Navigáció
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
Üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
A nagyszerû történész, a vállalhatatlan antiszemita
Éljen az "antiszemĂ©tizmus"! Jön Humán Bálint Ă©s a hun-magyar eredetisĂ©g Ă©s ami ezzel jár! Kaphat szobrot egy határozottan antiszemita, a zsidĂłtörvĂ©nyek szigorĂtását Ă©s 1944-ben a zsidĂłk kitelepĂtĂ©sĂ©t kĂvánĂł, a háborĂş utolsĂł pillanatáig nĂ©metpárti politikus ma állami pĂ©nzbõl? HĂłman Bálint, a kĂ©t világháborĂş közötti törtĂ©nĂ©sz Ă©s kultuszminiszter rehabilitáciĂłja az AkadĂ©miát is nehĂ©z helyzet elĂ© állĂtja, Ă©s egy sor Ă©rzĂ©keny kĂ©rdĂ©st hoz elõ: kĂĽlön lehet-e választani a politikát a tudománytĂłl, mi a kĂĽlönbsĂ©g jogi Ă©s etikai felelõssĂ©g között, meddig adhatnak felmentĂ©st a kĂĽlsõ körĂĽlmĂ©nyek?
Miután idĂ©n tavasszal a bĂrĂłság rehabilitálta az 1946-ban háborĂşs bĂ»nöskĂ©nt elĂtĂ©lt HĂłman Bálintot, felĂ©lĂ©nkĂĽlt a vita a törtĂ©nĂ©sz-politikus megĂtĂ©lĂ©sĂ©rõl. A HĂłman tisztázásáért hĂşsz Ă©ve kĂĽzdõ volt fideszes kĂ©pviselõ, Varga István Ă©s a jobboldal egy rĂ©sze a bĂrĂłsági ĂtĂ©letet csak az elsõ lĂ©pĂ©snek tekinti: szerintĂĽk a jogi után erkölcsi Ă©s politikai rehabilitáciĂłnak kell következnie. Mások ezt elkĂ©pzelhetetlennek tartják; szerintĂĽk HĂłman Bálint politikusi Ă©s emberi bĂ»nei akkorák, hogy erkölcsileg semmilyen bĂrĂłság nem moshatja tisztára.
Ez az ĂĽgy a legĂşjabb emlĂ©kezetpolitikai csatatĂ©r. Nyirõ JĂłzsef Ă©s Wass Albert után ismĂ©t a Horthy-kor egyik szĂ©lsõjobboldallal kompromittált figurája körĂĽl formálĂłdnak a frontvonalak. Most Ă©ppen SzĂ©kesfehĂ©rváron Ă©s az AkadĂ©mián: az MTA-ban mĂ©g az a kĂ©rdĂ©s, õk is rehabilitálják-e a törtĂ©nĂ©szkĂ©nt elismert, antiszemita politikuskĂ©nt viszont igen kĂnos HĂłmant, FehĂ©rváron viszont már szobrot is emelnek neki. Ez formálisan civil kezdemĂ©nyezĂ©s, de az IgazságĂĽgyi MinisztĂ©rium cĂ©lzottan 15 milliĂł forintot adott rá – miközben Orbán Viktor arrĂłl beszĂ©lt, hogy a kormány zĂ©rĂł toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben.
D AS20141006020
Tárgyalási jegyzĂ©k az 1946-ban Ă©letfogytig tartĂł fegyházbĂĽntetĂ©sre ĂtĂ©lt HĂłman Bálint egykori miniszter per-ĂşjrafelvĂ©teli tárgyalásán a Fõvárosi TörvĂ©nyszĂ©ken 2014. oktĂłber 6-án
Fotó: Kovács Tamás
Az állami pĂ©nzbõl formálĂłdĂł szobrot a szĂ©kesfehĂ©rvári önkormányzat jobboldali többsĂ©ge is támogatja, szerintĂĽk a város Ă©rdekĂ©ben kifejtett tevĂ©kenysĂ©ge miatt jár az emlĂ©kmĂ», HĂłman politikai nĂ©zeteivel pedig nem foglalkoznak. Az ĂĽgy azonban komoly tiltakozási hullámot indĂtott el. A Magyarországi ZsidĂł HitközsĂ©gek SzövetsĂ©ge Ă©s amerikai zsidĂł szervezetek után a ZsidĂł Világkongresszus is azt kĂ©ri az önkormányzattĂłl, hogy álljanak el a tervtõl. A TörtĂ©nelemtanárok Egylete is közlemĂ©nyben tiltakozott a szoborállĂtás ellen.
„FelelõssĂ©gĂ©t, a zsidĂłtörvĂ©nyek Ă©s a nĂ©met orientáciĂł terĂ©n játszott kezdemĂ©nyezõ szerepĂ©t Ă©rdemben nem befolyásolhatja, hogy egyes embereket kĂ©sõbb megmentett” – Ărják HĂłmanrĂłl, Ă©s elfogadhatatlannak tartják, „hogy egy ország csak a gyalázatos bĂ»nökben rĂ©szes hĂressĂ©geire emlĂ©kezzen, a tisztessĂ©geseket pedig a feledĂ©s homályában hagyja.”
NĂ©met–magyar sorsközössĂ©g
HĂłman Bálint nevĂ©t legtöbben „a HĂłman–SzekfĂ»” miatt ismerhetik, a kĂ©t világháborĂş között Ărt Magyar TörtĂ©net kötetei sok család polcán mĂ©g mindig ott vannak. A sokáig jĂł barátságban lĂ©võ HĂłman Bálint Ă©s SzekfĂ» Gyula neve a köztudatban összenõtt, de a kĂ©t törtĂ©nĂ©sz sorsa máshogy alakult: HĂłman 1951-ben a Váci Fegyház börtönkĂłrházában halt meg, SzekfĂ» a háborĂş után viszont moszkvai nagykövet Ă©s a kommunista országgyĂ»lĂ©s kĂ©pviselõje lett.
