Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Roger Roots: 100 t√©ny az emberi rasszok k√∂z√∂tti k√ľl√∂nbs√©gekr√Ķl


√Ā, nem is igaz √©s akkor m√©g nem esett sz√≥ a zsid√≥-cig√°nyr√≥l, mely nem is l√©tezik, csak amolyan genetikai hullad√©k form√°j√°ban? Ebben a bros√ļr√°ban sz√°z t√©ny tal√°lhat√≥, melyek t√ļlnyom√≥ t√∂bbs√©ge k√∂nnyen f√∂llelhet√Ķ a lexikonok, √©vk√∂nyvek, pszichol√≥giai sz√∂veggy√Ľjtem√©nyek lapjain, melyekhez b√°rmelyik nyilv√°nos k√∂nyvt√°rban hozz√° lehet jutni.

√úgyesen elrejtve a sz√°z t√©ny k√∂z√∂tt egy hazugs√°g is van. Nem statisztikai vagy nyelvtani hiba, de egy t√©nyleg nevets√©ges hiba, amely annyira abszurd, hogy meg√ľti az olvas√≥t. Sz√°nd√©kom nem valaki megb√°nt√°sa vagy gy√Ľl√∂letkelt√©s, de a legm√©lyebb szeretet az emberis√©g ir√°nt √©s a sz√≠vb√Ķl j√∂v√Ķ aggodalom annak j√∂v√Ķj√©re n√©zve. C√©lom nem csal√°s, hanem inform√°l√°s, √©s rem√©lem, hogy ez a munka seg√≠teni fog az olvas√≥nak abban, hogy √ļjra rendezze √©s √ļjra megvizsg√°lja n√©zeteit az emberi rasszokr√≥l.



Bilbo szen√°tor figyelmeztet√©se: "Ha √©p√ľleteink, √ļtjaink, vas√ļtjaink ronccs√° lesznek, √ļjra f√∂l√©p√≠thetj√ľk √Ķket. Ha v√°rosainkat lerombolj√°k, a romokb√≥l √ļjabbakat √©s nagyobbakat √©p√≠thet√ľnk. Ha fegyveres hatalmunkat felmorzsolj√°k, fiainkat f√∂lnevelj√ľk akik visszaszerzik uralmunkat. De ha a feh√©r faj v√©re elromlik √©s afrikai v√©rrel keveredik, akkor az Egyes√ľlt √Āllamok jelenlegi nagys√°ga elpusztul √©s minden rem√©ny hi√°baval√≥ a civiliz√°ci√≥ra a negroid Amerika sz√°m√°ra, mert az afrikaival kevert feh√©r v√©rt nem lehet vissza√°ll√≠tani vagy megjav√≠tani." - Theodore G. Bilbo szen√°tor, Mississippi (1947)

T√ČNY #1: A feh√©r ember tengereken haj√≥zott √°t, foly√≥kat tett hasznoss√°, Hegyekbe utakat √©p√≠tett, sivatagokat tett lakhat√≥v√°, √©s a legpuszt√°bb j√©gter√ľletet is gyarmatos√≠totta. √ē fedezte f√∂l a k√∂nyvnyomtat√°st, a cementet, az elektromoss√°g hasznos√≠t√°s√°t, a rep√ľl√©st, a rak√©tatechnik√°t, a csillag√°szatot, a teleszk√≥pot, az √Ľrutaz√°st, a l√Ķfegyvereket, a tranzisztort, a r√°di√≥t, a telev√≠zi√≥t, a telefont, a villanyk√∂rt√©t, a f√©nyk√©pez√©st, a mozg√≥k√©pet, a fonogr√°fot, a villamos elemet, az aut√≥t, a g√Ķzg√©pet, a vas√ļti sz√°ll√≠t√°st, a mikroszk√≥pot, a sz√°m√≠t√≥g√©pet, √©s m√°s technikai csod√°k milli√≥it. Sz√°mos gy√≥gyelj√°r√°st fedezett f√∂l, hihetetlen kezel√©si m√≥dokat, a tudom√°nyos halad√°st, stb. Olyan nagyokat adott a vil√°gnak mint Szokrat√©sz, Aristotel√©sz, Pl√°t√≥, Hom√©rosz, Tacitus, Julius C√©z√°r, Nap√≥leon, H√≥d√≠t√≥ Vilmos, Marco Polo, Washington, Jefferson, Hitler, Bach, Beethoven, Mozart, Magellan, Columbus, Cabot, Edison, GrahamBell, Pasteur, Leeuwenhoek, Mendel, Darwin, Newton, Galileo, Watt, Ford, Luther, DaVinci, Poe, Tennyson, √©s m√°s jelent√Ķs alkot√≥k ezreit. (37) (39)

T√ČNY #2: 6,000 √©ves ismert t√∂rt√©nete sor√°n a fekete afrikai n√©ger semmit sem fedezett vagy tal√°lt f√∂l. Nem volt √≠rott nyelve, sz√∂v√∂tt ruh√°ja, napt√°ra, ek√©je, √ļtja, h√≠dja, vas√ļtja, haj√≥ja, m√©r√Ķeszk√∂ze, vagy ak√°r csak kereke. (Jegyzet: Ez a tisztav√©r√Ľ n√©gerre vonatkozik.) Nem ismeretes, hogy valaha is bevetett volna egy darab f√∂ldet, hogy h√°zias√≠tott volna egyetlen √°llatot is (noha sok er√Ķs √©s j√≥l kezelhet√Ķ √°llat √©l k√∂r√ľl√∂tte). A dolgok sz√°ll√≠t√°s√°nak egyetlen m√≥dja ismeretei szerint azoknak a fej√©n val√≥ vitele. H√°zainak √©p√≠t√©s√©hez soha nem haszn√°lt m√°st mint sarat, aminek haszn√°lat√°ra a h√≥d vagy cick√°ny is k√©pes (21) (39)

INTELLIGENCIA

T√ČNY #3: Az amerikai n√©gerek IQ-ja √°tlagosan 15-20 ponttal marad az amerikai feh√©rek intelligenciakv√≥t√°ja m√∂g√∂tt. (26) (16) (18) (22)

T√ČNY #4: Ezeket a fekete/feh√©r k√ľl√∂nbs√©geket minden olyan teszt √ļjra meg √ļjra kimutatta, melyeket az US hadserege folytatott b√°rmelyik v√°rosban, √°llamban √©s az amerikai k√∂zoktat√°si miniszt√©rium a helyi iskol√°ban. Ugyanez az ar√°ny volt igaz egy negyven √©ves id√Ķszakban. (18) (26) (24)

T√ČNY #5: A 85-√∂s √°tlagos intelligenciakv√≥t√°val csak a n√©gerek 16%-a √©ri el a 100-as sz√°mot, m√≠g a feh√©rek fele el√©ri ezt. A n√©gerek IQ-ja 10-25%-ig fedi √°t a feh√©rek√©t - az azonoss√°ghoz legal√°bb 50% lenne sz√ľks√©ges. (31) (27) (16)

T√ČNY #6: Feket√©kn√©l hatszor nagyobb a val√≥sz√≠n√Ľs√©ge annak, hogy az 50-70-es IQ kateg√≥ri√°ban vannak, azaz a lassan tanul√≥k (visszamaradottak) k√∂z√© tartoznak, a feh√©rekn√©l t√≠zszer nagyobb annak a val√≥sz√≠n√Ľs√©ge, hogy IQ-juk 130 vagy af√∂l√∂tt van. (15) (16) (18) (23)

T√ČNY # 7: AZ USA korm√°ny√°nak PACE vizsg√°lat√°n, mely 100 ezer egyetemi hallgat√≥t vizsg√°lt meg, akiket a j√∂v√Ķ adminisztrat√≠v vagy polg√°ri vezet√Ķ √°ll√°saira k√©peznek ki. A j√≥ eredm√©nyt el√©rtek k√∂z√∂tt m√©g f√∂lt√Ľn√Ķbb a feh√©rek √©s feket√©k teljes√≠tm√©nye k√∂zti k√ľl√∂nbs√©g: a feh√©rek 16%-a 90%-os vagy af√∂l√∂tti eredm√©nyt √©rt el, m√≠g a n√©gerek egy sz√°zal√©k√°nak csak egy √∂t√∂de √©rte el a 90 %-ot. A feh√©r/fekete siker ar√°nya 80/1. (27)

T√ČNY #8: A n√©ger √©s feh√©r gyerekek k√∂zti k√ľl√∂nbs√©g n√∂vekszik a korral, a k√ľl√∂nbs√©g legnagyobb a k√∂z√©piskol√°ban √©s az egyetemeken. (31) (26)

