Navigáció
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
Üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
A vád: hazaárulás
Tálalva! Kacag a májam! Haza meg árulás...de mi a qva anyátokrĂłl van szĂł? Tán nem a "cionista" összeeskĂĽvĂ©s gyakorlat kezd a körmötökre nõni? Vegyetek prĂ©dát judapestrõl. Itt minden a legnagyobb rendben, se haza se árulás, de mĂ©g szĂł se eshet a tetves zsidĂł-cigány szabadkõmĂ»ves összeeskĂĽvĂ©srõl, mert akkor tömegirtást kĂ©k rendezni. Ja, zöld! Lassan kezdhetjĂĽk. NĂ©metországban egy olyan szĂł áll hetek Ăłta a politikai vita közĂ©ppontjában, amely ötvenhárom Ă©ve, a Spiegel-botrány Ăłta nem szerepelt a nyilvánosságban: hazaárulás. A SzövetsĂ©gi AlkotmányvĂ©delmi Hivatal (BFV) használta a szĂłt abban a feljelentĂ©sben, amelyet az országos fõügyĂ©sznĂ©l tett a Netzpolitik.org nevĂ» blogger ellen, mert szerinte „az ország biztonságát veszĂ©lyeztetõ adatokat” közölt.
A hazaárulás NĂ©metországban az egyik legsĂşlyosabb vád, amelyĂ©rt a bĂĽntetõ törvĂ©nykönyv 94. § szerint sĂşlyos esetben Ă©letfogytiglani börtönbĂĽntetĂ©s jár. Ez is oka annak, hogy ezzel több mint fĂ©l Ă©vszázada bĂrĂłság elõtt vagy akár a sajtĂłban senkit sem vádoltak. EllentĂ©tben a magyar gyakorlattal. Nálunk a „hazaárulás” kifejezĂ©s a politikai kommunikáciĂł termĂ©szetes, leginkább következmĂ©ny nĂ©lkĂĽli tartozĂ©ka. ElĂ©g, ha valaki itthon vagy pláne kĂĽlföldön a kormánynak nem tetszõ dolgot mond. Az erre szakosodott mĂ©dia Ă©s a kormány szĂłvivõi azonnal „hazaárulásrĂłl” beszĂ©lnek. Most NĂ©metországban is hasonlĂł törtĂ©nt.
Röviden: a magát Netzpolitik.org-nak nevezõ blogger (kĂ©t szemĂ©ly, a fõszerkesztõ Ă©s a szerkesztõ), amely olyan hĂrek, jelentĂ©sek, dokumentumok közlĂ©sĂ©vel foglalkozik, amelyek közzĂ©tĂ©telĂ©t szerinte a hatĂłságok el akarják titkolni a közvĂ©lemĂ©ny elõl, februárban az államvĂ©delmi hivatal tevĂ©kenysĂ©gĂ©rõl tett közzĂ© rĂ©szleteket. Eszerint a hivatal „internetes anyagok tömeges kiĂ©rtĂ©kelĂ©sĂ©t” tervezi. RĂ©szletekrõl nem szĂłl a jelentĂ©se. De ez elĂ©g volt az alkotmányvĂ©delmi hivatal vezetõjĂ©nek arra, hogy a bĂĽntetõ törvĂ©nykönyv 94. §-ára hivatkozva feljelentĂ©st tegyen a legfõbb államĂĽgyĂ©sznĂ©l „hazaárulás” cĂmĂ©n.
Harald Range fõállamĂĽgyĂ©sz tájĂ©koztatta a feljelentĂ©srõl felettesĂ©t, a koalĂciĂłs kormány szociáldemokrata igazságĂĽgy-miniszterĂ©t, Heiko Maast. A miniszter kĂ©telyĂ©t fejezte ki a feljelentĂ©s jogosultságárĂłl. Ezt közölte az államĂĽgyĂ©sszel, a belĂĽgyminisztĂ©rium Ă©s a kancellári hivatal illetĂ©keseivel. A maga rĂ©szĂ©rõl szakĂ©rtõi vĂ©lemĂ©ny elkĂ©szĂtĂ©sĂ©t rendelte el. Ugyanezt tette az államĂĽgyĂ©sz is.
