Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Erdogan 'hadba' lép


Az elm√ļlt hetekben Washington k√©t nagy horderej√Ľ meg√°llapod√°s r√©szese volt a K√∂zel-Keleten. J√ļlius 14-√©n a Biztons√°gi Tan√°cs √∂t √°lland√≥ tagja √©s N√©metorsz√°g √°llapodott meg Ir√°nnal a teher√°ni atomprogram j√∂v√Ķj√©r√Ķl √©s a Teher√°nnal szembeni szankci√≥k felold√°s√°r√≥l, majd t√≠z nappal k√©s√Ķbb Barack Obama amerikai √©s Recep Tayyip Erdogan t√∂r√∂k eln√∂k egyezett meg az Iszl√°m √Āllam elleni k√∂z√∂s t√∂r√∂k-amerikai fell√©p√©sr√Ķl. Az amerikai-t√∂r√∂k paktum k√∂vetkezm√©nyei azonban a jelek szerint r√∂vid t√°von m√©g s√ļlyosabbak lehetnek, ha a sz√≠riai konfliktus polg√°rh√°bor√ļ-szer√Ľ helyzetet id√©z el√Ķ T√∂r√∂korsz√°gban is. De hogyan jutott el a muszlim vil√°g minta√°llama a k√°osz sz√©l√©re? √Čs hogyan lett p√©ld√°tlanul sikeres korm√°nyf√Ķb√Ķl az orsz√°g√°t er√Ķszakba tasz√≠t√≥ √°llamf√Ķ Erdogan?

Az Obama √©s Erdogan j√ļlius 24-ei telefonbesz√©lget√©se sor√°n l√©trej√∂tt meg√°llapod√°s √©rtelm√©ben az Egyes√ľlt √Āllamok √©s sz√∂vets√©gesei augusztust√≥l haszn√°lhatj√°k az incirliki t√°maszpontot az Iszl√°m √Āllam elleni k√ľzdelemre, √°m hogy pontosan milyen felt√©telek mellett, arr√≥l egyel√Ķre nem tudni. Annyi bizonyos, hogy a t√∂r√∂k l√©gier√Ķ a meg√°llapod√°s pillanat√°t√≥l megkezdte sz√≠riai √©s iraki hadm√Ľveleteit, amelyek – ez hamar kider√ľlt – els√Ķsorban nem az Iszl√°m √Āllamot (ISIS), hanem a t√∂r√∂k korm√°nnyal szemben n√©h√°ny √©ve t√Ľzsz√ľnetet hirdetett Kurd Munk√°sp√°rtot (PKK) s√ļjtj√°k. A fejlem√©ny nemcsak a sz√≠riai polg√°rh√°bor√ļ menet√©t v√°ltoztatja meg, de mag√°t T√∂r√∂korsz√°got is k√°oszba tasz√≠thatja.

Az arab vil√°g b√°lv√°nya

2011 szeptember√©ben, n√©h√°ny h√≥nappal a Mubarak-rezsim buk√°sa ut√°n eleg√°ns, k√∂z√©pkor√ļ f√©rfi l√©pett a kair√≥i Oper√°ban √∂sszegy√Ľlt vend√©gek el√©. A sz√≠npad f√∂l√∂tt a sz√≥nok gigantikus portr√©ja volt l√°that√≥ Egyiptom √©s T√∂r√∂korsz√°g lobog√≥ival. A nyugati sajt√≥ korabeli besz√°mol√≥i szerint az „arab tavasz”orsz√°gait v√©gigturn√©z√≥ Recep Tayyip Erdogan t√∂r√∂k minisztereln√∂k√∂t – mert hogy r√≥la van sz√≥ – a rockszt√°rokhoz hasonl√≥ √ľnnepl√©sben r√©szes√≠tett√©k az „arab tavasz” orsz√°gaiban tett k√∂r√ļtj√°nak minden √°llom√°s√°n. A vend√©g nem tudott √ļgy megjelenni a nyilv√°noss√°g el√Ķtt, hogy a frissen hatalomra jutott arab vezet√Ķk √©s a dikt√°toraikat nem sokkal kor√°bban megd√∂nt√Ķ t√∂megek rajong√°s√°val ne szembes√ľlt volna.

