bocsánatot Jézus
el√≠t√©l√©s√©ben j√°tszott szerep√©√©rt. Vagy a zsid√≥ ir√°ny√≠t√°s√ļ kelet-eur√≥pai
erõszakszervezetei √°ltal megk√≠nzott √©s kiv√©gzett kereszt√©nyek
szenved√©sei√©rt. √ögy tûnik, a p√°pa ebben nem k√©rhette a k√∂lcs√∂n√∂ss√©g
elvének betartását. Pedig honfi- és paptársa Popjelusko atya esetében ez
nagyon is gesztus √©rt√©kû lehetett volna.
Fontos k√∂r√ľlm√©ny, hogy errõl az √ļjkori "peres elj√°r√°sr√≥l" a Vatik√°n
r√©szleteit tekintve meglehetõsen szûkszav√ļ. T√∂bb katolikus papot is
megk√©rtem, adjon bõvebb t√°j√©koztat√°st errõl, a h√≠võk sz√°m√°ra nagyon is
fontos v√°ltoz√°sr√≥l. Meglepet√©sem ekkor kezdõd√∂tt. A paps√°g az
esem√©ny t√©ny√©n k√≠v√ľl szinte semmif√©le belsõ inform√°ci√≥val nem
rendelkezik. √ćr√°sos anyagot nem kapott, pedig a "per" befejez√©se √≥ta
már évek teltek el.
M√°s gyan√ļs jelekkel is tal√°lkozhatunk. A p√°pas√°g megk√©rdõjelezni
látszik a Jézus személyéhez kapcsolt csodás eseményeket is. Még ugyan
f√©nyes k√ľlsõs√©gek k√∂z√∂tt eml√©kezik meg J√©zus felt√°mad√°s√°r√≥l, de a
jelek szerint már nem hisz benne. Míg korábban a feltámadási
szertartások imáiban határozottan állította, hogy Jézus halála után
harmadnapon feltámadott, az utóbbi években ezt a kijelentést
megtoldották, hogy "az írások szerint harmadnapon feltámadt." Ez a
kieg√©sz√≠t√©s szinte sugallja, hogy nem val√≥sz√≠nû, hogy √≠gy t√∂rt√©nt, de h√°t
az √≠r√°sok errõl sz√≥lnak. Feltûnõ, hogy ezeket az √≠r√°sokat eml√≠tve m√©g a
szent jelzõt is mellõzik, holott semmi k√©ts√©g sincs felõle, alatta a Bibli√°t
értik, hiszen korabeli világi történetírások nem tesznek említést Jézus
feltámadásáról. A többi Jézusnak tulajdonított, a Bibliában leírt
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (15 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
csodatételek kigyomlálása már csak gyerekjáték, hisz a teológusok
többsége már csak allegórikus magyarázatát adja.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy Cion bölcseinek imént idézett terve már
kilencven sz√°zal√©kban megval√≥sult. Nem mellõzhetõ a k√©rd√©s, mi
m√≥don t√∂rt√©nhetett meg, hogy e kiv√°l√≥an szervezett nagy m√ļlt√ļ egyh√°z,
amelynek teljes szervezete magasan k√©pzett emberekbõl √°ll, m√©gis
elbukjon? Ma sem ismer√ľnk a vil√°gon egyetlen m√°s, olyan
√°llamigazgat√°si szervezetet sem, amely minden faluba egyetemet
v√©gzett vezetõt tudott volna √°ll√≠tani. E neh√©znek l√°tsz√≥ k√©rd√©s
megv√°laszol√°sa nagyon is egyszerû. Magyar√°zat√°t az egyh√°z hitt√©r√≠t√©si
t√∂rekv√©seiben √©s a kritika n√©lk√ľli felebar√°ti szeretet√©ben lehet
megtalálni. Míg a zsidóság egyháza tagjait nem lelkiismereti, hanem faji
alapon fogadja be, addig a kereszty√©n egyh√°zak elegendõnek tartj√°k a
sz√≥ban kinyilatkoztatott akaratot. √ćgy t√∂rt√©nhetett meg, hogy sz√°mos
hithû zsid√≥ kikeresztelkedett.
Ezek sz√°ma a k√ľl√∂nb√∂zõ zsid√≥√ľld√∂z√©sek idej√©n mindig megszaporodott.
Az ir√°nyad√≥ kereszty√©n egyh√°zi vezetõkben - k√ľl√∂n√∂sen a m√°sod- vagy
harmadgener√°ci√≥s kereszty√©n zsid√≥k eset√©ben - f√©l sem mer√ľlt, hogy
ezek a "h√≠vek" faji hovatartoz√°suknak megfelelõen l√©lekben tov√°bbra is
zsidók. Ez a keresztyén vakság párosulva a zsidó alkat
"talpraesettségével" oda vezetett, hogy egyre több keresztyén zsidó
irányította gyermekét keresztyén papi pályára. Ezek a fiatalok aztán
kereszty√©n√ľl tanultak, de h√©ber√ľl nevelkedtek. J√©zus nyelv√©n besz√©ltek,
de M√≥zes fej√©vel gondolkodtak. √ćgy azt√°n nemigen csod√°lkozhatunk
azon, hogy az egyh√°zi hierarchi√°ban jobb √©s gyorsabb elõmenetelt √©rtek
el, mint a kereszty√©n sz√°rmaz√°s√ļ √©s gondolkod√°s√ļ t√°rsaik.
Benjamin Disraeli, Anglia zsid√≥ minisztereln√∂ke m√°r a m√ļlt sz√°zadban
megírta: Európában nincs semmiféle nagyobb szellemi, mozgalom
amelyben zsid√≥k jelentõs m√©rt√©kben ne venn√©nek r√©szt. Az elsõ
jezsuiták zsidók voltak. ( Henry Ford: A nemzetközi zsidó (rövidített
v√°ltozat. 52. old)
Figyelemre méltó a zsidóság Gans professzor által történt jellemzése is:
"mi, zsid√≥k m√©g sz√°zadik nemzed√©k√ľnkben is olyan zsid√≥k maradunk,
mint amilyenek h√°romezer √©vvel ezelõtt voltunk. Mi m√©g t√≠zszeres
h√≠g√≠t√°sban sem vesz√≠tj√ľk el fajt√°nk illat√°t." (Utal√°s a b√ľd√∂s zsid√≥
szlogenére.) (Hermann Imre: Az antiszemitizmus lélektana 26. old.)