Az egyik vĂ©lemĂ©ny a feljelentĂ©st megalapozottnak, a másik alaptalannak nyilvánĂtotta. A miniszter ekkor utasĂtotta Range fõügyĂ©szt, hogy a feljelentĂ©si eljárást az ĂĽgy tisztázásáig fĂĽggessze fel. Az utasĂtásra joga van, mert a fõügyĂ©sz „politikai hivatalnok” státusban a miniszter beosztottja, Ă©s köteles intĂ©zkedĂ©seit a kormánypolitikával összhangba hozni.
MĂ©g folyt a bĂĽrokratikus belsõ vita a jogszolgáltatási szervek Ă©s az igazságĂĽgy-minisztĂ©rium között, amikor a SĂĽddeutsche Zeitung Ă©s három tartományi rádióállomás közzĂ©tette az ĂĽgyet. Nyilvánosan ekkor tört ki a botrány. A mĂ©dia – politikai Ă©s világnĂ©zeti hovatartozás nĂ©lkĂĽl, kisebb-nagyobb eltĂ©rĂ©sekkel – a sajtĂłszabadság elleni támadásnak ĂtĂ©lte a BfV feljelentĂ©sĂ©t a Netzpolitik.org ellen. Berlinben Ă©s több nagyvárosban tĂĽntetĂ©seket rendeztek a sajtĂłszabadság vĂ©delmĂ©ben. ĂšjbĂłl nyilatkozott Maas igazságĂĽgy-miniszter. Kijelentette, hogy szerinte a bloggerek jelentĂ©se nem veszĂ©lyezteti az NSZK biztonságát, Ă©s nem szolgálja idegen hatalmak Ă©rdekeit. EzĂ©rt kĂ©rte már korábban az államĂĽgyĂ©sztõl a vĂ©gsõ döntĂ©sig az eljárás felfĂĽggesztĂ©sĂ©t.
Ekkor váratlan fordulat törtĂ©nt. MĂşlt kedden, augusztus 4-Ă©n nyilatkozatot tett közzĂ© Harald Range fõállamĂĽgyĂ©sz, amelyben Ă©lesen elĂtĂ©lte elöljárĂłja, Maas igazságĂĽgy-miniszter magatartását: „A jogszolgáltatás fĂĽggetlensĂ©gĂ©t Ă©ppen Ăşgy vĂ©di az alkotmány, mint a sajtĂł- Ă©s vĂ©lemĂ©nyszabadságot. Befolyást gyakorolni a jogi vizsgálatokra, mert azok politikailag nem opportunusak, tĂ»rhetetlen beavatkozás az igazságszolgáltatás fĂĽggetlensĂ©gĂ©be.”
Heiko Maas miniszter másnap rövid nyilatkozattal lĂ©pett a sajtĂł elĂ©. „Harald Range fõállamĂĽgyĂ©sz Ăşr megrendĂtette a belĂ©je vetett bizalmamat. EzĂ©rt azonnali hatállyal felmentettem hivatalábĂłl. DöntĂ©semet közöltem vele, Angela Merkel kancellárral Ă©s Joachim Gauck államfõvel is.” A szabadságát töltõ kancellár szĂłvivõje Ăştján közölte, hogy egyetĂ©rt minisztere döntĂ©sĂ©vel.
Lapzártánkkor az ĂĽgy Ăşjabb fordulatot vett: Harald Range fõállamĂĽgyĂ©sz – aki mindaddig hivatalában marad, amĂg az államfõ meg nem erõsĂti a felmentĂ©sĂ©t – azonnali hatállyal megszĂĽntette a Netzpolitik.org elleni eljárást.
Ezzel az ĂĽgynek csak egyik fejezete zárult le. A sajtĂł napirenden tartja a tĂ©mát. Az igazságĂĽgy-miniszter kemĂ©ny magatartása ellenĂ©re a Der Spiegel hĂ©tfõi száma a kormány Ă©s a titkosszolgálat sajtĂłszabadság elleni összefogásárĂłl beszĂ©l. De nem csak ez a hĂrmagazin lát hasonlĂłságot a mostani Netzpolitik.org.-ellenes akciĂł Ă©s az ötvenhárom Ă©v elõtti hĂres Spiegel-botrány között. Lássuk: valĂłban hasonlĂt a kĂ©t eset?
