Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

A nagyszerû történész, a vállalhatatlan antiszemita


Éljen az "antiszemétizmus"! Jön Humán Bálint és a hun-magyar eredetiség és ami ezzel jár! Kaphat szobrot egy határozottan antiszemita, a zsidótörvények szigorítását és 1944-ben a zsidók kitelepítését kívánó, a háború utolsó pillanatáig németpárti politikus ma állami pénzbõl? Hóman Bálint, a két világháború közötti történész és kultuszminiszter rehabilitációja az Akadémiát is nehéz helyzet elé állítja, és egy sor érzékeny kérdést hoz elõ: külön lehet-e választani a politikát a tudománytól, mi a különbség jogi és etikai felelõsség között, meddig adhatnak felmentést a külsõ körülmények?

Miután idén tavasszal a bíróság rehabilitálta az 1946-ban háborús bûnösként elítélt Hóman Bálintot, felélénkült a vita a történész-politikus megítélésérõl. A Hóman tisztázásáért húsz éve küzdõ volt fideszes képviselõ, Varga István és a jobboldal egy része a bírósági ítéletet csak az elsõ lépésnek tekinti: szerintük a jogi után erkölcsi és politikai rehabilitációnak kell következnie. Mások ezt elképzelhetetlennek tartják; szerintük Hóman Bálint politikusi és emberi bûnei akkorák, hogy erkölcsileg semmilyen bíróság nem moshatja tisztára.

Ez az ĂĽgy a legĂşjabb emlĂ©kezetpolitikai csatatĂ©r. Nyirõ JĂłzsef Ă©s Wass Albert után ismĂ©t a Horthy-kor egyik szĂ©lsõjobboldallal kompromittált figurája körĂĽl formálĂłdnak a frontvonalak. Most Ă©ppen SzĂ©kesfehĂ©rváron Ă©s az AkadĂ©mián: az MTA-ban mĂ©g az a kĂ©rdĂ©s, õk is rehabilitálják-e a törtĂ©nĂ©szkĂ©nt elismert, antiszemita politikuskĂ©nt viszont igen kĂ­nos HĂłmant, FehĂ©rváron viszont már szobrot is emelnek neki. Ez formálisan civil kezdemĂ©nyezĂ©s, de az IgazságĂĽgyi MinisztĂ©rium cĂ©lzottan 15 milliĂł forintot adott rá – miközben Orbán Viktor arrĂłl beszĂ©lt, hogy a kormány zĂ©rĂł toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben.
D AS20141006020
Tárgyalási jegyzék az 1946-ban életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt Hóman Bálint egykori miniszter per-újrafelvételi tárgyalásán a Fõvárosi Törvényszéken 2014. október 6-án
Fotó: Kovács Tamás

Az állami pénzbõl formálódó szobrot a székesfehérvári önkormányzat jobboldali többsége is támogatja, szerintük a város érdekében kifejtett tevékenysége miatt jár az emlékmû, Hóman politikai nézeteivel pedig nem foglalkoznak. Az ügy azonban komoly tiltakozási hullámot indított el. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és amerikai zsidó szervezetek után a Zsidó Világkongresszus is azt kéri az önkormányzattól, hogy álljanak el a tervtõl. A Történelemtanárok Egylete is közleményben tiltakozott a szoborállítás ellen.

„FelelõssĂ©gĂ©t, a zsidĂłtörvĂ©nyek Ă©s a nĂ©met orientáciĂł terĂ©n játszott kezdemĂ©nyezõ szerepĂ©t Ă©rdemben nem befolyásolhatja, hogy egyes embereket kĂ©sõbb megmentett” – Ă­rják HĂłmanrĂłl, Ă©s elfogadhatatlannak tartják, „hogy egy ország csak a gyalázatos bĂ»nökben rĂ©szes hĂ­ressĂ©geire emlĂ©kezzen, a tisztessĂ©geseket pedig a feledĂ©s homályában hagyja.”
NĂ©met–magyar sorsközössĂ©g

