Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

TELEGONIA - A PAR√ĀZNAS√ĀG GENETIKAI HAT√ĀSA AZ √ĖR√ĖKL√ēD√ČSRE


MEGR√ĀZ√ď TANULM√ĀNY A PAR√ĀZNAS√ĀG GENETIKAI HAT√ĀS√ĀR√ďL AZ √ĖR√ĖKL√ēD√ČSRE
Telegonia (hull√°mgenetika)

A Biblia erk√∂lcsi tan√≠t√°s√°nak hat√°sa a t√°voli √∂r√∂kl√Ķd√©sre

√Črdekes √©s egyben igen elgondolkoztat√≥ √∂ssze√°ll√≠t√°st mell√©kel√ľnk, mely „Telegonia” c√≠men az √∂r√∂kl√Ķd√©s egy √°ltal√°noss√°gban ismeretlen, m√©gis tudom√°nyosan igazolhat√≥ vonal√°ra h√≠vja fel a figyelmet. K√ľl√∂n √©rdekess√©ge ennek az √∂ssze√°ll√≠t√°snak, hogy ez a Biblia erk√∂lcsi tan√≠t√°s√°nak genetikai igazol√°s√°t adja. Els√Ķ olvas√°sra hihetetlennek t√Ľnik, mert viszonylag √ļj, √°ltal√°noss√°gban nem ismert tudom√°nyos megfigyel√©sekre alapoz√≥dik. Azonban az a t√©ny, hogy a 19. sz√°zad elej√©t√Ķl ez a „telegonia” m√°r az √°llatteny√©szt√©sben j√≥l ismert jelens√©g, az ink√°bb meger√Ķs√≠teni l√°tszik azt, hogy a „hull√°mgenetik√°t” az ember eset√©ben is igen komolyan kellene venn√ľnk. Az erk√∂lcsi nevel√©s mellett gyermekeinkkel a kereszt√©ny etik√°nak ezt a tudom√°nyos al√°t√°maszt√°st is meg kell ismertetn√ľnk.

Telegonia (hull√°mgenetika)

A fiatalok szexu√°lis nevel√©se folyam√°n nem t√©rnek ki egy fontos, az √∂r√∂kl√Ķd√©st nagyban befoly√°sol√≥ jelens√©gre, a telegoni√°ra. Megjegyzem, hogy telegoni√°val foglalkoz√≥ magyar nyelv√Ľ irodalmat csak elv√©tve tal√°lni. (Az internetes Google keres√Ķ 3550 tal√°lat√°b√≥l csak 6 a magyar nyelv√Ľ, √©s a hat k√∂z√ľl 5 lexikonokban
található szócikk.)
A telegonia („tele” – t√°voli, messzi, „goneia” – sz√ľlet√©s, keletkez√©s) azt jelenti, hogy, az ut√≥d √∂r√∂k√∂lheti a n√Ķst√©ny el√Ķz√Ķ szexu√°lis partnerei tulajdons√°gait is. Az ut√≥d tulajdons√°gaira leger√Ķsebben hat az anyja els√Ķ szexu√°lis partnere. Els√Ķsorban √Ķ alapozza meg az ut√≥d tulajdons√°gait √©s nem az ut√≥d fizikai apja. Ha figyelembe veszsz√ľk, hogy az els√Ķ szexu√°lis kapcsolat gyakran a sz√≥rakoz√°s ut√°ni alkoholos vagy nark√≥s √°llapotban t√∂rt√©nik, akkor sejthetj√ľk, hogy milyen lesz az ut√≥d „min√Ķs√©ge”. Ha egy j√≥zan √©let√Ľ √©s eg√©szs√©ges fiatal csal√°dban beteges gyerek sz√ľletik, akkor nagy a val√≥sz√≠n√Ľ- s√©ge annak, hogy ez egy r√©gi vid√°m buli visszhangja.

Kell-e tudni err√Ķl a jelens√©gr√Ķl a fiataloknak?

Természetesen igen !
Ugyan√ļgy, mint ahogy a doh√°nyz√≥k is tiszt√°ban vannak a doh√°nyz√°s k√°ros hat√°s√°val, a fiataloknak is ismerni√ľk kell a telegonia hat√°s√°t. A telegoni√°ra, mint jelens√©gre, el√Ķsz√∂r Angli√°ban figyeltek fel t√∂bb mint 150 √©vvel ezel√Ķtt. A l√≥teny√©szt√Ķk elhat√°rozt√°k, hogy a lovak fizikai tulajdons√°gainak jav√≠t√°sa c√©lj√°b√≥l a lovakat zebr√°kkal keresztezik. A k√≠s√©rletet t√∂bbsz√∂r is megism√©telt√©k, de fogamz√°s nem t√∂rt√©nt. Ma m√°r tudjuk hogy mi√©rt, de akkor m√©g nem ismert√©k a kromosz√≥m√°k inkompatibilit√°s√°nak elv√©t. K√©s√Ķbb, amikor m√°r ezek a k√≠s√©rletek szinte feled√©sbe mentek, n√©h√°ny, a k√≠s√©rletben r√©szvev√Ķ kanca cs√≠kos ut√≥dot hozott vil√°gra a h√≠mlovakt√≥l. A tudom√°nyos vil√°g meg volt d√∂bbenve. Ezt a jelens√©get telegoni√°nak kezdt√©k nevezni.
___________________________________________________________
Kapcsolódó témák :
- Paul Washer : Párválasztás keresztényi alapelvei
- Házasság-, válás- és helyreállítás bibliai alapelvei
- Derek Prince : K√ľl√∂nleges helyzetek - V√°l√°s √©s √ļjrah√°zasod√°s
- Házasságtörés-, válás- és elbocsátás bibliai fogalmainak pontosítása
___________________________________________________________

Akkor m√©g nem ismert√©k a telegonia mechanizmus√°t. (Megjegyezz√ľk, hogy m√©g ma sincs egy√©rtelm√Ľen elfogadott magyar√°zata.) A tapasztalt √°llatteny√©szt√Ķk azonban nem csod√°lkoztak ezen, mivel ismert√©k a telegonia gyakorlati hat√°s√°t. √ēk m√°r r√©g√≥ta, a telegonia (megfigyel√©seken alapul√≥) hat√°sait figyelembe v√©ve igyekeztek meg√≥vni az √°llataik fajtisztas√°g√°t. A ebteny√©szt√Ķk m√°r r√©g√≥ta tudj√°k, hogy ha egy fajtiszta szuk√°nak legal√°bb egy kapcsolata volt nem fajtiszta kannal, akkor k√©s√Ķbb ez a szuka m√°r nem hoz vil√°gra fajtiszta ut√≥dokat. A fajtiszta kuty√°kn√°l nagyon szigor√ļ a szelekci√≥. A teny√©szt√Ķk t√∂bb nemzed√©kre visszamen√Ķleg vezetik a t√∂rzsk√∂nyveket, ez√©rt itt j√≥l megfigyelhet√Ķ a telegonia mechanizmusa. Hasonl√≥an j√≥l dokument√°lt a galambteny√©szt√©s is.

A XIX. sz√°zadban Flint, Felix Le-Dantek √©s m√°s tud√≥sok k√ľl√∂nb√∂z√Ķ √°llatokkal k√≠s√©rleteztek √©s meger√Ķs√≠tett√©k ezt a fenom√©nt. Le-Dantek ezt az „Individuum, evol√ļci√≥, √∂r√∂k√∂lhet√Ķs√©g √©s neodarwinist√°k” c√≠m√Ľ k√∂nyv√©nek „Telegonia, avagy az els√Ķ h√≠m is hajtottak v√©gre. A tudom√°ny v√°lasza erre a k√©rd√©sre az lett, hogy „a telegonia az emberekn√©l is megfigyelhet√Ķ”. A XX. sz√°zad 60-as √©veiben a tud√≥sok m√°r azt is tudt√°k, hogy az emberekn√©l a telegonia hat√°sa er√Ķteljesebben mutatkozik meg, mint az √°llatokn√°l. Ezt azzal magyar√°zz√°k, hogy az emberekn√©l egy fogamz√°sra sokkal t√∂bb szexu√°lis kapcsolat jut, mint az √°llatokn√°l. A XX. sz√°zad 90-es √©veiben egy √ļj tudom√°nyos ir√°nyzat jelent meg, a hull√°mgenetika, amelynek alapj√°n a teleg√≥nia megmagyar√°zhat√≥. A hull√°mgenetik√°t P.P.Garjaev fejlesztette ki, √©s az elm√©let√©t a „Волновая генетика ( Hull√°mgenetika)” c√≠m√Ľ k√∂nyv√©ben √≠rta le.
(P.P. Garjaev a biol√≥giai tudom√°nyok doktora, az Orosz Tudom√°nyos Akad√©mia Fizikai √©s M√Ľszaki Probl√©m√°k Int√©zet√©nek munkat√°rsa.) T√∂bb √©ven √°t a DNS molekul√°kat tanulm√°nyozta a l√©zer spektroszk√≥piai m√≥dszer alkalmaz√°s√°val. A l√©zer fotonok, miut√°n √°tjutottak a DNS oldaton, „le√≠rj√°k”, r√∂gz√≠tik az inform√°ci√≥t a molekul√°kr√≥l.

Az inform√°ci√≥ sz√°m√≠t√≥g√©pes feldolgoz√°sa ut√°n az spektrumok form√°ban jelenik meg a monitoron. 1985-ben Garjaev egyszer a m√Ľszerb√Ķl kivette a DNS molekul√°kkal tele k√©mcs√∂vet √©s figyelmetlens√©gb√Ķl egy √ľres k√©mcs√∂vet tett a m√Ľszerbe. √Čszrev√©ve a
t√©ved√©st, ki akarta cser√©lni az √ľres k√©mcs√∂vet, amikor megl√°tta, hogy olyan spektrumjelek jelentek meg a monitoron, amelyek a DNS spektrum√°ra hasonl√≠tottak (igaz alacsonyabb intenzit√°s√ļak). √ögy t√Ľnt, mintha a l√©zersug√°r √°thaladt volna valamilyen l√°thatatlan strukt√ļr√°n, amely a DNS molekul√°kr√≥l tartalmazott inform√°ci√≥t.

