MĂĄr itt vannak a hebrew-ek. MestersĂŠges intelligenciĂĄjuk ĂŠs kollektĂ­v bĂťnĂśzĂŠsi hajlamuk tagadhatatlan.
Nem a robotok, hanem az emberek rendelkeznek majd mestersĂŠges intelligenciĂĄval a kĂśzeli jĂśvĂľben, legalĂĄbbis a Google fejlesztĂŠsi igazgatĂłjĂĄnak legĂşjabb jĂłslata szerint.

A 2030-as ĂŠvekre az emberek bizonyos ĂŠrtelemben „hibriddĂŠ” vĂĄlhatnak – adta hĂ­rĂźl a CNN Ray Kurzweil, a Google fejlesztĂŠsi igazgatĂłja prognĂłzisĂĄt. Eszerint az agyunk kĂŠpes lehet kĂśzvetlenĂźl kapcsolĂłdni olyan digitĂĄlis felhĂľkhĂśz, melyekben szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpek ezreivel kĂśthetjĂźk Ăśssze magunkat, ezĂĄltal kiegĂŠszĂ­tve az emberi intelligenciĂĄt. Mint mondta, az agy „nanobotok” – vagyis aprĂł, DNS-szĂĄlakbĂłl kĂŠszĂźlt robotok – rĂŠvĂŠn fog csatlakozni a gĂŠpekhez.

– ElgondolĂĄsunk szerint a biolĂłgiai ĂŠs a mestersĂŠges gondolkodĂĄs ĂśtvĂśzete fog Ă­gy lĂŠtrejĂśnni – magyarĂĄzta Kurzweil. A szakember szerint a 2030-as ĂŠvek vĂŠgĂŠre ĂŠs a 2040-es ĂŠvek elejĂŠre gondolataink tĂşlnyomĂł rĂŠsze „nem biolĂłgiai eredetĂť” lesz. Úgy vĂŠli, emellett kĂŠpesek leszĂźnk mĂĄsolatot is kĂŠszĂ­teni az agyunkrĂłl.
Nap mint nap felhĂľkhĂśz kapcsolĂłdunk

Dr. Kiss BĂĄlint, a Budapesti MĂťszaki ĂŠs GazdasĂĄgtudomĂĄnyi Egyetem irĂĄnyĂ­tĂĄstechnikai ĂŠs informatika tanszĂŠkĂŠnek vezetĂľje Kurzweil jĂłslatĂĄval kapcsolatban az MNO-nak elmondta: ma is tudnak az emberek felhĂľkhĂśz (olyan elosztott tĂĄrolĂłhelyekhez, programokhoz, szolgĂĄltatĂĄsokhoz, melyeket tĂśbben hasznĂĄlhatnak egyszerre, ĂŠs melyekben nagy hatĂŠkonysĂĄggal valĂłsĂ­thatĂł meg kooperĂĄciĂł) kapcsolĂłdni, csak nem az agyukon keresztĂźl kĂśzvetlenĂźl, hanem hagyomĂĄnyos mĂłdon, tehĂĄt a kijelzĂľt figyelĂľ szemĂźkkel vagy ĂŠppen a kezĂźkkel, gĂŠpelĂŠs ĂştjĂĄn. TehĂĄt az emberi agy(ak) ĂŠs a felhĂľ kĂśzĂśtt ma mĂŠg kĂśzvetĂ­tenek hagyomĂĄnyos ĂŠrzĂŠkszerveink. HangsĂşlyozta, hogy a minĂľsĂŠgi elĂľrelĂŠpĂŠs itt az lenne, ha ki tudnĂĄnk kĂźszĂśbĂślni a lĂĄtĂĄst, a hallĂĄst, a gĂŠpelĂŠst vagy a beszĂŠdfelismerĂŠst, ezĂĄltal pedig egy kĂśzvetlen kapcsolĂłdĂĄs jĂśnne lĂŠtre az emberek idegrendszerĂŠhez. A szakember azonban Ăşgy vĂŠli: a 2030-as ĂŠvekben ez a megoldĂĄs ĂĄltalĂĄban mĂŠg inkĂĄbb kiszolgĂĄlni – vagy nagymĂŠrtĂŠkben nĂśvelni – fogja az emberi intelligenciĂĄt, mintsem helyettesĂ­teni.
A Johns Hopkins Egyetem kutatĂłi ĂĄltal kifejlesztett robotot ĂŠrint meg egy nĂľ a kaliforniai PomonĂĄban rendezett robotexpĂłn
A Johns Hopkins Egyetem kutatĂłi ĂĄltal kifejlesztett robotot ĂŠrint meg egy nĂľ a kaliforniai PomonĂĄban rendezett robotexpĂłn
FotĂł: CHIP SOMODEVILLA / Europress/AFP
LĂŠtrejĂśhet egy magasabb intelligencia?

