Navigáció
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
Üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
Atombombát robbantott az IMF
Na, már az imf-es rohadt zsidó bandának is van atomgombája? Majd bexartam, már figyeltem a vegyifelhõ-sugárzást...de csak kacsa volt és hápogott. Beismerte a valutaalap, hogy Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért a hitelek átütemezésére, sõt ezek elengedésére is szükség lehet. A szakértõ szerint ezzel elismerték azt, hogy a Szirizának mindvégig igaza volt.
Görögország adĂłssághelyzete fenntarthatatlan, ezĂ©rt – a hitelezõk által megkövetelt reformok vĂ©grehajtása mellett – 2018 vĂ©gĂ©ig további 50 milliárd eurĂłs kĂĽlsõ finanszĂrozásra Ă©s fennállĂł hiteleinek átĂĽtemezĂ©sĂ©re, rosszabb esetben Ăşjabb jelentõs adĂłsságelengedĂ©sre lesz szĂĽksĂ©ge pĂ©nzĂĽgyi helyzetĂ©nek stabilizálásához – közölte csĂĽtörtökön a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Merész miniszterelnök
A görög államadĂłsság 30 százalĂ©kos leĂrását Ă©s hĂşszĂ©ves tĂĽrelmi idõszakot javasolt pĂ©nteken Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök, hogy ezáltal fenntarthatĂłvá tegyĂ©k az ország adĂłsságállományát. A nemzethez intĂ©zett televĂziĂłs beszĂ©dĂ©ben Ciprasz ĂĽdvözölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csĂĽtörtökön közzĂ©tett jelentĂ©sĂ©t, amely vĂ©lemĂ©nye szerint igazolja a kormány azon döntĂ©sĂ©t, hogy elutasĂtotta a hitelezõknek az adĂłsságszolgálat könnyĂtĂ©sĂ©t nem tartalmazĂł javaslatcsomagját.
A kormányfõ ismĂ©t arra kĂ©rte honfitársait, hogy szavazzanak nemmel a vasárnapi referendumon, mondjanak nemet „a zsarolásra Ă©s az ultimátumokra”. Ăšjfent hangsĂşlyozta, hogy vasárnap nem az ország euróövezeti tagságárĂłl kell vĂ©lemĂ©nyt nyilvánĂtaniuk a szavazĂłknak, hanem a nemzetközi hitelezõkkel kötendõ megállapodásrĂłl.
A jelentĂ©s szerint a görög növekedĂ©s a kĂĽlsõ hitelezõk által megkövetelt reformok megtorpanása miatt lassul. A nemzetközi szervezetnĂ©l Ăşgy látják, hogy a jelenlegi tendenciák alapján Görögországnak idĂ©n oktĂłber Ă©s 2018 decembere között összesen 50 milliárd eurĂłs kĂĽlsõ finanszĂrozásra lesz szĂĽksĂ©ge, amibõl 36 milliárdot eurĂłpai uniĂłs partnereinek kellene elõteremteniĂĽk.
Az IMF Ă©rtĂ©kelĂ©se szerint ahhoz, hogy a görög adĂłsság fenntarthatĂłvá váljon, a hitelezõknek a jelenlegi 20-rĂłl 40 Ă©vre kellene növelniĂĽk a kölcsönök lejáratát, Ă©s 20 Ă©ves tĂĽrelmi idõ bevezetĂ©sĂ©t is fontolĂłra kell venniĂĽk a visszafizetĂ©sre vonatkozĂłan. Ha a görög növekedĂ©si kilátások nem javulnak, Ă©s a reformok sem kapnak erõre, akkor egy Ăşjabb adĂłsságelengedĂ©s is szĂĽksĂ©gessĂ© válhat, amelynek mĂ©rtĂ©ke elĂ©rheti a teljes adĂłsságállomány 30 százalĂ©kát – figyelmeztetett a valutaalap.
Atombombával ér fel a bejelentés
A valutaalap bejelentĂ©se egy valĂłságos atombomba a görög tárgyalásokra, mert ezzel gyakorlatilag beismertĂ©k, hogy a Szirizának mindvĂ©gig igaza volt – kommentálta lapunknak a csĂĽtörtöki fordulatot Pogátsa Zoltán közgazdász.