√ćgy fedeztek fel egy szenz√°ci√≥s effektust – a DNS elt√°vol√≠t√°sa ut√°n a m√Ľszerben megmarad a DNS nyoma, egy „fantom-DNS”. Ez a DNS nyom m√©g sok√°ig megfigyelhet√Ķ. Garjaev tov√°bbi kutat√°sai egy √ļj tudom√°nyos ir√°nyzathoz vezettek, amelyet hull√°mgenetik√°nak neveznek.Garjaev k√≠s√©rletei azt is sejtetik, hogy a kromosz√≥m√°ban t√°rolt inform√°ci√≥ nem elegend√Ķ egy √©l√Ķ szervezett kialakul√°s√°hoz √©s fejl√Ķd√©s√©hez. A DNS, mint egy antenna, √°lland√≥an kell hogy kapjon ,,k√ľls√Ķ” inform√°ci√≥t, hull√°malak√ļ parancsokat, amelyeknek ismeretlen a hat√°sa” fejezet√©ben √≠rta le. A XIX. sz√°zad m√°sodik fel√©ben a tud√≥sokat az kezdte √©rdekelni, hogy √©rv√©nyes-e a telegonia az emberekre is. Intenz√≠v fiziol√≥giai, antropol√≥giai √©s statisztikai kutat√°sok kezd√Ķdtek. M√©g k√≠s√©rleteket is hajtottak v√©gre. A tudom√°ny v√°lasza erre a k√©rd√©sre az lett, hogy „a telegonia az emberekn√©l is megfigyelhet√Ķ”. A XX. sz√°zad 60-as √©veiben a tud√≥sok m√°r azt is tudt√°k, hogy az emberekn√©l a telegonia hat√°sa er√Ķteljesebben mutatkozik meg, mint az √°llatokn√°l. Ezt azzal magyar√°zz√°k, hogy az emberekn√©l egy fogamz√°sra sokkal t√∂bb szexu√°lis kapcsolat jut, mint az √°llatokn√°l.

A XX. sz√°zad 90-es √©veiben egy √ļj tudom√°nyos ir√°nyzat jelent meg, a hull√°mgenetika, amelynek alapj√°n a teleg√≥nia megmagyar√°zhat√≥. A hull√°mgenetik√°t P.P.Garjaev fejlesztette ki, √©s az elm√©let√©t a „Волновая генетика ( Hull√°mgenetika)” c√≠m√Ľ k√∂nyv√©ben √≠rta le. (P.P. Garjaev a biol√≥giai tudom√°nyok doktora, az Orosz Tudom√°nyos Akad√©mia Fizikai √©s M√Ľszaki Probl√©m√°k Int√©zet√©nek munkat√°rsa.) T√∂bb √©ven √°t a DNS molekul√°kat tanulm√°nyozta a l√©zer pektroszk√≥piai m√≥dszer alkalmaz√°s√°val. A l√©zer fotonok, miut√°n √°tjutottak a DNS oldaton, „le√≠rj√°k”, r√∂gz√≠tik az inform√°ci√≥t a molekul√°kr√≥l. Az inform√°ci√≥ sz√°m√≠t√≥g√©pes feldolgoz√°sa ut√°n az spektrumok form√°ban jelenik meg a monitoron. 1985-ben Garjaev egyszer a m√Ľszerb√Ķl kivette a DNS molekul√°kkal tele k√©mcs√∂vet √©s figyelmetlens√©gb√Ķl egy √ľres k√©mcs√∂vet tett a m√Ľszerbe. √Čszrev√©ve a t√©ved√©st, ki akarta cser√©lni az √ľres k√©mcs√∂vet, amikor megl√°tta, hogy olyan spektrumjelek jelentek meg a monitoron, amelyek a DNS spektrum√°ra hasonl√≠tottak (igaz alacsonyabb intenzit√°s√ļak).

√ögy t√Ľnt, mintha a l√©zersug√°r √°thaladt volna valamilyen l√°thatatlan strukt√ļr√°n, amely a DNS molekul√°kr√≥l tartalmazott inform√°ci√≥t. √ćgy fedeztek fel egy szenz√°ci√≥s ffektust – a DNS elt√°vol√≠t√°sa ut√°n a m√Ľszerben megmarad a DNS nyoma, egy „fantom-NS”. Ez a DNS nyom m√©g sok√°ig megfigyelhet√Ķ. Garjaev tov√°bbi kutat√°sai egy √ļj tudom√°nyos ir√°nyzathoz vezettek, amelyet hull√°mgenetik√°nak neveznek. Garjaev k√≠s√©rletei azt is sejtetik, hogy a kromosz√≥m√°ban t√°rolt inform√°ci√≥ nem elegend√Ķ egy √©l√Ķ szervezett kialakul√°s√°hoz √©s fejl√Ķd√©s√©hez.

A DNS, mint egy antenna, √°lland√≥an kell hogy kapjon ,,k√ľls√Ķ” inform√°ci√≥t, ull√°malak√ļ parancsokat, amelyeknek ismeretlen a gyan√ļgy a DNS is k√©pes kibocs√°tani hull√°malak√ļ inform√°ci√≥t. A hull√°mgenetika megmagyar√°zza a telegonia mechanizmus√°t (igaz csak hipotetikusan), mivel egy szexu√°lis kapcsolatn√°l figyelembe veszi a hull√°m jelleg√Ľ k√∂lcs√∂nhat√°sokat is. Furcsa helyzet alakult ki: a telegoni√°r√≥l f√Ķleg az √°llatteny√©szt√Ķk tudnak, de az emberek nagy r√©sze el√Ķtt gyakorlatilag m√°ig ismeretlen. A telegoni√°t egy rizik√≥ faktornak kell tekinteni, mivel nem mindegy, hogy egy n√Ķnek kik voltak a h√°zass√°g el√Ķtti partnerei miel√Ķtt a f√©rj√©t√Ķl vil√°gra hozn√° a gyermek√©t.

Ezt m√°r a XIX. sz√°zad v√©g√©n felismerte a tudom√°ny. Igaz, k√©s√Ķbb a „szexu√°lis forradalom” korszak√°ban a m√©di√°b√≥l elt√Ľnt a telegonia eml√≠t√©se. Ellenkez√Ķleg, a m√©dia nagy r√©sze azt sugalmazza, hogy a modern embernek legfontosabb a szabad szex, √©s aki m√°sk√©pp gondolkodik, p√©ld√°ul elfogadja a kereszt√©ny etik√°t, az maradi √©s nem √©rti az √©let √∂r√∂meit.
A hiperszexualit√°s a nyugati civiliz√°ci√≥ elv√°laszthatatlan tulajdons√°ga lett, amit er√Ķteljesen serkent a rekl√°m, a film, a divat, a zene √©s bizonyos j√°t√©kok. Jelenleg a porn√≥- √©s szexipar a nyugati gazdas√°g j√≥l j√∂vedelmez√Ķ √°g√°v√° v√°lt. √ögy t√Ľnik, hogy a szexu√°lis szabads√°g ideol√≥gusai ki akarj√°k t√∂r√∂lni az emberek tudat√°b√≥l a sz√©gyent mint fogalmat, ami az els√Ķ l√©p√©s ahhoz, hogy embert √°llati szintre s√ľllyesszen.

Garjaev akad√©mikus: „Egy n√Ķ els√Ķ (f√©rfi) szexu√°lis partnere a n√Ķ genetikai k√≥dj√°ban hagyja a hull√°m „autogr√°fj√°t”, mintha al√°√≠rn√° mag√°t a n√Ķ genomj√°ban. √Čs ez a f√©rfira vonatkoz√≥an is igaz. Ez a hull√°mprogram k√©s√Ķbb kifejti hat√°s√°t az embri√≥ test√©re √©s lelk√©re. Jelk√©pesen √ļgy fogalmazhatunk, hogy a j√∂vend√Ķbeli apa √∂r√∂kl√Ķd√©si anyaga „t√©gl√°csk√°kra” lesz bontva, s azok egy olyan „√©p√≠tkez√©sen” ker√ľlnek felhaszn√°l√°sra, amelyen az „√©p√ľlet” tervrajz√°t az els√Ķ f√©rfi partner k√©sz√≠tette. Ez a verzi√≥ a tudom√°ny mai √°ll√°sa szerint csup√°n hipot√©zis, de el√©gg√© val√≥s√°gh√Ľen magyar√°zza a telegonia paradoxont”.

Min√©l t√∂bb kapcsolata volt egy any√°nak a gyermeke sz√ľlet√©se el√Ķtt, ann√°l er√Ķsebben szennyez√Ķdik a kromosz√≥m√°ja. Eredm√©nyk√©nt a gyerek, aki a „testi” apj√°t√≥l √∂r√∂kli a kromosz√≥ma k√©szlet√©nek fel√©t, a „telegoniai apjait√≥l” √∂r√∂k√∂lheti a mez√Ķszint√Ľ szervez√©si strukt√ļr√°t. Mivel a „telegoniai ap√°k” mez√Ķszint√Ľ genetikai inform√°ci√≥i ellentmondhatnak egym√°snak, a gyerek fizikai √©s szellemi „fel√©p√≠t√©s√©re” alkalmazott inform√°ci√≥s modulok ellent√©tes parancsokat hordozhatnak. Ez, p√©ld√°ul, a szervek aszimmetri√°j√°ban nyilv√°nulhat meg. Az egyik leggyakoribb aszimmetria a scoliosis (a gerinc oldalir√°ny√ļ g√∂rb√ľlete).

A XX. sz√°zad v√©g√©re a tud√≥sok meg√©rtett√©k, hogy a fogamz√°shoz sz√ľks√©ges inform√°ci√≥ csak egy r√©sze t√°rol√≥dik a kromosz√≥m√°kban, a marad√©k inform√°ci√≥ mez√Ķszer√Ľ strukt√ļr√°kban t√°rol√≥dik. Ezt t√∂bb nyugat-eur√≥pai orsz√°gban genetikai m√≥dszerekkel vizsg√°lt√°k.

√Črdekes k√≠s√©rleteket v√©geztek Franciaorsz√°gban. A f√©rjek beleegyez√©s√©vel h√°rom csal√°dban donorok √°ltal megterm√©keny√≠tett√©k a feles√©geket. A megsz√ľletett gyerekek a f√©rjekre jobban hasonl√≠tottak, mint a donorokra. Ebben az esetben a f√©rjek „autogr√°fjai” er√Ķsebbeknek bizonyultak, ami √∂sszhangban van a telegoni√°val. Ivan Klimov √≠gy √≠r le egy telegoni√°val kapcsolatos esetet: „Amerik√°ban nem olyan ritka eset, amikor feh√©r sz√ľl√∂k csal√°dj√°ban fekete gyerek sz√ľletik. De a Robert √©s Doroty Laster-ek esete nem az√©rt ker√ľlt az √ļjs√°gok els√Ķ oldal√°ra, mert csal√°djukban fekete gyerek sz√ľletett, hanem az√©rt, mert a feles√©g √©s a f√©rj egyidej√Ľleg beperelte egym√°st. A f√©rj a feles√©ge h√Ľtlens√©ge miatt el akart v√°lni. A feles√©g pedig a f√©rj√©t√Ķl jelent√Ķs anyagi k√°rp√≥tl√°st k√∂vetelt, mivel √°ll√≠t√°sa szerint √Ķ nem csalta meg a f√©rj√©t. Az orvos szak√©rt√Ķk a n√Ķnek adtak igazat, mivel a telegonia hat√°s√°ra ilyen esetek el√Ķfordulhatnak. Doroty esk√ľ alatt elmondta, hogy a h√°zass√°ga el√Ķtt volt egy n√©ger szeret√Ķje, de miut√°n f√©rjhez ment, h√Ľ volt a f√©rj√©hez. V√©g√ľl a h√°zasp√°r kib√©k√ľlt”.