Politikailag valĂłjában már jĂłval korábban eltávolodtak egymástĂłl: az angolszász orientáciĂłjĂş SzekfĂ» balra ment, a nĂ©metbarát HĂłman ellenben jobb felĂ©, mĂ©ghozzá egyre messzebb. Az elismert közĂ©pkortörtĂ©nĂ©sz a harmincas Ă©vekben lĂ©pett politikai pályára: 1932-ben vallás- Ă©s közoktatásĂĽgyi miniszter lett, Ă©s bár ideolĂłgiailag jĂłl passzolt a gömbösi rendszerbe (a jobbra nyitĂł miniszterelnökkel baráti viszonyban is volt), aki a mĂ©g hazafiasabb nevelĂ©s Ă©s a totalitárius tanĂĽgyigazgatás kialakĂtásán dolgozott, de sikeres szakpolitikuskĂ©nt tartják számon: megõrizte a terĂĽlet sĂşlyát, vĂ©gigvitte a nĂ©poktatási reformot (õ vezette be a 8+4 Ă©ves rendszert), kiállt a paraszti tehetsĂ©gek felemelĂ©séért.
Történészként milyen volt?
A mostani vita nem HĂłman tudományos tevĂ©kenysĂ©gĂ©rõl szĂłl, azt általában ma is nagyra tartják. A kĂ©t világháborĂş közötti korszakban õ az egyik legmeghatározĂłbb kutatĂł, ma is hivatkozott közĂ©pkortörtĂ©nĂ©sz, a szellemtörtĂ©neti iskola kĂ©pviselõje. Bár ez az eszmĂ©k Ă©s a lelki tĂ©nyezõk törtĂ©nelemalakĂtĂł szerepĂ©t hangsĂşlyozĂł irányzat ma már meghaladott, HĂłman több meglátása most is Ă©rvĂ©nyes.
SzintĂ©zisre törekedve tĂşl akart lĂ©pni a politikai esemĂ©nytörtĂ©neten, Ă©letmĂ»vĂ©t Ăgy korszerĂ»bb, társadalom- Ă©s gazdaságtörtĂ©neti megközelĂtĂ©s is jellemzi. A “korszellem” objektiváciĂłit keresve a “magyar lĂ©lek törtĂ©netĂ©nek” megĂrását tĂ»zte ki cĂ©lul - ez nemzetkarakterolĂłgiai áthallásaival egyĂĽtt a maga korában elfogadott tudományos megközelĂtĂ©snek számĂtott.
HĂłman szembehelyezkedett a Mályusz ElemĂ©r-fĂ©le nĂ©pisĂ©gtörtĂ©nettel, Ă©s a nagy tehetsĂ©gnek indult, de kĂ©sõbb az áltudományos turanizmust választĂł Baráth Tibor faji alapĂş törtĂ©netĂrásával is. A magyar mĂ»velõdĂ©st az eurĂłpai, katolikus kultĂşrkör rĂ©szĂ©nek tekintette, igaz, emellett a nemzeti kultĂşrfölĂ©nyt is hangoztatta, mellyel a környezõ nĂ©pekkel szemben a magyar expanzionizmust akarta alátámasztani.
De a tudósból fokozatosan a Horthy-kor mércéjével is markánsan jobboldali figura lett, aki a nagypolitikában már sokkal sötétebb szerepet játszott.
Horthy tanácsadĂłi körĂ©ben a centrista Bethlen Ă©s az angolszászok felĂ© nyitĂł Kállay MiklĂłs miniszterelnök jobboldali ellenfelĂ©nek számĂtott. 1938-tĂłl a kĂĽlpolitikában teljesen nĂ©metpárti lett, ezután a nĂ©met–magyar sorsközössĂ©get hirdette, Ă©s szembement minden alternatĂvakeresĂ©ssel. Amikor a kormány már nem volt elĂ©g nĂ©metbarát számára, õ lett a kormánypárton belĂĽli szĂ©lsõjobboldali ellenzĂ©k egyik vezĂ©ralakja, Ă©s rĂ©szt vett a háborĂşbĂłl valĂł kilĂ©pĂ©st ‘42-tõl megakadályozni akarĂł parlamenti csoportban.
GettyImages-548864925
Rust Bernhard német oktatási miniszter és Hóman Bálint 1936-ban, Berlinben.
FotĂł: Ullstein Bild
HĂłman határozottan antiszemita volt a TanácsköztársaságtĂłl fogva. 1940-ben memorandumban követelte Teleki Pál miniszterelnöktõl a zsidĂłtörvĂ©nyek szigorĂtását Ă©s faji alapra helyezĂ©sĂ©t. Azt Ărta, tudatára kell Ă©bredni, hogy a zsidĂł „ellensĂ©ge kell, hogy legyen a mai kormányrendszernek”, hogy „vĂ©gre szakĂtani kell a kompromisszumok rendszerĂ©vel”, Ă©s hogy „zsidĂłkat semminemĂ» hatalmi pozĂciĂłban, sem a közigazgatásban, sem a bĂrĂłi szĂ©kben, sem az iskolában nem lehet megtĂ»rni”.
Mivel a második zsidĂłtörvĂ©ny nem szĂłlt a közĂ©piskolai oktatásrĂłl, HĂłman miniszterkĂ©nt saját hatáskörben rendelkezett arrĂłl, hogy ott is korlátozzák a zsidĂł származásĂş gyerekek számát. Abban a nĂ©gy gimnáziumban, ahol olyan sok volt a zsidĂł, hogy a gyakorlatban ezt nem lehetett megvalĂłsĂtani, kötelezõvĂ© tette a faji alapon elkĂĽlönĂtett osztályokat.
Hóman kulcsszereplõje volt annak a folyamatnak, amely a magyar társadalmat hozzászoktatta ahhoz, hogy a zsidókat állami jóváhagyással lehet megalázni és üldözni
– mondja Kovács M. Mária törtĂ©nĂ©sz. A CEU professzora idĂ©zi azt az 1944. márciusi memorandumot is, amit HĂłman nemcsak aláĂrt 29 másik kĂ©pviselõvel egyĂĽtt, de Sipos PĂ©ter kutatásai szerint õ maga fogalmazott (más kutatĂłk szerint utĂłbbira nincs bizonyĂtĂ©k). Ebben, egy hĂłnappal a nĂ©met megszállás Ă©s hárommal az auschwitzi deportálások elõtt KállaytĂłl a zsidĂłkĂ©rdĂ©s Ăşj, minden addiginál hatĂ©konyabb megoldását Ă©s a zsidĂłk kitelepĂtĂ©sĂ©nek elõkĂ©szĂtĂ©sĂ©t követeltĂ©k.
