Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

V√©gre megismerhetj√ľk a Szent Korona eddig ismeretlen √ļtj√°t


Van a cikkben egy vide√≥, azt n√©zz√©tek meg. Sz√≥val ir√°ny a nemzetegyes√≠t√©s feleim. B√°r a korona t√∂rt√©net√©t a zsid√≥ betess√©kel√©s√©hez akarj√°k flhaszn√°lni, mert 1000 √©ves √°llamis√°got szajk√≥znak. Nos, ha k√©rhetem, any√°z√°s n√©lk√ľl a tov√°bbiakban! Ja, √©s egyenes a kereszt is. V√©gre megismerhetj√ľk a Szent Korona eddig ismeretlen √ļtj√°t

P√°lffy G√©za, az MTA „Lend√ľlet” Szent Korona Kutat√≥csoport vezet√Ķje leg√ļjabb k√∂nyv√©nek k√∂sz√∂nhet√Ķen t√°rul el√©nk legf√Ķbb nemzeti kincs√ľnk sz√°mos, eddig ismeretlen epiz√≥dja. A Szent Korona Sopronban c√≠m√Ľ k√∂tet a Magyar Nemzeti Lev√©lt√°r Gy√Ķr-Moson-Sopron Megye Soproni Lev√©lt√°ra √©s az MTA BTK T√∂rt√©nettudom√°nyi Int√©zet k√∂z√∂s kiad√°s√°ban jelent meg.

Mint P√°lffy G√©za, az MTA BTK T√∂rt√©nettudom√°nyi Int√©zet√©nek tudom√°nyos tan√°csad√≥ja m√°r az els√Ķ fejezetben kifejti, a Szent Korona kalandos sorsa „j√≥l jelk√©pezi Magyarorsz√°g √©s a magyar √°llam t√∂bb mint ezer√©ves viharos hist√≥ri√°j√°t”. K√∂ztudott, hogy els√Ķ sz√°m√ļ nemzeti kincs√ľnk reg√©nybe ill√Ķ kalandokat kellett hogy meg√©ljen. 1304-ben megj√°rta Csehorsz√°got, 1440-ben pedig a magyar k√∂z√©pkor egyik legs√ļlyosabb √©s legk√ľl√∂nlegesebb b√Ľncselekm√©ny√©nek ker√ľlt a k√∂z√©ppontj√°ba. Nevezetesen ellopt√°k Visegr√°d v√°r√°b√≥l, a korona bevett √Ķrz√©si hely√©r√Ķl. A h√≠res Kottanner Ilona-f√©le lop√°sr√≥l is olvashatunk az ismeretterjeszt√Ķ k√∂nyvben, melyben t√∂bb√©ves kutat√≥munka eredm√©nyeit teszi k√∂zz√© a t√∂rt√©n√©sz.
Kincsek t√°rh√°za ker√ľl el√Ķ

A kutat√≥csoport munk√°j√°r√≥l a SZEMbesz√©dben m√°r t√∂bbsz√∂r adtunk h√≠rt. K√©t √©vvel ezel√Ķtt P√°lffy G√©z√°val √©s Katona Csab√°val elutaztunk Frakn√≥ v√°r√°ba is, hogy a kutat√°s addigi legk√ľl√∂nlegesebb eredm√©nyeit bemutathassuk olvas√≥ink sz√°m√°ra. A kutat√°s jelenlegi √°ll√°s√°r√≥l id√©n ny√°ron k√©tr√©szes interj√ļt k√∂z√∂lt√ľnk.



Videóriport Fraknó várából:



facebook
twitter
link


A Szent Korona elfeledett epizódjait vetették papírra

Amint az MTA BTK TTI oldal√°n olvashat√≥, √°llamis√°gunk √©s t√∂rt√©nelm√ľnk legkiemelked√Ķbb szimb√≥lum√°nak soproni tart√≥zkod√°sait az elm√ļlt √©vsz√°zadokban mind a nagyk√∂z√∂ns√©g, mind Sopron polg√°rai csaknem teljesen elfeledt√©k. Pedig nemzeti erekly√©nk t√∂rt√©nelme sor√°n n√©gy alkalommal √∂sszesen k√∂zel k√©t h√≥napot t√∂lt√∂tt Sopronban, r√°ad√°sul mindegyik esetben k√ľl√∂nleges k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt √©s eg√©szen kiemelked√Ķ szerepk√∂rben. A mintegy 120 sz√≠nes illusztr√°ci√≥val d√≠sz√≠tett k√∂tetben a szerz√Ķ olvasm√°nyos st√≠lusban ezeket a kalandos esem√©nyeket mutatja be a 15. sz√°zadt√≥l a 20. sz√°zad k√∂zep√©ig. A kismonogr√°fi√°b√≥l kider√ľl, mik√©nt √°ll kapcsolatban Sopron v√°rosa koron√°nk legkor√°bbi sz√≠nes √°br√°zol√°s√°val, s hogyan v√°lt a 17. sz√°zadban – Sz√©kesfeh√©rv√°r √©s Pozsony ut√°n – a nyugat-dun√°nt√ļli telep√ľl√©s Magyarorsz√°g harmadik koron√°z√≥v√°ros√°v√°. R√©szletes k√©pet kaphatnak az olvas√≥k arr√≥l is, mely helysz√≠neken j√°rtak Sopronban a koron√°z√°si jelv√©nyek, ezen alkalmakkor milyen k√ľl√∂nleges szertart√°sokra ker√ľlt sor √©s kik l√°thatt√°k egy√°ltal√°n nemzeti kincseinket.
Hiánypótló a Szent Korona történetének elfeledett epizódjait feltáró munka
Hiánypótló a Szent Korona történetének elfeledett epizódjait feltáró munka
Fotó: MTA BTK TTI