A Szovjetuni√≥ban a 20. sz√°zad 60-as √©veiben kezdtek foglalkozni a telegoni√°val. 1958-ban a Vil√°gifj√ļs√°gi Tal√°lkoz√≥t Moszkv√°ban tartott√°k. Senki sem csod√°lkozott, amikor kilenc h√≥nap m√ļlva t√∂bb moszkvai l√°nynak fekete gyereke sz√ľletett. De m√°r az furcsa volt, amikor p√°r √©vvel a rendszerv√°ltoz√°s ut√°n Oroszorsz√°gban teret kapott a szexu√°lis szabads√°g – a n√Ķk 98%-√°nak m√°r h√°zass√°ga el√Ķtt is volt szexu√°lis kapcsolata. Minden 1000 sz√ľletett gyerekb√Ķl 174-nek van valamilyen genetikai betegs√©ge. Ilyen nagyar√°ny√ļ megbeteged√©st nem lehet csup√°n k√∂rnyezetszennyez√Ķd√©ssel √©s szoci√°lis t√©nyez√Ķkkel magyar√°zni.

Sok fiatal feles√©g „aj√°nd√©kozza meg” f√©rj√©t h√°zass√°g el√Ķtti kapcsolatai l√°thatatlan gy√ľm√∂lcseivel – nark√≥s, homoszexu√°lis, pszichi√°triai kezel√©sre szorul√≥, szellemileg fejletlen ut√≥dokkal. Az elemz√Ķk megjegyzik, hogy szexu√°lisan legakt√≠vabbak azok a felel√Ķtlen egy√©nek, akik nem rendelkeznek komoly √©letc√©lokkal, √©s el√Ķnyben r√©szes√≠tik a sz√ľntelen mulatoz√°sokat, orgi√°kat, a munk√°t, tanul√°st, a sportot viszont igyekeznek mell√Ķzni.

A telegonia „b√ľnteti” azokat, akik figyelem k√≠v√ľl hagyj√°k az √∂r√∂kl√Ķd√©s t√∂rv√©nyeit.

Ha egy n√Ķ √©let√©ben az els√Ķ f√©rfi szellemi vagy fizikai „param√©terei” nem voltak kifog√°stalanok, akkor nem sz√°m√≠that ide√°lis ut√≥dokra, b√°rmilyenek is legyenek a f√©rje „param√©terei”. Sok p√©lda t√°masztja al√° a hanyatl√≥ ut√≥dok kapcsolat√°t a t√°rsadalom erk√∂lcstelens√©g√©vel. Ez az egyik oka annak, hogy a sz√ľletett gyerekekn√©l kor√°n jelennek meg olyan t√ľnetek, mint az elmezavar, idegzavar, fejletlens√©g, vagy Down-k√≥r.

A mai statisztikai adatok szerint csak minden negyedik gyerek sz√ľletik eg√©szs√©gesen. T√∂bb h√≠res csal√°dban a telegonia hat√°sa felt√©telezhet√Ķen megfigyelhet√Ķ. P√©ld√°ul, Nagy Katalin orosz c√°rn√Ķ, aki szexu√°lisan rendk√≠v√ľl akt√≠v volt, gyengeelm√©j√Ľ gyereket sz√ľlt. A t√∂rt√©nelem azt a t√∂rv√©nyszer√Ľs√©get igazolja, hogy azok a n√©pek, amelyekn√©l elterjedt az erk√∂lcstelens√©g, fokozatosan legyeng√ľltek, elvesz√≠tett√©k f√ľggetlens√©g√ľket, majd csendben elt√Ľntek a t√∂rt√©nelem porondj√°r√≥l”. Ezekn√©l a n√©pekn√©l nem sz√ľlethettek zseni√°lis egy√©nek, √≠gy sz√ľrke tehets√©gtelen t√∂megg√© v√°ltak. Ez t√∂rt√©nik lassan, fokozatosan, nemzed√©kr√Ķl nemzed√©kre.

Egy ilyen n√©p hanyatl√°sa a k√∂vetkez√Ķ s√©ma szerint t√∂rt√©nik:

– T√∂meges prostit√ļci√≥,
Рszexuális eltévelyedések,
Рpszichiátriai rendellenességek,

Ilyen fert√Ķz√©s k√∂zepette k√©ptelens√©g nemzeni eg√©szs√©ges gyerekeket. Egy n√©p testi, szellemi eg√©szs√©ge vissza√°ll√≠t√°s√°nak az egyik fontos t√©nyez√Ķje a nemzet magas erk√∂lcsi m√©rc√©j√©nek vissza√°ll√≠t√°sa. Ez√©rt √©rthet√Ķ, hogy mi√©rt √°ll ki a vall√°s az erk√∂lcs√∂ss√©g sz√ľks√©gszer√Ľs√©ge mellett. Kelet-Eur√≥p√°ban √©s Oroszorsz√°gban sokan k√∂nnyen elfogadt√°k p√©ldak√©pk√©nt a „civiliz√°lt” Nyugatot. Mint ismeretes, a szexu√°lis szabads√°g ter√©n USA az √©lenj√°r√≥k k√∂z√∂tt van. Ez v√°rhat√≥ is, hiszen ott, ahol az embert m√°r gyerekkor√°t√≥l k√∂r√ľlveszi az erk√∂lcstelens√©g kultusza, nem is lehet m√°st v√°rni. Az eredm√©ny sajn√°latos. A fiatal nemzed√©k intellektu√°lis fejl√Ķd√©se t√°volr√≥l sem megfelel√Ķ, kreativit√°suk alacsony. A lakoss√°gnak majdnem a fele nem k√©pes meg√≠rni egy levelet. 40 milli√≥ amerikai feln√Ķtt nem k√©pes megsz√°molni mennyi p√©nzt k√∂lt√∂tt v√°s√°rl√°sra a szupermarketben, meg√©rteni azt a sz√∂veget, amelyet egy egyszer√Ľ nyomtatv√°ny tartalmaz. Ezzel kapcsolatosan megjelent egy – szemantikai analfab√©tas√°gnak nevezett – √ļj fogalom, ami azt jelenti, hogy valaki a sz√∂veget k√©pes elolvasni, de a tartalm√°t m√°r nem √©rti meg. Kinsey, h√≠res amerikai orvos szerint „k√∂r√ľlbel√ľl 37 milli√≥ amerikai pszichi√°triai kezel√©sre szorul. A k√≥rh√°zi √°gyak t√∂bb mint a fel√©t lelki betegs√©gekben szenved√Ķk foglalj√°k el. A t√∂bbi beteg az utc√°kon szaladg√°l”. A nark√≥sok sz√°m√°t az USA-ban 55 milli√≥ra becs√ľlik.

Az USA k√©nytelen a „sz√ľrke √°llom√°nyt” k√ľlf√∂ldr√Ķl (Eur√≥p√°b√≥l, Oroszorsz√°gb√≥l, Indi√°b√≥l, K√≠n√°b√≥l) p√≥tolni, mivel nem k√©pes mag√°t tan√°rokkal, tud√≥sokkal, szakemberekkel ell√°tni. Wilkinson egy √©rdekes √∂sszehasonl√≠t√°st v√©gzett. Azt elemezte, hogy milyen jellegzetes probl√©m√°k voltak az amerikai iskol√°kban az 1940-es √©s az 1990-es √©vekben.

1940-ben a k√∂vetkez√Ķ probl√©m√°k voltak a leggyakoribbak:
Рbeszélgetés az órákon
Рrágógumizás
Рzaj, futkározás a folyosókon
– nem megfelel√Ķ √∂lt√∂zk√∂d√©s
Рszemetelés.

Az 1990-es évek amerikai iskolájának problémái:
Рalkohol és narkó fogyasztása
– nemi er√Ķszak, m√°sfajta er√Ķszakoss√°g
Рöngyilkosság, lopás.

Ezzel kapcsolatban meg kell eml√≠ten√ľnk, hogy n√©ha mi is hallhatunk olyat, miszerint a sz√ľl√Ķk nehezen tudnak d√∂nteni, vajon melyik iskol√°ba √≠rass√°k be gyermek√ľket; a k√©rd√©s az, melyik iskol√°ban nark√≥znak kevesebben. Tizen√∂t-h√ļsz √©vvel ezel√Ķtt az volt az alapvet√Ķ k√©rd√©s, hogy melyik iskol√°ban „er√Ķsebb” a matematika vagy az angol nyelv oktat√°sa. Egy m√°sik tanulm√°ny √∂sszehasonl√≠tja k√©t – Amerik√°ba bev√°ndorolt – csal√°d tagjainak a „min√Ķs√©g√©t”. Adatok a C. Lombrozo (1836 –1909, olasz pszichi√°ter) a „Zsenialit√°s √©s megt√©bolyod√°s” c√≠m√Ľ k√∂nyv√©b√Ķl: az egyik bev√°ndorl√≥ – M. Dnuks, ateista, alkoholista egy√©n volt. Adatok vannak 560 ut√≥dj√°r√≥l.

K√∂z√ľl√ľk:
– 300 gyerek kor√°n meghalt
– 150 b√Ľn√∂z√Ķ
– 17 gyilkos
– 100 alkoholista
– 90 prostitu√°lt
Р280 komoly betegségben (vakság, idiotizmus, tuberkulózis) szenvedtek.

Ez a csal√°d t√∂bb mint 1 250 000 doll√°rba ker√ľlt az √°llamnak.

A másik bevándorló РJonatan Edwars puritán prédikátor, amelynek 1394 utódja ismert.
Azok között:
– 65 professzor
Р1 állami kincstári igazgató
– 3 szen√°tor
Р3 kormányzó
– 295-en egyetemet, f√Ķiskol√°t v√©geztek
Р30 bíró
– 100 jog√°sz
Р2 dékán
– 56 orvos
– 75 tiszt
– 100 ismert misszion√°rius
– 80 hivatalnok
Рírók, tanárok is voltak.

