Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Pet√Ķfi ritu√°lis v√©rtr√°gy√°z√°s-mot√≠vum√°nak √Ķsforr√°sa: a Talmud


Ez meredek lesz, de jobban √©rtitek majd ezt a pet√Ķfis pit√©t √©s a '48-49'-es zsid√≥ √∂sszeesk√ľv√©s h√°tter√©t c√©ljait. Ha eddig k√©rd√©s lett vona a j√°kobinus T√°ncsics szabad√≠t√°sa √©s a habsburg-zsid√≥ √∂sszes egy√©b dolga, itt a v√°lasz. Megvolt a "temet√©s", eg√©szen az el√Ķrel√°that√≥ m√≥don. Term√©szetesen a szeg√©ny szib√©riai asszony maradv√°nyaival √Ľz√∂tt m√©ltatlan cirkusz elfedi a hiszteriz√°lhat√≥ k√∂z√∂ns√©g el√Ķl, akik t√ļlnyom√≥ r√©sze nemigen forgat Pet√Ķfi-versesk√∂tetet, hogy vajon j√°r-e a k√∂lt√Ķnek eml√©km√Ľ, ak√°rhol is vannak csontjai. Hogy h√Ķs-e, vagy √©pp ellenkez√Ķleg. Az ilyen cirkuszokon rikoltoz√≥ t√∂meg √°ltal√°ban lelkes antiszemit√°nak tartja mag√°t √©s annak k√©pzeli kedvenc h√Ķseit is, n√©melyiket azonban alaptalanul. Pet√Ķfi egy kiemelked√Ķ p√©lda, hisz az √Ķ kor√°ban a tudatipart kontroll√°l√≥ k√∂r√∂k m√°r csak √Ķszint√©n, vagy sz√°m√≠t√°sb√≥l filoszemita √≠r√≥kat t√Ľrtek meg a p√°ly√°n. Pet√Ķfi ugyan tal√°n r√©szben az ut√≥bbi fajta lehetett, azonban a t√∂bbek k√∂z√∂tt t√∂meges ritu√°lis v√©r√°ldozat sz√ľks√©gess√©g√©t is hirdet√Ķ propagandistatev√©kenys√©g√©ben √Ķszinte lelkesed√©ssel mer√≠tett a judaizmus szellemi forr√°saib√≥l...

A filoszemita Pet√Ķfi


Hazafias k√∂reinkben sokan k√©pzelik, hogy Pet√Ķfi a cionista orsz√°gh√≥d√≠t√°s elleni √∂nv√©delem "lobog√≥ja" lehet, sz√≥ szerint:


Ez m√°r a "lobog√≥nk, Pet√Ķfi" propagandaeszk√∂z t√∂bbedik, aktualiz√°lt v√°ltozata, de a kommunist√°k√©val ellent√©tben (akik autentikusan t√Ľzt√©k Pet√Ķfit lobog√≥jukra), teljesen t√©ves. Ugyanis az√©rt nincs tere a felt√©telez√©snek, hogy Pet√Ķfi nyilv√°n minden betolakod√≥, orsz√°gh√≥d√≠t√≥ eset√©re √©rv√©nyesen fogalmazta meg magas irodalmi st√≠lus√ļ programbesz√©d√©t, mert √Ķ maga tette egy√©rtelm√Ľv√© egy, a zsid√≥kat √©s a n√©meteket egy√ľtt emleget√Ķ sz√∂veg√©ben, hogy csak az ut√≥bbiakat nem szereti. (Most itt nem vizsg√°lom, hogy a forradalmi eszm√©t is sz√°mos tagja √°ltal k√©pvisel√Ķ n√©mets√©g val√≥ban kegyetlen h√≥d√≠t√≥, gyarmatos√≠t√≥ volt-e n√°lunk - szerintem nem.)

Pet√Ķfi napl√≥j√°ban √≠rt a m√°rcius 15-i forradalom nyom√°n azonnal t√∂bbfel√©, f√Ķleg Pozsonyban √©s Pesten elszabadul√≥ zsid√≥ellenes zavarg√°sokr√≥l:

"S mi√©rt √ľld√∂zitek ti a zsid√≥kat, hogy meritek √Ķket √ľld√∂zni itt min√°lunk? Hullott egy csepp v√©retek e f√∂ldre, mid√Ķn a haz√°t szerezt√©k, vagy mid√Ķn oltalmazt√°k? nem; ti j√∂tt-ment emberek vagytok, alig van k√∂ztetek olyan, a ki be tudn√° bizony√≠tani csak azt is, hogy els√Ķ nagyapja itt halt meg, ann√°l kev√©sb√©, hogy itt sz√ľletett. Olyanok voltatok mint az I, mid√Ķn bej√∂ttetek, most olyanok vagytok mint az O ... legyen bennetek annyi becs√ľlet√©rz√©s, hogy ha m√°r nem szeretitek is e nemzetet, melynek f√∂ld√©n megh√≠ztatok, legal√°bb ne piszkolj√°tok azt be! De legszomor√ļbb az, hogy nincs olyan gyal√°zatos √ľgy, melynek p√°rtfog√≥i, apostolai ne t√°madn√°nak. Ezen √©gbeki√°lt√≥lag igazs√°gtalan zsid√≥√ľld√∂z√©snek apostola lett neh√°ny zugpr√≥k√°tor, kik most sz√©ltire pr√©dik√°lnak a zsid√≥k ellen, s a ki az igazs√°g mellett sz√≥t emel, arra a megvetend√Ķ hamis pr√≥f√©t√°k el√©g szemtelenek azt ki√°ltani, hogy a zsid√≥k √°ltal meg van vesztegetve. A nyomor√ļk! nem tudj√°k, vagy nem akarj√°k hinni, hogy √Ķ n√°lok becs√ľletesebb emberek is vannak, kik nem a szennyes √∂n√©rdek rabszolg√°i, hanem a tiszta igazs√°g √©s humanismus bar√°tai.