Ahogy m√°r a c√≠m is sugallja, az ig√©nyes kivitelez√©s√Ľ k√∂nyv lapjain a m√©ltatlanul elfeledett koron√°z√≥v√°ros, Sopron ker√ľl a f√≥kuszba. √ćgy kider√ľl az is, hogy mik√©nt ker√ľlhetett 1622-ben √©s 1625-ben is a korona egy soproni polg√°rasszony h√°z√°ba. Olvashatunk a nemzeti erekly√©nk rendk√≠v√ľli k√∂zszeml√©ir√Ķl (1622, 1681), √©s a kir√°lykoron√°z√°si cerem√≥nia szimbolikus jelent√Ķs√©g√Ľ momentumair√≥l, √≠gy a koron√°z√≥dombon v√©grehajtott „n√©gy kardv√°g√°s√°r√≥l” is. Ellent√©tben Pozsonnyal √©s Sz√©kesfeh√©rv√°rral, ahol mesters√©gesen √©p√≠tett√©k fel a koron√°z√≥dombot, Sopron v√°ros√°ban erre nem volt sz√ľks√©g, mivel a v√°ros felett magasod√≥ B√©csi-domb erre kiv√°l√≥an alkalmas volt. 1625. december 8-√°n, d√©lben III. Ferdin√°nd itt v√°gott a koron√°z√°si karddal a n√©gy √©gt√°j fel√©, amellyel jelezte, az orsz√°got minden√°ron v√©delmezni fogja, b√°rhonnan is √©rn√© azt t√°mad√°s. A sort nem folytatjuk, helyette olvas√°sra √∂szt√∂n√∂zz√ľk olvas√≥inkat. A k√∂tet sz√≠nes √©s gazdagon illusztr√°lt, aj√°nljuk a magyar t√∂rt√©nelem kedvel√Ķinek, k√ľl√∂n√∂s tekintettel fiataloknak, egyetemist√°nak, valamint a t√∂rt√©nelem szakos tan√°roknak is.
Link

