Navigáció
Szakmai oldal:
RSS
Jåsdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
Üdvözlet
A MAI NAPTĂL (2013/09/22) AZ ĂJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a tovĂĄbbiakban szakmai oldalkĂ©nt mĂŒködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjĂĄtok - elĂ©rhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a tovĂĄbbiakban szakmai oldalkĂ©nt mĂŒködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjĂĄtok - elĂ©rhetö.)
NĂ©zd meg: Az Ășj vilĂĄgrendetlensĂ©g szemĂ©lyes oldalainak belĂ©pĂ©si pontja. (Menö ManĂł weboldala)
..................
..................
Mohammad Javad Zarif: ĂtfogĂł stratĂ©gia szĂŒksĂ©ges az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g elleni kĂŒzdelemben
ĂsszefoghatnĂĄnk, csak ugye lenne kivel! De semmi nem az, aminek lĂĄtszik. Annyira nem keresik a kontaktot, ahogy lĂĄtom! Az IrĂĄni IszlĂĄm KöztĂĄrsasĂĄg kĂŒlĂŒgyminiszterĂ©nek, a tĂĄrgyban a Harvard Egyetem International Review felĂŒletĂ©n megjelent ĂrĂĄsa az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g kialakulĂĄsĂĄnak kĂ©rdĂ©sĂ©vel, a Daesh csoporttal, Ă©s annak tĂ©rnyerĂ©sĂ©t segĂtĂ” tĂ©nyezĂ”kkel, valamint a szĂ©lsĂ”sĂ©gekkel szemben alkalmazhatĂł stratĂ©giĂĄval Ă©s annak elemeivel foglalkozik, megemlĂtve az irĂĄni szerepvĂĄllalĂĄst a terrorizmus elleni kĂŒzdelemben:
Az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g talĂĄn a legkritikusabb kihĂvĂĄs, amely nem csak rĂ©giĂłnkra jelent fenyegetĂ©st, hanem valĂłjĂĄban az egĂ©sz vilĂĄgra, mert ez a veszĂ©lyforrĂĄs nem ismer hatĂĄrokat. Ez egy nagyon komoly fenyegetĂ©s, amely Irakot Ă©s SzĂriĂĄt sĂșjtja Ă©s homĂĄlyt borĂt a rĂ©giĂłra. A kiterjedĂ©se globĂĄlis Ă©s az ambĂciĂłirĂłl is megĂĄllapĂtĂĄst nyert, hogy vilĂĄgmĂ©retĂ», Ăgy egyĂ©rtelmĂ»en jelentĂ”s hatĂĄssal bĂr a geopolitikai Ă©s biztonsĂĄgi környezetre, nem csak a mi közvetlen szomszĂ©dsĂĄgunkban, hanem a vilĂĄg szĂĄmos mĂĄs rĂ©szĂ©n.
Az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gek ĂĄltal elkövetett atrocitĂĄsok Ă©s brutĂĄlis erĂ”feszĂtĂ©sek a vallĂĄsi Ă©s etnikai tisztogatĂĄs terĂ©n SzĂriĂĄban Ă©s Irakban sokkolta a vilĂĄgot. EurĂłpĂĄban a kĂŒlönbözĂ” al-Kaida pĂĄrti csoportok ĂĄltal elkövetett terrormerĂ©nyletek, a 2015-ös Boko Haram ĂĄltal elkövetett Baga-i mĂ©szĂĄrlĂĄs, a TunĂ©ziai Nemzeti MĂșzeum ellen vĂ©grehajtott terrortĂĄmadĂĄs, a polgĂĄri lakossĂĄg ellen elkövetett halĂĄlos öngyilkos merĂ©nylet az afganisztĂĄni Jalalabad-ban, a 21 kopt keresztĂ©ny lefejezĂ©se LĂbiĂĄban, a 147 fĂ”iskolai hallgatĂł sokkolĂł lemĂ©szĂĄrlĂĄsa KenyĂĄban az elmĂșlt hĂłnapokban megmutatta a veszĂ©ly terjedĂ©sĂ©t az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g növekedĂ©se ĂĄltal. Ez a jelensĂ©g nĂ©hĂĄny Ă©vtizeddel ezelĂ”tt globĂĄlis figyelmet kapott az AfganisztĂĄnban lĂ©vĂ” szovjet invĂĄziĂłt követĂ”en, amely az Al-Kaida Ă©s a tĂĄlibok lĂ©trehozĂĄsĂĄhoz vezetett, majd ezt követte az EgyesĂŒlt Ăllamok iraki invĂĄziĂłja, amely sorĂĄn kĂŒlönbözĂ” Al-Kaida pĂĄrti csoportok jelentek meg Irakban, amelyek kĂ©sĂ”bb egyesĂŒlve, Daesh nĂ©ven nĂ”ttĂ©k ki magukat. Gyakran nevezik Ă”ket ISIS-nek is.
A csoport tagjai sĂșlyos bĂ»ncselekmĂ©nyeket követnek el, beleĂ©rtve a kivĂ©gzĂ©seket, a nemi erĂ”szakot, a kĂ©nyszerĂ» ĂĄtnevelĂ©st, a kĂnzĂĄst Ă©s a megalĂĄzĂł rabszolgasorba döntĂ©st, amelyeket a közössĂ©gi mĂ©diĂĄban reklĂĄmoz a Daesh -arab mozaikszĂł, az Iraki IszlĂĄm Ăllam Ă©s a Levante terroristĂĄk rövidĂtett jelentĂ©se –, szemlĂ©ltetve a mĂ©rtĂ©kĂ©t annak a fenyegetĂ©snek, amit Ă”k jelentenek. Szerte a vilĂĄgon több mint 90 orszĂĄgbĂłl vĂ©gzik a tagtoborzĂĄst, köztĂŒk szĂĄmos fejlett nyugati "demokrĂĄciĂĄbĂłl", ami riasztĂł jelzĂ©s a rendszer szĂĄmos szociĂĄlis Ă©s strukturĂĄlis zavarĂĄrĂłl, melyet mindeddig kĂ©nyelmesen elhanyagoltak. A takfiri (gyĂ»jtĂ”nĂ©ven) terrorista csoportok megközelĂtĂ©se lehetĂ”vĂ© tette, hogy igazoljĂĄk, sĂ”t dicsĂ”ĂtsĂ©k a listĂĄjukat gyarapĂtĂł megvetendĂ” tetteket, melynek központi tĂĄrgya a rabszolgasĂĄg Ă©s halĂĄl.
GyĂ»löletĂŒk Ă©s dĂŒhĂŒk viszont az eredeti vallott cĂ©lokon jĂłval tĂșlnĂ”tte magĂĄt, Ă©s mĂĄr nem kĂmĂ©lik mĂĄs takfiri csoportok tagjait sem. Sok esetben a lefejezĂ©s Al-Nusrah követĂ”i közt a Daesh ĂĄltal SzĂriĂĄban -Ă©s fordĂtva- mutatja ezt a tendenciĂĄt. Az egyik ilyen eset 2014 mĂĄrciusĂĄban törtĂ©nt, amikor ördögi belharc alakult ki a terrorista csoportok között Ăszak-SzĂriĂĄban, amely sorĂĄn több mint ezren meghaltak közĂŒlĂŒk.
Szisztematikusan megsemmisĂtik Ă©s megszentsĂ©gtelenĂtik a szent mecseteket, szentĂ©lyeket, templomokat, Ă”si sĂrok Ă©s Ă”si templomok, valamint a gazdag kulturĂĄlis öröksĂ©get kĂ©pviselĂ” Ă”si rĂ©gĂ©szeti kincseket, amely bemutatja az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gek hosszĂș tĂĄvĂș pusztĂtĂł cĂ©ljait rĂ©giĂł-szerte. Az Yazidi emberek ellen elkövetett atrocitĂĄsok tĂŒkrözi szĂĄndĂ©kaikat Ă©s viselkedĂ©sĂŒket a kisebbsĂ©gekkel szemben. A közössĂ©gi mĂ©diĂĄban 2014. Ă©v jĂșniusĂĄban közzĂ©tett Ă©s ĂĄltaluk dicsĂ”Ătett videĂł, mely 1700 iraki lĂ©gierĂ”nĂ©l dolgozĂł kadĂ©t szörnyĂ» lemĂ©szĂĄrlĂĄsĂĄt mutatja Tikritben, elĂ”revetĂti az irakiak sorsĂĄt, ha nem sikerĂŒl legyĂ”zniĂŒk az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©geseket. Ezekre a cselekmĂ©nyekre a legkevesebb, ha Ășgy tekintĂŒnk, mint a törtĂ©nelmi tĂĄrsadalmi szerkezet Ă©s a rĂ©giĂł gazdag, vĂĄltozatos, Ă©s bĂŒszke öröksĂ©ge ellen irĂĄnyulĂł tĂĄmadĂĄsra.
Honnan ered az erÔszakos szélsÔségesség gyökere?
Az olyan emberi Ă©rtĂ©kek, mint az egyĂŒttĂ©rzĂ©s, az empĂĄtia, a tĂŒrelem, a tolerancia Ă©s megbocsĂĄtĂĄs mindig is alapvetĂ” ĂŒzenete volt minden vallĂĄsi hagyomĂĄnynak, kĂŒlönösen az iszlĂĄmnak, amit tĂĄmogatott Ă©s vĂ©grehajtott a törtĂ©nelem folyamĂĄn. Eközben az elmĂșlt kĂ©t Ă©vszĂĄzadban egy kĂ©tes hĂĄttĂ©rrel rendelkezĂ” demagĂłg eszmĂ©ket kĂ©pviselĂ” kis csoport az iszlĂĄm leple alatt torz kĂ©pet igyekszik festeni a vallĂĄsrĂłl, az Ă” szemszögĂŒkbĂ”l „megtisztĂtva azt”, mely sorĂĄn kifordĂtottĂĄk az iszlĂĄm ĂŒzenetĂ©t, Ă©s elferdĂtettĂ©k a vallĂĄsi tanĂtĂĄsokat oly mĂłdon, hogy a szĂ»k politikai Ă©rdekek Ă©s annak napirend szintĂ» vĂ©grehajtĂĄsĂĄnak feleljen meg. MegprĂłbĂĄltĂĄk a jĂłsĂĄgot Ă©s irgalmĂĄt eltĂĄvolĂtani a vallĂĄsbĂłl, Ă©s követĂ”ik ebben a folyamatban, egyre intolerĂĄnsabbakkĂĄ vĂĄltak azokkal szemben, akik nem osztjĂĄk ezt az Ă©rtelmezĂ©st, "nem igaz hĂvĂ”knek" nyilvĂĄnĂtva ki Ă”ket.
Ezen megtĂ©vesztĂ©s alapjĂĄn, azt tĂ»ztĂ©k ki cĂ©lul, hogy teljesen elutasĂtsĂĄk az összes többi rivĂĄlis vallĂĄsi narratĂvĂĄt Ă©s kiközösĂtik azokat, akik mĂĄsban hisznek, mit az Ă” hitĂŒk, akik nem onnan jöttek, ahonnan Ă”k, Ă©s akik a lakossĂĄg nem azon csoportjĂĄhoz tartoznak, amihez Ă”k. Azt ĂĄllĂtjĂĄk, hogy Ă”k –kizĂĄrĂłlagosan - mĂĄr eljutottak arra a szintre, ahol pontosan megĂ©rtik az iszlĂĄmot Ă©s annak teljes igazsĂĄgĂĄt. Ez a központi mondanivalĂłja a takfirizmusnak Ă©s Ă”si ĂĄgĂĄnak, amely vĂ©lemĂ©nyem szerint a központi eleme annak a problĂ©mĂĄnak, amivel most szemben ĂĄllunk az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©geket illetĂ”en.
AmĂg ez a nĂ©zet csak a hĂvĂ”k közössĂ©gĂ©re, Ă©s a tĂĄmogatĂł hĂvek szabad vĂ©lemĂ©nynyilvĂĄnĂtĂĄsi jogĂĄra korlĂĄtozĂłdott, addig nem jelentett veszĂ©lyt. A problĂ©ma akkor merĂŒlt fel, amikor a gazdagsĂĄg Ă©s a hatalom kĂ©pviselĂ” elköteleztĂ©k magukat ezen a gondolkodĂĄsmĂłd kiterjesztĂ©se mellett szerte a vilĂĄgon egy nagyobb muzulmĂĄn közössĂ©gben egyesĂtve globĂĄlisan, mindezt nem a vallĂĄsi puritanizmus elĂ©rĂ©séért az embereken Ă©s közössĂ©geken keresztĂŒl, hanem rövidlĂĄtĂł politikai Ă©s stratĂ©giai cĂ©lokbĂłl. Az egyĂ©neket vagy csoportokat, akik hajlamosak a radikĂĄlis ideolĂłgiĂĄkra, elcsĂĄbĂtottĂĄk ezek az eszmĂ©k, Ă©s magukĂ©vĂĄ tettĂ©k ezeket a szĂ©lsĂ”sĂ©ges nĂ©zeteket. A szĂ©lsĂ”sĂ©ges eszmĂ©k kialakulĂĄsakor a többsĂ©g Ășgy gondolta, hogy mindig elkerĂŒlhetik az erĂ”szak alkalmazĂĄsĂĄt a sajĂĄt ideolĂłgiĂĄjukon belĂŒl a szabĂĄlyok vĂ©grehajtĂĄsakor, de idĂ”nkĂ©nt nem Ăgy törtĂ©nt, mert a sajĂĄtjaik ellen fordultak a mentorok. Pontosan ez az, amikor az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g megszĂŒletett, Ă©s ahol a gyökerei erednek.
