Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Nincs messze az id√Ķ, amikor √ļjra√≠rjuk magunkat


Front√°lis lobot√≥mia? A t√∂megeken l√°tszik az eredm√©ny. J√≥l reag√°lnak a m√©rgekre, sug√°rz√°sra. H√ľly√©bbek, mint valaha. A genetika ter√©n lezajlott forradalomhoz m√©rhet√Ķ az agykutat√°s fejl√Ķd√©se, amely r√©v√©n ma m√°r egy gomb megnyom√°s√°val ki tudjuk kapcsolni a Parkinson-k√≥rt, t√ľnetmentes√≠teni tudunk s√ļlyos epilepszi√°s rohamokat – √©s mindez csup√°n a kezdet. Tudja, mi az a neuromarketing? √Čs azt, hogy mindezt jelent√Ķs r√©szben a The Beatlesnek k√∂sz√∂nhetj√ľk? D√≥czi Tam√°ssal, a Nemzeti Agykutat√≥ Program egyik vezet√Ķj√©vel besz√©lgett√ľnk.


Ahogy azt Matolcsy Gy√∂rgyt√Ķl is tudjuk, agyseb√©szetben hagyom√°nyosan er√Ķsek vagyunk, m√°r honfoglal√≥ √Ķseink is √©len j√°rtak a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ betegs√©gek koponyal√©kel√©ssel t√∂rt√©n√Ķ gy√≥gy√≠t√°s√°ban. Ez az √∂r√∂ks√©g szerencs√©re nem m√ļlt el nyomtalanul, a magyar kutat√≥k a mai napig a hihetetlen gyorsas√°ggal fejl√Ķd√Ķ idegtudom√°ny √©lvonal√°ban tal√°lhat√≥ak.

Az agykutat√°s √©s -gy√≥gy√≠t√°s fejl√Ķd√©s√©t √©s a sz√©d√≠t√Ķ perspekt√≠v√°kat D√≥czi Tam√°s idegseb√©sz professzor akad√©mikussal, a Nemzeti Agykutat√≥ Program (NAP) klinikai modulj√°nak vezet√Ķj√©vel tekintett√ľk √°t, aki maga is r√©szt vett √©s r√©sz vesz ebben a tudom√°nyos forradalomban.

Röntgen által homályosan

√ēseink mellett m√°s kult√ļr√°k is foglalkoztak agym√Ľt√©tekkel, v√°ltoz√≥ hat√°sfokkal. Az orvostudom√°ny a legh√≠resebb korai agym√Ľt√©tnek a modern seb√©szet megteremt√Ķjek√©nt ismert, a XVI. sz√°zad sor√°n √©lt Ambroise Par√© beavatkoz√°s√°t tekinti, akinek egy agyt√°lyogot siker√ľlt ki√ľr√≠tenie, ind√≠tja a t√∂rt√©netet D√≥czi Tam√°s, a ma is alkalmazott m√Ľt√©ti technik√°k alapjait pedig egy angol orvos, Victor Horsley fektette le a XIX. sz√°zad v√©g√©n.

Ezek a korai agyseb√©szek persze szil√°rd tudom√°nyos inform√°ci√≥k n√©lk√ľl, l√©nyeg√©ben tal√°lomra tev√©kenykedtek. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy mit is csin√°lunk az agyban, elengedhetetlen volt a diagnosztika, azaz az √ļgynevezett k√©palkot√≥ elj√°r√°sok fejl√Ķd√©se. Ezek sor√°ban az els√Ķ term√©szetesen a r√∂ntgenk√©sz√ľl√©k volt, ami az emberi test el√Ķtte elk√©pzelhetetlen megismer√©s√©t tette lehet√Ķv√©.

Az idegseb√©szet ter√ľlet√©n el√Ķsz√∂r egy amerikai doktor, Harvey Cushing haszn√°lta a r√∂ntgenk√©sz√ľl√©ket az agytumorok hely√©nek meghat√°roz√°s√°ra, √°m egy√°ltal√°n nem volt egyszer√Ľ dolga. A r√∂ntgen az agyseb√©szet ter√©n igen korl√°tozottan volt csak haszn√°lhat√≥, mivel az agy sug√°relnyel√Ķ k√©pess√©g√©ben az egyes ter√ľletek k√∂z√∂tt csak igen kis k√ľl√∂nbs√©gek vannak, magyar√°zza D√≥czi Tam√°s.