HozzŠszůlŠsok


#71 | SZM - 2015. januŠr 07. 22:31:35
keepfargo!
Jól van már! Nem kell rögtön picsogni.
Majd ha azt írom, hogy ......... na majd akkor lehet.
s_*_kukk
L√°tszat-d√ľhroham...........
Jó!
L√°tszat-p√°rhuzamoss√°g!
Ez ugyan nem kapcsolódik, csak leírtam, mert már olyan régen használtam.
s_*_kukk
Egyébként a nyelv írott változata természetesen, mindig sokkal emelkedettebb kell legyen mint a beszélt.
Csak ez a helyzet olyan h√°l√°tlan. Azt k√©red magyar√°zzam meg az egyik, vagy a m√°sik sz√≥t amit le√≠rtam, √©s ez √≠gy olyan k√©nyszeres. Olyan, mintha √©n lenn√©k, a nyelvet haszn√°lni k√©ptelen h√ľlyegyerek, akit l√©ptem nyomon figyelmeztetni sz√ľks√©ges a sz√≥haszn√°lata miatt.
V√©dekez√©sre igyekszel k√©nyszer√≠teni, mik√∂zben nincs mi√©rt v√©dekeznem. Nincs r√° sz√ľks√©g. Nincs ez √≠gy j√≥l! K√©rlek ne tegy√©l √ļgy, mintha nem √©rten√©d a szavakat amiket le√≠rtam. Hiszen pontosan √©rtesz te mindent, csak esetleg nem tetszik a sz√≥haszn√°lat. Az nem igaz, hogy nem fogalmazok √©rthet√Ķen. Csak esetleg nem felel meg neked, mert az √°ltalad √∂nk√©nyesen meghat√°rozott √ļgynevezett "nyelvi tisztas√°g"-ba szerinted nem f√©r bele.
Ha nem tetszik egy szó, akkor azt nyugodtan közöld, de indokold is meg, és esetleg tegyél ajánlást arra vonatkozóan, hogy szerinted mit kellett volna használnom helyette.
Nem korrekt az, hogy ha nem tetszik neked egy sz√≥, akkor √ļgy teszel, mintha az √©rtelmetlen, √©rthetetlen, √©s a haszn√°lata, valamif√©le b√Ľnt√©ny lenne.
B√°rmikor megvitathatjuk az egyes szavak jelent√©s√©t illetve l√©tjogosults√°g√°t, de nem abban a form√°ban, hogy az √°ltalad elismert szavak az etalonok, √©s azokon k√≠v√ľl minden m√°s √©rtelmetlen, ez√©rt azok haszn√°lata kiz√°r√≥lag a megfelel√Ķ magyar√°zat hozz√°f√Ľz√©s√©vel enged√©lyezett.
A szavak t√Ķled f√ľggetlen√ľl l√©teznek, amennyiben valaki haszn√°lja azokat. Pont. Gy√Ķzz√©l meg te engem arr√≥l, hogy mi√©rt is ne haszn√°ljam egyiket vagy m√°sikat. Te magyar√°zkodj, te √©rvelj, te gy√Ķzz√©l meg engem, ha sz√°modra t√©nyleg olyan fontos az a "tisztas√°g"!
Vagy ha √≠gy m√°r nem is olyan fontos, akkor ink√°bb ne is er√Ķlk√∂dj√ľnk.
s_*_bye
#72 | keepfargo - 2015. januŠr 07. 22:48:29
Ragyog√≥! Egyet√©rtek, nem kell egyik√ľnk se bocs√°natot k√©rjen a m√°sikt√≥l., s ha legk√∂zelebb bajom lesz, MINDEN √©l n√©lk√ľl csak kiv√°ncsiskodni fogok. Ezt meg√≠g√©rhetem. A j√≥sz√°nd√©k megvan, a t√∂bbi id√∂ k√©rd√©se. Id√∂ pedig mindig MOST van.
s_*_csin
#73 | baktria - 2015. januŠr 08. 01:39:01
√Črdemes-e tenni anyanyelv√ľnk megtiszt√≠t√°s√°√©rt - nem vit√°s, hogy iszonyatos √°radatban h√∂mp√∂ly√∂g nyelv√ľnkbe az oda nem val√≥ √©s ill√Ķ idegen sz√≥, kifejez√©s, sz√≥rend(etlens√©g) - lehet-e, szabad-e, egy√°ltal√°n jogunkban √°ll-e hathat√≥san befoly√°solni a v√©letlenszer√Ľnek hazudott k√°ros folyamatot?
Magyark√©nt, k√∂teless√©g√ľnk. Sorsunk ford√≠t√°s√°√©rt is, √©s √Ķsi anyanyelv√ľnk megmarad√°s√°√©rt is nagyon hasonl√≥k√©ppen tudunk cselekedni: bels√Ķ felk√©sz√ľl√©ssel, √∂ntisztul√°ssal, sok tanul√°ssal, k√©s√Ķbb pedig mindennek a k√∂z√∂ss√©gi szintre val√≥ emel√©s√©vel. T√ľrelmes buzd√≠t√°ssal, tapintatos seg√≠ts√©gny√ļjt√°ssal, p√©ldamutat√°ssal... b√°r ma a j√≥ p√©lda a rosszal ellent√©tben nem vonz√≥, tudom.
Az egy√©nnek is hatnia kell a k√∂z√∂ss√©gre, j√≥l felfogott k√∂z√∂s √©rdek√ľnkben - itt a honlapon is valami hasonl√≥ t√∂rt√©nik id√Ķnk√©nt. Vesz√©lyesnek tartom annak elfogad√°s√°t, hogy a k√∂znyelv, de a hivatalos √©let √©s m√Ľv√©szet nyelve is hadd j√°rja csak a maga √ļtj√°t f√©ktelen szabadoss√°ggal. Ez teljesen egybecseng a legvadabb liberalizmussal, ahol az idegen a szebb √©s jobb, teh√°t az √©l√Ķ; ezzel szemben pedig az √Ķsi / helyi az elmaradott, a buta, az √©rt√©ktelen, azaz a kihalt. Mi lehet ebb√Ķl m√°s, mint az √°ltaluk isten√≠tett "multikulti" tudatlan √©s √∂ntudat n√©lk√ľli jellegtelen elegy.
Minden szavunkkal, amelyik -p√©ld√°ul idegen behelyettes√≠t√©ssel- a liber√°lis puszt√≠t√°s √°ldozata lett illetve lesz, egy eg√©sz nagy sz√≥-bokor ker√ľl a holt nyelvek szem√©tdombj√°ra, a magyar nyelv ragoz√≥ mivolt√°b√≥l ez k√∂vetkezik.

Nem vit√°zom err√Ķl, ma √ļgy l√°tom, az a fontos, hogy legyenek olyan elk√∂telezett magyarok, akik magukkal viszik az √©l√Ķ, √©s virul√≥ anyanyelv√ľnket a j√∂v√Ķbe, t√ļl a mai lepuszt√≠tott "nemzed√©k" √©s annak szint√©n lepuszt√≠tott makog√°s√°nak hat√≥t√°vols√°g√°n.

Rem√©lem, lesznek jobb id√Ķk is a main√°l. De addig is, a k√∂z- a m√©dia- az oktat√°s- jog- m√Ľszaki √©let √©s a m√Ľv√©szetek nyelve csakis lepusztulni fog. Az √°ldott liber√°l-demokratikus szeml√©let gondoz√°sa mellett.
A t√∂meg ny√≠lv√°n sodr√≥dik k√©nyelmesen az √°rral, ak√°rcsak eddig. De mindig lesznek, akik legjobb k√©pess√©g√ľk szerint √°polni, √Ķrizni fogj√°k egyetlen anyanyelv√ľnket legnagyobb √∂r√∂m√ľkre. Sok elsodr√≥ be√∂z√∂nl√©st t√ļl√©lt m√°r ez a viharvert nyelv, id√Ķnk√©nt ledobja mag√°r√≥l az idegen g√∂nc√∂ket!
#74 | baktria - 2015. januŠr 08. 01:58:33
Itt egy √≠r√°s, ami tal√°n √©ppen err√Ķl sz√≥l:

Molnos Angéla

HAZAT√ČR√ČS AZ ANYANYELV BOMLADOZ√ď K√ĖZEG√ČBE

Kedves angliai ismer√Ķs√∂m megk√©rdez: "H√°t azt√°n, hogy √©rzed Magad itt, az anyanyelv √©l√Ķ k√∂zeg√©ben?" Torkomon akad a v√°lasz. Mit mondjak? Hiszen tudja, mennyire s√≥v√°rogtam a tiszt√°n cseng√Ķ, √©kes magyar sz√≥ ut√°n.