Pest, m√°rcius 24. 1848."

Az √°lhazafias legend√°kat szektatagk√©nt "szent√≠r√°snak" tekint√Ķ emberek ritk√°n olvasnak b√°rmit elfogulatlan j√≥zans√°ggal, √≠gy bizony√°ra a fenti napl√≥bejegyz√©st is egyb√Ķl ki tudn√°k magyar√°zni. Pedig Pet√Ķfi f√©lre√©rthetetlen p√°rtoss√°ggal marasztalja el a n√©meteket csupa olyan dologban, amit a Pet√Ķfit z√°szlajukra t√Ľz√Ķ hazafiak √©pp a zsid√≥knak szoktak tulajdon√≠tani, √©s amennyiben a szervezett zsid√≥s√°gra √©rtj√ľk √©s nem sz√°rmaz√°si alapon minden egyes √©rintett emberre, akkor joggal. Az a hab a tort√°n, hogy az √ļjszab√°s√ļ, illumin√°tus nacionalista nemzettudat "vall√°s√°ban" Pet√Ķfi maga is friss bet√©rt volt, maga √°ltal magyaros√≠tott n√©vvel, magyarul feln√Ķtt korban megtanul√≥ √©desany√°val, ehhez k√©pest kiss√© komikus a n√©meteken sz√°monk√©rnie a j√∂ttments√©get. (Ett√Ķl m√©g nem vonom k√©ts√©gbe Pet√Ķfi magyars√°g√°t.) A Pet√Ķfi kor√°ban a gazdas√°g (bankok, kereskedelem) √©s a tudatipar (sajt√≥, k√∂nyvkiad√°s, sz√≠nh√°z, stb.) vezet√Ķ poz√≠ci√≥it egyre rohamosabban elfoglal√≥ zsid√≥s√°g semmivel nem kev√©sb√©, hanem ink√°bb t√∂bb√© volt "j√∂ttment" a haz√°ban, mint a t√∂rt√©nelmileg j√≥val r√©gebben j√≥val nagyobb s√ļly√ļ, √©s mindenk√©ppen √©p√≠t√Ķbb hagyom√°ny√ļ n√©mets√©g. (Ami al√≥l s√ļlyos kiv√©telt jelentenek az evang√©likus v√°rosi n√©met polg√°rok, a kuruckod√°sok egyik f√Ķ b√°zisa! Kassa, Eperjes, stb. Nem biztos, hogy a magyars√°g volt a "rebellis" a "n√©met uralom" ellen, a Rend elleni l√°zad√°s nem etnikai, hanem t√∂bbnyire ideol√≥giai-felekezeti alap√ļ.) Az a magatart√°sforma, hogy egy n√©pcsoport megh√≠zik egy adott orsz√°g f√∂ldj√©n, m√©gis ellens√©ges az orsz√°ggal, Pet√Ķfi hamis v√°dj√°val ellent√©tben egy√°ltal√°n nem n√©met szok√°s, hanem a t√∂rt√©nelem sokszoros tanuls√°ga szerint zsid√≥. Nem "faji", sz√°rmaz√°si, hanem kultur√°lis alapon, a judaizmus eredend√Ķ xenof√≥bi√°ja erre programozza a k√∂z√∂ss√©g tagjait.

A k√©rd√©s, hogy Pet√Ķfi teljesen √∂nzetlen√ľl, "szerelemb√Ķl" volt-e a zsid√≥k √ľgy√©nek ilyen pr√≥k√°tora, fogadott, vagy fogadatlan volt-e, ann√°l gyan√ļtkelt√Ķbben mer√ľl fel, hogy egyr√©szt √Ķ maga is igyekszik elhessegetni a v√°dat napl√≥bejegyz√©s√©ben, m√°sr√©szt egyik f√Ķ apolog√©t√°ja, Illy√©s Gyula is eg√©sz igazol√≥ jelenetet kerek√≠tett a v√°d k√∂r√© reg√©nyes Pet√Ķfi-√©letrajz√°ban. Igyekezet√©ben azonban nagy es√©llyel ink√°bb azt siker√ľlt igazolnia, hogy nem ok n√©lk√ľl z√∂rg√∂tt a haraszt:

J√ļlia m√°r el√Ķbb kiment a szob√°b√≥l, nyilv√°n a csomag elrendez√©se v√©gett; most ism√©t bej√∂tt azzal, hogy valami rabbinus akar besz√©lni a k√∂lt√Ķvel, m√©gpedig n√©gyszemk√∂zt. - Na l√°sd s√≥gor, √≠gy vagyok √©n mindig! M√°r meg ez is h√°borgat. - Tess√©k bej√∂nni! - E szavakra, halk kopog√°s ut√°n k√∂z√©ptermet√Ľ, hossz√ļ fekete szak√°llas, sz√©p k√ľlsej√Ľ f√©rfi l√©pett be, d√≠szes papi √∂lt√∂nyben. J√ļlia a s√≥gorral a m√°sik szob√°ba vonult. - Te Juli, mit akarhat ez a rabbinus… - suttogta Bath√≥. J√ļlia csendet intett: - Itt az ajt√≥n√°l kihallgathatjuk. - De nem kellett nagyon f√ľlelni, a besz√©d oda√°t el√©g hangosan folyt, kiv√°lt a v√©ge fel√©. A rabbinus arra k√©rte a k√∂lt√Ķt, mondjon a M√ļzeum el√Ķtt v√©dbesz√©det a zsid√≥k √©rdek√©ben. A k√∂lt√Ķ nem z√°rk√≥zott el, b√°r maga helyett ink√°bb Vasv√°rit aj√°nlan√°… A rabbinus ekkor egy csom√≥ aranyat tett az asztalra: a f√°radoz√°s√©rt. - Tegye el √∂n a p√©nz√©t!… √Čn jutalmat soha senkit√Ķl sem szoktam elfogadni! Hazafias k√∂teless√©gemet teljes√≠tem mindenki ir√°ny√°ban, jutalom n√©lk√ľl is… Figyelmeztetem, Vasv√°rit ne mer√©szelje megk√≠s√©rteni, mert bizonyos vagyok benne, hogy √Ķ majd m√°s m√≥don utas√≠tja vissza az alamizsn√°t! A rabbi erre √∂sszeszedte a p√©nzt. A k√∂lt√Ķ feld√ļlt arccal, szikr√°z√≥ szemekkel l√©pett a m√°sik szob√°ba. - Mi√©rt nem k√≠s√©red ki? - k√©rdezte √°rtatlan arccal a s√≥gor. A k√∂lt√Ķ elmondta a jelenetet. - Szerencs√©je, hogy r√∂gt√∂n meghuny√°szkodott, mert az ablakon dobtam volna ki aranyostul! - mondta, s a visszafojtott harag e szavakn√°l m√©g s√°padtabb√° tette halv√°ny arc√°t, eg√©sz l√©ny√©n ideges r√°ngat√≥z√°st id√©zett el√Ķ. - L√°sd, s√≥gor - tette hozz√° a f√°jdalomt√≥l keser√Ľ hangon -, ilyen sors jutott a szeg√©ny magyar √≠r√≥knak!… Pedig, bar√°tom, csak teng√Ķd√∂m, alig tudok meg√©lni.

(Eg√©sz mell√©kesen felmer√ľl az is, hogy a "n√©pi" Illy√©s ingyen volt-e ilyen meg√©rt√Ķ k√∂nyv√©ben a filoszemitizmussal szemben...)


Neves íróvá csak filoszemita válhat


E korban, a 48-49 el√Ķtti √©s alatti id√Ķszakban azonban m√°r nemigen sz√ľks√©ges a magyar √≠r√≥k nemegyszer √©rdekb√Ķl v√°llalt filoszemitizmus√°t zacsk√≥ aranyakkal megv√°s√°rolni. Ekkorra a tudatipar ir√°ny√≠t√≥i poz√≠ci√≥iban lassan minden zsid√≥ k√©zre ker√ľlt, teh√°t az "antiszemita" √≠r√°stud√≥k egyszer√Ľen nem is v√°lhatnak ismertt√©, vagy ha menetk√∂zben kezdenek ilyen n√©zeteket hirdetni, mint a legels√Ķ magyar reg√©ny√≠r√≥-szt√°r Kuthy Lajos, ez automatikusan az √≠r√≥i p√°lya v√©g√©t jelentette... Jellemz√Ķ, hogy a zsid√≥ k√©zben lev√Ķ tudatipar milyen lelkesen k√©sz√≠tette el√Ķ a 48-as vil√°gforradalmi hull√°mba val√≥ magyar bekapcsol√≥d√°st √©s ut√≥lag milyen lelkesen √©p√≠tette ki az orsz√°g n√©p√©t sokkol√≥ terrorista esem√©nysorozat h√Ķsi legend√°rium√°t, ez mindent elmond arr√≥l, kiket szolg√°lt a forradalom. Farkas Gyula: "√ćr√≥ √©s olvas√≥ a XIX. sz√°zadban" c. tanulm√°nya √©rdekes adal√©kkal szolg√°l a n√©metek √©s zsid√≥k hazai poz√≠ci√≥inak felt√©rk√©pez√©s√©hez √©s ahhoz, hogy ezt √©pp Pet√Ķfi mennyire els√Ķ k√©zb√Ķl ismerhette:

"A hazai n√©met intelligencia √≠gy lelkileg magyarr√° v√°lik a hatalmasan fellend√ľl√Ķ magyar szellemi √©let hat√°sa alatt, miel√Ķtt m√©g a nyelvet t√∂k√©letesen elsaj√°t√≠totta volna. A hazai n√©met nyelv√Ľ napilapok √©s foly√≥iratok szerkeszt√Ķs√©geiben most m√°r nem n√©metek, hanem n√©met m√Ľvelts√©g√Ľ zsid√≥k √ľlnek. Ezek v√°llalj√°k a k√∂zvet√≠t√©st a n√©met √©s a magyar kult√ļra k√∂z√∂tt. A k√∂nyvkiad√°s egyel√Ķre m√©g a n√©mets√©g kez√©ben marad. Most m√°r a magyar k√∂nyv is √ľzletnek bizonyul, a kiad√≥k hajland√≥k szer√©ny keretek k√∂z√∂tt m√©g tiszteletd√≠jat is fizetni. Egyre-m√°sra jelennek meg magyar napilapok √©s foly√≥iratok, az √ļ. n. divatlapok, melyek n√Ķi k√∂z√∂ns√©gre sz√°m√≠tanak, de a B√©csb√Ķl hozatott k√©pes divatmell√©kletek mellett nagy gondot ford√≠tanak a sz√©pirodalmi tartalomra √©s tehets√©g√ľk szerint j√≥l megfizetik munkat√°rsaikat. K√ľl√∂n√∂sen h√°rom divatlap v√°lik ki: P. Horv√°th L√°z√°r Honder√ľ-je, mely az arisztokr√°ci√°t k√≠v√°nja kiszolg√°lni √©s er√Ķsen konzervat√≠v szellem√Ľ, a Frankenburg Adolf szerkesztette √Čletk√©pek, mely csakhamar a forradalmi ifj√ļs√°g k√∂zl√∂ny√©v√© v√°lik √©s a Pesti Divatlap, melynek legf√Ķbb nevezetess√©ge a seg√©dszerkeszt√Ķje volt: Pet√Ķfi S√°ndor."