T√ČNY #9: A feh√©rek √©s n√©gerek k√∂zti k√ľl√∂nbs√©get √°lland√≥an a k√∂rnyezeti k√ľl√∂nbs√©gekkel pr√≥b√°lj√°k igazolni. De legal√°bb √∂t tanulm√°ny, amely egyenl√Ķ a t√°rsadalmi-gazdas√°gi h√°tt√©rb√Ķl j√∂v√Ķket hasonl√≠tott √∂ssze sem jutott l√©nyegesen m√°s eredm√©nyre. Ahogy javul a k√∂rnyezet, a n√©ger teljes√≠tm√©nye javul, de a feh√©r√© is. A k√ľl√∂nbs√©g nem cs√∂kken. (26) S√Ķt, Dr. G.J. McGurknak, a Psychology a Villanovet egyetem pszichol√≥gia t√°rsprofesszor√°nak r√©szletes kutat√°sa kimutatja, hogy az intelligenciak√ľl√∂nbs√©g feh√©rek √©s feket√©k k√∂z√∂tt N√ē, ha mindk√©t faj t√°rsadalmi-gazdas√°gi h√°ttere a k√∂z√©poszt√°ly szintj√©re emelkedik. (18)

T√ČNY #10: 1915-ben, Dr. G.W. Ferguson Virgini√°ban 1000 iskol√°s gyerekb√Ķl indult ki, akiket 5 faji oszt√°lyba sorolt, √©s szellemi k√©pess√©geiket tesztelte. √Ātlagosan a tiszta n√©gerek a feh√©rek teljes√≠tm√©ny√©nek 69.2%-√°t √©rt√©k el. A n√©gerek k√©tharmada el√©rte a feh√©rek 73%-√°t, a n√©gerek fele el√©rte a feh√©rek 81.2%-√°t. A n√©gerek negyede el√©rte a feh√©rek 91.8%-√°t. K√∂rnyezet√ľk, "el√Ķnyeik" vagy h√°tr√°nyaik pontosan ugyanazok voltak. (14) Ehhez l√°sd (26) 452. oldal

T√ČNY #11: A hadsereg beta tesztje, amelyben t√∂bb mint 386 ezer analfab√©ta katon√°t teszteltek az I. vh sor√°n, kimutatt√°k, hogy a n√©ger sorkaton√°k "a hadsereg minden tesztj√©n√©l als√≥bbrend√Ľnek mutatkoztak a feh√©rekn√©l". Tov√°bb√° teszteket folytattak tiszta n√©gereken, mulattokon √©s negyedv√©r√Ľeken. √ögy tal√°lt√°k, hogy "a feh√©rebb csoportok eredm√©nyei jobbak". (14)

T√ČNY #12: Egypet√©j√Ľ ikrek eset√©n, akik k√ľl√∂nf√©le faji k√∂rnyezetben n√Ķttek fel, mutatja, hogy a sz√°rmaz√°s befoly√°sa kb. h√°rom az egy ar√°nyban meghaladja a k√∂rnyezet hat√°s√°t. (41)

T√ČNY #13:Akkor is, ha a feh√©rek √©s feket√©k h√°ttere ugyanolyan ami a csal√°d j√∂vedelm√©t √©s a gyerekkori lehet√Ķs√©geket illeti, a feket√©k IQ ar√°nya m√©g mindig √°tlagosan 12-15 ponttal az √∂sszehasonl√≠that√≥ feh√©rek√© alatt marad. Ebben olyan esetek vannak, amikor feh√©r sz√ľl√Ķk fekete gyerekeket adopt√°ltak. Lehet hogy IQ-juk megjavult a k√∂rnyezet hat√°s√°ra, de m√©g mindig k√∂zelebb vannak biol√≥giai sz√ľleikhez, mint adopt√≠v sz√ľleikhez. (3) (15) (26)

T√ČNY #14: Egyenl√Ķsdit hirdet√Ķ ideol√≥gusok gyakran azzal pr√≥b√°lj√°k az IQ teszt eredm√©nyeit lekicsinyleni, hogy ezek kultur√°lisan befoly√°solt tesztek. De egyetlen egy sem, sem a NAACP, sem a n√©ger k√∂z√©piskol√°k sz√∂vets√©ge, sem a NEA nem volt k√©pes olyan tesztet kifejleszteni, amelyben a feket√©k √©s feh√©rek eredm√©nye azonos lett volna. (15) (42) (3)

T√ČNY # 15: Az amerikai indi√°nok, akik gyakran sokkal rosszabb k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt √©lnek, mint az amerikai n√©gerek eg√©sz √©let√ľkben, m√©gis √°lland√≥an jobb eredm√©nyt √©rnek el az IQ teszteken a n√©gerekn√©l. (3) (27)

T√ČNY #16: A vegyes h√°zass√°gokb√≥l j√∂v√Ķ gyerekek IQ szintje a feh√©r sz√ľl√Ķ√©n√©l √°ltal√°ban alacsonyabb (11) (26)

A N√ČGER AGY

T√ČNY #17: Sok emberi fajokkal foglalkoz√≥ tanulm√°ny hasonl√≠totta √∂ssze a feh√©rek √©s n√©gerek agy√°t, √©s az eredm√©nyek szerint a n√©ger agy s√ļlya 8-12%-al alacsonyabb. mint a feh√©r agy√©. Ilyen tanulm√°nyokat √≠rtak Bean, Pearl, Vint, Tilney, Gordon, Todd, √©s m√°sok. (23) (27)

T√ČNY #18: Az agy s√ļly√°nak k√ľl√∂nbs√©ge mellett a n√©ger agya kevesebbet n√Ķ kamaszkor ut√°n, mint a feh√©r√©. Noha a n√©ger agya √©s idegrendszere gyorsabban √©rik, mint a feh√©r agy, fejl√Ķd√©se hamarabb z√°rul le, amely akad√°lya a tov√°bbi szellemi fejl√Ķd√©snek. (22) (27)

T√ČNY #19: A legk√ľls√Ķ r√©teg vastags√°ga a n√©ger agy eset√©n 15%-al v√©konyabb, √©s tekerv√©nyei √°ltal√°ban kisebb sz√°m√ļak √©s egyszer√Ľbbek, mint a feh√©r agy eset√©ben. (9)

T√ČNY #20: A n√©ger agy el√ľls√Ķ lebernyegei, amelyek az absztrakt okfejt√©s k√∂zpontjai, kisebbek a tests√ļlyhoz m√©rve, kev√©sb√© tekerv√©nyesek √©s egyszer√Ľbbek, mint a feh√©r agy eset√©ben. (9) (27) (23) (22)

ANTROPOL√ďGIA

T√ČNY #21: A Homo Sapiens nevet el√Ķsz√∂r a 18. sz√°zadban √©lt sv√©d botanikus, Linn√© K√°roly haszn√°lta. A "sapien" sz√≥ "b√∂lcset" jelent. A nevet el√Ķsz√∂r a feh√©r emberrel kapcsolatban haszn√°lt√°k √©s az "eur√≥pai" rokon √©rtelm√Ľ szava volt. Ennek eredm√©nyek√©nt sok k√©s√Ķbbi oszt√°lyz√°stannal foglalkoz√≥ tud√≥s √©s genetikus √ļgy v√©lte, hogy a n√©gereket √©s m√°s fajokat m√°s fajba kell sorolni. Darwin "Az ember eredete" c. k√∂nyv√©ben az emberis√©g fajait olyan k√ľl√∂nf√©l√©nek √°br√°zolja, hogy ha √°llatokn√°l ekkora k√ľl√∂nbs√©gek √°llnak f√∂nt, azokat m√°s fajok √©s nemcsak m√°s fajt√°k k√∂z√© sorolj√°k.(39)

T√ČNY #22: A 'Fajok eredete' c. hatalmas munk√°j√°hoz Carleton Coon professzor, a fizikai antropol√≥gusok amerikai bizotts√°g√°nak eln√∂ke √©s a vil√°g legels√Ķ genetikusa, a f√∂ldrajz, anat√≥mia, genetika, fiziol√≥gia, fogazat√∂sszahasonl√≠t√°s, nyelv√©szet, archeol√≥gia √©s √Ķsl√©nykutat√°s ter√ľlet√©r√Ķl 300 oldalt √≠rt √∂ssze, hogy igazolja elm√©let√©t a sapiens el√Ķtti fajokr√≥l. M√°s szavakkal a homo erectus m√°r fajokb√≥l √°llt, miel√Ķtt a homo sapiens √°llapot l√©trej√∂tt volna. (12)

T√ČNY #23: Dr. Coon szerint m√≠g a kauk√°zusi faj (a feh√©rek) fejl√Ķd√∂tt Eur√≥p√°ban, a n√©ger faj Afrik√°ban nem fejl√Ķd√∂tt tov√°bb, √©s ma 200 ezer √©vvel h√°tra van maradva a koponyai √©s agyi fejl√Ķd√©sben. (9)