Voltak zsidó barátaim
Hóman Bálint
Az állami Veritas IntĂ©zetben dolgozĂł Ujváry Gábor HĂłmant jĂłval kedvezõbben ĂtĂ©li meg. A kutatĂł az Indexnek azt mondta, HĂłman FehĂ©rváron szerinte is Ă©rdemel szobrot, amiĂ©rt országgyĂ»lĂ©si kĂ©pviselõkĂ©nt sokat tett a városĂ©rt. Máshol õ sem állĂtana neki, „mert megosztĂł szemĂ©lyisĂ©gnek minõsĂĽl, bár Ă©n inkább a pozitĂv oldalait emelnĂ©m ki – de kĂ©tsĂ©gtelenĂĽl voltak negatĂvak is, mint mindenkinek”.
HĂłman a nĂ©met szövetsĂ©g mellett csak kĂĽlpolitikai okokbĂłl tartott ki, elõbb azĂ©rt, mert onnan volt remĂ©lhetõ a revĂziĂł, majd oroszfĂłbiája miatt, Ă©s azĂ©rt, mert azt remĂ©lte, Ăgy lehet elkerĂĽlni a fenyegetõ nĂ©met megszállást – hangsĂşlyozza Ujváry. Szerinte HĂłman reálpolitikusnak gondolta magát, de rosszul kalkulált: a nĂ©metbarátságot jobbnak tartotta a szovjetnĂ©l, Ă©s tĂ©vesen azt remĂ©lte, hogy eközben meg lehet õrizni az ország belsõ önállĂłságát. VĂ©lemĂ©nye szerint HĂłman antiszemitizmusát a saját kora közegĂ©ben illik megĂtĂ©lni, akkor pedig az teljesen általános volt, amivel nem számĂtott szĂ©lsõsĂ©gesnek.
„Majdnem minden kritikusa Ăşgy tekint rá 1942 után, mintha meghatározĂł politikus maradt volna, pedig nem volt már az – mondja Ujváry. – Ezután HĂłman inkább csak a Teleki Pál Tudományos IntĂ©zet megszervezĂ©sĂ©re koncentrált.” A nĂ©met megszállás ellen tiltakozott Veesenmayernál, a neki felkĂnált miniszteri posztot nem vállalta, mĂ©gis kĂ©pviselõ maradt, mĂ©g Szálasi alatt is. A hungarista nemzetvezetõre nem eskĂĽdött fel, de a vĂ©gsõkig kitartott, mĂ©g 1945 márciusában is bĂzott benne, hogy a Balatonnál megállĂthatĂł a szovjet offenzĂva. A holokausztrĂłl szĂłlĂł hĂreket sem hitte el, a Horthyt a deportálások leállĂtására kĂ©sztetõ Auschwitz-jegyzõkönyv valĂłdiságában is kĂ©telkedett.
HĂłman 1944-ben több zsidĂł ismerõsĂ©nek, tudĂłsoknak Ă©s mĂ»vĂ©szeknek kezdemĂ©nyezte a mentesĂtĂ©sĂ©t, többek között SzekfĂ» Gyula zsidĂł felesĂ©gĂ©t mentette meg. HĂłman feltehetõen nem kĂvánta a fĂ©lmilliĂł magyar zsidĂł legyilkolását, de a legkevesebb, amit mondani lehet, hogy antiszemitizmusa Ă©s nĂ©metbarátsága elvakĂtotta. „A nĂ©pbĂrĂłság elõtt egy pszicholĂłgiai rejtĂ©ly áll HĂłman Bálint tevĂ©kenysĂ©gĂ©vel kapcsolatban. Ugyanis az egyik oldalon, kifelĂ©, a legteljesebb nĂ©metbarátságot, a nĂ©metek legteljesebb kiszolgálását hirdette, Ă©s politikai tĂ©nykedĂ©se is erre irányult, a másik oldalon pedig nagyon sok embernek segĂtsĂ©gĂ©re sietett” – áll az 1945/46-os per jegyzõkönyvĂ©ben.
Az õt vĂ©gĂĽl háborĂşs bĂ»nösnek nyilvánĂtĂł perben több zsidĂł mentõtanĂşja volt; azt mondják, ennek is köszönhetõ, hogy Ă©letfogytiglanit kapott halálbĂĽntetĂ©s helyett. A magánkapcsolataiban kellemes társasági figurakĂ©nt ismert HĂłman zsidĂłellenessĂ©ge a közĂ©posztály egy rĂ©szĂ©re jellemzõ Ăşri antiszemitizmusbĂłl fakadt – HĂłman Bálint azonban nem egy átlagvalaki volt a korszak keresztĂ©ny-Ăşri világában, hanem meghatározĂł politikus. KĂ©rdĂ©s, hogy mai megĂtĂ©lĂ©sĂ©n mennyit változtat az, hogy a civilizáciĂł teljes összeomlása idejĂ©n magánemberkĂ©nt többeknek segĂtett.
Akadémikus kérdés
„A törtĂ©nĂ©sz HĂłman Bálintot nagyon nagyra tartom, ami viszont a politikusi magatartását illeti, figyelembe vĂ©ve az antiszemita megnyilvánulásait, a zsidĂłtörvĂ©nyekben játszott szerepĂ©t, hogy Szálasi mellett vĂ©gig kitartott, az teljessĂ©ggel vállalhatatlan” — mondta nekĂĽnk Katona Csaba törtĂ©nĂ©sz.
A nĂ©pbĂrĂłság a SzovjetuniĂłval valĂł hadba lĂ©pĂ©s megszavazása miatt nyilvánĂtotta HĂłmant háborĂşs bĂ»nösnek. Ez jogilag már akkor abszurd volt, a mostani jogi rehabilitáciĂłt ezĂ©rt a HĂłman-kultuszt ellenzõ megszĂłlalĂłk többsĂ©ge is elfogadja, az akkori, koncepciĂłs ĂtĂ©let szerintĂĽk sem vĂ©dhetõ. A vita arrĂłl szĂłl, hogy a bĂrĂłsági felmentĂ©s erkölcsileg is tisztázhatja-e. Ujváry Gábor szerint a bĂrĂłság után (a rehabilitáciĂłs eljárásban õ volt a felkĂ©rt szakĂ©rtõ) tudományos Ă©rdemei miatt az AkadĂ©miának is rehabilitálnia kellene: „Éppen ideje lenne, hogy a XX. század egyik legnagyobb magyar historikusát visszavegyĂ©k a testĂĽletbe” – idĂ©zte a Rubiconban.