HĂłman Bálint nevĂ©t legtöbben „a HĂłman–SzekfĂ»” miatt ismerhetik, a kĂ©t világháborĂş között Ă­rt Magyar TörtĂ©net kötetei sok család polcán mĂ©g mindig ott vannak. A sokáig jĂł barátságban lĂ©võ HĂłman Bálint Ă©s SzekfĂ» Gyula neve a köztudatban összenõtt, de a kĂ©t törtĂ©nĂ©sz sorsa máshogy alakult: HĂłman 1951-ben a Váci Fegyház börtönkĂłrházában halt meg, SzekfĂ» a háborĂş után viszont moszkvai nagykövet Ă©s a kommunista országgyĂ»lĂ©s kĂ©pviselõje lett.

Politikailag valójában már jóval korábban eltávolodtak egymástól: az angolszász orientációjú Szekfû balra ment, a németbarát Hóman ellenben jobb felé, méghozzá egyre messzebb. Az elismert középkortörténész a harmincas években lépett politikai pályára: 1932-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter lett, és bár ideológiailag jól passzolt a gömbösi rendszerbe (a jobbra nyitó miniszterelnökkel baráti viszonyban is volt), aki a még hazafiasabb nevelés és a totalitárius tanügyigazgatás kialakításán dolgozott, de sikeres szakpolitikusként tartják számon: megõrizte a terület súlyát, végigvitte a népoktatási reformot (õ vezette be a 8+4 éves rendszert), kiállt a paraszti tehetségek felemeléséért.
Történészként milyen volt?

A mostani vita nem Hóman tudományos tevékenységérõl szól, azt általában ma is nagyra tartják. A két világháború közötti korszakban õ az egyik legmeghatározóbb kutató, ma is hivatkozott középkortörténész, a szellemtörténeti iskola képviselõje. Bár ez az eszmék és a lelki tényezõk történelemalakító szerepét hangsúlyozó irányzat ma már meghaladott, Hóman több meglátása most is érvényes.

SzintĂ©zisre törekedve tĂşl akart lĂ©pni a politikai esemĂ©nytörtĂ©neten, Ă©letmĂ»vĂ©t Ă­gy korszerĂ»bb, társadalom- Ă©s gazdaságtörtĂ©neti megközelĂ­tĂ©s is jellemzi. A “korszellem” objektiváciĂłit keresve a “magyar lĂ©lek törtĂ©netĂ©nek” megĂ­rását tĂ»zte ki cĂ©lul - ez nemzetkarakterolĂłgiai áthallásaival egyĂĽtt a maga korában elfogadott tudományos megközelĂ­tĂ©snek számĂ­tott.

Hóman szembehelyezkedett a Mályusz Elemér-féle népiségtörténettel, és a nagy tehetségnek indult, de késõbb az áltudományos turanizmust választó Baráth Tibor faji alapú történetírásával is. A magyar mûvelõdést az európai, katolikus kultúrkör részének tekintette, igaz, emellett a nemzeti kultúrfölényt is hangoztatta, mellyel a környezõ népekkel szemben a magyar expanzionizmust akarta alátámasztani.
De a tudósból fokozatosan a Horthy-kor mércéjével is markánsan jobboldali figura lett, aki a nagypolitikában már sokkal sötétebb szerepet játszott.

