Egy Ăşj kĂśnyv szerint 2700 ĂŠv utĂĄn feltĂĄrulhat a jeruzsĂĄlemi Templom-hegy titka. Az felfedezĂŠs veszĂŠlyes kĂśvetkezmĂŠnyei miatt geostratĂŠgiai forgatĂłkĂśnyveket kĂŠszĂ­tettek Izraelben. A Hetek cikke.

„Mit gondolnak, mennyi idĂľ kellene, hogy bejĂĄrja a vilĂĄgot a hĂ­r, ha Izraelben, a Templom-hegy mĂŠlyĂŠben, az egykori zsidĂł SzentĂŠly fĂśld alatti kazamatĂĄinak egyikĂŠben megtalĂĄlnĂĄk az eredeti FrigylĂĄdĂĄt? 24 ĂłrĂĄn belĂźl a vilĂĄg lakossĂĄgĂĄnak 70 szĂĄzalĂŠka tudomĂĄst szerezne a hĂ­rrĂľl. A felfedezĂŠs a tudomĂĄnyos, vallĂĄsi ĂŠs kulturĂĄlis jelentĂľsĂŠge mellett azonban legalĂĄbb ekkora politikai ĂŠs katonai dilemmĂĄt is felvetne. A helyszĂ­n – amelynek a fĂśld feletti szintjĂŠn iszlĂĄm szenthelyek, a SzikladĂłm ĂŠs az al-Aksza mecset ĂĄllnak – a vilĂĄg legvitatottabb terĂźlete, Ă­gy azonnal Ăşj dimenziĂłt nyitna az arab–izraeli konfliktusban ĂŠs a JeruzsĂĄlem stĂĄtuszĂĄĂŠrt folyĂł kĂźzdelemben” – mondta A FrigylĂĄda jelentĂŠs cĂ­mĂť, nĂŠhĂĄny hete megjelent kĂśnyv szerzĂľje a Voice of Israel rĂĄdiĂłnak adott interjĂşjĂĄban.

50 terem a radarokon

Harry Moskoff azt állítja, hogy ez a bejelentés bármikor megtörténhet, mert az elmúlt évtizedekben a legkorszerûbb technológiák felhasználásával izraeli szakembereknek sikerült feltárnia a jeruzsálemi Óváros középpontjában álló Templom-hegy alatti földrétegeket. Eszerint összesen mintegy ötven föld alatti alagutat és termet azonosítottak, és ezen belül lokalizálni tudták azt a szakaszt, amelyben a Salamon által épített eredeti zsidó Szentély legfontosabb szent tárgyait elrejtették.

A kutatĂĄsban rĂŠsztvevĂľ vezetĂľ izraeli rĂŠgĂŠszek ĂŠs tekintĂŠlyes vallĂĄstudĂłsok szerint helytĂĄllĂł lehet a zsidĂł hagyomĂĄny, miszerint a FrigylĂĄdĂĄt a Szentek SzentjĂŠnek eredeti aranypadlĂłzatĂĄval egyĂźtt engedtĂŠk a mĂŠlybe mĂŠg azelĂľtt, hogy az ElsĂľ Templomot a babiloni hĂłdĂ­tĂłk leromboltĂĄk volna. A FrigylĂĄda tehĂĄt ma is az eredeti templom aranypadlĂłjĂĄn ĂĄllhat, mintegy 30-40 mĂŠter mĂŠlyen abban a teremben, amelyet mĂŠg Salamon tervei szerint ĂŠpĂ­tettek meg a SzentĂŠly alatt.

A szerzĂľ szerint az izraeli kormĂĄny tisztĂĄban van azzal, hogy a felfedezĂŠs nyilvĂĄnossĂĄgra kerĂźlĂŠse milyen bonyolult kihĂ­vĂĄsokkal – sĂľt vilĂĄghĂĄborĂşs veszĂŠllyel – jĂĄrna, ezĂŠrt 1967 Ăłta igyekszik a Templom-hegy kĂŠrdĂŠsĂŠt tĂĄvol tartani a politikĂĄtĂłl, sĂľt a vallĂĄstĂłl is, nem vĂŠletlenĂźl nyilvĂĄnĂ­tottĂĄk – egĂŠszen a legutĂłbbi idĂľkig – tiltott helynek a hĂ­vĂľ zsidĂłk szĂĄmĂĄra. Hivatalosan ma is ĂŠrvĂŠnyben van a hatnapos hĂĄborĂş ĂŠs JeruzsĂĄlem egyesĂ­tĂŠse utĂĄn kialakĂ­tott status quo, amely szerint Izrael fenntartja a szuverenitĂĄsĂĄt a Templom-hegy felett, de a terĂźlet kezelĂŠsĂŠt ĂĄtadta a jordĂĄniai vezetĂŠs alatt ĂĄllĂł muzulmĂĄn szervezet, a Wakf szĂĄmĂĄra. Ez azt is jelenti, hogy az elmĂşlt Ăśtven ĂŠvben hivatalosan semmifĂŠle kutatĂĄs nem tĂśrtĂŠnt a hegy mĂŠlyĂŠben.