K√©ts√©gtelen, hogy Erdogan m√∂g√∂tt ekkorra impon√°l√≥ korm√°nyf√Ķi teljes√≠tm√©ny √°llt. Az √°ltala vezetett Igazs√°g √©s Fejl√Ķd√©s P√°rtja (AKP) korm√°nyz√°sa idej√©n T√∂r√∂korsz√°g nemcsak t√ļljutott a kilencvenes √©vek elej√©t√Ķl eg√©szen 2001-ig √ļjra meg √ļjra jelentkez√Ķ p√©nz√ľgyi-gazdas√°gi v√°ls√°gokon, de az egy f√Ķre sz√°m√≠tott t√∂r√∂k GDP 2003 √©s 2011 k√∂z√∂tt a h√°romszoros√°ra (!) n√Ķtt; 2010-ben a t√∂r√∂k gazdas√°g 9 sz√°zal√©kos n√∂veked√©st produk√°lt.

Az orsz√°g a 2008-as vil√°ggazdas√°gi √∂sszeoml√°st gyakorlatilag meg sem √©rezte, s√Ķt gy√≥gyulni l√°tszottak az orsz√°got √©vtizedek √≥ta s√ļjt√≥ t√∂r√∂k–kurd konfliktus okozta sebek is.

Nem csoda, ha a politikai √©s t√°rsadalmi v√°ls√°gokt√≥l s√ļjtott arab orsz√°gokban a t√∂bb √©vtizede hatalmon l√©v√Ķ dikt√°torok ellen utc√°ra vonult t√∂megek – azok is, akik demokr√°ci√°t √©s azok is, akik a politikai iszl√°m t√©rnyer√©s√©t v√°rt√°k az „arab tavaszt√≥l” – ekkoriban √ļgy l√°tt√°k: az iszlamizmus √©s a demokr√°cia √∂sszeegyeztet√©s√©n alapul√≥ „t√∂r√∂k modell” jelentheti orsz√°gaik j√∂v√Ķj√©t. Erdogan egy percig sem rejtette v√©ka al√°, hogy c√©lja a „t√∂r√∂k modell” export√°l√°sa a K√∂zel-Kelet orsz√°gaiba, √©s ezzel egy√ľtt Ankara vezet√Ķ szerep√©nek kiv√≠v√°sa a r√©gi√≥ban.

2011 nyar√°n-√Ķsz√©n √ļgy t√Ľnt, sikerrel j√°rhat Erdogan t√∂rekv√©se. A Mubarak-rezsimet megd√∂nt√Ķ egyiptomi felkel√©s nyom√°n a hatalom k√ľsz√∂b√©n √°ll√≥, majd 2012 nyar√°n Mohamed Murszi √°ltal az eln√∂ki tiszts√©get is megszerz√Ķ Muszlim Testv√©ris√©g r√©v√©n a legn√©pesebb arab orsz√°gban lelt er√Ķs sz√∂vets√©gesre a saj√°tos iszlamista „demokr√°ciaexport” bajnoka. A Testv√©ris√©g szimpatiz√°nsai ekszt√°zisban k√∂sz√∂nt√∂tt√©k Kair√≥ban a t√∂r√∂k minisztereln√∂k√∂t – nem csup√°n mint az „iszl√°m √©s demokr√°cia” √∂sszeegyeztet√Ķj√©t, de mint a „palesztin √ľgynek” a Testv√©ris√©g g√°zai le√°gaz√°s√°val, a Hamasszal kiv√°l√≥ kapcsolatot √°pol√≥ bajnok√°t is.

Izrael ellensége, Amerika kedvence

Erdogan igyekezett megfelelni a felfokozott várakozásoknak. A kairói operában ezt mondta:

„A Tahrir t√©rr√Ķl [a Mubarak-ellenes egyiptomi forradalom k√∂zpontj√°b√≥l] terjed√Ķ szabads√°g √ľzenete a rem√©nys√©g f√©nye mindenki sz√°m√°ra, akit elnyomnak Tripoliban, Damaszkuszban √©s Szanaa-ban”

Рmagasztalta Egyiptom néhány hónappal korábban lezajlott forradalmát, egyben a líbiai, szíriai és jemeni rezsim közeli bukása iránti reményét is kifejezve.

„A korm√°nyoknak az emberek akarat√°b√≥l kell kapniuk a legitimit√°sukat. Ez a t√∂r√∂k politika l√©nyege a r√©gi√≥ban” – √ľzente az √Ķt √ľnnepl√Ķ arab vil√°gnak Erdogan, aki tiszt√°ban volt azzal is, hogy igazi n√©pszer√Ľs√©get a demokr√°ci√°t √©ltet√Ķ sz√≥vir√°gok mellett els√Ķsorban Izrael-ellenes kirohan√°sokkal tud szerezni √ļj k√∂z√∂ns√©ge el√Ķtt. Kijelentette, hogy a zsid√≥ √°llamnak szerinte „tiszteletben kell tartania az emberi jogokat”, ha ki akar szabadulni az elszigetelts√©gb√Ķl.

hadba lép?Hadba lép?