Hi√°ba √©ltem t√∂bb, mint harminc √©vet angol nyelvter√ľleten Londonban √©s Kelet-Afrik√°ban, nyolcat a spanyol nyelv√Ľ Argent√≠n√°ban √©s Uruguayban, hetet N√©metorsz√°gban √©s a n√©met Sv√°jcban, hatot Olaszorsz√°gban; hi√°ba √≠rtam k√∂nyveket angolul √©s n√©met√ľl, verseket olaszul √©s spanyolul, egy nyelven sem √©reztem, hogy √©n √©n vagyok. Mintha mindig √°larc m√∂g√∂tt √©ltem volna, vagy valami folytonos szerepj√°tsz√°sra √≠t√©lt volna a v√©gzet. Pedig vonzottak ezek az √°larcok √©s ser√©nyen karban is tartottam √Ķket. Egyik-m√°sik n√©ha a megt√©veszt√©sig r√°forrott a lelkemre.

M√©gis mindez sz√≠nj√°t√©k volt. Ma m√°r tudom, hogy csak egy nyelvet lehet t√∂k√©letesen elsaj√°t√≠tani, az anyanyelvet. Ha az ember egy√°ltal√°n megtanulja, mert nem k√∂nny√Ľ √©s hallatlanul hossz√ļ id√Ķbe telik. √Člet√ľnk els√Ķ √©v√©ben csak hangokkal k√≠s√©rletez√ľnk. Azut√°n kiny√∂gj√ľk az els√Ķ sz√≥t, ami val√≥j√°ban egy eg√©sz mondat. A feln√Ķttek, akik minden fontos dolgot gyorsan elfelejtenek, sz√≥nak n√©zik, mert r√∂vid. Az els√Ķ "Mama!" k√∂r√ľlbel√ľl azt jelenti, hogy "Maradj velem. Ne is √°lmodj arr√≥l, hogy itt hagysz, mert ha csak egy l√©p√©st is teszel, olyan irdatlanul √ľv√∂lt√∂k, hogy megszakad bele a sz√≠ved √©s √∂r√∂kre megb√°nod. De az is lehet, hogy egyszer√Ľen meg√∂llek." √Čvtizedek telnek el, mire mindezt √≠gy sz√©pen, r√©szletesen szavakba tudjuk foglalni. K√∂zben pedig csak tanulunk, tanulunk. Mindenki k√∂r√ľl√∂tt√ľnk figyeli, √©lvezi d√∂c√∂g√Ķ, dadog√≥, selyp√≠t√Ķ, t√©tov√°z√≥, z√∂kken√Ķs halad√°sunkat. A b√°rgyubbak lesz√°llnak a mi szint√ľnkre √©s vel√ľnk egy√ľtt id√©tlenkednek. Ezekre nem kell √ľgyelni. A t√∂bbs√©g jav√≠t √©s oktat.

Az asztaln√°l a kisfi√ļ azt k√©rdezi, hogy ez mi. "Sal√°ta" sz√≥l a v√°lasz. Mire √Ķ: "Azt tudom, de ez mi?", √©s ujj√°val egy sal√°talev√©l fel√© b√∂k. Megint ugyanaz a v√°lasz, √©s megint ugyanaz a nem t√°g√≠t√≥ k√©rd√©s. Seg√≠teni akar a m√°r-m√°r t√ľrelm√©t vesztette sz√ľl√Ķnek, √©s negyedszerre nem mutat, hanem k√©t kis ujj√°val kiemel egy z√∂ld levelet: "De, ez mi?" Erre elcsattan a nagy pofon pimaszs√°g√°√©rt. A feln√Ķtt nem fogja fel, hogy ez a gyereknek egy rendk√≠v√ľl fontos, szellemi fejl√Ķd√©s√©be v√°g√≥ k√©rd√©s volt. Ismerte a paradicsom-, az uborka-, a pity√≥ka- √©s m√©g n√©h√°ny m√°s sal√°t√°t, √©s meg is tudta nevezni, hogy mi van benn√ľk. Csak most nem, mert nem √©rtette, hogy mit tettek ebbe a sal√°t√°ba. Nem tudta, hogy a "sal√°ta" nemcsak √©tel, amit elk√©sz√≠tve el√©be raknak, hanem kint a kertben egy bizonyos n√∂v√©ny neve is. M√©g arra sem √©bredt r√° eddig, hogy ugyanannak a sz√≥nak t√∂bb jelent√©se lehet. Azt sem sejtette, hogy a nyelv nem az √Ķ kis k√∂vetkezetes agya t√∂rv√©nyei szerint m√Ľk√∂dik, hanem tele van ellentmond√°sokkal. √Čl √©s hull√°mzik, v√°ltozik a saj√°t rejtett ir√°nyelvei szerint t√©rben √©s id√Ķben, sz√°zadokon, ezred√©veken √°t. Egyed√ľl a m√Ľvelt nyelv√©rz√©k k√©pes ezt a hatalmas term√©szeti jelens√©get, amely emberi mivoltunk alapja, teljes eg√©sz√©ben felfogni, √©s k√∂vetni. E nyelv√©rz√©k az √©let els√Ķ √©veiben fejl√Ķdik ki.