Belefér az MTA etikai kódexébe?
„A magyar tudomány intĂ©zmĂ©nyei jogilag Ă©s erkölcsileg is megkĂ©rdõjelezhetetlen mĂ»ködĂ©sre törekszenek. EzĂ©rt a tudomány minden mĂ»velõjĂ©tõl megkövetelik a hatályos jogszabályok betartását, az emberi mĂ©ltĂłság, valamint az emberi jogok Ă©s alapvetõ szabadságok feltĂ©tlen tiszteletĂ©t” – áll az AkadĂ©mia etikai kĂłdexĂ©ben az akadĂ©miai tagság etikai feltĂ©teleivel kapcsolatban.
Ennek a feltĂ©telnek több, az ötvenes Ă©vekben politikai okokbĂłl megválasztott akadĂ©mikus sem felelne meg, mondják a HĂłmant pártolĂłk; lehet, de mások alkalmatlansága nem Ă©rv egy másik alkalmatlan szemĂ©ly mellett – felelik erre az ellenkezõ oldalrĂłl.
Korábban kĂ©t volt akadĂ©miai elnök, Kosáry Domokos (õ fiatal törtĂ©nĂ©szkĂ©nt HĂłman munkatársa is volt) Ă©s Glatz Ferenc is ezt javasolta a tudományos Ă©rdemekre valĂł tekintettel. Az akadĂ©miai tagság azonban nem csak tudományos rang, van morális töltete is – hangsĂşlyozzák az ellenzõk. „A rehabilitáciĂł ĂĽzenete az lenne, hogy a tudĂłs testĂĽlet – alapos megfontolás után – nem talált komoly kifogást HĂłman törtĂ©nelmi szerepĂ©vel szemben sem” – fogalmaz Kovács M. Mária. Ujváry nagyon máshogy gondolja: szerinte már a felvetĂ©s is abszurd, hogy az MTA-tagság esetĂ©ben a törtĂ©nelmi szerepet kellene irányadĂłnak tekinteni. „Az MTA-nak nem politikai döntõbĂrĂłnak kell lennie ebben az ĂĽgyben, hanem a tudományos teljesĂtmĂ©nyt megĂtĂ©lõ testĂĽletnek” — Ărta az Indexnek.
Az Indexet az MTA KommunikáciĂłs Fõosztálya arrĂłl tájĂ©koztatta, hogy nincs összefĂĽggĂ©s a bĂrĂłsági Ă©s az akadĂ©miai rehabilitáciĂł között. Az AkadĂ©mia ugyanis már 1945-ben, fĂ©l Ă©vvel a nĂ©pbĂrĂłsági ĂtĂ©let elõtt kizárta a volt minisztert, mĂ©ghozzá nem kommunista, hanem a Horthy-korban akadĂ©mikussá választott tagok szavazataival. Az indoklás is más volt: mĂg a bĂrĂłság a SzovjetuniĂłval valĂł hadba lĂ©pĂ©s támogatása miatt ĂtĂ©lte el HĂłmant, az AkadĂ©mia indoklása szerint:
„HĂłman Bálint a nemzeti-szocializmusnak NĂ©metországban törtĂ©nt uralomra jutása után szállás-csinálĂłja volt hazánkban a horogkeresztes eszmĂ©knek s hosszĂş vallás- Ă©s közoktatásĂĽgyi minisztersĂ©ge alatt az ország szellemi Ă©letĂ©t minden erejĂ©vel a nĂ©met Ă©rdekek szolgálatába törekedet állĂtani. Ezáltal egyik legfõbb okozĂłja lett az országot Ă©rt törtĂ©nelmi katasztrĂłfának.”
Bár ez az 1945-ös indoklás ma több ponton megkĂ©rdõjelezhetõ (HĂłman ideolĂłgiailag vĂ©gig ellenezte a nemzetiszocializmust, az országot Ă©rt katasztrĂłfának pedig minden tĂ©vedĂ©se Ă©s politikai bĂ»ne ellenĂ©re sem lehetett az egyik fõ okozĂłja), az AkadĂ©mia egyszer mĂ©gis elutasĂtotta már a törtĂ©nĂ©sz rehabilitáciĂłját. Ez ugyanis már 1989-ben is felmerĂĽlt, akkor a Tudományetikai Bizottság mĂ©g eleinte támogatta is, hogy HĂłmant más, 1945 után politikai okokbĂłl kizártakkal egyĂĽtt jelkĂ©pesen visszafogadják a tagok közĂ©, kĂ©sõbb azonban „további jogi Ă©s törtĂ©nelmi szempontok merĂĽltek fel”, amelyek miatt HĂłman rehabilitálási ĂĽgyĂ©t mĂ©gsem terjesztettĂ©k a közgyĂ»lĂ©s elĂ©.
Az MTA-elnök Lovász LászlĂł a közelmĂşltban egy interjĂşban beszĂ©lt a kĂ©rdĂ©srõl: „A szakmai Ă©s emberi szempontok valĂłban ellentmondanak. A magam rĂ©szĂ©rõl egyĂ©rtelmĂ»vĂ© teszem, ha e javaslatot az akadĂ©mikusok egy rĂ©sze benyĂşjtja, Ă©s szavazunk errõl, az AkadĂ©miának akkor is teljes mĂ©rtĂ©kben el kell határolĂłdnia a HĂłman kĂ©pviselte emlĂtett elvektõl".