A kĂŒlsĂ” beavatkozĂĄs, a radikalizĂĄlĂłdĂĄs Ă©s a rĂ©giĂł destabilizĂĄlĂĄsĂĄnak ördögi köre
Miközben szĂŒksĂ©ges kiemelnĂŒnk a Daesh Ă©s tĂĄrsszervezeteinek gyökereit, törtĂ©nelmi fejlĂ”dĂ©sĂ©t, valamint az iszlĂĄm kifordĂtott Ă©rtelmezĂ©sĂ©t, azt is lĂĄtnunk kell, hogy milyen erĂ”s hatĂĄssal voltak a jelenlegi erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©ges csoportok kialakulĂĄsĂĄra Ă©s növekedĂ©sĂ©re a közelmĂșlt vĂ©res esemĂ©nyei Irakban. A politikai Ă©s katonai beavatkozĂĄsok az iszlĂĄm vilĂĄgban, kĂŒlönösen az 2000-es Ă©vekben, sĂșlyosbĂtottĂĄk a helyzetet, lĂ©trehozva egy hatalmas termĂ©keny tĂĄptalajt a szĂ©lsĂ”sĂ©ges demagĂłg eszmĂ©ket hirdetĂ”knek Ă©s segĂtett a legradikĂĄlisabbaknak közĂŒlĂŒk, hogy kinĂ”jenek a kevĂ©sbĂ© radikĂĄlisok közĂŒl Ă©s nagyobb erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©ges szervezeteket hozzanak lĂ©tre.
A Daesh nem Ășj jelensĂ©g. EgyetĂ©rtĂ©s van abban, hogy az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gesek elĂ”renyomulĂĄsa a 2003-ban lĂ©trehozott iraki a kĂĄosznak köszönhetĂ”. A Daesh, egy olyan csoport, amelyet az összeomlĂĄs Ă©s a kĂĄosz tĂĄplĂĄl, az iraki invĂĄziĂł sorĂĄn kialakult instabilitĂĄsbĂłl nĂ”tt ki Ă©s erĂ”södött meg azt követĂ”en az Ă©vek sorĂĄn. A szĂriai vĂĄlsĂĄg kialakulĂĄsĂĄval Ă©s a szĂ©lsĂ”sĂ©ges erĂ”k nĂ©hĂĄny tehetĂ”s magĂĄnszemĂ©ly ĂĄltal törtĂ©nĂ” tĂĄmogatĂĄsĂĄval, a rĂ©giĂł negyedein Ă©s ĂĄllamain belĂŒl Ă©s kĂvĂŒl Ășj terroristatoborzĂł Ă©s -kikĂ©pzĂ” helyeket alapĂtottak, Ă©s ĂĄtfordulva a szörnyetegek most a sajĂĄt lĂ©trehozĂłikat Ă©s jĂłtevĂ”iket is fenyegetik. Az "arab tavaszt" követen a jogfosztott fiatalokhoz szĂłlĂł nemzetközi szintĂ» felhĂvĂĄsaik, egyarĂĄnt az arab vilĂĄgban Ă©s nyugaton, lehetĂ”vĂ© tettĂ©k a fegyveres ĂĄllomĂĄnyuk rohamos növekedĂ©sĂ©t.
A közel-keleti tĂĄrsadalmaknĂĄl vĂ©grehajtott katonai beavatkozĂĄs pĂĄrosulva a rosszul megtervezett Ă©s rosszul kivitelezett tĂĄrsadalmi ĂĄtĂ©pĂtĂ©sre tett kĂsĂ©rletekkel, tĂŒkrözik az EgyesĂŒlt Ăllamok Ă©s nĂ©hĂĄny mĂĄs nyugati hatalom tĂ©ves politikĂĄjĂĄnak mĂ©lysĂ©geit a rĂ©giĂłban. Az eredetileg az EgyesĂŒlt Ăllamok neokonzervatĂv köreihez köthetĂ” Ășgynevezett "Nagy Közel-Keleti KezdemĂ©nyezĂ©s" cĂ©lja, hogy a Közel-Kelet rĂ©giĂłjĂĄnak orszĂĄgaiban politikai Ă©s tĂĄrsadalmi ĂĄtrendezĂ©st hajtsanak vĂ©gre a demokrĂĄcia exportĂĄlĂĄsĂĄval, amely elmĂ©leti keretet teremtett a katonai beavatkozĂĄsra. A kezdemĂ©nyezĂ©s regionĂĄlis ellenĂĄllĂĄst indĂtott, Ă©s csak mĂ©g nagyobb instabilitĂĄst generĂĄlt. A rendszer hĂvei elĂ”tt teljesen ismeretlen volt Ă©s kĂ©sĂ”bb sem ismertĂ©k fel, hogy a demokrĂĄciĂĄt nem lehet katonai eszközökkel rĂĄszabadĂtani a nĂ©pre, Ă©s egy megszĂĄllĂł hadsereg felĂŒgyeletĂ©nek idĂ”tartama alatt fejleszteni. Ezen elkĂ©pzelt helytelen politika sorĂĄn okozott kĂĄrok olyan sĂșlyosak, hogy a következĂ” Ă©vekben a kĂĄrok enyhĂtĂ©sĂ©re irĂĄnyulĂł jelentĂ”s erĂ”feszĂtĂ©sek ĂĄrĂĄn is csak szerĂ©ny eredmĂ©nyeket sikerĂŒlt elĂ©rni.
Ez a politika feledĂ©sbe akarta taszĂtani a rĂ©giĂł belsĂ” dinamikĂĄjĂĄt, Ărott Ă©s Ăratlan szabĂĄlyait, Ă©s ennek következtĂ©ben erĂ©lytelen Ă©s ĂŒgyetlen kĂsĂ©rlettĂ© vĂĄlt, hiszen egy olyan idegen modellt akartak a kĂŒlönbözĂ” tĂĄrsadalmaknĂĄl bevezetni, ami teljesen kĂŒlönbözik a hagyomĂĄnyaiktĂłl, a kultĂșrĂĄjuktĂłl Ă©s az Ă©letmĂłdjuktĂłl. A rĂ©giĂł több tĂĄrsadalmĂĄban az ebbĂ”l adĂłdĂł elhĂșzĂłdĂł instabil ĂĄllapot felhatalmazta az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©ges erĂ”ket, hogy azok növekedjenek Ă©s lĂ©trehozott egy ördögi kört, amelyben a kĂŒlföldi megszĂĄllĂĄs Ă©s a szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g egymĂĄst erĂ”sĂtik, lehetĂ”vĂ© tĂ©ve, hogy az utĂłbbi tĂĄplĂĄlkozni tudjon a tĂĄrsadalmi Ă©s kulturĂĄlis repedĂ©sekbĂ”l. Ezt nem volt tĂșl nehĂ©z megjĂłsolni. A BiztonsĂĄgi TanĂĄcs nyilatkozata 2003. februĂĄr 17-Ă©n rĂĄmutatott:
A destabilizĂĄciĂł mĂ©rtĂ©ke a rĂ©giĂłban Ă©s a bizonytalansĂĄg mĂ©rtĂ©ke Irakban egy hĂĄborĂș esetĂ©n messze tĂșlmutat azon, mint amit ma el tudunk kĂ©pzelni, mivel az iraki ĂĄllam tĂĄrsadalma Ă©s az egĂ©sz rĂ©giĂł olyan sok ismeretlen Ă©s veszĂ©lyes tĂ©nyezĂ”vel bĂr, amivel egyik fĂ©l sem tudna szĂĄmolni teljes bizonyossĂĄggal. De egy eredmĂ©ny szinte biztos: a szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g szĂĄmĂĄra hatalmas haszonnal jĂĄrhat egy hibĂĄsan megtervezett kaland Irakban.
Ma senki sem tagadhatja, hogy a szĂ©lsĂ”sĂ©gesek Ă©s terroristĂĄk sokkal erĂ”sebbek Ă©s nagyobb, szerteĂĄgazĂłbb terĂŒleteken mĂ»ködnek a Közel-Keleten, amit a volt diktĂĄtorok azt el tudnĂĄk kĂ©pzelni, vagy kĂvĂĄnni 2001-ben.
Mi a Daesh és mi nem az?
A Daesh nem iszlĂĄm csoport: meglĂ©tĂ©nek Ă©s cĂ©lkitĂ»zĂ©seinek semmi köze a Szent KorĂĄnban lefektetett iszlĂĄmhoz, a prĂłfĂ©tĂĄhoz Ă©s az Ă” tanĂtvĂĄnyaihoz. A Daesh az iszlĂĄm vallĂĄst eszközkĂ©nt hasznĂĄlja a toborzĂĄshoz Ă©s forrĂĄsszerzĂ©shez. Az iszlĂĄm vallĂĄs az egyĂŒttĂ©rzĂ©sen Ă©s a racionalitĂĄson alapul: ez a tolerancia Ă©s az irgalom vallĂĄsa. Minden gyakorlĂł muszlim egy verssorral kezdi a napot a Szent KorĂĄnbĂłl, "Az Isten nevĂ©ben KönyörĂŒletessĂ©g Ă©s IrgalmassĂĄg;", amelyet többször ismĂ©telnek a napi imĂĄk sorĂĄn, emlĂ©kezve a TeremtĂ” legfĂ”bb tulajdonsĂĄgaira, amelyekre törekedni kell az erkölcsös Ă©letĂ©rt Ă©s vĂ©gsĂ” megvĂĄltĂĄsĂ©rt. A Daesh brutĂĄlis bĂĄnĂĄsmĂłdja Ă©s bĂ»ncselekmĂ©nyei, melyeket a vallĂĄsi kisebbsĂ©gekkel szemben követnek el Irakban Ă©s SzĂriĂĄban ellentĂ©tesek a KorĂĄn tanĂtĂĄsĂĄval, mely szerint "A vallĂĄsban nincs kĂ©nyszer" (2: 256). A Szent KorĂĄn tovĂĄbbĂĄ többször megismĂ©tli, hogy "aki megöl egy lelket, olyan mint ha az egĂ©sz emberisĂ©get ölnĂ© meg; Ă©s aki Ă©letet ad egy lĂ©leknek, olyan mintha az egĂ©sz emberisĂ©gnek adna Ă©letĂ©t " (05:32). Ennek fĂ©nyĂ©ben, a muzulmĂĄnok tĂșlnyomĂł többsĂ©ge Ășgy fogja fel a Daesh Ă©s tĂĄrsszervezetei ĂĄltal elkövetett tetteket, hogy azok teljes egĂ©szĂ©ben iszlĂĄmellenesek Ă©s erkölcsileg visszataszĂtĂłak, tovĂĄbbĂĄ egyĂĄltalĂĄn nem felelnek meg az iszlĂĄm gondolkodĂĄsnak Ă©s gyakorlatnak, melyet a törtĂ©nelem is visszamenĂ”leg igazol muszlimok milliĂĄrdjainĂĄl.
Muszlimok Ă©s mĂĄs vallĂĄsok hĂvei Ă©ltek egymĂĄs mellett Ă©vszĂĄzadok Ăłta rĂ©giĂłnkban. Az egĂ©sz Közel-Keleten vallĂĄsi szentĂ©lyek Ă©s Ă©rtĂ©kes antik tĂĄrgyak, mĂ»emlĂ©kek tartoztak kĂŒlönbözĂ” iszlĂĄm vallĂĄshoz, vagy annak valamely ĂĄgĂĄhoz, illetve mĂĄs vallĂĄsokhoz, amelyek nagy rĂ©sze a korai iszlĂĄm Ă©s a pre-iszlĂĄm korszakbĂłl szĂĄrmazik, Ă©s bĂ©kĂ©s egyĂŒttĂ©lĂ©st szimbolizĂĄljĂĄk a kĂŒlönbözĂ” hitĂ» nĂ©pek között rĂ©giĂł-szerte. EzĂ©rt a közelmĂșltban ezen Ă©rtĂ©kes relikviĂĄk szĂ©lsĂ”sĂ©ges erĂ”k ĂĄltali elpusztĂtĂĄsa azt mutatja, hogy az idegenek a valĂłdi muszlimoktĂłl.
