Éljen az "antiszemétizmus"! Jön Humán Bálint és a hun-magyar eredetiség és ami ezzel jár! Kaphat szobrot egy határozottan antiszemita, a zsidótörvények szigorítását és 1944-ben a zsidók kitelepítését kívánó, a háború utolsó pillanatáig németpárti politikus ma állami pénzbõl? Hóman Bálint, a két világháború közötti történész és kultuszminiszter rehabilitációja az Akadémiát is nehéz helyzet elé állítja, és egy sor érzékeny kérdést hoz elõ: külön lehet-e választani a politikát a tudománytól, mi a különbség jogi és etikai felelõsség között, meddig adhatnak felmentést a külsõ körülmények?

MiutĂĄn idĂŠn tavasszal a bĂ­rĂłsĂĄg rehabilitĂĄlta az 1946-ban hĂĄborĂşs bĂťnĂśskĂŠnt elĂ­tĂŠlt HĂłman BĂĄlintot, felĂŠlĂŠnkĂźlt a vita a tĂśrtĂŠnĂŠsz-politikus megĂ­tĂŠlĂŠsĂŠrĂľl. A HĂłman tisztĂĄzĂĄsĂĄĂŠrt hĂşsz ĂŠve kĂźzdĂľ volt fideszes kĂŠpviselĂľ, Varga IstvĂĄn ĂŠs a jobboldal egy rĂŠsze a bĂ­rĂłsĂĄgi Ă­tĂŠletet csak az elsĂľ lĂŠpĂŠsnek tekinti: szerintĂźk a jogi utĂĄn erkĂślcsi ĂŠs politikai rehabilitĂĄciĂłnak kell kĂśvetkeznie. MĂĄsok ezt elkĂŠpzelhetetlennek tartjĂĄk; szerintĂźk HĂłman BĂĄlint politikusi ĂŠs emberi bĂťnei akkorĂĄk, hogy erkĂślcsileg semmilyen bĂ­rĂłsĂĄg nem moshatja tisztĂĄra.

Ez az Ăźgy a legĂşjabb emlĂŠkezetpolitikai csatatĂŠr. NyirĂľ JĂłzsef ĂŠs Wass Albert utĂĄn ismĂŠt a Horthy-kor egyik szĂŠlsĂľjobboldallal kompromittĂĄlt figurĂĄja kĂśrĂźl formĂĄlĂłdnak a frontvonalak. Most ĂŠppen SzĂŠkesfehĂŠrvĂĄron ĂŠs az AkadĂŠmiĂĄn: az MTA-ban mĂŠg az a kĂŠrdĂŠs, Ăľk is rehabilitĂĄljĂĄk-e a tĂśrtĂŠnĂŠszkĂŠnt elismert, antiszemita politikuskĂŠnt viszont igen kĂ­nos HĂłmant, FehĂŠrvĂĄron viszont mĂĄr szobrot is emelnek neki. Ez formĂĄlisan civil kezdemĂŠnyezĂŠs, de az IgazsĂĄgĂźgyi MinisztĂŠrium cĂŠlzottan 15 milliĂł forintot adott rĂĄ – mikĂśzben OrbĂĄn Viktor arrĂłl beszĂŠlt, hogy a kormĂĄny zĂŠrĂł toleranciĂĄt hirdet az antiszemitizmussal szemben.
D AS20141006020
TĂĄrgyalĂĄsi jegyzĂŠk az 1946-ban ĂŠletfogytig tartĂł fegyhĂĄzbĂźntetĂŠsre Ă­tĂŠlt HĂłman BĂĄlint egykori miniszter per-ĂşjrafelvĂŠteli tĂĄrgyalĂĄsĂĄn a FĂľvĂĄrosi TĂśrvĂŠnyszĂŠken 2014. oktĂłber 6-ĂĄn
FotĂł: KovĂĄcs TamĂĄs

