Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jåsdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tovĂĄbbiakban szakmai oldalkĂ©nt mĂŒködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjåtok - elérhetö.)

Klikkelj rĂĄ: Posta Imre Youtube oldala
..................

HepciĂĄs BonifĂĄc rovat


BonifĂĄc, örĂŒlök, hogy prĂłbĂĄlsz nĂ©mi Ă©letet lehelni a halĂłdĂł, bĂĄgyadt hĂ­roldalba. AzĂ©rt lĂ©gy tekintettel a cikkek lefutĂĄsĂĄra is, ha reakciĂłt is vĂĄrsz. GyĂ»jtsd össze Ă©s magyarĂĄzd meg MIÉRT...szerinted Ă©s mi is törtĂ©nik Ă©ppen. Köszönöm! A bekĂŒldött cikkeket ide pakoltam, ha nem baj. Lehet kiegĂ©szĂ­teni, s legközelebb ugyanĂ­gy csoportosĂ­tani, vagy a rendkĂ­vĂŒlinek vĂ©ltet kiemelni.

India még egy atom tengeralattjårót bérelhet Oroszorszågtól

India HaditengerĂ©szete mĂ©g egy 971 tĂ­pusĂș atom tengeralattjĂĄrĂłt bĂ©relhet OroszorszĂĄgtĂłl Ă­rj a Times of India c. lap.

Az ĂșjsĂĄg szerint ezt Manohar Parrikar honvĂ©delmi miniszter közölte, vĂĄlaszolva ĂșjsĂĄgĂ­rĂłk kĂ©rdĂ©seire Vlagyimir Putyin orosz elnök mĂșlt heti indiai lĂĄtogatĂĄsa utĂĄn.



KorĂĄbban India 10 Ă©vre vett bĂ©rbe OroszorszĂĄgtĂłl egy Nerpa tĂ­pusĂș atom-tengeralattjĂĄrĂłt. A hajĂłt 2012-ben vettĂ©k fel az indiai haditengerĂ©szeti ĂĄllomĂĄnyba, Ă©s ChakrĂĄnak neveztĂ©k el.



forrĂĄs:http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_12_17/India-meg-egy-atom-tengeralattjarot-berelhet-Oroszorszagtol-7937/

A Pentagon elismerte, hogy növeli haderejét az orosz hatåroknål

A Pentagon szóvivÔje megerÔsítette, hogy növeli az amerikai és a NATO-kontingenst Oroszorszåg hatårainål.

"A mĂ»velet elejĂ©n az USA több sĂŒrgĂ”s lĂ©pĂ©st tett, hogy demonstrĂĄlja szolidaritĂĄsĂĄt a NATO-szövetsĂ©geseivel. Így növelte a lĂ©gi, szĂĄrazföldi Ă©s haditengerĂ©szeti jelenlĂ©tĂ©t a tĂ©rsĂ©gben, Ă©s bĂ”vĂ­tette a korĂĄbban tervezett hadgyakorlatokat" - közölte egy nĂ©vtelen forrĂĄs.



Ez a nyilatkozat vĂĄlaszul jelen meg az orosz HonvĂ©delmi MinisztĂ©rium jelentĂ©sĂ©re, mely szerint Ă©szrevehetĂ”en megnövekedett amerikai felderĂ­tĂ” repĂŒlĂ©sek szĂĄma. Az orosz vĂ©delmi minisztĂ©rium adatai szerint a felderĂ­tĂ” repĂŒlĂ©sek szĂĄma hĂ©tszeresĂ©re növekedett meg, a NATO lĂ©giereje pedig kĂ©tszer több taktikai repĂŒlĂ©st vĂ©gez.



forrĂĄs:http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_12_17/A-Pentagon-elismerte-hogy-noveli-haderejet-az-orosz-hataroknal-0938/

A Déli Áramlatról tårgyalnak pénteken Moszkvåban

A DĂ©li ÁramlatrĂłl tĂĄrgyal pĂ©nteken MoszkvĂĄban a bolgĂĄr energiaĂŒgyi miniszter



2014. december 17., szerda 14:04 Írta: MTI



A bolgĂĄr energiaĂŒgyi miniszter vezetĂ©sĂ©vel kĂŒldöttsĂ©g utazik pĂ©nteken MoszkvĂĄba, hogy tĂĄrgyaljon a DĂ©li Áramlat gĂĄzvezetĂ©k Ă©pĂ­tĂ©sĂ©nek megkezdĂ©sĂ©rĂ”l, amit orosz rĂ©szrĂ”l szĂłban nĂ©hĂĄny hete leĂĄllĂ­tottak - közölte a Ria Novosztyi orosz hĂ­rszolgĂĄlat szerdĂĄn.