Egyszer ad√≥dik mindenki √©let√©ben az a b√≥d√≠t√≥ √©lm√©ny, hogy k√∂zvetlen k√∂rnyezet√ľnkkel egy√ľtt fedezhetj√ľk fel az anyanyelvet √©s √≠gy az eg√©sz vil√°gegyetemet. Minden egyes benyom√°s, amit az √©rz√©kek sugallanak, a m√©lyen l√©lekbe hatol√≥ dallamok, zajok, z√∂rejek, √ľtemek, az √≠zek, szagok √©s illatok, a b√°rsonyos, √©rdes, selymes, puha, kem√©ny, meleg √©s h√Ľv√∂s fel√ľletek, a sziv√°rv√°ny minden sz√≠ne √©s √°rnyalata, amire a gyermek felajzott √©rdekl√Ķd√©se, kiel√©g√≠thetetlen k√≠v√°ncsis√°ga ir√°nyul, egyenk√©nt elk√ľl√∂n√ľl, kibontakozik az eg√©szb√Ķl, fogalomm√° s√Ľr√Ľs√∂dik, √©s nevet kap. A gyerek √∂r√ľl a felfedez√©seinek, j√°tszik vel√ľk √©s j√°tszik mag√°val a nyelvvel. √Člvezi √©des anyanyelve adta szellemi hatalm√°t. Az √©letkedv √©s a nyelv szeretete egym√°sba fon√≥dnak.

√Āldom a sorsot, hogy tizenh√°rom √©ves koromig volt id√Ķm az anyanyelvemmel f√∂ln√Ķn√∂m. A komoly idegennyelv-tanul√°s csak azut√°n kezd√Ķd√∂tt. K√°rosul √©s nem nyer az a gyermek, aki m√°r zsenge kor√°ban k√©t-h√°rom idegen nyelvet tanul egyszerre, √©s ugyanakkor sem a csal√°d, sem az iskola nem vezeti be √Ķt kell√Ķk√©ppen a magyar nyelv er√Ķs v√°r√°ba, hallatlanul gazdag kincsest√°r√°ba. Ez g√°tolja a gondolkod√°si k√©pess√©get, mely egy nyelven fejl√Ķdik a legjobban. A nyelven kereszt√ľl gondolkozik az ember. A szellemi k√©pess√©g az anyanyelvben bontakozik ki a legteljesebben, f√∂lt√©ve, hogy azt folytonosan √≥vjuk, m√Ľvelj√ľk, √©s nem zavarjuk meg t√∂bb m√°s nyelv t√ļl korai tanul√°s√°val. Egy vagy k√©t idegen nyelv m√©g haszn√°lhat is a m√°r j√≥l megalapozott anyanyelvi tud√°snak, ha azzal egy√ľtt gondozzuk √©s √°poljuk √Ķket. Minden nyelvet √ļgy kell m√Ľvelni, mint egy sz√©p √©s hasznos kertet, melyet √°lland√≥an figyel√ľnk, √©s amikor kell, locsolunk, t√°pl√°lunk, tiszt√≠tunk, gyoml√°lunk √©s r√©szben √ļjra be√ľltet√ľnk. Nem vadon vagy √Ķserd√Ķ, amit mag√°ra lehet hagyni.

Az idegenmajmol√≥ √ļgy fitogtatja tud√°s√°t, hogy az angol-amerikai kifejez√©sek korcs magyar v√°ltozat√°t a lehet√Ķ leggyakrabban bedobja besz√©d√©be. Ebben eg√©sz k√∂rnyezete meger√Ķs√≠ti. Mert n√°lunk divat az anyanyelvny√ļz√°s. A divat csak terjed, terjed. A nyelvbomlaszt√°s rag√°lyos betegs√©g, s√Ķt nemzeti √∂ngyilkoss√°g is, de a legt√∂bben nem √≠gy l√°tj√°k. Pedig, jaj annak a n√©gy-√∂t √©vesnek, aki a mai utcai f√∂liratokon gyakorolja els√Ķ olvas√°si k√≠s√©rleteit. Mire foly√©konyan √≠r √©s olvas, m√°r nem tud se angolul, se magyarul.

Igen hazaj√∂ttem t√∂bb, mint f√©l √©vsz√°zad ut√°n az anyanyelv k√∂zeg√©be ... "Szuper!" - mondja mellettem egy j√≥l √∂lt√∂z√∂tt fiatal asszony a post√°n, miut√°n a hivatalnok biztos√≠tja afel√Ķl, hogy level√©t m√°snap megkapja a c√≠mzett. Esz√©be sem jutna olyasmi, hogy "Nagyszer√Ľ!" vagy "Nagyon j√≥!" Megfordulok √©s √≠me szembe√∂tlik a felirat az √ļj bolt f√©m √©s √ľveg homlokzat√°n: "POSTASHOP". Kimegyek. Amerre csak n√©zek, minden√ľtt "akci√≥"-ba √ľtk√∂z√∂m. B√°m√©szkodom a kirakatokn√°l. Ott is: "Akci√≥!" A sarkon tal√°lkozom egy ismer√Ķssel. Megk√©rdezem, hogy mi ez a nagy tev√©kenys√©g minden√ľtt. √Črtetlen√ľl n√©z r√°m √©s k√©rdi: "Hol?" "H√°t itt, ez a sok 'akci√≥'". Nem √©rti, hogy t√©nyleg nem √©rtem. A v√©g√©n r√°j√∂n. √Čn is. Ez az egy sz√≥ mindent jelent, mindent helyettes√≠t: a tavaszi, ny√°rv√©gi, √Ķszi, t√©li vagy alkalmi √°rlesz√°ll√≠t√°st, az el√Ķny√∂s vagy kedvezm√©nyes √°rakat, a v√©gki√°rus√≠t√°st, az IFOR csapatok bevet√©s√©t, a mozgalmas amerikai filmeket, az utcai t√ľntet√©seket Belgr√°dban, a kar√°csonyi j√≥t√©konys√°gi gy√Ľjt√©st, a rend√Ķri rajta√ľt√©st √©s m√©g sok, sok m√°st. Minek szapor√≠tjuk a sz√≥t? Egy sz√≥ el√©g ... "Ez m√°r be√©p√ľlt a nyelvbe. Nem lehet kifog√°solni. K√ľl√∂nben az idegen behat√°s nemcsak a szavakat √©rinti, hanem a mondatszerkezetet is." - teszi hozz√°. Mintha nem tudn√°m. Bel√ľl f√∂lkavarva, udvarias mosollyal megk√∂sz√∂n√∂m a felvil√°gos√≠t√°st √©s hazamenek√ľl√∂k.