Kair√≥i siker√©t k√∂vet√Ķen Erdogan az „arab tavasz” mintaorsz√°g√°ba, Tun√©zi√°ba, majd a menek√ľl√Ķ dikt√°tor√°t m√©g k√©t h√≥napig √ľld√∂z√Ķ L√≠bi√°ba is ell√°togatott (itt nehezen felejtett√©k el neki, hogy n√©h√°ny h√≥nappal kor√°bban megpr√≥b√°lta megmenteni T√∂r√∂korsz√°g loj√°lis √ľzleti partnere, Kadhafi ezredes hatalm√°t, vagy legal√°bb √©let√©t), √©s mindenhol a „t√∂r√∂k modell” tanulm√°nyoz√°s√°t aj√°nlotta t√°rgyal√≥partnereinek, amit egy√©bk√©nt nem csup√°n az „arab tavasz” nyom√°n hatalomra jutott iszlamista vezet√Ķk tartottak k√∂vet√©sre m√©lt√≥nak, de a Bush- √©s az Obama-adminisztr√°ci√≥ is. Hillary Clinton akkori amerikai k√ľl√ľgyminiszter 2011-ben szint√©n T√∂r√∂korsz√°got aj√°nlotta a forrong√≥ arab vil√°g n√©pei figyelm√©be, ha gazdas√°gi modellt √©s demokratikus mint√°t keresnek a maguk sz√°m√°ra.

Egy ragyogó pályafutás

A sz√©d√≠t√Ķ gazdas√°gi sikerek, a v√°laszt√≥k egy√©rtelm√Ľ t√°mogat√°sa, a t√°rsadalmi fesz√ľlts√©gek (t√∂bbek k√∂z√∂tt a t√∂r√∂k-kurd viszony) √©rezhet√Ķ enyh√ľl√©se 2011-re p√°ly√°ja cs√ļcs√°ra juttatt√°k Erdogant, aki az √©v j√ļnius√°ban harmadik v√°laszt√°si gy√Ķzelm√©t s√∂p√∂rte be.

Ekkorra az AKP hegem√≥ni√°j√°t sem az atat√ľrki hagyom√°nyokat vesz√©lyben √©rz√Ķ k√∂zt√°rsas√°gi ellenz√©k, sem a nacionalista sz√©ls√Ķjobboldal, sem a kurd gerillamozgalommal sz√°mos ponton √∂sszefon√≥dott sz√©ls√Ķbal nem tudta megingatni.

S√Ķt: Erdogan tanulva a k√∂zelm√ļlt t√∂r√∂k t√∂rt√©nelm√©b√Ķl, ez √©vben lefejezte a hagyom√°nyosan a k√∂zt√°rsas√°g vil√°gi, nacionalista √©s nyugatbar√°t trad√≠ci√≥i felett √Ķrk√∂d√Ķ hadsereget, hogy elker√ľlje az 1960-as, 1971-es √©s 1980-as katonai √°llamcs√≠ny megism√©tl√Ķd√©s√©t.

(A t√∂r√∂k hadsereg utolj√°ra 1997-ben avatkozott a politik√°ba, amikor megbuktatta az Erdoganhoz hasonl√≥an „m√©rs√©kelt iszlamista” Necmettin Erbakan korm√°ny√°t. A „puha puccs”, amely fizikai er√Ķszak n√©lk√ľl, puszt√°n fenyeget√©ssel √©rte el az egy √©ve m√Ľk√∂d√Ķ kabinet t√°voz√°s√°t, az iszlamista korm√°nyp√°rt betilt√°s√°val voltak√©ppen Erdogan el√Ķtt tiszt√≠totta meg az utat, nyilv√°n a v√©grehajt√≥i sz√°nd√©kt√≥l f√ľggetlen√ľl.)

2011-re teh√°t Erdogannak siker√ľlt m√©lyrehat√≥an √©s visszaford√≠thatatlanul megv√°ltoztatnia T√∂r√∂korsz√°got. Harmadik v√°laszt√°si gy√Ķzelme, a hadseregben v√©ghezvitt tisztogat√°s √©s az arab orsz√°gok k√∂zv√©lem√©nye r√©sz√©r√Ķl fel√© √°rad√≥ rokonszenv √ļj magass√°gokba emelte T√∂r√∂korsz√°g minisztereln√∂k√©t, aki azonban ekkor v√©gzetes d√∂nt√©st hozott: √ļgy d√∂nt√∂tt, beavatkozik a szomsz√©dos Sz√≠ri√°ban kirobbant polg√°rh√°bor√ļba.