Eközben orosz lapĂ©rtesĂŒlĂ©s szerint a gĂĄzcsĂ”gyĂĄrtĂł cĂ©gek tovĂĄbbra is szĂĄllĂ­tjĂĄk BulgĂĄriĂĄba a DĂ©li Áramlat Fekete-tenger alatt hĂșzĂłdĂł elsĂ” szakaszĂĄhoz a csöveket. A bolgĂĄr energiaĂŒgyi miniszter utazĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł bejelentĂ©sre nĂ©hĂĄny nappal azutĂĄn kerĂŒlt sor, hogy hĂ©tfĂ”n Ășj tĂĄrgyalĂĄsokat szorgalmazott Angela Merkel nĂ©met kancellĂĄr BulgĂĄria Ă©s OroszorszĂĄg között a DĂ©li Áramlat gĂĄzvezetĂ©k megĂ©pĂ­tĂ©sĂ©rĂ”l. A Bojko Boriszov bolgĂĄr miniszterelnökkel folytatott megbeszĂ©lĂ©sĂ©n a nĂ©met kancellĂĄr azt javasolta, hogy a tĂĄrgyalĂĄsokat a mĂĄr megkötött szerzĂ”dĂ©seket alapul vĂ©ve kellene Ășjrakezdeni.



Angela Merkel azt hangsĂșlyozva, hogy az EurĂłpai UniĂł lĂ©nyegĂ©ben nem ellenzi az oroszorszĂĄgi földgĂĄzt Ukrajna megkerĂŒlĂ©sĂ©vel EurĂłpĂĄba juttatĂł vezetĂ©k megĂ©pĂ­tĂ©sĂ©t. EurĂłpai oldalrĂłl "nem mondtĂĄk le" a projektet - fogalmazott akkor Angela Merkel. Vlagyimir Putyin orosz elnök december elsejĂ©n AnkarĂĄban jelentette be, hogy OroszorszĂĄg elĂĄll a DĂ©li Áramlat gĂĄzvezetĂ©k megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄtĂłl, Ă©s helyette TörökorszĂĄg felĂ© vezetĂ” szĂĄllĂ­tĂĄsi Ăștvonalat Ă©pĂ­tene ki. Az orosz ĂĄllamfĂ” ezt akkor azzal indokolta, hogy OroszorszĂĄg a jelenlegi körĂŒlmĂ©nyek között, az EU ellenkezĂ©se miatt, nem tudja megkezdeni az Ukrajna megkerĂŒlĂ©sĂ©vel DĂ©l- Ă©s KözĂ©p-EurĂłpĂĄba (ezen belĂŒl MagyarorszĂĄgra) orosz földgĂĄzt szĂĄllĂ­tĂł DĂ©li Áramlat tervĂ©nek megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄt.



A Vedomosztyi orosz lap szerdĂĄn azt közölte, hogy a DĂ©li Áramlat jövĂ”jĂ©vel kapcsolatos bizonytalansĂĄgok ellenĂ©re a gĂĄzcsĂ”gyĂĄrtĂłk nem ĂĄlltak le azoknak a speciĂĄlis csöveknek a gyĂĄrtĂĄsĂĄval Ă©s BulgĂĄriĂĄba törtĂ©nĂ” szĂĄllĂ­tĂĄsĂĄval, amelyeket a vezetĂ©k teng alatti szakaszĂĄnak az Ă©pĂ­tĂ©sĂ©hez hasznĂĄlnak fel. A lap Ășgy tudja, hogy a Fekete-tenger alatti elsĂ” vezetĂ©k lĂ©trehozĂĄsĂĄhoz 680 ezer tonnĂĄnyi gĂĄzcsĂ”re van szĂŒksĂ©g, ennek döntĂ” többsĂ©ge mĂĄr BulgĂĄriĂĄban van, csupĂĄn 10 ezer tonnĂĄnyi vĂĄr elszĂĄllĂ­tĂĄsra a gyĂĄrtĂłtelepekrĂ”l.



A gĂĄzcsövek 50 szĂĄzalĂ©kĂĄt a nĂ©met Europipe gyĂĄrtja, mĂĄsik 50 szĂĄzalĂ©kĂĄt kĂ©t orosz cĂ©g. A tengerfenĂ©ki mĂĄsodik vezetĂ©kszakaszhoz a csĂ”szĂĄllĂ­tĂĄsok a jövĂ” Ă©v kezdetĂ©n kezdĂ”dnek Ă©s egyelĂ”re senki sem mondta fel az ezzel kapcsolatos szerzĂ”dĂ©seket. A mĂĄsodik szakaszhoz a 335 tonnĂĄnyi összsĂșlyĂș csĂ” 60 szĂĄzalĂ©kĂĄt ugyanaz a kĂ©t orosz cĂ©g szĂĄllĂ­tja, mint az elsĂ”höz, a mĂĄsik 40 szĂĄzalĂ©kĂĄt a Marubeni-Itochu Ă©s a Sumitomo. A lapnak nyilatkozĂł egyik forrĂĄs szerint a japĂĄn cĂ©gek mĂĄr meg is kezdtĂ©k a csövek leszĂĄllĂ­tĂĄsĂĄt.