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (16 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
Sz√°mos magas egyh√°zi m√©lt√≥s√°got ma is zsid√≥ sz√°rmaz√°s√ļ kereszty√©n
teol√≥gusok viselnek. Ez a term√©szetellenes √°llapot v√©g√ľl is oda vezetett,
hogy a zsid√≥s√°g √ľtemterv√©nek megfelelõen a p√°pas√°g belsõ szervezete
ker√ľlt l√°zas beteg √°llapotba. A legfelsõbb rabbin√°tus VI. P√°l p√°pa
uralkod√°s√°nak idej√©n el√©rkezettnek √©s alkalmasnak l√°tta az idõt a
p√°pas√°g elleni front√°lis t√°mad√°sra. A kõszikl√°ra √©p√≠tett J√©zus
egyh√°z√°nak kapuit a pokol erõi ugyan nem tudt√°k bevenni, de a k√©tezer
√©ves ellens√©g fondorlata k√∂nnyûszerrel, hiszen azokat nem kellett
k√≠v√ľlrõl d√∂ngetni, mert l√°thatatlan kezek bel√ľlrõl t√°rt√°k ki. A zsid√≥
szabadkõmûvess√©g uralma a Vatik√°n felett imm√°r val√≥s√°g. Komolynak
mondott egyházi konferenciákon, amelyek az ökuménia jegyében
zajlanak, a zsid√≥s√°g mint Isten v√°lasztott n√©p√©nek megk√©rdõjelez√©se
m√°r fel sem mer√ľlhet. Azoknak a nem zsid√≥ sz√°rmaz√°s√ļ teol√≥gusoknak,
akik ezt a k√∂vet oly nagy meggyõzõd√©ssel f√ļjj√°k, figyelm√©be aj√°nlom
Cion B√∂lcsei XV. jegyzõk√∂nyve 52-53, oldal√°n tal√°lhat√≥ meg√°llap√≠t√°s√°t:
"Ha siker√ľl a g√≥jokat a b√°rgy√ļ vaks√°gnak ilyen magaslat√°ra vinn√ľnk,
nem bizony√≠t√©k ez arra - m√©ghozz√° megd√∂bbentõen vil√°gos bizony√≠t√©k -
mennyire fejletlen az õ √©rtelm√ľk a mi√©nkhez k√©pest? ... ez l√°that√≥an
fémjelzi azt a pozíciót, amelyet mint a kiválasztott nép elfoglalunk, és
magasabb rendû emberi mivoltunkat a g√≥jok √°llati √©rtelm√©vel szemben."
Minden h√°bor√ļ √©s forradalom a zsid√≥ gondolkod√°s term√©ke
A zsidó alkat természeténél fogva nyugtalan, örökké elégedetlen. Vélt
vagy valós sérelmei mindenkor érdekérvényesítésének hasznos eszköze.
Okozzon bárki bármilyen erkölcsi vagy anyagi kárt bármely zsidónak,
azt pénzért bármikor megválthatja. Kérdés, van-e elég pénze hozzá?
Egy biztos: fizessen bármily apró sérelemért bármilyen magas
kártérítést, mégis örökké adósa marad.
Bossz√ļ√°ll√°sra minden m√°s n√©pn√©l hajlamosabb. Ha nincs m√°s
ellenfel√ľk, egym√°st sem k√≠m√©lik. Josephus Flavius zsid√≥ t√∂rt√©n√©sz
eleven képet rajzol a zsidóság és a Római Birodalom Jeruzsálem
elfoglal√°s√°√©rt v√≠vott h√°bor√ļj√°r√≥l. A zsid√≥ h√°bor√ļ c√≠mû k√∂nyv√©ben
megd√∂bbentõ diagn√≥zis√°t adja e n√©p hihetetlen fanatizmus√°nak. M√°sik
h√≠res k√∂nyv√©ben: A zsid√≥k t√∂rt√©net√©bõl, vagy a Biblia √≥sz√∂vets√©gi
r√©sz√©bõl vil√°gosan kitûnik, hogy a teljes diaszp√≥r√°ig szinte √°lland√≥
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (17 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
h√°bor√ļban √°lltak m√°s n√©pekkel. Az egyiptomi kivonul√°st√≥l az "√≠g√©ret
f√∂ldj√©ig" val√≥ v√°ndorl√°suk k√∂zben minden ok n√©lk√ľl kiraboltak √©s
lemészároltak minden náluk gyengébb népet. Nemegyszer két pártra
szakadtak és egymást tizedelték. ( Biblia- II. Mózes 32/26- 28 old)
A zsid√≥s√°g term√©szetrajz√°nak felt√°r√°s√°hoz nem mellõzhetõ eredet√©nek
és történelmének egyes részletei egy rövid visszapillantás erejéig való
áttekintése, elemzése. Ehhez még a magukat "tárgyilagosnak" mondott
elemzõk is meg√°llnak a Bibliai √≥sz√∂vets√©gbõl vett az aktu√°lis
mondanival√≥juknak megfelelõ id√©zetekn√©l. A zsid√≥ rabbi t√∂rt√©n√©szek
pedig kihasználva az ószövetség ellentmondásait, mivel abban
megtal√°lhat√≥ minden, sõt mindennek az ellenkezõje is, az √≥sz√∂vets√©gnek
mindig azzal a részével érvelnek, amely számukra éppen a
legkedvezõbb. Ha valamely t√©mak√∂rben saj√°t elõny√©re v√°l√≥ id√©zetet
nem tal√°l, √ļgy r√©gi hagyom√°nyaira, vagy m√°s k√©sõbbi zsid√≥ talmudista
szerzõkre hivatkozik. A Biblia √≥sz√∂vets√©gi r√©sze √∂nmag√°ban nem
alkalmas a zsidóság eredetének és ókori történetének megismerésére.
M√≥zes 5 k√∂nyv√©nek m√°r a sz√∂veg√©bõl is kitûnik, hogy annak jelentõs
r√©sz√©t M√≥zes nem is √≠rhatta. Keletkez√©s√©nek idõpontja k√∂dbe v√©sz
ugyan, de az mindenk√©ppen biztos, hogy j√≥val k√©sõbb √≠rt√°k sz√≥beli
elbesz√©l√©sek felhaszn√°l√°s√°val: Val√≥s√°gtartalm√°r√≥l, egyes mes√©be illõ
r√©szleteirõl vitatkozni is k√°r. Nem n√©lk√ľl√∂zhetõ teh√°t m√°s korabeli -,
hogy egyh√°zi kifejez√©ssel √©lj√ľnk - "vil√°gi" t√∂rt√©net√≠r√≥ tud√≥s√≠t√°s√°nak
felhaszn√°l√°sa. Ann√°l is ink√°bb, mert rendelkez√©s√ľnkre √°ll a h√≠res r√≥mai
történész, Tacitus kiváló munkája, amelyet csaknem kétezer év alatt
komolyan senki megc√°folni nem tudott.
Mózes 5 könyve szerint a zsidók elnyomott rabszolgákként éltek
Egyiptomban. A kemény elnyomás és megalázás következtében Mózes
vezet√©s√©vel Isten sugalmaz√°s√°ra megsz√∂ktek, elmenek√ľltek. M√≥zes 3/22
szerint Isten ezt mondja Mózesnek: "Minden asszony kérjen a
szomsz√©dasszony√°t√≥l √©s lak√≥t√°rs√°t√≥l ez√ľst √©s arany √©kszereket, meg
ruh√°kat. Adj√°tok azokat fiaitokra √©s le√°nyaitokra, √©s menek√ľljetek
Egyiptomból." Minden népnek, minden vallásnak olyan Istene van,
amilyent csin√°l mag√°nak. Azt is mondhatn√°nk: mutasd meg Istenedet,
megmondom, ki vagy.