AzokrĂłl, akik az iszlĂĄm alapvetĂ” tanait megsĂ©rtik, ami az egyĂŒttĂ©rzĂ©s Ă©s az empĂĄtia, többször is megjegyezi a KorĂĄn Ă©s a prĂłfĂ©tai tradĂciĂł, hogy csak torzĂtjĂĄk az iszlĂĄmot Ă©s a sajĂĄt perverz narratĂv Ă©s öncĂ©lĂș cĂ©ljaikĂ©rt hasznĂĄljĂĄk fel. TeljessĂ©ggel hamis ĂĄllĂtĂĄs, ha azt mondjĂĄk, hogy az iszlĂĄm a hibĂĄs a szĂ©lsĂ”sĂ©gek volta miatt. TanulsĂĄgos megjegyezni, hogy azok közĂŒl, akik most az iszlĂĄmot hibĂĄztatjĂĄk a szĂ©lsĂ”sĂ©geses erĂ”k terjedĂ©se miatt, szĂĄmos hĂve Ă©s tĂĄmogatĂłja az iraki invĂĄziĂłnak az elĂ”zĂ” amerikai kormĂĄnyzatbĂłl. Ezzel igyekeznek mentesĂti a sajĂĄt szerepĂŒket a szörnyetegek megteremtĂ©sĂ©ben, hogy hibĂĄztatjĂĄk az iszlĂĄmot, miszerint az teremtette meg az elviselhetetlen helyzetet a rĂ©giĂłban Ă©s azon is tĂșl.
A Daesh egyszerĂ»en egy destruktĂv szekta. ĂltalĂĄban a szĂ©lsĂ”sĂ©ges szervezetek, amelyek valamifĂ©le hitet ĂgĂ©rnek, rombolĂł kultuszokkĂĄ vĂĄlhatnak a fejlĂ”dĂ©sĂŒk sorĂĄn. Ez alĂłl a Daesh sem kivĂ©tel. Ăgy indult, mint egy pusztĂtĂł kultuszĂș tekintĂ©lyelvĂ», totalitĂĄrius, uralkodĂł szervezet, amely sajĂĄt maga hatĂĄrozza meg a hatalmi struktĂșrĂĄjĂĄt. De kĂ©nyszerĂtĂ” agykontroll technikĂĄk alkalmazĂĄsĂĄhoz folyamodva befolyĂĄsoljĂĄk a harcosokat, hogy azok atrocitĂĄsokat kövessenek el Ă©s kĂŒlönbözĂ” mĂłdokon toborozzanak, beleĂ©rtve a közössĂ©gi mĂ©diĂĄn keresztĂŒl, Ă©s az ĂĄltaluk uralt terĂŒleteken többnyire a brutalitĂĄs Ă©s a megfĂ©lemlĂtĂ©s a jellemzĂ”.
A Daesh tĂ©rhĂłdĂtĂĄsĂĄt segĂtĂ” tĂ©nyezĂ”k
A Deash ĂĄltal ellenĂ”rzött terĂŒletek 2015. Ă©v mĂĄjusĂĄban - CC BY-SA 3.0
NĂ©hĂĄny vitĂĄs pont merĂŒl fel a Daesh sikerĂ©nek okai mögött SzĂriĂĄban Ă©s Irakban. A sikereiket gyakran tulajdonĂtjĂĄk olyan tĂ©nyezĂ”knek, mint a központi kormĂĄnyzati hatĂłsĂĄg erĂ”tlensĂ©ge vagy összeomlĂĄsa, bizonyos regionĂĄlis kormĂĄnyzatok kezdeti pĂ©nzĂŒgyi Ă©s katonai tĂĄmogatĂĄsa, amely tovĂĄbbra is Ă©rkezik tehetĂ”s tisztviselĂ”ktĂ”l Ă©s takfiri milliomosoktĂłl. A tĂ©rnyerĂ©seik okai kapcsĂĄn szĂł esik a laza hatĂĄrellenĂ”rzĂ©srĂ”l, amely lehetĂ”vĂ© teszi a hatĂĄrokon törtĂ©nĂ” szĂĄndĂ©kos ĂĄtlĂ©pĂ©sĂ©t az Ășjoncoknak, vagy az elĂ”re nem sejtett hozzĂĄfĂ©rĂ©st az ĂłriĂĄsi fegyverraktĂĄrakhoz SzĂriĂĄban Ă©s Irakban. UgyanĂgy felmerĂŒl az is, hogy az EgyesĂŒlt Ăllamok több Ă©ves iraki mĂ»ködĂ©se alatt a harcok sorĂĄn jelentĂ”s tapasztalatra tettek szert Ă©s harcedzettek lettek, illetve jelentĂ”s bevĂ©telĂŒk szĂĄrmazik a kĂ”olajbĂłl, olajbĂłl Ă©s az embercsempĂ©szetbĂ”l.
MĂg a fentiek mind fontos szerepet jĂĄtszottak a Daesh tĂ©rnyerĂ©sĂ©ben, van egy mĂĄsik fontos tĂ©nyezĂ”, amely lehetĂ”vĂ© teszi, hogy a Daesh nagy terĂŒleteken megragadja az irĂĄnyĂtĂĄst, ami szintĂ©n jĂłl mutatja ennek a csoportnak a termĂ©szetĂ©t: a legfĂ”bb szerepet az iraki Baath PĂĄrt korĂĄbbi tagjai Ă©s SzaddĂĄm Hussein hadseregĂ©nek tisztjei jĂĄtszottĂĄk a Daesh Ă©s tĂĄrsszervezeteinek parancsnoksĂĄgĂĄban Ă©s irĂĄnyĂtĂĄsĂĄban Irakban Ă©s SzĂriĂĄban. Ez az elsĂ”dleges oka a Daesh sikerĂ©nek a csatatĂ©ren, valamint az, hogy ĂĄtformĂĄlta az egyszerĂ» öngyilkos terrorista csoportokat egy terrorista felkelĂ” szervezettĂ©, amelynek cĂ©lja, hogy ĂĄtvegye terĂŒletek fölött az ellenĂ”rzĂ©st a szövetsĂ©geseivel Ă©s SzaddĂĄm Huszein lojalistĂĄinak hĂĄlĂłzatĂĄval.
Ez a szövetsĂ©g megfelelĂ”en tudta javĂtani a Daesh terroristĂĄinak technikĂĄjĂĄt a klasszikus katonai szervezĂ©ssel Ă©s szakismerettel. A Daesh katonai szakĂ©rtelemĂ©nek biztosĂtĂĄsĂĄn tĂșl, a Baath pĂĄrtistĂĄk csempĂ©szhĂĄlĂłzatokat hoztak lĂ©tre a 1990-es Ă©vekben a szankciĂłk megkerĂŒlĂ©sĂ©hez, amelyet szintĂ©n a terroristĂĄk rendelkezĂ©sĂ©re bocsĂĄtott. A Baath pĂĄrtistĂĄk abban a remĂ©nyben segĂtenek a Daesh-nek, hogy helyreĂĄllĂthatjĂĄk lĂ©nyegĂ©ben a korĂĄbbi politikai rendszert Irakban, ahol a sĂitĂĄkat, kurdokat Ă©s mĂĄs nĂ©pcsoportokat, sĂ”t a többsĂ©gben lĂ©vĂ” szunnitĂĄkat egy kis uralkodĂł elit rĂ©teg nyomja el. Ăgy nem meglepĂ”, hogy a Daesh tettei Saddam Baath-pĂĄrti rezsimjĂ©nek nyers kegyetlensĂ©gĂ©re emlĂ©keztetnek. Azonban a Daesh hatalmi egyensĂșlyĂĄbĂłl Ă©s a termĂ©szetĂ©bĂ”l adĂłdĂłan, a Baath pĂĄrtiakat csak meghatĂĄrozott ideig hasznĂĄljĂĄk, amĂg az Ă©rdekeibĂ”l eredĂ”en szĂŒksĂ©gĂŒk van rĂĄjuk, majd fĂ©lrelökik Ă”ket.
ĂtfogĂł stratĂ©gia kidolgozĂĄsĂĄra valĂł felhĂvĂĄs az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g elleni kĂŒzdelemhez
Van egy szĂ©les körĂ» nemzetközi konszenzus, miszerint a Daesh egy bĂ»nözĂ” szervezet, amelyet le kell gyĂ”zni, Ă©s mĂ»ködtetĂ”it bĂrĂłsĂĄg elĂ© kell ĂĄllĂtani. Ez a konszenzus azt jelenti, hogy az egĂ©sz nemzetközi közössĂ©g közös Ă©rdeke, hogy legyĂ”zze a Daesh terroristĂĄkat Ă©s a hasonlĂł csoportokat, beleĂ©rtve azokat is, akik a felekezeti erĂ”szak hĂvei. BĂĄr ez a szĂ©les körĂ» konszenzus jĂł eszköz is lehetne, de a cĂ©lzott Ă©s hatĂ©kony intĂ©zkedĂ©scsomagra törtĂ©nĂ” lefordĂtĂĄsa megfoghatatlannak bizonyul. A nemzetközi közössĂ©g tovĂĄbbra is szenved egy ĂĄtfogĂł, következetes Ă©s koherens stratĂ©gia hiĂĄnyĂĄtĂłl, amellyel szembe tudna szĂĄllni az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©ggel. Egy ilyen stratĂ©giĂĄnak a problĂ©ma teljes egĂ©szĂ©vel Ă©s az alĂĄbbi elemekkel kell foglalkoznia:
ElĂ”ször is egy komoly, globĂĄlis, szabĂĄlyozott, diszkriminĂĄciĂłmentes, befogadĂł, Ă©s nem a szelektĂv alkalmazĂĄs szĂŒksĂ©ges, amely tĂșlmutat a szövetsĂ©gi mintĂĄkon Ă©s kĂ©toldalĂș kapcsolatokon. Ebben minden szereplĂ”nek el kell kerĂŒlnie azt a kĂsĂ©rtĂ©st, hogy a politikai megfontolĂĄsokat Ă©s Ă©rdekeket az eredeti cĂ©l felĂ© helyezzen. BiztosĂtania kell tehĂĄt egy paradigmavĂĄltĂĄst, amelyben valamennyi szereplĂ” felhagy az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g elleni kĂŒzdelem sorĂĄn azzal, hogy azt eszközkĂ©nt hasznĂĄlja a szövetsĂ©gi Ă©s politikai cĂ©lok elĂ©rĂ©sĂ©hez, tovĂĄbbĂĄ felhagy a szelektivitĂĄssal Ă©s a kettĂ”s mĂ©rcĂ©vel. Az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gek nem vĂĄlhatnak egy Ășj cĂmkĂ©vĂ©, amellyel tĂĄmadni Ă©s dĂ©monizĂĄlni lehet ellenfeleiket, Ă©s mĂĄsokat. Az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g tĂșl veszĂ©lyes, Ă©s tĂșl nagy sĂșllyal bĂr ahhoz, hogy csak valamely meghatĂĄrozott ĂĄllamra vagy rĂ©giĂłra korlĂĄtozĂłdjon. Egy komoly globĂĄlis kampĂĄnyt kell indĂtani a Daesh Ă©s a hasonlĂł takfiri szĂ©lsĂ”sĂ©gesek ellen, amihez paradigmavĂĄltĂĄs Ă©s a nĂ©zĂ”pontok ĂĄtvĂĄltĂĄsa szĂŒksĂ©ges.
MĂĄsodszor, a nemzetközi jog normĂĄival Ă©s elveivel, az ENSZ AlapokmĂĄnyĂĄnak rendelkezĂ©seivel – kĂŒlönösen a mĂĄs ĂĄllamokkal szembeni fenyegetĂ©s Ă©s erĂ”szak alkalmazĂĄsĂĄnak kizĂĄrĂĄsĂĄval - teljes összhangban kell megalapozni az egyĂŒttmĂ»ködĂ©st. Nem tudunk kiirtani egy fenyegetĂ©st, ha tovĂĄbb erĂ”sĂtik kĂŒlönbözĂ” pĂ©nzĂŒgyi forrĂĄsokkal Ă©s bĂ”vĂtik a toborzĂĄsi lehetĂ”sĂ©gek körĂ©t.
Harmadszor, le kell szögezni, hogy bĂĄrmilyen erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g ellen indĂtott hĂĄborĂș csak Ășgy lehet sikeres, ha mindenekelĂ”tt a kulturĂĄlis Ă©s ideolĂłgiai fronton is kĂŒzdĂŒnk ellenĂŒk. MegfelelĂ” stratĂ©giĂĄval mozgĂłsĂtania kell a vallĂĄsi Ă©s közössĂ©gi vezetĂ”ket, a mĂ©diĂĄt, az egyetemeket, a közössĂ©gi mĂ©diĂĄt Ă©s a hasonlĂł felĂŒleteket a kifordĂtott ideolĂłgiĂĄk elutasĂtĂĄsĂĄhoz, valamint a vallĂĄsok erĂ”szak-orientĂĄlt Ă©rtelmezĂ©sĂ©nek, a gyĂ»lölködĂ” Ă©s erĂ”szakos filozĂłfia elĂtĂ©lĂ©sĂ©hez, amelyek lĂ©nyegĂ©ben ellentĂ©tesek minden vallĂĄs alapvetĂ” tanĂtĂĄsĂĄval. A vallĂĄsi vezetĂ”knek a vilĂĄg minden tĂĄjĂĄn Ă©lharcoskĂ©nt kĂ©ne erĂ”feszĂtĂ©seket tenniĂŒk, egyĂ©rtelmĂ»en elutasĂtva az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g hamis tanĂtĂĄsait Ă©s a szektarianizmust, valamint az etnikai Ă©s vallĂĄsi kisebbsĂ©gek elleni tĂĄmadĂĄsokat. Ebben az összefĂŒggĂ©sben a közelmĂșltban ajatollah Khamenei ĂŒzent az eurĂłpai Ă©s Ă©szak-amerikai ifjĂșsĂĄgnak, hogy törekedjenek arra, hogy felvilĂĄgosult kulturĂĄlis Ă©s ideolĂłgiai diskurzusokat kezdemĂ©nyezzenek.