C. Lombrozo sok ember geneal√≥gi√°j√°t tanulm√°nyozta √©s kimutatta, hogy a sz√ľl√Ķk pozit√≠v jellemz√Ķi (k√ľl√∂n√∂sen intellektu√°lis tulajdons√°gai) sokkal kisebb m√©rt√©kben √∂r√∂kl√Ķdnek, mint a negat√≠vak. S√Ķt, a negat√≠v tulajdons√°gok, bele√©rtve a betegs√©geket is, er√Ķteljesebb form√°kban √∂r√∂kl√Ķdnek. C. Lombrozo azt √≠rja, hogy k√©t √©vsz√°zad alatt sok h√≠res csal√°d teljesen elt√Ľnt. √ćgy 487 berni burzso√° csal√°db√≥l csak 168 maradt meg. T√∂bb p√©lda mutathat√≥ arra is, hogy az erk√∂lcstelens√©g hat√°s√°ra nem teljes √©rt√©k√Ľ ut√≥dok sz√ľletnek. Ez√©rt biztosra vehet√Ķ, hogy egy n√©p eg√©szs√©g√©nek vissza√°ll√≠t√°s√°hoz vezet√Ķ √ļt egyik felt√©tele – az erk√∂lcsi norm√°k vissza√°ll√≠t√°sa. Ha egy √°llam nem k√©pes megoldani ezt a probl√©m√°t, akkor nem sz√°m√≠that arra, hogy t√°rsadalm√°nak siker√ľl kijutnia a glob√°lis kr√≠zisb√Ķl.

A „nagypolitika” is figyelembe veszi az ellens√©ges nemzet szellemi gyeng√ľl√©s√©nek lehet√Ķs√©g√©t, mint strat√©gi√°j√°nak fontos elem√©t. 1945-ben, m√©g a m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ befejez√©se ell√Ķt, Allen W. Dulles ismert amerikai politikus (aki a 1953–1961 √©vekben a CIA igazgat√≥ja volt), fell√©pett az USA kongresszus√°ban √©s a „hidegh√°bor√ļ” elveir√Ķl besz√©lt.
T√∂bbek k√∂z√∂tt azt mondta: „Miut√°n v√©get √©r a h√°bor√ļ, mindent, amivel rendelkez√ľnk, arra kell haszn√°lnunk, hogy t√©v√ļtra vezess√ľk, bolondd√° tegy√ľk az orosz n√©pet. Amikor Oroszorsz√°gban megkezd√Ķdik a k√°osz, a szellemi √©rt√©keiket csendesen becser√©lj√ľk hamis √©rt√©kekre, √©s r√°k√©nyszer√≠tj√ľk √Ķket, hogy higgyenek ezekben az √©rt√©kekben. Ha ezt el√©rj√ľk, akkor szinte biztos, hogy l√©p√©sr√Ķl l√©p√©sre lej√°tsz√≥dik a legengedetlenebb n√©p trag√©di√°ja, az √∂ntudat√°nak v√©gleges √©s vissza√°ll√≠thatatlan elveszt√©se. Az irodalom, a sz√≠nh√°z, a filmek mind a legalacsonyabb emberi √©rzelmeket fogj√°k √°br√°zolni √©s dics√Ķ√≠teni. Olyan alkot√≥kat fogunk t√°mogatni, akik az emberek tudat√°ba bet√°pl√°lj√°k a szex kultusz√°t, az er√Ķszakot, a szadizmust, az √°rul√°st, sz√≥val minden fajta erk√∂lcstelens√©get”.

Teh√°t a Szovjetuni√≥ elleni tervekben A. Dulles nagyon fontosnak tartotta a szovjet t√°rsadalom szellemi, erk√∂lcsi √°llapot√°nak megrend√≠t√©s√©t. E gondolatokat A. Dulles b√Ķvebben „Az USA h√°bor√ļ-ut√°ni doktr√≠n√°ja a Szovjetuni√≥ ellen” c√≠m√Ľ k√∂nyv√©ben r√©szletezte. N√©h√°ny id√©zet a k√∂nyvb√Ķl, amelyek illusztr√°lj√°k az ir√°nyelveket: – „Mi k√©pesek vagyunk megv√°ltoztatni az emberek tudat√°t. K√°oszt teremt√ľnk az agyukban, majd hamis ir√°nyba vezetj√ľk az emberek √©rt√©krendj√©t” – „Az ember tudat√°ba bev√©ss√ľk a szex kultusz√°t, az er√Ķszakot, a szadizmust, az √°rul√°si hajlamot, √©s mindenf√©le erk√∂lcstelens√©get”– „Nevets√©gess√© kell tenni a becs√ľletess√©get. √úgyesen, csendesen t√°mogatni fogjuk a szemtelens√©get, a hazugs√°got, az alkoholizmust, a k√°b√≠t√≥szer fogyaszt√°st, az √°rul√°st, az egym√°st√≥l val√≥ √°llati f√©lelmet, a gy√Ľl√∂letet”– „Ki√≠rtjuk a n√©p szellemi gy√∂kereit, √©s megsemmis√≠tj√ľk az erk√∂lcs alapjait”. „ … √©s ezt gyerek- √©s ifj√ļkort√≥l kell kezdeni. Az ifj√ļs√°gb√≥l cinikus kozmopolit√°kat fogunk faragni.”A szerz√Ķ val√≥ban egy√©rtelm√Ľen megfogalmazta, hogy milyen ir√°nyban kell kezdeni a Szovjetuni√≥ lerombol√°s√°t.

Kiegészítés

S. Csecsanicsev (Szent-P√©terv√°r) √≠rja : „Artur Minnhreim, a Sv√©d Molekul√°ris Biol√≥giai Int√©zet igazgat√≥ja kijelentette, hogy az Int√©zet munkat√°rsai √∂sszehasonl√≠tott√°k ugyanazon embereknek k√ľl√∂nb√∂z√Ķ √©letperi√≥dusaiban vizsg√°lt DNS-eit. Kider√ľlt, hogy a n√Ķ DNS-e sz√ľl√©s ut√°n megv√°ltozik. A tov√°bbi kutat√°sok azt mutatt√°k, hogy a n√Ķ DNS-√©be a gyerek apj√°nak g√©njei ker√ľltek. Ha egy n√Ķ nem lett terhes, petesejtj√©be m√©g akkor is be√©p√ľlnek el√Ķz√Ķ partnereinek DNS l√°ncai, s azok k√©s√Ķbb az ut√≥dhoz ker√ľlnek az igazi apa g√©njeivel egy√ľtt”. Egy moszkvai orvos v√©lem√©nye: ”A klinikai megfigyel√©sek azt mutatj√°k, hogy ha egy n√Ķ els√Ķ szexu√°lis kapcsolata alkoholist√°val, nark√≥ssal, vagy pszichikailag beteg f√©rfivel t√∂rt√©nt, m√©g akkor is ha nem lett t√Ķle terhes, a k√©s√Ķbb sz√ľletett gyerekei akkor hasonl√≥ rendelleness√©geket jelz√Ķ hajlammal j√∂ttek vil√°gra. A mai merkantilis vil√°gban a fiataloknak tudniuk kell, hogy a „sz√ľzess√©g” nagy genetikai √©rt√©k. Ez√©rt, ha egy l√°nynak a bar√°tn√Ķk azt mondj√°k, hogy „sz√Ľznek maradni nem divat, mert ez a maradis√°gnak a jele”, akkor azt √Ķk irigys√©gb√Ķl mondj√°k, √©s v√©geredm√©nyben sok √©vre el akarj√°k rontani a bar√°tn√Ķ j√∂v√Ķj√©t. De ha az „eset” m√°r megt√∂rt√©nt, nem kell elkeseredni. Ha a l√°ny nem folytatja ezt az √©letm√≥dot, a telegonia hat√°sa n√°la √©vente 20–30%-kal cs√∂kkenhet”.

Barabas V. (az orvostudom√°nyok doktora, professzor) a „Жизнь вечная” √ļjs√°gnak adott interj√ļj√°b√≥l, „Az el√Ķdjeink √∂szt√∂n√∂sen betartott√°k a genetika elemi szab√°ly√°t: a n√Ķ els√Ķ szexu√°lis kapcsolat√°nak nagy hat√°sa van az immunrendszer√©re √©s a szervezetbe olyan hormonok √©s er√Ķsen hat√≥ fermentumok ker√ľlnek, amelyek megv√°ltoztatj√°k az √∂r√∂kl√Ķd√©s mechanizmus√°t. A sz√ľzess√©g √©s a h√Ľs√©g – a csal√°di boldogs√°gnak, a n√©p genetikai eg√©szs√©g√©nek az alapja…”.Az Oroszorsz√°gban kiki√°ltott „szexu√°lis forradalomnak” az a tragikus jellemz√Ķje, hogy az emberek gondolatait, √©rzelmeit, akaratait primit√≠v, √°llati szintre s√ľllyesztik. A tud√≥sok azt √≠rj√°k, hogy a genetikai degrad√°l√≥d√°s erk√∂lcsi degrad√°l√≥d√°ssal j√°r egy√ľtt. Cs√∂kken a lakoss√°g munkaaktivit√°sa, n√Ķ az √∂ngy√≠koss√°gok, b√Ľncselekm√©nyek sz√°ma, t√∂bb √©s t√∂bb antiszoci√°lis egy√©n tal√°lhat√≥ a t√°rsadalomban.

A genetik√°nak az a meg√°llap√≠t√°sa, hogy a debilis szem√©ly erk√∂lcsileg degrad√°lt √©s m√°st nem is lehet elv√°rni t√Ķle, igaz. De a legt√∂bb tud√≥s nem meri (meggy√Ķz√Ķd√©se mellett sem meri) kijelenteni, hogy: az erk√∂lcsi degrad√°l√≥d√°s maga ut√°n vonja a genetikai degrad√°l√≥d√°st. Nyugodtan kijelenthetj√ľk, hogy amikor az √Ķseink elv√°rt√°k a menyasszonyt√≥l a sz√ľzess√©get, az nem k√∂z√©pkori el√Ķ√≠t√©let volt. A kereszt√©ny egyh√°z is kezdett√Ķl fogva egy√©rtelm√Ľen int benn√ľnket: „Ne par√°zn√°lkodj!” Az intelem betart√°sa garancia arra, hogy megmaradjon a n√©p genetikai √°llom√°nya, hogy a genetikai betegs√©gekt√Ķl meg√≥vja a n√©pet, √©s hogy ne k√∂vetkezzen be a nemzet degrad√°l√≥d√°sa. A vall√°s √ľld√∂z√©s√©vel, az √ļgynevezett „szabad szerelem” – √©s k√ľl√∂n√∂sen a jelenlegi „szexu√°lis forradalom”– kiki√°lt√°sa ut√°n, elkezd√Ķd√∂tt az orosz n√©p genetikai degrad√°l√≥d√°sa. Az OL „Komba” foly√≥iratb√≥l: „A nyugatr√≥l j√∂tt szexu√°lis forradalom Oroszorsz√°gban hipertr√≥fi√°s form√°kban nyilv√°nul meg, … ott lemondanak b√°rmilyen erk√∂lcsi megszor√≠t√°sokr√≥l √©s krit√©riumokr√≥l.