A szakĂ©rtõ szerint az IMF-jelentĂ©s kiadása egyedĂĽl annak köszönhetõ, hogy a The Guardian pár napja kiszivárogtatta a valutaalap belsõ anyagait, Ăgy a nemzetközi szervezetnek nem volt más választása, mint elõállni valĂłdi álláspontjával. Pogátsa Zoltán Ăşgy látja, hogy a valutaalap elõrejelzĂ©se nagyon pesszimista, mert gyakorlatilag azt mondja ki, hogy ha a görögök elfogadták volna az intĂ©zmĂ©nyek legkedvezõbb ajánlatát, akkor sem lenne fenntarthatĂł az adĂłsságpálya.
Precedensteremtés folyik
KĂ©rdĂ©sĂĽnkre, hogy ha a valutaalap szerint szĂĽksĂ©g van a hitelek átĂĽtemezĂ©sĂ©re, sõt adĂłsságelengedĂ©sre is, akkor ezt miĂ©rt nem ajánlották fel a görögöknek, a közgazdász hangsĂşlyozta: mindezt nem lehet máskĂ©nt Ă©rtelmezni, mint hogy az IMF–EU duĂł precedenst akar teremteni. Az volt a cĂ©ljuk, hogy elkaszálják a Szirizát mint megszorĂtásmentes politikai alternatĂvát.
„Ha nem precedensteremtĂ©s folyik, akkor teljes mĂ©rtĂ©kben Ă©rthetetlen, hogy a bejelentĂ©ssel elismertĂ©k azt, hogy a Sziriza ajánlata közgazdaságilag racionális volt, mĂ©gsem ezt az álláspontot kĂ©pviselte az IMF a tárgyalásokon” – hangsĂşlyozta a szakĂ©rtõ.
Pogátsa Zoltán kiemelte, hogy az IMF mostani állásfoglalása azĂ©rt is kĂĽlönös, mert ebben kijelentettĂ©k, hogy ha mĂ©gis lenne megállapodás, nagymĂ©rtĂ©kĂ» adĂłsságelengedĂ©s is kell. A közgazdász Ăşgy látja, hogy ezt már januárban meg kellett volna lĂ©pni, mert Ăgy Görögország fĂ©l Ă©vet elvesztegetett. Azonban mĂ©g nem kĂ©sõ, az IMF mĂ©g mindig adhatna egy elfogadhatĂłbb ajánlatot a görögöknek – tette hozzá.
A nemeket erõsĂti az IMF-anyag
Szakértõk az igen mellett
Több száz közgazdászprofesszor Ărta alá azt a nyilatkozatot, amely szerint a vasárnapi nĂ©pszavazás arrĂłl szĂłl, hogy Görögország elhagyja-e az eurĂłzĂłnát Ă©s az EurĂłpai UniĂłt. Mivel ennek katasztrofális következmĂ©nyei lennĂ©nek, arra buzdĂtják a lakosságot, hogy szavazzanak igennel a referendumon – ellentĂ©tben a kormánnyal, amelynek pĂ©nzĂĽgyminisztere, Janisz Varufákisz közölte: ha az igenek gyõznek, akár az egĂ©sz kormány is távozhat.
A közgazdász szerint a bejelentĂ©s fontosságát jĂłl jelzi, hogy a görög kormány ezután azonnal kiadott egy közlemĂ©nyt, melyben leĂrták, hogy az IMF jelentĂ©se alátámasztja a kormány álláspontját.
Pogátsa Zoltán – aki jelenleg is Görögországban tartĂłzkodik – kiemelte, hogy a nyilvánosságra hozott IMF-anyag a „nem” tábort erõsĂti, mert a hĂr bejárta az egĂ©sz országot. „Ugyan kĂ©rdĂ©ses, hogy mennyire Ă©rti meg a görög közvĂ©lemĂ©ny mindennek a jelentõsĂ©gĂ©t, ezzel azĂ©rt jelentõs lökĂ©st kapott a nemmel szavazni szándĂ©kozĂłk tábora” – tette hozzá a szakember.