Az Oszmán Birodalom örökösei

A sz√≠riai t√∂r√∂k kaland√©rt √©s k√∂vetkezm√©nyei√©rt hiba lenne kiz√°r√≥lag a 2014-ben – T√∂r√∂korsz√°g els√Ķ k√∂zvetlen eln√∂kv√°laszt√°sa gy√Ķztesek√©nt – √°llamf√Ķv√© el√Ķl√©pett Erdogan megalom√°ni√°j√°t √©s birodalom√©p√≠t√©si t√∂rekv√©s√©t hib√°ztatni. A beavatkoz√°s nem egy sikereit√Ķl elsz√°llt, diktat√≥rikus hajlam√ļ vezet√Ķ kapkod√°s√°nak, hanem egy nagyon is √°tgondolt k√ľlpolitikai strat√©gi√°nak volt a k√∂vetkezm√©nye.

ellenz√©ki t√ľntet√©s.Ellenz√©ki t√ľntet√©s.

Az AKP k√ľlpolitikai doktr√≠n√°j√°t T√∂r√∂korsz√°g jelenlegi minisztereln√∂ke, Erdogan kor√°bbi k√ľl√ľgyminisztere √©s minisztereln√∂ki tan√°csad√≥ja, Ahmet Davutoglu dolgozta ki. Davutoglu az AKP megalap√≠t√°sa √©v√©ben, 2001-ben jelentette meg Strat√©giai m√©lys√©g c√≠m√Ľ m√Ľv√©t, amelyben √∂sszefoglalta az √ļj, az Atat√ľrk alap√≠totta k√∂zt√°rsas√°g kor√°bbi priorit√°sait r√©szben fel√ľlvizsg√°l√≥ t√∂r√∂k k√ľlpolitika alapelveit.

Davutoglu abb√≥l indult ki, hogy a m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ v√©ge √≥ta k√∂vetett, T√∂r√∂korsz√°got a nyugati sz√∂vets√©gi rendszer legkeletibb b√°sty√°jak√©nt meghat√°roz√≥ k√ľlpolitikai strat√©gia felett elj√°rt az id√Ķ; a t√∂r√∂k√∂k term√©szetes partnerei az egykori Oszm√°n Birodalom ter√ľlet√©n √©l√Ķ muszlim n√©pek (arabok, alb√°nok, bosny√°kok √©s szandzs√°ki muszlimok).

Az √ļj strat√©gia szerint Ankar√°nak vel√ľk kell a lehet√Ķ legszorosabb partners√©gre t√∂rekednie, tekintet n√©lk√ľl az adott orsz√°gok politikai berendezked√©s√©re, nemzetis√©gi √∂sszet√©tel√©re vagy a vall√°s √©s politika viszony√°ra az adott √°llamban. Teh√°t: T√∂r√∂korsz√°gnak √©pp√ļgy meg kell tal√°lnia a k√∂z√∂s hangot Sza√ļd-Ar√°bi√°val, mint Kadhafi L√≠bi√°j√°val vagy Aszad Sz√≠ri√°j√°val.

Bihari Anna tanulm√°nya sz√°mos p√©ld√°val t√°masztja al√°, hogy az AKP √©s vezet√Ķje nem volt sz√≠vbajos ebben az id√Ķszakban, ha bar√°tai megv√°laszt√°s√°r√≥l volt sz√≥: kifejezetten bar√°ti volt Erdogan √©s Aszad viszonya, de el√Ķbbi minisztereln√∂kk√©nt emberi jogi d√≠jat (!) vett √°t Kadhafi ezredest√Ķl, mik√∂zben egyre szorosabb kapcsolatokat √©p√≠tett ki az √Ėb√∂l menti olajmonarchi√°kkal, √©s (t√ļlmutatva az egykori Oszm√°n Birodalom √©s a jelenlegi szunnita t√∂bbs√©g√Ľ ter√ľlet hat√°rain) Ir√°nnal is. Az √ļj id√Ķket jelezte, hogy az AKP t√∂bbs√©g√Ľ nemzetgy√Ľl√©s 2003-ban elutas√≠totta az iraki h√°bor√ļban t√∂rt√©n√Ķ egy√ľttm√Ľk√∂d√©sre vonatkoz√≥ amerikai k√©r√©st, Erdogan pedig megkezdte a fokozatos t√°volod√°st Ankara hagyom√°nyos k√∂zel-keleti sz√∂vets√©ges√©t√Ķl, Izraelt√Ķl.

