Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

'Cig√°nyb√Ľn√∂z√©s': egy hazugs√°g evol√ļci√≥ja


A cig√°ny nem b√Ľn√∂z√©s, hanem b√Ľn√∂z √Ķ. Az emberis√©g-ellenes zsid√≥ projekt r√©sze. Elszapor√≠t√°suk √∂nmag√°ban is b√Ľn: Btk. 216. ¬ß K√∂z√∂ss√©g tagja elleni er√Ķszak..., de itt ideje pontot tenni ennek a rohadt f√©reg band√°nak a tev√©kenys√©g√©re!


A „cig√°nyb√Ľn√∂z√©s” kifejez√©st egyes k√∂r√∂kben mag√°t√≥l √©rtet√Ķd√Ķ term√©szetess√©ggel haszn√°lj√°k, m√°sok pr√≥b√°lj√°k megfejteni, hogy mik√©nt is terjedt el a sz√≥√∂sszet√©tel. Nemr√©g a K√∂zszolg√°lati Egyetemen m√©g kerekasztal-besz√©lget√©st is szerveztek „A cig√°nyb√Ľn√∂z√©s-fogalom evol√ļci√≥ja” c√≠mmel. Kisebbs√©gkutat√≥, jog√°sz szerz√Ķnk a sz√≥kapcsolat megsz√ľlet√©s√©nek √©s elterjed√©s√©nek eredt nyom√°ba.

Ideológiai alapok

A „cig√°nyb√Ľn√∂z√©s” terminol√≥gia a XIX-XX. sz√°zadi fajelm√©let terjed√©s√©vel alakult ki Alfred Dillmann munk√°ss√°ga nyom√°n. (1905, Zigeunerbuch). Dillmann 3350 „cig√°nyb√Ľn√∂z√Ķr√Ķl” adott ki f√©nyk√©pet √©s r√∂vid jellemz√©st. 1925-ben m√°r 14.000 roma √©s szinti szem√©lyes adatait adja k√∂zre. A terminol√≥gia kialakul√°sa m√°sr√©szr√Ķl Lombroso tanainak rasszista √©rtelmez√©s√©hez √©s kiterjeszt√©s√©hez k√∂t√Ķdik, aki √∂r√∂kletes „b√Ľn√∂z√Ķi hajlam”-r√≥l √©s t√≠pusokr√≥l √≠rt. √ćgy √©rintkezhetett a Gobineau elind√≠totta - rasszista fajelm√©lettel, amely als√≥ √©s fels√Ķbbrend√Ľekre osztotta a n√©peket. Ez vezetett a hitlerista, tot√°lis n√°ci √°llam rendelkez√©seihez, a n√ľrnbergi faji t√∂rv√©nyek v√©grehajt√≥ rendelkez√©sei a zsid√≥khoz √©s a feket√©khez hasonl√≥an a cig√°nyokat is m√°sodrang√ļ – „fajidegen” – csoportnak min√Ķs√≠tett√©k.

Következmények

1938-ban Robert Ritter (A n√°ci Fajhigieniai Kutat√≥int√©zet vezet√Ķje) ir√°ny√≠t√°s√°val Dillmann kartot√©kjaira t√°maszkodva tervezet k√©sz√ľlt Heydrich r√©sz√©re: „A cig√°nyk√©rd√©s v√©gs√Ķ megold√°sa faji szempontb√≥l” c√≠mmel - ekkor m√°r 33.524 szem√©lyr√Ķl rendelkeztek kartot√©kkal, a n√©metorsz√°gi cig√°ny n√©pess√©g 90%-√°t lefedve. Ritter√©k kialak√≠tj√°k a rend√Ķrs√©gen bel√ľl a „Birodalmi K√∂zpontot a Cig√°ny Elemek Lek√ľzd√©s√©re” √©s √Ķk k√©sz√≠tett√©k el, √©s a b√Ľn√ľgyi rend√Ķrs√©g kivitelezte a Roma Holocaust, a Pharrajimos k√ľl√∂nb√∂z√Ķ l√©p√©seit: a gett√≥ba z√°r√°st, az intern√°l√°sokat, deport√°l√°sokat a megsz√°llt keleti ter√ľleteken, a faji alap√ļ steriliz√°ci√≥t, a megsemmis√≠t√Ķ t√°borokba hurcol√°st. √ēk k√©sz√≠tett√©k el√Ķ Himmler Auschwitz-parancs√°t (1942. december 16.), amely ugyanazt jelentette a rom√°k sz√°m√°ra, amit a Wannsee-i konferencia a zsid√≥k sz√°m√°ra: a fizikai megsemmis√≠t√©shez vezet√Ķ utat. A t√∂meges kiv√©gz√©sek √©s a megsemmis√≠t√Ķ t√°borok m√°r az SS „√ľgyk√∂r√©ben” voltak. A „v√©geredm√©ny” f√©lmilli√≥nyi meggyilkolt cig√°ny.