Hazaárulással 1962-ben vádolta Franz Josef Strauss akkori vĂ©delmi miniszter a Der Spiegelt, mert az cikket közölt a Falex 62 nevĂ» NATO-hadgyakorlatrĂłl, Ă©s megállapĂtotta, hogy NĂ©metország vĂ©delmi kĂ©szĂĽltsĂ©ge háborĂş esetĂ©re kĂ©rdĂ©ses. PĂ©ldául az Ă©lelmiszer- Ă©s egĂ©szsĂ©gĂĽgyi ellátás gyorsan összeomolhat. A cikket a vĂ©delmi minisztĂ©rium Ă©s a kormány hazaárulásnak minõsĂtette. A Spiegel szerkesztõsĂ©gĂ©ben házkutatást tartottak, iratokat foglaltak le, több szerkesztõt õrizetbe vettek. (Rudolf Augstein fõszerkesztõ Ă©s kiadĂł 103 napig volt vizsgálati fogságban.) A nĂ©met legfelsõbb bĂrĂłság vĂ©gĂĽl alaptalannak minõsĂtette a vádat, anyagi Ă©s erkölcsi jĂłvátĂ©telt Ărt elõ. Az ĂĽgybe belebukott Franz Josef Strauss vĂ©delmi miniszter, a kĂ©rdĂ©ses cikk egyik szerzõje, Conrad Ahlers pedig kĂ©sõbb kormányszĂłvivõ, majd az NSZK kelet-berlini kĂ©pviseletĂ©nek vezetõje lett.
Az ügy akkor és azóta a sajtószabadság elleni támadás iskolapéldájaként világbotránnyá nõtte ki magát. A jogi szakirodalom állandó példája az igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtószabadság különleges tiszteletben tartásának szükségességére. A két ügy részleteinek ismeretében mindenki eldöntheti, hogy lehet-e egyenlõségjelet tenni a Spiegel-botrány és a Netzpolitik.org-ügy közé. Németországban ma sokan ezt teszik.
Viszont az esetnek van egy a német határokon túlmutató tanulsága. Az, hogy fogytán a titkosszolgálatok kenyere, a titok. Ma, amikor mindennek van digitális nyoma, amikor mûholdak térképezik fel naprakészen a Föld minden négyzetméterét, nincs olyan titok, ami elõbb-utóbb ki ne derülne. Ez pedig azt jelentheti, hogy az FBI, a KGB utódszervezetei, a BfV és kisöccsük, a magyar Nemzetbiztonsági Szolgálat munkatársainak más foglalkozás után kell nézniük. De attól tartok, ez még messze van.
Link
A hazaárulás NĂ©metországban az egyik legsĂşlyosabb vád, amelyĂ©rt a bĂĽntetõ törvĂ©nykönyv 94. § szerint sĂşlyos esetben Ă©letfogytiglani börtönbĂĽntetĂ©s jár. Ez is oka annak, hogy ezzel több mint fĂ©l Ă©vszázada bĂrĂłság elõtt vagy akár a sajtĂłban senkit sem vádoltak. EllentĂ©tben a magyar gyakorlattal. Nálunk a „hazaárulás” kifejezĂ©s a politikai kommunikáciĂł termĂ©szetes, leginkább következmĂ©ny nĂ©lkĂĽli tartozĂ©ka. ElĂ©g, ha valaki itthon vagy pláne kĂĽlföldön a kormánynak nem tetszõ dolgot mond. Az erre szakosodott mĂ©dia Ă©s a kormány szĂłvivõi azonnal „hazaárulásrĂłl” beszĂ©lnek. Most NĂ©metországban is hasonlĂł törtĂ©nt.