Az MTA egyelõre kivár, Ăşgy tĂ»nik, nem szĂvesen vállalnák a döntĂ©st a kĂ©rdĂ©sben, a törvĂ©nyileg rájuk kĂ©nyszerĂtett utcanĂ©v-bizottságosdi után feltehetõen a látszatát is szeretnĂ©k kerĂĽlni, hogy eljátsszák a politikai döntõbĂrĂł szerepĂ©t. Az akadĂ©miai vezetĂ©s a sejthetõ lobbi ellenĂ©re magátĂłl nem kezdemĂ©nyezett rehabilitáciĂłs vizsgálatot, de ha erre bármelyik akadĂ©mikus javaslatot tesz, azt hivatalbĂłl le kell folytatniuk.Link
Miután idĂ©n tavasszal a bĂrĂłság rehabilitálta az 1946-ban háborĂşs bĂ»nöskĂ©nt elĂtĂ©lt HĂłman Bálintot, felĂ©lĂ©nkĂĽlt a vita a törtĂ©nĂ©sz-politikus megĂtĂ©lĂ©sĂ©rõl. A HĂłman tisztázásáért hĂşsz Ă©ve kĂĽzdõ volt fideszes kĂ©pviselõ, Varga István Ă©s a jobboldal egy rĂ©sze a bĂrĂłsági ĂtĂ©letet csak az elsõ lĂ©pĂ©snek tekinti: szerintĂĽk a jogi után erkölcsi Ă©s politikai rehabilitáciĂłnak kell következnie. Mások ezt elkĂ©pzelhetetlennek tartják; szerintĂĽk HĂłman Bálint politikusi Ă©s emberi bĂ»nei akkorák, hogy erkölcsileg semmilyen bĂrĂłság nem moshatja tisztára.
Ez az ĂĽgy a legĂşjabb emlĂ©kezetpolitikai csatatĂ©r. Nyirõ JĂłzsef Ă©s Wass Albert után ismĂ©t a Horthy-kor egyik szĂ©lsõjobboldallal kompromittált figurája körĂĽl formálĂłdnak a frontvonalak. Most Ă©ppen SzĂ©kesfehĂ©rváron Ă©s az AkadĂ©mián: az MTA-ban mĂ©g az a kĂ©rdĂ©s, õk is rehabilitálják-e a törtĂ©nĂ©szkĂ©nt elismert, antiszemita politikuskĂ©nt viszont igen kĂnos HĂłmant, FehĂ©rváron viszont már szobrot is emelnek neki. Ez formálisan civil kezdemĂ©nyezĂ©s, de az IgazságĂĽgyi MinisztĂ©rium cĂ©lzottan 15 milliĂł forintot adott rá – miközben Orbán Viktor arrĂłl beszĂ©lt, hogy a kormány zĂ©rĂł toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben.
D AS20141006020
Tárgyalási jegyzĂ©k az 1946-ban Ă©letfogytig tartĂł fegyházbĂĽntetĂ©sre ĂtĂ©lt HĂłman Bálint egykori miniszter per-ĂşjrafelvĂ©teli tárgyalásán a Fõvárosi TörvĂ©nyszĂ©ken 2014. oktĂłber 6-án
Fotó: Kovács Tamás
Az állami pĂ©nzbõl formálĂłdĂł szobrot a szĂ©kesfehĂ©rvári önkormányzat jobboldali többsĂ©ge is támogatja, szerintĂĽk a város Ă©rdekĂ©ben kifejtett tevĂ©kenysĂ©ge miatt jár az emlĂ©kmĂ», HĂłman politikai nĂ©zeteivel pedig nem foglalkoznak. Az ĂĽgy azonban komoly tiltakozási hullámot indĂtott el. A Magyarországi ZsidĂł HitközsĂ©gek SzövetsĂ©ge Ă©s amerikai zsidĂł szervezetek után a ZsidĂł Világkongresszus is azt kĂ©ri az önkormányzattĂłl, hogy álljanak el a tervtõl. A TörtĂ©nelemtanárok Egylete is közlemĂ©nyben tiltakozott a szoborállĂtás ellen.
„FelelõssĂ©gĂ©t, a zsidĂłtörvĂ©nyek Ă©s a nĂ©met orientáciĂł terĂ©n játszott kezdemĂ©nyezõ szerepĂ©t Ă©rdemben nem befolyásolhatja, hogy egyes embereket kĂ©sõbb megmentett” – Ărják HĂłmanrĂłl, Ă©s elfogadhatatlannak tartják, „hogy egy ország csak a gyalázatos bĂ»nökben rĂ©szes hĂressĂ©geire emlĂ©kezzen, a tisztessĂ©geseket pedig a feledĂ©s homályában hagyja.”
NĂ©met–magyar sorsközössĂ©g
HĂłman Bálint nevĂ©t legtöbben „a HĂłman–SzekfĂ»” miatt ismerhetik, a kĂ©t világháborĂş között Ărt Magyar TörtĂ©net kötetei sok család polcán mĂ©g mindig ott vannak. A sokáig jĂł barátságban lĂ©võ HĂłman Bálint Ă©s SzekfĂ» Gyula neve a köztudatban összenõtt, de a kĂ©t törtĂ©nĂ©sz sorsa máshogy alakult: HĂłman 1951-ben a Váci Fegyház börtönkĂłrházában halt meg, SzekfĂ» a háborĂş után viszont moszkvai nagykövet Ă©s a kommunista országgyĂ»lĂ©s kĂ©pviselõje lett.
Politikailag valĂłjában már jĂłval korábban eltávolodtak egymástĂłl: az angolszász orientáciĂłjĂş SzekfĂ» balra ment, a nĂ©metbarát HĂłman ellenben jobb felĂ©, mĂ©ghozzá egyre messzebb. Az elismert közĂ©pkortörtĂ©nĂ©sz a harmincas Ă©vekben lĂ©pett politikai pályára: 1932-ben vallás- Ă©s közoktatásĂĽgyi miniszter lett, Ă©s bár ideolĂłgiailag jĂłl passzolt a gömbösi rendszerbe (a jobbra nyitĂł miniszterelnökkel baráti viszonyban is volt), aki a mĂ©g hazafiasabb nevelĂ©s Ă©s a totalitárius tanĂĽgyigazgatás kialakĂtásán dolgozott, de sikeres szakpolitikuskĂ©nt tartják számon: megõrizte a terĂĽlet sĂşlyát, vĂ©gigvitte a nĂ©poktatási reformot (õ vezette be a 8+4 Ă©ves rendszert), kiállt a paraszti tehetsĂ©gek felemelĂ©séért.
Történészként milyen volt?