Itthon

1920-1930 m√°r Magyarorsz√°gon is t√∂bb faji fels√Ķbbrend√Ľs√©gi alapon √°ll√≥ kiadv√°ny √©s statisztikai √≠r „zsid√≥b√Ľn√∂z√©sr√Ķl” √©s „cig√°nyb√Ľn√∂z√©sr√Ķl”. (Pl.: Moln√°r Elek: A cig√°nyfaj kriminalit√°sa haz√°nkban” 1926, Miskolc). A korabeli √ļjs√°gokban gyakoriak az olyan b√Ľn√ľgyi h√≠rad√°sok, melyek faji vagy etnikai cig√°ny saj√°toss√°gk√©nt t√°rgyalj√°k a falbont√°sos bet√∂r√©s, a gy√Ľr√Ľcsal√°s, l√≥lop√°s nyomoz√°si eseteit, illetve kiemelik a sikeres felder√≠t√©shez sz√ľks√©gesnek tartott speci√°lis nyelvi, kapcsolati, n√©prajzi ismereteket, erre val√≥ m√≥dszertani szakosod√°st. (A „m√≥dszertanhoz” tartozott a cikkekben nem eml√≠tett, de k√∂zismerten gyakorolt csend√Ķri k√©nyszervallat√°si gyakorlat, a cig√°nytelepek lak√≥inak v√©gigver√©se.)

A zsaruszlengben keletkezett „cig√°nyb√Ľn√∂z√©s” kifejez√©s elterjed√©se √©s bulv√°rsajt√≥b√©li haszn√°lata a b√Ľn√ľgyi tudom√°nyok k√ľl√∂nb√∂z√Ķs√©g√©nek nem-ismeret√©b√Ķl fakad.

A kriminalisztika a b√Ľnelk√∂vet√©s m√≥dj√°val, felt√°r√°s√°nak eszk√∂zeivel, a nyomoz√°s m√≥dszereivel, a bizony√≠t√°s lehet√Ķs√©geivel, a rend√Ķri m√≥dszertannal foglalkoz√≥ tudom√°ny. E n√©z√Ķpont alapj√°n ugyan pontatlan, de relev√°ns lehet olyan kijelent√©s, hogy „a d√©l-alf√∂ldi asszonyok arz√©nnal √∂lik meg f√©rjeiket”. (Tartalm√°ban ez azt jelenti, hogy ha a nyomoz√°s sor√°n f√©rjgyilkoss√°g gyan√ļja mer√ľl fel, √©s ha d√©l-alf√∂ld√∂n t√∂rt√©nik az eset, akkor val√≥sz√≠n√Ľ, hogy az elk√∂vet√©s eszk√∂ze az arz√©n lehet.)

A kriminol√≥gia a b√Ľn√∂z√©ssel mint t√°rsadalmi t√∂megjelens√©ggel, a b√Ľn√∂z√©s okaival, az elk√∂vet√Ķkkel, √°ldozatokkal, az elk√∂vet√Ķv√© √©s √°ldozatt√° v√°l√°s okaival foglalkoz√≥ tudom√°ny. Az el√Ķz√Ķ – d√©l-alf√∂ldi asszonyokra vonatkoz√≥ √°ll√≠t√°s e tudom√°ny kontextus√°ban azt jelenten√©, hogy a d√©l-alf√∂ldi asszonyok potenci√°lis arz√©nes gyilkosok. Hasonl√≥ a helyzet a gy√Ľr√Ľcsal√°s, falbont√°sos bet√∂r√©s, l√≥lop√°s cig√°ny b√Ľn√∂z√©si saj√°toss√°gk√©nt t√©telez√©s√©vel. Kriminalisztikailag, hogyha ilyen b√Ľncselekm√©nnyel tal√°lkozol, j√≥ es√©lyed van arra, hogy az elk√∂vet√Ķket rom√°k k√∂z√∂tt tal√°lhatod. Kriminol√≥giai tartalma viszont az a val√≥tlans√°g lenne, hogy a cig√°nyok √∂sszess√©g√©re (mint nemzetis√©gi, vagy „faji” saj√°toss√°g) jellemz√Ķ lenne a gy√Ľr√Ľcsal√°s, a falbont√°sos bet√∂r√©s, vagy a l√≥lop√°s.