Negyedszer, foglalkozni kell a jĂĄrulĂ©kos tĂ©nyezĂ”kkel, amelyek segĂtenek teret engedni Ă©s fenntartani a szĂ©lsĂ”sĂ©ges erĂ”k mĂ»ködĂ©sĂ©t, beleĂ©rtve a diktatĂșrĂĄt, a szegĂ©nysĂ©get, a korrupciĂłt Ă©s a diszkriminĂĄciĂłt. Foglalkozni kell a fiatalok gazdasĂĄgi, politikai Ă©s kulturĂĄlis jogfosztottsĂĄgĂĄval Nyugaton, valamint a diszkriminatĂv intĂ©zkedĂ©sekkel, amelyekkel marginalizĂĄljĂĄk a kĂŒlföldi szĂĄrmazĂĄsĂș embereket. Palesztina folyamatos megszĂĄllĂĄsa Ă©s a palesztin nĂ©p tragikus sorsa egy mĂĄsik hatĂ©kony toborzĂĄsi eszköze a szĂ©lsĂ”sĂ©ges csoportoknak, mint Daesh, ezĂ©rt mindezek figyelmet Ă©s fellĂ©pĂ©st kĂvĂĄnnak.
Ătödször, az iszlamofĂłbia elleni intĂ©zkedĂ©seket is meg kell fogalmazni, mivel az iszlĂĄmellenessĂ©g esetĂ©ben összekeverik az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©geseket Ă©s igaz muszlimokat, Ăgy a Daesh Ă©s hasonlĂł takfiri csoportok kezĂ©re jĂĄtszva, Ă©s közvetlenĂŒl hitelt nyĂșjtva Ă©s megerĂ”sĂtve a szĂ©lsĂ”sĂ©ges ĂŒzeneteket. MĂg helyesen elĂtĂ©ljĂŒk a rasszizmust Ă©s az antiszemitizmust, de el kell ugyanakkor ĂtĂ©ljĂŒk az iszlamofĂłbiĂĄt Ă©s az iszlĂĄm kriminalizĂĄlĂĄsĂĄt is, valamint a muszlim Ă©rtĂ©kek, hitek Ă©s szentsĂ©gek figyelmen kĂvĂŒl hagyĂĄsĂĄt. Az iszlamofĂłbiĂĄra Ășgy kell tekintetni, mint a szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g egy fajtĂĄjĂĄra, amelynek Ăgy vagy Ășgy törtĂ©nĂ” buzdĂtĂĄsa erĂ”szakhoz vezet. Ăgy a következetessĂ©g Ă©rdekĂ©ben az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gek minden formĂĄjĂĄt el kell ĂtĂ©lni, Ă©s el kell utasĂtani.
Hatodszor, mozgĂłsĂtani kell a regionĂĄlis ĂĄllamokat Ă©s nemzetközi szereplĂ”ket, hogy megakadĂĄlyozzĂĄk a szĂ©lsĂ”sĂ©ges erĂ”k forrĂĄsokhoz valĂł hozzĂĄfĂ©rĂ©sĂ©t, mint az Ășjoncok Ă©s egyĂ©b forrĂĄsok, amelyekkel fenntartjĂĄk a rettegĂ©st a rĂ©giĂłban Ă©s azon tĂșl. Ez hatĂĄrozott intĂ©zkedĂ©seket foglal magĂĄban annak Ă©rdekĂ©ben, hogy vĂ©get vessenek a szĂ©lsĂ”sĂ©gesek erkölcsi, anyagi, logisztikai Ă©s pĂ©nzĂŒgyi tĂĄmogatĂĄsĂĄnak, ami magĂĄn- vagy ĂĄllami szervezetektĂ”l vagy magĂĄnszemĂ©lyektĂ”l Ă©rkezik a rĂ©giĂł terĂŒletĂ©rĂ”l, vagy a rĂ©giĂł terĂŒletĂ©n tĂșlrĂłl. Nem szabad engedni a szĂ©lsĂ”sĂ©gesek szabad mozgĂĄsĂĄt, amelyet pĂ©ldĂĄul a hatĂ©kony Ă©s összehangolt hatĂĄrellenĂ”rzĂ©s akadĂĄlyozhat meg, de kritikus lenne a sikere ennek a kampĂĄnynak, mivel zavarjĂĄk a pĂ©nzĂŒgyi Ă©s logisztikai tĂĄmogatĂł hĂĄlĂłzatot, Ă©s megosztjĂĄk a relevĂĄns informĂĄciĂłkat Ă©s a hĂrszerzĂ©st. Ăsztönözni kell ezĂ©rt a nemzetközi közössĂ©get, beleĂ©rtve a Nyugatot -ha tĂ©nyleg Ă©rdekĂ©ben ĂĄll a szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g felszĂĄmolĂĄsa Ă©s a Daesh legyĂ”zĂ©se -, hogy kĂŒlsĂ” katonai Ă©s politikai tĂĄmogatĂĄst kell nyĂșjtani a rĂ©giĂłban lĂ©vĂ” összes szereplĂ”nek, akik valĂłban a Daesh Ă©s mĂĄs erĂ”szakos Ă©s szĂ©lsĂ”sĂ©ges csoportok Ă©s ĂĄramlatok ellen harcolnak.
Hetedszer, biztosĂtani kell az erĂ”szakos extrĂ©mizmus ellen közvetlenĂŒl fellĂ©pĂ” orszĂĄgok szĂ©leskörĂ» tĂĄmogatĂĄst. SegĂteni kell az erĂ”feszĂtĂ©seiket, erĂ”sĂtve a nemzeti egysĂ©get Ă©s terĂŒleti integritĂĄst. Ez a megközelĂtĂ©s megköveteli a felforgatĂł erĂ”k elriasztĂĄsĂĄt, Ă©s a be nem avatkozĂĄsukat az etnikai Ă©s vallĂĄsi mozaikokbĂłl ĂĄllĂł nemzetekbe. BĂĄrmilyen megközelĂtĂ©s, amely alĂĄĂĄssa a fenti cĂ©lon dolgozĂł kormĂĄnyokat, vagy kĂŒlönbsĂ©get tesz a lakossĂĄg vĂ©delmĂ©t illetĂ”en, a veresĂ©g biztos receptjĂ©nek szĂĄmĂt.
Nyolcadszor, egy Ășj szemszögbĂ”l kell biztosĂtani a Daesh Ă©s tĂĄrsszervezetei ellen vĂvott tovĂĄbbi harcot, Ă©s megelĂ”zni, hogy egyes nemzetek, kĂŒlönösen a Közel-Keleten, alĂĄĂĄssĂĄk az szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g elleni front bĂĄrmely formĂĄjĂĄt. A Jemen elleni hadjĂĄrat pont egy ilyen eset, amely felbĂĄtorĂtotta a takfiri terroristĂĄkat, Ă©s teret engedett az Al-kaidĂĄnak az Arab-fĂ©lszigeten. EgysĂ©gre van szĂŒksĂ©gĂŒnk a Daesh ellen, ahelyett, hogy tovĂĄbbi vĂĄrosokat vagy repĂŒlĂ”tereket bombĂĄznĂĄnk. Az orszĂĄgok Ă©s csoportok közti egyetĂ©rtĂ©s a Daesh Ă©s tagjai ellen jobb környezetet biztosĂtana a szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g ellen vĂvott hatĂ©konyabb harchoz. Az, hogy megprĂłbĂĄljĂĄk alĂĄĂĄsni azokat, akik mĂĄr bizonyĂtottĂĄk elhivatottsĂĄgukat Ă©s elhatĂĄrozĂĄsukat a Daesh elleni harcban, eközben azokat karoljĂĄk fel, akik nem is igazĂĄn akarnak tenni ezen egyĂŒttmĂ»ködĂ©s terĂ©n, nemhogy nem segĂti gyökerestĂ”l kiirtani a szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©get, de leszorĂtja az erĂ”feszĂtĂ©seket is.
Az irĂĄniak, kĂŒlönösen a fiatalok kortĂłl Ă©s nemtĂ”l fĂŒggetlenĂŒl, következetesen elutasĂtottĂĄk az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g minden formĂĄjĂĄt, Ă©s harcoltak a tĂĄlibok, az Al-Kaida, az afganisztĂĄni AQAP, a Daesh, Ă©s mĂĄs hasonlĂł erĂ”k ellen Jemenben, Irakban Ă©s SzĂriĂĄban. IrĂĄn bĂŒszke a szĂ©lsĂ”sĂ©gesek megerĂ”södĂ©se elleni közremĂ»ködĂ©sĂ©re AfganisztĂĄnban az 1990-es Ă©vekben, amikor tĂĄmogatĂĄst biztosĂtott az ellenĂĄllĂł erĂ”knek a tĂĄlibokkal szemben vĂvott harc sorĂĄn. IrĂĄn kategorikusan elhatĂĄrozta, hogy segĂti az iraki kormĂĄnyt, Ă©s koordinĂĄlja mindazokat, akiket a Daesh fenyeget. Amikor az elsĂ” tĂĄmadĂĄsait megkezdte ez a csoport 2014. jĂșniusban Ă©s jĂșliusban, mindenki mĂĄs meghökkent Ă©s megdöbbent, vagy lehetsĂ©ges taktikai elĂ”nyökrĂ”l hallucinĂĄltak, mi eközben kezeltĂŒk a kihĂvĂĄst, segĂtettĂŒk megmenteni Bagdadot, Erbilt Ă©s Amerlit a Daesh-tĂ”l a tanĂĄcsadĂłinkkal Ă©s katonai ellĂĄtmĂĄnyunkkal, mielĂ”tt bĂĄrmilyen mĂĄs segĂtsĂ©g Ă©rkezett volna a helyszĂnre. A közremĂ»ködĂ©s a tanĂĄcsadĂĄsban Ă©s kikĂ©pzĂ©sben eredmĂ©nyesnek bizonyult a Daesh kiszorĂtĂĄsĂĄban nĂ©hĂĄny nyugat-iraki stratĂ©giai tĂ©rsĂ©gbĂ”l.
UgyanĂgy kezeltĂŒk a kihĂvĂĄst a kulturĂĄlis Ă©s ideolĂłgiai fronton. Amikor egyesek szorgalmaztĂĄk a pusztĂtĂł hĂĄborĂșt Ă©s a tĂĄrsadalmi ĂĄtalakĂtĂĄst rĂ©giĂłnkban, IrĂĄn javasolta a "GlobĂĄlis Napirendet a CivilizĂĄciĂłk Közti PĂĄrbeszĂ©dre", amelyet az ENSZ közgyĂ»lĂ©se 2001-ben elfogadott. Ăjabban, Ă©s sokĂĄig a szĂ©lsĂ”sĂ©gesek csatatereken kivĂvott sikerei riasztottĂĄk az egĂ©sz vilĂĄgot, aminek következtĂ©ben Rouhani elnök beterjesztett egy ĂĄtfogĂł menetrendet "A VilĂĄg az ErĂ”szakos SzĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g ellen" cĂmen, amit az ENSZ KözgyĂ»lĂ©se 2013-ban el is fogadott. Ez a program kijelölte az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g elleni harc ĂștjĂĄt, Ă©s ha alaposan teljesĂtik Ă©s megvalĂłsĂtjĂĄk, kĂ©pes lenne segĂteni a nemzeteknek szerte a vilĂĄgon, hogy hatĂ©konyan foglalkozzanak ezzel a komoly kihĂvĂĄssal, amely mindannyiunk szĂĄmĂĄra megmutatta az arcĂĄt.
IrĂĄn az eddig szerzett tapasztalatok alapjĂĄn Ă©s az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gesek legyĂ”zĂ©sĂ©ben elĂ©rt sikeres erĂ”feszĂtĂ©seknek köszönhetĂ”en kĂ©szen ĂĄll a minden valĂłdi Ă©s ĂĄtfogĂł erĂ”feszĂtĂ©sre kĂ©toldalĂș, regionĂĄlis Ă©s globĂĄlis szinteken.