Ez az ottani t√∂meges kicsapong√°s ann√°l ink√°bb meglep√Ķ, hogy egy olyan orsz√°gban t√∂rt√©nik, ahol hetven √©vig jelen volt a kommunista purit√°nizmus, ahol √©vsz√°zadokon √°t is jellemz√Ķ volt az erk√∂lcsi tisztas√°g ill. √∂nmegtart√≥zkod√°s”. Az orosz csal√°d jelenleg kegyetlen kr√≠zisbe ker√ľlt. A szex ter√©n Oroszorsz√°g m√°r a Szodoma √©s Gomorra korszak√°ra hasonl√≠t. Minden negyedik gyerek h√°zass√°gon k√≠v√ľl sz√ľletik. Sok anya kijelenti, hogy nem is tudja ki a gyermeke apja. Eredm√©nyk√©nt minden tizedik gyerek torzsz√ľl√∂tt. El√©g megeml√≠teni, hogy Moszkv√°ban √©s Szent-P√©terv√°ron csak 3,5-5% gyereknek nincs a norm√°lt√≥l fizikai vagy pszichi√°triai elt√©r√©se. Valaki megk√©rdezheti, hogy mi√©rt ezt hozzuk √∂sszef√ľgg√©sbe az erk√∂lcs roml√°s√°val, hiszen l√©teznek m√°s t√©nyez√Ķk is – szoci√°lis, √∂kol√≥giai, stb. De m√°s t√©nyez√Ķk, az alkoholizmus kiv√©tel√©vel, nem j√°rnak ilyen ijeszt√Ķ genetikai k√∂vetkezm√©nnyel. Ami a „r√©szeg” fogamz√°st illeti, gyakorlatilag a h√°zass√°gon k√≠v√ľli kapcsolatokra jellemz√Ķ. M√©g egy figyelemre m√©lt√≥ t√©ny. A legnagyobb sz√ľlet√©si ar√°ny, a legalacsonyabb gyerekhal√°loz√°s, √©s ahol gyakorlatilag nincsenek √∂r√∂kletes betegs√©gek – ez Kalm√ľk-f√∂ld, Karacsaj-Cserkesz-, Kabard k√∂zt√°rsas√°gok (ezek Oroszorsz√°g elmaradott r√©gi√≥i). Ezekben a r√©gi√≥kban a n√©pi hagyom√°ny, a vall√°si elvek r√©v√©n gyakorlatilag nincsenek h√°zass√°g el√Ķtti √©s k√≠v√ľli kapcsolatok. Mi legyen a teend√Ķ? Haboz√°s n√©lk√ľl visszat√©rni az orosz n√©p erk√∂lcsi hagyom√°nyaihoz. Minden fiatal f√©rfi tudt√°ra kell adni, hogy a h√°zass√°ga egy erk√∂lcsileg alacsony szint√Ľ l√°nnyal vesz√©lyt jelent a sz√ľletend√Ķ gyerekei sz√°m√°ra. Egy ilyen n√Ķt√Ķl ne v√°rjon sz√°z sz√°zal√©kosan eg√©szs√©ges gyereket. A m√©di√°nak ezt kellene hangs√ļlyoznia, √©s nem azt, hogy „a n√Ķ csak egy szabad n√Ķst√©ny” , ha t√©nyleg √©rdekli a m√©di√°t az orsz√°g j√∂v√Ķje. K√ľl√∂n√∂s jelent√Ķs√©ge lehet a n√©p erk√∂lcsi megment√©s√©ben az Egyh√°znak.

K√∂ztudott az emberis√©g szomor√ļ tapasztalata: a t√©rk√©pekr√Ķl is r√©gen elt√Ľntek azok az √°llamok, amelyekben elterjedt az erk√∂lcstelens√©g. Azok a n√©pek, amelyek hat√°rtalan szexu√°lis szabads√°got gyakoroltak, nagyobb √©s nagyobb m√©rt√©kben szapor√≠tott√°k az oligafr√©neket, a gyengeelm√©j√Ľs√©get. A k√∂vetkezm√©ny: hanyatl√°snak indultak √©s elt√Ľntek. Nincsenek m√°r a F√∂ld√∂n a samnisok, az etruszkok. Nincs a valamikor hatalmas R√≥mai Birodalom, amely a t√∂meges orgi√°kban agoniz√°lt. A Krisztus ut√°ni id√Ķszakban 15 r√≥mai cs√°sz√°rb√≥l 13 homoszexu√°lis volt. Hol vannak m√°r a valamikor olyan h√≠res n√©pek, mint hettit√°k, azt√©kok √©s m√°sok? Az eml√©k√ľk csak az illetlen jeleneteket √°br√°zol√≥ falfestm√©nyekben maradt meg.

Nincs–e itt az ideje nek√ľnk is okulni a t√∂rt√©nelemb√Ķl? Mert m√°r a szakad√©k sz√©l√©n √°llunk! Sztolbov, «Петербургские новости», 1995, №31: „A m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ derek√°n a n√©metek a megsz√°llt Szovjetuni√≥ ter√ľlet√©r√Ķl sok sz√°zezer fiatalt vittek ki k√©nyszermunk√°ra N√©metorsz√°gba. Egy n√©met orvos, aki vizsg√°lta a fiatalok eg√©szs√©gi √°llapot√°t, meg√°llap√≠totta, hogy a l√°nyok 90% m√©g sz√Ľz. Ezt az inform√°ci√≥t annyira fontosnak tartotta, hogy √©rtes√≠tette az orsz√°g vezet√Ķs√©g√©t. Az orvosnak az volt a v√©lem√©nye, hogy neh√©z legy√Ķzni egy olyan n√©pet, amelynek az erk√∂lcse magas szinten van”. Berszenjeva T.A. (Берсенева Т. А.): „Генетические последствия неупорядоченных половых отношений на последующие поколения” („A rendezetlen szexu√°lis kapcsolatok genetikai hat√°sa a k√∂vetkez√Ķ nemzed√©kekre”)
„…ha egy n√©pben elterjednek a szexu√°lis elt√©velyed√©sek, amelyek t√°rsadalmilag is t√°mogat√°st kapnak, akkor ez a n√©p az elfajul√°s √ļtj√°ra l√©pett. A szexu√°lis elt√©velyed√©sek √°lland√≥ ism√©tl√Ķd√©se, szok√°ss√° v√°l√°sa lelkileg eltorz√≠tja az embert. Ez kihat √ļgy a szellemi √©s pszich√©s, mint a fizikai szf√©r√°kra. A negat√≠v szok√°sok genetikai szinten r√∂gz√Ķdnek √©s nemzed√©kr√Ķl nemzed√©kre √°tad√≥dnak. Ha ezt a l√°ncot nem szak√≠tj√°k meg az √©letm√≥d l√©nyeges megv√°ltoztat√°s√°val, akkor az a n√©p elfajul√°sra van √≠t√©lve.”

A modern tudom√°nyos kutat√°sok al√°t√°masztj√°k √Ķseink erk√∂lcsi t√∂rv√©nyeit, amelyeknek alapja a kereszt√©ny etika volt !

A fiataloknak lehet√Ķs√©get kell adni arra, hogy megismerj√©k e kutat√°sok eredm√©nyeit, hogy helyesen tudj√°k megalkotni reprodukt√≠v magatart√°suknak modellj√©t.

Forr√°s:
Stella Maris Alapítvány
Tengernek Csillaga c. folyóirat melléklete
Budapest, 2010.
www.tengernekcsillaga.hu
Link

HozzŠszůlŠsok


#51 | spartakusz - 2015. augusztus 01. 09:27:19
Kedves GERRY! A kisl√°ny √∂regkor√°ra ugyan √ļgy fog kin√©zni mit a mellette lev√Ķ √∂reg mam√°ja - √∂r√ľl√∂k a boldogs√°godnak -

N√°lunk - engem Kiss L√°szl√≥nak h√≠vnak - feles√©gem neve Kiss M√°ria - √©s k√©t okos gyermek√ľnk van egy fi√ļ √©s egy l√°ny - ma m√°r h√°zasok √©s unok√°kkal aj√°nd√©koztak meg - h√°t nem csod√°latos - √©n Vas megyei voltam - feles√©gem Zala megyei - mit gondolsz van valami v√©rkapcsolat n√°lunk az √©lgener√°l√≥d√°shoz - mert az √©let tapasztalatom az, hogy nem mit fent is √≠rtam - boldogok a sok neh√©zs√©gek k√∂zepette!

V√°rom a v√°laszod?

id. Kiss László
#52 | postaimre - 2015. augusztus 01. 09:45:24
J√≥l elszalasztott√°tok a kiscsikl√≥t! Tanuls√°gnak egyel√Ķre annyit, hogy az nincs. Tal√°n nem v√©letlen emlegetik a zsid√≥ belterjess√©get, vagy a cig√°ny is ugyan√≠gy "vigy√°z" a saj√°tj√°ra, mik√∂zben a t√∂bbiek "szabad pr√©da". Maradjunk annyiban, hogy a feh√©r - fekete-s√°rga...nem keverend√Ķ kokt√©l!
#53 | GERRY - 2015. augusztus 01. 10:44:29
....Imre, egyetértek. De azért ha ha valaki téged elsönek kiválaszt(ott volna) és nem fehér, de jó bige :) ...akkor nem tudom mit mondtál volna!

Szerintem v√°llaltad "volna" (ha az a volna ott nem volna), hogy √©letk√©pes DNS bomb√°idat telep√≠tsd (mint a cikkben is - ut√≥d n√©lk√ľl!)

Ugyanakkor - ezzel esetleg t√∂nkretett√©l volna (m√°r megint ez a "ha-akkor" ) egy becs√ľletes, sz√©p feh√©r - s√°rga - barna (egy gy√∂ny√∂r√ľ cig√°nyl√°nyra gondolok) - fekete sz√ľzle√°nyt (persze ezt se tudni biztosra, de el√∂fordulhat √ļgy is, hogy nem leszel miatta pedofil) egy √©letre azzal, hogy deflor√°ltad ... iz√© deform√°ltad a DNS-√©t. Szerintem, ma k√≠nokban fetrengen√©l √°gyadon a tudatt√≥l, hogy; - √ďh, Istenem mit tettem!!! Mea culpa, mea maxima culpa"... amilyen lelkiz√∂s vagy mostans√°g, m√©g c√∂lib√°tust is fogadn√°l nagy f√°jdalmadban!s_*_kukk
#54 | GERRY - 2015. augusztus 01. 10:51:25
Apropo - c√∂libiz√© √©s m√°s √©rz√©kenys√©gek... itt vajon hol s√©r√ľlt a DNS?