Az ĂĄllami pĂŠnzbĂľl formĂĄlĂłdĂł szobrot a szĂŠkesfehĂŠrvĂĄri ĂśnkormĂĄnyzat jobboldali tĂśbbsĂŠge is tĂĄmogatja, szerintĂźk a vĂĄros ĂŠrdekĂŠben kifejtett tevĂŠkenysĂŠge miatt jĂĄr az emlĂŠkmĂť, HĂłman politikai nĂŠzeteivel pedig nem foglalkoznak. Az Ăźgy azonban komoly tiltakozĂĄsi hullĂĄmot indĂ­tott el. A MagyarorszĂĄgi ZsidĂł HitkĂśzsĂŠgek SzĂśvetsĂŠge ĂŠs amerikai zsidĂł szervezetek utĂĄn a ZsidĂł VilĂĄgkongresszus is azt kĂŠri az ĂśnkormĂĄnyzattĂłl, hogy ĂĄlljanak el a tervtĂľl. A TĂśrtĂŠnelemtanĂĄrok Egylete is kĂśzlemĂŠnyben tiltakozott a szoborĂĄllĂ­tĂĄs ellen.

„FelelĂľssĂŠgĂŠt, a zsidĂłtĂśrvĂŠnyek ĂŠs a nĂŠmet orientĂĄciĂł terĂŠn jĂĄtszott kezdemĂŠnyezĂľ szerepĂŠt ĂŠrdemben nem befolyĂĄsolhatja, hogy egyes embereket kĂŠsĂľbb megmentett” – Ă­rjĂĄk HĂłmanrĂłl, ĂŠs elfogadhatatlannak tartjĂĄk, „hogy egy orszĂĄg csak a gyalĂĄzatos bĂťnĂśkben rĂŠszes hĂ­ressĂŠgeire emlĂŠkezzen, a tisztessĂŠgeseket pedig a feledĂŠs homĂĄlyĂĄban hagyja.”
NĂŠmet–magyar sorskĂśzĂśssĂŠg

HĂłman BĂĄlint nevĂŠt legtĂśbben „a HĂłman–SzekfĂť” miatt ismerhetik, a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtt Ă­rt Magyar TĂśrtĂŠnet kĂśtetei sok csalĂĄd polcĂĄn mĂŠg mindig ott vannak. A sokĂĄig jĂł barĂĄtsĂĄgban lĂŠvĂľ HĂłman BĂĄlint ĂŠs SzekfĂť Gyula neve a kĂśztudatban ĂśsszenĂľtt, de a kĂŠt tĂśrtĂŠnĂŠsz sorsa mĂĄshogy alakult: HĂłman 1951-ben a VĂĄci FegyhĂĄz bĂśrtĂśnkĂłrhĂĄzĂĄban halt meg, SzekfĂť a hĂĄborĂş utĂĄn viszont moszkvai nagykĂśvet ĂŠs a kommunista orszĂĄggyĂťlĂŠs kĂŠpviselĂľje lett.

Politikailag valĂłjĂĄban mĂĄr jĂłval korĂĄbban eltĂĄvolodtak egymĂĄstĂłl: az angolszĂĄsz orientĂĄciĂłjĂş SzekfĂť balra ment, a nĂŠmetbarĂĄt HĂłman ellenben jobb felĂŠ, mĂŠghozzĂĄ egyre messzebb. Az elismert kĂśzĂŠpkortĂśrtĂŠnĂŠsz a harmincas ĂŠvekben lĂŠpett politikai pĂĄlyĂĄra: 1932-ben vallĂĄs- ĂŠs kĂśzoktatĂĄsĂźgyi miniszter lett, ĂŠs bĂĄr ideolĂłgiailag jĂłl passzolt a gĂśmbĂśsi rendszerbe (a jobbra nyitĂł miniszterelnĂśkkel barĂĄti viszonyban is volt), aki a mĂŠg hazafiasabb nevelĂŠs ĂŠs a totalitĂĄrius tanĂźgyigazgatĂĄs kialakĂ­tĂĄsĂĄn dolgozott, de sikeres szakpolitikuskĂŠnt tartjĂĄk szĂĄmon: megĂľrizte a terĂźlet sĂşlyĂĄt, vĂŠgigvitte a nĂŠpoktatĂĄsi reformot (Ăľ vezette be a 8+4 ĂŠves rendszert), kiĂĄllt a paraszti tehetsĂŠgek felemelĂŠsĂŠĂŠrt.
TĂśrtĂŠnĂŠszkĂŠnt milyen volt?