Bekapcsolom a r√°di√≥t, a t√©v√©t. A torz szavak t√∂mege √°rasztja el meleg otthonomat. Mindegyik k√©t-h√°rom, de sokszor h√ļsz-harminc gy√∂ny√∂r√Ľ magyar sz√≥t tuszkol ki eml√©kezet√ľnkb√Ķl. Kosztol√°nyi Dezs√Ķ (1971, 63 o.) gy√Ľl√∂lte a "fantasztikus" sz√≥t √©s sohasem mondta ki vagy √≠rta le. Szerinte a k√∂vetkez√Ķ szavaink rov√°s√°ra haszn√°ljuk: fellegj√°r√≥, elk√©peszt√Ķ, boszork√°nyos, csod√°latos, d√©lib√°bos, d√∂bbenetes, egetver√Ķ, elb√Ľv√∂l√Ķ, h√°tborzongat√≥, hihetetlen, h√∂kkent√Ķ, k√°pr√°zatos, k√≠s√©rteties, kit√Ľn√Ķ, lid√©rces, megr√∂k√∂ny√≠t√Ķ, nagyszer√Ľ, √≥ri√°si, reg√©nyes, regeszer√Ľ, t√ľnd√∂kletes, var√°zsos, stb.

A m√Ľsorvezet√Ķk √©rezhet√Ķen √©lvezik a lehet√Ķs√©get, hogy a nagy nyilv√°noss√°g el√© t√°rj√°k ezt a latin-angol-magyar nyelvzagyval√©kot, amib√Ķl term√©szetesen az angol l√°togat√≥ egy √°rva sz√≥t sem √©rt. De nekem ezt most meg kell tanulnom. Megtanultam, hogy Hajd√ļ-Bihar megy√©t m√°r nem √≠gy h√≠vj√°k, hanem "r√©gi√≥"-nak. De lehet, hogy f√©lre√©rtettem, √©s tal√°n a Tisz√°nt√ļlt vagy eg√©sz Kelet-Magyarorsz√°got ill√Ķ √≠gy sz√≥l√≠tanunk, vel√Ķsen latinul. Megtudom, hogy a k√∂zeg√©szs√©g√ľgy "szektor", vagy, ha jobban tetszik, "szf√©ra" (m√©g nem nyomoztam ki a k√ľl√∂nbs√©get), a maradi szeml√©let nyilv√°nval√≥an nem divat √©s ehelyett azt mondjuk, hogy "retrogr√°d" vagy "retrospekt√≠v perspekt√≠va", de a p√©nzel√©s, a t√Ķkebefektet√©s, az anyagi t√°mogat√°s, a fedezet sem divat m√°r, mert itt csak "finansz√≠roz"-nak √©s "szponzor√°l"-nak. A mag√°nos√≠t√°s is sz√Ľn√Ķf√©lben van. Ann√°l er√Ķteljesebben halad a "privatiz√°l√°s" √©s a m√©g divatosabb "privatiz√°ci√≥", amib√Ķl v√©gre sz√ľletett egy √ļj magyar sz√≥: "tocsikol". Pontos jelent√©se m√©g nem eg√©szen vil√°gos, de legal√°bb ennek az egy sz√≥nak magyar a hangz√°sa.

Hogyan √©rzem magam az anyanyelv √©l√Ķ k√∂zeg√©ben? Dr√°ga, j√≥ bar√°tom, bevallom, fuldoklom √©s lehet, hogy bele is betegszem. K√ľl√∂nben Debrecen leveg√Ķje j√≥, nekem eg√©szs√©ges, √©s nagyon szeretem. Nyelv√ľnket is meg lehetne menteni. Ez az egyetlen kincs√ľnk, melyet mindenki megtarthat √©s gyarap√≠that. Nem kell hozz√° se p√©nz, se hatalom. Csup√°n egy√©ni elhat√°roz√°s dolga, hogy gondozzuk ezt az egyedi √©s dr√°ga nyelvet. Elm√ļlt nemzed√©kek lelk√©t √©s szellem√©t hordozza mag√°ban. √ēk √°polt√°k √©s m√Ľvelt√©k sokszor nagy √°ldozatok √©s szenved√©sek √°r√°n. √ďvjuk meg mi is az elj√∂vend√Ķ nemzed√©knek.
#75 | postaimre - 2015. januŠr 08. 07:38:41
Kedves feleim, nyissunk egy "nyelv" baz√°rt! Mi baj lehet bel√Ķle?