– A kommunikĂĄciĂł ĂŠs az adathozzĂĄfĂŠrĂŠs hagyomĂĄnyos mĂłdjait, melyek jelenleg mĂŠg kissĂŠ kĂśrĂźlmĂŠnyesek, ez a megoldĂĄs nagyban megkĂśnnyĂ­tenĂŠ. TehĂĄt – ha valĂłban megtĂśrtĂŠnne a felhĂľhĂśz vagy a kommunikĂĄciĂłs hĂĄlĂłzathoz tĂśrtĂŠnĂľ, kĂśzvetĂ­tĂľ nĂŠlkĂźli kapcsolĂłdĂĄs – nem lenne tĂśbbĂŠ szĂźksĂŠg okostelefonra vagy okosĂłrĂĄra ahhoz, hogy mindazok a funkciĂłk, melyek jelenleg ezekkel megvalĂłsulnak, hasznĂĄlhatĂłak legyenek, illetve Ăşj funkciĂłk is elkĂŠpzelhetĂľek – magyarĂĄzta a szakember.
InformĂĄciĂłs tĂĄrsadalom: felszabadĂ­t ĂŠs gĂşzsba kĂśt
Az ipari helyett mĂĄra informĂĄciĂłs tĂĄrsadalomrĂłl beszĂŠlnek, ĂŠs felhĂľk, nanorobotok, valamint okoseszkĂśzĂśk uraljĂĄk a mindennapokat. ValĂłban veszĂŠlyes lehet a technolĂłgia tĂşl gyors ĂźtemĂť fejlĂľdĂŠse, ĂŠs ha igen, kire?

Mint mondta, a legfontosabb kĂŠrdĂŠs ugyanakkor az, hogy ha ilyen szinten kapcsolunk Ăśssze emberi intelligenciĂĄkat – a felhĂľn keresztĂźl –, ennek nyomĂĄn lĂŠtrejĂśhet-e egy magasabb, nagysĂĄgrendekkel hatĂŠkonyabb intelligencia. Azonban ĂŠrdemes elĂľvigyĂĄzatosnak lenni az Ăşjfajta technolĂłgiĂĄkkal: ezek az emberek egy rĂŠszĂŠnĂŠl addikciĂłt alakĂ­thatnak ki, a fejlĂľdĂŠs pedig mindig sok fĂŠlelmet generĂĄl.
HihetetlenĂźl pontos jĂłslatok

Kurzweil, akit a vilĂĄg egyik vezetĂľ feltalĂĄlĂłjakĂŠnt tartanak szĂĄmon, hĂ­res arrĂłl, hogy viszonylag nagy pontossĂĄggal kĂŠpes megjĂłsolni, mit hoz a jĂśvĂľ. A kilencvenes ĂŠvekben pĂŠldĂĄul Ăśsszesen 197 elĂľrejelzĂŠst tett arrĂłl, mi fog tĂśrtĂŠnni 2009-ig. TeĂłriĂĄit 2010-ben vizsgĂĄltĂĄk felĂźl, 86 szĂĄzalĂŠkuk bizonyult helyesnek.

Ilyen prognĂłzis volt tĂśbbek kĂśzt az is, hogy az emberek elsĂľsorban hordozhatĂł szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpeket hasznĂĄlnak majd, a kĂĄbelek hĂĄttĂŠrbe szorulnak, valamint hogy digitĂĄlis kijelzĂľket fognak ĂŠpĂ­teni a szemĂźvegekbe.

1990-ben megjósolta, hogy a számítógép nyolc éven belül legyõzi a sakkvilágbajnokot, s 1997-ben az IBM által tervezett Deep Blue nyert is Garri Kaszparovval szemben. Õ beszélt elõször arról is, hogy az internet meg fogja változtatni a világot.

A szakember nemrĂŠgiben ismerte be, hogy azt hitte: 2009-re mĂĄr ĂśnjĂĄrĂł autĂłink is lesznek. Ezek a jĂĄrmĂťvek csak mostanĂĄban jelentek meg, a tĂśmeggyĂĄrtĂĄs pedig mĂŠg valĂłszĂ­nĂťleg jĂł darabig vĂĄrat magĂĄra.

Dr. Kiss BĂĄlint Kurzweil legutĂłbbi jĂłslatĂĄval kapcsolatban hangsĂşlyozta: az ehhez hasonlĂł nyilatkozatok szĂŠles tartomĂĄnyban mozognak, Ă­gy ĂĄltalĂĄban nem egyĂŠrtelmĂť, mikor is mondhatjuk egy jĂłslatra, hogy rĂŠszben vagy egĂŠszĂŠben bekĂśvetkezett.
OdĂŠbb van mĂŠg a gĂŠpek lĂĄzadĂĄsa
Sok híres sci-fi filmben a robotok lenyûgözõ ügyességgel mozognak, önállóan gondolkodnak, és gyakran rémisztõ terveket készülnek végrehajtani. Úgy tûnik, a tudósok csak tovább erõsítik ezzel kapcsolatos félelmeinket. De mennyi realitása van a mesterséges intelligencia ilyen szintû térnyerésének?Link