Horthy tanácsadĂłi körĂ©ben a centrista Bethlen Ă©s az angolszászok felĂ© nyitĂł Kállay MiklĂłs miniszterelnök jobboldali ellenfelĂ©nek számĂ­tott. 1938-tĂłl a kĂĽlpolitikában teljesen nĂ©metpárti lett, ezután a nĂ©met–magyar sorsközössĂ©get hirdette, Ă©s szembement minden alternatĂ­vakeresĂ©ssel. Amikor a kormány már nem volt elĂ©g nĂ©metbarát számára, õ lett a kormánypárton belĂĽli szĂ©lsõjobboldali ellenzĂ©k egyik vezĂ©ralakja, Ă©s rĂ©szt vett a háborĂşbĂłl valĂł kilĂ©pĂ©st ‘42-tõl megakadályozni akarĂł parlamenti csoportban.
GettyImages-548864925
Rust Bernhard német oktatási miniszter és Hóman Bálint 1936-ban, Berlinben.
FotĂł: Ullstein Bild

HĂłman határozottan antiszemita volt a TanácsköztársaságtĂłl fogva. 1940-ben memorandumban követelte Teleki Pál miniszterelnöktõl a zsidĂłtörvĂ©nyek szigorĂ­tását Ă©s faji alapra helyezĂ©sĂ©t. Azt Ă­rta, tudatára kell Ă©bredni, hogy a zsidĂł „ellensĂ©ge kell, hogy legyen a mai kormányrendszernek”, hogy „vĂ©gre szakĂ­tani kell a kompromisszumok rendszerĂ©vel”, Ă©s hogy „zsidĂłkat semminemĂ» hatalmi pozĂ­ciĂłban, sem a közigazgatásban, sem a bĂ­rĂłi szĂ©kben, sem az iskolában nem lehet megtĂ»rni”.

Mivel a második zsidótörvény nem szólt a középiskolai oktatásról, Hóman miniszterként saját hatáskörben rendelkezett arról, hogy ott is korlátozzák a zsidó származású gyerekek számát. Abban a négy gimnáziumban, ahol olyan sok volt a zsidó, hogy a gyakorlatban ezt nem lehetett megvalósítani, kötelezõvé tette a faji alapon elkülönített osztályokat.

Hóman kulcsszereplõje volt annak a folyamatnak, amely a magyar társadalmat hozzászoktatta ahhoz, hogy a zsidókat állami jóváhagyással lehet megalázni és üldözni

– mondja Kovács M. Mária törtĂ©nĂ©sz. A CEU professzora idĂ©zi azt az 1944. márciusi memorandumot is, amit HĂłman nemcsak aláírt 29 másik kĂ©pviselõvel egyĂĽtt, de Sipos PĂ©ter kutatásai szerint õ maga fogalmazott (más kutatĂłk szerint utĂłbbira nincs bizonyĂ­tĂ©k). Ebben, egy hĂłnappal a nĂ©met megszállás Ă©s hárommal az auschwitzi deportálások elõtt KállaytĂłl a zsidĂłkĂ©rdĂ©s Ăşj, minden addiginál hatĂ©konyabb megoldását Ă©s a zsidĂłk kitelepĂ­tĂ©sĂ©nek elõkĂ©szĂ­tĂ©sĂ©t követeltĂ©k.
Voltak zsidó barátaim
Hóman Bálint


Az állami Veritas IntĂ©zetben dolgozĂł Ujváry Gábor HĂłmant jĂłval kedvezõbben Ă­tĂ©li meg. A kutatĂł az Indexnek azt mondta, HĂłman FehĂ©rváron szerinte is Ă©rdemel szobrot, amiĂ©rt országgyĂ»lĂ©si kĂ©pviselõkĂ©nt sokat tett a városĂ©rt. Máshol õ sem állĂ­tana neki, „mert megosztĂł szemĂ©lyisĂ©gnek minõsĂĽl, bár Ă©n inkább a pozitĂ­v oldalait emelnĂ©m ki – de kĂ©tsĂ©gtelenĂĽl voltak negatĂ­vak is, mint mindenkinek”.