Több száz milliárdot bukhat az eurózóna
Görögország euróövezeti hitelezõi 317 milliárd eurĂłt veszĂthetnek el az államcsõdön – Ărja pĂ©nteki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung az UBS, az ifo gazdaságkutatĂł intĂ©zet Ă©s az Eurostat adataira hivatkozva.
NĂ©metország 87,6, Franciaország 67,0, Olaszország 58,5, Spanyolország 40,0, Hollandia 19,0, Belgium 11,8, Ausztria 9,3, Finnország 5,9, Portugália 4,4, Szlovákia 2,9, ĂŤrország 2,6, SzlovĂ©nia pedig 1,6 milliárd eurĂłt veszĂthet a görög államcsõdön.
Egy lakosra vetĂtve Hollandia vezeti a listát 1126 eurĂłval, a második helyen Ausztria áll 1088, a harmadikon NĂ©metország 1085 eurĂłval. Franciaországban 1012, Olaszországban 960, Spanyolországban 862, SzlovĂ©niában 774, ĂŤrországban 565, Szlovákiában 535, Portugáliában pedig 424 eurĂł görög tartozás jut egy fõre.
Nem kell azonnal törleszteni
Görögország legnagyobb hitelezõje, az EurĂłpai PĂ©nzĂĽgyi Stabilitási Eszköz (EFSF) szerdán tudatta, csõdesemĂ©nynek tekinti, hogy Görögország nem törlesztette a jĂşnius vĂ©gĂ©n esedĂ©kes, mintegy 1,5 milliárd eurĂłs rĂ©szletet az IMF-nek, Ă©s miután közösen folyĂłsĂtottak hitelt AthĂ©nnak, ezĂ©rt a csõdesemĂ©ny az EFSF-tõl kapott görög hitelek jelentõs rĂ©szĂ©re is vonatkozik.
Az EFSF-nek Ăgy három lehetõsĂ©ge volt. A hitelszerzõdĂ©sek azonnali felmondása Ă©s a teljes összeg, mintegy 135 milliárd eurĂł visszakövetelĂ©se, vagy vĂ©gleg lemondhatott volna errõl a jogárĂłl, vagy fenntartja magának a kĂ©sõbbi döntĂ©s jogát. Az euróövezet pĂ©nzĂĽgyminisztereibõl állĂł igazgatĂłtanács az utĂłbbi mellett döntött, a vezĂ©rigazgatĂł, Klaus Regling javaslatára.
Mindenképpen nehéz a görögök helyzete
Jean-Claude Juncker, az EurĂłpai Bizottság elnöke a jelenlegi luxemburgi miniszterelnökkel, Xavier Bettellel tartott közös sajtĂłtájĂ©koztatĂłt pĂ©nteken Luxembourgban, ahol a görög dráma volt a fõ tĂ©ma. Juncker Ăşgy vĂ©lekedett, hogy nehĂ©z további tárgyalások várnak Görögországra akkor is, ha a referendumon az igenek kerĂĽlnek többsĂ©gbe. Nem tudott ugyanakkor válaszolni arra, hogy a hitelezõk egyáltalán hajlandĂłak lennĂ©nek-e Ăşjra megnyitni a tárgyalásokat, ha a „nem” gyõzne. „Ha a görögök nemmel szavaznak, akkor az azt jelenti, hogy mindent megtettek a görög tárgyalási pozĂciĂł javĂtása ellenĂ©ben” – mondta Juncker.
Az eddigi pĂ©nzĂĽgyi mentõprogramrĂłl megállapĂtotta, hogy az befejezõdött, Ă©s jelenleg nincsenek folyamatban tárgyalások.
A sajtĂłtájĂ©koztatĂłn Xavier Bettel azzal támasztotta alá Juncker szavait, hogy a referendum elutasĂtĂł kimenetele nyomán a kĂĽlvilág kĂ©nytelen lenne tiszteletben tartani ezt a görög álláspontot, ami nagyban bonyolĂtaná a helyzetet. A nagyhercegsĂ©g miniszterelnöke egyĂ©biránt azt hangsĂşlyozta, hogy az EU-nak Ăşgymond hidat kell Ă©pĂtenie – nem csupán Görögország, hanem az EU-tagságrĂłl nĂ©pszavazást tervezõ Nagy-Britannia felĂ© is.