T√ČNY #24: A n√©ger koponya, a kisebb agyt√©rfogat mellett √©s a vastagabb koponyacsontok mellett el√Ķre√°ll√≥, azaz az als√≥ arc el√Ķre ir√°nyul, mint egy √°llat pof√°ja. ennek k√∂vetkezt√©ben a n√©ger √°llkapcsa l√©nyegesen hosszabb sz√©less√©g√©hez m√©rve, mint a feh√©r √°llkapcsa. A n√©ger als√≥ √°llkapcs√°nak egyik saj√°toss√°ga a "majomp√°rk√°ny" marad√©ka, amely egy csontos r√©sz r√∂gt√∂n a metsz√Ķfog m√∂g√∂tt. A majomp√°rk√°ny a majmok jellemz√Ķje √©s hi√°nyzik feh√©rekn√©l. (9) (12) (39)

T√ČNY #25: A n√©ger b√Ķre vastagabb √©s val√≥sz√≠n√Ľleg jobb a feh√©r b√Ķr√©n√©l, mert megakad√°lyozza a bakt√©riumok behatol√°s√°t √©s v√©di a nap ultraibolya sugarai ellen. (39) (14)

T√ČNY #26: A n√©gerek fekete sz√≠ne a melanin pigment k√∂vetkezm√©nye, amely a b√Ķr minden r√©teg√©ben megvan √©s m√©g az izmokban √©s agyban is kimutathat√≥. (9) (27)

T√ČNY #27: Egy afrikai fogorvos egy pillant√°ssal meg tudja k√ľl√∂nb√∂ztetni a n√©ger fog√°t a feh√©r ember√©t√Ķl. (14)

T√ČNY #28: A n√©gerek karja hosszabb test√ľkh√∂z k√©pest, mint a feh√©rek√©. Ez, √©s sokkal vastagabb combcsontjuk el√Ķnyt jelent a fekete sportol√≥knak bokszol√°skor. A n√©gerek l√°bsz√°r√°nak csontozati √©s izomzati saj√°toss√°gai sikeress√© tette a n√©ger r√∂vidt√°vfut√≥kat, de nem ez tette sikeress√© √Ķket a hossz√ļ t√°vokn√°l. (39) (27)

T√ČNY #29: TOV√ĀBBI K√úL√ĖNBS√ČGEK

A haj fekete, g√∂nd√∂r √©s "gyapjas" sz√∂v√©s√Ľ, s√≠k √©s elliptikus √©s nincs k√∂zponti csatorn√°ja mint az eur√≥paiak haj√°nak.
Az orr vastag, sz√©les √©s lapos, gyakran f√∂lfel√© ir√°nyul√≥ orrlyukakkal, melyek megmutatj√°k, hogy az orr bels√Ķ sz√∂vet√©nek vonalaz√°sa hasonl√≥ a majmok√©hoz.
A néger keze és lába hosszabb, mint az európaié. A válla kicsit rövidebb és így a hosszabb alkar hasonlóvá teszi a majomhoz.
A szemek kig√ļvadnak, a sziv√°rv√°nyh√°rtya fekete √©s a szem√ľreg nagy. A szem k√∂r√ľl gyakran van egy s√°rg√°s szaruh√°rtyatakar√≥, mely a gorill√°√©hoz hasonl√≥.
A n√©ger t√∂rzse r√∂videbb, a mellkas k√∂zepe kerekebb. mint a feh√©rekn√©l. A cs√≠p√Ķ keskenyebb √©s hosszabb, mint a majmokn√°l.
A száj széles és nagyon vastag, nagy és kiálló ajkakkal.
A n√©ger b√Ķr√©nek van egy felsz√≠ni vastag szaruszer√Ľ r√©tege, mely a karcol√°sok √©s akad√°lyok, valamint a bakt√©riumok behatol√°sa ellen v√©d.
A négernek vastagabb és rövidebb nyaka van, mint a többi embernek.
A koponyai varratok egyszer√Ľbbek, mint a feh√©rekn√©l √©s hamarabb forrnak √∂ssze.
A fej kerek ink√°bb kicsi, √°ll√≥, valahogy f√∂lmagasod√≥ √©s k√ľl√∂n√°ll√≥ √≠gy hasonl√≥ a majmok√©hoz.
A cs√≠p√Ķ alatt a n√©ger er√Ķteljesebben fejlett, √©s a feh√©r fejlettebb mellkasban.
Az √°llkapocs hosszabb √©s er√Ķsebb √©s kifele ny√ļlik, amely a h√°trafele √°ll√≥ fejjel egy√ľtt 68-70 k√∂r√ľli arcsz√∂get k√©pez szemben az eur√≥paiak 80-82 fokos arcsz√∂g√©vel.
A k√©z √©s az √ļjjak ar√°nyosan keskenyebbek √©s hosszabbak. A csukl√≥ √©s boka r√∂videbb √©s robusztusabb.
A koponya els√Ķ √©s oldalcsontjai kik√©pz√©se egyszer√Ľbb √©s √Ľrtartalmuk kisebb. A koponya vastagabb, k√ľl√∂n√∂sen oldalt.
A néger agya általában 9-20%-al kisebb mint a fehéreké.
A fogak nagyobbak és távolabb állnak egymástól, mint a fehéreknél.
A gerinc g√∂rb√©i kev√©sb√© hangs√ļlyozottak a n√©gern√©l mint a feh√©rn√©l, az√©rt majomhoz hasonl√≥ak.
A n√©ger combcsontja kev√©sb√© van betakarva, a s√≠pcsont hajlottabb √©s el√Ķre hajl√≠tott, a v√°dli magas, de kev√©sb√© fejlett.
A sarok sz√©les √©s el√Ķre√°ll√≥, a l√°bfej hossz√ļ √©s sz√©les de alig bolt√≠ves, emiatt a talp egyenes, a nagyl√°bujj gyakran r√∂videbb, mint a feh√©rekn√©l.
A k√©t orrcsont n√©ha √∂ssze van n√Ķve mint a majmokn√°l.

T√ČNY #30: A II. vil√°gh√°bor√ļs sor√°n v√©gzett v√©rcsoportvizsg√°latok azt sugallj√°k, hogy az amerikai n√©ger g√©n 28%-ban feh√©r. Mindez az int√©zm√©nyes √©s t√°rsadalmi elk√ľl√∂n√ľl√©s, stb. mellett. Jegyezz√ľk meg, hogy az afrikai n√©gerekkel val√≥ √∂sszehasonl√≠t√°s m√©g nagyobb k√ľl√∂nbs√©geket mutatna a feh√©rekkel szemben. (32) (14)

B√õN√ĖZ√ČS

T√ČNY #31: Feket√©k tizenh√°romszor gyakrabban k√∂vetnek el gyilkoss√°got, mint feh√©rek. Er√Ķszakos b√Ľnt√©nyt vagy nemi er√Ķszakot t√≠zszer gyakrabban. Ezeket a sz√°mokat az FBI jelenti, √©s √©vr√Ķl √©vre m√≥dosulnak, de megb√≠zhat√≥an mutatj√°k az ut√≥bbi √©vtized tendenci√°j√°t. (27) (6) (13)

T√ČNY #32: Az igazs√°g√ľgyminiszt√©rium jelent√©se szerint a 20 √©s 29 √©ves k√∂zti feket√©k k√∂z√ľl minden negyedik van b√∂rt√∂nben vagy f√∂lf√ľggesztett b√ľntet√©s√©t t√∂lti. (32) (6) (3)

T√ČNY #33: Noha √Ķk csak az USA lakoss√°g√°nak 12%-√°t teszik ki, √Ķk k√∂vetik el a meger√Ķszakol√°sok √©s er√Ķszakos cselekm√©nyek fel√©t √©s a gyilkoss√°gok 60%-√°t az USA-ban. (32) (27) (6)

T√ČNY #34: A fekete f√©rfiak kb. 50%-√°t fogj√°k b√∂rt√∂nbe vetni komolyabb b√Ľn√∂k miatt √©let√ľk sor√°n. (27)

T√ČNY #35: 546-szor val√≥sz√≠n√Ľbb, hogy egy fekete megt√°mad egy feh√©ret mint az, hogy feh√©r feket√©t t√°mad meg. (3) (32)

T√ČNY #36: A fekete er√Ķszakol√≥k t√∂bb mint fele feh√©r √°ldozatot er√Ķszakol meg (54.9%), 30-szor olyan gyakran, mint feh√©rek v√°lasztanak n√©ger √°ldozatot. (2) (32) (28)

T√ČNY #37: Az igazs√°g√ľgyminiszt√©rium √©vi jelent√©se szerint feh√©rek az esetek 2.4%-√°ban k√∂vetnek el er√Ķszakot feket√©k ellen. A feket√©k ezzel szemben t√∂bb mint az esetek fel√©ben. (3)