HĂłman a nĂ©met szövetsĂ©g mellett csak kĂĽlpolitikai okokbĂłl tartott ki, elõbb azĂ©rt, mert onnan volt remĂ©lhetõ a revĂ­ziĂł, majd oroszfĂłbiája miatt, Ă©s azĂ©rt, mert azt remĂ©lte, Ă­gy lehet elkerĂĽlni a fenyegetõ nĂ©met megszállást – hangsĂşlyozza Ujváry. Szerinte HĂłman reálpolitikusnak gondolta magát, de rosszul kalkulált: a nĂ©metbarátságot jobbnak tartotta a szovjetnĂ©l, Ă©s tĂ©vesen azt remĂ©lte, hogy eközben meg lehet õrizni az ország belsõ önállĂłságát. VĂ©lemĂ©nye szerint HĂłman antiszemitizmusát a saját kora közegĂ©ben illik megĂ­tĂ©lni, akkor pedig az teljesen általános volt, amivel nem számĂ­tott szĂ©lsõsĂ©gesnek.

„Majdnem minden kritikusa Ăşgy tekint rá 1942 után, mintha meghatározĂł politikus maradt volna, pedig nem volt már az – mondja Ujváry. – Ezután HĂłman inkább csak a Teleki Pál Tudományos IntĂ©zet megszervezĂ©sĂ©re koncentrált.” A nĂ©met megszállás ellen tiltakozott Veesenmayernál, a neki felkĂ­nált miniszteri posztot nem vállalta, mĂ©gis kĂ©pviselõ maradt, mĂ©g Szálasi alatt is. A hungarista nemzetvezetõre nem eskĂĽdött fel, de a vĂ©gsõkig kitartott, mĂ©g 1945 márciusában is bĂ­zott benne, hogy a Balatonnál megállĂ­thatĂł a szovjet offenzĂ­va. A holokausztrĂłl szĂłlĂł hĂ­reket sem hitte el, a Horthyt a deportálások leállĂ­tására kĂ©sztetõ Auschwitz-jegyzõkönyv valĂłdiságában is kĂ©telkedett.

HĂłman 1944-ben több zsidĂł ismerõsĂ©nek, tudĂłsoknak Ă©s mĂ»vĂ©szeknek kezdemĂ©nyezte a mentesĂ­tĂ©sĂ©t, többek között SzekfĂ» Gyula zsidĂł felesĂ©gĂ©t mentette meg. HĂłman feltehetõen nem kĂ­vánta a fĂ©lmilliĂł magyar zsidĂł legyilkolását, de a legkevesebb, amit mondani lehet, hogy antiszemitizmusa Ă©s nĂ©metbarátsága elvakĂ­totta. „A nĂ©pbĂ­rĂłság elõtt egy pszicholĂłgiai rejtĂ©ly áll HĂłman Bálint tevĂ©kenysĂ©gĂ©vel kapcsolatban. Ugyanis az egyik oldalon, kifelĂ©, a legteljesebb nĂ©metbarátságot, a nĂ©metek legteljesebb kiszolgálását hirdette, Ă©s politikai tĂ©nykedĂ©se is erre irányult, a másik oldalon pedig nagyon sok embernek segĂ­tsĂ©gĂ©re sietett” – áll az 1945/46-os per jegyzõkönyvĂ©ben.

Az õt vĂ©gĂĽl háborĂşs bĂ»nösnek nyilvánĂ­tĂł perben több zsidĂł mentõtanĂşja volt; azt mondják, ennek is köszönhetõ, hogy Ă©letfogytiglanit kapott halálbĂĽntetĂ©s helyett. A magánkapcsolataiban kellemes társasági figurakĂ©nt ismert HĂłman zsidĂłellenessĂ©ge a közĂ©posztály egy rĂ©szĂ©re jellemzõ Ăşri antiszemitizmusbĂłl fakadt – HĂłman Bálint azonban nem egy átlagvalaki volt a korszak keresztĂ©ny-Ăşri világában, hanem meghatározĂł politikus. KĂ©rdĂ©s, hogy mai megĂ­tĂ©lĂ©sĂ©n mennyit változtat az, hogy a civilizáciĂł teljes összeomlása idejĂ©n magánemberkĂ©nt többeknek segĂ­tett.
Akadémikus kérdés

„A törtĂ©nĂ©sz HĂłman Bálintot nagyon nagyra tartom, ami viszont a politikusi magatartását illeti, figyelembe vĂ©ve az antiszemita megnyilvánulásait, a zsidĂłtörvĂ©nyekben játszott szerepĂ©t, hogy Szálasi mellett vĂ©gig kitartott, az teljessĂ©ggel vállalhatatlan” — mondta nekĂĽnk Katona Csaba törtĂ©nĂ©sz.