K√©pfarag√≥, a magyarban a nyelv sok egy√©bre is val√≥, s√Ķt ink√°bb egy√©bre, mint hangk√©pz√©sre. Nyel-ni, nyalni, ny√°lni, de a leny-nyel t√∂k√©letesen kifejezi ezt az iz√©t, √≠z√©t. Az oroszban pl. az √≠zt jelenti (j-iz-ik-vagyis √≠zlel). A n√©met Zung-e m√°r a z√ļg, z√∂nge, de az angolban a tongue...h√°t, ha a ton (e) = hang (n√©metben ugyanez)..., akkor l√°thassuk, hogy hallhassuk.

Persze nyelv n√©lk√ľl nincs igaz√°b√≥l in-to-n√°ci√≥.

A besz√©d √©s a nyelv nem ugyanaz. A sz√≥haszn√°lat √©s a nyelvi kifejez√Ķk√©szs√©g, k√©pess√©g √©s hajland√≥s√°g dolg√°ban √°ll√°st kell foglalni, nyelj√ľnk el√Ķtte egyet. Ne agg√≥djatok m√°r a magyar nyelv√©rt! Mondjuk nem √°rt a sz√©ps√©g√©nek. Egy kis W√∂r√∂smarty mindent rendbe tehet sebt√©ben. Nem mi gy√≥gy√≠tjuk a nyelv√ľnket, hanem a haszn√°lt szavaink √©s a hozz√°juk f√Ľz√∂tt gondolataink √©s azok kifejez√Ķk√©szs√©ge ereje tart karban. tess√©k felfedezni, kicsontozni, amennyire lehet √©s kider√ľl, hogy nem lehet, illetve ember√∂lt√Ķ nem el√©g r√°. A magyar nyelv titok. A magyar nyelv A TITOK!
#76 | enid - 2015. januŠr 08. 08:32:42
Gyakran √ļgy √©rzem otthon, hogy manaps√°g - h√°la a m√©di√°nak - a magyar nyelvet nem magyarul besz√©li sok ember. Olaszorsz√°gban hasonl√≥ a helyzet. Mennyivel lelketlenebb st√≠lus, fikci√≥ √©rz√Ķdik a csengesen. S√Ķt most jut eszembe, hogy egyenesen olyan k√∂nyveket is kaptam, amit kiz√°r√≥lag ilyen eltorzult st√≠lusban lehet olvasni.

Na, de majd most nekiugrok a bibli√°nak... Tal√°ltam hozz√° j√≥ szem√ľveget ;)
#77 | Arany - 2015. januŠr 08. 09:54:05
Gyakran morgok magamban, mennyire nem is akarja a "köz" magyar szavainkat használni, és ha mégis, azt is helytelen kiejtéssel.
Hol vannak már azok a bemondók, akiket tanítottak beszédtechnikára?
Egyik elrettent√Ķ h√≠r, amikor Olaszorsz√°g f√Ķv√°ros√°t R√≥m√°t r√∂vid √≥-val, Roma- nak mondta a h√≠rolvas√≥... Micsoda k√ľl√∂nbs√©g!

Napjaink gyakran használt szava a dimenzió.
Azt hissz√ľk tudjuk, √©rtj√ľk, de l√©nyeg√©ben a h√°rom dimenzi√≥n√°l elakadunk.
Kisfaludy gyakran eml√≠ti, mennyivel jobban √©rten√©nk mir√Ķl besz√©l√ľnk, ha a magyar megfelel√Ķj√©t haszn√°ln√°nk: kiterjed√©s.
#78 | postaimre - 2015. januŠr 08. 10:15:13
Arany, J√°ger Ati most r√°d sz√≥lni, hogy hinni, gondolni, csak √ļgy lehet! De nem sz√≥lok. A l√©nyeg, szarvashib√°kat ejtenek √©s m√°r a f√Ķc√≠mekben a st√≠lus pedig egyre egy√©rtelm√Ľbben populista, m√°r-m√°r egy "blog" szintj√©t √ľtik, ahogy itt is el√ľt√∂getek billenty√Ľket √©s nem jav√≠tom. Ennek c√©lja √©s √©rtelme van. Benn√ľnket felr√°z a h√ľly√©ket meg k√∂zel√≠ti "hozz√°nk". Persze lehet, hogy a zsid√≥-cig√°ny horda √≠r√°sbelis√©gtelens√©g√©re, magyartalans√°g√°ra is felh√≠vj√°k a figyelmet √©s tesztelik is, kit zavar, hogy nem tudnak magyarul √©s nem is √©rdeklik, de j√≥ hivatkoz√°si alap is, ha √ļgy n√©zem, hogy ennyi er√Ķvel √©n is √≠rhatn√°m a napi sajt√≥t a birk√°knak. Csere k√©sz√ľl.
#79 | keepfargo - 2015. januŠr 08. 10:26:00
MEGVAN!!!!!!!!!!!!!!
Megtal√°ltam a MEGOLD√ĀST!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Mire?

MINDENRE!!!!!!!!!

Most megkapaszkodjatok: mindenben minden megvan, mindazonáltal mi magyarok mutatjuk a minöséget, mellyel mindez megragadható, megérthetö.