T√ČNY #38: New York City-ben egy feh√©r eset√©ben 300-szor val√≥sz√≠n√Ľbb, hogy fekete banda er√Ķszakoskodik vele, mint az, hogy feh√©rek band√°ja er√Ķszakoskodik egy feket√©vel. (32)

T√ČNY #39: Sokan azzal √©rvelnek, hogy a feket√©k beb√∂rt√∂nz√©si ar√°nya azt mutatja, hogy a rend√Ķrs√©gek a fekete b√Ľn√∂z√©st akarj√°k els√Ķsorban lek√ľzdeni √©s ignor√°lj√°k a feh√©rgall√©ros b√Ľn√∂ket. De a feket√©k ar√°nyukon fel√ľl k√∂vetnek el feh√©r gall√©ros b√Ľn√∂ket is. 1990-ben feket√©ket h√°romszor gyakrabban √ľltettek le csal√°s, hamis√≠t√°s √©s sikkaszt√°s miatt mint feh√©reket. (32) (6)

T√ČNY #40: Sokan azt hiszik, hogy a b√Ľn√∂z√©s a szeg√©nys√©g √©s az "el√Ķny√∂k" hi√°ny√°nak k√∂vetkezm√©nye. De Columbia ker√ľlete, ahol a legmagasabb √©vi j√∂vedelmek vannak √©s csak Alaszka m√∂g√∂tt marad el az egy f√Ķre jut√≥ j√∂vedelemben, vezet√Ķ helyet foglal el az orsz√°gban szinte mindenfajta b√Ľn√∂z√©s ter√ľlet√©n, k√∂zt√ľk rabl√°sban, gyilkoss√°gban, fokozottan er√Ķszakos cselekm√©nyekben √©s g√©pkocsilop√°sban. D.C.-ben van a legszigor√ļbb fegyverellen√Ķrz√©s, a legmagasabb rend√Ķrs√©gi kiad√°sok, a legnagyobb sz√°m√ļ rend√Ķrs√©g egy lakosra, a legnagyobb rend√Ķrs√©gi jelenl√©t √©s jav√≠t√≥ tisztek egy lakosra, √©s a legmagasabb beb√∂rt√∂nz√©si ar√°ny. √Ālland√≥ lakoss√°ga 80%-ban feket√©kb√Ķl √°ll. West Virginia, ahol a legalacsonyabb a b√Ľn√∂z√©s, szeg√©ny ter√ľlet, √©s itt van az USA legt√∂bb munkan√©lk√ľlije. Itt jut a legkevesebb rend√Ķr egy lakosra. West Virginia lakosainak 96%-a feh√©r. (33)

A FEKETE CSAL√ĀD

T√ČNY #41 A belv√°rosban √©l√Ķ 16 √©s 62 √©v k√∂z√∂tti fekete f√©rfiak 46% -a munkan√©lk√ľli. (27)

T√ČNY #42: A n√©ger gyerekeknek t√∂bb mint 66% -a sz√ľletik h√°zass√°gon k√≠v√ľl. Az analfab√©t√°k ar√°nya k√∂zt√ľk t√≠zszer magasabb mint feh√©rekn√©l. (32) (27)

T√ČNY #43: A feket√©k eset√©n n√©gy √©s f√©lszer val√≥sz√≠n√Ľbb, hogy szoci√°lis seg√©lyre szorulnak. (32)

T√ČNY #44: Az USA-ban √©l√Ķ fekete f√©rfiak t√∂bb mint 35%-a k√°b√≠t√≥zik vagy rendszeres alkoholfogyaszt√≥. (27)

SZ√ČPS√ČG

T√ČNY #45: A journal of Ethnic and Racial Studies c. √ļjs√°g 1996 janu√°rj√°ban "B√Ķrsz√≠n ir√°nti el√Ķszeretet, nemi k√©talak√ļs√°g √©s nemi v√°laszt√°s; a g√©n kult√ļra velej√°r√≥ja?" c√≠mmel cikk jelent meg, √≠r√≥i Peter Frost √©s Pierre Van der Herghe, azt √°ll√≠tott√°k, hogy minden fajn√°l a n√Ķk vil√°gosabb sz√≠n√Ľek, mint a f√©rfiak. 51 t√°rsas√°g etnogr√°fiai adatait haszn√°lva √∂t vil√°gr√©szr√Ķl, amelyben a kedvelt b√Ķrsz√≠nr√Ķl nyilatkoztak, azt tal√°lt√°k, hogy 30 kedvelte a vil√°gosabb b√Ķr√Ľ n√Ķket √©s 14 kedvelte a vil√°gosabb b√Ķr√Ľ n√Ķket √©s f√©rfiakat. Az indiai, k√≠nai, braz√≠liai √©s balii kult√ļra, valamint az arab √©s n√©ger a legvil√°gosabb n√Ķt tekintik a legszebbnek, √∂r√∂k√©rv√©ny√Ľv√© t√©ve az elef√°ntcsontsz√≠n√Ľ b√Ķr√Ľ, pirosarc√ļ, k√©kszem√Ľ, sz√Ķke "√©szaki ide√°lj√°t" a n√Ķi sz√©ps√©gnek, pedig bel√Ķl√ľk hi√°nyzik a genetikai k√©pess√©g az ilyen el√Ķ√°ll√≠t√°s√°ra. A tanulm√°ny szerint id√Ķvel minden faj fels√Ķbb oszt√°lya vil√°gosabb b√Ķr√Ľ lett, mint honfit√°rsai, mert fokozatosan feh√©rebb b√Ķr√Ľ n√Ķkkel h√°zasodtak az als√≥bb oszt√°lyokb√≥l. (L√°sd #11)

T√ČNY #46: Az emberi sz√©ps√©ggel foglalkoz√≥ tudom√°nyos kutat√°s f√©nyk√©peket mutatott √©s megk√©rdezte, hogy mennyire tal√°lj√°k sz√©pnek az illet√Ķt, megmutatta, hogy az √©szaki feh√©reket tal√°lt√°k a legszebb embereknek, m√©g a feket√©k is. A b√≠r√≥k f√∂lsz√≥l√≠tott√°k a n√©z√Ķt, hogy kiz√°r√≥lag "szem√©lyes elveik szerint oszt√°lyozz√°k a sz√©ps√©get, √©s nem az √°ltal√°nos elvek szerint".

T√ČNY #47: Egy k√≠s√©rlet sor√°n, ahol fekete gyerekeket egyed√ľl hagytak fekete √©s feh√©r bab√°kkal, azt tal√°lt√°k, hogy legt√∂bbj√ľk feh√©r bab√°kkal szeret j√°tszani. Ez a vil√°gon minden√ľtt igaz, m√©g Tobag√≥ban is. (32) (22) (23)

AMERIKAI T√ĖRT√ČNELEM

T√ČNY #48: A f√ľggetlens√©gi nyilatkozat, mely a gyakran ism√©telt kifejez√©st tartalmazza: " ... minden ember egyenl√Ķnek sz√ľletik ... ", amit Thomas Jefferson √≠rt le, akinek kb. 200 rabszolg√°ja volt akkor, √©s soha nem szabad√≠totta f√∂l √Ķket, a mulattokat √©s negyedv√©r√Ľeket sem. Jefferson szavai biztosan nem vonatkoztak a n√©gerekre, akiknek akkor nem volt hely√ľk az amerikai t√°rsadalomban, csak mint tulajdonnak. (27) (38) (31)

T√ČNY #49: Az alkotm√°nyt "Mi a n√©p" √≠rtuk, √©s ez "magunknak √©s ut√≥dainknak" aj√°nlottuk. Az 55 k√ľld√∂tt, aki Philadelphi√°ban tal√°lkozott, hogy al√°√≠rja az alkotm√°nyt, √©s a sz√∂vets√©g 13 √°llam sz√∂vets√©g√©nek minden tagja aki meger√Ķs√≠tette azt, a feh√©r fajhoz tartozott. (38)

WEBSTER 1828-as sz√≥t√°ra az ut√≥dokat √≠gy defini√°lja (posterity) 1. Lesz√°rmaz√≥k: Gyerekek, azok gyerekei, stb. v√©gtelen√ľl, a faj, mely az √Ķsap√°t√≥l sz√°rmazik. 2. √Āltal√°nos √©rtelemben a k√∂vet√Ķ nemzed√©ke, ellent√©tben az √Ķs√∂kkel.