Radikális változás
Az utĂłbbi napokban a közhangulat radikális megváltozása volt Ă©rzĂ©kelhetõ Görögországban – mondta Fokasz Nikosz szociolĂłgus telefonon AthĂ©nbõl. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának professzora szemĂ©lyes benyomásait ismertetve változĂł kĂ©prõl tudott beszámolni. Elmondása szerint az Ăşjságok korábban is cikkeztek arrĂłl, hogy az emberek aggĂłdnak Ă©s kiveszik a pĂ©nzĂĽket a bankokbĂłl, de ennek nem volt láthatĂł jele egĂ©szen mĂşlt szombatig, amikor Alexisz Ciprasz kormányfõ bejelentette a nĂ©pszavazás kiĂrását a nemzetközi hitelezõkkel kötendõ megállapodásrĂłl. Ekkor kĂgyĂłzĂł sorok jelentek meg a bankok elõtt, az emberek azonban egy-kĂ©t nap után igazodtak a helyzethez, s bár továbbra is mindig volt sor a pĂ©nzkiadĂł automaták elõtt, nem olyan hosszĂş, mint korábban.
A fordulat szerdán következett be, ekkortĂłl Ă©rzĂ©kelhetõ radikális közhangulat-változás, ami az utcán is megjelenik. Gyakorivá váltak a szĂłváltások a buszokon, gyakran hallani kiabálást az utcákon. Fokasz Nikosz leszögezte, pánikrĂłl mĂ©g mindig nincs szĂł, csak dĂĽhrõl. „A politikában amĂşgy is meglĂ©võ feszĂĽltsĂ©g átszĂĽremlett a hĂ©tköznapi Ă©rintkezĂ©sekbe is” – mondta a professzor, aki szerint a nĂ©pszavazási kezdemĂ©nyezĂ©s rendkĂvĂĽli mĂłdon megosztotta a görögöket.
Link
Görögország adĂłssághelyzete fenntarthatatlan, ezĂ©rt – a hitelezõk által megkövetelt reformok vĂ©grehajtása mellett – 2018 vĂ©gĂ©ig további 50 milliárd eurĂłs kĂĽlsõ finanszĂrozásra Ă©s fennállĂł hiteleinek átĂĽtemezĂ©sĂ©re, rosszabb esetben Ăşjabb jelentõs adĂłsságelengedĂ©sre lesz szĂĽksĂ©ge pĂ©nzĂĽgyi helyzetĂ©nek stabilizálásához – közölte csĂĽtörtökön a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Merész miniszterelnök
A görög államadĂłsság 30 százalĂ©kos leĂrását Ă©s hĂşszĂ©ves tĂĽrelmi idõszakot javasolt pĂ©nteken Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök, hogy ezáltal fenntarthatĂłvá tegyĂ©k az ország adĂłsságállományát. A nemzethez intĂ©zett televĂziĂłs beszĂ©dĂ©ben Ciprasz ĂĽdvözölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csĂĽtörtökön közzĂ©tett jelentĂ©sĂ©t, amely vĂ©lemĂ©nye szerint igazolja a kormány azon döntĂ©sĂ©t, hogy elutasĂtotta a hitelezõknek az adĂłsságszolgálat könnyĂtĂ©sĂ©t nem tartalmazĂł javaslatcsomagját.
A kormányfõ ismĂ©t arra kĂ©rte honfitársait, hogy szavazzanak nemmel a vasárnapi referendumon, mondjanak nemet „a zsarolásra Ă©s az ultimátumokra”. Ăšjfent hangsĂşlyozta, hogy vasárnap nem az ország euróövezeti tagságárĂłl kell vĂ©lemĂ©nyt nyilvánĂtaniuk a szavazĂłknak, hanem a nemzetközi hitelezõkkel kötendõ megállapodásrĂłl.