Eg√©szen az 1970-es √©vekig az idegseb√©szek indirekt m√≥don pr√≥b√°lkoztak a diagnosztik√°val, azaz csup√°n az agykamra l√°that√≥v√° t√©tel√©vel √©s az ottani nyomok elemz√©s√©vel tudtak k√∂vetkeztetni arra, hogy valamilyen rosszindulat√ļ daganat okozhat deform√°ci√≥t. Mindez nem volt kock√°zatmentes: D√≥czi Tam√°s is fel tud id√©zni olyan eseteket p√°ly√°ja legelej√©r√Ķl, amikor f√©lbe kellett hagyni a m√Ľt√©tet, mert nem tal√°lt√°k meg a daganatot.

Ambroise Paré munkában

Fotó: AFP

Ennek a korszaknak fontos lenyomata Karinthy Frigyes 1936-os sikeres agym√Ľt√©te, amelyet a szerz√Ķ az Utaz√°s a kopony√°m k√∂r√ľl c√≠m√Ľ reg√©ny√©ben √∂r√∂k√≠tett meg; a k√∂nyv a vil√°girodalomban is egyed√ľl√°ll√≥an hitelesen √°br√°zolja az agydaganat t√ľneteit. A Karinthyt ell√°t√≥ sv√©d orvoscsapatnak t√∂bb h√≥napos detekt√≠vmunk√°t kellett folytatni, a t√ľnetek kialakul√°s√°t (sz√©d√ľl√©s, l√°t√°szavarok) √©s s√ļlyosbod√°s√°t figyelve annak √©rdek√©ben, hogy hozz√°vet√Ķlegesen meg lehessen hat√°rozni a daganat hely√©t. Innen n√©zve m√©g brav√ļrosabb a sikeres beavatkoz√°s, ami D√≥czi Tam√°s szerint mai szemmel is kifog√°stalan munk√°nak sz√°m√≠t.

Karinthy nevezetes m√Ľt√©te ut√°n is m√©g √©vtizedekig a r√∂ntgen volt az egyetlen diagnosztikai eszk√∂z, b√°r a technik√°k egyre fejl√Ķdtek: el√Ķsz√∂r leveg√Ķt fecskendeztek az agykamr√°ba, majd k√ľl√∂nb√∂z√Ķ oldatokat a kopony√°n bel√ľli erekbe az agykamra „megfest√©se” √©rdek√©ben. Azt√°n j√∂tt a The Beatles vil√°gsikere √©s minden megv√°ltozott.

A The Beatles forradalmasítja a diagnosztikát

Az √°tt√∂r√©s alapja a tomogr√°fia volt, amely r√©v√©n a hagyom√°nyos r√∂ntgenk√©sz√ľl√©keket siker√ľlt tov√°bbfejleszteni: az emberi test k√∂r√ľl forg√≥ g√©pezet az egyszer√Ľ metszet helyett k√©pes a test t√©rbeli szerkezet√©nek √°br√°zol√°s√°ra. B√°r a matematikai alapok m√°r a XX. sz√°zad els√Ķ √©vtizedeiben megsz√ľlettek, az elj√°r√°s elterjed√©s√©re v√°rni kellett, mivel a sz√°m√≠t√°sok elv√©gz√©se √≥ri√°si kapacit√°st ig√©nyelt.