T√ČNY #50: A 14-es kieg√©sz√≠t√©s a k√∂vetkez√Ķ okokb√≥l √©rv√©nytelen:

Soha nem ratifikálta az államok háromnegyede az US alkotmány 5. cikke szerint. 37 államból 16 elutasította azt.
Sok √°llam, amely ratifik√°lta, a katonai megsz√°ll√°s k√©nyszere alatt √°llt. Minden jogi cselekm√©ny, amelyet er√Ķszakkal vagy k√©nyszer alatt vittek v√©gbe, automatikusan semmis √©s √©rv√©nytelen.
Az a t√©ny, hogy 23 szen√°tort t√∂rv√©nytelen m√≥don kiz√°rtak az US szen√°tusb√≥l, mutatja, hogy az egyes√ľlt hat√°rozatot, mely javasolta a kieg√©sz√≠t√©st, nem adt√°k tov√°bb az alkotm√°nyoz√≥ bizotts√°gnak.
A 14. kieg√©sz√≠t√©s sz√°nd√©ka ellentmond az eredeti US alkotm√°nynak √©s az orsz√°g szerves jog√°nak. Nem t√∂r√∂lt el, √©s nem is tudott semmit sem elt√∂r√∂lni az eredeti t√∂rv√©nyb√Ķl. Ez√©rt a precendensjog √©s a stare decisis √©rv√©nytelen√≠tik azt. (23)

T√ČNY #51: Abraham Lincoln egyenjog√ļs√≠t√°si nyilatkozata 1862 szeptember√©b√Ķl ezt mondta: "S√ľrgettem a n√©gerek koloniz√°ci√≥j√°t (vissza Afrik√°ba) √©s tov√°bb fogom s√ľrgetni. Egyenjog√ļs√≠t√°si nyilatkozatom ehhez a tervhez csatlakozik (kolonializ√°ci√≥). K√©t k√ľl√∂nf√©le feh√©r faj sz√°m√°ra sincs hely Amerik√°ban, nemhogy k√©t k√ľl√∂nf√©le sz√≠n√Ľ faj sz√°m√°ra, mint feket√©k √©s feh√©rek. Nem tudok nagyobb z√Ľrzavart elk√©pzelni, mint a n√©ger beleolvad√°s√°t t√°rsadalmi √©s politikai √©let√ľnkbe mint egyenl√Ķ felet. H√ļsz √©ven bel√ľl b√©k√©sen kolonializ√°ljuk a n√©gert, olyan k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt, hogy f√∂l tud emelkedni a maga erej√©b√Ķl az emberis√©ghez. Itt ezt soha nem tudja megtenni. Soha nem tudjuk azt az ide√°lis egys√©get el√©rni, melyr√Ķl ap√°ink √°lmodtak egy idegen als√≥bbrend√Ľ faj milli√≥ival, akik k√∂zt√ľnk vannak, √©s akik asszimil√°ci√≥ja sem nem lehets√©ges sem nem k√≠v√°natos." (27)

T√ČNY #52: Lincoln egy olyan kieg√©sz√≠t√©st javasolt az alkotm√°nyhoz, amely a kongresszusnak megadta volna a jogot, hogy visszasz√°ll√≠tsa a szabad n√©gereket Afrik√°ba. 1862 augusztus 15-√©n a kongresszus t√∂bb mint f√©l milli√≥ doll√°rt szavazott meg erre a c√©lra. N√©gerek ezreit sz√°ll√≠tott√°k vissza, mikor Lincolnt lel√Ķtt√©k. (27)

WASHINGTON D.C.

T√ČNY #53: District of Columbi√°ban, ahol kb. a lakosok 70%-a fekete, az USA-ban t√∂bb ter√ľleten vezet:

A nemzet legnagyobb b√Ľn√∂z√©si ar√°nya
Legszigor√ļbb fegyverellen√Ķrz√©s
Legmagasabb bebörtönzési arány
Legmagasabb sz√ľlet√©si ar√°ny
Legmagasabb hal√°loz√°si ar√°ny
Legmagasabb a fogadott állami segítség aránya.
Legmagasabb a szoci√°lis seg√©lyb√Ķl √©l√Ķk sz√°ma.
Legmagasabb a h√°zass√°gon k√≠v√ľl sz√ľletett gyerekek ar√°nya.
Legmagasabb középiskolai kihullási arány, noha a tanárokat itt fizetik a legjobban az USA-ban
Legmagasabb a gonorreások és szifiliszesek aránya.
Legmagasabb az AIDS elterjedtsége (33) (32)

PORTUG√ĀLIA

T√ČNY #54: A feh√©rek lakta Portug√°lia n√©gy √©vsz√°zad alatt a vil√°g egyik leggazdagabb √©s leghatalmasabb orsz√°g√°v√° lett. Nagy kereskedelmi √©s tenger√©szeti ereje volt, nagy gyarmatai voltak √Āzsi√°ban, Afrik√°ban √©s Amerik√°ban. Tenger√©szei els√Ķkk√©nt fedezt√©k fel Nyugatafrik√°t √©s n√©ger rabszolg√°k sz√°zait hozt√°k vissza. 1550-re, mikor Portug√°lia a leghatalmasabb volt, lakoss√°g√°nak egytizede volt fekete *. M√°ra Portug√°lia lakoss√°ga, melyet mint Eur√≥pa egyik leghomog√©nebbj√©t √≠rj√°k le, mag√°ba sz√≠vta a n√©ger g√©neket. 1975-ben elvesztette minden k√ľls√Ķ ter√ľlet√©t. Munk√°sai Eur√≥p√°ban a legrosszabbul fizetettek, k√∂zt√ľk a legmagasabb ar√°ny√ļ az analfabetizmus, √©s magas a gyermekhal√°loz√°s. A m√Ľv√©szet, irodalom, tudom√°ny √©s filoz√≥fia ter√©n az "√ļj" Portug√°lia szinte semmit sem produk√°lt az ut√≥bbi sz√°z √©vben √©s sok szempontb√≥l Eur√≥pa egyik legelmaradottabb n√©pe. *Jegyezz√ľk meg, hogy az USA n√©ger lakoss√°ga kb. 13%.(27)

HAITI

T√ČNY #55: Haiti k√∂zt√°rsas√°g, A nyugati f√©lteke egyetlen teljesen n√©ger k√∂zt√°rsas√°ga szint√©n a legszeg√©nyebb nyugati orsz√°g. Itt a legalacsonyabb a v√°rhat√≥ √©letkor, a legmagasabb az analfabetizmus, a legkisebb a fejenk√©nti nyomtatv√°nyfogyaszt√°s, a legalacsonyabb az egy lakosra jut√≥ nemzeti term√©k √©s a legkisebb a politika stabilit√°s m√©rt√©ke is. (27)

T√ČNY #56: Haitinak valaha sokat √≠g√©r√Ķ volt a j√∂v√Ķje. 1789 el√Ķtt mint feh√©r uralom alatt √°ll√≥ francia gyarmat, San Domingo (Haiti) olyan gazdag, vagy gazdagabb volt, mint a 13 amerikai gyarmat egy√ľttesen. Haitit tartott√°k a francia gyarmatbirodalom "legszebb gy√©m√°ntj√°nak", √©s val√≥ban, ez volt a leggazdagabb gyarmata a vil√°gnak. 40 ezer feh√©r √©s 27 ezer f√∂lszabad√≠tott mulatt lakta, √©s 450 ezer fekete rabszolga, term√©keny kl√≠m√°ja √©s j√≥ talaja r√©v√©n ell√°tta eg√©sz Franciaorsz√°got √©s f√©l Eur√≥p√°t cukorral, k√°v√©val √©s gyapottal. De 1791-ben a francia korm√°ny elrendelte, hogy a mulattoknak is szavazati joguk van √©s hamarosan egy m√°sikat, amely minden rabszolg√°t f√∂lszabad√≠tott. Az eredm√©ny v√©res polg√°rh√°bor√ļ lett, amelynek sor√°n az eg√©sz feh√©r lakoss√°got (40 ezer franci√°t) lem√©sz√°roltak, az utols√≥ asszonyt √©s gyereket is. Nemi er√Ķszak, lefejez√©s √©s csonk√≠t√°s volt napirenden.(22) (23)

T√ČNY #57: Miut√°n a feket√©k kiirtott√°k 1804-ben a feh√©r lakoss√°got, Haiti Santo Domingo r√©sze maradt 1844-ig, amikor √∂n√°ll√≥ "k√∂zt√°rsas√°gg√°" lett. 1844 √©s 1915 k√∂z√∂tt csak egy Haiti eln√∂k fejezte be korm√°nyz√°s√°t norm√°lis k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt. 14-et a hadsereg l√°zad√°sa mozd√≠tott el, egyet f√∂lrobbantottak, egyet megm√©rgeztek, √©s egy m√°sikat darabokra t√©pett a cs√Ķcsel√©k. 1908 √©s 1915 k√∂z√∂tt a forradalmak √©s gyilkoss√°gok olyan gyorsan k√∂vett√©k egym√°st, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok katonai beavatkoz√°sa volt sz√ľks√©ges a rend helyre√°ll√≠t√°s√°ra. Ez 1915-t√Ķl 1934-ig tartott. Ezut√°n 12 √©vig egy mulatt elit uralkodott, majd a fekete hadsereg √ļjtra √°tvette az ir√°ny√≠t√°st 1946-ban. Az√≥ta teljes m√©rt√©k√Ľ korrupci√≥ √©s politikai gyilkoss√°gok jellemzik az orsz√°got. (23)