Ennek igazolására hadd álljon itt egy nem mindennapi példa. Nagy
T√∂h√∂t√∂m a jezsuita szerzetesbõl lett szabadkõmûves √≠rja: Egy zsid√≥
szabadkõmûves jel√∂lt esk√ľt√©tele alkalm√°val vonakodott a p√°holy
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (18 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
szok√°sa szerint let√©rdelni, mondv√°n vall√°sa tiltja a m√°sok elõtt val√≥
let√©rdel√©st. M√©g Isten elõtt sem t√©rdelnek le. Ez a zsid√≥ filoz√≥fia
√∂nmag√°ban igazolja, hogy nem az õket √°ll√≠t√≥lag kiv√°laszt√≥ Isten
teremtette a zsid√≥s√°got, hanem pontosan ford√≠tva, õk teremtett√©k √©s
"v√°lasztott√°k ki" saj√°t Isten√ľket. A j√≥hiszemû szomsz√©dok alattomos
megrablására biztató Mózes Istene szilárd jellemnek bizonyult. Több
ezer év alatt semmit sem változott. Ez a "kölcsön kért" arany ékszer
nem lehetett kev√©s, mert az anyaborj√ļ √∂nt√©s√©n k√≠v√ľl M√≥zes r√∂vid idõn
bel√ľl a szent s√°tor r√©sz√©re m√©g k√©tszer is gyûjt√∂tt aranyat.
Az Egyiptomból való "kivonulás'" Tacitus szerint, hogy finoman
fogalmazzunk, nem eg√©szen √≠gy t√∂rt√©nt. A zsid√≥k eredet√©rõl m√°r Tacitus
korában is többféle változat létezett. A hagyomány szerint Kréta
sziget√©rõl menek√ľltek el, √©s L√≠bia sz√©lein telepedtek meg. A Kr√©ta
sziget√©n l√©võ Ida nevû hegy k√∂rny√©kbeli lak√≥it nevezt√©k el idaeusoknak.
Tacitus más korabeli szóbeszédeket is ismertet, amelyeknek
tulajdonk√©ppen nincs jelentõs√©ge. Egy biztos: Egyiptom fennhat√≥s√°ga
alatt √©ltek, m√©gpedig szabad emberekk√©nt. Tacitus t√∂bb korabeli szerzõ
egyetértésére hivatkozva leírja, hogy amikor Egyiptomban az emberi
testet elcs√ļf√≠t√≥ rag√°lyos j√°rv√°ny √ľt√∂tte fel a fej√©t, Bocchoris kir√°ly
Hammon jóshelyét kereste meg, ahol e betegségre gyógyszereket kért.
Itt a király azt az utasítást kapta, hogy tisztítsa meg országát az "effajta"
emberektõl, mert ezek gyûl√∂letesek az istenek elõtt. Vitesse õket m√°s
f√∂ldre. A kir√°lynak nem maradt m√°s v√°laszt√°sa, √∂sszegyûjt√∂tte ezeket a
beteg embereket, és a sivatagi pusztaságba tereltette, majd magára
hagyta õket. K√©ts√©gbeesett helyzet√ľkben Moyses szem√©ly√©ben vezetõt
v√°lasztottak, aki minden t√°j√©koz√≥d√°s n√©lk√ľl, tal√°lomra √ļtba ind√≠totta
n√©p√©t. √ötk√∂zben sz√°mos t√∂rv√©nyt alkotott r√©sz√ľkre, amelynek betart√°s√°t
Isten sugalmaz√°s√°nak nyilv√°n√≠tva k√∂telezõv√© tett sz√°mukra.
Ezek a törvények (Tacitus szerint szokások) homlokegyenest
ellenkeztek az egyiptomi szok√°sokkal. Val√≥sz√≠nû, az aranyborj√ļra
utalva √≠rja: "Annak az √°llatnak k√©pm√°s√°t, melynek √ļtmutat√°s√°val
bolyong√°suknak √©s szomj√ļs√°guknak v√©get vetettek, szent√©ly√ľkben
√°ll√≠tott√°k fel..." Megeml√≠ti m√©g Tacitus, hogy a sert√©stõl tart√≥zkodnak,
eml√©kezet√©re a csap√°snak, mivel egykor õket az a rag√°ly cs√ļf√≠totta el,
amelyre ez az állat hajlamos. (Tacitus: Korunk története. V. könyv. 369-
371. old.)
Ist√≥czy Gyõzõ szellemesen jegyzi meg: "A zsid√≥k nem m√°sok, mint
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (19 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
ivad√©kai az egyiptomi b√©lpoklosoknak √©s r√ľheseknek, akiket eg√©sz
Egyiptomban a lakoss√°g k√∂z√ľl hivatalos √ļton kiv√°logattak, s az ilyk√©pp
"kiv√°lasztott" n√©pet Egyiptomb√≥l kikergettek." (Ist√≥czy Gyõzõ:
Emlékiratfélék és egyebek. 4-6. old.) Istóczy szerint tehát a zsidóság
"kiv√°lasztotts√°ga" sz√≥ szerint √©rtelmezhetõ azzal a nem elhanyagolhat√≥
k√ľl√∂nbs√©ggel, hogy a kiv√°laszt√°s nem Isten, hanem Bocchoris kir√°ly
által történt.
Az √≠g√©ret f√∂ldj√©nek keres√©se sem lehetett k√∂nnyû menetel√©s. Val√≥sz√≠nû,
t√∂bb alkalommal t√∂rhetett ki zend√ľl√©s M√≥zes √©s t√°rsai ellen. Errõl -
szûkszav√ļan ugyan de M√≥zes k√∂nyvei tartalmaznak tud√≥s√≠t√°st: "√Čs
z√ļgol√≥dni kezdett Izr√°el fiainak eg√©sz k√∂z√∂ss√©ge M√≥zes √©s √Āron ellen a
puszt√°ban. Mert azt mondt√°k nekik Izr√°el fiai: B√°rcsak haltunk volna
meg az √ör kez√©tõl Egyiptomban, amikor a h√ļsos faz√©k mellett √ľlt√ľnk, √©s
j√≥llak√°sig ehett√ľnk kenyeret." II. M√≥z. 16/2-3. Ez az el√©gedetlens√©g
gyakori, ha ugyan nem folyamatos lehetett, s √ļgy tûnik, a t√ļl√©l√©st
biztos√≠t√≥ mann√°t is megunt√°k. "Izr√°el fiai √ļjra sir√°nkozni kezdtek, √©s ezt
mondt√°k: Ki tart j√≥l benn√ľnket h√ļssal? Eml√©ksz√ľnk, hogy Egyiptomban
olcs√≥n ett√ľnk halat, ubork√°t, dinny√©t, p√≥r√©hagym√°t, v√∂r√∂shagym√°t √©s
fokhagym√°t. Most pedig eleped√ľnk, mert semmit sem l√°tunk a mann√°n
k√≠v√ľl." IV. M√≥z. 11, 4-6.