A mai napig haszn√°lt CT-k protot√≠pus√°t Godfrey Hounsfield alkotta meg az EMI kutat√≥jak√©nt. B√°r a 2012-ben megsz√Ľnt c√©get az elm√ļlt √©vtizedek sor√°n lemezipari √≥ri√°sk√©nt ismert√ľk, az 1950-es √©s 1960-as √©vek els√Ķ fel√©ben a sz√°m√≠t√°stechnika √©s az elektronika ter√ľlet√©n j√°tszott meghat√°roz√≥ szerepet, √Ķk k√©sz√≠tett√©k el p√©ld√°ul Anglia els√Ķ tranzisztoros sz√°m√≠t√≥g√©p√©t szint√©n Hounsfield vezet√©s√©vel, ekkor m√©g Electric&Music n√©ven.

CT-vizsg√°lat

Fot√≥: T√ļry Gergely

A hatvanas √©vekben azt√°n egyre ink√°bb a k√∂nny√Ľzene ker√ľlt a v√°llalat f√≥kusz√°ba, hiszen a The Beatles √©s az √Ķket k√∂vet√Ķ egy√ľttesek √≥ri√°si p√©nzeket termeltek, mik√∂zben az egy√©b r√©szlegek j√≥val kev√©sb√© voltak nyeres√©gesek. Hounsfield szekci√≥ja p√©ld√°ul massz√≠van vesztes√©ges volt, √©s a lemezelad√°sokb√≥l befoly√≥ profitb√≥l tudt√°k csak finansz√≠rozni – mes√©li D√≥czi Tam√°s, akinek a nyolcvanas √©vek elej√©n volt szerencs√©je egy√ľtt dolgozni Hounsfield radiol√≥gus munkat√°rs√°val, a vil√°g els√Ķ CT-vizsg√°lat√°t elv√©gz√Ķ Jamie Ambrose-zal, √©s √≠gy megismerhette az akkor m√°r Nobel-d√≠jas kutat√≥t is.

A CT √≥ri√°si √°tt√∂r√©st jelentett, √°m ezt egy √ļjabb forradalom, a M√°gneses Magrezonanci√°s Tomogr√°fia (MR) k√∂vette, amely m√°r az √ļjabb fejleszt√©seknek k√∂sz√∂nhet√Ķen teljes r√©szletgazdags√°ggal k√©pes felt√©rk√©pezni az emberi agyat. Ennek k√∂sz√∂nhet√Ķen az elv√°ltoz√°sok vizsg√°lat√°n √©s felismer√©s√©n t√ļl a figyelem egyre ink√°bb arra helyez√Ķd√∂tt, hogy milyen folyamatok j√°tsz√≥dnak le agyunkban.

Már tudjuk, hol vannak az érzelmeink

Ennek kulcsa az ezredfordul√≥ k√∂rny√©k√©n √ļtj√°ra indul√≥ funkcion√°lis MR (fMRI), amely egy egyszer√Ľ alapelvre √©p√ľl igen bonyolult megval√≥s√≠t√°ssal. Az alapelv felfedez√©se egy magyar kutat√≥hoz, S√°ntha K√°lm√°nhoz k√∂thet√Ķ, aki √©ber epilepszi√°sokon v√©gzett m√Ľt√©tek sor√°n figyelt fel arra, hogy az epilepszi√°s rohamok idej√©n az agy egyes r√©szei kipirosodnak, azaz hirtelen megn√Ķ a v√©rell√°t√°suk. Mindez azt jelenti, hogy agyunk azon r√©szei, ahol √©pp „munka” zajlik, √©rz√©kelhet√Ķen t√∂bb t√°panyagot haszn√°lnak el a sz√°m√≠t√°sok elv√©gz√©s√©re, √©pp √ļgy, ahogyan egy processzor is t√∂bb √°ramot vesz fel, ha n√Ķ a terhel√©se.

Az fMRI ezt a jelens√©get haszn√°lja ki, miut√°n az oxig√©nt sz√°ll√≠t√≥ √©s az azt lead√≥, „reduk√°lt” hemoglobinnak elt√©r a m√°gneses jele, azaz k√©pesek vagyunk azonos√≠tani az agy azon ter√ľleteit, ahol a munka miatt hirtelen megn√Ķ a reduk√°lt hemoglobin mennyis√©ge. A korszer√Ľ technol√≥gi√°nak k√∂sz√∂nhet√Ķen mindezt val√≥s id√Ķben, a lehet√Ķ legnagyobb r√©szletgazdags√°ggal tudjuk k√∂vetni, ami azt jeleni, hogy az olyan alapvet√Ķ funkci√≥kon t√ļl, mint mondjuk a l√°t√°s, hall√°s, mozg√°s, m√°r a magasabb rend√Ľ funkci√≥k hely√©t is meg tudjuk hat√°rozni, legyen sz√≥ a besz√©dr√Ķl, √©rzelmekr√Ķl, eml√©kekr√Ķl.