A nĂ©pbĂ­rĂłság a SzovjetuniĂłval valĂł hadba lĂ©pĂ©s megszavazása miatt nyilvánĂ­totta HĂłmant háborĂşs bĂ»nösnek. Ez jogilag már akkor abszurd volt, a mostani jogi rehabilitáciĂłt ezĂ©rt a HĂłman-kultuszt ellenzõ megszĂłlalĂłk többsĂ©ge is elfogadja, az akkori, koncepciĂłs Ă­tĂ©let szerintĂĽk sem vĂ©dhetõ. A vita arrĂłl szĂłl, hogy a bĂ­rĂłsági felmentĂ©s erkölcsileg is tisztázhatja-e. Ujváry Gábor szerint a bĂ­rĂłság után (a rehabilitáciĂłs eljárásban õ volt a felkĂ©rt szakĂ©rtõ) tudományos Ă©rdemei miatt az AkadĂ©miának is rehabilitálnia kellene: „Éppen ideje lenne, hogy a XX. század egyik legnagyobb magyar historikusát visszavegyĂ©k a testĂĽletbe” – idĂ©zte a Rubiconban.
Belefér az MTA etikai kódexébe?

„A magyar tudomány intĂ©zmĂ©nyei jogilag Ă©s erkölcsileg is megkĂ©rdõjelezhetetlen mĂ»ködĂ©sre törekszenek. EzĂ©rt a tudomány minden mĂ»velõjĂ©tõl megkövetelik a hatályos jogszabályok betartását, az emberi mĂ©ltĂłság, valamint az emberi jogok Ă©s alapvetõ szabadságok feltĂ©tlen tiszteletĂ©t” – áll az AkadĂ©mia etikai kĂłdexĂ©ben az akadĂ©miai tagság etikai feltĂ©teleivel kapcsolatban.

Ennek a feltĂ©telnek több, az ötvenes Ă©vekben politikai okokbĂłl megválasztott akadĂ©mikus sem felelne meg, mondják a HĂłmant pártolĂłk; lehet, de mások alkalmatlansága nem Ă©rv egy másik alkalmatlan szemĂ©ly mellett – felelik erre az ellenkezõ oldalrĂłl.

Korábban kĂ©t volt akadĂ©miai elnök, Kosáry Domokos (õ fiatal törtĂ©nĂ©szkĂ©nt HĂłman munkatársa is volt) Ă©s Glatz Ferenc is ezt javasolta a tudományos Ă©rdemekre valĂł tekintettel. Az akadĂ©miai tagság azonban nem csak tudományos rang, van morális töltete is – hangsĂşlyozzák az ellenzõk. „A rehabilitáciĂł ĂĽzenete az lenne, hogy a tudĂłs testĂĽlet – alapos megfontolás után – nem talált komoly kifogást HĂłman törtĂ©nelmi szerepĂ©vel szemben sem” – fogalmaz Kovács M. Mária. Ujváry nagyon máshogy gondolja: szerinte már a felvetĂ©s is abszurd, hogy az MTA-tagság esetĂ©ben a törtĂ©nelmi szerepet kellene irányadĂłnak tekinteni. „Az MTA-nak nem politikai döntõbĂ­rĂłnak kell lennie ebben az ĂĽgyben, hanem a tudományos teljesĂ­tmĂ©nyt megĂ­tĂ©lõ testĂĽletnek” — Ă­rta az Indexnek.