A mostani vita nem HĂłman tudományos tevĂ©kenysĂ©gĂ©rõl szĂłl, azt általában ma is nagyra tartják. A kĂ©t világháborĂş közötti korszakban õ az egyik legmeghatározĂłbb kutatĂł, ma is hivatkozott közĂ©pkortörtĂ©nĂ©sz, a szellemtörtĂ©neti iskola kĂ©pviselõje. Bár ez az eszmĂ©k Ă©s a lelki tĂ©nyezõk törtĂ©nelemalakĂtĂł szerepĂ©t hangsĂşlyozĂł irányzat ma már meghaladott, HĂłman több meglátása most is Ă©rvĂ©nyes.
SzintĂ©zisre törekedve tĂşl akart lĂ©pni a politikai esemĂ©nytörtĂ©neten, Ă©letmĂ»vĂ©t Ăgy korszerĂ»bb, társadalom- Ă©s gazdaságtörtĂ©neti megközelĂtĂ©s is jellemzi. A “korszellem” objektiváciĂłit keresve a “magyar lĂ©lek törtĂ©netĂ©nek” megĂrását tĂ»zte ki cĂ©lul - ez nemzetkarakterolĂłgiai áthallásaival egyĂĽtt a maga korában elfogadott tudományos megközelĂtĂ©snek számĂtott.
HĂłman szembehelyezkedett a Mályusz ElemĂ©r-fĂ©le nĂ©pisĂ©gtörtĂ©nettel, Ă©s a nagy tehetsĂ©gnek indult, de kĂ©sõbb az áltudományos turanizmust választĂł Baráth Tibor faji alapĂş törtĂ©netĂrásával is. A magyar mĂ»velõdĂ©st az eurĂłpai, katolikus kultĂşrkör rĂ©szĂ©nek tekintette, igaz, emellett a nemzeti kultĂşrfölĂ©nyt is hangoztatta, mellyel a környezõ nĂ©pekkel szemben a magyar expanzionizmust akarta alátámasztani.
De a tudósból fokozatosan a Horthy-kor mércéjével is markánsan jobboldali figura lett, aki a nagypolitikában már sokkal sötétebb szerepet játszott.
Horthy tanácsadĂłi körĂ©ben a centrista Bethlen Ă©s az angolszászok felĂ© nyitĂł Kállay MiklĂłs miniszterelnök jobboldali ellenfelĂ©nek számĂtott. 1938-tĂłl a kĂĽlpolitikában teljesen nĂ©metpárti lett, ezután a nĂ©met–magyar sorsközössĂ©get hirdette, Ă©s szembement minden alternatĂvakeresĂ©ssel. Amikor a kormány már nem volt elĂ©g nĂ©metbarát számára, õ lett a kormánypárton belĂĽli szĂ©lsõjobboldali ellenzĂ©k egyik vezĂ©ralakja, Ă©s rĂ©szt vett a háborĂşbĂłl valĂł kilĂ©pĂ©st ‘42-tõl megakadályozni akarĂł parlamenti csoportban.
GettyImages-548864925
Rust Bernhard német oktatási miniszter és Hóman Bálint 1936-ban, Berlinben.
FotĂł: Ullstein Bild
HĂłman határozottan antiszemita volt a TanácsköztársaságtĂłl fogva. 1940-ben memorandumban követelte Teleki Pál miniszterelnöktõl a zsidĂłtörvĂ©nyek szigorĂtását Ă©s faji alapra helyezĂ©sĂ©t. Azt Ărta, tudatára kell Ă©bredni, hogy a zsidĂł „ellensĂ©ge kell, hogy legyen a mai kormányrendszernek”, hogy „vĂ©gre szakĂtani kell a kompromisszumok rendszerĂ©vel”, Ă©s hogy „zsidĂłkat semminemĂ» hatalmi pozĂciĂłban, sem a közigazgatásban, sem a bĂrĂłi szĂ©kben, sem az iskolában nem lehet megtĂ»rni”.
Mivel a második zsidĂłtörvĂ©ny nem szĂłlt a közĂ©piskolai oktatásrĂłl, HĂłman miniszterkĂ©nt saját hatáskörben rendelkezett arrĂłl, hogy ott is korlátozzák a zsidĂł származásĂş gyerekek számát. Abban a nĂ©gy gimnáziumban, ahol olyan sok volt a zsidĂł, hogy a gyakorlatban ezt nem lehetett megvalĂłsĂtani, kötelezõvĂ© tette a faji alapon elkĂĽlönĂtett osztályokat.
Hóman kulcsszereplõje volt annak a folyamatnak, amely a magyar társadalmat hozzászoktatta ahhoz, hogy a zsidókat állami jóváhagyással lehet megalázni és üldözni
– mondja Kovács M. Mária törtĂ©nĂ©sz. A CEU professzora idĂ©zi azt az 1944. márciusi memorandumot is, amit HĂłman nemcsak aláĂrt 29 másik kĂ©pviselõvel egyĂĽtt, de Sipos PĂ©ter kutatásai szerint õ maga fogalmazott (más kutatĂłk szerint utĂłbbira nincs bizonyĂtĂ©k). Ebben, egy hĂłnappal a nĂ©met megszállás Ă©s hárommal az auschwitzi deportálások elõtt KállaytĂłl a zsidĂłkĂ©rdĂ©s Ăşj, minden addiginál hatĂ©konyabb megoldását Ă©s a zsidĂłk kitelepĂtĂ©sĂ©nek elõkĂ©szĂtĂ©sĂ©t követeltĂ©k.
Voltak zsidó barátaim
Hóman Bálint
Az állami Veritas IntĂ©zetben dolgozĂł Ujváry Gábor HĂłmant jĂłval kedvezõbben ĂtĂ©li meg. A kutatĂł az Indexnek azt mondta, HĂłman FehĂ©rváron szerinte is Ă©rdemel szobrot, amiĂ©rt országgyĂ»lĂ©si kĂ©pviselõkĂ©nt sokat tett a városĂ©rt. Máshol õ sem állĂtana neki, „mert megosztĂł szemĂ©lyisĂ©gnek minõsĂĽl, bár Ă©n inkább a pozitĂv oldalait emelnĂ©m ki – de kĂ©tsĂ©gtelenĂĽl voltak negatĂvak is, mint mindenkinek”.