A zsid√≥s√°g e t√©rfoglal√°s√°t ismerte fel elborzadva saj√°t irodalmi √ľzleti szektor√°ban is az els√Ķ ragyog√≥an fizetett, n√©pszer√Ľ hazai reg√©ny√≠r√≥, Kuthy Lajos, aki volt el√©g √≥vatlan egy 1846-os m√Ľv√©be foglalt nyilv√°nos j√≥slatban is kifejezni r√©ml√°tom√°s√°t.

Alfahír: Kuthy Lajos jövendölése Magyarország rabszolgaságáról

„A n√©pet f√©lig m√°r kivett√ľk excellenci√°tok kez√©b√Ķl, kiveendj√ľk eg√©szen. Mi√©nk lesz f√∂ldje, szorgalma, saj√°t szem√©lye. Aratunk vet√©s√©n, sz√Ľr√ľnk sz√∂llej√©ben, leszedj√ľk f√°ja gy√ľm√∂lcseit, s v√©gre els√Ķsz√ľl√∂ttj√©t adandja z√°logba, hogy eleget tehessen. A magyar n√©p m√©g jobban elfogy, szeg√©nyedik s szertesz√©t falvakra pusztuland. A f√Ķv√°rosban ismeretlen gy√ľlev√©sz n√©p fog k√≥v√°lyogni, k√∂z√∂tt√ľk egy-k√©t vagyontalan magyar, aki m√°sok√©rt dolgozik. A nemzeti ifj√ļs√°g ivad√©kr√≥l ivad√©kra feln√∂vend, nyomor k√∂zt, kil√°t√°s n√©lk√ľl. El√Ķsz√∂r l√°z √©s undor kapja meg, s b√Ķszen k√©rdezi: h√°t haza ez, mely kev√©s lak√≥inak t√°pot nem tud adni? Haza ez, mely szorgalmam, k√©pzetts√©gem ut√°n nem tart el? Haza ez, melyben a bennsz√ľl√∂tt √Ķsv√©r minden √ļtr√≥l, minden alkalmaz√°sb√≥l, minden √©rdeml√©si m√≥db√≥l ki van z√°rva, hogy idegen csavarg√≥knak legyen mit falniok? √Črdemli-e ily hon, ily polg√°rzat, hogy vakon √°ldozatja legyek, s emberi jogaimat er√Ķszakkal vissza ne v√≠vjam? De ezt csak az els√Ķ ki√°br√°ndul√°skor fogja mondani, azt√°n megt√∂ri a nyomor, s az uralg√≥ er√Ķ ig√°j√°ba t√©rnek, azaz √©rdekeink al√°. Egym√°st fogj√°k marni kegyelmeink√©rt, szolg√°inkk√° lesznek, s n√Ķiket, le√°nyaikat adj√°k el p√©nz√ľnk√©rt. Val√≥ban, mi szobrot emelhetn√©nk a t√∂rv√©nyhoz√≥i √©sznek, mely orsz√°g√°t ily b√∂lcsen kez√ľnkre ad√°. S m√©g csak k√©pmutat√°s sem sz√ľks√©ges m√°r. Nem kell rejtve, lop√≥dzva, ut√°lat k√∂z√∂tt j√°rnunk, nem kell elb√ļjni √©lvezeteinkkel. Az utc√°kon huny√°szkodott vagy √ľdv√∂zl√Ķ arcok fogadnak, a k√∂z√©poszt√°ly ir√°nt g√Ķg√∂sek, nagyok ellen√©ben goromb√°k lehet√ľnk, ki√∂nthetj√ľk gy√Ľl√∂leteinket. Kit√°rhatjuk titkainkat, le√°lorc√°zhatjuk jellem√ľnket, el√°rulhatjuk oszt√°lyunk gyeng√©it: feleim biztos√≠tv√°k, hogy ny√≠lts√°g s dacol√≥ er√Ķszak nem √°rt, nem ingerel torl√°st, nem id√©zhet gy√≥gyszert, mert rabszolg√°ink egyet nem √©rtenek.”


1846!!!