A mostani vita nem HĂłman tudomĂĄnyos tevĂŠkenysĂŠgĂŠrĂľl szĂłl, azt ĂĄltalĂĄban ma is nagyra tartjĂĄk. A kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti korszakban Ăľ az egyik legmeghatĂĄrozĂłbb kutatĂł, ma is hivatkozott kĂśzĂŠpkortĂśrtĂŠnĂŠsz, a szellemtĂśrtĂŠneti iskola kĂŠpviselĂľje. BĂĄr ez az eszmĂŠk ĂŠs a lelki tĂŠnyezĂľk tĂśrtĂŠnelemalakĂ­tĂł szerepĂŠt hangsĂşlyozĂł irĂĄnyzat ma mĂĄr meghaladott, HĂłman tĂśbb meglĂĄtĂĄsa most is ĂŠrvĂŠnyes.

SzintĂŠzisre tĂśrekedve tĂşl akart lĂŠpni a politikai esemĂŠnytĂśrtĂŠneten, ĂŠletmĂťvĂŠt Ă­gy korszerĂťbb, tĂĄrsadalom- ĂŠs gazdasĂĄgtĂśrtĂŠneti megkĂśzelĂ­tĂŠs is jellemzi. A “korszellem” objektivĂĄciĂłit keresve a “magyar lĂŠlek tĂśrtĂŠnetĂŠnek” megĂ­rĂĄsĂĄt tĂťzte ki cĂŠlul - ez nemzetkarakterolĂłgiai ĂĄthallĂĄsaival egyĂźtt a maga korĂĄban elfogadott tudomĂĄnyos megkĂśzelĂ­tĂŠsnek szĂĄmĂ­tott.

HĂłman szembehelyezkedett a MĂĄlyusz ElemĂŠr-fĂŠle nĂŠpisĂŠgtĂśrtĂŠnettel, ĂŠs a nagy tehetsĂŠgnek indult, de kĂŠsĂľbb az ĂĄltudomĂĄnyos turanizmust vĂĄlasztĂł BarĂĄth Tibor faji alapĂş tĂśrtĂŠnetĂ­rĂĄsĂĄval is. A magyar mĂťvelĂľdĂŠst az eurĂłpai, katolikus kultĂşrkĂśr rĂŠszĂŠnek tekintette, igaz, emellett a nemzeti kultĂşrfĂślĂŠnyt is hangoztatta, mellyel a kĂśrnyezĂľ nĂŠpekkel szemben a magyar expanzionizmust akarta alĂĄtĂĄmasztani.
De a tudĂłsbĂłl fokozatosan a Horthy-kor mĂŠrcĂŠjĂŠvel is markĂĄnsan jobboldali figura lett, aki a nagypolitikĂĄban mĂĄr sokkal sĂśtĂŠtebb szerepet jĂĄtszott.

Horthy tanĂĄcsadĂłi kĂśrĂŠben a centrista Bethlen ĂŠs az angolszĂĄszok felĂŠ nyitĂł KĂĄllay MiklĂłs miniszterelnĂśk jobboldali ellenfelĂŠnek szĂĄmĂ­tott. 1938-tĂłl a kĂźlpolitikĂĄban teljesen nĂŠmetpĂĄrti lett, ezutĂĄn a nĂŠmet–magyar sorskĂśzĂśssĂŠget hirdette, ĂŠs szembement minden alternatĂ­vakeresĂŠssel. Amikor a kormĂĄny mĂĄr nem volt elĂŠg nĂŠmetbarĂĄt szĂĄmĂĄra, Ăľ lett a kormĂĄnypĂĄrton belĂźli szĂŠlsĂľjobboldali ellenzĂŠk egyik vezĂŠralakja, ĂŠs rĂŠszt vett a hĂĄborĂşbĂłl valĂł kilĂŠpĂŠst ‘42-tĂľl megakadĂĄlyozni akarĂł parlamenti csoportban.
GettyImages-548864925
Rust Bernhard nĂŠmet oktatĂĄsi miniszter ĂŠs HĂłman BĂĄlint 1936-ban, Berlinben.
FotĂł: Ullstein Bild