Ez a tudom√°nytalan cs√ļsztat√°s vitte a csend√Ķri zsargonb√≥l a fajelm√©letbe, illetve a napi rasszizmus gyakorlat√°ba √©s a politikai k√∂zbesz√©dbe a „cig√°nyb√Ľn√∂z√©s” fogalm√°t.

A harmincas- negyvenes √©vekben m√°r t√ļl vagyunk a 15.000/1916-os BM. rendeletnek a „k√≥bor cig√°nyok” r√∂gh√∂z k√∂t√©s√©t, intern√°l√°s√°t, testi megjel√∂l√©s√©t, k√ľl√∂n cig√°ny igazolv√°nyt, a cig√°nyok keresm√©ny√©nek elv√©tel√©t el√Ķ√≠r√≥ szab√°lyok bevezet√©s√©n. (Ha nem volt saj√°t tulajdon√ļ, nev√©n l√©v√Ķ h√°za, f√∂ldje, akkor a csend√Ķr d√∂nt√∂tte el, hogy k√≥bor cig√°ny-e az illet√Ķ) √ćgy a hazai rom√°k, t√∂bb mint 90%-a kiker√ľlt a polg√°ri jogbiztons√°g s√°ncai k√∂z√ľl, √©s ki volt t√©ve b√°rmikor a hatalmi √∂nk√©nynek. Ezt szolg√°lta m√©g az √©venk√©nt k√©tszeri (25700/1928.VI.24. BM k√∂rrendelet) cig√°ny razzi√°k el√Ķ√≠r√°sa, majd a csend√Ķrs√©gi nyomozati utas√≠t√°sban, a cig√°nyok eg√©sz√©nek megb√≠zhatatlann√° min√Ķs√≠t√©se, faji alapon (66.045/VI.c/1938 BM. k√∂rrendelet). Ez vezetett azut√°n a h√°bor√ļ idej√©n a hazai rom√°k t√∂meges gett√≥z√°s√°hoz, k√©nyszermunk√°ra hajt√°s√°hoz, intern√°l√°s√°hoz, n√©met l√°gerekbe hurcol√°s√°hoz, kiv√©gz√©s√©hez, sok ezer roma hal√°l√°hoz

Az oroszok bej√∂vetele, a koal√≠ci√≥s demokr√°cia, majd a prolet√°rdiktat√ļra sem v√°ltoztatott azonban a h√ļszas-harmincas √©vek „cig√°ny√ľgyi gyakorlat√°n”. 1947-ben egy fejtetvess√©g elleni v√©dekez√©s t√°rgy√°ban sz√ľletett BM rendelet √ļjb√≥l hat√°lyba l√©ptette a kor√°bbi szab√°lyoz√°sokat. (A bel√ľgyminiszter 198.348/1947. IV.1. BM sz. rendelete „A ki√ľt√©ses t√≠fusz elleni v√©dekez√©s t√°rgy√°ban”) Napirenden volt a kor√°bbi √©vtizedekhez hasonl√≥an cig√°ny k√∂z√∂ss√©gek kollekt√≠v megal√°z√°sa, telepeik felgy√ļjt√°sa, eld√≥zerol√°sa, v√©gigver√©se, roma csoportok rend√Ķri kiveret√©se v√°rosokb√≥l, √©s rom√°k t√∂megeinek intern√°l√°sa, katonai munkaszolg√°latra hurcol√°sa. 1952-ben a Bel√ľgyminiszt√©riumban terv k√©sz√ľlt a telepeken lak√≥ rom√°k munkat√°borokba z√°r√°s√°r√≥l. A rom√°kat a megb√≠zhatatlanok fekete szem√©lyi igazolv√°ny√°val l√°tt√°k el 1955-t√Ķl.