Az Indexet az MTA Kommunikációs Fõosztálya arról tájékoztatta, hogy nincs összefüggés a bírósági és az akadémiai rehabilitáció között. Az Akadémia ugyanis már 1945-ben, fél évvel a népbírósági ítélet elõtt kizárta a volt minisztert, méghozzá nem kommunista, hanem a Horthy-korban akadémikussá választott tagok szavazataival. Az indoklás is más volt: míg a bíróság a Szovjetunióval való hadba lépés támogatása miatt ítélte el Hómant, az Akadémia indoklása szerint:

„HĂłman Bálint a nemzeti-szocializmusnak NĂ©metországban törtĂ©nt uralomra jutása után szállás-csinálĂłja volt hazánkban a horogkeresztes eszmĂ©knek s hosszĂş vallás- Ă©s közoktatásĂĽgyi minisztersĂ©ge alatt az ország szellemi Ă©letĂ©t minden erejĂ©vel a nĂ©met Ă©rdekek szolgálatába törekedet állĂ­tani. Ezáltal egyik legfõbb okozĂłja lett az országot Ă©rt törtĂ©nelmi katasztrĂłfának.”

Bár ez az 1945-ös indoklás ma több ponton megkĂ©rdõjelezhetõ (HĂłman ideolĂłgiailag vĂ©gig ellenezte a nemzetiszocializmust, az országot Ă©rt katasztrĂłfának pedig minden tĂ©vedĂ©se Ă©s politikai bĂ»ne ellenĂ©re sem lehetett az egyik fõ okozĂłja), az AkadĂ©mia egyszer mĂ©gis elutasĂ­totta már a törtĂ©nĂ©sz rehabilitáciĂłját. Ez ugyanis már 1989-ben is felmerĂĽlt, akkor a Tudományetikai Bizottság mĂ©g eleinte támogatta is, hogy HĂłmant más, 1945 után politikai okokbĂłl kizártakkal egyĂĽtt jelkĂ©pesen visszafogadják a tagok közĂ©, kĂ©sõbb azonban „további jogi Ă©s törtĂ©nelmi szempontok merĂĽltek fel”, amelyek miatt HĂłman rehabilitálási ĂĽgyĂ©t mĂ©gsem terjesztettĂ©k a közgyĂ»lĂ©s elĂ©.

Az MTA-elnök Lovász LászlĂł a közelmĂşltban egy interjĂşban beszĂ©lt a kĂ©rdĂ©srõl: „A szakmai Ă©s emberi szempontok valĂłban ellentmondanak. A magam rĂ©szĂ©rõl egyĂ©rtelmĂ»vĂ© teszem, ha e javaslatot az akadĂ©mikusok egy rĂ©sze benyĂşjtja, Ă©s szavazunk errõl, az AkadĂ©miának akkor is teljes mĂ©rtĂ©kben el kell határolĂłdnia a HĂłman kĂ©pviselte emlĂ­tett elvektõl".

Az MTA egyelõre kivár, úgy tûnik, nem szívesen vállalnák a döntést a kérdésben, a törvényileg rájuk kényszerített utcanév-bizottságosdi után feltehetõen a látszatát is szeretnék kerülni, hogy eljátsszák a politikai döntõbíró szerepét. Az akadémiai vezetés a sejthetõ lobbi ellenére magától nem kezdeményezett rehabilitációs vizsgálatot, de ha erre bármelyik akadémikus javaslatot tesz, azt hivatalból le kell folytatniuk.Link