HĂłman hatĂĄrozottan antiszemita volt a TanĂĄcskĂśztĂĄrsasĂĄgtĂłl fogva. 1940-ben memorandumban kĂśvetelte Teleki PĂĄl miniszterelnĂśktĂľl a zsidĂłtĂśrvĂŠnyek szigorĂ­tĂĄsĂĄt ĂŠs faji alapra helyezĂŠsĂŠt. Azt Ă­rta, tudatĂĄra kell ĂŠbredni, hogy a zsidĂł „ellensĂŠge kell, hogy legyen a mai kormĂĄnyrendszernek”, hogy „vĂŠgre szakĂ­tani kell a kompromisszumok rendszerĂŠvel”, ĂŠs hogy „zsidĂłkat semminemĂť hatalmi pozĂ­ciĂłban, sem a kĂśzigazgatĂĄsban, sem a bĂ­rĂłi szĂŠkben, sem az iskolĂĄban nem lehet megtĂťrni”.

Mivel a mĂĄsodik zsidĂłtĂśrvĂŠny nem szĂłlt a kĂśzĂŠpiskolai oktatĂĄsrĂłl, HĂłman miniszterkĂŠnt sajĂĄt hatĂĄskĂśrben rendelkezett arrĂłl, hogy ott is korlĂĄtozzĂĄk a zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂş gyerekek szĂĄmĂĄt. Abban a nĂŠgy gimnĂĄziumban, ahol olyan sok volt a zsidĂł, hogy a gyakorlatban ezt nem lehetett megvalĂłsĂ­tani, kĂśtelezĂľvĂŠ tette a faji alapon elkĂźlĂśnĂ­tett osztĂĄlyokat.

HĂłman kulcsszereplĂľje volt annak a folyamatnak, amely a magyar tĂĄrsadalmat hozzĂĄszoktatta ahhoz, hogy a zsidĂłkat ĂĄllami jĂłvĂĄhagyĂĄssal lehet megalĂĄzni ĂŠs ĂźldĂśzni

– mondja KovĂĄcs M. MĂĄria tĂśrtĂŠnĂŠsz. A CEU professzora idĂŠzi azt az 1944. mĂĄrciusi memorandumot is, amit HĂłman nemcsak alĂĄĂ­rt 29 mĂĄsik kĂŠpviselĂľvel egyĂźtt, de Sipos PĂŠter kutatĂĄsai szerint Ăľ maga fogalmazott (mĂĄs kutatĂłk szerint utĂłbbira nincs bizonyĂ­tĂŠk). Ebben, egy hĂłnappal a nĂŠmet megszĂĄllĂĄs ĂŠs hĂĄrommal az auschwitzi deportĂĄlĂĄsok elĂľtt KĂĄllaytĂłl a zsidĂłkĂŠrdĂŠs Ăşj, minden addiginĂĄl hatĂŠkonyabb megoldĂĄsĂĄt ĂŠs a zsidĂłk kitelepĂ­tĂŠsĂŠnek elĂľkĂŠszĂ­tĂŠsĂŠt kĂśveteltĂŠk.
Voltak zsidĂł barĂĄtaim
HĂłman BĂĄlint