Az 1956-os forradalomban - a s√©relmek hat√°s√°ra - sok roma is harcolt. A forradalom ut√°n L√°szl√≥ M√°ria √©s t√°rsai kezdem√©nyez√©s√©re 1957-1961-ig m√Ľk√∂d√∂tt a „Magyarorsz√°gi Cig√°nyok Kultur√°lis Sz√∂vets√©ge”, amely √©rdekv√©delmi feladatot is v√°llalt. Ez is lett a veszte! Mivel 1959-ben, amikor a forradalm√°rok jelent√Ķs csoportjait kiengedt√©k az intern√°l√≥ t√°borokb√≥l, hely√ľkre t√∂megesen hurcoltak el cig√°nyokat. L√°szl√≥ M√°ria eln√∂k lev√©lben tiltakozott a Minisztertan√°csn√°l √©s a F√Ķ√ľgy√©szs√©gn√©l. Azonnal lev√°ltott√°k, √©s a Sz√∂vets√©get szoros miniszt√©riumi ellen√Ķrz√©s al√° vont√°k, megsz√ľntetve nemzetis√©gi √©s √©rdekv√©delmi tev√©kenys√©g√©t. 1961-ben p√°rthat√°rozatot hoztak arr√≥l, hogy a cig√°nys√°g nem nemzetis√©g, hanem bizonyos n√©prajzi saj√°toss√°gokkal is rendelkez√Ķ h√°tr√°nyos helyzet√Ľ t√°rsadalmi r√©teg, amely a fejl√Ķd√©ssel megsz√Ľnik. Ezzel a cig√°nys√°got elmaradott, lumpen csoportnak min√Ķs√≠tett√©k, amely nem az „uralkod√≥ dolgoz√≥ oszt√°lyok” r√©sze √©s a tov√°bbiakban felsz√°moland√≥, megsz√ľntetend√Ķ. /1961-re a gazdas√°g munkaer√Ķig√©nye el√©rt a falu sz√©li cig√°nytelepekre is, √≠gy a munkak√©pes kor√ļ cig√°ny f√©rfiak 50%-a m√°r √°llami alkalmaz√°sban dolgozott, teh√°t ak√°r „az uralkod√≥ munk√°soszt√°lyhoz” is sz√°m√≠thatott volna /

Az 1961-es p√°rthat√°rozat feloszlatta a Cig√°nysz√∂vets√©get, feladatokat √≠rt el√Ķ a foglalkoztat√°s, a lakhat√°s, az oktat√°s √©s az „√°llampolg√°ri magatart√°s” ter√ľlet√©n, illetve a h√°tr√°nyos megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s elleni fell√©p√©sre. A k√ľl√∂nb√∂z√Ķ ter√ľleteken az √°llam jogszab√°lyokat alkotott, √≠gy a putri-telepek felsz√°mol√°sa, a foglalkoztat√°s el√Ķseg√≠t√©se, az √°ltal√°nos iskola elv√©gz√©se t√©mak√∂r√©ben, illetve az „√°llampolg√°ri magatart√°s” titkos, rend√Ķri √ľgyeiben.

A h√°tr√°nyos megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s elleni fell√©p√©sr√Ķl sz√≥l√≥ legf√Ķbb √ľgy√©szi k√∂rlev√©l csak k√©t √©vig volt √©rv√©nyben. Az „√°llampolg√°ri magatart√°s” jav√≠t√°s√°val kapcsolatos feladatot a Bel√ľgy- √©s az Igazs√°g√ľgy miniszter, valamint a Legf√Ķbb √úgy√©sz kapta.