A muszlim orsz√°gokhoz f√Ľz√Ķd√Ķ kapcsolatok 2002 ut√°n egyre ink√°bb a t√∂r√∂k k√ľlpolitika legfontosabb elem√©v√© v√°ltak, b√°r korm√°nyz√°sa els√Ķ √©veiben (2002 √©s 2005 k√∂z√∂tt) az AKP sz√°m√°ra deklar√°ltan c√©l volt T√∂r√∂korsz√°g eur√≥pai uni√≥s csatlakoz√°sa. Ennek az id√Ķszaknak sz√°mos, az orsz√°g t√∂rt√©nelm√©ben p√©ld√°tlanul liber√°lis int√©zked√©s lett az eredm√©nye a hal√°lb√ľntet√©s elt√∂rl√©s√©t√Ķl az AKP „m√©rs√©kelt iszlamizmus√°t” am√ļgy is fenntart√°sokkal kezel√Ķ hadsereg auton√≥mi√°j√°nak megnyirb√°l√°s√°n kereszt√ľl a kurd nyelv√Ľ sajt√≥ enged√©lyez√©s√©ig. A Davutoglu-f√©le k√ľlpolitikai doktr√≠na r√©szbeni fel√ľlvizsg√°lat√°t az arab orsz√°gokon v√©gigs√∂pr√Ķ nyugtalans√°g k√©nyszer√≠tette ki. A neoottom√°n orient√°ci√≥ v√°ltozatlan maradt, √°m a kor√°bbi pragmatikus, b√°rmely arab rezsimmel egy√ľttm√Ľk√∂dni k√©sz politik√°t felv√°ltotta a saj√°tos iszlamista demokr√°ciaexportra t√∂rekv√Ķ √ļj strat√©gia.

Az „arab tavasz” dzsungele

Az „arab tavasz” idej√©re a t√∂r√∂k-amerikai √©s a t√∂r√∂k-izraeli kapcsolatok m√©lypontra jutottak, mivel Ankara tudatosan seg√≠tette a g√°zai √∂vezet izraeli blok√°dj√°nak megs√©rt√©s√©t, √©s 2010-ben az ENSZ-ben az Ir√°n elleni szankci√≥k ellen szavazott. √Ām 2011-ben Erdogan √©s Obama k√∂z√∂s platformra ker√ľlt az arab orsz√°gokban kit√∂rt felkel√©sek meg√≠t√©l√©s√©ben: mind a t√∂r√∂k, mind az amerikai korm√°ny a saj√°t √≠zl√©s√©nek megfelel√Ķ demokr√°ciafelfog√°s elterjed√©s√©t v√°rta az esem√©nyekt√Ķl. Erdogan 2011 febru√°rj√°ban t√°voz√°sra sz√≥l√≠totta fel Mubarak egyiptomi eln√∂k√∂t, majd miut√°n eredm√©nytelen√ľl pr√≥b√°lta √ļtj√°t √°llni a Kadhafi ezredes megbuktat√°s√°t el√Ķseg√≠t√Ķ nyugati er√Ķfesz√≠t√©seknek, felvette a kapcsolatot a l√≠biai ellenz√©kkel is.

barack obamaBarack Obama

Aszad sz√≠riai dikt√°tor egy pillanatig sem gondolkodott el azon, hogy t√°rgyal√≥asztalhoz √ľl ellenz√©k√©vel, √≠gy az erre vonatkoz√≥ t√∂r√∂k javaslatot is elutas√≠totta. Ankara 2011 nyar√°t√≥l felkarolta Aszad ellenz√©k√©t, s√Ķt 2012 tavasz√°n helyt adott a sz√≠r ellenz√©ket t√°mogat√≥ 82 orsz√°g tal√°lkoz√≥j√°nak is, amely elismerte a sz√≠r n√©p k√©pvisel√Ķjek√©nt a Sz√≠riai Nemzeti Tan√°csot. Erdogan – √©s Washington – ebben az id√Ķszakban egy nagyon k√∂zeli sz√≠riai rendszerv√°lt√°sban rem√©nykedett, √©s ennek el√Ķseg√≠t√©se √©rdek√©ben egyre m√©lyebben avatkozott a polg√°rh√°bor√ļ menet√©be.