Neurooptimatizált sampon eladó

Az fMRI-ben rejl√Ķ lehet√Ķs√©gekre r√°bukkant m√©g a rekl√°mipar is, mondja D√≥czi Tam√°s. Alig 10 √©ves m√ļltra tekint vissza a neuromarketing, amely r√©v√©n minden kor√°bbi m√≥dszern√©l hat√©konyabban lehet bel√Ķni p√©ld√°ul egy samponrekl√°m hat√°sait, miut√°n a n√©z√Ķk agyi reakci√≥it egy fMRI seg√≠ts√©g√©vel vizsg√°lj√°k, pontos k√©pet kapva a kiv√°ltott √©rzelmekr√Ķl. Az √ļj alkalmazott tudom√°ny√°gban rejl√Ķ lehet√Ķs√©geket j√≥l jelzi, hogy a vil√°g egyik legelismertebb egyetem√©nek sz√°m√≠t√≥ John Hopkinson m√°r l√©tezik Neuromarketing Tansz√©k is.

Hol vannak az érzelmek?

Fotó: AFP / Iliya Pitalev

Az fMRI m√°sik „civil” alkalmaz√°sa a hazugs√°gvizsg√°lat, ugyanis a tud√≥sok arra is r√°j√∂ttek, hogy amennyiben gondolunk valamire, de azt nem mondjuk ki, akkor magunkban besz√©l√ľnk, azaz a gondolati folyamatok lezajlanak, de a besz√©dk√∂zpont nem aktiviz√°l√≥dik. Mindez azt jelenti, hogy egy fMRI √©s c√©lzott k√©rd√©sek seg√≠ts√©g√©vel minden k√©ts√©get kiz√°r√≥an ki lehet der√≠teni, ha valaki el akar hallgatni valamit.

Az fMRI h√©tk√∂znapi haszn√°lat√°nak persze korl√°tot szab, hogy egy ilyen k√©sz√ľl√©k legal√°bb f√©lmilli√°rd forint √©s egy-egy vizsg√°lat is milli√≥kba ker√ľl, √°m ahogy az eredetileg tudom√°nyos √©s katonai c√©lokra kifejlesztett sz√°m√≠t√°stechnika √©s az internet is √©let√ľnk r√©sz√©v√© v√°lt a nap 24 √≥r√°j√°ban, √ļgy a cs√ļcstechnol√≥gi√°t k√©pvisel√Ķ diagnosztikai k√©sz√ľl√©kek is rohamosan v√°lnak el√©rhet√Ķv√© sz√©lesebb k√∂r√∂kben. Az MR-ek eset√©n komoly technol√≥giai korl√°t p√©ld√°ul, hogy -170 fokra kell leh√Ľteni a k√∂zponti magot, amihez √≥ri√°si h√Ľt√Ķberendez√©s kell, √°m a leg√ļjabb gener√°ci√≥k eset√©n ezt siker√ľlt orvosolni, √©s tal√°n nincsenek m√°r messze a „mobil” MR-ek sem D√≥czi Tam√°s szerint, akinek angliai √©vei alatt lehet√Ķs√©ge volt a vil√°g legels√Ķ CT-j√©n is dolgozni annak leselejtez√©se el√Ķtt.

Vegy√ľnk magunknak mem√≥ri√°t!