Az egyĂŒttmĂ»ködĂ©s minden szintjĂ©n arra van szĂŒksĂ©g, hogy veresĂ©get mĂ©rjĂŒnk a Daesh-re, az Al-KaidĂĄra, a Jabhat al-Nusra-ra Ă©s minden szövetsĂ©gesĂŒkre, mivel ezek globĂĄlis veszĂ©lyt jelentenek, Ă©s fenyegetik nem csak a helyi közössĂ©geket, hanem azokat is, akik a vĂĄlsĂĄg központjĂĄtĂłl messze Ă©lnek. RemĂ©ljĂŒk, a helyi Ă©s globĂĄlis Ă©rdekeltek inkĂĄbb elĂ”bb, mint utĂłbb felismerik annak szĂŒksĂ©gessĂ©gĂ©t, hogy rĂ©szt vegyenek ebben a közös vĂĄllalkozĂĄsban.
Link

Az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g talĂĄn a legkritikusabb kihĂvĂĄs, amely nem csak rĂ©giĂłnkra jelent fenyegetĂ©st, hanem valĂłjĂĄban az egĂ©sz vilĂĄgra, mert ez a veszĂ©lyforrĂĄs nem ismer hatĂĄrokat. Ez egy nagyon komoly fenyegetĂ©s, amely Irakot Ă©s SzĂriĂĄt sĂșjtja Ă©s homĂĄlyt borĂt a rĂ©giĂłra. A kiterjedĂ©se globĂĄlis Ă©s az ambĂciĂłirĂłl is megĂĄllapĂtĂĄst nyert, hogy vilĂĄgmĂ©retĂ», Ăgy egyĂ©rtelmĂ»en jelentĂ”s hatĂĄssal bĂr a geopolitikai Ă©s biztonsĂĄgi környezetre, nem csak a mi közvetlen szomszĂ©dsĂĄgunkban, hanem a vilĂĄg szĂĄmos mĂĄs rĂ©szĂ©n.
Az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gek ĂĄltal elkövetett atrocitĂĄsok Ă©s brutĂĄlis erĂ”feszĂtĂ©sek a vallĂĄsi Ă©s etnikai tisztogatĂĄs terĂ©n SzĂriĂĄban Ă©s Irakban sokkolta a vilĂĄgot. EurĂłpĂĄban a kĂŒlönbözĂ” al-Kaida pĂĄrti csoportok ĂĄltal elkövetett terrormerĂ©nyletek, a 2015-ös Boko Haram ĂĄltal elkövetett Baga-i mĂ©szĂĄrlĂĄs, a TunĂ©ziai Nemzeti MĂșzeum ellen vĂ©grehajtott terrortĂĄmadĂĄs, a polgĂĄri lakossĂĄg ellen elkövetett halĂĄlos öngyilkos merĂ©nylet az afganisztĂĄni Jalalabad-ban, a 21 kopt keresztĂ©ny lefejezĂ©se LĂbiĂĄban, a 147 fĂ”iskolai hallgatĂł sokkolĂł lemĂ©szĂĄrlĂĄsa KenyĂĄban az elmĂșlt hĂłnapokban megmutatta a veszĂ©ly terjedĂ©sĂ©t az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g növekedĂ©se ĂĄltal. Ez a jelensĂ©g nĂ©hĂĄny Ă©vtizeddel ezelĂ”tt globĂĄlis figyelmet kapott az AfganisztĂĄnban lĂ©vĂ” szovjet invĂĄziĂłt követĂ”en, amely az Al-Kaida Ă©s a tĂĄlibok lĂ©trehozĂĄsĂĄhoz vezetett, majd ezt követte az EgyesĂŒlt Ăllamok iraki invĂĄziĂłja, amely sorĂĄn kĂŒlönbözĂ” Al-Kaida pĂĄrti csoportok jelentek meg Irakban, amelyek kĂ©sĂ”bb egyesĂŒlve, Daesh nĂ©ven nĂ”ttĂ©k ki magukat. Gyakran nevezik Ă”ket ISIS-nek is.
A csoport tagjai sĂșlyos bĂ»ncselekmĂ©nyeket követnek el, beleĂ©rtve a kivĂ©gzĂ©seket, a nemi erĂ”szakot, a kĂ©nyszerĂ» ĂĄtnevelĂ©st, a kĂnzĂĄst Ă©s a megalĂĄzĂł rabszolgasorba döntĂ©st, amelyeket a közössĂ©gi mĂ©diĂĄban reklĂĄmoz a Daesh -arab mozaikszĂł, az Iraki IszlĂĄm Ăllam Ă©s a Levante terroristĂĄk rövidĂtett jelentĂ©se –, szemlĂ©ltetve a mĂ©rtĂ©kĂ©t annak a fenyegetĂ©snek, amit Ă”k jelentenek. Szerte a vilĂĄgon több mint 90 orszĂĄgbĂłl vĂ©gzik a tagtoborzĂĄst, köztĂŒk szĂĄmos fejlett nyugati "demokrĂĄciĂĄbĂłl", ami riasztĂł jelzĂ©s a rendszer szĂĄmos szociĂĄlis Ă©s strukturĂĄlis zavarĂĄrĂłl, melyet mindeddig kĂ©nyelmesen elhanyagoltak. A takfiri (gyĂ»jtĂ”nĂ©ven) terrorista csoportok megközelĂtĂ©se lehetĂ”vĂ© tette, hogy igazoljĂĄk, sĂ”t dicsĂ”ĂtsĂ©k a listĂĄjukat gyarapĂtĂł megvetendĂ” tetteket, melynek központi tĂĄrgya a rabszolgasĂĄg Ă©s halĂĄl.
GyĂ»löletĂŒk Ă©s dĂŒhĂŒk viszont az eredeti vallott cĂ©lokon jĂłval tĂșlnĂ”tte magĂĄt, Ă©s mĂĄr nem kĂmĂ©lik mĂĄs takfiri csoportok tagjait sem. Sok esetben a lefejezĂ©s Al-Nusrah követĂ”i közt a Daesh ĂĄltal SzĂriĂĄban -Ă©s fordĂtva- mutatja ezt a tendenciĂĄt. Az egyik ilyen eset 2014 mĂĄrciusĂĄban törtĂ©nt, amikor ördögi belharc alakult ki a terrorista csoportok között Ăszak-SzĂriĂĄban, amely sorĂĄn több mint ezren meghaltak közĂŒlĂŒk.
Szisztematikusan megsemmisĂtik Ă©s megszentsĂ©gtelenĂtik a szent mecseteket, szentĂ©lyeket, templomokat, Ă”si sĂrok Ă©s Ă”si templomok, valamint a gazdag kulturĂĄlis öröksĂ©get kĂ©pviselĂ” Ă”si rĂ©gĂ©szeti kincseket, amely bemutatja az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gek hosszĂș tĂĄvĂș pusztĂtĂł cĂ©ljait rĂ©giĂł-szerte. Az Yazidi emberek ellen elkövetett atrocitĂĄsok tĂŒkrözi szĂĄndĂ©kaikat Ă©s viselkedĂ©sĂŒket a kisebbsĂ©gekkel szemben. A közössĂ©gi mĂ©diĂĄban 2014. Ă©v jĂșniusĂĄban közzĂ©tett Ă©s ĂĄltaluk dicsĂ”Ătett videĂł, mely 1700 iraki lĂ©gierĂ”nĂ©l dolgozĂł kadĂ©t szörnyĂ» lemĂ©szĂĄrlĂĄsĂĄt mutatja Tikritben, elĂ”revetĂti az irakiak sorsĂĄt, ha nem sikerĂŒl legyĂ”zniĂŒk az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©geseket. Ezekre a cselekmĂ©nyekre a legkevesebb, ha Ășgy tekintĂŒnk, mint a törtĂ©nelmi tĂĄrsadalmi szerkezet Ă©s a rĂ©giĂł gazdag, vĂĄltozatos, Ă©s bĂŒszke öröksĂ©ge ellen irĂĄnyulĂł tĂĄmadĂĄsra.
Honnan ered az erÔszakos szélsÔségesség gyökere?
Az olyan emberi Ă©rtĂ©kek, mint az egyĂŒttĂ©rzĂ©s, az empĂĄtia, a tĂŒrelem, a tolerancia Ă©s megbocsĂĄtĂĄs mindig is alapvetĂ” ĂŒzenete volt minden vallĂĄsi hagyomĂĄnynak, kĂŒlönösen az iszlĂĄmnak, amit tĂĄmogatott Ă©s vĂ©grehajtott a törtĂ©nelem folyamĂĄn. Eközben az elmĂșlt kĂ©t Ă©vszĂĄzadban egy kĂ©tes hĂĄttĂ©rrel rendelkezĂ” demagĂłg eszmĂ©ket kĂ©pviselĂ” kis csoport az iszlĂĄm leple alatt torz kĂ©pet igyekszik festeni a vallĂĄsrĂłl, az Ă” szemszögĂŒkbĂ”l „megtisztĂtva azt”, mely sorĂĄn kifordĂtottĂĄk az iszlĂĄm ĂŒzenetĂ©t, Ă©s elferdĂtettĂ©k a vallĂĄsi tanĂtĂĄsokat oly mĂłdon, hogy a szĂ»k politikai Ă©rdekek Ă©s annak napirend szintĂ» vĂ©grehajtĂĄsĂĄnak feleljen meg. MegprĂłbĂĄltĂĄk a jĂłsĂĄgot Ă©s irgalmĂĄt eltĂĄvolĂtani a vallĂĄsbĂłl, Ă©s követĂ”ik ebben a folyamatban, egyre intolerĂĄnsabbakkĂĄ vĂĄltak azokkal szemben, akik nem osztjĂĄk ezt az Ă©rtelmezĂ©st, "nem igaz hĂvĂ”knek" nyilvĂĄnĂtva ki Ă”ket.
Ezen megtĂ©vesztĂ©s alapjĂĄn, azt tĂ»ztĂ©k ki cĂ©lul, hogy teljesen elutasĂtsĂĄk az összes többi rivĂĄlis vallĂĄsi narratĂvĂĄt Ă©s kiközösĂtik azokat, akik mĂĄsban hisznek, mit az Ă” hitĂŒk, akik nem onnan jöttek, ahonnan Ă”k, Ă©s akik a lakossĂĄg nem azon csoportjĂĄhoz tartoznak, amihez Ă”k. Azt ĂĄllĂtjĂĄk, hogy Ă”k –kizĂĄrĂłlagosan - mĂĄr eljutottak arra a szintre, ahol pontosan megĂ©rtik az iszlĂĄmot Ă©s annak teljes igazsĂĄgĂĄt. Ez a központi mondanivalĂłja a takfirizmusnak Ă©s Ă”si ĂĄgĂĄnak, amely vĂ©lemĂ©nyem szerint a központi eleme annak a problĂ©mĂĄnak, amivel most szemben ĂĄllunk az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©geket illetĂ”en.
AmĂg ez a nĂ©zet csak a hĂvĂ”k közössĂ©gĂ©re, Ă©s a tĂĄmogatĂł hĂvek szabad vĂ©lemĂ©nynyilvĂĄnĂtĂĄsi jogĂĄra korlĂĄtozĂłdott, addig nem jelentett veszĂ©lyt. A problĂ©ma akkor merĂŒlt fel, amikor a gazdagsĂĄg Ă©s a hatalom kĂ©pviselĂ” elköteleztĂ©k magukat ezen a gondolkodĂĄsmĂłd kiterjesztĂ©se mellett szerte a vilĂĄgon egy nagyobb muzulmĂĄn közössĂ©gben egyesĂtve globĂĄlisan, mindezt nem a vallĂĄsi puritanizmus elĂ©rĂ©séért az embereken Ă©s közössĂ©geken keresztĂŒl, hanem rövidlĂĄtĂł politikai Ă©s stratĂ©giai cĂ©lokbĂłl. Az egyĂ©neket vagy csoportokat, akik hajlamosak a radikĂĄlis ideolĂłgiĂĄkra, elcsĂĄbĂtottĂĄk ezek az eszmĂ©k, Ă©s magukĂ©vĂĄ tettĂ©k ezeket a szĂ©lsĂ”sĂ©ges nĂ©zeteket. A szĂ©lsĂ”sĂ©ges eszmĂ©k kialakulĂĄsakor a többsĂ©g Ășgy gondolta, hogy mindig elkerĂŒlhetik az erĂ”szak alkalmazĂĄsĂĄt a sajĂĄt ideolĂłgiĂĄjukon belĂŒl a szabĂĄlyok vĂ©grehajtĂĄsakor, de idĂ”nkĂ©nt nem Ăgy törtĂ©nt, mert a sajĂĄtjaik ellen fordultak a mentorok. Pontosan ez az, amikor az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g megszĂŒletett, Ă©s ahol a gyökerei erednek.