forrĂĄs:http://www.oroszhirek.hu/index.php/gazdasag/4220-a-deli-aramlatrol-targyal-penteken-moszkvaban-a-bolgar-energiaugyi-miniszter

KineveztĂ©k az anglikĂĄn egyhĂĄz elsĂ” nĂ”i pĂŒspökĂ©t

Libby Lane pĂŒspöki rangra emelĂ©sĂ©t pontosan egy hĂłnappal azutĂĄn jelentettĂ©k be, hogy az anglikĂĄn egyhĂĄz legfĂ”bb szabĂĄlyalkotĂł testĂŒlete, az ĂĄltalĂĄnos szinĂłdus jĂłvĂĄhagyta a nĂ”i pĂŒspökök szolgĂĄlatĂĄnak engedĂ©lyezĂ©sĂ©t cĂ©lzĂł reformcsomagot.





2014. december 17. szerda - 13:50

A brit kormĂĄny elĂ”terjesztĂ©se alapjĂĄn II. ErzsĂ©bet kirĂĄlynĂ” - az anglikĂĄn uniĂł elsĂ” szĂĄmĂș vilĂĄgi vezetĂ”je - mĂĄr jĂłvĂĄhagyĂĄsĂĄt adta az elsĂ” anglikĂĄn nĂ”i pĂŒspök kinevezĂ©sĂ©re.



(mti)



forrĂĄs:http://www.bumm.sk/kulfold/2014/12/17/kineveztek-az-anglikan-egyhaz-elso-noi-puspoket

Újabb tĂ»zszĂŒnet - Ășjabb ukrĂĄn megsĂ©rtĂ©sek

Az orosz közvetĂ­tĂ©ssel lĂ©trejött decemberi tĂ»zszĂŒnet sorozatos megsĂ©rtĂ©seirĂ”l jönnek jelentĂ©sek az ukrajnai frontvonalrĂłl. ElĂ”zĂ”leg a Dnyeper Ă©s az Azov ukrĂĄn egysĂ©gek zsoldosai kijelentettĂ©k, hogy Ă”k nem Ă­rtak alĂĄ semmit, rĂĄjuk a tĂ»zszĂŒnet nem vonatkozik, Ă©s nem is fogjĂĄk betartani. Ezek a nyugatrĂłl Ă©s oligarchĂĄktĂłl fizetett ukrĂĄn Ă©s kĂŒlföldi gyilkosok kivĂĄlĂł felszerelĂ©sekkel vannak ellĂĄtva, Ă©s hatalmas utĂĄnpĂłtlĂĄssal rendelkeznek. A hadsereg hozzĂĄjuk kĂ©pest sokkal rosszabbul ellĂĄtott, Ă­gy a morĂĄl sokkal rosszabb, mint ezeknĂ©l a fizetett gyilkosoknĂĄl. FeltĂ»nĂ”, Ă©s több jelentĂ©s megemlĂ­ti, hogy szinte kizĂĄrĂłlag olyan helyekrĂ”l Ă©ri tĂĄmadĂĄs a tĂ»zszĂŒnet ellenĂ©re a milĂ­ciĂĄt, ahol ilyen egysĂ©gek ĂĄllomĂĄsoznak.

Az elmĂșlt hetek offenzĂ­vĂĄjĂĄhoz kĂ©pest nagy a csend, csak szĂłrvĂĄnyos atrocitĂĄsokrĂłl, megsĂ©rtĂ©sekrĂ”l Ă©rkeznek jelentĂ©sek. Az egyedĂŒli, amit Ă©rdemes kiemelni, hogy SelidovĂł, ukrĂĄn felĂŒgyelet alatt ĂĄllĂł orosz telepĂŒlĂ©srĂ”l 120 fĂ©rfit hurcoltak el. Ugyanitt az elĂ”zĂ” napokban mĂĄr fiatal nĂ”k Ă©s fĂ©rfiak tĂ»ntek el. A szervkereskedelemrĂ”l Ă©rkezett, megfigyelĂ”k ĂĄltal is elismert jelentĂ©s szerint a korĂĄbban az Azov felĂŒgyelete alatt ĂĄllt terĂŒletrĂ”l egy tömegsĂ­rbĂłl 200 megerĂ”szakolt, megkĂ­nzott Ă©s legyilkolt 14 Ă©s 22 Ă©ves között nĂ”i holttest kerĂŒlt elĂ”, melyekbĂ”l kivĂ©tel nĂ©lkĂŒl eltĂĄvolĂ­tottĂĄk a belsĂ” szerveket. Ennek ismeretĂ©ben a gyilkos hĂĄborĂș az oroszok ellen a hĂĄtorszĂĄgban is folyik.