Röviden: a magát Netzpolitik.org-nak nevezõ blogger (kĂ©t szemĂ©ly, a fõszerkesztõ Ă©s a szerkesztõ), amely olyan hĂrek, jelentĂ©sek, dokumentumok közlĂ©sĂ©vel foglalkozik, amelyek közzĂ©tĂ©telĂ©t szerinte a hatĂłságok el akarják titkolni a közvĂ©lemĂ©ny elõl, februárban az államvĂ©delmi hivatal tevĂ©kenysĂ©gĂ©rõl tett közzĂ© rĂ©szleteket. Eszerint a hivatal „internetes anyagok tömeges kiĂ©rtĂ©kelĂ©sĂ©t” tervezi. RĂ©szletekrõl nem szĂłl a jelentĂ©se. De ez elĂ©g volt az alkotmányvĂ©delmi hivatal vezetõjĂ©nek arra, hogy a bĂĽntetõ törvĂ©nykönyv 94. §-ára hivatkozva feljelentĂ©st tegyen a legfõbb államĂĽgyĂ©sznĂ©l „hazaárulás” cĂmĂ©n.
Harald Range fõállamĂĽgyĂ©sz tájĂ©koztatta a feljelentĂ©srõl felettesĂ©t, a koalĂciĂłs kormány szociáldemokrata igazságĂĽgy-miniszterĂ©t, Heiko Maast. A miniszter kĂ©telyĂ©t fejezte ki a feljelentĂ©s jogosultságárĂłl. Ezt közölte az államĂĽgyĂ©sszel, a belĂĽgyminisztĂ©rium Ă©s a kancellári hivatal illetĂ©keseivel. A maga rĂ©szĂ©rõl szakĂ©rtõi vĂ©lemĂ©ny elkĂ©szĂtĂ©sĂ©t rendelte el. Ugyanezt tette az államĂĽgyĂ©sz is.
Az egyik vĂ©lemĂ©ny a feljelentĂ©st megalapozottnak, a másik alaptalannak nyilvánĂtotta. A miniszter ekkor utasĂtotta Range fõügyĂ©szt, hogy a feljelentĂ©si eljárást az ĂĽgy tisztázásáig fĂĽggessze fel. Az utasĂtásra joga van, mert a fõügyĂ©sz „politikai hivatalnok” státusban a miniszter beosztottja, Ă©s köteles intĂ©zkedĂ©seit a kormánypolitikával összhangba hozni.
MĂ©g folyt a bĂĽrokratikus belsõ vita a jogszolgáltatási szervek Ă©s az igazságĂĽgy-minisztĂ©rium között, amikor a SĂĽddeutsche Zeitung Ă©s három tartományi rádióállomás közzĂ©tette az ĂĽgyet. Nyilvánosan ekkor tört ki a botrány. A mĂ©dia – politikai Ă©s világnĂ©zeti hovatartozás nĂ©lkĂĽl, kisebb-nagyobb eltĂ©rĂ©sekkel – a sajtĂłszabadság elleni támadásnak ĂtĂ©lte a BfV feljelentĂ©sĂ©t a Netzpolitik.org ellen. Berlinben Ă©s több nagyvárosban tĂĽntetĂ©seket rendeztek a sajtĂłszabadság vĂ©delmĂ©ben. ĂšjbĂłl nyilatkozott Maas igazságĂĽgy-miniszter. Kijelentette, hogy szerinte a bloggerek jelentĂ©se nem veszĂ©lyezteti az NSZK biztonságát, Ă©s nem szolgálja idegen hatalmak Ă©rdekeit. EzĂ©rt kĂ©rte már korábban az államĂĽgyĂ©sztõl a vĂ©gsõ döntĂ©sig az eljárás felfĂĽggesztĂ©sĂ©t.
Ekkor váratlan fordulat törtĂ©nt. MĂşlt kedden, augusztus 4-Ă©n nyilatkozatot tett közzĂ© Harald Range fõállamĂĽgyĂ©sz, amelyben Ă©lesen elĂtĂ©lte elöljárĂłja, Maas igazságĂĽgy-miniszter magatartását: „A jogszolgáltatás fĂĽggetlensĂ©gĂ©t Ă©ppen Ăşgy vĂ©di az alkotmány, mint a sajtĂł- Ă©s vĂ©lemĂ©nyszabadságot. Befolyást gyakorolni a jogi vizsgálatokra, mert azok politikailag nem opportunusak, tĂ»rhetetlen beavatkozás az igazságszolgáltatás fĂĽggetlensĂ©gĂ©be.”