Gárdonyi Máté: Kinek a papné? (Szexbotrányok, pedofília, cölibátus a katolikus egyházban)

A papok szerelmi √©lete mindig is √©l√©nken foglalkoztatta a publikumot - el√©g csak a klasszikus anekdot√°kra √©s egy r√©gi sz√≥l√°smond√°sra utaljunk, miszerint benne van, mint pap gyerek√©ben a paternoster. Manaps√°g azonban olyan t√∂meges √©s sz√©gyenletes √ľgyek ker√ľlnek ter√≠t√©kre, amelyeket nem lehet az eddig megszokott ked√©lyess√©ggel, illetve az egyh√°zi hat√≥s√°gok r√©sz√©r√Ķl a sz√Ķnyeg al√° s√∂pr√©ssel elint√©zni.
N√©h√°ny √©ve a b√°zeli p√ľsp√∂k n√Ķs√ľl√©se keltett felt√Ľn√©st, ilyenre t√∂bb √©vtizede nem volt p√©lda. B√°zelben egy√©bk√©nt rendhagy√≥ m√≥don nem a p√°pa nevezi ki a p√ľsp√∂k√∂t, hanem a k√©tsz√°z √©ve √©rv√©nyben l√©v√Ķ konkord√°tum alapj√°n a k√°ptalan v√°lasztja. K√©t √©ve jutott napvil√°gra a papok √°ltal meger√Ķszakolt afrikai ap√°c√°k sorsa. Az esetek nagy sz√°ma a botr√°nyon t√ļl r√°vil√°g√≠t az eur√≥pai trad√≠ci√≥k harmadik vil√°gbeli inkultur√°ci√≥j√°nak neh√©zs√©geire is. Tavaly a m√°gikus √∂rd√∂g√Ľz√Ķ √©s gy√≥gy√≠t√≥ tev√©kenys√©ge miatt m√°r kor√°bban nyugalmazott Milingo kong√≥i p√ľsp√∂k bel√©p√©se a Moon-szekt√°ba, majd ottani h√°zass√°ga ker√ľlt az √ļjs√°gok c√≠moldal√°ra. √Čppen a m√ļlt h√©ten mondott le Juliusz Paetz poznani √©rsek, akir√Ķl bebizonyosodott, hogy hatalm√°val vissza√©lve szeminarist√°kat k√©nyszer√≠tett homoszexu√°lis viszonyra, √ļgyhogy v√©g√ľl a rektor nem engedte bel√©pni az int√©zm√©nybe. Paetz egy√©bk√©nt √©vekig vatik√°ni tisztvisel√Ķ volt.

A k√∂zv√©lem√©nyt - els√Ķsorban az amerikai √©s nyugat-eur√≥pai katolikusokat - azonban legink√°bb a pedofil papok √ľgye sokkolta. Tudhat√≥, hogy ilyen b√≠r√≥s√°gi √ľgyek kor√°bban is voltak (Magyarorsz√°gon is), √°m ezek nem kaptak nagy publicit√°st, illetve a katolikus egyh√°z mint olyan nem ker√ľlt a v√°dlottak padj√°ra. Az els√Ķ nyilv√°nos botr√°ny 1984-ben az Egyes√ľlt √Āllamokban t√∂rt ki, akkor azonban m√©g egyetlen pap s√ļlyos erk√∂lcsi defektusa √°llt a k√∂z√©ppontban. A v√≠zv√°laszt√≥ 1992 volt, amikor tucatsz√°mra ker√ľltek napvil√°gra pedofil √ľgyek, √ļgyhogy az amerikai p√ľsp√∂ki kar arra k√©nyszer√ľlt, hogy cselekv√©si strat√©gi√°t dolgozzon ki, amely a tettesekkel szembeni gyors int√©zked√©sre, az √°llami hat√≥s√°gokkal val√≥ egy√ľttm√Ľk√∂d√©sre √©s az √°ldozatok rehabilit√°ci√≥j√°ban val√≥ r√©szv√©telre √©p√ľlt. A kilencvenes √©vek k√∂zep√©n Ausztri√°t r√°zta meg Hans Herman Groer b√©csi √©rsek √ľgye, aki m√©g koll√©giumi nevel√Ķk√©nt rontott meg kiskor√ļakat. Groer el√Ķbb hallgat√°sba burkol√≥zott, majd lemondott. Hasonl√≥ botr√°nyok sokkolt√°k a k√∂zv√©lem√©nyt Franciaorsz√°gban, Belgiumban, Ausztr√°li√°ban, Kanad√°ban, √ćrorsz√°gban √©s Nagy-Britanni√°ban.

Mindezek az esetek vil√°goss√° tett√©k, hogy a pedofil papok √ľgy√©t az egyh√°zon bel√ľl sem lehet a r√©gi keretek k√∂z√∂tt kezelni. Az egyh√°zjog ugyan a c√∂lib√°tusk√∂telezetts√©g megszeg√©s√©t nem egyszer√Ľen b√Ľnnek (peccatum), hanem b√Ľncselekm√©nynek (delictum) nevezi, √©s k√ľl√∂n c√≠m alatt t√°rgyalja (1394-1395 k√°non), a hangs√ļlyt azonban a nyilv√°nos botr√°nyra, illetve a b√Ľnben val√≥ meg√°talkodotts√°gra teszi. A hagyom√°nyos gyakorlat szerint √∂nmag√°t√≥l be√°ll√≥ kik√∂z√∂s√≠t√©st a h√°zass√°g megk√≠s√©rl√©se von maga ut√°n, hiszen ez nyilv√°nos jogi aktus. Az √°gyass√°g (vagyis a tart√≥s √©lett√°rsi viszony) csak a "botr√°nyosan kitart√≥" klerikus eset√©ben von maga ut√°n felf√ľggeszt√©st, amihez, ha a b√ľntetend√Ķ cselekm√©ny figyelmeztet√©s ellen√©re is tov√°bb tart, fokozatosan tov√°bbi b√ľntet√©sek adhat√≥k hozz√°, eg√©szen a klerikusi √°llapotb√≥l val√≥ elbocs√°t√°sig. Ugyanez a fokozatoss√°g √©rv√©nyes√ľl a nemi er√Ķszak, k√©nyszer√≠t√©s, illetve kiskor√ļ megront√°sa eset√©ben is. Az eddigi gyakorlat szerint a vez√©relv az volt, hogy az egyh√°zi hat√≥s√°g az √°gyass√°got csak nyilv√°nos botr√°ny eset√©ben szankcion√°lta, a t√∂bbi esetben -√≠gy a pedof√≠lia eset√©ben is -pedig t√∂bbnyire megel√©gedett az √°thelyez√©ssel mint b√ľntet√Ķ int√©zked√©ssel. A c√©l teh√°t els√Ķdlegesen a botr√°ny elker√ľl√©se volt.

Min√Ķs√©gileg √ļj helyzet √°llt el√Ķ azonban az ut√≥bbi egy √©vben, ez√©rt a m√ļlt heti, az amerikai p√ľsp√∂ki kar k√©pvisel√Ķi √©s neves egyh√°zjog√°szok r√©szv√©tel√©vel, a p√°pa eln√∂klet√©vel tartott vatik√°ni tal√°lkoz√≥t joggal nevezt√©k a sajt√≥ban v√°ls√°gtan√°cskoz√°snak. A megy√©sp√ľsp√∂k√∂k magatart√°s√°t a pedofil√ľgyekben - vagyis a botr√°ny ker√ľl√©s√©t, amit nem puszt√°n az egyh√°z preszt√≠zs√©nek ment√©se, hanem az √°ldozatok szem√©lyis√©gi jogainak v√©delme is motiv√°lt - ma a k√∂zv√©lem√©ny b√Ľnr√©szess√©gk√©nt √©s v√©tkes hallgat√°sk√©nt √©rt√©keli. Az amerikai p√ľsp√∂k√∂k ugyanis 1992 ut√°n √ļgy pr√≥b√°ltak megold√°st tal√°lni a v√°ls√°gra, hogy peren k√≠v√ľli egyezs√©gek sor√°n t√∂bb t√≠zmilli√≥ doll√°r k√°rt√©r√≠t√©st fizettek az √°ldozatoknak, √ļgyhogy n√©h√°ny egyh√°zmegye az anyagi cs√Ķd sz√©l√©re jutott. √ćgy elker√ľlt√©k az egyh√°zmegye perbe fog√°s√°t, ugyanakkor elmulasztott√°k a pedofilek teljes k√∂r√Ľ kisz√Ľr√©s√©t a paps√°g soraib√≥l.

Az √ļjabb lavin√°t John Geoghan most foly√≥ pere ind√≠totta el, aki 15 √©v alatt 130 kiskor√ļt rontott meg. 1984-ben felf√ľggesztett√©k ugyan a papi szolg√°latb√≥l, k√©s√Ķbb azonban - miut√°n pszichi√°triai kezel√©snek vetette al√° mag√°t - √ļjb√≥l "munk√°ba" √°llhatott, m√≠gnem 1998-ban v√©gleg elbocs√°tott√°k a kl√©rusb√≥l. Az eset Bostonban t√∂rt√©nt, ahol a f√Ķp√°sztor, Bernard Law b√≠boros elismerte, hogy "j√≥hiszem√Ľen ugyan, de s√ļlyosan t√©vedett"; most a lemond√°st fontolgatja. Hasonl√≥ "gy√∂nges√©g" miatt mondott le a walesi Cardiff √©rseke, John Ward, a m√ļlt ny√°ron pedig egy francia b√≠r√≥s√°g feljelent√©sk√∂telezetts√©g elmulaszt√°sa miatt 3 havi felf√ľggesztett fogh√°zra √≠t√©lte Bayeux-Lisieux p√ľsp√∂k√©t, Pierre Auguste Picant.