Azonban több esemĂ©ny elĂ”revetĂ­ti a tĂ»zszĂŒneti megĂĄllapodĂĄs rövid idĂ”n belĂŒli felrĂșgĂĄsĂĄt ukrĂĄn rĂ©szrĂ”l. Az egyik, hogy az ukrĂĄn hadvezetĂ©s egyik magas rendfokozatĂș tisztje azt nyilatkozta 16-ĂĄn, hogy nemsokĂĄra felmondjĂĄk a tĂ»zszĂŒnetet. FeltĂ©telezhetĂ”en Ășjra megprĂłbĂĄljĂĄk majd a bĂĄnyavidĂ©ket elĂ©rni. A mĂĄsik, hogy Dnyipropetrovszk, Harkov Ă©s Zaporozsje reptereire ömlik a NATO fegyverellĂĄtmĂĄny. A reptĂ©ri alkalmazottak szerint naponta ĂĄtlagosan nĂ©gy szĂĄllĂ­tĂłrepĂŒlĂ” Ă©rkezik repterenkĂ©nt, amelyekbĂ”l lĂĄdĂĄk tömkelegeit, feltehetĂ”en fegyvereket Ă©s utĂĄnpĂłtlĂĄst rakodnak ki.



Az ukrajnai belhelyzet nemsokĂĄra döntĂ©sre fogja kĂ©nyszerĂ­teni a NATO tömböt. UkrajnĂĄban lassan nincs villany, sem szĂ©n, gĂĄz is csak annyi, amennyit nagy nehezen elĂ”re ki tudnak fizetni OroszorszĂĄgnak. Az EU semmit nem tud adni a 40 milliĂł embernek, sem gĂĄzt, olajat, szenet, ĂĄramot. Az EU mindenbĂ”l importra szorul. Vagy nagyon gyorsan dĂ»lĂ”re viszik az ĂŒgyet, vagy az ukrĂĄn vezetĂ©s Ă©s a nyugati tervek ott fognak lassan elvĂ©rezni az Ășjorosz harcmezĂ”kön. A nyugat tisztĂĄban van vele, hogy ha Moszkva kiszorĂ­tja a nyugati befolyĂĄst UkrajnĂĄbĂłl, akkor jön MagyarorszĂĄg Ă©s a többi, BulgĂĄriĂĄig bezĂĄrĂłlag. EzĂ©rt az ukrĂĄn helyzet nem csak presztĂ­zs kĂ©rdĂ©s, hanem ĂłriĂĄsi hatalmi harc, a közĂ©p-EurĂłpa feletti uralomĂ©rt. Washington elkeseredett harcot folytat, hogy megĂ”rizze Kelet-EurĂłpa feletti uralmĂĄt.



forrĂĄs:http://www.hidfo.net.ru/2014/12/17/ujabb-tuzszunet-ujabb-ukran-megsertesek

Drågåbb lett a letelepedés
Az OrszĂĄggyĂ»lĂ©s kedden 250 ezer eurĂłrĂłl 300 ezer eurĂłra emelte a befektetĂ”i letelepedĂ©s feltĂ©telĂ©ĂŒl szolgĂĄlĂł ĂĄllamkötvĂ©ny nĂ©vĂ©rtĂ©kĂ©t.



2014. december 16. kedd 13:49:59

Az OrszĂĄggyĂ»lĂ©s kedden 250 ezer eurĂłrĂłl 300 ezer eurĂłra emelte a befektetĂ”i letelepedĂ©s feltĂ©telĂ©ĂŒl szolgĂĄlĂł ĂĄllamkötvĂ©ny nĂ©vĂ©rtĂ©kĂ©t.



A képviselÔk 121 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadtåk el a szigorítåst kormånypårti kezdeményezésre.



RogĂĄn Antal, a Fidesz frakciĂłvezetĂ”je elĂ”terjesztĂ©sĂ©nek indoklĂĄsĂĄban hangsĂșlyozta, a befektetĂ”i letelepedĂ©s jogintĂ©zmĂ©nyĂ©nek bevezetĂ©se Ăłta folyamatosan nĂ” az Ă©rdeklĂ”dĂ©s, Ă©s mivel a magyar program a legolcsĂłbbnak szĂĄmĂ­t az EurĂłpai UniĂł tagĂĄllamainak hasonlĂł programjai között, indokoltnak tĂ»nik az emelĂ©s. A hazai program összehasonlĂ­tĂł ĂĄron mĂ©g Ă­gy is a legversenykĂ©pesebb marad - tette hozzĂĄ.



A kormĂĄnypĂĄrti politikus emlĂ©keztetett: a nemzetgazdasĂĄgi cĂ©lĂș tartĂłzkodĂĄsi engedĂ©lyt, majd az erre tekintettel kibocsĂĄtott nemzeti letelepedĂ©si engedĂ©ly intĂ©zmĂ©nyĂ©t 2012. december 28-i hatĂĄllyal vezettĂ©k be, az azĂłta szerzett tapasztalatok pedig vĂĄltoztatĂĄsokat tesznek szĂŒksĂ©gessĂ©.