Ellentmond√°s fesz√ľl az aranyborj√ļval kapcsolatos "vil√°gi" √©s
ószövetségi leírás között is. Míg Tacitus utalása szerint a szentélyben
õrz√∂tt, a v√°ndorl√°st ir√°ny√≠t√≥ istenp√≥tl√©k volt, addig II. M√≥z. 32/26-28.
szerint s√ļlyos belsõ visz√°ly t√°rgya. Miut√°n M√≥zes √∂sszet√∂ri a
t√≠zparancsolatot tartalmaz√≥ kõt√°bl√°kat, v√°laszt√°s el√© √°ll√≠tja n√©p√©t. "J√∂jj√∂n
hozz√°m, aki az √ör√©! L√©vi fiai mind hozz√°gyûltek, õ pedig ezt mondta
nekik: √ćgy sz√≥l az √ör, Izr√°el Istene: K√∂ssetek mindny√°jan kardot az
oldalatokra, j√°rj√°tok be a t√°bort kereszt√ľl-kasul, egyik kaput√≥l a
másikig, és gyilkoljatok le testvért, barátot és rokont."
Zsid√≥kkal t√∂rt√©nõ eszmecser√©k alkalm√°val ha valaki √©rvel√©se sor√°n
említést tesz Rákosi Mátyás és zsidó társai 1948-1953 közötti
magyarországi uralmáról , amikor internáló táborrá változtatta az
országot, és kínzókamrák sokaságában gyilkolta a nemzet legjobbjait,
m√©g a zsid√≥kat sem k√≠m√©lte - azt az egy√ľgyû v√°laszt kapjuk, hogy
Rákosi és társai hitehagyott zsidók voltak, s így tetteikért a zsidóság
nem tartozik felelõss√©ggel. E megmosolyogni val√≥ kib√ļv√≥val viszont
szemben áll Mózes fenti utasítása, amelyet Rákosi és "árja" környezete
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (20 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
t√∂bb ezer √©v m√ļlva is sz√≥ szerint v√©grehajtott. R√°kosi k√∂rnyezet√©bõl
kiker√ľlt emberektõl tudjuk, hogy R√°kosi, de t√°rsai is hithû zsid√≥k
voltak, akik a zsid√≥ vall√°si szok√°sokat a legnagyobb √ľld√∂z√©sek
közepette is pontosan megtartották. A mai szerény történelmi távlatból
is vil√°gosan kitûnik, hogy a Cion B√∂lcsei √°ltal le√≠rt uralkod√°si
szempontokat betû szerint alkalmazt√°k. ezzel egy√©rtelmû bizony√≠t√©k√°t
adták, hogy a zsidóság által a nem zsidók felé hamisítványoknak
mondott Cion B√∂lcseinek jegyzõk√∂nyveihez k√©ts√©g sem f√©rhet, azok az
utolsó szóig valódiak.
A Tacitus √°ltal le√≠rt - feltehetõen a t√ļlzott m√©rt√©kû diszn√≥h√ļs
fogyaszt√°s√°t√≥l keletkezett - r√ľh, b√©lpokloss√°g √©s m√°s hasonl√≥
betegs√©gek √ļgy tûnik, nagy sz√°mban gy√≥gy√≠thatatlann√° v√°lt, s
√∂r√∂klõd√∂tt is. A III. M√≥z. 21/16-20. szerint: "Azut√°n √≠gy besz√©lt
M√≥zeshez az √ör: √ćgy sz√≥lj √Āronhoz: (√Āron nemzets√©ge volt a papi
nemzets√©g) Ha lesz valaki ut√≥daid k√∂z√ľl a k√©sõbbi nemzed√©kekben,
akinek testi fogyatkozása lesz, az ne mutassa be áldozatul Istenének
kenyerét. Nem mutathatja be az, akinek testi fogyatkozása van, tehát aki
vak, s√°nta, ny√ļlsz√°j√ļ vagy t√∂r√∂tt v√©gtag√ļ; se t√∂r√∂tt l√°b√ļ, se t√∂r√∂tt kezû
ember; vagy aki p√ļpos vagy v√©zna, vagy h√°lyogos szemû, viszketeg,
vagy s√∂m√∂r√∂s vagy s√©rves." M√≥zes szigor√ļ t√∂rv√©nyeit ez a renitens
alkat√ļ d√©lib√°bot kergetõ n√©pcsoport, akit az egyetemes t√∂rt√©nelem a
zsid√≥s√°g õssejtj√©nek fogad el, nehezen viselte el, sõt esetenk√©nt m√©g
egyes elöljárók is megtagadták.
M√≥zes k√∂nyveiben tal√°lunk erre egy√©rtelmû utal√°st: "Ekkor h√≠vatta
Mózes Dátánt és Abirámot, Eliáb fiait. De azok azt mondták: Nem
megy√ľnk! Nem el√©g, hogy elhozt√°l benn√ľnket a tejjel √©s m√©zzel foly√≥
f√∂ldrõl, hogy meg√∂lj benn√ľnket a puszt√°ban, hanem m√©g
zsarnokoskodni is akarsz rajtunk? (V. Móz. 25/6-8.) Nem véletlen, hogy
Mózes utasításait sohasem a maga nevében adja, hanem Isten
parancsaként "tolmácsolja" sorstársainak. Biztos, hogy e kemény
menetel√©s sok ember√°ldozatot is k√∂vetelt a beteg gy√ľlekezettõl. Tudjuk,
hogy maga Mózes sem érte meg, hogy megérkezzenek az "ígéret
földjére."
A k√©ts√©gtelen√ľl sok neh√©zs√©get lek√ľzdve v√©g√ľl is birtokba vett√©k
Palesztina ter√ľlet√©t. A sok gy√∂trelem ellen√©re, amellyel a kiv√°logatott
n√©pet, illetve ut√≥dait siker√ľlt √°llamm√° szervezni, √∂r√∂k√∂s b√©k√©tlens√©ge
miatt történelmi léptékkel mérve nem tudták tartósan immár önként
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (21 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
v√°llalt haz√°jukat megtartani. Az √∂r√∂k√∂s rabl√≥h√°bor√ļk √©s az Egyiptomb√≥l
magukkal hozott örökletes teher tizedelte a lakosságot. Ugyanakkor faji
felsõbbrendûs√©gi filoz√≥fi√°ja g√°tolta abban, hogy legyõz√∂tt n√©peket
mag√°ba olvasszon. Mindez az √°llam hanyatl√°s√°hoz vezetett. A
r√≥maiakkal v√≠vott h√°bor√ļ sor√°n r√≥mai uralom al√° ker√ľlt, majd Kr. ut√°ni
70-ben a Jeruzs√°lem√©rt v√≠vott k√ľzdelemben is alulmaradt. A teljes
h√≥dolts√°got b√ľszkes√©ge nem tudta elviselni ink√°bb a diaszp√≥r√°t
választotta, és az emberiség nagy kárára az egész világon szétszóródott.