1973-ban bevezett√©k a „cig√°nyb√Ľn√∂z√©s” fogalm√°t kriminol√≥giai, teh√°t √°ltal√°nos√≠tott, „faji-etnikai-r√©teg” tartalommal az egys√©ges rend√Ķri-√ľgy√©szi statisztikai rendszerbe. /Mik√∂zben 1969-ben haz√°nk csatlakozott a faji megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s b√Ľncselekm√©ny elleni fell√©p√©sr√Ķl √©s lek√ľzd√©s√©r√Ķl sz√≥l√≥ New York-i ENSZ egyezm√©nyhez./ √Čvente k√©sz√ľltek rendszeres kimutat√°sok a - rend√Ķr√∂k √°ltal - cig√°nyoknak tartott b√Ľnelk√∂vet√Ķk adatair√≥l, sz√°mszer√Ľen √©s m√°sokkal √∂sszevetve b√Ķrsz√≠n alapj√°n. (BM Inform√°ci√≥-feldolgoz√≥ √©s Fel√ľgyeleti Csoportf√Ķn√∂ks√©ge √©s Legf√Ķbb √ľgy√©szs√©g titk√°rs√°ga 5301/1973 sz. ir√°nymutat√°s √©s √°ll√°sfoglal√°s 14. rovat/5-9. pontok, akkor kell alkalmazni, ha az elk√∂vet√Ķ cig√°ny.)

Családfák és gének

Az Orsz√°gos Haematol√≥giai √©s V√©rtranzf√ļzi√≥s Int√©zet 1979 √≥ta foglalkozott a hazai cig√°nys√°g genetikai √©s eg√©szs√©g√ľgyi vizsg√°lat√°val. 1980 √≥ta a kutat√°s kiterjedt a cig√°nys√°g ujj- √©s teny√©rlenyomati tulajdons√°gainak vizsg√°lat√°ra. Ezt a munk√°t az Orsz√°gos Kriminol√≥giai √©s Kriminalisztikai Int√©zet keret√©ben dr. Tauszik Nagyezsda biol√≥gus kandid√°tus √©s T√≥th Gy√∂rgy rend√Ķr alhadnagy ujjlenyomat szak√©rt√Ķk v√©gezt√©k. A kutat√°s c√©lja a „magyar” √©s cig√°ny lakoss√°g ujjlenyomat tulajdons√°gaiban l√©v√Ķ esetleges k√ľl√∂nbs√©gek felt√°r√°sa, ez alapj√°n a cig√°nyok esetleges genetikai beazonos√≠that√≥s√°ga volt. A kutat√°st 1987-ig 10 megye 23 telep√ľl√©s√©r√Ķl 1678 cig√°ny mint√°n v√©gezt√©k el √©s dolgozt√°k fel a Bel√ľgyi Szemle 1987. √©vi 6. sz√°m 111-115o. szerint. A v√©r √©s ujj-teny√©rlenyomat mint√°kat √°llami gondozott gyermekekt√Ķl √©s - rend√Ķri vagy szoci√°lis munk√°s k√≠s√©rettel - cig√°nytelepi lakosokt√≥l vett√©k. A t√©nyleges c√©lokr√≥l √Ķket nem t√°j√©koztatt√°k. Mindezt a tudom√°ny √©s a „cig√°nyb√Ľn√∂z√©s” elleni k√ľzdelem nev√©ben. (Hasonl√≥, rend√Ķri felhaszn√°l√°sra ker√ľl√Ķ etnika- embertani kutat√°si programja volt a n√°ci Fajhig√©niai Int√©zetnek, Robert Ritter vezet√©s√©vel.)

M√°r 1976-ban a 8/1976. sz. Bel√ľgyminiszter-helyettesi int√©zked√©s √≠rta el√Ķ a cig√°nyokkal szembeni szigor√ļbb, k√∂vetkezetesebb elj√°r√°st, int√©zked√©st. √ćgy p√©ld√°ul a cig√°ny alkoholist√°k, √©s a keresked√Ķk eset√©ben. El√Ķ√≠rta a cig√°ny bes√ļg√≥h√°l√≥zat fejleszt√©s√©t.