MTI



forrĂĄs:http://mfor.hu/cikkek/Dragabb_lett_a_letelepedes.html

KĂ­naiak finanszĂ­rozzĂĄk a Budapest-BelgrĂĄd vasĂștvonalat

MĂĄr biztos: kĂ­naiak finanszĂ­rozzĂĄk a Budapest-BelgrĂĄd vasĂștvonal korszerĂ»sĂ­tĂ©sĂ©t



2014. december 17. szerda 07:16:59



MagyarorszĂĄg, Szerbia Ă©s KĂ­na szerdĂĄn alĂĄĂ­rja a Budapest-BelgrĂĄd vasĂștvonal korszerĂ»sĂ­tĂ©sĂ©rĂ”l szĂłlĂł megĂĄllapodĂĄst, ennek köszönhetĂ”en megĂ©pĂŒl az a tranzitĂștvonal, amelyen keresztĂŒl a kĂ­nai ĂĄruk a leggyorsabban juthatnak a görög kikötĂ”kbĂ”l EurĂłpĂĄba – jelentette be OrbĂĄn Viktor miniszterelnök kedden BelgrĂĄdban a Kelet-KözĂ©p-EurĂłpa (KKE)-KĂ­na csĂșcsĂ©rtekezleten.


"Ez a vasĂștvonal lesz az egyik szakasza annak a GörögorszĂĄgbĂłl indulĂł tranzitĂștvonalnak, amely MacedĂłniĂĄn, SzerbiĂĄn Ă©s MagyarorszĂĄgon keresztĂŒl Nyugat-EurĂłpa felĂ© halad majd" - ismertette a rĂ©szleteket a kormĂĄnyfĂ”.



Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök szerint a kĂ­nai hitelbĂ”l megvalĂłsulĂł Budapest-BelgrĂĄd gyorsvasĂșt MacedĂłnia Ă©s GörögorszĂĄg felĂ© törtĂ©nĂ” meghosszabbĂ­tĂĄsĂĄval kiĂ©pĂŒlhetne a KĂ­na Ă©s Kelet-KözĂ©p-EurĂłpĂĄt összekötĂ” expresszvonal gerince.



Ezzel kapcsolatban Li Ko-csiang kĂ­nai kormĂĄnyfĂ” kifejtette: mindent megtesznek annak Ă©rdekĂ©ben, hogy kĂ©t Ă©ven belĂŒl megĂ©pĂŒljön a vasĂștvonal. Az ĂłrĂĄnkĂ©nt 160 kilomĂ©teres maximĂĄlis sebessĂ©get lehetĂ”vĂ© tevĂ” vasĂști pĂĄlyĂĄn a vonatok menetideje a jelenlegi hĂ©t-nyolcrĂłl hĂĄrom Ăłra alĂĄ csökkenne.



Ez a vasĂșt jelentĂ”s lökĂ©st adhatna a mellette fekvĂ” orszĂĄgok logisztikĂĄjĂĄnak, illetve megkönnyĂ­tenĂ© az emberek, a tĂ”ke Ă©s az ĂĄruk mozgĂĄsĂĄt. "A KKE-orszĂĄgoknak kivĂĄlĂł kikötĂ”i Ă©s autĂłpĂĄlyĂĄi vannak, ha ezeket összekötnĂ©nk, lĂ©trejöhetne az a szĂĄrazföldi-tengeri expresszvonal KĂ­na Ă©s EurĂłpa között, amellyel alacsonyabb költsĂ©geket tudnĂĄnk biztosĂ­tani" - rĂ©szletezte.



Li Ko-csiang azt is elmondta, hogy hĂĄrommilliĂĄrd dollĂĄros beruhĂĄzĂĄsi alapot hoz lĂ©tre KĂ­na Kelet-KözĂ©p-EurĂłpa orszĂĄgainak amellett a 10 milliĂĄrd dollĂĄros kedvezmĂ©nyes hitelkeret mellett, amelyrĂ”l a tavalyi bukaresti KKE-KĂ­na csĂșcstalĂĄlkozĂłn egyeztek meg. A kĂ­nai kormĂĄnyfĂ” kiemelte, hogy orszĂĄga a kelet- Ă©s közĂ©p-eurĂłpai ĂĄllamokkal elsĂ”sorban az infrastrukturĂĄlis projektek kidolgozĂĄsĂĄban Ă©s a pĂ©nzĂŒgyi egyĂŒttmĂ»ködĂ©sek megerĂ”sĂ­tĂ©sĂ©ben Ă©rdekelt. A tĂ©rsĂ©g orszĂĄgait arra szĂłlĂ­totta fel, hogy az elkövetkezĂ” öt Ă©vben törekedjenek forgalmuk megduplĂĄzĂĄsĂĄra a KĂ­nĂĄval folytatott kereskedelmĂŒkben.