A kĂŒlsĂ” beavatkozĂĄs, a radikalizĂĄlĂłdĂĄs Ă©s a rĂ©giĂł destabilizĂĄlĂĄsĂĄnak ördögi köre
Miközben szĂŒksĂ©ges kiemelnĂŒnk a Daesh Ă©s tĂĄrsszervezeteinek gyökereit, törtĂ©nelmi fejlĂ”dĂ©sĂ©t, valamint az iszlĂĄm kifordĂtott Ă©rtelmezĂ©sĂ©t, azt is lĂĄtnunk kell, hogy milyen erĂ”s hatĂĄssal voltak a jelenlegi erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©ges csoportok kialakulĂĄsĂĄra Ă©s növekedĂ©sĂ©re a közelmĂșlt vĂ©res esemĂ©nyei Irakban. A politikai Ă©s katonai beavatkozĂĄsok az iszlĂĄm vilĂĄgban, kĂŒlönösen az 2000-es Ă©vekben, sĂșlyosbĂtottĂĄk a helyzetet, lĂ©trehozva egy hatalmas termĂ©keny tĂĄptalajt a szĂ©lsĂ”sĂ©ges demagĂłg eszmĂ©ket hirdetĂ”knek Ă©s segĂtett a legradikĂĄlisabbaknak közĂŒlĂŒk, hogy kinĂ”jenek a kevĂ©sbĂ© radikĂĄlisok közĂŒl Ă©s nagyobb erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©ges szervezeteket hozzanak lĂ©tre.
A Daesh nem Ășj jelensĂ©g. EgyetĂ©rtĂ©s van abban, hogy az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gesek elĂ”renyomulĂĄsa a 2003-ban lĂ©trehozott iraki a kĂĄosznak köszönhetĂ”. A Daesh, egy olyan csoport, amelyet az összeomlĂĄs Ă©s a kĂĄosz tĂĄplĂĄl, az iraki invĂĄziĂł sorĂĄn kialakult instabilitĂĄsbĂłl nĂ”tt ki Ă©s erĂ”södött meg azt követĂ”en az Ă©vek sorĂĄn. A szĂriai vĂĄlsĂĄg kialakulĂĄsĂĄval Ă©s a szĂ©lsĂ”sĂ©ges erĂ”k nĂ©hĂĄny tehetĂ”s magĂĄnszemĂ©ly ĂĄltal törtĂ©nĂ” tĂĄmogatĂĄsĂĄval, a rĂ©giĂł negyedein Ă©s ĂĄllamain belĂŒl Ă©s kĂvĂŒl Ășj terroristatoborzĂł Ă©s -kikĂ©pzĂ” helyeket alapĂtottak, Ă©s ĂĄtfordulva a szörnyetegek most a sajĂĄt lĂ©trehozĂłikat Ă©s jĂłtevĂ”iket is fenyegetik. Az "arab tavaszt" követen a jogfosztott fiatalokhoz szĂłlĂł nemzetközi szintĂ» felhĂvĂĄsaik, egyarĂĄnt az arab vilĂĄgban Ă©s nyugaton, lehetĂ”vĂ© tettĂ©k a fegyveres ĂĄllomĂĄnyuk rohamos növekedĂ©sĂ©t.
A közel-keleti tĂĄrsadalmaknĂĄl vĂ©grehajtott katonai beavatkozĂĄs pĂĄrosulva a rosszul megtervezett Ă©s rosszul kivitelezett tĂĄrsadalmi ĂĄtĂ©pĂtĂ©sre tett kĂsĂ©rletekkel, tĂŒkrözik az EgyesĂŒlt Ăllamok Ă©s nĂ©hĂĄny mĂĄs nyugati hatalom tĂ©ves politikĂĄjĂĄnak mĂ©lysĂ©geit a rĂ©giĂłban. Az eredetileg az EgyesĂŒlt Ăllamok neokonzervatĂv köreihez köthetĂ” Ășgynevezett "Nagy Közel-Keleti KezdemĂ©nyezĂ©s" cĂ©lja, hogy a Közel-Kelet rĂ©giĂłjĂĄnak orszĂĄgaiban politikai Ă©s tĂĄrsadalmi ĂĄtrendezĂ©st hajtsanak vĂ©gre a demokrĂĄcia exportĂĄlĂĄsĂĄval, amely elmĂ©leti keretet teremtett a katonai beavatkozĂĄsra. A kezdemĂ©nyezĂ©s regionĂĄlis ellenĂĄllĂĄst indĂtott, Ă©s csak mĂ©g nagyobb instabilitĂĄst generĂĄlt. A rendszer hĂvei elĂ”tt teljesen ismeretlen volt Ă©s kĂ©sĂ”bb sem ismertĂ©k fel, hogy a demokrĂĄciĂĄt nem lehet katonai eszközökkel rĂĄszabadĂtani a nĂ©pre, Ă©s egy megszĂĄllĂł hadsereg felĂŒgyeletĂ©nek idĂ”tartama alatt fejleszteni. Ezen elkĂ©pzelt helytelen politika sorĂĄn okozott kĂĄrok olyan sĂșlyosak, hogy a következĂ” Ă©vekben a kĂĄrok enyhĂtĂ©sĂ©re irĂĄnyulĂł jelentĂ”s erĂ”feszĂtĂ©sek ĂĄrĂĄn is csak szerĂ©ny eredmĂ©nyeket sikerĂŒlt elĂ©rni.
Ez a politika feledĂ©sbe akarta taszĂtani a rĂ©giĂł belsĂ” dinamikĂĄjĂĄt, Ărott Ă©s Ăratlan szabĂĄlyait, Ă©s ennek következtĂ©ben erĂ©lytelen Ă©s ĂŒgyetlen kĂsĂ©rlettĂ© vĂĄlt, hiszen egy olyan idegen modellt akartak a kĂŒlönbözĂ” tĂĄrsadalmaknĂĄl bevezetni, ami teljesen kĂŒlönbözik a hagyomĂĄnyaiktĂłl, a kultĂșrĂĄjuktĂłl Ă©s az Ă©letmĂłdjuktĂłl. A rĂ©giĂł több tĂĄrsadalmĂĄban az ebbĂ”l adĂłdĂł elhĂșzĂłdĂł instabil ĂĄllapot felhatalmazta az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©ges erĂ”ket, hogy azok növekedjenek Ă©s lĂ©trehozott egy ördögi kört, amelyben a kĂŒlföldi megszĂĄllĂĄs Ă©s a szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g egymĂĄst erĂ”sĂtik, lehetĂ”vĂ© tĂ©ve, hogy az utĂłbbi tĂĄplĂĄlkozni tudjon a tĂĄrsadalmi Ă©s kulturĂĄlis repedĂ©sekbĂ”l. Ezt nem volt tĂșl nehĂ©z megjĂłsolni. A BiztonsĂĄgi TanĂĄcs nyilatkozata 2003. februĂĄr 17-Ă©n rĂĄmutatott:
A destabilizĂĄciĂł mĂ©rtĂ©ke a rĂ©giĂłban Ă©s a bizonytalansĂĄg mĂ©rtĂ©ke Irakban egy hĂĄborĂș esetĂ©n messze tĂșlmutat azon, mint amit ma el tudunk kĂ©pzelni, mivel az iraki ĂĄllam tĂĄrsadalma Ă©s az egĂ©sz rĂ©giĂł olyan sok ismeretlen Ă©s veszĂ©lyes tĂ©nyezĂ”vel bĂr, amivel egyik fĂ©l sem tudna szĂĄmolni teljes bizonyossĂĄggal. De egy eredmĂ©ny szinte biztos: a szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g szĂĄmĂĄra hatalmas haszonnal jĂĄrhat egy hibĂĄsan megtervezett kaland Irakban.
Ma senki sem tagadhatja, hogy a szĂ©lsĂ”sĂ©gesek Ă©s terroristĂĄk sokkal erĂ”sebbek Ă©s nagyobb, szerteĂĄgazĂłbb terĂŒleteken mĂ»ködnek a Közel-Keleten, amit a volt diktĂĄtorok azt el tudnĂĄk kĂ©pzelni, vagy kĂvĂĄnni 2001-ben.
Mi a Daesh és mi nem az?
A Daesh nem iszlĂĄm csoport: meglĂ©tĂ©nek Ă©s cĂ©lkitĂ»zĂ©seinek semmi köze a Szent KorĂĄnban lefektetett iszlĂĄmhoz, a prĂłfĂ©tĂĄhoz Ă©s az Ă” tanĂtvĂĄnyaihoz. A Daesh az iszlĂĄm vallĂĄst eszközkĂ©nt hasznĂĄlja a toborzĂĄshoz Ă©s forrĂĄsszerzĂ©shez. Az iszlĂĄm vallĂĄs az egyĂŒttĂ©rzĂ©sen Ă©s a racionalitĂĄson alapul: ez a tolerancia Ă©s az irgalom vallĂĄsa. Minden gyakorlĂł muszlim egy verssorral kezdi a napot a Szent KorĂĄnbĂłl, "Az Isten nevĂ©ben KönyörĂŒletessĂ©g Ă©s IrgalmassĂĄg;", amelyet többször ismĂ©telnek a napi imĂĄk sorĂĄn, emlĂ©kezve a TeremtĂ” legfĂ”bb tulajdonsĂĄgaira, amelyekre törekedni kell az erkölcsös Ă©letĂ©rt Ă©s vĂ©gsĂ” megvĂĄltĂĄsĂ©rt. A Daesh brutĂĄlis bĂĄnĂĄsmĂłdja Ă©s bĂ»ncselekmĂ©nyei, melyeket a vallĂĄsi kisebbsĂ©gekkel szemben követnek el Irakban Ă©s SzĂriĂĄban ellentĂ©tesek a KorĂĄn tanĂtĂĄsĂĄval, mely szerint "A vallĂĄsban nincs kĂ©nyszer" (2: 256). A Szent KorĂĄn tovĂĄbbĂĄ többször megismĂ©tli, hogy "aki megöl egy lelket, olyan mint ha az egĂ©sz emberisĂ©get ölnĂ© meg; Ă©s aki Ă©letet ad egy lĂ©leknek, olyan mintha az egĂ©sz emberisĂ©gnek adna Ă©letĂ©t " (05:32). Ennek fĂ©nyĂ©ben, a muzulmĂĄnok tĂșlnyomĂł többsĂ©ge Ășgy fogja fel a Daesh Ă©s tĂĄrsszervezetei ĂĄltal elkövetett tetteket, hogy azok teljes egĂ©szĂ©ben iszlĂĄmellenesek Ă©s erkölcsileg visszataszĂtĂłak, tovĂĄbbĂĄ egyĂĄltalĂĄn nem felelnek meg az iszlĂĄm gondolkodĂĄsnak Ă©s gyakorlatnak, melyet a törtĂ©nelem is visszamenĂ”leg igazol muszlimok milliĂĄrdjainĂĄl.
Muszlimok Ă©s mĂĄs vallĂĄsok hĂvei Ă©ltek egymĂĄs mellett Ă©vszĂĄzadok Ăłta rĂ©giĂłnkban. Az egĂ©sz Közel-Keleten vallĂĄsi szentĂ©lyek Ă©s Ă©rtĂ©kes antik tĂĄrgyak, mĂ»emlĂ©kek tartoztak kĂŒlönbözĂ” iszlĂĄm vallĂĄshoz, vagy annak valamely ĂĄgĂĄhoz, illetve mĂĄs vallĂĄsokhoz, amelyek nagy rĂ©sze a korai iszlĂĄm Ă©s a pre-iszlĂĄm korszakbĂłl szĂĄrmazik, Ă©s bĂ©kĂ©s egyĂŒttĂ©lĂ©st szimbolizĂĄljĂĄk a kĂŒlönbözĂ” hitĂ» nĂ©pek között rĂ©giĂł-szerte. EzĂ©rt a közelmĂșltban ezen Ă©rtĂ©kes relikviĂĄk szĂ©lsĂ”sĂ©ges erĂ”k ĂĄltali elpusztĂtĂĄsa azt mutatja, hogy az idegenek a valĂłdi muszlimoktĂłl.
AzokrĂłl, akik az iszlĂĄm alapvetĂ” tanait megsĂ©rtik, ami az egyĂŒttĂ©rzĂ©s Ă©s az empĂĄtia, többször is megjegyezi a KorĂĄn Ă©s a prĂłfĂ©tai tradĂciĂł, hogy csak torzĂtjĂĄk az iszlĂĄmot Ă©s a sajĂĄt perverz narratĂv Ă©s öncĂ©lĂș cĂ©ljaikĂ©rt hasznĂĄljĂĄk fel. TeljessĂ©ggel hamis ĂĄllĂtĂĄs, ha azt mondjĂĄk, hogy az iszlĂĄm a hibĂĄs a szĂ©lsĂ”sĂ©gek volta miatt. TanulsĂĄgos megjegyezni, hogy azok közĂŒl, akik most az iszlĂĄmot hibĂĄztatjĂĄk a szĂ©lsĂ”sĂ©geses erĂ”k terjedĂ©se miatt, szĂĄmos hĂve Ă©s tĂĄmogatĂłja az iraki invĂĄziĂłnak az elĂ”zĂ” amerikai kormĂĄnyzatbĂłl. Ezzel igyekeznek mentesĂti a sajĂĄt szerepĂŒket a szörnyetegek megteremtĂ©sĂ©ben, hogy hibĂĄztatjĂĄk az iszlĂĄmot, miszerint az teremtette meg az elviselhetetlen helyzetet a rĂ©giĂłban Ă©s azon is tĂșl.