Palesztin ĂŠrtelmezĂŠs szerint – amit ma mĂĄr a vilĂĄg orszĂĄgainak a tĂśbbsĂŠge is elfogad – a jeruzsĂĄlemi ÓvĂĄros, benne a Templom-heggyel „megszĂĄllt terĂźlet”, amelyet a kĂŠtĂĄllami rendezĂŠs keretĂŠben Izraelnek „vissza kell adnia” (bĂĄr 1967 elĂľtt Kelet-JeruzsĂĄlem nem palesztin, hanem jordĂĄn megszĂĄllĂĄs alatt ĂĄllt).

NĂŠgy geostratĂŠgiai opciĂł

Harry Moskoff kĂśnyvĂŠben Ăśsszefoglalta, milyen elmĂŠleti opciĂłi vannak Izraelnek a FrigylĂĄdĂĄval kapcsolatban – mĂĄr amennyiben a kutatĂłk feltĂŠtelezĂŠse helytĂĄllĂł –, ĂŠs ezek milyen politikai, katonai ĂŠs vallĂĄsi kĂśvetkezmĂŠnyekkel jĂĄrhatnak a KĂśzel-Keleten.

Moskoff rabbi nĂŠgy hipotetikus forgatĂłkĂśnyvet vett szĂĄmĂ­tĂĄsba:

1. Izrael bejelenti, hogy birtokukban van a FrigylĂĄda, ĂŠs a kormĂĄny kĂŠsz bemutatni ezt JeruzsĂĄlemben, egy kĂźlĂśnleges, erre a cĂŠlra ĂŠpĂ­tett mĂşzeumban a vilĂĄg kĂśzvĂŠlemĂŠnyĂŠnek. Ez a hĂ­r alapjĂĄban megerĂľsĂ­tenĂŠ Izrael tĂśrtĂŠnelmi legitimitĂĄsĂĄt, nyilvĂĄnvalĂłvĂĄ tennĂŠ a zsidĂłsĂĄg JeruzsĂĄlemhez fĂťzĂľdĂľ jogait, ĂŠs alĂĄtĂĄmasztanĂĄ a Biblia hitelessĂŠgĂŠt. JeruzsĂĄlem a vilĂĄg turisztikai ĂŠs vallĂĄsi kĂśzpontja lehetne, amely ĂŠvente zarĂĄndokok ĂŠs ĂŠrdeklĂľdĂľk tĂ­zmilliĂłit vonzanĂĄ. Mint Moskoff Ă­rja, amennyiben a FrigylĂĄda csupĂĄn egy kĂźlĂśnleges rĂŠgĂŠszeti lelet, ez a terv elvileg akĂĄr megvalĂłsĂ­thatĂł is lenne. De a rabbik, sĂľt egyes tudĂłsok szerint is, senki nem tudja, milyen kĂśvetkezmĂŠnyekkel jĂĄrna, ha megprĂłbĂĄlnĂĄk felszĂ­nre hozni a FrigylĂĄdĂĄt. A szent tĂĄrgy ugyanis elvileg ma is olyan tulajdonsĂĄgokkal rendelkezhet, mint az ÓszĂśvetsĂŠg idejĂŠn, amikor a FrigylĂĄdĂĄbĂłl kilĂŠpĂľ tĂťz ĂŠs energia hadseregeket gyĂľzĂśtt le, vĂĄrosokat rombolt ĂŠs termĂŠszetfeletti Ăźzeneteket kĂśzvetĂ­tett. Moskoff szerint a hivatalos tiltĂĄs ellenĂŠre eddig kĂŠtszer is igyekeztek megkĂśzelĂ­teni a FrigylĂĄdĂĄt ĂľrzĂľ fĂśld alatti termet – 1968-ban ĂŠs 1992-ben –, de egyik alkalommal sem jutottak cĂŠlba. Amikor megnyitottĂĄk a terem felĂŠ vezetĂľ alagutat, megmagyarĂĄzhatatlan fĂśldmozgĂĄs kezdĂľdĂśtt, ĂŠs a fĂśldomlĂĄsok, valamint a leleplezĂľdĂŠs veszĂŠlye miatt abba kellett hagyni a kutatĂĄst.