INDIA

T√ČNY #58: India negroid n√©peit nagym√©rt√©k√Ľ feh√©r inv√°zi√≥k ig√°zt√°k le 5000 √©ve, elind√≠tva egy civiliz√°ci√≥ f√∂lemelked√©s√©t, majd hanyatl√°s√°t, ahogy a nem feh√©r t√∂megek besz√≠vt√°k a feh√©r megsz√°ll√≥kat. Ezut√°n, kb. Kr. el√Ķtt 1800-ban √ļjra √°rj√°k j√∂ttek √©szaknyugatr√≥l, √©s most egy z√°rt kasztrendszert alap√≠tottak, ("varna" jelent√©se sz√≠n), mely feh√©r vezet√©s alatt √°llt, √©s amely a hindu vall√°s alap√≠t√≥ r√©sze lett. A faji kevered√©s tilos volt, √©s hal√°lb√ľntet√©s j√°rt √©rte. (5) (37)

T√ČNY #59: Az √°rja uralkod√≥ oszt√°ly vezet√©s√©vel a klasszikus indiai nagy kult√ļr√°v√° vir√°gzott ki, ahol a filoz√≥fia, k√∂lt√©szet, tudom√°ny, matematika √©s irodalom magas szint√Ľ volt. Az orsz√°g vir√°gkor√°t √©lte.

T√ČNY #60: A kasztrendszer 2000 √©vig f√∂nnmaradt (tal√°n hosszabban, mint b√°rmely m√°s civiliz√°ci√≥ hasonl√≥ faji √∂sszet√©tel mellett). De v√©g√ľl a kasztok kezdtek megsz√Ľnni a fajkevered√©s miatt √©s a mai id√Ķkre szinte egyetlen tiszt√°n feh√©r sem maradt meg. (39) (37) (10)

T√ČNY #61: Ma India 834 milli√≥ lakosa 150 k√ľl√∂nf√©le nyelvet √©s t√°jsz√≥l√°st besz√©l. Ha kev√©s az es√Ķ egy √©vben, √©vente 2 √©s 6 milli√≥ k√∂zt hal meg √©hhal√°l miatt. India sz√ľlet√©si ar√°nya a legmagasabb √Āzsi√°ban, fejenk√©nti j√∂vedelme a vil√°gon a legalacsonyabbak k√∂z√© tartozik, az analfabetizmus k√∂zel 70%-os. (35) (33)

EGYIPTOM

T√ČNY #62: Az √Ķsi Egyiptomot Mediterran kauk√°zusiak (feh√©rek) alap√≠tott√°k Kr. e. 4500-ban. Egyiptom nagys√°g√°nak ideje Kr. e- 3400 √©s Kr.e. 1800 k√∂z√∂tt volt, melyet nagyszer√Ľ √©p√≠t√©szet, piramidok, templomok, a matematika √©s m√Ľszaki tudom√°nyok ismerete jellemzett, melyeknek maradv√°nyai ma is l√°that√≥ak. A feh√©r egyiptomiak √ļtt√∂r√Ķk voltak az orvostudom√°ny, a k√©mia, a csillag√°szat √©s a jog ter√©n. Sok esetben teljes√≠tm√©nyeik p√°ratlanok voltak. (37) (39) (21)

T√ČNY #63: De 3400 k√∂r√ľl Egyiptom civiliz√°ci√≥ja a N√≠lus foly√≥ ment√©n terjeszkedett, melynek sor√°n kapcsolatba ker√ľltek a d√©len lak√≥ fekete n√ļbiaiakkal. elkezdt√©k a feket√©ket rabszolg√°nak haszn√°lni, √©s Egyiptom lett a t√∂rt√©nelem els√Ķ kever√Ķt√©gelye. (39) (10) (14)

T√ČNY #64: A n√©ger v√©r az egyiptomi t√°rsadalom minden r√©teg√©ben helyet kapott alulr√≥l f√∂lfel√©. A rabszolg√°kat apr√°nk√©nt f√∂lszabad√≠tott√°k , ezek politikailag egyenl√Ķk lettek √©s a korm√°nyban is √°ll√°sokat foglaltak el. (10) (37)

T√ČNY #65: Tut f√°ra√≥ idej√©n (Kr. e 1370-1352) az uralkod√≥ oszt√°lyok is elkorcsosultak √©s Egyiptom el√©kezdett lecs√ļszni a lejt√Ķn. Ma a valaha hatalmas Egyiptom egy teljesen harmadik vil√°gbeli orsz√°g, elvesztette m√Ľv√©szet√©t, orvostudom√°ny√°t, √©p√≠t√©szeti k√©pess√©g√©t √©s helyzet√©t a vil√°g √ľgyeinek int√©z√©s√©n√©l. (10) (37)

Azt az abszurd h√≠r, hogy az √Ķsi Egyiptom a n√©ger zsenialit√°s term√©ke volt, ma sz√©les k√∂rben oktatj√°k iskol√°kban. Noha a tud√≥sok tudj√°k, hogy ez szemenszedett hazugs√°g, igazolj√°k a csal√°st √ļgy gondolva, hogy ez n√∂velni fogja a fekete gyerekek "√∂nbecs√ľl√©s√©t".


D√ČLAFRIKA

(Megjegyz√©s: Ezek a t√©nyek er√Ķsen megv√°ltoztak, miut√°n D√©l-Afrika fekete uralom al√° ker√ľlt, tanulm√°ny a 90-es √©vek elej√©n k√©sz√ľlt.)

T√ČNY #66: A feh√©rek sokkal r√©gebben √©lnek D√©l-Afrik√°ban mint a feket√©k. T√∂bb mint h√°romsz√°z √©ve laknak feh√©r telepesek D√©l-Afrik√°ban, kb. olyan r√©gen, mint Eur√≥paiak √©lnek √Čszak-Amerik√°ban. M√©g 150 √©vvel azut√°n, hogy az els√Ķ telepeket √©p√≠tett√©k Fokv√°ros k√∂r√ľl, a 19. sz√°zad kezdet√©n, 500 m√©rf√∂ld√∂n bel√ľl nem voltak a ter√ľleten n√©gerek. A feket√©k k√©s√Ķbb v√°ndoroltak oda K√∂z√©p-Afrik√°b√≥l val√≥sz√≠n√Ľleg a rabszolga-keresked√Ķk el√Ķl menek√ľlve vagy √©h√≠ns√©g miatt. Val√≥j√°ban D√©l-Afrika n√©ger lak√≥inak t√∂bbs√©ge m√°s orsz√°gokban sz√ľletett. (29) (8) (14)

T√ČNY #67: D√©l-Afrika messze a legfejlettebb orsz√°g √©s a leggazdagabb Afrik√°ban, itt termelik a f√∂ldr√©sz √∂sszterm√©keinek 75%-√°t. Majdnem teljesen √∂nell√°t√≥, √ļgyhogy bojkottok nem befoly√°solj√°k gazdas√°g√°t t√ļlzottan. A legt√∂bb afrikai orsz√°g f√ľgg D√©lafrik√°t√≥l. D√©lafrika korm√°nya a nyugati parlament√°ris demokr√°cia elvei alapj√°n m√Ľk√∂dik √©s fajilag a szigor√ļ elk√ľl√∂n√ľl√©s h√≠ve. D√©lafrik√°ban a feket√©knek teljes √∂nkorm√°nyzatuk van saj√°t ter√ľleteiken. (29) (8) (14)

T√ČNY #68: Noha D√©lafrik√°t √°lland√≥an kritiz√°lja a vil√°g fajelk√ľl√∂n√≠t√Ķ politik√°ja miatt, a feket√©k jobban √©lnek itt, mint m√°s afrikai orsz√°gokban, √©s gyorsan √©s eg√©szs√©gesen szaporodnak. A feh√©r ember fizeti a feket√©k j√≥l√©ti k√∂lts√©geinek 87%-√°t. Ebben benne vannak az √©lelem, a ruh√°zkod√°s, az tan√≠t√°s, a lak√°s, az oktat√°s √©s az eg√©szs√©g√ľgyi kiad√°sok, s√Ķt a nyugd√≠jak is. (14)