Az ĂĄllami Veritas IntĂŠzetben dolgozĂł UjvĂĄry GĂĄbor HĂłmant jĂłval kedvezĂľbben Ă­tĂŠli meg. A kutatĂł az Indexnek azt mondta, HĂłman FehĂŠrvĂĄron szerinte is ĂŠrdemel szobrot, amiĂŠrt orszĂĄggyĂťlĂŠsi kĂŠpviselĂľkĂŠnt sokat tett a vĂĄrosĂŠrt. MĂĄshol Ăľ sem ĂĄllĂ­tana neki, „mert megosztĂł szemĂŠlyisĂŠgnek minĂľsĂźl, bĂĄr ĂŠn inkĂĄbb a pozitĂ­v oldalait emelnĂŠm ki – de kĂŠtsĂŠgtelenĂźl voltak negatĂ­vak is, mint mindenkinek”.

HĂłman a nĂŠmet szĂśvetsĂŠg mellett csak kĂźlpolitikai okokbĂłl tartott ki, elĂľbb azĂŠrt, mert onnan volt remĂŠlhetĂľ a revĂ­ziĂł, majd oroszfĂłbiĂĄja miatt, ĂŠs azĂŠrt, mert azt remĂŠlte, Ă­gy lehet elkerĂźlni a fenyegetĂľ nĂŠmet megszĂĄllĂĄst – hangsĂşlyozza UjvĂĄry. Szerinte HĂłman reĂĄlpolitikusnak gondolta magĂĄt, de rosszul kalkulĂĄlt: a nĂŠmetbarĂĄtsĂĄgot jobbnak tartotta a szovjetnĂŠl, ĂŠs tĂŠvesen azt remĂŠlte, hogy ekĂśzben meg lehet Ăľrizni az orszĂĄg belsĂľ ĂśnĂĄllĂłsĂĄgĂĄt. VĂŠlemĂŠnye szerint HĂłman antiszemitizmusĂĄt a sajĂĄt kora kĂśzegĂŠben illik megĂ­tĂŠlni, akkor pedig az teljesen ĂĄltalĂĄnos volt, amivel nem szĂĄmĂ­tott szĂŠlsĂľsĂŠgesnek.

„Majdnem minden kritikusa Ăşgy tekint rĂĄ 1942 utĂĄn, mintha meghatĂĄrozĂł politikus maradt volna, pedig nem volt mĂĄr az – mondja UjvĂĄry. – EzutĂĄn HĂłman inkĂĄbb csak a Teleki PĂĄl TudomĂĄnyos IntĂŠzet megszervezĂŠsĂŠre koncentrĂĄlt.” A nĂŠmet megszĂĄllĂĄs ellen tiltakozott VeesenmayernĂĄl, a neki felkĂ­nĂĄlt miniszteri posztot nem vĂĄllalta, mĂŠgis kĂŠpviselĂľ maradt, mĂŠg SzĂĄlasi alatt is. A hungarista nemzetvezetĂľre nem eskĂźdĂśtt fel, de a vĂŠgsĂľkig kitartott, mĂŠg 1945 mĂĄrciusĂĄban is bĂ­zott benne, hogy a BalatonnĂĄl megĂĄllĂ­thatĂł a szovjet offenzĂ­va. A holokausztrĂłl szĂłlĂł hĂ­reket sem hitte el, a Horthyt a deportĂĄlĂĄsok leĂĄllĂ­tĂĄsĂĄra kĂŠsztetĂľ Auschwitz-jegyzĂľkĂśnyv valĂłdisĂĄgĂĄban is kĂŠtelkedett.