Legnagyobb r√©szt Hitlernek k√∂sz√∂nhetõen a m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ ut√°n
Izraelt az õshaz√°t ugyan visszaszerezte, t√∂bbs√©g√©nek azonban esze
√°g√°ban sincs azt √ļjra birtokba venni. Sokkal cs√°b√≠t√≥bb sz√°mukra m√°s
n√©pek nyak√°n √©lõsk√∂dni. Ott is a saj√°t t√∂rv√©nyei szerint √©l, s ezt
megk√∂nny√≠tendõ igyekszik azokat m√°s n√©pekre is r√°erõltetni. Ha valahol
√ľzelmei balul √ľtnek ki, a t√∂rv√©nyesen vagy t√∂rv√©nytelen√ľl megszerzett
pénzét Izraelbe juttatja, és maga is kereket old. Izraelben pedig kövessen
el b√°rmely √°llamban, b√°rmily s√ļlyos bûncselekm√©nyt, teljes v√©detts√©get
élvez. Mivel a zsidó állam törvényei megengedik bármilyen a nem
zsidók ellen, azok törvényei szerint tiltott cselekmények zsidók általi
elkövetését. A zsidó filozófia szerint zsidó felett csak zsidó ítélkezhet.
T√∂rt√©nik mindez nemegyszer j√≥hiszemû korm√°nyok szeme l√°tt√°ra, akik
ámulva tapasztalják, hogy ellene már teljes mértékben tehetetlenek, mert
ha mégis felemelik szavukat, a zsidóság által font és irányított
nemzetk√∂zi p√©nz√ľgyi h√°l√≥ az adott orsz√°g teljes megfojt√°s√°val fenyeget.
A politikai szabadkõmûves hatalom kialakul√°sa
Mai ismereteink szerint Európában 1725-ben Párizsban és Madridban
alakult meg az elsõ szabadkõmûves p√°holy. A Habsburg-h√°z uralkod√°si
ter√ľlet√©n 1723-ban Pr√°g√°ban hozt√°k l√©tre az elsõ p√°holyt. Ezeket k√∂vette
1736-ban a hamburgi, 1742-ben a bécsi páholy megalakulása, amelynek
már magyar tagjai is voltak. Mégpedig: gr. Bethlen Gábor erdélyi udvari
kancell√°r, gr. Esterh√°zi Ferenc magyar udvari kancell√°r, Reviczky J√°nos
t√°bornok √©s B√°r√≥czy S√°ndor testõrkapit√°ny. Gy√∂rgy walesi herceget, a
k√©sõbbi IV. Gy√∂rgy angol kir√°lyt 1787-ben vett√©k fel a szabadkõmûves
szövetségbe. Windsor hercege, a lemondott angol trónörökös
tiszteletbeli nagymester volt, akinek tervezett koron√°z√°si √ľnneps√©g√©n a
budapesti szabadkõmûvesek is k√©pviseltetni akart√°k magukat. Nagy
Frigyes német császár ugyancsak trónörökös korában lépett be, majd
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (22 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
uralkod√°sa alatt Lessing, Herder √©s Goethe is szabadkõmûves lett.
Amerik√°ba az angol bev√°ndorl√≥k vitt√©k be a szabadkõmûves eszm√©t.
1730 k√∂r√ľl Philadelphi√°ban mûk√∂d√∂tt egy p√°holy, amelynek Franklin
Benjamin is tagja volt. √ögy tûnik, az Egyes√ľlt √Āllamok vezetõ
politikusai k√∂r√©ben nagy n√©pszerûs√©gnek √∂rvendett, s √∂rvend ma is a
titkos szervezetekben való titkos szereplés. A korábbi, pontosabban az
elsõ 29 eln√∂kbõl 16 volt szabadkõmûves. Az ut√≥bbiak nagy
val√≥sz√≠nûs√©ggel kiv√©tel n√©lk√ľl azok. Az Egyes√ľlt √Āllamok elsõ
alkotm√°ny√°t is szabadkõmûvesek sz√∂vegezt√©k.
A Magyarorsz√°g ter√ľlet√©n alakult p√°holyok k√∂z√∂tt tal√°ljuk: Martinovics
Ignác, Hajnóczy, gr. Török Lajos, Kazinczy Ferenc, gr. Pálffy Károly,
gr. Bánffy György, gr. Széchenyi Ferenc, Ráday Gedeon, Bacsányi
János, Kölcsey Ferenc neveit. ( Révay Nagy Lexikona 17. kötet. 263.
old.) Sz√≥lni kell arr√≥l a sajn√°latos t√©nyrõl, hogy az 1848-49-es magyar
szabadságharc máig hatalmas nimbusszal övezett vezére: Kossuth Lajos
is szabadkõmûves volt. M√≠g a 18. sz√°zadi magyar szabadkõmûvesek
esetében nem tudunk azok zsidó orientáciájáról, addig ez Kossuth
eset√©ben kimutathat√≥. Beszervez√©s√©nek pontos idej√©t nem ismerj√ľk. A
zsidók, de sokan nem zsidók is az emigráció idejére teszik. Számos
k√∂r√ľlm√©ny azonban azt l√°tszik igazolni, hogy szabadkõmûvess√©ge a
szabads√°gharc kit√∂r√©se elõtti idõre dat√°l√≥dik. Ha m√°st nem is venn√©nk
figyelembe, m√°r maga a forradalom jelszava: "Szabads√°g, egyenlõs√©g,
testv√©ris√©g" is kifejezett szabadkõmûves filoz√≥fia. A szabadkõmûvesek
m√°rcius 15-√©t szabadkõmûves √ľnnepp√© deklar√°lt√°k. Ide sorolhat√≥ m√©g
az 1844. május 5-i vezércikke, amelyben antiszemitizmustól mentes
magyar politikát követel. A szabadságharc hadtápszállítói Kossuth
tudt√°val, de lehet, hogy egyenesen k√≠v√°ns√°g√°ra √ļgysz√≥lv√°n kiz√°r√≥lag
zsidók. Ezek közé tartoznak Kohn Márk és társai, akik a komáromi vár
csaknem teljes élelmiszerkészletét és gabonatartalékát eladták az
osztr√°koknak. G√∂rgey √©s Klapka m√°r csak stat√°ri√°lis √ļton felakasztatni
tudta õket. (Marschalk√≥ Lajos:Orsz√°gh√≥d√≠t√≥k. 33. old √©s folyt..)
Szabadkõmûves gondolkod√°sra vall Kossuth orsz√°ggyûl√©s√©nek a
Habsburg-ház trónfosztására vonatkozó határozatai is. Sajnáljuk, hogy a
Kossuthtal erõs szemben√°ll√°st tan√ļs√≠t√≥ Petõfi S√°ndor, haz√°nk m√°ig
legnagyobb k√∂ltõje az "Akassz√°tok fel a kir√°lyokat" c. nagyhat√°s√ļ
versében is minden baj forrását a királyokban, a királyságban látta.