Heiko Maas miniszter másnap rövid nyilatkozattal lĂ©pett a sajtĂł elĂ©. „Harald Range fõállamĂĽgyĂ©sz Ăşr megrendĂtette a belĂ©je vetett bizalmamat. EzĂ©rt azonnali hatállyal felmentettem hivatalábĂłl. DöntĂ©semet közöltem vele, Angela Merkel kancellárral Ă©s Joachim Gauck államfõvel is.” A szabadságát töltõ kancellár szĂłvivõje Ăştján közölte, hogy egyetĂ©rt minisztere döntĂ©sĂ©vel.
Lapzártánkkor az ĂĽgy Ăşjabb fordulatot vett: Harald Range fõállamĂĽgyĂ©sz – aki mindaddig hivatalában marad, amĂg az államfõ meg nem erõsĂti a felmentĂ©sĂ©t – azonnali hatállyal megszĂĽntette a Netzpolitik.org elleni eljárást.
Ezzel az ĂĽgynek csak egyik fejezete zárult le. A sajtĂł napirenden tartja a tĂ©mát. Az igazságĂĽgy-miniszter kemĂ©ny magatartása ellenĂ©re a Der Spiegel hĂ©tfõi száma a kormány Ă©s a titkosszolgálat sajtĂłszabadság elleni összefogásárĂłl beszĂ©l. De nem csak ez a hĂrmagazin lát hasonlĂłságot a mostani Netzpolitik.org.-ellenes akciĂł Ă©s az ötvenhárom Ă©v elõtti hĂres Spiegel-botrány között. Lássuk: valĂłban hasonlĂt a kĂ©t eset?
Hazaárulással 1962-ben vádolta Franz Josef Strauss akkori vĂ©delmi miniszter a Der Spiegelt, mert az cikket közölt a Falex 62 nevĂ» NATO-hadgyakorlatrĂłl, Ă©s megállapĂtotta, hogy NĂ©metország vĂ©delmi kĂ©szĂĽltsĂ©ge háborĂş esetĂ©re kĂ©rdĂ©ses. PĂ©ldául az Ă©lelmiszer- Ă©s egĂ©szsĂ©gĂĽgyi ellátás gyorsan összeomolhat. A cikket a vĂ©delmi minisztĂ©rium Ă©s a kormány hazaárulásnak minõsĂtette. A Spiegel szerkesztõsĂ©gĂ©ben házkutatást tartottak, iratokat foglaltak le, több szerkesztõt õrizetbe vettek. (Rudolf Augstein fõszerkesztõ Ă©s kiadĂł 103 napig volt vizsgálati fogságban.) A nĂ©met legfelsõbb bĂrĂłság vĂ©gĂĽl alaptalannak minõsĂtette a vádat, anyagi Ă©s erkölcsi jĂłvátĂ©telt Ărt elõ. Az ĂĽgybe belebukott Franz Josef Strauss vĂ©delmi miniszter, a kĂ©rdĂ©ses cikk egyik szerzõje, Conrad Ahlers pedig kĂ©sõbb kormányszĂłvivõ, majd az NSZK kelet-berlini kĂ©pviseletĂ©nek vezetõje lett.
Az ügy akkor és azóta a sajtószabadság elleni támadás iskolapéldájaként világbotránnyá nõtte ki magát. A jogi szakirodalom állandó példája az igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtószabadság különleges tiszteletben tartásának szükségességére. A két ügy részleteinek ismeretében mindenki eldöntheti, hogy lehet-e egyenlõségjelet tenni a Spiegel-botrány és a Netzpolitik.org-ügy közé. Németországban ma sokan ezt teszik.
Viszont az esetnek van egy a német határokon túlmutató tanulsága. Az, hogy fogytán a titkosszolgálatok kenyere, a titok. Ma, amikor mindennek van digitális nyoma, amikor mûholdak térképezik fel naprakészen a Föld minden négyzetméterét, nincs olyan titok, ami elõbb-utóbb ki ne derülne. Ez pedig azt jelentheti, hogy az FBI, a KGB utódszervezetei, a BfV és kisöccsük, a magyar Nemzetbiztonsági Szolgálat munkatársainak más foglalkozás után kell nézniük. De attól tartok, ez még messze van.
Link
Hozzászólások
#1 |
postaimre
- 2015. augusztus 17. 20:40:24
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.