Az agyr√≥l alkotott tud√°sunk fejl√Ķd√©se arra is lehet√Ķs√©get ad, hogy direkt m√≥don avatkozzunk be az egyes idegrendszeri eredet√Ľ betegs√©gek ellen. A P√©csi Tudom√°nyegyetem Idegseb√©szeti Klinik√°j√°n p√©ld√°ul m√°r t√∂bb mint egy √©vtizede alkalmazz√°k az √ļgynevezett m√©ly agyi stimul√°ci√≥t epilepszi√°s √©s Parkinson-k√≥rban szenved√Ķ betegek eset√©ben, akiken m√°r a gy√≥gyszeres kezel√©s nem seg√≠t. A beavatkoz√°s sor√°n elektr√≥d√°kat √ľltetnek be az agyba, elektronikus jelekkel elnyomva a t√ľnetek√©rt felel√Ķs r√©szeket. Az eredm√©ny dr√°mai: egy gomb bekapcsol√°s√°val meg lehet sz√ľntetni a gy√≥gy√≠thatatlan izomr√°ng√°sokat √©s rohamokat.

M√≠g a m√©ly agyi stimul√°ci√≥ j√≥l behat√°rolhat√≥ betegs√©gcsoportok eset√©ben hat√°sos, addig az Egyes√ľlt √Āllamokban m√°r az igazi n√©pbetegs√©gnek sz√°m√≠t√≥ depresszi√≥ orvosl√°s√°ra is haszn√°lnak hasonl√≥ beavatkoz√°sokat, ami egy √ļjabb lehet√Ķs√©get vet fel az akad√©mikus professzor szerint. Imm√°r Magyarorsz√°gon is siker√ľlt – a p√©csi klinik√°n – egy √∂nvesz√©lyes, gy√≥gyszeresen gy√≥gy√≠thatatlan beteget t√ľnetmentes√≠teni. Mindez annak k√∂sz√∂nhet√Ķ, hogy m√°r nem csup√°n az egyes agyi k√∂zpontok izol√°lt m√Ľk√∂d√©s√©t tudjuk vizsg√°lni, hanem az eg√©sz agyi h√°l√≥zatot, √©s √≠gy egyre t√∂bb lelki betegs√©g idegrendszeri h√°tter√©t lehets√©ges felt√©rk√©pezni, majd orvosolni – egy √ļj, egyel√Ķre k√≠s√©rleti st√°diumban l√©v√Ķ elj√°r√°s r√©v√©n p√©ld√°ul a mem√≥ria jav√≠t√°s√°ra is rem√©lhet√Ķleg lehet√Ķs√©g ny√≠lik.

Agyunk „√ļjrahuzaloz√°sa” persze nagyon komoly etikai k√©rd√©seket vet fel. Az √ļjabb beavatkoz√°sokat m√°r nem lehet √°llatk√≠s√©rletek sor√°n vizsg√°lni, hiszen benn√ľk nincsenek meg a befoly√°solni k√≠v√°nt magasabb rend√Ľ agyi funkci√≥k, azaz √≥hatatlanul embereken kell k√≠s√©rleteket v√©gezni, ennek pedig messzemen√Ķ etikai √©s jogi k√∂vetkezm√©nyei vannak. Hogyan lehet v√°lasztani a tudom√°nyos halad√°s √©s a r√©sztvev√Ķkre jelentett kock√°zat k√∂z√∂tt? Olyan k√©rd√©s ez, amit egyre t√∂bbsz√∂r kell majd a gyakorlatban is megv√°laszolni az agykutat√°sok sor√°n, ahogyan azt is, hogy meddig mehet√ľnk el legbels√Ķ l√©nyeg√ľnk √ļjra√≠r√°s√°ban.
Magyarországon is milliókon segíthet az agykutatás