A vatik√°ni v√°ls√°gtan√°cskoz√°s √∂szszeh√≠v√°s√°ra az√©rt ker√ľlt sor, mert az √ļjabb √©s √ļjabb pedofilperek √©s az egyh√°zmegy√©k perbe h√≠v√°sa al√°√°ssa az egyh√°z tekint√©ly√©t, √©s hiteltelenn√© teszi az evang√©lium hirdet√©s√©t. Nem arr√≥l van sz√≥, hogy valaki is komolyan kapcsolatot t√©telezne fel a pedof√≠lia √©s a saj√°tos katolikus papi √©letforma k√∂z√∂tt. Amerikai szak√©rt√Ķk szerint a pedofil b√Ľncselekm√©nyekben √©rintettek ar√°nya a papok k√∂r√©ben nem magasabb, mint m√°s foglalkoz√°si √°gak eset√©ben. Csakhogy m√≠g egy pedofil buszsof√Ķr √ľgy√©ben senkinek nem jut esz√©be b√≠r√≥s√°g el√© cit√°lni a v√°llalatot, a katolikus egyh√°z saj√°tos - mondhatn√°nk: archaikus - strukt√ļr√°j√°ban a pap az eg√©sz egyh√°zat reprezent√°lja. Mivel a katolikus pap nem alkalmazotti viszonyban √°ll egyh√°zmegy√©j√©vel, a k√°rt√©r√≠t√©si √ľgyekben alperesk√©nt a p√ľsp√∂ks√©get vonj√°k perbe. Ez√©rt pedofil √ľgyekben a tov√°bbiakban II. J√°nos P√°l legfels√Ķbb tekint√©ly√©vel meger√Ķs√≠tve a "z√©r√≥ tolerancia" elve fog √©rv√©nyes√ľlni. A bostoni egyh√°zmegye m√°ris √°tadta az √ľgy√©szs√©gnek az ut√≥bbi 40 √©v 80 pedofil√ľgy√©nek egyh√°zi akt√°it. Az egyh√°zmegyei iratt√°rak megnyit√°s√°t eddig az a megfontol√°s k√©sleltette, hogy egy esetleges "feljelent√©si hull√°m" a p√ľsp√∂k√∂k r√©sz√©r√Ķl saj√°t papjaikkal szemben hasonl√≥an s√ļlyos k√∂vetkezm√©nnyel j√°rhat a p√ľsp√∂ki tekint√©lyre n√©zve, hiszen az egyh√°zon bel√ľli hierarchikus viszonyok m√°s term√©szet√Ľek, mint egy munkahelyi f√Ķn√∂k-beosztott kapcsolat. A legfels√Ķbb d√∂nt√©s e dilemma felold√°s√°hoz kellett.

Eme int√©zked√©sek azonban csak a jelenlegi sz√©gyenletes helyzet orvosl√°s√°t szolg√°lj√°k. A nagy k√©rd√©s az, hogy lesz-e a katolikus egyh√°znak strat√©gi√°ja a tov√°bbi botr√°nyok megel√Ķz√©s√©re. Nyilv√°nval√≥, hogy ak√°rh√°ny √©s ak√°rmilyen s√ļlyos esetb√Ķl sem lehet messzemen√Ķ k√∂vetkeztet√©seket levonni a katolikus egyh√°zra vagy az egyh√°z hit√©re n√©zve. Ez a szempont azonban nemhogy cs√∂kkenti, √©pp ellenkez√Ķleg, n√∂veli az eg√©sz egyh√°z felel√Ķss√©g√©t a papi identit√°sr√≥l val√≥ gondolkod√°sban. Sz√°mos tanulm√°ny r√°mutatott ugyanis, hogy a modern, szekulariz√°lt t√°rsadalomban, vagyis a papi tekint√©lyt nagyra √©rt√©kel√Ķ premodern viszonyokhoz k√©pest alapvet√Ķen megv√°ltozott felt√©telek k√∂z√∂tt a papok egy r√©sze s√ļlyos identit√°sv√°ls√°ggal k√ľzd. Az angliai Portsmouth egyh√°zmegy√©j√©nek megrendel√©s√©re k√©sz√ľlt friss kutat√°s egyenesen √ļgy fogalmaz, hogy "a stressz a papokat sebezhet√Ķv√© teszi az alkoholizmus, a szex, a depresszi√≥ √°ltal". B√°r ez term√©szetesen nem √©rv√©nyes minden papra, tov√°bb√° a vizsg√°lat az okokat nem a papi n√Ķtlens√©gben, hanem a t√ļlhajszolt √©s eg√©szs√©gtelen √©letm√≥dban keresi, m√©gis a botr√°nyokkal √∂sszef√ľgg√©sben ism√©telten sz√≥ba ker√ľlt a c√∂lib√°tus-k√∂telezetts√©g probl√©m√°ja, mivel ez a katolikus papi identit√°s egyik - persze nem egyetlen - pill√©re. V√°rhat√≥-e a jelenlegi helyzetben, hogy v√°ltoz√°s √°ll be a c√∂lib√°tus tekintet√©ben?

A c√∂lib√°tus, amely latinul (caelibatus) eredetileg puszt√°n n√Ķtlens√©get jelentett, mint szakkifejez√©s a r√≥mai katolikus egyh√°zban jelenleg √©rv√©nyes jogi k√∂telezetts√©get, a papok n√Ķtlen √©letform√°j√°t jel√∂li. E k√∂telezetts√©ggel kapcsolatban bibliai alapokra csak k√∂zvetetten lehet r√°mutatni. Az k√©ts√©gtelen, hogy a mennyek orsz√°g√°√©rt v√°llalt szexu√°lis √∂nmegtart√≥ztat√°st √©rt√©kk√©nt ismeri el az √öjsz√∂vets√©g (Mt 19,12; I. Kor 7,32: aki n√Ķtlen, az az √ör dolgaival t√∂r√Ķdik), a hivatalvisel√Ķk sz√°m√°ra azonban ilyen el√Ķ√≠r√°st nem tal√°lunk. M√≠g kor√°bban a c√∂lib√°tus legitimit√°s√°t azzal igyekeztek k√©ts√©gbe vonni, hogy annak gy√∂kerei a pog√°nys√°ghoz (a sztoikus, manicheus emberk√©phez), illetve az √≥sz√∂vets√©gi kultikus tisztas√°g eszm√©j√©hez ny√ļlnak vissza, √ļjabban r√°mutatnak az els√Ķ sz√°zadok egyh√°zaty√°inak hat√°s√°ra. Az egyh√°zaty√°kn√°l azonban nem teljes √©letre sz√≥l√≥ n√Ķtlens√©ggel tal√°lkozunk, hanem a liturgikus funkci√≥khoz √©s szent id√Ķszakokhoz (pl. nagyb√∂jt) k√∂t√Ķd√Ķ √∂nmegtart√≥ztat√°s k√∂vetelm√©ny√©vel. Ezt a hagyom√°nyt √Ķrizte meg a keleti egyh√°z, amely csak a p√ľsp√∂k√∂knek √≠r el√Ķ c√∂lib√°tust, a papokra a liturgikus t√©nyked√©s el√Ķtti szexu√°lis "b√∂jt" vonatkozik.

L√©nyeges v√°ltoz√°s Nyugaton a VIII-IX. sz√°zadban, vagyis a Karoling-korban k√∂vetkezett be a c√∂lib√°tus tekintet√©ben, amikor az √≥sz√∂vets√©gi ide√°l hat√°s√°ra teret nyert a kultikus tisztas√°g eszm√©je. Ez a kultikus vagy ritu√°lis tisztas√°g nem azonos mindenest√ľl az erk√∂lcsi tisztas√°ggal, ink√°bb jogi √©s szakr√°lis karaktere van. Mivel a latin teol√≥gia Szent √Āgostonnal kezd√Ķd√Ķ szexualit√°sellenes hagyom√°nya ekkorra k√∂zmeggy√Ķz√Ķd√©ss√© v√°lt Nyugaton, a papt√≥l elv√°rt "tiszta k√©z" a szentmise√°ldozat bemutat√°s√°n√°l els√Ķrend√Ľen szexu√°lis tisztas√°got jelentett. A c√∂lib√°tusk√∂telezetts√©g kialakul√°s√°nak m√°sik oka a szerzetesi eszm√©ny elterjed√©s√©ben keresend√Ķ: az √ļgynevezett (j√©zusi szavakb√≥l kik√∂vetkeztetett) evang√©liumi tan√°csok, vagyis a tisztas√°g, a szeg√©nys√©g √©s az engedelmess√©g lassank√©nt az egyh√°zmegy√©s paps√°g el√© is ide√°lk√©nt √°ll√≠ttattak. A c√∂lib√°tus mint az eg√©sz latin egyh√°z sz√°m√°ra √©rv√©nyes norma VII. Gergely p√°pa (1073-1085) reformt√∂rekv√©seinek gy√ľm√∂lcse, az I. later√°ni zsinat (1123) pedig erre alapozva √©rv√©nytelennek nyilv√°n√≠totta a papok h√°zass√°g√°t. A d√∂nt√©s h√°tter√©ben azonban nem az egyh√°zi vagyon v√©delme √°llt, amint azt a marxista t√∂rt√©net√≠r√°s √°ll√≠totta, hanem a fent eml√≠tett kultikus tisztas√°g eszm√©j√©nek √©rv√©nyre jut√°sa. √Črdemes felfigyeln√ľnk arra a t√©nyre, hogy ez az ig√©ny m√°r VII. Gergely el√Ķtt, "n√©pi kezdem√©nyez√©sk√©nt" megjelent, m√©gpedig 1057 ut√°n Mil√°n√≥ban, ahol a Pataria nev√Ľ forradalmi mozgalom k√©nyszer√≠tette a c√∂lib√°tus v√°llal√°s√°ra az addig n√Ķs papokat. Mindazon√°ltal a papi n√Ķtlens√©g t√∂rv√©ny√©nek az eg√©sz k√∂z√©pkoron √°t csak r√©szlegesen lehetett √©rv√©nyt szerezni.

A c√∂lib√°tus √©rt√©ke a reform√°ci√≥ kor√°ban alapvet√Ķen megk√©rd√Ķjelez√Ķd√∂tt, de nem az√©rt - mint ahogy az ellenreform√°ci√≥s iratok √°ll√≠tott√°k -, mert Luther meg akart n√Ķs√ľlni, hanem ama teol√≥giai premissza k√∂vetkezm√©nyek√©nt, miszerint az egyh√°zi szolg√°lattev√Ķk sem hierarchikusan, sem √©letform√°jukban nem k√ľl√∂n√ľlnek el a t√∂bbi kereszt√©nyt√Ķl ("Mindny√°jan papp√° szenteltek vagyunk a kereszts√©g r√©v√©n" - √≠rta Luther). Ez√°ltal a kultikus tisztas√°g eszm√©je √©rtelm√©t vesztette. A tridenti zsinaton (1545-1563) - arra a t√©vhitre alapozva, hogy sok pap csak az√©rt lett protest√°nss√°, mert feles√©g√ľl k√≠v√°nta venni √©lett√°rs√°t - felmer√ľlt, hogy ism√©t enged√©lyezni kellene a katolikus papok n√Ķs√ľl√©s√©t. A b√≠borosok ezt meg is szavazt√°k, v√©g√ľl azt√°n a p√°pa a c√∂lib√°tus fenntart√°sa mellett d√∂nt√∂tt, √©s a zsinat is ezt er√Ķs√≠tette meg. A II. vatik√°ni zsinat (1962- 1965) ut√°n ism√©t √©l√©nk vita zajlott a k√©rd√©sr√Ķl, els√Ķsorban lelkip√°sztori megfontol√°sok alapj√°n (akkoriban a misszi√≥s ter√ľletek √©get√Ķ paphi√°nya volt a f√Ķ √©rv a c√∂lib√°tus ellen), azonban mind VI. P√°l p√°pa (1963-1978), mind az 1971-es, e t√©m√°nak szentelt p√ľsp√∂ki szin√≥dus, mind II. J√°nos P√°l (1978) az eddig √©rv√©nyes szab√°lyoz√°s mellett t√∂rt l√°ndzs√°t.