A jelentĂ©s szerint a görög növekedĂ©s a kĂĽlsõ hitelezõk által megkövetelt reformok megtorpanása miatt lassul. A nemzetközi szervezetnĂ©l Ăşgy látják, hogy a jelenlegi tendenciák alapján Görögországnak idĂ©n oktĂłber Ă©s 2018 decembere között összesen 50 milliárd eurĂłs kĂĽlsõ finanszĂrozásra lesz szĂĽksĂ©ge, amibõl 36 milliárdot eurĂłpai uniĂłs partnereinek kellene elõteremteniĂĽk.
Az IMF Ă©rtĂ©kelĂ©se szerint ahhoz, hogy a görög adĂłsság fenntarthatĂłvá váljon, a hitelezõknek a jelenlegi 20-rĂłl 40 Ă©vre kellene növelniĂĽk a kölcsönök lejáratát, Ă©s 20 Ă©ves tĂĽrelmi idõ bevezetĂ©sĂ©t is fontolĂłra kell venniĂĽk a visszafizetĂ©sre vonatkozĂłan. Ha a görög növekedĂ©si kilátások nem javulnak, Ă©s a reformok sem kapnak erõre, akkor egy Ăşjabb adĂłsságelengedĂ©s is szĂĽksĂ©gessĂ© válhat, amelynek mĂ©rtĂ©ke elĂ©rheti a teljes adĂłsságállomány 30 százalĂ©kát – figyelmeztetett a valutaalap.
Atombombával ér fel a bejelentés
A valutaalap bejelentĂ©se egy valĂłságos atombomba a görög tárgyalásokra, mert ezzel gyakorlatilag beismertĂ©k, hogy a Szirizának mindvĂ©gig igaza volt – kommentálta lapunknak a csĂĽtörtöki fordulatot Pogátsa Zoltán közgazdász.
A szakĂ©rtõ szerint az IMF-jelentĂ©s kiadása egyedĂĽl annak köszönhetõ, hogy a The Guardian pár napja kiszivárogtatta a valutaalap belsõ anyagait, Ăgy a nemzetközi szervezetnek nem volt más választása, mint elõállni valĂłdi álláspontjával. Pogátsa Zoltán Ăşgy látja, hogy a valutaalap elõrejelzĂ©se nagyon pesszimista, mert gyakorlatilag azt mondja ki, hogy ha a görögök elfogadták volna az intĂ©zmĂ©nyek legkedvezõbb ajánlatát, akkor sem lenne fenntarthatĂł az adĂłsságpálya.
Precedensteremtés folyik
KĂ©rdĂ©sĂĽnkre, hogy ha a valutaalap szerint szĂĽksĂ©g van a hitelek átĂĽtemezĂ©sĂ©re, sõt adĂłsságelengedĂ©sre is, akkor ezt miĂ©rt nem ajánlották fel a görögöknek, a közgazdász hangsĂşlyozta: mindezt nem lehet máskĂ©nt Ă©rtelmezni, mint hogy az IMF–EU duĂł precedenst akar teremteni. Az volt a cĂ©ljuk, hogy elkaszálják a Szirizát mint megszorĂtásmentes politikai alternatĂvát.
„Ha nem precedensteremtĂ©s folyik, akkor teljes mĂ©rtĂ©kben Ă©rthetetlen, hogy a bejelentĂ©ssel elismertĂ©k azt, hogy a Sziriza ajánlata közgazdaságilag racionális volt, mĂ©gsem ezt az álláspontot kĂ©pviselte az IMF a tárgyalásokon” – hangsĂşlyozta a szakĂ©rtõ.
Pogátsa Zoltán kiemelte, hogy az IMF mostani állásfoglalása azĂ©rt is kĂĽlönös, mert ebben kijelentettĂ©k, hogy ha mĂ©gis lenne megállapodás, nagymĂ©rtĂ©kĂ» adĂłsságelengedĂ©s is kell. A közgazdász Ăşgy látja, hogy ezt már januárban meg kellett volna lĂ©pni, mert Ăgy Görögország fĂ©l Ă©vet elvesztegetett. Azonban mĂ©g nem kĂ©sõ, az IMF mĂ©g mindig adhatna egy elfogadhatĂłbb ajánlatot a görögöknek – tette hozzá.