Az agykutat√°s nem csup√°n saj√°t magunk megismer√©se miatt kiemelt fontoss√°g√ļ, hanem k√∂zeg√©szs√©g√ľgyi okb√≥l is, hiszen az idegrendszeri eredet√Ľ betegs√©gek egyre t√∂bb embert √©rintenek √©s egyre t√∂bb p√©nzt em√©sztenek fel – a k√ľl√∂nb√∂z√Ķ agyi eredet√Ľ betegs√©gek kezel√©s√©re 2010-es adatok szerint √©vi 798 milli√≥ eur√≥t kellett ford√≠tani Eur√≥p√°ban, ami nagyobb √∂sszeg, mint az √∂sszes nem agyi megbeteged√©s kezel√©s√©nek √∂sszk√∂lts√©ge. A helyzet r√°ad√°sul csak romlani fog, hiszen ezek jelent√Ķs r√©sze √ļgymond civiliz√°ci√≥s √°rtalom: az Alzheimer- √©s Parkinson-k√≥rok n√∂veked√Ķ sz√°m√°√©rt az emberi √©letkor kitol√≥d√°sa felel√Ķs, az egyre gyorsabb √ľtemben megjelen√Ķ technol√≥gi√°k pedig olyan adapt√°ci√≥s k√©nyszert okoznak agyunk sz√°m√°ra, amely lelki betegs√©gek (depresszi√≥, szorong√°s, stb.) sor√°hoz vezethet.



Nem v√©letlen, hogy az agykutat√°s vil√°gszerte kiemelt t√©ma. 2013-ban az Egyes√ľlt √Āllamok eln√∂ke, Barack Obama 100 milli√≥ doll√°ros (mintegy 25 milli√°rd forint) t√°mogat√°st jelentett be a B.R.A.I.N. agykutat√≥ programra, amelyet 2015-re megdupl√°znak. Az Eur√≥pai Uni√≥ 2014-et az „Agy √©v√©nek” nyilv√°n√≠totta, 2013-ban pedig egymilli√°rd eur√≥t (mintegy 300 milli√°rd forintot) ford√≠tott az agy min√©l t√∂k√©letesebb le√≠r√°s√°t c√©lz√≥ Emberi Agy projektre. Ebbe a sorba illeszkedik a 2014 elej√©n √ļtnak ind√≠tott magyar Nemzeti Agykutat√≥ Program (NAP) is, amelynek 12 milli√°rdos k√∂lts√©gvet√©se szer√©nynek mondhat√≥ a fenti projektekhez k√©pest, √°m √≠gy is Magyarorsz√°g jelenlegi legnagyobb tudom√°nyos v√°llal√°sa.



A nemzetk√∂zi Agy-d√≠jas kutat√≥, dr. Freund Tam√°s akad√©mikus √°ltal vezetett programban a megismer√©s mellett kiemelt helyet foglal el a felfedez√©sek gyakorlatba val√≥ √°t√ľltet√©s√©vel foglalkoz√≥ klinikai modul D√≥czi Tam√°s vezet√©s√©vel. A kutat√°sok egyik fontos ter√ľlete a kr√≥nikus f√°jdalmak kezel√©se, hiszen ezek a kor√°bban eml√≠tett betegs√©gekn√©l is t√∂bb embert √©rintenek: idegi alap√ļ kr√≥nikus der√©kf√°j√°sban p√©ld√°ul f√©lmilli√≥ ember, a lakoss√°g 5 sz√°zal√©ka szenved Magyarorsz√°gon. A 2018-ig zajl√≥ NAP c√©lja √ļj ter√°pi√°k, gy√≥gyszerek kidolgoz√°sa, √©s ahol lehets√©ges, ott a megel√Ķz√©s seg√≠t√©se.
Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | Balu - 2014. december 26. 10:22:17
"a magyar kutat√≥k a mai napig a hihetetlen gyorsas√°ggal fejl√Ķd√Ķ idegtudom√°ny √©lvonal√°ban tal√°lhat√≥ak"

http://mta.hu/mta...an-133641/
öööö... melyik a magyar?

Ez se vág ide, nem is tudom, miért linkelem be:
"Elk√©peszt√Ķen sok p√©nzt kapnak az agykutat√≥k."
http://www.origo....jo-ez.html

Meg nemtom miért jutott az eszembe a MK ULTRA, MONARCH stb. programok és persze Delgado prof.

YouTube Videů
#2 | enid - 2014. december 26. 16:43:32
Balu! L√°tom nem felejtessszzz s_*_olle
Henry Laborit nevét is listázzuk.

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.