RemĂ©nyĂ©t fejezte ki, hogy KĂ­na Ă©s a tĂ©rsĂ©g közötti kereskedelem az idĂ©n elĂ”ször tĂșllĂ©pi a 60 milliĂĄrd dollĂĄrt. Kifejtette azt is, hogy orszĂĄga Ă©s az Ă©rintett 16 kelet- Ă©s közĂ©p-eurĂłpai ĂĄllam ĂŒzleti tanĂĄcsot hoz lĂ©tre. Elmondta, a tavaly 10 milliĂĄrd dollĂĄros hitelkeretbĂ”l mĂĄr csak 1,7 milliĂĄrd dollĂĄr maradt, de tovĂĄbbi eszközöket tesznek elĂ©rhetĂ”vĂ© a KKE-orszĂĄgok szĂĄmĂĄra.



Li Ko-csiang tervei szerint KĂ­na több vĂĄllalatot is nyithat a közeljövĂ”ben a tĂ©rsĂ©g orszĂĄgaiban, Ă­gy Ășj munkahelyeket is teremthet.



A csĂșcstalĂĄlkozĂłn KĂ­na, Szerbia, MagyarorszĂĄg, SzlovĂ©nia, SzlovĂĄkia, CsehorszĂĄg, RomĂĄnia, LettorszĂĄg, LitvĂĄnia, ÉsztorszĂĄg, Bosznia-Hercegovina, MacedĂłnia, MontenegrĂł, BulgĂĄria Ă©s AlbĂĄnia miniszterelnöke, valamint LengyelorszĂĄg Ă©s HorvĂĄtorszĂĄg miniszterelnök-helyettese vett rĂ©szt.



A kĂ­nai miniszterelnök a csĂșcstalĂĄlkozĂłra Ă©rkezĂ” kĂŒldöttsĂ©gek vezetĂ”ivel kĂ©toldalĂș tĂĄrgyalĂĄsokat is folytatott kedden, amelyeket szerdĂĄn folytat. KĂ­na, Szerbia, MacedĂłnia Ă©s MagyarorszĂĄg kormĂĄnyfĂ”i emellett nĂ©gyoldalĂș megbeszĂ©lĂ©sen vesznek rĂ©szt, amelynek a tĂ©mĂĄja az "Ășj szĂĄllĂ­tĂĄsi folyosĂł" lesz. A megbeszĂ©lĂ©s utĂĄn Ă­rjĂĄk alĂĄ a magyar-szerb vasĂști hĂĄlĂłzat kiĂ©pĂ­tĂ©sĂ©rĂ”l szĂłlĂł szĂĄndĂ©knyilatkozatokat.



OrbĂĄn Viktor miniszterelnök tĂĄrgyalt Milo Djukanovic montenegĂłi kormĂĄnyfĂ”vel is. A magyar kormĂĄnyfĂ” - sajtĂłfĂ”nöke, Havasi Bertalan tĂĄjĂ©koztatĂĄsa szerint - ismĂ©t tĂĄmogatĂĄsĂĄrĂłl biztosĂ­totta MontenegrĂł euroatlanti integrĂĄciĂłjĂĄt. OrbĂĄn Viktor kifejtette: MagyarorszĂĄg ĂĄllĂĄspontja szerint MontenegrĂł kĂ©szen ĂĄll a NATO-csatlakozĂĄsra. A kĂ©t kormĂĄnyfĂ” ĂŒdvözölte a podgoricai magyar kereskedĂ”hĂĄz megnyitĂĄsĂĄt, amitĂ”l a kĂ©toldalĂș kereskedelmi forgalom tovĂĄbbi növekedĂ©sĂ©t vĂĄrjĂĄk.



MTI



forrĂĄs:http://mfor.hu/cikkek/Mar_biztos__kinaiak_finanszirozzak_a_Budapest_Belgrad_vasutvonal_korszerusiteset.html

540 ezer embert kellene Orbånéknak felemelni a szegénységbÔl

Ahhoz, hogy sikerĂŒljön teljesĂ­teni az EurĂłpa 2020 stratĂ©giĂĄban hazĂĄnk szĂĄmĂĄra elÔírtakat, a következĂ” 6 Ă©v sorĂĄn több mint fĂ©lmilliĂłval kellene csökkenteni a szegĂ©nysĂ©g Ă©s a tĂĄrsadalmi kirekesztĂ”dĂ©s ĂĄltal veszĂ©lyeztetettek lĂ©tszĂĄmĂĄt.



2014. december 17. szerda 05:31:5

A kormåny szerint - és a legutóbbi KSH-adatsor szerint is - csökkent hazånkban a szegénység. Eközben Orbån Viktor még így sem "hisz" a szegénységi adatoknak, fÔleg a nemzetközieknek, azok ugyanis félrevezetÔk.



Igaz, a KSH Ă©s az Eurostat oldalain elĂ©rhetĂ” legfrissebb adatok nĂ©mi ellentmondĂĄsban vannak, hiszen elĂ”bbi szerint tavaly csökkent, utĂłbbi szerint viszont tovĂĄbb nĂ”tt a szegĂ©nysĂ©ggel Ă©rintettek szĂĄma Ă©s arĂĄnya is hazĂĄnkban. Ahogy arra rĂĄvilĂĄgĂ­tottunk, a kĂŒlönbsĂ©g hĂĄtterĂ©ben mindössze mĂłdszertani eltĂ©rĂ©sek ĂĄllnak, Ă©s a 2014-es adat mĂĄr az Eurostat oldalĂĄn is csökkenĂ©srĂ”l fog ĂĄrulkodni.