HĂłman a nĂ©met szövetsĂ©g mellett csak kĂĽlpolitikai okokbĂłl tartott ki, elõbb azĂ©rt, mert onnan volt remĂ©lhetõ a revĂziĂł, majd oroszfĂłbiája miatt, Ă©s azĂ©rt, mert azt remĂ©lte, Ăgy lehet elkerĂĽlni a fenyegetõ nĂ©met megszállást – hangsĂşlyozza Ujváry. Szerinte HĂłman reálpolitikusnak gondolta magát, de rosszul kalkulált: a nĂ©metbarátságot jobbnak tartotta a szovjetnĂ©l, Ă©s tĂ©vesen azt remĂ©lte, hogy eközben meg lehet õrizni az ország belsõ önállĂłságát. VĂ©lemĂ©nye szerint HĂłman antiszemitizmusát a saját kora közegĂ©ben illik megĂtĂ©lni, akkor pedig az teljesen általános volt, amivel nem számĂtott szĂ©lsõsĂ©gesnek.
„Majdnem minden kritikusa Ăşgy tekint rá 1942 után, mintha meghatározĂł politikus maradt volna, pedig nem volt már az – mondja Ujváry. – Ezután HĂłman inkább csak a Teleki Pál Tudományos IntĂ©zet megszervezĂ©sĂ©re koncentrált.” A nĂ©met megszállás ellen tiltakozott Veesenmayernál, a neki felkĂnált miniszteri posztot nem vállalta, mĂ©gis kĂ©pviselõ maradt, mĂ©g Szálasi alatt is. A hungarista nemzetvezetõre nem eskĂĽdött fel, de a vĂ©gsõkig kitartott, mĂ©g 1945 márciusában is bĂzott benne, hogy a Balatonnál megállĂthatĂł a szovjet offenzĂva. A holokausztrĂłl szĂłlĂł hĂreket sem hitte el, a Horthyt a deportálások leállĂtására kĂ©sztetõ Auschwitz-jegyzõkönyv valĂłdiságában is kĂ©telkedett.
HĂłman 1944-ben több zsidĂł ismerõsĂ©nek, tudĂłsoknak Ă©s mĂ»vĂ©szeknek kezdemĂ©nyezte a mentesĂtĂ©sĂ©t, többek között SzekfĂ» Gyula zsidĂł felesĂ©gĂ©t mentette meg. HĂłman feltehetõen nem kĂvánta a fĂ©lmilliĂł magyar zsidĂł legyilkolását, de a legkevesebb, amit mondani lehet, hogy antiszemitizmusa Ă©s nĂ©metbarátsága elvakĂtotta. „A nĂ©pbĂrĂłság elõtt egy pszicholĂłgiai rejtĂ©ly áll HĂłman Bálint tevĂ©kenysĂ©gĂ©vel kapcsolatban. Ugyanis az egyik oldalon, kifelĂ©, a legteljesebb nĂ©metbarátságot, a nĂ©metek legteljesebb kiszolgálását hirdette, Ă©s politikai tĂ©nykedĂ©se is erre irányult, a másik oldalon pedig nagyon sok embernek segĂtsĂ©gĂ©re sietett” – áll az 1945/46-os per jegyzõkönyvĂ©ben.
Az õt vĂ©gĂĽl háborĂşs bĂ»nösnek nyilvánĂtĂł perben több zsidĂł mentõtanĂşja volt; azt mondják, ennek is köszönhetõ, hogy Ă©letfogytiglanit kapott halálbĂĽntetĂ©s helyett. A magánkapcsolataiban kellemes társasági figurakĂ©nt ismert HĂłman zsidĂłellenessĂ©ge a közĂ©posztály egy rĂ©szĂ©re jellemzõ Ăşri antiszemitizmusbĂłl fakadt – HĂłman Bálint azonban nem egy átlagvalaki volt a korszak keresztĂ©ny-Ăşri világában, hanem meghatározĂł politikus. KĂ©rdĂ©s, hogy mai megĂtĂ©lĂ©sĂ©n mennyit változtat az, hogy a civilizáciĂł teljes összeomlása idejĂ©n magánemberkĂ©nt többeknek segĂtett.
Akadémikus kérdés
„A törtĂ©nĂ©sz HĂłman Bálintot nagyon nagyra tartom, ami viszont a politikusi magatartását illeti, figyelembe vĂ©ve az antiszemita megnyilvánulásait, a zsidĂłtörvĂ©nyekben játszott szerepĂ©t, hogy Szálasi mellett vĂ©gig kitartott, az teljessĂ©ggel vállalhatatlan” — mondta nekĂĽnk Katona Csaba törtĂ©nĂ©sz.
A nĂ©pbĂrĂłság a SzovjetuniĂłval valĂł hadba lĂ©pĂ©s megszavazása miatt nyilvánĂtotta HĂłmant háborĂşs bĂ»nösnek. Ez jogilag már akkor abszurd volt, a mostani jogi rehabilitáciĂłt ezĂ©rt a HĂłman-kultuszt ellenzõ megszĂłlalĂłk többsĂ©ge is elfogadja, az akkori, koncepciĂłs ĂtĂ©let szerintĂĽk sem vĂ©dhetõ. A vita arrĂłl szĂłl, hogy a bĂrĂłsági felmentĂ©s erkölcsileg is tisztázhatja-e. Ujváry Gábor szerint a bĂrĂłság után (a rehabilitáciĂłs eljárásban õ volt a felkĂ©rt szakĂ©rtõ) tudományos Ă©rdemei miatt az AkadĂ©miának is rehabilitálnia kellene: „Éppen ideje lenne, hogy a XX. század egyik legnagyobb magyar historikusát visszavegyĂ©k a testĂĽletbe” – idĂ©zte a Rubiconban.
Belefér az MTA etikai kódexébe?
„A magyar tudomány intĂ©zmĂ©nyei jogilag Ă©s erkölcsileg is megkĂ©rdõjelezhetetlen mĂ»ködĂ©sre törekszenek. EzĂ©rt a tudomány minden mĂ»velõjĂ©tõl megkövetelik a hatályos jogszabályok betartását, az emberi mĂ©ltĂłság, valamint az emberi jogok Ă©s alapvetõ szabadságok feltĂ©tlen tiszteletĂ©t” – áll az AkadĂ©mia etikai kĂłdexĂ©ben az akadĂ©miai tagság etikai feltĂ©teleivel kapcsolatban.