Hozzászólások


#1 | postaimre - 2015. július 15. 15:03:29
Érdekes egy életút. Szabadkõmûvesség kizárt, hogy kizárt.
https://hu.wikipe...%C3%A1lint
#2 | kontroll88 - 2015. július 15. 15:27:07
Magyar történészt nem tûrnek meg az MTA-ban, hát persze, hogy mindenki sipákol. A sokat emlegetett "numerus clausus" csak azt írja elõ az egyetemi osztályoknak, hogy minden népcsoportból fel kell venni az egyetemre népesség-százalék arányosan.
Pl: ha az Apostoli M. Királyságban él 70% magyar, akkor az osztály létszámának 70%-a legyen magyar, ha van 10% horvát, akkor 10% horvát, ha a zsidóság 0,01%, akkor annyi zsidó származású járjon abba az egyetemi "osztályba". Ez persze nem tetszett az akkori egyetemeknek, mert a professzorok és a hallgatók döntõ többsége akkor zsidó származású volt. Más származású elég nehezen tudott oda bekerülni.
Természetesen ma ez égbekiáltó antiszemitizmusnak minõsül.
Sõt már az is, ha egy zsidó viseletben lévõ személyt esetleg zsidónak szólítanék...
#3 | Gutai Zub - 2015. július 15. 15:44:59
"Még mindig nem döglött meg Hóman?"

Halász fõorvos,( volt munkaszolgálatos) váci fegyház, 1950-51
(a csont és bõr Hóman, kínzások és nélkülözések között halt meg cellájában)

Hogyan tudott barátkozni, könyvet írni olyan aljas emberrel, mint szekfû?
#4 | Gutai Zub - 2015. július 15. 17:48:23
Egy igaz történész szempontjából:

"Szekfû Gyula, aki karrierjét a Habsburg - múlt elszánt védelmezõjeként Bécsben kezdte, és Rákosi Mátyásék nagyköveteként, Moszkvában végezte, s akinek elsõ történetírói teljesítménye a Rákóczi makulátlan alakja irányában megnyilatkozó mély nemzeti kegyelet tervszerû és arrogáns megfricskázása volt."
Padányi Viktor

Szekfû nem esett messze a fájától, 1849 Budavár ostrománál elesett német katonának az unokája. Gyûlölte a magyarokat, írásaiban ahol tudott, ki is mutatta.

Hóman Bálintnál ezt nem értem.........
#5 | Alex-andros - 2015. július 15. 19:18:09
Miért is mondják mindig a papok már idõtlen idõk óta, hogy eredendõen bûnösök vagyunk?! Kik is a papok?! Ki a kiválasztott" nép?! Õk szemiták, tehát mindenki aki nem az, az csak antiszemita lehet a világban és a kozmoszban is. Lehet egyáltalán jogi értelmezésben bûnként kezelni azt, ha valaki antiszemita? Ez egy kerek Magyar gondolat, amit leírni lehet, de ÉRDEMI személynek kérdésként feltenni Magyarországon már nem lehet. 2015. Holokoszt év. Hatalmas mértékben fokozzák a jelenlétet, a sajtó nyomulást, a liberális buziskodást, a hatalom megnyilvánulást és még sorolhatnám tovább. Kicsit elgondolkodtam, hogy a Cionista zsidó irányító hatalom a holokausztot 2015 vagy 16-ra ütemezte be?
#6 | Gutai Zub - 2015. július 15. 19:44:36
Alex,

"ha valaki antiszemita"?

JĂłk a gondolataid.

Van egy furcsa csavar a történetben.

A cionizmus legnagyobb egyénisége, vezetõje mondta Doktor Weizmann: "Mi egyformán utáljuk az antiszemitákat és a filoszemitákat"

Most hová teszi ez azokat az undorító nyálcsurgató embereket, akik apró szívességekért, és apró pénzért (mert csak ezt kapnak) megtagadva saját fajtájukat, pitiznek mint a kutyák?

- és Uram Isten hányan vannak.......
#7 | Perje - 2015. július 16. 22:29:35
#8 | Perje - 2015. július 17. 23:25:08
II. Miklós cár családját is a zsidók ölték meg július 17-én 1918-ban, négy fiatal lányát meg is erõszakolták:
https://dublinsmi...dly-raped/

http://www.thetru...k/?p=71707

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.