1979-ben az MSZMP Politikai Bizotts√°ga √ļjb√≥li hat√°rozat√°ban r√©szben revide√°lja kor√°bbi √°ll√°spontj√°t √©s elfogadja az integr√°ci√≥ lehet√Ķs√©g√©t, teh√°t a cig√°nys√°g m√°r nem felt√©tlen√ľl lenne felsz√°moland√≥, csak a h√°tr√°nyos helyzet. Ez az „engedm√©ny” azonban a roma t√°rsadalmi aktivit√°s er√Ķs√∂d√©s√©vel √©s az √ļjonnan l√©trej√∂v√Ķ cig√°ny int√©zm√©nyek miatt megsz√ľli a szinte tot√°lis ellen√Ķrz√©si ig√©nyeket is a biztons√°gi √©s rend√©szeti szervekn√©l. Ki√©p√≠tik a rend√Ķrs√©gi „cig√°ny vonalvezet√Ķi h√°l√≥zatot”, a megyei √©s v√°rosi kapit√°nys√°gokon f√ľggetlen√≠tett „szak√©rt√Ķkkel”. Megkezd√Ķdik a t√∂meges etnikai tartalm√ļ inform√°ci√≥szerz√©s √©s feldolgoz√°s. (3301/1979 (VII.12) MTH. Sz. hat√°rozat) Ennek szab√°lyoz√°s√°ra adta ki Ladv√°nszky K√°roly bel√ľgyminiszter-helyettes, 8/1984. de. 14-i k√∂rlevel√©t: „A cig√°nyb√Ľn√∂z√©s fokozottabb megel√Ķz√©s√©r√Ķl √©s hat√©konyabb felder√≠t√©s√©r√Ķl”. A k√∂rlev√©l el√Ķ√≠rta a cig√°ny „b√Ľn√∂z√Ķ csal√°dok” csal√°df√°j√°nak, rokoni √©s egy√©b kapcsolatainak, iskolai v√©gzetts√©g√ľk, j√°rm√Ľv√ľk, √ļtlevel√ľk, az √°ltaluk l√°togatott vend√©gl√°t√≥helyek, piacok stb. √∂ssze√≠r√°s√°t √©s az adatoknak a vonalvezet√Ķkh√∂z tov√°bb√≠t√°s√°t. El√Ķ√≠rta, hogy az adatgy√Ľjt√©s mellett kezdem√©nyezzenek „operat√≠v felder√≠t√©seket”, vesz√©lyes b√Ľn√∂z√Ķv√© nyilv√°n√≠t√°st, „h√°l√≥zati fejleszt√©st” (bes√ļg√≥h√°l√≥zat ki√©p√≠t√©s√©t), rend√Ķri fel√ľgyeletet, kitilt√°st, √ļtlev√©l √©s jogos√≠tv√°ny bevon√°st, gy√Ľjt√Ķ-, ipar- √©s kereskedelmi enged√©ly bevon√°st, szervezzenek „speci√°lis akci√≥kat”, ami a cig√°nyrazzi√°k udvariasabb elnevez√©se. El√Ķ√≠rt√°k, hogy a k√∂zleked√©srend√©szeti j√°r√Ķr√∂k fokozottan ellen√Ķrizz√©k a cig√°nyok √°ltal vezetett, vagy haszn√°lt g√©pj√°rm√Ľveket. A j√°rm√Ľ √©s vezet√Ķi adatok mellett fel kellett jegyezni az utasok adatait, egym√°shoz √©s a vezet√Ķh√∂z val√≥ viszony√°t, √°t kellett kutatni az utasteret √©s a csomagtart√≥t. Az 1/1986. (IV.2) sz√°m√ļ bel√ľgyminiszter-helyettesi int√©zked√©s el√Ķ√≠rta propaganda el√Ķad√°sok tart√°s√°t, hogy „a helyi cig√°nyb√Ľn√∂z√©st az adott k√∂rzetben konkr√©tan kiv√°lt√≥ okokkal √©s k√∂r√ľlm√©nyekkel foglalkozzanak”, valamint a rend√Ķri munka hat√©konyabb√° t√©tel√©t, szigor√ļbb int√©zked√©seket √≠rt el√Ķ a cig√°ny lakoss√°g k√∂r√©ben.

Irányított tömegkommunikáció

A telev√≠zi√≥ „K√©k f√©ny” c√≠m√Ľ rend√Ķri m√Ľsora, t√∂bb mint t√≠z √©ven kereszt√ľl, a t√©nyleges b√Ľn√∂z√©s ar√°nyait sokszorosan meghalad√≥ terjedelemben mutatott cig√°ny b√Ľnelk√∂vet√Ķket √©s b√Ľncselekm√©nyeket, riogatva a k√∂z√∂ns√©get. Er√Ķs√≠tve az el√Ķ√≠t√©letes indulatokat. A c√©l term√©szetesen a rend√Ķrs√©g k√∂zszolg√°ltat√≥, „civil v√©d√Ķ” im√°zs√°nak terjeszt√©se volt, a „prolet√°rdiktat√ļra vas√∂kle” k√©p ellen√©ben. A m√Ľsor a „cig√°ny-vonal” vezet√Ķit, Dobos alezredest, Tonhauser L√°szl√≥t szt√°rrend√Ķrr√© avatta.