HĂłman 1944-ben tĂśbb zsidĂł ismerĂľsĂŠnek, tudĂłsoknak ĂŠs mĂťvĂŠszeknek kezdemĂŠnyezte a mentesĂ­tĂŠsĂŠt, tĂśbbek kĂśzĂśtt SzekfĂť Gyula zsidĂł felesĂŠgĂŠt mentette meg. HĂłman feltehetĂľen nem kĂ­vĂĄnta a fĂŠlmilliĂł magyar zsidĂł legyilkolĂĄsĂĄt, de a legkevesebb, amit mondani lehet, hogy antiszemitizmusa ĂŠs nĂŠmetbarĂĄtsĂĄga elvakĂ­totta. „A nĂŠpbĂ­rĂłsĂĄg elĂľtt egy pszicholĂłgiai rejtĂŠly ĂĄll HĂłman BĂĄlint tevĂŠkenysĂŠgĂŠvel kapcsolatban. Ugyanis az egyik oldalon, kifelĂŠ, a legteljesebb nĂŠmetbarĂĄtsĂĄgot, a nĂŠmetek legteljesebb kiszolgĂĄlĂĄsĂĄt hirdette, ĂŠs politikai tĂŠnykedĂŠse is erre irĂĄnyult, a mĂĄsik oldalon pedig nagyon sok embernek segĂ­tsĂŠgĂŠre sietett” – ĂĄll az 1945/46-os per jegyzĂľkĂśnyvĂŠben.

Az Ăľt vĂŠgĂźl hĂĄborĂşs bĂťnĂśsnek nyilvĂĄnĂ­tĂł perben tĂśbb zsidĂł mentĂľtanĂşja volt; azt mondjĂĄk, ennek is kĂśszĂśnhetĂľ, hogy ĂŠletfogytiglanit kapott halĂĄlbĂźntetĂŠs helyett. A magĂĄnkapcsolataiban kellemes tĂĄrsasĂĄgi figurakĂŠnt ismert HĂłman zsidĂłellenessĂŠge a kĂśzĂŠposztĂĄly egy rĂŠszĂŠre jellemzĂľ Ăşri antiszemitizmusbĂłl fakadt – HĂłman BĂĄlint azonban nem egy ĂĄtlagvalaki volt a korszak keresztĂŠny-Ăşri vilĂĄgĂĄban, hanem meghatĂĄrozĂł politikus. KĂŠrdĂŠs, hogy mai megĂ­tĂŠlĂŠsĂŠn mennyit vĂĄltoztat az, hogy a civilizĂĄciĂł teljes ĂśsszeomlĂĄsa idejĂŠn magĂĄnemberkĂŠnt tĂśbbeknek segĂ­tett.
AkadĂŠmikus kĂŠrdĂŠs

„A tĂśrtĂŠnĂŠsz HĂłman BĂĄlintot nagyon nagyra tartom, ami viszont a politikusi magatartĂĄsĂĄt illeti, figyelembe vĂŠve az antiszemita megnyilvĂĄnulĂĄsait, a zsidĂłtĂśrvĂŠnyekben jĂĄtszott szerepĂŠt, hogy SzĂĄlasi mellett vĂŠgig kitartott, az teljessĂŠggel vĂĄllalhatatlan” — mondta nekĂźnk Katona Csaba tĂśrtĂŠnĂŠsz.

A nĂŠpbĂ­rĂłsĂĄg a SzovjetuniĂłval valĂł hadba lĂŠpĂŠs megszavazĂĄsa miatt nyilvĂĄnĂ­totta HĂłmant hĂĄborĂşs bĂťnĂśsnek. Ez jogilag mĂĄr akkor abszurd volt, a mostani jogi rehabilitĂĄciĂłt ezĂŠrt a HĂłman-kultuszt ellenzĂľ megszĂłlalĂłk tĂśbbsĂŠge is elfogadja, az akkori, koncepciĂłs Ă­tĂŠlet szerintĂźk sem vĂŠdhetĂľ. A vita arrĂłl szĂłl, hogy a bĂ­rĂłsĂĄgi felmentĂŠs erkĂślcsileg is tisztĂĄzhatja-e. UjvĂĄry GĂĄbor szerint a bĂ­rĂłsĂĄg utĂĄn (a rehabilitĂĄciĂłs eljĂĄrĂĄsban Ăľ volt a felkĂŠrt szakĂŠrtĂľ) tudomĂĄnyos ĂŠrdemei miatt az AkadĂŠmiĂĄnak is rehabilitĂĄlnia kellene: „Éppen ideje lenne, hogy a XX. szĂĄzad egyik legnagyobb magyar historikusĂĄt visszavegyĂŠk a testĂźletbe” – idĂŠzte a Rubiconban.
BelefĂŠr az MTA etikai kĂłdexĂŠbe?