Erdogan egy percig sem titkolta, hogy a t√∂r√∂k befoly√°s kiterjeszt√©s√©t rem√©li az imm√°r n√©gy √©ve tart√≥, elk√©peszt√Ķ emberi szenved√©ssel j√°r√≥, teljes etnikai √©s vall√°si csoportokat megsemmis√ľl√©ssel fenyeget√Ķ sz√≠riai polg√°rh√°bor√ļt√≥l. √Čhs√©g√©t n√∂velte, hogy T√∂r√∂korsz√°g m√°sik d√©li szomsz√©dja, Irak politikai √©let√©t Szadd√°m Huszein buk√°sa ut√°n a t√∂bbs√©gi s√≠it√°k √©s az orsz√°g √©szaki r√©sz√©n hossz√ļ √©vtizedek k√ľzdelme ut√°n auton√≥mi√°t kiv√≠v√≥ kurdok domin√°lt√°k, ami behat√°rolta a szunnita rezsimek (√≠gy Ankara) bagdadi befoly√°sszerz√©si es√©lyeit, pl√°ne, hogy a szunnita terrorszervezetek (az al-Kaida, k√©s√Ķbb az Iszl√°m √Āllam) √°ltal szorongatott bagdadi korm√°ny a szint√©n s√≠ita teher√°ni vezet√©sben tal√°lta meg sz√∂vets√©ges√©t.

N√©gy √©vvel – √©s t√∂bb sz√°zezer halottal – k√©s√Ķbb nem sok minden maradt az „arab tavaszhoz” f√Ľz√Ķd√Ķ nagy √≠v√Ľ tervekb√Ķl:

L√≠bi√°ban a t√∂r√∂k korm√°nynak sem Kadhafi √©let√©t nem siker√ľlt megmentenie, sem hasznot nem siker√ľlt h√ļznia az orsz√°g tot√°lis sz√©tes√©s√©hez vezet√Ķ rendszerv√°lt√°sb√≥l; a sz√©p rem√©ny√Ľ sz√∂vets√©ges, Murszi k√°oszba fullad√≥ eln√∂ks√©g√©nek pedig 2013 nyar√°n a hadsereg vetett v√©get.

A Muszlim Testv√©ris√©g sz√≠neiben megv√°lasztott egykori egyiptomi eln√∂k, Erdogan legk√∂zelebbi arab sz√∂vets√©gese jelenleg hal√°los √≠t√©let√©nek v√©grehajt√°s√°t v√°rja a katonai rezsim b√∂rt√∂n√©ben. √Ām mindez elt√∂rp√ľl ahhoz a cs√ļfos kudarchoz k√©pest, amit a saj√°tos t√∂r√∂k demokr√°ciaexport Sz√≠ri√°ban volt k√©nytelen elszenvedni.

Erdogan, ahogy kair√≥i besz√©d√©nek id√©zett mondataib√≥l is kider√ľlt, 2011-ben m√°r Aszad k√∂zeli buk√°s√°val √©s egy, a „t√∂r√∂k modell” exportj√°nak mint√°j√°ul szolg√°l√≥ √ļj damaszkuszi rendszer ki√©p√ľl√©s√©vel sz√°molt. 2011-t√Ķl Ankara (Sza√ļd-Ar√°bi√°hoz √©s Katarhoz hasonl√≥an) sem p√©nzt, sem energi√°t nem sajn√°lt a sz√≠riai ellenz√©kt√Ķl (hogy pontosan kikt√Ķl, arra m√©g visszat√©r√ľnk), √°m a v√°rt eredm√©ny elmaradt. Aszadb√≥l eddig nem lett Kadhafi, az alavita kisebbs√©ghez tartoz√≥ sz√≠riai eln√∂kh√∂z h√Ľ er√Ķk (a libanoni s√≠ita Hezbollah, illetve k√∂zvetve Teher√°n, Moszkva √©s Peking t√°mogat√°s√°val) imm√°r n√©gy √©ve √°llj√°k a szunnita iszlamista ellenz√©k ostrom√°t.