Mindens√©g√ľnk mechanizmusai mindenben √©s MINDENKIBEN megvannak, m√©gpedig mindig megoldhat√≥, meg√©rthet√∂ mozg√°sban, motiv√°ci√≥ban, megmarad√°si, meg√∂rz√©si meg mittudom√©n milyen mechanizmusokban, m√©gis mondazon√°ltal mindig minden mozg√°sban, mostanr√≥l majdanra(!), megv√°ltoz√°sban.

Most megragadva mindezt, megk√∂sz√∂n√∂m magyar mentors√°gotokat, megseg√≠t√©semet a megold√°s megtal√°l√°s√°ban. Mindny√°junk melegsz√≠v√ľ (!?!) mestere, mentora, majd m√°sok, megmutatt√°tok: merj√ľnk, mocorogjunk, mozgol√≥djunk magyar mivoltunkban, megragadva mindent, megk√©rd√∂jelezve M√≥zes√©kat , Maci√©kat, Mammont, meg mittudom√©nmit. Megt√∂rt√©nt.

M√©g a mechanizmusr√≥l: mindens√©g√ľnk mik√©ntje - a mindenben-minden-megtal√°lhat√≥ min√∂s√©g megmutatja mindny√°junknak merre musz√°j meginduljunk, megoldand√≥ mindenki megakad√°s√°t, megreked√©s√©t, meg meg√°talkodotts√°g√°t.

Mi a magyar min√∂s√©g? Mi meg√©rtj√ľk mindazt, miben a Minden megtal√°lhat√≥. Mi√©rt? Mert mindny√°jan a Mindens√©g molekul√°i maradunk mind√≠g, meg a mindens√©g molekul√°i mozognak, m√ľk√∂dnek mibenn√ľnk, s mindezt meg√©rezhetj√ľk, megtudhatjuk, megmagyar√°zhatjuk; MAG-min√∂s√©g√ľnk megadja mindezt. (Meg a m√ļlt magyarjainak minden megtapasztal√°sa, mely mibenn√ľnk megvan ...!!)

A mindig minden megt√∂rt√©nhet m√©gsem megnyugtat√≥ magyar megk√∂zel√≠t√©sb√∂l (m√°s megk√∂zel√≠t√©sb√∂l ?meglehet..), mert mindny√°junk megmarad√°sa maga megmarad motiv√°ci√≥nak, megl√©t√ľnk musz√°j megadja a meg√©rt√©st. Meghalva megb...hatjuk a mechanizmust , meg minden m√°st.
Meghalni muszáj, most már mindösszesen a Mikor? marad, mint megoldandó megnevezés, megnevezendö megoldás.

Mikor mindent meg√©rtett√ľnk, mindenkit megseg√≠tett√ľnk meg√©rt√©s√©ben, mikor minden m√ľk√∂dik mint megfelel√∂, mindent mag√°ba√∂lel√∂ m√°gia, megnyugodva meghalhatunk.

Mi marad? Minden marad, mindazon√°ltal musz√°j megk√∂nny√≠teni minden megrekedt, mag√°baroskadt, meg megalom√°ni√°s, mammonim√°d√≥, m√≥zeshiv√∂, mohamed√°n, monokult√ļr√°s, maced√≥n, montenegr√≥i, montreali, mumbay-i, malayziai, manhattani, michigani, mozmbique-i, madagaszk√°ri marhap√°sztornak, mechanikusnak, m√°ktermel√∂nek, m√©h√©sznek, militarist√°nak, ment√∂snek, mosszadosnak, maszatosnak, meg mindenki m√°snak, mivel mozdithatj√°k meg magukban a meg√©rt√©s, a meg√©rz√©s mechanizmusait, milyen mutat√≥k mutatj√°k a mechanizmus m√ľk√∂d√©s√©nek megkezd√©s√©t.

Mindezt megnevezhetj√ľk magyar m√≥dszerk√©nt, melynek maradand√≥ min√∂s√©ge a MInden, a Mindenben mindent megkeresni, megmutatni, meg√©rteni, megragadni meg megszeretni. Mindez megt√∂rt√©nhet; mi magyarok musz√°j megkezdj√ľk mindezen m√ľk√∂d√©sek, mechanizmusok meg√©rt√©s√©t majd megosztjuk m√°sokkal mikor min√°lunk mindez megnyugtat√≥ m√≥don meg√©rett.

Mindens√©g√ľnk mindent megad, majd mindezt m√°skor megtagadja, mivel minden most m√ļlt marad, minden majd mostt√° m√≥dosul, minden mozog, minden megv√°ltozik. Miv√©gre? A MOST megmutatja merre menj√ľnk: minden MOST van, mindent most musz√°j meg√©lni, mert m√°skor mikor? Minden mozog, mindazon√°ltal minden marad. (mozg√°sban).

Mozduljunk meg még ma!!
Merre?
Mindenfelé!!

Maradtam mindny√°jatok megr√∂gz√∂tt, m√©gis mozg√°sbalend√ľl√∂ ( mindig megtal√°lhat√≥, megk√©rdezhet√∂/megk√©rd√∂jelezhet√∂ ) mag√°nyos molekul√°ja, mely megmondja mi mag√°ban megvan, megk√∂sz√∂nve mindennek megt√∂rt√©nt√©t.

Mindenség magyarjai; mozduljunk!
Mozduljunk, mert Most megkezdhetj√ľk a Ments√ľk Meg Magyarorsz√°got a Mindens√©gnek Mozgalmat.

MMMMMmmmm...

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.