Miközben a politikai hovatartozĂĄstĂłl fĂŒggĂ”en a vĂ©lt vagy valĂłs javulĂł statisztikĂĄkrĂłl szĂłlnak a hĂ­rek, arrĂłl mĂĄr kevesebb szĂł esik, hogy mi is lenne a cĂ©l. Azon tĂșlmenĂ”en, persze hogy csökkenteni kell a szegĂ©nysĂ©get, nemcsak hazĂĄnkban, hanem az EurĂłpai UniĂłban is. Éppen ezĂ©rt fogalmaztĂĄk meg mĂ©g 2010-ben az EurĂłpa 2020 stratĂ©gia rĂ©szekĂ©nt a szegĂ©nysĂ©g Ă©s tĂĄrsadalmi kirekesztĂ”dĂ©s veszĂ©lyĂ©vel Ă©rintettek szĂĄmĂĄnak csökkentĂ©sĂ©t minden tagĂĄllam esetĂ©ben.





Hiåba a csökkenés, nem ållunk jól



HazĂĄnk esetĂ©ben 2020-ra 450 ezer fĂ”vel kellene mĂ©rsĂ©kelni a szegĂ©nysĂ©g Ă©s tĂĄrsadalmi kirekesztĂ”dĂ©s ĂĄltal veszĂ©lyeztetettek szĂĄmĂĄt, ami a 2010-es szinthez kĂ©pest valamivel több mint 15 szĂĄzalĂ©kos mĂ©rsĂ©klĂ©st jelent. IgenĂĄm, de ha a legutĂłbbi adatot nĂ©zzĂŒk, mĂ©g akkor is 96 ezer fĂ”vel vannak többen, mint 2010-ben voltak. Vagyis 6 Ă©v alatt 546 ezer fĂ”s mĂ©rsĂ©klĂ©sre lenne szĂŒksĂ©g. Ez az elmĂșlt Ă©vek alapjĂĄn igen kĂ©tsĂ©gesnek nevezhetĂ”, hiszen 2005-höz kĂ©pest is "csak" 140 ezerrel vannak kevesebben az Ă©rintettek. BĂĄr arrĂłl sem szabad megfeledkezni, hogy 2008-2009-ben a vĂĄlsĂĄg egyetlen Ă©v alatt 130 ezerrel emelte a szegĂ©nyek lĂ©tszĂĄmĂĄt. Vagyis az elmĂșlt majdnem 10 Ă©v tendeciĂĄjĂĄt figyelembe venni meglehetĂ”sen fĂ©lrevezetĂ” dolog.





MagyarorszĂĄgon tehĂĄt a lĂ©tszĂĄmot összesen 17,9 szĂĄzalĂ©kkal kellene csökkenteni, ami nagyjĂĄbĂłl az uniĂłs tagĂĄllamok közĂ©pmezĂ”nyĂ©be sorolja hazĂĄnkat. A visegrĂĄdi orszĂĄgok vonatkozĂĄsĂĄban viszont minden szempontbĂłl a legrosszabbul ĂĄllunk. A legnagyobb mĂ©rtĂ©kben ugyanis nĂĄlunk nĂ”tt a szegĂ©nysĂ©g 2010 Ăłta, ugyanakkor a legnagyobb csökkentĂ©st is nekĂŒnk kell vĂ©grehajtanunk az EU2020-as cĂ©l elĂ©rĂ©se Ă©rdekben. A lengyeleknĂ©l 10,5, a cseheknĂ©l pedig mindössze 0,9 szĂĄzalĂ©kos javulĂĄsra van szĂŒksĂ©g. SĂ”t, a nem visegrĂĄdi orszĂĄgokhoz sorolhatĂł, ĂĄm hazĂĄnkkal összefĂŒggĂ©sben gyarkan emlegetett RomĂĄniĂĄban is 3,4 szĂĄzalĂ©kkal (vagyis mĂ©g 291 ezer fĂ”vel) kell csökkenteni 6 Ă©v alatt a szegĂ©nysĂ©get. Õk egyĂ©bkĂ©nt meglehetĂ”sen jĂłl ĂĄllnak, hiszen a stratĂ©giĂĄban megjelölt 580 ezer fĂ”s mĂ©rsĂ©klĂ©sĂ©bĂ”l 2013-ra 289 ezret mĂĄr "teljesĂ­tettek is".