A szörny életre kel

A kudarc √°trendezte a sz√≠riai ellenz√©ken bel√ľli er√Ķiszonyokat: a 2011 nyar√°n Rij√°d √©s Ankara t√°mogat√°s√°val megalakult Szabad Sz√≠riai Hadsereg 2013-14-ben h√°tt√©rbe szorult az al-Kaid√°hoz tartoz√≥ al-Nuszra Fronttal √©s az Iszl√°m √Āllammal szemben. A legsz√©ls√Ķs√©gesebb terrorszervezetek felemelked√©se egyre k√∂lts√©gesebb√© √©s kock√°zatosabb√° tette Ankara (tov√°bb√° Rij√°d √©s Doha) rendszerv√°lt√≥ t√∂rekv√©seit. Ez ut√≥bbiak a jelek szerint nem hagytak al√°bb a mind sz√©ls√Ķs√©gesebb iszlamista csoportok megjelen√©s√©vel: Ankar√°t m√°ig rendszeresen v√°dolj√°k ellenfelei az ISIS √©s az al-Nuszra Front t√°mogat√°s√°val – √©s tekintettel az ISIS Eur√≥p√°b√≥l √©rkez√Ķ ut√°np√≥tl√°s√°nak zavartalan √°t√°raml√°s√°ra T√∂r√∂korsz√°gon, tov√°bb√° a szint√©n Ankara √©rint√©s√©vel bonyol√≥d√≥ iszlamista m√Ľkincs- √©s olajexportra, az √°ll√≠t√°sokkal neh√©z lenne vitatkozni.

R√°ad√°sul a polg√°rh√°bor√ļ nem v√°rt fejlem√©nyek√©nt a sz√≠riai kurd N√©pv√©delmi Er√Ķk (YPG) – amelyek a nyolcvanas √©vek √≥ta szoros kapcsolatot √°polnak a t√∂r√∂k korm√°ny ellen k√ľzd√Ķ PKK-val – egym√°s ut√°n foglalt√°k el Sz√≠ria t√∂r√∂k hat√°r menti ter√ľleteit, nemcsak az iszlamista ellenz√©k T√∂r√∂korsz√°g fel√Ķl √©rkez√Ķ ut√°np√≥tl√°s√°t vesz√©lyeztetve, de er√Ķsen nyugtalan√≠tva a saj√°t, 15-20 milli√≥s kurd kisebbs√©ge miatt agg√≥d√≥ ankarai korm√°nyt is.

T√∂r√∂k szempontb√≥l a h√°bor√ļ m√©rlege les√ļjt√≥: nemhogy Aszad buk√°s√°t nem siker√ľlt el√©rni, de Ankara egyre m√©lyebben √©s egyre gyan√ļsabb sz√∂vets√©gesek oldal√°n bonyol√≥dott bele a k√ľzdelembe. S√Ķt, a v√°ls√°g eszkal√°ci√≥ja √©s a t√∂r√∂k belpolitika v√°ls√°ga egy√ľtt mostanra oda vezetett, hogy T√∂r√∂korsz√°g maga is a polg√°rh√°bor√ļ sz√©l√©re ker√ľlt.

A katasztrófa

Mint arr√≥l a Hetek besz√°molt, j√ļlius 20-√°n egy, az Iszl√°m √Āllamhoz k√∂t√Ķd√Ķ t√∂r√∂k √°llampolg√°r √∂ngyilkos mer√©nyletet hajtott v√©gre a t√∂r√∂k-sz√≠riai hat√°r k√∂zel√©ben fek√Ķ Suruc v√°ros√°ban egy baloldali ifj√ļs√°gi szervezet rendezv√©ny√©n. Az ISIS t√∂r√∂korsz√°gi strat√©gi√°ja a jelek szerint ugyanolyan √∂rd√∂gi, matematikailag kitervelt √©s eredm√©nyes, mint az Arab-f√©lsziget szunnita kir√°lys√°gaiban folytatott s√≠ita-ellenes t√∂meggyilkoss√°gai.

Mint arr√≥l kor√°bban √≠rt a lap, a terrorszekta Sza√ļd-Ar√°bi√°ban, Kuvaitban √©s Jemenben is sz√°nd√©kosan sok civil √°ldozattal j√°r√≥ √∂ngyilkos mer√©nyleteket k√∂vetett el s√≠it√°k ellen, hogy √≠gy robbantson ki vall√°sh√°bor√ļt a szunnita vall√°si diktat√ļrak√©nt m√Ľk√∂d√Ķ √°llamokban. A strat√©gia m√°shol sem eredm√©nytelen:

Jemenben h√≥napok √≥ta tart a s√≠ita huszik felkel√©se a Sza√ļd-Ar√°bia √°ltal t√°mogatott korm√°ny ellen (a felkel√©st az ISIS helyi s√≠it√°k ellen int√©zett t√∂megm√©sz√°rl√°sai provok√°lt√°k ki), de a sza√ļdi √©s kuvaiti mer√©nyletek is alkalmasak voltak a fesz√ľlts√©g n√∂vel√©s√©re a f√©lszigeten.