„A magyar tudomĂĄny intĂŠzmĂŠnyei jogilag ĂŠs erkĂślcsileg is megkĂŠrdĂľjelezhetetlen mĂťkĂśdĂŠsre tĂśrekszenek. EzĂŠrt a tudomĂĄny minden mĂťvelĂľjĂŠtĂľl megkĂśvetelik a hatĂĄlyos jogszabĂĄlyok betartĂĄsĂĄt, az emberi mĂŠltĂłsĂĄg, valamint az emberi jogok ĂŠs alapvetĂľ szabadsĂĄgok feltĂŠtlen tiszteletĂŠt” – ĂĄll az AkadĂŠmia etikai kĂłdexĂŠben az akadĂŠmiai tagsĂĄg etikai feltĂŠteleivel kapcsolatban.

Ennek a feltĂŠtelnek tĂśbb, az Ăśtvenes ĂŠvekben politikai okokbĂłl megvĂĄlasztott akadĂŠmikus sem felelne meg, mondjĂĄk a HĂłmant pĂĄrtolĂłk; lehet, de mĂĄsok alkalmatlansĂĄga nem ĂŠrv egy mĂĄsik alkalmatlan szemĂŠly mellett – felelik erre az ellenkezĂľ oldalrĂłl.

KorĂĄbban kĂŠt volt akadĂŠmiai elnĂśk, KosĂĄry Domokos (Ăľ fiatal tĂśrtĂŠnĂŠszkĂŠnt HĂłman munkatĂĄrsa is volt) ĂŠs Glatz Ferenc is ezt javasolta a tudomĂĄnyos ĂŠrdemekre valĂł tekintettel. Az akadĂŠmiai tagsĂĄg azonban nem csak tudomĂĄnyos rang, van morĂĄlis tĂśltete is – hangsĂşlyozzĂĄk az ellenzĂľk. „A rehabilitĂĄciĂł Ăźzenete az lenne, hogy a tudĂłs testĂźlet – alapos megfontolĂĄs utĂĄn – nem talĂĄlt komoly kifogĂĄst HĂłman tĂśrtĂŠnelmi szerepĂŠvel szemben sem” – fogalmaz KovĂĄcs M. MĂĄria. UjvĂĄry nagyon mĂĄshogy gondolja: szerinte mĂĄr a felvetĂŠs is abszurd, hogy az MTA-tagsĂĄg esetĂŠben a tĂśrtĂŠnelmi szerepet kellene irĂĄnyadĂłnak tekinteni. „Az MTA-nak nem politikai dĂśntĂľbĂ­rĂłnak kell lennie ebben az Ăźgyben, hanem a tudomĂĄnyos teljesĂ­tmĂŠnyt megĂ­tĂŠlĂľ testĂźletnek” — Ă­rta az Indexnek.

Az Indexet az MTA KommunikĂĄciĂłs FĂľosztĂĄlya arrĂłl tĂĄjĂŠkoztatta, hogy nincs ĂśsszefĂźggĂŠs a bĂ­rĂłsĂĄgi ĂŠs az akadĂŠmiai rehabilitĂĄciĂł kĂśzĂśtt. Az AkadĂŠmia ugyanis mĂĄr 1945-ben, fĂŠl ĂŠvvel a nĂŠpbĂ­rĂłsĂĄgi Ă­tĂŠlet elĂľtt kizĂĄrta a volt minisztert, mĂŠghozzĂĄ nem kommunista, hanem a Horthy-korban akadĂŠmikussĂĄ vĂĄlasztott tagok szavazataival. Az indoklĂĄs is mĂĄs volt: mĂ­g a bĂ­rĂłsĂĄg a SzovjetuniĂłval valĂł hadba lĂŠpĂŠs tĂĄmogatĂĄsa miatt Ă­tĂŠlte el HĂłmant, az AkadĂŠmia indoklĂĄsa szerint:

„HĂłman BĂĄlint a nemzeti-szocializmusnak NĂŠmetorszĂĄgban tĂśrtĂŠnt uralomra jutĂĄsa utĂĄn szĂĄllĂĄs-csinĂĄlĂłja volt hazĂĄnkban a horogkeresztes eszmĂŠknek s hosszĂş vallĂĄs- ĂŠs kĂśzoktatĂĄsĂźgyi minisztersĂŠge alatt az orszĂĄg szellemi ĂŠletĂŠt minden erejĂŠvel a nĂŠmet ĂŠrdekek szolgĂĄlatĂĄba tĂśrekedet ĂĄllĂ­tani. EzĂĄltal egyik legfĂľbb okozĂłja lett az orszĂĄgot ĂŠrt tĂśrtĂŠnelmi katasztrĂłfĂĄnak.”

BĂĄr ez az 1945-Ăśs indoklĂĄs ma tĂśbb ponton megkĂŠrdĂľjelezhetĂľ (HĂłman ideolĂłgiailag vĂŠgig ellenezte a nemzetiszocializmust, az orszĂĄgot ĂŠrt katasztrĂłfĂĄnak pedig minden tĂŠvedĂŠse ĂŠs politikai bĂťne ellenĂŠre sem lehetett az egyik fĂľ okozĂłja), az AkadĂŠmia egyszer mĂŠgis elutasĂ­totta mĂĄr a tĂśrtĂŠnĂŠsz rehabilitĂĄciĂłjĂĄt. Ez ugyanis mĂĄr 1989-ben is felmerĂźlt, akkor a TudomĂĄnyetikai BizottsĂĄg mĂŠg eleinte tĂĄmogatta is, hogy HĂłmant mĂĄs, 1945 utĂĄn politikai okokbĂłl kizĂĄrtakkal egyĂźtt jelkĂŠpesen visszafogadjĂĄk a tagok kĂśzĂŠ, kĂŠsĂľbb azonban „tovĂĄbbi jogi ĂŠs tĂśrtĂŠnelmi szempontok merĂźltek fel”, amelyek miatt HĂłman rehabilitĂĄlĂĄsi ĂźgyĂŠt mĂŠgsem terjesztettĂŠk a kĂśzgyĂťlĂŠs elĂŠ.

Az MTA-elnĂśk LovĂĄsz LĂĄszlĂł a kĂśzelmĂşltban egy interjĂşban beszĂŠlt a kĂŠrdĂŠsrĂľl: „A szakmai ĂŠs emberi szempontok valĂłban ellentmondanak. A magam rĂŠszĂŠrĂľl egyĂŠrtelmĂťvĂŠ teszem, ha e javaslatot az akadĂŠmikusok egy rĂŠsze benyĂşjtja, ĂŠs szavazunk errĂľl, az AkadĂŠmiĂĄnak akkor is teljes mĂŠrtĂŠkben el kell hatĂĄrolĂłdnia a HĂłman kĂŠpviselte emlĂ­tett elvektĂľl".

Az MTA egyelĂľre kivĂĄr, Ăşgy tĂťnik, nem szĂ­vesen vĂĄllalnĂĄk a dĂśntĂŠst a kĂŠrdĂŠsben, a tĂśrvĂŠnyileg rĂĄjuk kĂŠnyszerĂ­tett utcanĂŠv-bizottsĂĄgosdi utĂĄn feltehetĂľen a lĂĄtszatĂĄt is szeretnĂŠk kerĂźlni, hogy eljĂĄtsszĂĄk a politikai dĂśntĂľbĂ­rĂł szerepĂŠt. Az akadĂŠmiai vezetĂŠs a sejthetĂľ lobbi ellenĂŠre magĂĄtĂłl nem kezdemĂŠnyezett rehabilitĂĄciĂłs vizsgĂĄlatot, de ha erre bĂĄrmelyik akadĂŠmikus javaslatot tesz, azt hivatalbĂłl le kell folytatniuk.Link