Ennek a feltĂ©telnek több, az ötvenes Ă©vekben politikai okokbĂłl megválasztott akadĂ©mikus sem felelne meg, mondják a HĂłmant pártolĂłk; lehet, de mások alkalmatlansága nem Ă©rv egy másik alkalmatlan szemĂ©ly mellett – felelik erre az ellenkezõ oldalrĂłl.
Korábban kĂ©t volt akadĂ©miai elnök, Kosáry Domokos (õ fiatal törtĂ©nĂ©szkĂ©nt HĂłman munkatársa is volt) Ă©s Glatz Ferenc is ezt javasolta a tudományos Ă©rdemekre valĂł tekintettel. Az akadĂ©miai tagság azonban nem csak tudományos rang, van morális töltete is – hangsĂşlyozzák az ellenzõk. „A rehabilitáciĂł ĂĽzenete az lenne, hogy a tudĂłs testĂĽlet – alapos megfontolás után – nem talált komoly kifogást HĂłman törtĂ©nelmi szerepĂ©vel szemben sem” – fogalmaz Kovács M. Mária. Ujváry nagyon máshogy gondolja: szerinte már a felvetĂ©s is abszurd, hogy az MTA-tagság esetĂ©ben a törtĂ©nelmi szerepet kellene irányadĂłnak tekinteni. „Az MTA-nak nem politikai döntõbĂrĂłnak kell lennie ebben az ĂĽgyben, hanem a tudományos teljesĂtmĂ©nyt megĂtĂ©lõ testĂĽletnek” — Ărta az Indexnek.
Az Indexet az MTA KommunikáciĂłs Fõosztálya arrĂłl tájĂ©koztatta, hogy nincs összefĂĽggĂ©s a bĂrĂłsági Ă©s az akadĂ©miai rehabilitáciĂł között. Az AkadĂ©mia ugyanis már 1945-ben, fĂ©l Ă©vvel a nĂ©pbĂrĂłsági ĂtĂ©let elõtt kizárta a volt minisztert, mĂ©ghozzá nem kommunista, hanem a Horthy-korban akadĂ©mikussá választott tagok szavazataival. Az indoklás is más volt: mĂg a bĂrĂłság a SzovjetuniĂłval valĂł hadba lĂ©pĂ©s támogatása miatt ĂtĂ©lte el HĂłmant, az AkadĂ©mia indoklása szerint:
„HĂłman Bálint a nemzeti-szocializmusnak NĂ©metországban törtĂ©nt uralomra jutása után szállás-csinálĂłja volt hazánkban a horogkeresztes eszmĂ©knek s hosszĂş vallás- Ă©s közoktatásĂĽgyi minisztersĂ©ge alatt az ország szellemi Ă©letĂ©t minden erejĂ©vel a nĂ©met Ă©rdekek szolgálatába törekedet állĂtani. Ezáltal egyik legfõbb okozĂłja lett az országot Ă©rt törtĂ©nelmi katasztrĂłfának.”
Bár ez az 1945-ös indoklás ma több ponton megkĂ©rdõjelezhetõ (HĂłman ideolĂłgiailag vĂ©gig ellenezte a nemzetiszocializmust, az országot Ă©rt katasztrĂłfának pedig minden tĂ©vedĂ©se Ă©s politikai bĂ»ne ellenĂ©re sem lehetett az egyik fõ okozĂłja), az AkadĂ©mia egyszer mĂ©gis elutasĂtotta már a törtĂ©nĂ©sz rehabilitáciĂłját. Ez ugyanis már 1989-ben is felmerĂĽlt, akkor a Tudományetikai Bizottság mĂ©g eleinte támogatta is, hogy HĂłmant más, 1945 után politikai okokbĂłl kizártakkal egyĂĽtt jelkĂ©pesen visszafogadják a tagok közĂ©, kĂ©sõbb azonban „további jogi Ă©s törtĂ©nelmi szempontok merĂĽltek fel”, amelyek miatt HĂłman rehabilitálási ĂĽgyĂ©t mĂ©gsem terjesztettĂ©k a közgyĂ»lĂ©s elĂ©.
Az MTA-elnök Lovász LászlĂł a közelmĂşltban egy interjĂşban beszĂ©lt a kĂ©rdĂ©srõl: „A szakmai Ă©s emberi szempontok valĂłban ellentmondanak. A magam rĂ©szĂ©rõl egyĂ©rtelmĂ»vĂ© teszem, ha e javaslatot az akadĂ©mikusok egy rĂ©sze benyĂşjtja, Ă©s szavazunk errõl, az AkadĂ©miának akkor is teljes mĂ©rtĂ©kben el kell határolĂłdnia a HĂłman kĂ©pviselte emlĂtett elvektõl".
Az MTA egyelõre kivár, Ăşgy tĂ»nik, nem szĂvesen vállalnák a döntĂ©st a kĂ©rdĂ©sben, a törvĂ©nyileg rájuk kĂ©nyszerĂtett utcanĂ©v-bizottságosdi után feltehetõen a látszatát is szeretnĂ©k kerĂĽlni, hogy eljátsszák a politikai döntõbĂrĂł szerepĂ©t. Az akadĂ©miai vezetĂ©s a sejthetõ lobbi ellenĂ©re magátĂłl nem kezdemĂ©nyezett rehabilitáciĂłs vizsgálatot, de ha erre bármelyik akadĂ©mikus javaslatot tesz, azt hivatalbĂłl le kell folytatniuk.Link
Hozzászólások
#1 |
postaimre
- 2015. július 15. 15:03:29
#2 |
kontroll88
- 2015. július 15. 15:27:07
#3 |
Gutai Zub
- 2015. július 15. 15:44:59
#4 |
Gutai Zub
- 2015. július 15. 17:48:23
#5 |
Alex-andros
- 2015. július 15. 19:18:09
#6 |
Gutai Zub
- 2015. július 15. 19:44:36
#7 |
Perje
- 2015. július 16. 22:29:35
#8 |
Perje
- 2015. július 17. 23:25:08
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.