MĂĄs orszĂĄgok sem ĂĄllnak jĂłl



ÓriĂĄsi kihĂ­vĂĄs elĂ”tt ĂĄllnak a vĂĄlsĂĄg Ă©s gazdasĂĄgi nehĂ©zsĂ©gek ĂĄltal leginkĂĄbb Ă©rintett orszĂĄgok: GörögorszĂĄgban 33, OlaszorszĂĄgban Ă©s Cipruson 27, SpanyolorszĂĄgban pedig 25 szĂĄzalĂ©kkal kell mĂ©rsĂ©kelni a szegĂ©nysĂ©get. Ez a lĂ©tszĂĄmokat tekintve szinte minden esetben milliĂłkat Ă©rintĂ” kĂ©rdĂ©s - Ciprusnak kis lĂ©lekszĂĄma miatt 65 ezer fĂ”s csökkentĂ©st kell megvalĂłsĂ­tania a cĂ©l elĂ©rĂ©se Ă©rdekĂ©ben.



Uniós szinten is egyébként az egyik legnagyobb problémåt a szegénység kezelése jelenti. A 2010-ben elfogadott stratégia értelmében 20 millióval kellene csökkenteni a létszåmot, åm jelenleg 4,4 milliós "pluszban" åll a közösség, vagyis 6 év alatt 24 milliós javulåst kellene érni.



TagĂĄllami szinten sem sokkal jobb a helyzet, ahogy az a grafikonon is lĂĄthatĂł, van viszont egy orszĂĄg, mely kilĂłg a sorbĂłl. LitvĂĄniĂĄban az Eurostat adatai szerint 2013-ban 917 ezren Ă©ltek a szegĂ©nysĂ©g Ă©s a tĂĄrsadalmi kirekesztĂ”dĂ©s veszĂ©lyĂ©vel, ami 151 ezerrel kevesebb a 2010-es adatnĂĄl. Ám nem csak a szegĂ©nysĂ©g csökkentĂ©se miatt emelkednek ki a tagĂĄllamok közĂŒl, de azĂ©rt is, mert a stratĂ©gia 121 ezer fĂ”s csökkenĂ©st jelölt meg cĂ©lkĂ©nt esetĂŒkben. Vagyis mĂĄr az elvĂĄrtnĂĄl is jobban ĂĄllnak 30 ezer fĂ”vel.



Székely Sarolta

mfor.hu



forrĂĄs:http://mfor.hu/cikkek/540_ezer_embert_kellene_Orbaneknak_felemelni_a_szegenysegbol.html

Hozzászólások


#1 | kontroll88 - 2014. december 17. 18:21:30
Egész jól " haldoklik" az oldal. :-)
#2 | satu - 2014. december 17. 18:23:17
TörtĂ©nelmi bejelentĂ©s – vĂ©get Ă©rhet a KubĂĄval szembeni fĂ©l Ă©vszĂĄzados embargĂł

http://hu.euronew...s-embargo/
#3 | Pitkin - 2014. december 17. 21:22:18
Imre! "...a rendkĂ­vĂŒlinek vĂ©ltet kiemelni." Van rendkĂ­vĂŒli esemĂ©ny? Tett valaki Ă©rtelmeset. Ha igen az tĂ©nyleg rendkĂ­vĂŒli. s_*_v
#4 | baktria - 2014. december 18. 17:14:58
satu,

Raul Castro egy rohadt åruló, épp most adta el népét a zsidóknak.
#5 | satu - 2014. december 19. 10:32:37
Baktria!
Igen érdekes lesz ott a helyzet, ha Raul összeborul obambåval.
Még nyåron låtott napvilågot két hír abból a térségbÔl, miszerint Nicaragua lehet a Panama-csatorna alternatívåja, amit a Kínaiak csinålnånak, illetve Nicaragua bevåsårolt orosz fegyverekbÔl (gondolom, pont emiatt):

http://www.magyar...C3%A1t.htm

http://nyomaban.b...lszerelest
#6 | BOTOND - 2014. december 19. 14:21:54
minden emberoorr meg veheto,
csak milyen aron,
nagy emberre nagy penz,
kis emberre nem kell penz monszanto ad neki eleg
merget,
akkor vege lesz cubaban a bekenek es a nyugalomnak,
ha oda beteszik a labukat a farkukat a csavarross
fasszzu zzsiddajj bajjokk,
de ha tovabbra is tehenek kecskek birkak disznyokk
a szabadban legelnek akkor
ott meg a castro kezevel fel kezevel meg allitott ido
meg csak lassan indulhat meg,
latni hogy van aki legujjabb lincon navigatorral jar
a tobbi egy lovas szekeret hajt,
errol hol lesz szo,
:o
#7 | Detonator - 2014. december 19. 22:50:05
Kontroll !

HĂșĂș, de Ă©l az oldal, Te meg mĂ©g tĂ­z, meg egy Ășj !! Fantasztikus . MĂĄr meg is van vĂĄltva a VilĂĄg ! HeurĂ©ka ! Tizenegyen tömeg vagytok ! Ez bizakodĂĄsra ad okot, sĂ”t ! A szĂ©p Ășj vilĂĄg elkezdĂ”dött .

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.