Ez lett Kuthy b√ļcs√ļszava az irodalmi p√°ly√°t√≥l, az √°gazat Gazd√°i ezut√°n kit√∂r√∂lt√©k a k√∂ztudatb√≥l √©s hely√©re az √∂nsorsront√°sig √Ķszint√©n filoszemita J√≥kai M√≥rt √©p√≠tett√©k fel a Nemzet Reg√©ny√≠r√≥j√°nak. Nem v√©letlen, hogy J√≥kai Pet√Ķfi j√≥bar√°tja √©s √∂sszevesz√©s√ľkig lak√≥t√°rsa, illetve forradalm√°rt√°rsa volt, √©s a francia felforgat√≥k im√°d√°sa is √∂sszek√∂t√∂tte √Ķket. J√≥kai √∂reg napjait, utols√≥ √©veit tette pokoll√° azzal, hogy szerencs√©tlen naivit√°ssal komolyan is vette, amit munkak√∂ri k√∂teless√©ge keret√©ben √©vtizedekig k√©pviselt √≠r√°saiban, hogy a zsid√≥t csak emancip√°lni √©s szeretni kell, √©s akkor ugyanolyan hazafi, honle√°ny lesz, mint b√°rki m√°s. Esztelen√ľl na√≠v hit√©nek az √Ķt √©l√Ķsk√∂d√Ķk√©nt kihaszn√°l√≥ √©s ny√≠ltan megvet√Ķ m√°sodik, zsid√≥ neje √©s any√≥sa kegyetlen c√°folata volt. A p√°lyakezd√Ķ J√≥kai irodalmi ismerts√©g√©t a h√≠rhedt Fortun√°tus Imr√©r√Ķl 1843-ban √≠rt "A zsid√≥ fi√ļ" c. darab hozta meg, melyben a t√∂rt√©nelmi t√©nyeket meghamis√≠tva rokonszenvesnek, igazs√°gtalan √ľld√∂z√©s √°rtatlan √°ldozat√°nak √°br√°zolta a Moh√°cs el√Ķtti magyarok √°ltal √©rthet√Ķen gy√Ľl√∂lt karvalyt.

„Hisz rossz dr√°ma a „Zsid√≥ fi√ļ”, mondja √Ķ maga 50 √©vvel k√©s√Ķbb, „tele vakmer√Ķ k√©ptelens√©gekkel; de vannak benne gondolatvill√°mok, amin√Ķkre most nem voln√©k k√©pes √©s van benne egy mer√©sz eszme, ami a korszellemet egy f√©lsz√°zaddal megel√Ķzte: egy elnyomott faj szenved√©seinek √©greki√°lt√°sa”. (√Ėn√©let√≠r√°som, Budapest, 1904. 11. I.) (Dr. Bernstein B√©la: J√≥kai √©s a zsid√≥k)

Besz√©des, hogy az Akad√©mia p√°ly√°zat√°n dics√©retet kapott a m√Ľ, az irodalmat dikt√°tork√©nt ir√°ny√≠t√≥ illumin√°tus V√∂r√∂snyakkend√Ķs Triumvir√°tus k√©t tagja, V√∂r√∂smarty √©s Bajza pedig szavazat√°val egyenesen a 100 aranyas f√Ķd√≠jra tartotta √©rdemesnek! A filoszemita dr√°ma sz√∂veg√©t a p√°ly√°zatra az akkor Kecskem√©ten sz√≠n√©szked√Ķ Pet√Ķfi tiszt√°zta le bar√°tja sz√°m√°ra... J√≥kai szirupos sztoriban √©nekelte meg saj√°t ifj√ļkori "antiszemitizmus√°b√≥l" val√≥ kigy√≥gyul√°s√°t: "√Čn √©s a zsid√≥k". Gr√≥sz Bell√°val √©s anyj√°val ellent√©tben nem minden zsid√≥ volt h√°l√°tlan, Dr. Bernstein B√©la "J√≥kai √©s a zsid√≥k. Zsid√≥ vonatkoz√°sok √©s alakok √∂sszes m√Ľveib√Ķl." c√≠m√Ľ tanulm√°ny√°ban gy√Ľjt√∂tte ki az √≠r√≥nak az "elnyomott faj" v√©delm√©ben szerzett √©rdemeit. Egy m√°sik m√Ľfajban, m√°s st√≠lusban mondott k√∂sz√∂netet ugyanez√©rt az √Āgai (Rosenzweig) Adolf √°ltal szerkesztett Borsszem Jank√≥, a korm√°ny hivatalos anyagi t√°mogat√°s√°val megjelen√Ķ √©lclap, melyben a t√∂bbek k√∂z√∂tt Horn Ede (Einhorn Ign√°c), az 1848-as honv√©d t√°bori rabbi politikai szerepl√©s√©t is t√°mogat√≥ J√≥kait gyakran √°br√°zolt√°k zsid√≥nak, s√Ķt rabbinak. (Renkecz Anita: "Par√≥kai J√≥kai M√≥r") Einhorn "A forradalom √©s a zsid√≥k Magyarorsz√°gon" c√≠mmel √≠rt dicshimnuszt n√©pe √©s a forradalom elv√°laszthatatlans√°g√°r√≥l (a felnagy√≠tott √©rdemekkel egy√ľtt is l√©nyeg√©ben hitelesen, l√°sd: 1848 - N√©pek Zsid√≥ Tavasza). √Āgai-Rosenzweig pedig wikip√©dia-cikke szerint 12 √©vesen volt Pesten m√°rciusi ifj√ļ, mik√∂zben 13 √©vesen menek√ľlt Gal√≠ci√°b√≥l Magyarorsz√°gra! :-) Az viszont nem mese, hogy √Ķ volt Pet√Ķfi n√©h√°ny vers√©nek h√©berre ford√≠t√≥ja...

Borsszem Jank√≥: "A k√©pvisel√Ķh√°z rabinusai"
Jobbra Jókai és Einhorn.
Borsszem Jankó: "A bolygó zsidó Pozsonyban"
"Rabi J√≥kai" Einhorn mellett korteskedik a zsid√≥ v√°laszt√≥k el√Ķtt.