A Daesh egyszerĂ»en egy destruktĂv szekta. ĂltalĂĄban a szĂ©lsĂ”sĂ©ges szervezetek, amelyek valamifĂ©le hitet ĂgĂ©rnek, rombolĂł kultuszokkĂĄ vĂĄlhatnak a fejlĂ”dĂ©sĂŒk sorĂĄn. Ez alĂłl a Daesh sem kivĂ©tel. Ăgy indult, mint egy pusztĂtĂł kultuszĂș tekintĂ©lyelvĂ», totalitĂĄrius, uralkodĂł szervezet, amely sajĂĄt maga hatĂĄrozza meg a hatalmi struktĂșrĂĄjĂĄt. De kĂ©nyszerĂtĂ” agykontroll technikĂĄk alkalmazĂĄsĂĄhoz folyamodva befolyĂĄsoljĂĄk a harcosokat, hogy azok atrocitĂĄsokat kövessenek el Ă©s kĂŒlönbözĂ” mĂłdokon toborozzanak, beleĂ©rtve a közössĂ©gi mĂ©diĂĄn keresztĂŒl, Ă©s az ĂĄltaluk uralt terĂŒleteken többnyire a brutalitĂĄs Ă©s a megfĂ©lemlĂtĂ©s a jellemzĂ”.
A Daesh tĂ©rhĂłdĂtĂĄsĂĄt segĂtĂ” tĂ©nyezĂ”k
A Deash ĂĄltal ellenĂ”rzött terĂŒletek 2015. Ă©v mĂĄjusĂĄban - CC BY-SA 3.0
NĂ©hĂĄny vitĂĄs pont merĂŒl fel a Daesh sikerĂ©nek okai mögött SzĂriĂĄban Ă©s Irakban. A sikereiket gyakran tulajdonĂtjĂĄk olyan tĂ©nyezĂ”knek, mint a központi kormĂĄnyzati hatĂłsĂĄg erĂ”tlensĂ©ge vagy összeomlĂĄsa, bizonyos regionĂĄlis kormĂĄnyzatok kezdeti pĂ©nzĂŒgyi Ă©s katonai tĂĄmogatĂĄsa, amely tovĂĄbbra is Ă©rkezik tehetĂ”s tisztviselĂ”ktĂ”l Ă©s takfiri milliomosoktĂłl. A tĂ©rnyerĂ©seik okai kapcsĂĄn szĂł esik a laza hatĂĄrellenĂ”rzĂ©srĂ”l, amely lehetĂ”vĂ© teszi a hatĂĄrokon törtĂ©nĂ” szĂĄndĂ©kos ĂĄtlĂ©pĂ©sĂ©t az Ășjoncoknak, vagy az elĂ”re nem sejtett hozzĂĄfĂ©rĂ©st az ĂłriĂĄsi fegyverraktĂĄrakhoz SzĂriĂĄban Ă©s Irakban. UgyanĂgy felmerĂŒl az is, hogy az EgyesĂŒlt Ăllamok több Ă©ves iraki mĂ»ködĂ©se alatt a harcok sorĂĄn jelentĂ”s tapasztalatra tettek szert Ă©s harcedzettek lettek, illetve jelentĂ”s bevĂ©telĂŒk szĂĄrmazik a kĂ”olajbĂłl, olajbĂłl Ă©s az embercsempĂ©szetbĂ”l.
MĂg a fentiek mind fontos szerepet jĂĄtszottak a Daesh tĂ©rnyerĂ©sĂ©ben, van egy mĂĄsik fontos tĂ©nyezĂ”, amely lehetĂ”vĂ© teszi, hogy a Daesh nagy terĂŒleteken megragadja az irĂĄnyĂtĂĄst, ami szintĂ©n jĂłl mutatja ennek a csoportnak a termĂ©szetĂ©t: a legfĂ”bb szerepet az iraki Baath PĂĄrt korĂĄbbi tagjai Ă©s SzaddĂĄm Hussein hadseregĂ©nek tisztjei jĂĄtszottĂĄk a Daesh Ă©s tĂĄrsszervezeteinek parancsnoksĂĄgĂĄban Ă©s irĂĄnyĂtĂĄsĂĄban Irakban Ă©s SzĂriĂĄban. Ez az elsĂ”dleges oka a Daesh sikerĂ©nek a csatatĂ©ren, valamint az, hogy ĂĄtformĂĄlta az egyszerĂ» öngyilkos terrorista csoportokat egy terrorista felkelĂ” szervezettĂ©, amelynek cĂ©lja, hogy ĂĄtvegye terĂŒletek fölött az ellenĂ”rzĂ©st a szövetsĂ©geseivel Ă©s SzaddĂĄm Huszein lojalistĂĄinak hĂĄlĂłzatĂĄval.
Ez a szövetsĂ©g megfelelĂ”en tudta javĂtani a Daesh terroristĂĄinak technikĂĄjĂĄt a klasszikus katonai szervezĂ©ssel Ă©s szakismerettel. A Daesh katonai szakĂ©rtelemĂ©nek biztosĂtĂĄsĂĄn tĂșl, a Baath pĂĄrtistĂĄk csempĂ©szhĂĄlĂłzatokat hoztak lĂ©tre a 1990-es Ă©vekben a szankciĂłk megkerĂŒlĂ©sĂ©hez, amelyet szintĂ©n a terroristĂĄk rendelkezĂ©sĂ©re bocsĂĄtott. A Baath pĂĄrtistĂĄk abban a remĂ©nyben segĂtenek a Daesh-nek, hogy helyreĂĄllĂthatjĂĄk lĂ©nyegĂ©ben a korĂĄbbi politikai rendszert Irakban, ahol a sĂitĂĄkat, kurdokat Ă©s mĂĄs nĂ©pcsoportokat, sĂ”t a többsĂ©gben lĂ©vĂ” szunnitĂĄkat egy kis uralkodĂł elit rĂ©teg nyomja el. Ăgy nem meglepĂ”, hogy a Daesh tettei Saddam Baath-pĂĄrti rezsimjĂ©nek nyers kegyetlensĂ©gĂ©re emlĂ©keztetnek. Azonban a Daesh hatalmi egyensĂșlyĂĄbĂłl Ă©s a termĂ©szetĂ©bĂ”l adĂłdĂłan, a Baath pĂĄrtiakat csak meghatĂĄrozott ideig hasznĂĄljĂĄk, amĂg az Ă©rdekeibĂ”l eredĂ”en szĂŒksĂ©gĂŒk van rĂĄjuk, majd fĂ©lrelökik Ă”ket.
ĂtfogĂł stratĂ©gia kidolgozĂĄsĂĄra valĂł felhĂvĂĄs az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g elleni kĂŒzdelemhez
Van egy szĂ©les körĂ» nemzetközi konszenzus, miszerint a Daesh egy bĂ»nözĂ” szervezet, amelyet le kell gyĂ”zni, Ă©s mĂ»ködtetĂ”it bĂrĂłsĂĄg elĂ© kell ĂĄllĂtani. Ez a konszenzus azt jelenti, hogy az egĂ©sz nemzetközi közössĂ©g közös Ă©rdeke, hogy legyĂ”zze a Daesh terroristĂĄkat Ă©s a hasonlĂł csoportokat, beleĂ©rtve azokat is, akik a felekezeti erĂ”szak hĂvei. BĂĄr ez a szĂ©les körĂ» konszenzus jĂł eszköz is lehetne, de a cĂ©lzott Ă©s hatĂ©kony intĂ©zkedĂ©scsomagra törtĂ©nĂ” lefordĂtĂĄsa megfoghatatlannak bizonyul. A nemzetközi közössĂ©g tovĂĄbbra is szenved egy ĂĄtfogĂł, következetes Ă©s koherens stratĂ©gia hiĂĄnyĂĄtĂłl, amellyel szembe tudna szĂĄllni az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©ggel. Egy ilyen stratĂ©giĂĄnak a problĂ©ma teljes egĂ©szĂ©vel Ă©s az alĂĄbbi elemekkel kell foglalkoznia:
ElĂ”ször is egy komoly, globĂĄlis, szabĂĄlyozott, diszkriminĂĄciĂłmentes, befogadĂł, Ă©s nem a szelektĂv alkalmazĂĄs szĂŒksĂ©ges, amely tĂșlmutat a szövetsĂ©gi mintĂĄkon Ă©s kĂ©toldalĂș kapcsolatokon. Ebben minden szereplĂ”nek el kell kerĂŒlnie azt a kĂsĂ©rtĂ©st, hogy a politikai megfontolĂĄsokat Ă©s Ă©rdekeket az eredeti cĂ©l felĂ© helyezzen. BiztosĂtania kell tehĂĄt egy paradigmavĂĄltĂĄst, amelyben valamennyi szereplĂ” felhagy az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g elleni kĂŒzdelem sorĂĄn azzal, hogy azt eszközkĂ©nt hasznĂĄlja a szövetsĂ©gi Ă©s politikai cĂ©lok elĂ©rĂ©sĂ©hez, tovĂĄbbĂĄ felhagy a szelektivitĂĄssal Ă©s a kettĂ”s mĂ©rcĂ©vel. Az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gek nem vĂĄlhatnak egy Ășj cĂmkĂ©vĂ©, amellyel tĂĄmadni Ă©s dĂ©monizĂĄlni lehet ellenfeleiket, Ă©s mĂĄsokat. Az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g tĂșl veszĂ©lyes, Ă©s tĂșl nagy sĂșllyal bĂr ahhoz, hogy csak valamely meghatĂĄrozott ĂĄllamra vagy rĂ©giĂłra korlĂĄtozĂłdjon. Egy komoly globĂĄlis kampĂĄnyt kell indĂtani a Daesh Ă©s a hasonlĂł takfiri szĂ©lsĂ”sĂ©gesek ellen, amihez paradigmavĂĄltĂĄs Ă©s a nĂ©zĂ”pontok ĂĄtvĂĄltĂĄsa szĂŒksĂ©ges.
MĂĄsodszor, a nemzetközi jog normĂĄival Ă©s elveivel, az ENSZ AlapokmĂĄnyĂĄnak rendelkezĂ©seivel – kĂŒlönösen a mĂĄs ĂĄllamokkal szembeni fenyegetĂ©s Ă©s erĂ”szak alkalmazĂĄsĂĄnak kizĂĄrĂĄsĂĄval - teljes összhangban kell megalapozni az egyĂŒttmĂ»ködĂ©st. Nem tudunk kiirtani egy fenyegetĂ©st, ha tovĂĄbb erĂ”sĂtik kĂŒlönbözĂ” pĂ©nzĂŒgyi forrĂĄsokkal Ă©s bĂ”vĂtik a toborzĂĄsi lehetĂ”sĂ©gek körĂ©t.
Harmadszor, le kell szögezni, hogy bĂĄrmilyen erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g ellen indĂtott hĂĄborĂș csak Ășgy lehet sikeres, ha mindenekelĂ”tt a kulturĂĄlis Ă©s ideolĂłgiai fronton is kĂŒzdĂŒnk ellenĂŒk. MegfelelĂ” stratĂ©giĂĄval mozgĂłsĂtania kell a vallĂĄsi Ă©s közössĂ©gi vezetĂ”ket, a mĂ©diĂĄt, az egyetemeket, a közössĂ©gi mĂ©diĂĄt Ă©s a hasonlĂł felĂŒleteket a kifordĂtott ideolĂłgiĂĄk elutasĂtĂĄsĂĄhoz, valamint a vallĂĄsok erĂ”szak-orientĂĄlt Ă©rtelmezĂ©sĂ©nek, a gyĂ»lölködĂ” Ă©s erĂ”szakos filozĂłfia elĂtĂ©lĂ©sĂ©hez, amelyek lĂ©nyegĂ©ben ellentĂ©tesek minden vallĂĄs alapvetĂ” tanĂtĂĄsĂĄval. A vallĂĄsi vezetĂ”knek a vilĂĄg minden tĂĄjĂĄn Ă©lharcoskĂ©nt kĂ©ne erĂ”feszĂtĂ©seket tenniĂŒk, egyĂ©rtelmĂ»en elutasĂtva az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g hamis tanĂtĂĄsait Ă©s a szektarianizmust, valamint az etnikai Ă©s vallĂĄsi kisebbsĂ©gek elleni tĂĄmadĂĄsokat. Ebben az összefĂŒggĂ©sben a közelmĂșltban ajatollah Khamenei ĂŒzent az eurĂłpai Ă©s Ă©szak-amerikai ifjĂșsĂĄgnak, hogy törekedjenek arra, hogy felvilĂĄgosult kulturĂĄlis Ă©s ideolĂłgiai diskurzusokat kezdemĂ©nyezzenek.