T√ČNY #69: D√©lafrikai feket√©k ezrei tanulnak f√Ķiskol√°n √©vente, t√∂bb mint h√°romszor annyian, mint Afrika √∂sszes t√∂bbi orsz√°g√°ban egy√ľttv√©ve. Minden fekete gyerekhez olyan k√∂zel van az iskola, hogy gyalog mehet oda. Afrika legnagyobb k√≥rh√°za mely szinte kiz√°r√≥lag feket√©ket kezel, √©s havonta t√∂bb mint 1800 oper√°ci√≥t v√©gez, D√©lafrik√°ban van. (14)

T√ČNY #70: A D√©lafrikai feket√©knek t√∂bb aut√≥ja van, mint a Szovjetuni√≥ √∂sszes lakos√°nak. (29)

T√ČNY #71: D√©lafrik√°nak t√∂bb fekete orvosa, jog√°sza, szakmunk√°sa √©s milliomosa van, mint a vil√°g t√∂bbi r√©sz√©nek egy√ľttv√©ve. (8)

T√ČNY #72: A k√∂r√ľlm√©nyek val√≥ban olyan "rosszak" D√©lafrik√°ban, hogy az orsz√°gnak hatalmas probl√©m√°t jelent az illeg√°lis fekete bev√°ndorl√°s, √©s egy milli√≥ illeg√°lis munk√°s dolgozik ott. (14) (29)

IZLAND

T√ČNY #73-75: Izland, a vil√°g egyetlen csak feh√©r orsz√°g√°nak van a legmagasabb √≠r√°stud√≥ ar√°nya, 100%. Az orsz√°g leh√Ľlt vulk√°nmagm√°n van, √©s a sarkk√∂rt√Ķl d√©lre fekszik. Nincs szene, f√Ľt√Ķanyaga, nincsenek √°sv√°nykincsei, term√©szeti kincsei, √©s haj√≥zhat√≥ foly√≥i. A ter√ľlet 75%-a lakhatatlan √©s a f√∂ldnek csak 1%-a m√Ľvelhet√Ķ. Ez Eur√≥pa legfiatalabb n√©pe √©s a vil√°g legelszigeteltebb orsz√°ga. Ennek ellen√©re Izlandon a m√°sodik legmagasabb a v√°rhat√≥ √©letkor a vil√°gon √©s az √©letsz√≠nvonal √©s a j√∂vedelem a vil√°g legmagasabbjainak egyike. Nagyon j√≥ az orvosi ell√°t√°s √©s a nyilv√°nos k√∂zleked√©s Izlandon. Szinte minden csal√°dnak van telefonja. Mikor elv√©gzi a k√∂z√©piskol√°t, minden Izlandi √∂t nyelvet tud. (33)

MARTIN LUTHER KING

T√ČNY #75-77: 1977 janu√°r 31-√©n Martin Luther King FBI akt√°j√°t lez√°rta a b√≠r√≥s√°g √©s 2027-ig lez√°rva foggja tartani, mert, ahogy feles√©ge mondta, "ez t√∂nkretenn√© a j√≥h√≠r√©t". Ezekben az iratokban √°ll√≠t√≥lag a legbizarrabb nemi perverzi√≥kr√≥l √©s homoszekszualit√°sr√≥l van sz√≥, √©s annak bizony√≠t√©ka, hogy Kinget szovjet k√©mek k√∂zvetlen√ľl ir√°ny√≠tott√°k √©s a kommunista p√°rt p√©nzelte.

T√ČNY #78: A Wall Street Journal (1990 nov. 9-√©n) nyilv√°noss√°gra hozta, hogy a Stanford Egyetem szerkeszt√Ķi, akik King pap√≠rjaival foglalkoztak r√©g√≥ta tudj√°k, hogy King 1955-ben a bostoni egyetemen szerzett doktori disszert√°ci√≥j√°t m√°s tanulm√°nyokb√≥l illetve v√©gz√Ķs di√°kok munk√°ib√≥l m√°solta.

T√ČNY #79: Martin Luther King gyakran √©lvezte prostitu√°ltak szolg√°ltat√°sait √©s egyh√°za p√©nz√©b√Ķl fizette √Ķket. A kongresszus m√©gis megszavazta, hogy King sz√ľlet√©snapja nemzeti √ľnnep legyen, legt√∂bb helyen Columbus napja vagy Washington sz√ľlet√©snapja helyett.

T√ČNY #80: A sz√∂vets√©ges √°llamok szinte minden √°llama meg√ľnnepli King napj√°t, √©s szinte minden v√°rosban van King sug√°r√ļt vagy King v√°rosk√∂zpont. De a k√∂zv√©lem√©nykutat√°s eredm√©nyei azt mutatj√°k, hogy szinte minden polg√°r leszavazn√° Kingre val√≥ eml√©kez√©st, ha lehet√Ķs√©ge ny√≠lna erre. (41)

VEGYES

T√ČNY #81: Az afrikai f√∂ldr√©sz, tal√°n a vil√°g leggazdagabb f√∂ldr√©sze csak a vil√°gkereskedelem 3%-√°ban vesz r√©szt. (27)

T√ČNY #82-84: Szinte minden n√©gernek, aki a sporton √©s zen√©n k√≠v√ľl m√°s ter√ľleten vezet√Ķ √°ll√°sban vol feh√©r √Ķsei is voltak: Fredick Douglas, W.E.B. Dubois, Booker T. Washington, George Washington Carver, Alex Hailey, Thurgood Marshall, Bryant Gumbell, Colin Powell, Carl Rowan, Ed Bradley, Doug Wilder, stb. Dr. E.B. Reuter szerint " . . . A n√©ger faj sikeres √©s ismert k√©pvisel√Ķi legal√°bb tizenh√°rom tizennegyed r√©szben kevert v√©r√Ľ emberek. " (27) (21)

T√ČNY #85: 50-szer nagyobb a val√≥sz√≠n√Ľs√©ge, hogy egy feket√©nek szifilisze van, mint egy feh√©rnek. (32)

T√ČNY #86: K√©tszer annyi feket√©t mint feh√©ret dobnak ki szolg√°lati v√©ts√©g miatt az US hadseregb√Ķl (32)

T√ČNY #87: Ha egy feh√©r n√Ķ n√©gerrel szeretkezik, 15-sz√∂r nagyobb az es√©lye hogy AIDS-et kap, mintha ezt feh√©rrel teszi. (US j√°rv√°nyellen√Ķrz√Ķ hivatal)
(36)

T√ČNY # 89-92: 195-ben az amerikai iskol√°k sz√≠nvonala a vil√°gon a legjobb volt. Sz√≥b√Ķ elemek javasolt√°k, hogy az iskol√°knak t√°rsadalmi jav√≠t√≥ szerep√ľk is legyen, ne csak oktat√≥. A legfels√Ķbb b√≠r√≥s√°g elrendelte az amerikai oktat√°s sz√≠nvonal√°nak er√Ķteljes cs√∂kkent√©s√©t, hogy led√∂ntse a t√°rsadalmi g√°takat. 30 √©v alatt az amerikai iskol√°k sok p√©nzt √∂ltek az er√Ķltetett integr√°ci√≥ba, kv√≥t√°kba √©s buszoztat√°sba. (Kev√©s ember veszi √©szre, hogy milyen dr√°ga a buszoztat√°s. Az √©vi k√∂lts√©gek t√≠zmilli√°rd doll√°rra is r√ļghatnak. 1990-ben egyed√ľl csak Kalifornia √©vi 500 milli√≥ doll√°rt k√∂lt√∂tt integr√°ci√≥ra. Sok iskolaker√ľlet k√∂lts√©gvet√©s√©nek t√∂bb mint negyed√©t k√∂lti sz√°ll√≠t√°sra. Csak Milwaukeeben egyetlen iskola√©vben a szem√©lyzet 30 ezer √≥r√°t ford√≠tott annak kisz√°m√≠t√°s√°ra, hogy milyen faj√ļ tanul√≥k milyen iskol√°kba j√°rjanak.) Az eredm√©nyek? A mai di√°kok a vil√°gsz√≠nvonal als√≥ fel√©n vannak a tudom√°nyok √©s a matematika ter√©n, az amerikai feln√Ķttek 40%-a gyakorlatilag analfab√©t√°nak tekinthet√Ķ, √©s a standardiz√°lt tesztek folyamatosan cs√∂kkentett√©k mind a feh√©rek mind a feket√©k sz√≠nvonal√°t. Ma az √°tlagos feh√©r m√©g mindig 200 ponttal t√∂bbet √©r el a kombin√°lt SAT-on mint az √°tlagos fekete. Az amerikaiak hosszabb ideig tanulnak mint b√°rmely m√°s orsz√°g lak√≥i √©s eredm√©nyeik rosszabbak. Minden f√Ķ amerikai v√°ros ad√≥bev√©tele jelent√Ķsen cs√∂kkent a feh√©rek menek√ľl√©se miatt, hogy elker√ľlj√©k a faji z√≥n√°kat. 1983-ban, miut√°n majdnem k√©t nemzed√©ken √°t folytatt√°k a faji k√≠s√©rleteket, hogy egyenl√Ķs√©get hozzanak l√©tre, az oktat√°si miniszt√©rium egyetlen tanulm√°nyt sem tudott bemutatni, amely kimutatta volna, hogy a feket√©k jobban tanuln√°nak, mint a kever√©s el√Ķtt. (25) (20) (32)