B√ľntetlen√ľl zsid√≥zni m√°r akkor is csak a zsid√≥knak volt szabad...

A fentiek f√©ny√©ben k√ľl√∂n√∂sen megd√∂bbent√Ķ, hogy Pet√Ķfi 1848-ban, Kuthy tal√°l√≥ helyzet√©rt√©kel√©se ut√°n 2 √©vvel √°ll√≠tja be √°rtatlanul √ľld√∂z√∂ttnek a zsid√≥s√°got. (Az utcai pogromoknak val√≥ban estek √°ldozatul √°rtatlan kisemberek, csakhogy erre, a cs√Ķcsel√©k mulat√°s√°ra az alkalmat kiz√°r√≥lag Pet√Ķfi√©k forradalma teremtette meg. A forradalm√°rok, k√∂zt√ľk Kossuth, Pet√Ķfi, Vasv√°ri, √©s f√Ķleg a konkr√©t f√Ķszervez√Ķ Madar√°sz teljesen tudatosan t√°maszkodtak a v√°rosi cs√Ķcsel√©kre, b√°r a vel√ľk kivitelezett terrorakci√≥k c√©lpontjai a kir√°lyp√°rti, rendp√°rti konzervat√≠v hazafiak, vagy a radik√°lis l√©p√©sekt√Ķl vonakod√≥ m√©rs√©kelt 48-asok voltak. A zsid√≥ver√©sekben a b√©rs√∂pred√©k saj√°t preferenci√°ja nyilv√°nult meg, b√°r ezt is hergelhett√©k h√°tt√©rer√Ķk tudatos provok√°ci√≥k√©nt.) J√≥kai √©s Pet√Ķfi hazug sir√°nkoz√°sa az "√ľld√∂z√∂tt fajr√≥l" akkor a sajt√≥ √©s k√∂nyvkiad√°s m√°r l√°tott tulajdoni viszonyai miatt egy√°ltal√°n nem volt kiv√©teles. P√©ld√°ul az illumin√°tus nacionalista nemzettudat l√©trehoz√°s√°hoz n√©lk√ľl√∂zhetetlen hamis "n√©pi hagyom√°ny" megteremt√©s√©ben oroszl√°nr√©szt v√°llal√≥ Erd√©lyi J√°nos "Izr√°el √©neke" c√≠m√Ľ verse m√°r 1840-ben ugyan√≠gy p√°ri√°nak √°br√°zolja a tudatipart √©s a gazdas√°got egyre ink√°bb zseb√©ben tud√≥ zsid√≥s√°got:

IZR√ĀEL √ČNEKE

1

Hov√° felejtkezel, Uristen,
Nagy √Ābrah√°m h√°zn√©pir√Ķl?
Ki bírja Juda szent örökjét,
√ē nemzets√©ge dr√°ga f√∂ldj√©t,
Melynek hat√°rul szirteket,
S minden foly√°su vizeket,
Vet√©l a szomsz√©dok fel√Ķl?

Holott fel√©p√ľlt J√©ruzs√°lem,
A v√°rosoknak v√°rosa,
Mi sátorokban énekelvén
Az √Ķs√∂k √©des hangu nyelv√©n,
Meggondolók irgalmadat,
F√∂lszentel√Ķk olt√°rodat,
S l√∂l √©let√ľnknek paizsa.

Eml√©kez√ľnk nagy siralomban
Mindenre, amiként vala.
A pap könyörge önmagáért,
Aztán az Izráel fiáért.
Dics√Ķs√©ged t√ľnd√∂kle r√°nk,
A szombaton megnyugov√°nk
Dicséretednek általa.

Most minden emberek gy√ľl√∂lnek,
Megh√°boritv√°n sz√ľntelen.
Bir√°ld meg, isten, a vil√°got,
Töröld el e nagy szolgaságot,
J√Ķj√∂n szabads√°g, semmi m√°s,
S elj√Ķ az ig√©rt Messi√°s,
Néped kiált - a védtelen.

2

Meghagytad, √≥h isten! nek√ľnk
A k√ľrt√∂l√©s esztendej√©t,
A szolga, melyben lön szabad,
S rab megnyer√© b√ľn√∂s fej√©t.

Megáldozók az aratást,
H√ľvelybe rejt√Ķk fegyver√ľnk,
De Jéruzsálem elromolt,
S k√∂nyhullat√°s l√∂n kenyer√ľnk.

Te nem, mi hagytunk téged el,
J√°kobnak √Ķre, Jehova!
S a nagy világon polyvaként
Elszóratánk ide s tova.

Hajdan Babilon, most a föld
Minden viz√©n√©l k√∂nnyez√ľnk,
A cs√ļfol√≥d√°s fiai
K√©rdik, hol a mi isten√ľnk?

Felelj meg a hit népeért,
Mert nincs besz√©des √Ārona;
Gunyt √Ľz bel√Ķle a vil√°g,
Kérdvén, hol a zsidó hona?

J√°rj hadnagy√ļl e n√©p el√Ķtt,
Mert nincs vez√©rl√Ķ M√≥zese,
Ki általad csudák között
Nek√ľnk szentf√∂ldet kerese.

Mi elfelejt√Ķk a hadat,
A harsog√≥ r√©zk√ľrt√∂ket,
Kiknek sinylette Jérikó
Zengésöket, dörgésöket.