Pedig elegendõ lett volna a kir√°ly szem√©ly√©re vonatkoz√≥ alkotm√°ny
reformja is, mondjuk annak kötelezésével, hogy a magyar király csak
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (23 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
min√©l õsibb eredettel b√≠r√≥ magyar szem√©ly lehet, aki csak magyar
házastársat vehet magának. Hiszen más országok történelmében is
l√°ttunk nemegyszer j√≥ √©s eredm√©nyes kir√°lyokat, ugyan√ļgy
csapnival√≥an rossz √©s haza√°rul√≥ k√∂zt√°rsas√°gi eln√∂k√∂t. Az elsõ
vil√°gh√°bor√ļ befejez√©se ut√°n Magyarorsz√°g "szerzett" is mag√°nak egy
ilyent. Ki mern√© √°ll√≠tani, hogy a m√°sodik vil√°gh√°bor√ļban gyõztes
Egyes√ľlt √Āllamok (k√∂zt√°rsas√°gi) eln√∂kei eredm√©nyesebben vezett√©k a
hatalmas birodalom gazdas√°gi fellend√ľl√©s√©t, n√©pj√≥l√©ti int√©zm√©nyeit,
mint a vesztes Jap√°n cs√°sz√°rs√°g?
A zsid√≥s√°g orsz√°gront√≥ szerepe m√°r j√≥val a szabadkõmûves p√°holyok
megsz√°ll√°sa elõtt is szinte v√©gigvonul Magyarorsz√°g t√∂rt√©nelm√©n.
Korabeli feljegyz√©sbõl tudjuk, hogy m√°r 960-ban is √©rkeztek magyar
ter√ľletrõl zsid√≥k a pr√°gai v√°s√°rra. M√°r a kora k√∂z√©pkorban be√©p√ľlnek a
kir√°lyok udvartart√°saiba nagyurak √©s v√°rosok v√°mszedõjek√©nt √©s
adóbehajtóiként. Már Szent László és Könyves Kálmán is
dekrétumokban igyekeznek megfékezni mohóságukat. II. Endre király
uralkod√°sa idej√©n az ad√≥beszedõk √©s a kir√°lyi kincst√°r kezelõi k√∂z√∂tt
meglehetõsen sok zsid√≥ tal√°lhat√≥, akik k√∂ny√∂rtelen m√≥don zsarolj√°k a
lakoss√°got. Az elszeg√©nyedõ nemess√©get uzsorakamatokkal
nyomorítják. (Marschalkó Lajos: Országhódítók. 27. old. Idézi: Takács
Albert dr. " A zsid√≥k√©rd√©s ezer√©ves jogalkot√°sunkban" c. mûv√©t)
A közhangulat nyomására 1222-ben II. Endre az Aranybulla kiadására
k√©nyszer√ľl, amely ugyan a magyar alkotm√°ny egyik legfõbb tart√≥pill√©re,
de minden rendelkezése nem válik betarthatóvá. Egyik rendelkezése
szerint: "pénzváltók, kamaraispánok, sókamarások és vámosok
országunkbeli nemesek legyenek. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek."
Ennek ellenére II. Endre Aranybulla utáni uralkodása alatt a zsidó
p√©nzuralom olyan m√©reteket √∂lt√∂tt, hagy a p√°pa √°tokkal s√ļjtotta az
országot. IV. Béla uralkodása alatt a zsidóság tovább növelte befolyását.
Egy Thika nevû zsid√≥ a tat√°rok jav√°ra k√©mkedett √©s seg√≠tette azok rabl√≥
hadj√°rat√°t. A tat√°rd√ļl√°s elm√ļlt√°val, kihaszn√°lva az orsz√°g siralmas
√°llapot√°t, a zsid√≥s√°g a tat√°rj√°r√°s sor√°n tan√ļs√≠tott magyarellenes √ľzelmei
ellenére rászorítja a királyt, hogy 1251-ben a magyarországi zsidók
r√©sz√©re kiv√°lts√°glevelet adjon ki. Ez a "kontra Aranybulla" √ļj jogokat, s
szinte korl√°tlan gazdas√°gi lehetõs√©geket biztos√≠t a zsid√≥s√°gnak. Ez a
zsid√≥ konjunkt√ļra a magyar lakoss√°g k√°r√°ra eg√©szen a moh√°csi v√©szt
k√∂zvetlen megelõzõ idõszakig, majdnem h√°romsz√°z √©vig t√∂retlen.
Zsigmond király ( 1387-1437) további jogokat biztosító kiváltságlevelet
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (24 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
bocs√°t ki r√©sz√ľkre. Ebben m√©g azt is megengedte, hogy √©vi 108 %
uzsorakamatot szedjenek. Werbõczy Tripartituma meg is eml√≠ti, hogy
"A zsid√≥k az õ jogaikra n√©zve t√∂bbf√©le √©s k√ľl√∂nb√∂zõ √©s t√∂bb helyen az
√ľdv√∂ss√©ggel ellenkezõ kiv√°lts√°gaik vannak."
A magyar nemess√©g ugyan l√°tja √©s tapasztalja a zsid√≥s√°g √∂v√©tõl elt√©rõ
erkölcseivel okozott kárt, de keresztény gondolatvilágából nem tud
kil√©pni. Werbõczy Tripartituma ennek jegy√©ben vezeti be a zsid√≥ esk√ľt,
amelyet a zsid√≥k maguk k√∂z√∂tt csak megmosolyogtak. Hiszen az õ
t√∂rv√©nyk√∂nyv√ľk nem a magyar Tripartitum, hanem a Talmud. A nem
zsid√≥ kez√©be tett esk√ľ õt semmire sem k√∂telezi, lelkiismeret√©t nem
zaklatja. Ez sz√°m√°ra nem m√°s, mint a nem zsid√≥ f√©lrevezet√©s√©nek egy √ļj
eszk√∂ze. Mindezek ellen√©re a nemess√©g t√∂bbs√©ge n√∂vekvõ gyan√ļval
figyeli a zsidóságnak, a magyarság számára áldásosnak nem mondható
mûk√∂d√©s√©t. Az 1525-ben megtartott orsz√°ggyûl√©s nagy felh√°borod√°ssal
csapja el a gyenge II. Lajos kir√°ly kincst√°rnok√°t, a magyarok √°ltal
"budai zsidók királyának" emlegetett Fortunátus Imrét.