√Črdemes arra is eml√©kezni, hogy a XX. sz√°zadban a reform√°tus, az evang√©likus √©s az anglik√°n egyh√°zban is l√©trej√∂ttek szerzetesi k√∂z√∂ss√©gek az evang√©liumi tan√°csok, √≠gy a tisztas√°g nagyra √©rt√©kel√©se alapj√°n. A vita ma √©ppen ez√©rt nem is arr√≥l folyik, hogy meg√Ķrzend√Ķ √©rt√©k-e a c√∂lebsz (f√©rfi √©s n√Ķi) √©let√°llapot az egyh√°zban, hiszen - amint P√°l apostol √≠rta a h√°zass√°gr√≥l √©s a c√∂lib√°tusr√≥l - mindenkinek saj√°t kegyelmi aj√°nd√©ka van Istent√Ķl, kinek √≠gy, kinek am√ļgy (I. Kor 7,7). A k√©rd√©s az, hogy ez a saj√°tos "kegyelmi aj√°nd√©k" k√∂telez√Ķv√© tehet√Ķ-e a papok sz√°m√°ra, s nem lenne-e szerencs√©sebb fakultat√≠vv√° nyilv√°n√≠tani a c√∂lib√°tust?

Ma a katolikus k√∂zegben (f√Ķk√©nt Nyugat-Eur√≥p√°ban) mind a c√∂lib√°tusk√∂telezetts√©gnek, mind a fakultat√≠vv√° t√©telnek jelent√Ķs t√°bora √©s komoly √©rvrendszere van. Ugyanez mondhat√≥ el egy√©bk√©nt a n√Ķk papp√° szentel√©s√©r√Ķl is. Egyik k√©rd√©st sem akarja senki - n√©h√°ny "partiz√°non" k√≠v√ľl - "saj√°t hat√°sk√∂rben" megoldani, hiszen vil√°gos, hogy a d√∂nt√©s a p√°pa √©s a p√ľsp√∂ki koll√©gium kompetenci√°j√°ba tartozik. √Čs a vit√°t nem az √ļjabb szexbotr√°nyok h√≠vt√°k √©letre - ezek a k√∂telez√Ķ c√∂lib√°tust ellenz√Ķk √©rvrendszer√©ben is csak margin√°lisan j√°tszanak szerepet. A c√∂lib√°tusr√≥l foly√≥ diskurzus teol√≥giai, t√∂rt√©neti √©s legink√°bb konkr√©t lelkip√°sztori s√≠kon zajlik.

A szabad v√°laszt√°st p√°rtol√≥k mindenekel√Ķtt a biblikus alapokat hi√°nyolj√°k, √©s a k√∂telez√Ķ c√∂lib√°tus - valamint a kiz√°r√≥lagos "f√©rfipaps√°g" - korhoz k√∂t√∂tt volt√°ra h√≠vj√°k fel a figyelmet. √Črvel√©s√ľkben nagy szerepet j√°tszanak azok a l√©lektani tapasztalatok, amelyek a k√∂telez√Ķ n√Ķtlens√©g vesz√©ly√©re, esetleg szem√©lyis√©get deform√°l√≥ hat√°s√°ra utalnak. Emellett a paphi√°ny megsz√Ľn√©s√©t v√°rn√°k a papi h√°zass√°g enged√©lyez√©s√©t√Ķl, illetve a megn√Ķs√ľlt, √©s ez√©rt szolg√°latot elhagy√≥ papok reaktiv√°l√°s√°t√≥l. Joggal hivatkozhatnak arra, hogy a papn√∂vend√©kek egy r√©sze nem az√©rt t√°vozik a szemin√°riumokb√≥l, mert nincs hivat√°studata, hanem mert meg k√≠v√°n n√Ķs√ľlni. Magyarorsz√°gon az is meggy√Ķz√Ķ √©rv, hogy a g√∂r√∂g katolikusokn√°l, akikn√©l nincs c√∂lib√°tus-k√∂telezetts√©g, ink√°bb "papt√ļltermel√©s" √©s nem paphi√°ny l√©pett fel. A lelkip√°sztori szolg√°latban √°ll√≥ n√Ķs diak√≥nusok √©s vil√°gi munkat√°rsak teljes√≠tm√©nye sem gyeng√©bb, mint a n√Ķtlen papok√©.

A c√∂lib√°tusk√∂telezetts√©g fenntart√°sa mellett √©rvel√Ķk szerint a trad√≠ci√≥ ereje √©s ak√°rh√°ny "norm√°lis" pap p√©ld√°ja bizony√≠tja, hogy a katolikus egyh√°z, amikor a papok el√© ilyen emelkedett k√∂vetelm√©nyt √°ll√≠t, j√≥ √ļton j√°r. Ez√©rt a probl√©m√°k megold√°s√°t a papi √©letforma adott keretein bel√ľl keresik, annak a v√©giggondol√°s√°ban, hogy mit kellene megv√°ltoztatni a jelenlegi gyakorlatban. A v√°ltoztat√°s egyik eleme, hogy ma a papn√∂vend√©keket a kor√°bbin√°l hosszabb k√©pz√©sben r√©szes√≠tik, ez√°ltal √∂szt√∂n√∂zve a min√©l √©rettebb √©s megfontoltabb d√∂nt√©st a c√∂lib√°tus mellett (ezt a diak√≥nus-szentel√©s el√Ķtt, teh√°t 5-6 √©v ut√°n kell meghozni). √öjabban pszichol√≥gusok bevon√°s√°val igyekeznek (t√∂bb magyar szemin√°riumban is) felk√©sz√≠teni a kispapokat a c√∂lebsz √©letform√°ra, az eszm√©ny bemutat√°sa mellett a neh√©zs√©geket sem elhallgatva. Ugyancsak szakemberek k√∂zrem√Ľk√∂d√©s√©vel pr√≥b√°lj√°k kisz√Ľrni a papi p√°ly√°ra alkalmatlanokat, ez azonban komoly agg√°lyokat vet fel, mivel a hagyom√°nyos f√≥rumok (k√ľls√Ķ, fegyelmi, √©s bels√Ķ, lelkiismereti) mellett egy eg√©szen m√°s term√©szet√Ľ vizsg√°l√≥d√°s jelenne meg a papnevel√©sben. V√©g√ľl az egyh√°zi vezet√©s szorgalmazza a mag√°nyosan √©l√Ķ papok √∂sszefog√°s√°t, kapcsolattart√°s√°t, s√Ķt esetleg √©letk√∂z√∂ss√©g√©t a neh√©z peri√≥dusok √°thidal√°s√°ra, a pszich√©s s√©r√ľl√©sek cs√∂kkent√©s√©re.

B√°r a pr√≥ √©s kontra √©rveket legfels√Ķbb, b√≠borosi szinten is vitatj√°k, v√©lem√©nyem szerint r√∂vid id√Ķn bel√ľl nem v√°rhat√≥ a c√∂lib√°tusk√∂telezetts√©g elt√∂rl√©se a katolikus egyh√°zban. Ennek oka azonban nem II. J√°nos P√°l p√°pa "konzervativizmus√°ban" keresend√Ķ. A c√∂lib√°tus k√©rd√©se ugyanis nem puszt√°n jogi √©s gyakorlati probl√©ma, hiszen a katolikus paps√°g el√© a n√Ķtlen √©letforma erk√∂lcsi √©rtelemben normak√©nt √°ll√≠ttatott. Ez a szempont pedig a min√©l sz√©lesebb konszenzus kialak√≠t√°s√°t ig√©nyli a d√∂nt√©s meghozatal√°hoz. Az sem elhanyagolhat√≥ neh√©zs√©g, hogy a jelenleg normat√≠v papi √©letforma √°talak√≠t√°sa a legm√©lyebbre hat√≥ struktur√°lis v√°ltoz√°sokat ind√≠thatn√° el az eg√©sz vil√°gegyh√°z szintj√©n (teh√°t a helyzet nem ugyanaz, mint a nemzeti szervez√Ķd√©s√Ľ protest√°ns vagy ortodox egyh√°zak eset√©ben). Az egyes f√∂ldr√©szek √©s orsz√°gok elt√©r√Ķ adotts√°gai miatt pedig a megk√≠v√°nt konszenzus csak lassan alakulhat ki.

Mindazon√°ltal az ut√≥bbi √©vek botr√°nyai m√°ris egy komoly tapasztalattal gazdag√≠tottak benn√ľnket. Az evang√©lium hiteles meghirdet√©se √©rdek√©ben a katolikus egyh√°znak a j√∂v√Ķben sokkal √Ķszint√©bbnek √©s √°tl√°that√≥bbnak kell lennie.

A szerz√Ķ katolikus egyh√°zt√∂rt√©n√©sz, pl√©b√°nos, f√Ķiskolai tan√°r.
#55 | postaimre - 2015. augusztus 01. 10:57:37
Gerry, multkor a munkahelzen majdnem megcsapott a zaram. Nagy sietsegben kihuztam en a konnektorbol egz dugfajzatot, csak nem azt, amelynek a vezeteket egz lendulettel el is meteltem es villant egyet a kes a setit lett. a "mi lett volna, ha" kerdes mar nem esedekes. Igen, a liberalbuzi banda mindent megtett, hogy osszekavarja, zagyvalja a fajokat. Nyilvan most nem jarhatna a szam, vagz csak eros onkritikaval, ha az az eset allna fenn, amit emlitesz. Igen, talan ha akkoriban odatolja a valagat egy fajtatiszta keverek muff, nem biztos, hogy ellenalltam volna neki, de baratosnom csak feher volt es azok se sokan. Viszont itt elsosorban a nok tisztasagarol van am szo, bar sztem a fentebb leirtak visszafele es nem csak kimondottan fizikai, sot tan egyaltalan nem azon a szinten meghatarozoak. a mai tudasommal nem erdemes beleveszni a "mi lett volna ha" kerdesbe. Az a kerdes, mi lesz, ha...! Egz csomo "dolog" nagyon el let qrva es ezt kell nem kis mertekben es nem kicsiben korrigallni.
#56 | enid - 2015. augusztus 01. 11:53:54
Imre! A'nnem kiccsiko! A'taltos gebe. Csak valahogy a parazs nem megyen ...:D
#57 | postaimre - 2015. augusztus 08. 13:12:46
YouTube Videů

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.