(Pest, 1840)

Val√≥j√°ban e n√©p vezet√Ķi annyira nem felejtett√©k el a harsog√≥ r√©zk√ľrt√∂ket, hogy √©pp Erd√©lyi, Pet√Ķfi, J√≥kai √©s b√©rtollnok t√°rsaik voltak a k√ľrt√∂s√∂k, akik a Forradalom k√ľrtj√©t f√ļjt√°k folyamatosan, amit√Ķl 1848-ban le is omlottak a "goj" Jerik√≥ marad√©k falai... Pet√Ķfi egyik legf√Ķbb √≠r√≥-b√°lv√°nya, mintaad√≥ja, akit rendszeresen plagiz√°lt is, a zsid√≥ Heine volt, akinek egyik f√Ķ motiv√°ci√≥ja a n√©met sz√ľl√Ķhaz√°ja √©s annak n√©pe elleni gy√Ľl√∂let volt: "...√©s egyetlen nagy ember-ny√°j lesz, mind egyform√°n ny√≠rva √©s egyform√°n b√©getve" - Heine, Pet√Ķfi p√©ldak√©pe

Ennek alapj√°n kieg√©sz√≠thetj√ľk Pet√Ķfi Aranyhoz √≠rt level√©t:

Ha a ZSID√ď n√©p uralkodni fog a k√∂lt√©szetben, k√∂zel √°ll ahhoz, hogy a politik√°ban is uralkodj√©k, s ez a sz√°zad f√∂ladata, ezt kiv√≠vni (...)

Kivívták...


A forradalmárok vérontásvágyának kultikus okai


T√∂bb bejegyz√©sben t√°rgyaltam m√°r Pet√Ķfi politikai verseinek √Ķrj√∂ng√Ķ v√©ront√°s-m√°ni√°j√°t: pl. "Pet√Ķfi, az elm√©leti sakter", "Huszita v√©rszomj dalnoka - Pet√Ķfi, a millenarista eretnek". Az " "Ez az oka, hogy a n√©p t√Ķl√ľnk f√©lt √©s engedelmeskedett..." - Az 1848-49-es forradalom hajt√≥m√Ľve, a TERROR - II " c. bejegyz√©sben pedig kit√©rtem r√°, hogy a forradalm√°rok terrorj√°nak a politikai haszn√°n, a leig√°zott t√°rsadalom megf√©leml√≠t√©s√©n t√ļl kultikus, ritu√°lis okai is voltak. Az emberi v√©r√°ldozat ig√©nye a forradalmi mozgalmak ideol√≥giai-vall√°si h√°tter√©ben gy√∂kerezik.

Pet√Ķfi napl√≥j√°ban √°prilis 1-√©n azon kesereg, hogy m√°r k√©t h√©t telt el m√°rcius 15. √≥ta √©s m√©g mindig nem folyt v√©r!:

"Pest, √°pril 1. 1848.
Pesten a ked√©lyek a forradalmi hangulat tet√Ķpontj√°n voltak, a vid√©kr√Ķl naponk√©nt csatlakoztak √ļjabb s √ļjabb h√≠vek elveinkhez √©s munk√°l√≥d√°sainkhoz √©s ilyen helyzetben mi k√©t h√©tig v√°rakoztunk, hogy a kir√°ly megtartsa adott szav√°t. Ily dolgokra s√≠rva fakad a nemzetm√©lt√≥s√°g s azt mondja: sz√©gyen re√°nk! ... Sz√©gyen igen is, de a sz√©gyen nem illeti az ifj√ļs√°got. Ne keveredtek volna csak j√°mbor b√©k√©s Lafayettek k√∂z√©nk, hagyt√°k volna azokra az √ľgyet, a kik kezdeni mert√©k, nem esett volna e csorba dics√Ķs√©g√ľnk√∂n! ... Meglehet, hogy v√©r folyt volna, de ti v√©ront√°s n√©lk√ľl akartok √°talakulni? Isten seg√≠tsen, hanem semmi sem lesz bel√Ķle. A f√∂ldnek, hogy term√©keny √©s vir√≠t√≥ legyen, nemcsak es√Ķre, hanem koronkint v√©rre is van sz√ľks√©ge, √©s ha idej√©n nem itatjuk meg, k√©s√Ķbb, mid√Ķn nagyon szomjazik, majd k√©t annyit k√∂vetel."

E napl√≥bejegyz√©snek a fele sem volt √°prilisi tr√©fa, hogy a forradalm√°rok √©s a "reakci√≥" vesztes√©geit a vil√°gforradalom ideol√≥gusai t√∂meges ritu√°lis ember√°ldozatoknak tekintett√©k, azt a 48-49-es esem√©nyek elind√≠t√°s√°ban √©s nemzetk√∂zi √∂sszehangol√°s√°ban Engels bar√°tj√°val egy√ľtt fontos szerepet j√°tsz√≥ Marx cikke is bizony√≠tja:

Karl Marx: Az ellenforradalom gy√Ķzelme B√©csben. Neue Rheinische Zeitung No. 13, K√∂ln, 1848. november 6.