Fortunátus Imre élete tipikus példája a kártékony zsidónak. Mint két
gyermekes apa, tiltott szerelmi viszonyt folytatott egy kereszt√©ny nõvel,
amely csaknem hal√°lb√ľntet√©st vont maga ut√°n. Nem zavarta, hogy zsid√≥
feles√©ge √©s gyermekei a gett√≥ban maradtak. Õ maga ezut√°n egy
kolozsv√°ri kereszt√©ny nõt vett feles√©g√ľl. Simul√©konys√°g√°val Szalkay
László esztergomi érsek és kancellár bizalmát is megszerezte. Tanácsára
a király hamis pénzt veretett, amelynek nemesfém-tartalma a névleges
s√ļly√°nak csak a fel√©t adta. 1521-ben ehhez m√©g bizonyos kik√∂t√©sekkel -
az orsz√°ggyûl√©s hozz√°j√°rul√°s√°t is megszerezte. K√∂vetkezm√©nyei hamar,
m√°r 1524-ben jelentkeztek. 1525-re a kincst√°r vagyon√°nak nagyobbik
része Fortunátus magánvagyonává változott. Az országban pedig
éhínség keletkezett. A rendek nem láttak más megoldást, mint a zsidó
kegyenc elmozdítását, a királytól elégetését követelték. Fortunátust
azonban zsidó talpraesettsége nem hagyta el. A rábizonyított vádakat
áthárította a Fuggerekre. II. Lajos király, aki nagyon kedvelte a
gonosztevõt, semmibe v√©ve az orsz√°ggyûl√©s hat√°rozat√°t, az √ľgynek
megnyerve Báthory nádor egyetértését, a budai Csonkatoronyból
szabadl√°bra helyezte, sõt m√©g el√©gt√©telt is kapott az udvart√≥l. B√°thory
nádor közbenjárása Fortunátus kiszabadítása érdekében az arisztokrácia
és a zsidó pénz korrupciós összefonódásának korai példája.
Szabadul√°sa ut√°n r√∂videsen Szapolyai√©khoz k√∂zeledett, majd Werbõczy
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (25 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
Istvánnak - aki pedig a leghangosabb szószólója volt 1524-es
letart√≥ztat√°s√°nak - bemutatott egy √ļj "p√©nz√ľgyi tervet", amely a kincst√°r
minden baj√°t megoldan√°. Az 1525. j√ļlius elej√©n megtartott hatvani
orsz√°ggyûl√©sen m√°r egy sz√≥ sem hangzott el ellene, sõt a Fuggerektõl
elvett r√©zb√°ny√°k kezel√©s√©t is r√°b√≠zz√°k. R√∂vid idõ alatt a r√©zb√°ny√°kb√≥l
hatalmas vagyonhoz jut, m√©g a kir√°lynak is k√∂lcs√∂n√∂z. √ćgy a budai ut√°n
z√°logba kapja a pozsonyi harmincadot is. Kev√©ssel a moh√°csi v√©sz elõtt
meghalt. Hal√°los √°gy√°n visszavette zsid√≥ vall√°s√°t, amelybõl "k√©nyszer
hat√°s√°ra" kor√°bban kit√©rt. Ez√ļttal is igazolhatjuk Leo N Levi-t a B'nai
B'rith eln√∂k√©t. Õ 1900- ban le√≠rja "aki zsid√≥nak sz√ľletett az akkor is
zsidó marad, ha vallását feladja." ( Henry Ford: A nemzetközi zsidó 41.
old) Hiszen a zsid√≥ nemcsak vall√°s, hanem elsõsorban faj. Pedig
Fortunátus (Szerencsés) Imre a Révay Nagy Lexikona szerint csak
félzsidó. Nem is az anyja - akit pedig a zsidók faji meghatározás
eset√©ben d√∂ntõnek tartanak - hanem az apja volt zsid√≥. Ez nem zavarta a
magyar arisztokrata Per√©nyi Imre n√°dort, hogy a felnõtt, j√≥m√≥d√ļ
Fortun√°tus Imre keresztapas√°g√°t v√°llalja.
A mohácsi katasztrófa után az ország három részre szakadt. A török
h√≥dolts√°gi ter√ľletet szinte ellept√©k a zsid√≥k. Nem lehet v√©letlen, hogy a
csataveszt√©s ut√°n h√°rom √©s f√©l h√≥nap m√ļlva 1526. november 9-√©n
megtartott orsz√°ggyûl√©sen a nemzeti √©rzelmû nemess√©g levonva a
fájdalmas következtetést - kimondta: "a zsidók ezen ország minden
vid√©k√©rõl, szabad kir√°lyi v√°rosokb√≥l √©s helys√©gekbõl r√∂gt√∂n
kiûzessenek." A k√∂znemess√©g e hat√°rozott √°ll√°sfoglal√°sa egy√©rtelmûen
bizonyítja, hogy már akkor felismerték a zsidók káros szerepét a
moh√°csi csataveszt√©sben. √ögy tûnik, a Habsburg uralkod√≥k is erre a
következtetésre jutottak. Számos dekrétumban igyekeznek korlátozni
õket. Az 1647. √©vi dekr√©tum kimondja, hogy a zsid√≥k "hûtlenek √©s
eg√©szen lelkiismeretlenek". III. Ferdin√°nd 1655-ben √ļjabb szigor√ļ
rendeletet hoz a zsidó vámosok ellen. I. Lipót kitiltja a városokból a
zsidókat, majd hadmentességi adót vet ki rájuk. III. Károly 1723-ban
eltiltja õket a v√°mszed√©stõl. A magyar fõurak √©s fõpapok, akik m√°r
kor√°bban is a zsid√≥k zseb√©bõl l√≥gtak ki, ism√©t v√©delm√ľkbe veszik õket,
és szívesen látott vendégek voltak vidéki birtokaikon.
A magyar történelem katasztrófái során mindig ott találjuk a zsidóságot,
de többségében mindig ellenfelei oldalán. Nem volt ez másként a török
hódoltság idején sem. Akkor a török hatalom oldalán fosztogatta az
am√ļgy is elcsig√°zott nemzetet. Amikor 1686-ban Petneh√°zi hajd√ļi √©s
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (26 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
Lotharingiai Károly keresztény seregei visszafoglalták Budát, 270 zsidót
fogtak el, akik az ozmán hódítók oldalán fegyveresen harcoltak. A 35
tóratekercsével Nikolsburgba szállított zsidókat az osztrákok fogságából
Európa zsidósága váltotta ki. (Marschalkó Lajos: Országhódítók 30.
old.) M√°ria Ter√©zia ugyan kik√∂lt√∂zteti õket Bud√°r√≥l, s eltiltja õket a
borkereskedelemtõl, t√ľrelmi ad√≥t is kivet r√°juk, m√©gis fordul a
tendencia. M√≠g 1520 k√∂r√ľl Nagy-Magyarorsz√°g ter√ľlet√©n csup√°n 11.000
zsid√≥ tal√°lhat√≥, M√°ria Ter√©zia uralkod√°s√°t k√∂vetõen jelentõs l√©tsz√°m√ļ
keleti zsidó szivárog be az országba. Számuk rövidesen eléri a 75.000-
et. II. József alatt már megengedik, hogy a zsidók is látogathassák a
fõiskol√°kat. A b√°nyav√°rosok kiv√©tel√©vel az orsz√°gban b√°rhol
letelepedhetnek és földbirtokokat bérelhetnek. II. Lipót ugyancsak
engedélyezi, hogy a bányavárosok kivételével a szabad királyi
városokban letelepedjenek. A szabad királyi városok nagy része
azonban továbbra is ragaszkodott zsidómentes kiváltságaihoz.