T√∂r√∂korsz√°got s√ļlyos politikai, gazdas√°gi √©s t√°rsadalmi v√°ls√°gban tal√°lta a suruci mer√©nylet. Az AKP hossz√ļ id√Ķn √°t sikert√∂rt√©netk√©nt elk√∂nyvelt korm√°nyz√°sa az ut√≥bbi √©vekben egyre t√∂bb riaszt√≥ t√ľnetet produk√°lt az √°llamf√Ķ megalom√°ni√°j√°t√≥l (erre p√©lda az 1150 szob√°s eln√∂ki palota fel√©p√≠t√©se) a gyan√ļs k√ľlf√∂ldi sz√∂vets√©gesek t√°mogat√°s√°n, az antiszemita, n√Ķ- √©s nyugatellenes kirohan√°sokon √°t a feneketlen korrupci√≥ig. V√©g√ľl j√ļniusban a belharcokt√≥l s√ļjtott AKP a relat√≠v t√∂bbs√©g megszerz√©se ellen√©re 2002 √≥ta nem l√°tott kudarcot szenvedett el a nemzetgy√Ľl√©si v√°laszt√°son, holott Erdogan eln√∂ki jogk√∂reinek kisz√©les√≠t√©s√©t v√°rta az √ļj Nemzetgy√Ľl√©st√Ķl. Davutoglu minisztereln√∂knek az√≥ta sem siker√ľlt korm√°nyt alak√≠tania, √©s az √°llamf√Ķt l√°that√≥an k√ľl√∂n frusztr√°lja, hogy meglepet√©sre siker√ľlt megugrania a 10 sz√°zal√©kos parlamenti k√ľsz√∂b√∂t a z√∂mmel kurdok √°ltal t√°mogatott radik√°lis baloldali HDP-nek.

harcra készen.Harcra készen.

A HDP v√°laszt√°si √©s a sz√≠riai kurdok ISIS-szel szemben el√©rt harct√©ri sikerei fordulatot hoztak az AKP √©s a kurdok viszony√°ban. Mint arr√≥l sz√≥ volt, az AKP hatalomra ker√ľl√©se √≥ta T√∂r√∂korsz√°gban cs√∂kkent a kurdokra nehezed√Ķ nyom√°s, a t√∂r√∂k √°llam p√©ld√°ul elismeri √Ķket √∂n√°ll√≥ nemzetis√©gk√©nt. Most azonban, hogy a t√∂r√∂k hat√°r mellett a sz√≠riai kurdok (pontosabban a PKK-val szoros kapcsolatokat √°pol√≥ YPG) egybef√ľgg√Ķ ter√ľletet alak√≠tottak ki, az adott esetben T√∂r√∂korsz√°gb√≥l kiszak√≠tott ter√ľletekb√Ķl is √°ll√≥ kurd √°llam l√©trej√∂tte bel√°that√≥ k√∂zels√©gbe ker√ľlt.

A lelassult t√∂r√∂k gazdas√°g, Erdogan HDP meger√Ķs√∂d√©se f√∂l√∂tt √©rzett frusztr√°ci√≥ja, az egykori hallgat√≥lagos sz√∂vets√©ges kez√©be mar√≥ ISIS, tov√°bb√° az √©vtizedes s√©relmeik megtorl√°s√°ra k√©sz√ľl√Ķ kurdok, valamint a sz√≠riai pokolb√≥l t√∂r√∂k ter√ľletre √©rkezett k√∂zel 2 mil¬≠li√≥ menek√ľlt – ezek a t√©nyez√Ķk alkotj√°k azt az elegyet, amely gyakorlatilag b√°rmelyik pillanatban polg√°rh√°bor√ļt robbanthat ki T√∂r√∂korsz√°gban. Az iszlamista √Ķr√ľlet √°ltal el√Ķid√©zett k√°osz Eur√≥pa el√Ķszob√°j√°ba √©rt.Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | monguzking - 2015. augusztus 08. 14:39:34
judeizmus-iszl√°m-kereszt√©nys√©g--ez mindegyik gonoszt szolg√°lo vall√°s melly az emberek le√∂ld√∂kl√©s√©re szolg√°l---r√°ad√°sul a befektet√∂k szeretn√©k mostm√°r nem csak kostolgatni a term√©st hanem betakaratitani s joiz√ľen belakm√°rozni----elj√∂tt az betakarit√°s,arat√°s ideje--2016 A KRONOSZ √ČVE...

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.