2. Izrael tovĂĄbbra is titokban tartja az informĂĄciĂłt. Eddig ez volt a legbiztonsĂĄgosabb opciĂł, mert 1967 utĂĄn Ă­gy ellenĂľrzĂŠs alatt tudtĂĄk tartani a terĂźletet anĂŠlkĂźl, hogy konfliktust provokĂĄlnĂĄnak ki. Most viszont mĂĄr a nĂśvekvĂľ nemzetkĂśzi nyomĂĄs miatt egyre valĂłszĂ­nĂťbb, hogy Izrael nĂŠhĂĄny ĂŠven belĂźl elveszĂ­theti szuverenitĂĄsĂĄt a Templom-hegy felett, ĂŠs a terĂźlet – benne a FrigylĂĄda –, az ellensĂŠgeik kezĂŠbe juthat, ami szintĂŠn kiszĂĄmĂ­thatatlan kĂśvetkezmĂŠnyekkel jĂĄrna.

3. Izrael bejelenti, hogy megtalálták a Frigyládát, de úgy dönt, hogy a területtel kapcsolatos viták miatt nem hozzák azt a felszínre. Egy ilyen bejelentés lángba borítaná a muzulmán világot, akik minden eddigi gyanújukat igazolva látnák, miszerint a zsidók ki akarják sajátítani a Templom-hegyet. A nemzetközi közvélemény nyomása miatt Izrael kénytelen lenne kompromisszumot kötni, és át kellene adnia a területet az ENSZ, az UNESCO vagy más, hasonló nemzetközi védnökség alá. Ebben az esetben semmit nem nyernének, sõt elveszítenék Jeruzsálem Óvárosát is.

4. Izrael nem jelenti be hivatalosan a FrigylĂĄda megtalĂĄlĂĄsĂĄt (de nem is cĂĄfolja, hasonlĂłan az atombombĂĄval kapcsolatos ĂĄllĂĄspontjĂĄhoz), viszont fokozza a politikai ĂŠs vallĂĄsi kampĂĄnyt azĂŠrt, hogy zsidĂłk imĂĄdkozhassanak a Templom-hegyen. Így a kĂśzvĂŠlemĂŠnyt hozzĂĄ tudjĂĄk szoktatni ahhoz, hogy az imĂĄdkozĂĄshoz a terĂźleten elĂľbb-utĂłbb zsinagĂłgĂĄra is szĂźksĂŠg lesz. Ezt az egykori Szentek Szentje helyĂŠre (vagyis a FrigylĂĄda feltĂŠtelezett rejtekhelye fĂślĂŠ) ĂŠpĂ­tenĂŠk, ami ma szabadon ĂĄllĂł, beĂŠpĂ­tetlen terĂźlet a Templom-hegy dĂŠlkeleti rĂŠszĂŠn. Ha sikerĂźl kĂśzben rituĂĄlisan megtisztĂ­tott papokat felszentelni – amire szintĂŠn zajlanak elĂľkĂŠszĂźletek a jeruzsĂĄlemi Templom IntĂŠzetben –, Ăľk a megnyitĂĄs elĂľtt a mĂŠlybĂľl kĂśzvetlenĂźl a zsinagĂłgĂĄba hozhatnĂĄk a FrigylĂĄdĂĄt, ĂŠs Ă­gy tĂśrtĂŠnhetne meg a nagy bejelentĂŠs. A vilĂĄg ebben az esetben kĂŠnytelen lenne elfogadni az Ăşj helyzetet, ĂŠs hozzĂĄjĂĄrulni ahhoz, hogy felĂŠpĂźljĂśn az Ăşj szentĂŠly, a Harmadik Templom is.

A teljes cikk a Hetek legfrissebb szĂĄmĂĄban olvashatĂł.
Link