A nemeket erõsĂti az IMF-anyag
Szakértõk az igen mellett
Több száz közgazdászprofesszor Ărta alá azt a nyilatkozatot, amely szerint a vasárnapi nĂ©pszavazás arrĂłl szĂłl, hogy Görögország elhagyja-e az eurĂłzĂłnát Ă©s az EurĂłpai UniĂłt. Mivel ennek katasztrofális következmĂ©nyei lennĂ©nek, arra buzdĂtják a lakosságot, hogy szavazzanak igennel a referendumon – ellentĂ©tben a kormánnyal, amelynek pĂ©nzĂĽgyminisztere, Janisz Varufákisz közölte: ha az igenek gyõznek, akár az egĂ©sz kormány is távozhat.
A közgazdász szerint a bejelentĂ©s fontosságát jĂłl jelzi, hogy a görög kormány ezután azonnal kiadott egy közlemĂ©nyt, melyben leĂrták, hogy az IMF jelentĂ©se alátámasztja a kormány álláspontját.
Pogátsa Zoltán – aki jelenleg is Görögországban tartĂłzkodik – kiemelte, hogy a nyilvánosságra hozott IMF-anyag a „nem” tábort erõsĂti, mert a hĂr bejárta az egĂ©sz országot. „Ugyan kĂ©rdĂ©ses, hogy mennyire Ă©rti meg a görög közvĂ©lemĂ©ny mindennek a jelentõsĂ©gĂ©t, ezzel azĂ©rt jelentõs lökĂ©st kapott a nemmel szavazni szándĂ©kozĂłk tábora” – tette hozzá a szakember.
Több száz milliárdot bukhat az eurózóna
Görögország euróövezeti hitelezõi 317 milliárd eurĂłt veszĂthetnek el az államcsõdön – Ărja pĂ©nteki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung az UBS, az ifo gazdaságkutatĂł intĂ©zet Ă©s az Eurostat adataira hivatkozva.
NĂ©metország 87,6, Franciaország 67,0, Olaszország 58,5, Spanyolország 40,0, Hollandia 19,0, Belgium 11,8, Ausztria 9,3, Finnország 5,9, Portugália 4,4, Szlovákia 2,9, ĂŤrország 2,6, SzlovĂ©nia pedig 1,6 milliárd eurĂłt veszĂthet a görög államcsõdön.
Egy lakosra vetĂtve Hollandia vezeti a listát 1126 eurĂłval, a második helyen Ausztria áll 1088, a harmadikon NĂ©metország 1085 eurĂłval. Franciaországban 1012, Olaszországban 960, Spanyolországban 862, SzlovĂ©niában 774, ĂŤrországban 565, Szlovákiában 535, Portugáliában pedig 424 eurĂł görög tartozás jut egy fõre.
Nem kell azonnal törleszteni
Görögország legnagyobb hitelezõje, az EurĂłpai PĂ©nzĂĽgyi Stabilitási Eszköz (EFSF) szerdán tudatta, csõdesemĂ©nynek tekinti, hogy Görögország nem törlesztette a jĂşnius vĂ©gĂ©n esedĂ©kes, mintegy 1,5 milliárd eurĂłs rĂ©szletet az IMF-nek, Ă©s miután közösen folyĂłsĂtottak hitelt AthĂ©nnak, ezĂ©rt a csõdesemĂ©ny az EFSF-tõl kapott görög hitelek jelentõs rĂ©szĂ©re is vonatkozik.
Az EFSF-nek Ăgy három lehetõsĂ©ge volt. A hitelszerzõdĂ©sek azonnali felmondása Ă©s a teljes összeg, mintegy 135 milliárd eurĂł visszakövetelĂ©se, vagy vĂ©gleg lemondhatott volna errõl a jogárĂłl, vagy fenntartja magának a kĂ©sõbbi döntĂ©s jogát. Az euróövezet pĂ©nzĂĽgyminisztereibõl állĂł igazgatĂłtanács az utĂłbbi mellett döntött, a vezĂ©rigazgatĂł, Klaus Regling javaslatára.