T√ČNY #93: Fekete Afrik√°ban az √°tlagos uralkod√≥ 7 h√≥napig uralkodik. (22) (27) (7)

T√ČNY #94: 1995-ben az USA egyetemi hallgat√≥i egyharmada nem feh√©r lesz √©s 5 √°llam iskol√°iban a feh√©rek kisebbs√©gben lesznek. (32)

T√ČNY #95: Dr. William Shockley, a tranzisztor Nobel d√≠jas feltal√°l√≥ja √©s a Stanford egyetem ismert genetikusa azt mondta: "Az amerikai n√©gerek milyens√©g√©nek f√Ķ oka sz√°rmaz√°suk, √©s ez nem jav√≠that√≥ a k√∂rnyezet semmif√©le v√°ltoztat√°s√°val.".

T√ČNY #96: 1930-ban a vil√°gnak kb. 33%-a volt feh√©r. Ma az UN becsl√©se szerint a vil√°g lakoss√°g√°nak csak kb. 9.5%-a kauk√°zusi (feh√©r). A sz√°zal√©k √°lland√≥an esik. (34) (27)

T√ČNY #97: Minden fajnak egyenl√Ķ k√©pess√©ge van a tanul√°sra √©s a civiliz√°ci√≥hoz val√≥ hozz√°j√°rul√°sra, √©s a k√ľl√∂nbs√©gek oka az el√Ķ√≠t√©let √©s a rasszizmus. A t√©ny, hogy a civiliz√°ci√≥val feh√©r b√Ķr√Ľeket hoznak kapcsolatba, kiz√°r√≥lag a v√©letlen √©s a szerencse k√∂vetkezm√©nye. A rasszok megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s√©re ir√°nyul√≥ minden k√≠s√©rlet a paranoia √©s a gy√Ľl√∂let m√Ľve. Meg kell akad√°lyoznunk minden kutat√°st ebben az ir√°nyban √©s azon kell dolgoznunk, hogy a vil√°g fajok, nemzetek n√©lk√ľli √©s harm√≥ni√°val teli helly√© v√°ljon. (?)

T√ČNY #98: 1988-ban az USA-ban 9,406 esetben er√Ķszakolt meg fekete feh√©r n√Ķt, √©s kevesebb mint t√≠z esetben er√Ķszakolt meg feh√©r f√©rfi n√©ger n√Ķt. (32)

T√ČNY #99: Raymond Cattellnek az "intelligencia √©s nemzeti eredm√©nyek" c. k√∂nyve sz√°m√°ra h√°rom kiv√°l√≥ amerikai tud√≥s hasonl√≠totta √∂ssze a nemzetek √°tlagos IQ-j√°t, √©s √≥vta azokat, akiknek n√©pess√©ge cs√∂kken√Ķ intelligenci√°t mutatott. Az amerikai fajok k√ľl√∂nb√∂z√Ķ sz√ľlet√©si ar√°nyainak figyelembe v√©tel√©vel arra a k√∂vetkeztet√©sre jutottak, hogy az amerikai intelligencia gyorsan cs√∂kken. (21)

T√ČNY #100: Az amerikai ad√≥fizet√Ķk 2.5 trilli√≥ doll√°rt fizettek a feket√©k t√°mogat√°s√°ra 1960 √≥ta. (6)

T√ČNY #101: ID√ČZETEK "A n√©gerek durva nemt√∂r√Ķd√∂ms√©ge soha nem fedezett f√∂l semmif√©le hat√°sos v√©delmi vagy puszt√≠t√≥ fegyvert. √ögy t√Ľnik, hogy k√©ptelenek b√°rmif√©le nagyobb m√©ret√Ľ korm√°ny vagy h√≥d√≠t√°s megtervez√©s√©re. Szellemi k√©pess√©geik nyilv√°nval√≥ alacsonyabbrend√Ľs√©g√©t f√∂lfedezt√©k √©s kihaszn√°lt√°k a m√©rs√©kelt √©ghajlat lak√≥i." --Edward Gibbon, ismert t√∂rt√©n√©sz, a "r√≥mai birodalom hanyatl√°sa √©s buk√°sa" c√≠m√Ľ m√Ľ √≠r√≥ja (V.III, 277 oldal) "Ha n√©gert l√°tsz, minden romlik k√∂r√ľl√∂tte, √©s ahol feh√©ret l√°tsz, k√∂r√ľl√∂tte minden javul.";--Robert E. Lee, Thomas H. Carter, t√°bornoknak. 1965 m√°jus√°ban

IRODALOM

African Business Magazine, Dec. '91
American Journal of Sociology, Vol. 92, pg 822+
American Renaissance, Dec. '90, Box 2504, Menlo Park, CA 94026
American Sociological Review, Vol 45, pg. 859
Basham, A.L., The Wonder That Was India, Grove Press, New York, NY 1954
Buckley, William F. syndicated column, Jan. 5. 1993
"But What about Africa?" Harper's, May '90
"The Christian Heritage of South Africa Under Attack!", Peter Hammond, Herald the Coming, Dec. '92.
Coon, Carleton S. The Origin of Races, 1962, Alfred A. Knopf
Fagan, Myron C. How the Greatest White Nations Were Mongrelized - Then Negroized, Sons of Liberty Books.
Fields, Dr. Ed, The Dangers of Interracial Marriage, PO Box 1211, Marietta, GA 30061
Howells, William. Mankind So Far, Doubleday, Garden City, NY 1945.
Harris, Marvin, 1981. Why Nothing Works. Simon & Schuster, New York, NY
Jacob, A. White Man, Think Again! 1965, publ. by author.
Jensen, Arthur R. Bias in Mental Testing, The Free Press, New York 1980
Jensen, Arthur R. Straight Talk About Mental Tests, the Free Press. (Macmillan) New York, 1981
McCall's, May '92, pg 76
McGurk, Frank, "A Scientist's Report on Race Differences." U.S. News and World Report, Sept. 21, 1956. Washington, D.C.
Pearson, Roger, Eugenics and Race, 1966, Noontide Press
Pearson, Roger. Race, Intelligence, and Bias in Academe, Scott-Townsend Publishers, N.W. Washington, D.C.
Pendell, Elmer, Sex Versus Civilization, Noontide Press.
Putnam, Carleton. Race and Reason, 1961, Howard Allen Press, Cape Canaveral, FL
Putnam, Carleton. Race and Reality, a Search for Solutions, 1967, Howard Allen, Box 76, Cape Canaveral, FL 32920
Putnam, Carleton. A Study in Racial Realities, an address at the University of California at Davis, Dec. 17, 1964
Scott, Ralph. Education and Ethnicity: The U.S. Experiment in School Integration, Scott-Townsend. Washington, D.C. 1989
Shuey, Audrey H., The Testing of Negro Intelligence, Social Science Press, New York, 1966
Simpson, William Gayley. Which Way Western Man? 1978, National Alliance Press, Box 3535, Washington, D. C. 20007
Social Forces, Vol. 69, pg.1+, Sept. '90
"South Africa: Time to Choose Sides" Soldier of Fortune, Dec. '89.
Snyderman, Mark, and Rothman, Stanely. The IQ Controversy, the Media and Public Policy. Transaction Publishers, New Brunswick, NJ 1990.
Stell v Savannah-Chattham County Board of Education, U.S. District Court, Southern Georgia, May 13, 1963.
Taylor, Jared, Paved with Good Intentions: The Failure of Race Relations in Contemporary America. 1992, Carrol & Graf. New York, NY
World Almanacs, '88, '89, '90, '91, '92
United Nations World Census, 1990
Van Loon, Henrick, 1940, Van Loon's Geography, Garden City Publ.
The Voice, Feb. 27, 1990.
Waddell, L. A. The Makers of Civilization, 1929, Angriff Press, Hollywood, CA
Weisman, Charles A. America: Free, White and Christian, 1989, SFA, Box 766-c, LaPorte, CO 80535
Weisman, Charles A. The Origins of Race and Civilization, 1990, SFA
Weyl, Nathaniel. The Geography of American Achievement, Scott-Townsend, Washington, D.C. 1989.

Martin Luther King (Man Behind the Myth) by Des Griffin.
Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | pozor124 - 2015. jķlius 09. 15:47:02

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.