Debrecenben például 1844-ig nem hálhatott zsidó. Még a debreceni
v√°s√°rok alkalm√°val is este a zsid√≥ kereskedõknek el kellett hagynia a
v√°rost.
Az 1830. évi VI. törvény katonai szolgálatra is kötelezi a zsidókat. Az
1840. évi XV, törvény további könnyítéseket ad a zsidóságnak. Az
1848/49-es magyar szabadságharcban mindkét oldal udvari szállítója a
zsid√≥. Ez a t√©ny √∂nmag√°ban igazolja, hogy erõsen √©rdekelt volt a
forradalom kitörésében. Ha pedig érdekelt volt benne, akkor segítette is
annak kirobbant√°s√°t. A zsid√≥ Disraeli m√°r a m√ļlt sz√°zadban kijelentette:
"A zsidók értenek a forradalom szításához." Mindkét francia
forradalomban benne volt a kez√ľk. Gondoljunk csak a magyar
sz√°rmaz√°s√ļ Frankel Leo nevû zsid√≥ra, aki a nagy francia forradalom
egyik vezetõ szem√©lyis√©ge volt, ma m√°r tudjuk szabadkõmûves is. Ne
tekints√ľk a v√©letlen mûv√©nek, hogy az 1848-as forradalom a
szabadkõmûves Szabads√°g Egyenlõs√©g Testv√©ris√©g jelszav√°val indult,
és mindvégig folytatódott. Kossuth Lajos ismert filoszemitizmusa
ellenére is kénytelen megállapítani: "Nints azon törvény, melynek célját,
végét a fortélyos zsidó kijátszani ne tudná valamint hints egy tsalás,
hints egy tolvajlás, amely zsidó orgazdára, biztatóra, titkolóra ne
tal√°lna."
1883-ban elismeri, hogy a magyar népnek sok oka van az
antiszemitizmusra. M√©gis fel√ľlkerekedik benne a filoszemita
szabadkõmûves, mert az antiszemita p√°rt vezetõje, Ist√≥czy Gyõzõ ellen
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (27 von 97)13.10.2006 12:30:49
1956
foglal állást kifogásolva a pánt programját, és azt a nevetséges javaslatot
teszi, hogy az antiszemitizmus okait gazdasági intézkedésekkel kell
levezetni. Kossuth nagy k√°rt okozott az antiszemita p√°rtnak.
√Āll√°sfoglal√°sa h√°tr√°nyosan befoly√°solta annak v√°laszt√°si es√©lyeit. Az
egy√©bk√©nt es√©lyes 70 k√©pviselõbõl csak 20-at v√°lasztottak meg. √ćgy
történhetett, hogy 16 évvel a zsidóság emancipációja után a
megf√©leml√≠t√©s, a terror, k√ľl√∂n√∂sen az anyagi f√ľggõs√©g olyan nagy volt,
hogy sokan nem mert√©k v√°llalni a ny√≠lt √°ll√°sfoglal√°st a nemzet belsõ
f√ľggetlens√©ge √©rdek√©ben. Az orsz√°g politikai pszich√≥zisa hasonl√≠tott a
maihoz. Aki ragaszkodott a magyar nemzet országmegtartó
hagyományaihoz, magyarságához és a keresztény jogállamhoz, az
bizony antiszemita lett.
A magyar k√∂zmond√°s azt mondja: Baj van? Keresd a nõt! Ez√ļttal
kénytelenek vagyunk - igazságát nem vitatva - ezt az alábbiak szerint
kiegészíteni: Baj van? Keresd a zsidót! Kossuth tehát alapos munkát
v√©gzett az emigr√°ci√≥ban. Hal√°la ut√°n zsid√≥ szabadkõmûves testv√©rei
r√°erõltett√©k kultusz√°t a magyar nemzetre. Soha egyetlen magyar
uralkod√≥ k√∂r√ľl akkora nimbusz nem alakult ki. A legszentebb √©s
legsikeresebb uralkod√≥ink dicsõs√©g√©t sem hirdeti annyi eml√©kmû,
szobor, festm√©ny √©s egy√©b mût√°rgy, mint Kossuth Lajos√©t. M√©g az
államalapító Szent István is messze elmarad mögötte. A mai napig sem
meri megk√©rdõjelezni senki; vajon 1848-ban t√©nyleg megvoltak a
szabadkõmûves Kossuth Lajos √°ltal sz√≠tott forradalom felt√©telei? A
sziklaszil√°rd √©s hatalmas katonai erejû Nap√≥leon ut√°ni Szent Sz√∂vets√©g
ellen l√©tezett-e a leghalv√°nyabb rem√©ny is a szabads√°gharc gyõzelm√©re?
A k√©rd√©sre m√©g v√°laszolni sem kell! Ma m√°r a megfelelõ t√∂rt√©nelmi
távlatból nyugodtan állíthatjuk, hogy a nemzetnek ez a zsidóság
√©rdek√©ben val√≥ fell√°z√≠t√°sa, majd v√©rpadra cit√°l√°sa bûn√∂s felelõtlens√©g
volt. Ez mit sem von le n√©p√ľnk hõsiess√©g√©nek, heroikus harc√°nak
√©rt√©k√©bõl. Sokkal ink√°bb intõ p√©lda kell legyen, hogy seg√≠tse √©s n√∂velje
a nemzet kritikus t√∂rt√©nelmi pillanataiban n√©p√ľnk b√∂lcsess√©g√©t.
Kossuth forradalma csak látszólag szolgálta Magyarország osztrák
elnyom√°s al√≥li felszabad√≠t√°s√°t. E szabadkõmûves szemf√©nyveszt√©st j√≥l
illusztrálta a Habsburg-ház detronizálása. A valóságban ez nem annyira
osztr√°kellenes, sokkal ink√°bb a kir√°lys√°g, mint √°llamforma elleni aktus
volt. A szabadkõmûvess√©g egyik fontos c√©lja az√≥ta is a kir√°lys√°gi
államforma "demokratikus" berendezkedésre való átállítása, a nem zsidó
korm√°nyok mûk√∂d√©s√©nek megnehez√≠t√©se. Kossuth √©s korm√°nya
file:///C|/Dokumente und Einstellungen/xxx/Eigene Dateien/Meine Websites/1956/1956.htm (28 von 97)13.10.2006 12:30:49

HozzŠszůlŠsok


#1 | talpi - 2014. november 03. 03:13:24
J√≥l √∂ssze gy√Ľjt√∂tt anyag, olvas√°sra, de √©rtelmez√©sre nagyon is alkalmas.
#2 | Advaita - 2014. november 04. 02:20:51
A cikk végén szakadás van. Mi van a folytatással?

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.