Mindenképpen nehéz a görögök helyzete
Jean-Claude Juncker, az EurĂłpai Bizottság elnöke a jelenlegi luxemburgi miniszterelnökkel, Xavier Bettellel tartott közös sajtĂłtájĂ©koztatĂłt pĂ©nteken Luxembourgban, ahol a görög dráma volt a fõ tĂ©ma. Juncker Ăşgy vĂ©lekedett, hogy nehĂ©z további tárgyalások várnak Görögországra akkor is, ha a referendumon az igenek kerĂĽlnek többsĂ©gbe. Nem tudott ugyanakkor válaszolni arra, hogy a hitelezõk egyáltalán hajlandĂłak lennĂ©nek-e Ăşjra megnyitni a tárgyalásokat, ha a „nem” gyõzne. „Ha a görögök nemmel szavaznak, akkor az azt jelenti, hogy mindent megtettek a görög tárgyalási pozĂciĂł javĂtása ellenĂ©ben” – mondta Juncker.
Az eddigi pĂ©nzĂĽgyi mentõprogramrĂłl megállapĂtotta, hogy az befejezõdött, Ă©s jelenleg nincsenek folyamatban tárgyalások.
A sajtĂłtájĂ©koztatĂłn Xavier Bettel azzal támasztotta alá Juncker szavait, hogy a referendum elutasĂtĂł kimenetele nyomán a kĂĽlvilág kĂ©nytelen lenne tiszteletben tartani ezt a görög álláspontot, ami nagyban bonyolĂtaná a helyzetet. A nagyhercegsĂ©g miniszterelnöke egyĂ©biránt azt hangsĂşlyozta, hogy az EU-nak Ăşgymond hidat kell Ă©pĂtenie – nem csupán Görögország, hanem az EU-tagságrĂłl nĂ©pszavazást tervezõ Nagy-Britannia felĂ© is.
Radikális változás
Az utĂłbbi napokban a közhangulat radikális megváltozása volt Ă©rzĂ©kelhetõ Görögországban – mondta Fokasz Nikosz szociolĂłgus telefonon AthĂ©nbõl. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának professzora szemĂ©lyes benyomásait ismertetve változĂł kĂ©prõl tudott beszámolni. Elmondása szerint az Ăşjságok korábban is cikkeztek arrĂłl, hogy az emberek aggĂłdnak Ă©s kiveszik a pĂ©nzĂĽket a bankokbĂłl, de ennek nem volt láthatĂł jele egĂ©szen mĂşlt szombatig, amikor Alexisz Ciprasz kormányfõ bejelentette a nĂ©pszavazás kiĂrását a nemzetközi hitelezõkkel kötendõ megállapodásrĂłl. Ekkor kĂgyĂłzĂł sorok jelentek meg a bankok elõtt, az emberek azonban egy-kĂ©t nap után igazodtak a helyzethez, s bár továbbra is mindig volt sor a pĂ©nzkiadĂł automaták elõtt, nem olyan hosszĂş, mint korábban.
A fordulat szerdán következett be, ekkortĂłl Ă©rzĂ©kelhetõ radikális közhangulat-változás, ami az utcán is megjelenik. Gyakorivá váltak a szĂłváltások a buszokon, gyakran hallani kiabálást az utcákon. Fokasz Nikosz leszögezte, pánikrĂłl mĂ©g mindig nincs szĂł, csak dĂĽhrõl. „A politikában amĂşgy is meglĂ©võ feszĂĽltsĂ©g átszĂĽremlett a hĂ©tköznapi Ă©rintkezĂ©sekbe is” – mondta a professzor, aki szerint a nĂ©pszavazási kezdemĂ©nyezĂ©s rendkĂvĂĽli mĂłdon megosztotta a görögöket.
Link
Hozzászólások
#1 |
postaimre
- 2015. július 03. 20:05:37
#2 |
Perje
- 2015. július 03. 22:48:51
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.