Ellenzék a láthatáron

A rendszerv√°lt√°s k√∂zeledt√©vel, 1988-89-ben az „appar√°tus √©s a hatalom √°tment√©se” √©rdek√©ben a rend√Ķri √©s p√°rtvezet√©s tov√°bb er√Ķs√≠tette a telev√≠zi√≥s m√Ľsor √°ltal bev√°lt populista, riogat√≥, cig√°nyellenes propagand√°t. Erre Moldova Gy√∂rgy „B√Ľn az √©let” c√≠m√Ľ riportk√∂nyve adott lehet√Ķs√©get. A cig√°ny-vonal szt√°rrend√Ķrei „a n√©pet v√©delmez√Ķ vadnyugati h√Ķs√∂kk√©nt” √°br√°zol√≥ m√Ľvet, t√∂bb mint 200 ezer p√©ld√°nyban adt√°k ki, √©s sorozatk√©nt t√∂bb √ļjs√°gban, r√°di√≥ban. Az ellenz√©k √©s roma √©rtelmis√©giek a Besz√©l√Ķ k√∂r kezdem√©nyez√©s√©re - Solt Ottilia vezet√©s√©vel - tiltakoz√≥ al√°√≠r√°sgy√Ľjt√©st szerveztek a nemzeti egys√©get s√©rt√Ķ rasszista „cig√°nyb√Ľn√∂z√©s” fogalm√°nak propagand√°ja ellen.

Az egyre f√ľggetlened√Ķ tudom√°nyos kutat√°s

A Tauber Istv√°n kriminol√≥gus, az ELTE JTK. docense vezette kutat√°s - jelent√Ķs minta alapj√°n - bebizony√≠totta, hogy nincs szignifik√°ns k√ľl√∂nbs√©g hasonl√≥ j√∂vedelmi √©s iskolai v√©gzetts√©g√Ľ cig√°ny √©s nem cig√°ny csoportok b√Ľn√∂z√©si viszonyai, adatai k√∂z√∂tt. Teh√°t nem az etnikai hovatartoz√°s, hanem a szeg√©nys√©g, az oktat√°si, j√∂vedelmi, lakhat√°si viszonyok a meghat√°roz√≥k a vagyon √©s szem√©ly elleni b√Ľncselekm√©nyek gyakoribb volta h√°tter√©ben. (Ahogy az ad√≥csal√°s, a csal√°s, a veszteget√©s, sikkaszt√°s, k√∂zleked√©si b√Ľncselekm√©nyek, stb. eset√©ben √©ppen a tehet√Ķsebb r√©tegekn√©l l√©nyegesen gyakoribb az elk√∂vet√©s.) (Hasonl√≥ k√∂vetkeztet√©sekre jutott Vavr√≥ Istv√°n c. egyetemi tan√°r a Bel√ľgyi Szemle 1984. √©vi 2. sz√°m√°ban.) A tudom√°ny teh√°t bebizony√≠totta, hogy a b√Ľn√∂z√©st etniciz√°lni, kollekt√≠v, nemzetis√©gi felel√Ķss√©gg√© tenni, „cig√°nyb√Ľn√∂z√©sr√Ķl” besz√©lni hamis √©s tudom√°nytalan dolog. (√ćr√°sok Tauber Istv√°n Eml√©k√©re ELTE √ĀJTK. Magyar Kriminol√≥giai T√°rsas√°g, Rend√Ķrtiszti F√Ķiskola, Bp. 2009.)

A tudom√°ny √©s a manipul√°ci√≥s rend√Ķri, vagy p√°rt√©rdek √ľtk√∂z√©s√©ben a rendszerv√°lt√°sig a tudom√°ny h√ļzta a r√∂videbbet. Napjainkra √ļgy t√Ľnik √ļjra√©ledt ez a dilemma.