Negyedszer, foglalkozni kell a jĂĄrulĂ©kos tĂ©nyezĂ”kkel, amelyek segĂtenek teret engedni Ă©s fenntartani a szĂ©lsĂ”sĂ©ges erĂ”k mĂ»ködĂ©sĂ©t, beleĂ©rtve a diktatĂșrĂĄt, a szegĂ©nysĂ©get, a korrupciĂłt Ă©s a diszkriminĂĄciĂłt. Foglalkozni kell a fiatalok gazdasĂĄgi, politikai Ă©s kulturĂĄlis jogfosztottsĂĄgĂĄval Nyugaton, valamint a diszkriminatĂv intĂ©zkedĂ©sekkel, amelyekkel marginalizĂĄljĂĄk a kĂŒlföldi szĂĄrmazĂĄsĂș embereket. Palesztina folyamatos megszĂĄllĂĄsa Ă©s a palesztin nĂ©p tragikus sorsa egy mĂĄsik hatĂ©kony toborzĂĄsi eszköze a szĂ©lsĂ”sĂ©ges csoportoknak, mint Daesh, ezĂ©rt mindezek figyelmet Ă©s fellĂ©pĂ©st kĂvĂĄnnak.
Ătödször, az iszlamofĂłbia elleni intĂ©zkedĂ©seket is meg kell fogalmazni, mivel az iszlĂĄmellenessĂ©g esetĂ©ben összekeverik az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©geseket Ă©s igaz muszlimokat, Ăgy a Daesh Ă©s hasonlĂł takfiri csoportok kezĂ©re jĂĄtszva, Ă©s közvetlenĂŒl hitelt nyĂșjtva Ă©s megerĂ”sĂtve a szĂ©lsĂ”sĂ©ges ĂŒzeneteket. MĂg helyesen elĂtĂ©ljĂŒk a rasszizmust Ă©s az antiszemitizmust, de el kell ugyanakkor ĂtĂ©ljĂŒk az iszlamofĂłbiĂĄt Ă©s az iszlĂĄm kriminalizĂĄlĂĄsĂĄt is, valamint a muszlim Ă©rtĂ©kek, hitek Ă©s szentsĂ©gek figyelmen kĂvĂŒl hagyĂĄsĂĄt. Az iszlamofĂłbiĂĄra Ășgy kell tekintetni, mint a szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g egy fajtĂĄjĂĄra, amelynek Ăgy vagy Ășgy törtĂ©nĂ” buzdĂtĂĄsa erĂ”szakhoz vezet. Ăgy a következetessĂ©g Ă©rdekĂ©ben az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gek minden formĂĄjĂĄt el kell ĂtĂ©lni, Ă©s el kell utasĂtani.
Hatodszor, mozgĂłsĂtani kell a regionĂĄlis ĂĄllamokat Ă©s nemzetközi szereplĂ”ket, hogy megakadĂĄlyozzĂĄk a szĂ©lsĂ”sĂ©ges erĂ”k forrĂĄsokhoz valĂł hozzĂĄfĂ©rĂ©sĂ©t, mint az Ășjoncok Ă©s egyĂ©b forrĂĄsok, amelyekkel fenntartjĂĄk a rettegĂ©st a rĂ©giĂłban Ă©s azon tĂșl. Ez hatĂĄrozott intĂ©zkedĂ©seket foglal magĂĄban annak Ă©rdekĂ©ben, hogy vĂ©get vessenek a szĂ©lsĂ”sĂ©gesek erkölcsi, anyagi, logisztikai Ă©s pĂ©nzĂŒgyi tĂĄmogatĂĄsĂĄnak, ami magĂĄn- vagy ĂĄllami szervezetektĂ”l vagy magĂĄnszemĂ©lyektĂ”l Ă©rkezik a rĂ©giĂł terĂŒletĂ©rĂ”l, vagy a rĂ©giĂł terĂŒletĂ©n tĂșlrĂłl. Nem szabad engedni a szĂ©lsĂ”sĂ©gesek szabad mozgĂĄsĂĄt, amelyet pĂ©ldĂĄul a hatĂ©kony Ă©s összehangolt hatĂĄrellenĂ”rzĂ©s akadĂĄlyozhat meg, de kritikus lenne a sikere ennek a kampĂĄnynak, mivel zavarjĂĄk a pĂ©nzĂŒgyi Ă©s logisztikai tĂĄmogatĂł hĂĄlĂłzatot, Ă©s megosztjĂĄk a relevĂĄns informĂĄciĂłkat Ă©s a hĂrszerzĂ©st. Ăsztönözni kell ezĂ©rt a nemzetközi közössĂ©get, beleĂ©rtve a Nyugatot -ha tĂ©nyleg Ă©rdekĂ©ben ĂĄll a szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g felszĂĄmolĂĄsa Ă©s a Daesh legyĂ”zĂ©se -, hogy kĂŒlsĂ” katonai Ă©s politikai tĂĄmogatĂĄst kell nyĂșjtani a rĂ©giĂłban lĂ©vĂ” összes szereplĂ”nek, akik valĂłban a Daesh Ă©s mĂĄs erĂ”szakos Ă©s szĂ©lsĂ”sĂ©ges csoportok Ă©s ĂĄramlatok ellen harcolnak.
Hetedszer, biztosĂtani kell az erĂ”szakos extrĂ©mizmus ellen közvetlenĂŒl fellĂ©pĂ” orszĂĄgok szĂ©leskörĂ» tĂĄmogatĂĄst. SegĂteni kell az erĂ”feszĂtĂ©seiket, erĂ”sĂtve a nemzeti egysĂ©get Ă©s terĂŒleti integritĂĄst. Ez a megközelĂtĂ©s megköveteli a felforgatĂł erĂ”k elriasztĂĄsĂĄt, Ă©s a be nem avatkozĂĄsukat az etnikai Ă©s vallĂĄsi mozaikokbĂłl ĂĄllĂł nemzetekbe. BĂĄrmilyen megközelĂtĂ©s, amely alĂĄĂĄssa a fenti cĂ©lon dolgozĂł kormĂĄnyokat, vagy kĂŒlönbsĂ©get tesz a lakossĂĄg vĂ©delmĂ©t illetĂ”en, a veresĂ©g biztos receptjĂ©nek szĂĄmĂt.
Nyolcadszor, egy Ășj szemszögbĂ”l kell biztosĂtani a Daesh Ă©s tĂĄrsszervezetei ellen vĂvott tovĂĄbbi harcot, Ă©s megelĂ”zni, hogy egyes nemzetek, kĂŒlönösen a Közel-Keleten, alĂĄĂĄssĂĄk az szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g elleni front bĂĄrmely formĂĄjĂĄt. A Jemen elleni hadjĂĄrat pont egy ilyen eset, amely felbĂĄtorĂtotta a takfiri terroristĂĄkat, Ă©s teret engedett az Al-kaidĂĄnak az Arab-fĂ©lszigeten. EgysĂ©gre van szĂŒksĂ©gĂŒnk a Daesh ellen, ahelyett, hogy tovĂĄbbi vĂĄrosokat vagy repĂŒlĂ”tereket bombĂĄznĂĄnk. Az orszĂĄgok Ă©s csoportok közti egyetĂ©rtĂ©s a Daesh Ă©s tagjai ellen jobb környezetet biztosĂtana a szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g ellen vĂvott hatĂ©konyabb harchoz. Az, hogy megprĂłbĂĄljĂĄk alĂĄĂĄsni azokat, akik mĂĄr bizonyĂtottĂĄk elhivatottsĂĄgukat Ă©s elhatĂĄrozĂĄsukat a Daesh elleni harcban, eközben azokat karoljĂĄk fel, akik nem is igazĂĄn akarnak tenni ezen egyĂŒttmĂ»ködĂ©s terĂ©n, nemhogy nem segĂti gyökerestĂ”l kiirtani a szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©get, de leszorĂtja az erĂ”feszĂtĂ©seket is.
Az irĂĄniak, kĂŒlönösen a fiatalok kortĂłl Ă©s nemtĂ”l fĂŒggetlenĂŒl, következetesen elutasĂtottĂĄk az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g minden formĂĄjĂĄt, Ă©s harcoltak a tĂĄlibok, az Al-Kaida, az afganisztĂĄni AQAP, a Daesh, Ă©s mĂĄs hasonlĂł erĂ”k ellen Jemenben, Irakban Ă©s SzĂriĂĄban. IrĂĄn bĂŒszke a szĂ©lsĂ”sĂ©gesek megerĂ”södĂ©se elleni közremĂ»ködĂ©sĂ©re AfganisztĂĄnban az 1990-es Ă©vekben, amikor tĂĄmogatĂĄst biztosĂtott az ellenĂĄllĂł erĂ”knek a tĂĄlibokkal szemben vĂvott harc sorĂĄn. IrĂĄn kategorikusan elhatĂĄrozta, hogy segĂti az iraki kormĂĄnyt, Ă©s koordinĂĄlja mindazokat, akiket a Daesh fenyeget. Amikor az elsĂ” tĂĄmadĂĄsait megkezdte ez a csoport 2014. jĂșniusban Ă©s jĂșliusban, mindenki mĂĄs meghökkent Ă©s megdöbbent, vagy lehetsĂ©ges taktikai elĂ”nyökrĂ”l hallucinĂĄltak, mi eközben kezeltĂŒk a kihĂvĂĄst, segĂtettĂŒk megmenteni Bagdadot, Erbilt Ă©s Amerlit a Daesh-tĂ”l a tanĂĄcsadĂłinkkal Ă©s katonai ellĂĄtmĂĄnyunkkal, mielĂ”tt bĂĄrmilyen mĂĄs segĂtsĂ©g Ă©rkezett volna a helyszĂnre. A közremĂ»ködĂ©s a tanĂĄcsadĂĄsban Ă©s kikĂ©pzĂ©sben eredmĂ©nyesnek bizonyult a Daesh kiszorĂtĂĄsĂĄban nĂ©hĂĄny nyugat-iraki stratĂ©giai tĂ©rsĂ©gbĂ”l.
UgyanĂgy kezeltĂŒk a kihĂvĂĄst a kulturĂĄlis Ă©s ideolĂłgiai fronton. Amikor egyesek szorgalmaztĂĄk a pusztĂtĂł hĂĄborĂșt Ă©s a tĂĄrsadalmi ĂĄtalakĂtĂĄst rĂ©giĂłnkban, IrĂĄn javasolta a "GlobĂĄlis Napirendet a CivilizĂĄciĂłk Közti PĂĄrbeszĂ©dre", amelyet az ENSZ közgyĂ»lĂ©se 2001-ben elfogadott. Ăjabban, Ă©s sokĂĄig a szĂ©lsĂ”sĂ©gesek csatatereken kivĂvott sikerei riasztottĂĄk az egĂ©sz vilĂĄgot, aminek következtĂ©ben Rouhani elnök beterjesztett egy ĂĄtfogĂł menetrendet "A VilĂĄg az ErĂ”szakos SzĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g ellen" cĂmen, amit az ENSZ KözgyĂ»lĂ©se 2013-ban el is fogadott. Ez a program kijelölte az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gessĂ©g elleni harc ĂștjĂĄt, Ă©s ha alaposan teljesĂtik Ă©s megvalĂłsĂtjĂĄk, kĂ©pes lenne segĂteni a nemzeteknek szerte a vilĂĄgon, hogy hatĂ©konyan foglalkozzanak ezzel a komoly kihĂvĂĄssal, amely mindannyiunk szĂĄmĂĄra megmutatta az arcĂĄt.
IrĂĄn az eddig szerzett tapasztalatok alapjĂĄn Ă©s az erĂ”szakos szĂ©lsĂ”sĂ©gesek legyĂ”zĂ©sĂ©ben elĂ©rt sikeres erĂ”feszĂtĂ©seknek köszönhetĂ”en kĂ©szen ĂĄll a minden valĂłdi Ă©s ĂĄtfogĂł erĂ”feszĂtĂ©sre kĂ©toldalĂș, regionĂĄlis Ă©s globĂĄlis szinteken.
Az egyĂŒttmĂ»ködĂ©s minden szintjĂ©n arra van szĂŒksĂ©g, hogy veresĂ©get mĂ©rjĂŒnk a Daesh-re, az Al-KaidĂĄra, a Jabhat al-Nusra-ra Ă©s minden szövetsĂ©gesĂŒkre, mivel ezek globĂĄlis veszĂ©lyt jelentenek, Ă©s fenyegetik nem csak a helyi közössĂ©geket, hanem azokat is, akik a vĂĄlsĂĄg központjĂĄtĂłl messze Ă©lnek. RemĂ©ljĂŒk, a helyi Ă©s globĂĄlis Ă©rdekeltek inkĂĄbb elĂ”bb, mint utĂłbb felismerik annak szĂŒksĂ©gessĂ©gĂ©t, hogy rĂ©szt vegyenek ebben a közös vĂĄllalkozĂĄsban.
Link

Hozzászólások
#1 |
baktria
- 2015. június 25. 15:32:32
#2 |
postaimre
- 2015. június 25. 16:13:25
#3 |
baktria
- 2015. június 25. 16:29:56
#4 |
postaimre
- 2015. június 25. 16:49:43
#5 |
baktria
- 2015. június 25. 17:01:33
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.