Beavatkoznak a cig√°nyok

A Phralipe F√ľggetlen Cig√°ny Szervezet a rendszerv√°lt√°skor k√∂vetelte, hogy sz√°molj√°k fel a cig√°nyellenes, rasszista rend√Ķrs√©gi bels√Ķ, titkos utas√≠t√°sokat, a cig√°nyokr√≥l gy√Ľjt√∂tt, szem√©lyes adatokat tartalmaz√≥ nyilv√°ntart√°sokat pedig semmis√≠ts√©k meg. A k√∂vetel√©s hat√°s√°ra 1989. december 9-√©n az 5303-as √°ll√°sfoglal√°sban a Bel√ľgyminiszt√©rium √©s a Legf√Ķbb √úgy√©szs√©g visszavonta statisztikai rendszer√©ben (2.b pont) a cig√°ny elk√∂vet√Ķkr√Ķl sz√≥l√≥ adatszolg√°ltat√°st. A Miniszt√©rium megh√≠vta a cig√°ny szervezetek k√©pvisel√Ķit, ahol ismertette a rasszista tartalm√ļ diszkriminat√≠v jogszab√°lyokat, √©s bejelentette, hogy int√©zkedtek a hat√°lyon k√≠v√ľl helyez√©s√ľkr√Ķl. Az Orsz√°gos Rend√Ķrf√Ķkapit√°ny nyilv√°nosan bocs√°natot k√©rt a rom√°k k√©pvisel√Ķit√Ķl a „cig√°nyb√Ľn√∂z√©s” megb√©lyegz√Ķ, nemzetk√∂zi jogba √ľtk√∂z√Ķ diszkriminat√≠v kifejez√©s √©s rend√Ķrs√©gi gyakorlat kor√°bbi haszn√°lat√°√©rt. √ćg√©retet tett tov√°bb√°, a Tauszig Nagyezsda f√©le embertani kutat√°s azonnali abbahagy√°s√°ra √©s iratainak megsemmis√≠t√©s√©re. A rendszerv√°lt√°ssal a rom√°k elismert kisebbs√©gi st√°tusba ker√ľltek. 1996-ban a Roma Polg√°rjogi Alap√≠tv√°ny kezdem√©nyez√©se alapj√°n a Bel√ľgyminiszter rendelkez√©s√©ben megtiltotta, hogy k√∂r√∂z√©sekn√©l, rend√Ķri adatszolg√°ltat√°sn√°l a kisebbs√©ghez tartoz√°sra vonatkoz√≥ v√©dett, szem√©lyes adatot nyilv√°noss√°gra hozzanak.

√öjn√°cik - √ļjnyilasok

A hazai √ļjnyilasok √©s rohamcsapataik a „magyars√°g felkent bajnoka” szerep√©ben tetszelegnek. Fels√Ķbbrend√Ľs√©g-tudatuk magaslat√°r√≥l igyekeznek megf√©leml√≠teni „idegenn√©, k√°rt√©konny√°” min√Ķs√≠teni roma honfit√°rsainkat. „Cig√°nyb√Ľn√∂z√©s” elleni harcr√≥l besz√©lnek, ami csak egyetlen t√°rsadalomtudom√°nyi szemsz√∂gb√Ķl √©rtelmezhet√Ķ: a nem-cig√°ny b√Ľn√∂z√Ķk konkurencia harcak√©nt, cig√°ny vet√©lyt√°rsaikkal szemben. M√°sk√©nt a b√Ľn√∂z√©s eg√©sze irrit√°lhatn√° √Ķket, mint mindenki m√°st.
Link

HozzŠszůlŠsok


#11 | tiszazugi - 2015. jķlius 18. 11:51:43
Para Zita mentesítés:
AK 47. + többször használatos kötél,
Putrisor fert√Ķtlen√≠t√©sre Molotov mix.
√Čltem m√°r eleget, kezdhetj√ľk......
Na de mé' . én?
Engem rendesen el 3.14cs√°ztak a komcsik elleni t√ľntet√©sen.... a zunok√°m helyett is √©n ny√≠rassam ki magamat mert 1 zsid√≥ zongor√°t ver√Ķ lusta f@sz?
#12 | livia - 2015. jķlius 18. 21:01:26
Tiszazugi! Tetszik a pí! A többit tudnám még emelni, mondjuk a 3,14-re, vagy a pí-re?
#13 | csillagosvenyen - 2015. jķlius 19. 16:43:33
A cig√°ny az egy foglalkoz√°s..
√ļgy ahogy a rom√°n is egy foglalkoz√°s..:o:D

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.