"De a fejlem√©nyek nem fogj√°k megv√°rni az eur√≥pai √°llamok √°ltal az eur√≥pai t√°rsadalom sz√°m√°ra ki√°ll√≠tott v√°lt√≥ lej√°rat√°t. A j√ļniusi forradalom megsemmis√≠t√Ķ ellencsap√°sa P√°rizsban fog les√ļjtani. A p√°rizsi "v√∂r√∂s k√∂zt√°rsas√°g" gy√Ķzelm√©vel hadseregek fognak megindulni orsz√°gaik belsej√©b√Ķl a hat√°rokra √©s azokon t√ļlra, √©s a harcol√≥ felek val√≥di ereje nyilv√°nval√≥v√° fog v√°lni. Akkor majd eml√©kezz√ľnk az idei j√ļniusra √©s okt√≥berre, √©s ki√°ltsuk: Vae victis! Jaj a legy√Ķz√∂tteknek! A j√ļnius √©s okt√≥ber √≥ta elk√∂vetett c√©ltalan m√©sz√°rl√°sok, a v√©g n√©lk√ľli √°ldozatbemutat√°sok febru√°r √©s m√°rcius √≥ta, az ellenforradalom kannibalizmusa meg fogja gy√Ķzni a nemzeteket, hogy a r√©gi t√°rsadalom gyilkos hal√°ltus√°ja √©s az √ļj t√°rsadalom v√©res sz√ľlet√©si f√°jdalmai csak egyetlen √ļton r√∂vid√≠thet√Ķk le, egyszer√Ľs√≠thet√Ķk le √©s koncentr√°lhat√≥k, ez az √ļt pedig a forradalmi terror."

Pet√Ķfi a sok t√∂meges v√©ront√°st s√ľrget√Ķ verse k√∂z√ľl nem egyben ny√≠ltan is kimondta, hogy ezeket az √Ķ forradalm√°r k√∂reiben, melynek egyik f√Ķideol√≥gusa √©s szervez√Ķje Marx volt, ritu√°lis v√©r√°ldozatoknak sz√°nj√°k:

„Tekints re√°nk, tekints, szabads√°g,
Ismerd meg mostan népedet:
Mid√Ķn m√°s k√∂nnyet sem mer adni,
Mi v√©rrel √°ldozunk neked.”

(Eur√≥pa csendes, √ļjra csendes... Debrecen, 1849. janu√°r)

"Zsarnokok, r√°tok sz√°ll haragunk,
S a reggeli imádság fejében
Isten√ľnknek v√©rrel √°ldozunk."

(1848 - 1848, te csillag - Debrecen, 1848. október-november)


Teh√°t Marx √©s Pet√Ķfi "Szabads√°g"-Istene a Moloch √©s m√°s, v√©rszomjas istenek reinkarn√°ci√≥ja? A forradalom-vall√°s egy atavisztikus visszat√©r√©s a m√°r az √≥sz√∂vets√©gi Jahve-hit √°ltal is meghaladott √Ķsi ember√°ldoz√≥ kultuszokhoz? Mindj√°rt megl√°tjuk...

A Pet√Ķfi √©s m√°rciusi forradalm√°rt√°rsai k√∂r√©ben sokat emlegetett, emberi v√©rtr√°gy√°z√°st szomjaz√≥ f√∂ld, illetve "szabads√°g f√°ja", vagy n√©ha "citromfa" mot√≠vum√°nak egy k√∂zismert forr√°sa Thomas Jefferson, az USA harmadik eln√∂ke, nem mellesleg az Illumin√°tus Rend tagja volt:

"A szabads√°g f√°j√°t id√Ķr√Ķl-id√Ķre meg kell √∂nt√∂zni hazafiak √©s zsarnokok v√©r√©vel. Ez annak a term√©szetes tr√°gy√°ja."




A vérszomjas fa a Jeffersonék illuminátus körei által létrehozott USA zászlaján:



Az illumin√°tusok √°ltal Amerik√°ban el√ľltetett v√©riv√≥ f√°t manaps√°g √ļjra t√∂megesen itatj√°k k√∂zel-keleti emberek, harcosok √©s m√©g nagyobb sz√°mban √°rtatlan civilek, n√Ķk, gyerekek v√©r√©vel. Ezzel a gyilkos fa, illetve gyilkos kert√©szei oda t√©rtek vissza, ahol a pokoli eszme eredetileg is gy√∂kerezik, m√©ghozz√° a hangs√ļlyt a "szabads√°g n√©p√©nek" v√©r√©vel val√≥ v√©rtr√°gy√°z√°sra helyezve. Pet√Ķfi, Jefferson √©s t√°rsaik v√©rtr√°gy√°z√°s-mot√≠vum√°nak √Ķsforr√°sa e forradalm√°r k√∂zegben nem meglep√Ķ m√≥don a Babiloni Talmud ( Gittin 57a trakt√°tus):

"A Gojok h√©t √©ven √°t tr√°gy√°zt√°k sz√Ķl√Ķskertjeiket Izrael v√©r√©vel tr√°gya haszn√°lata n√©lk√ľl."

A vonatkoz√≥ szakasz b√Ķvebben:

‘Egy gyaloghint√≥ r√ļdja miatt puszt√≠tott√°k el B√©t√°rt.’ Az volt a szok√°s, hogy amikor egy fi√ļ sz√ľletett, egy c√©drusf√°t √ľltettek, amikor egy l√°ny sz√ľletett, egy erdeifeny√Ķf√°t √ľltettek, √©s amikor √∂sszeh√°zasodtak, a f√°t kiv√°gt√°k √©s az √°gaib√≥l k√©sz√≠tett√©k az esk√ľv√Ķi baldachint. Egyszer arra j√°rt a Cs√°sz√°r l√°nya, amikor elt√∂rt a gyaloghint√≥ja r√ļdja, ez√©rt lev√°gt√°k egy c√©drusfa √°gait √©s elhozt√°k neki. Ezut√°n a zsid√≥k r√°juk t√°madtak √©s megvert√©k √Ķket. Jelentett√©k a Cs√°sz√°rnak, hogy a zsid√≥k fell√°zadtak √©s √Ķ ellen√ľk vonult. √Ād√°z haragj√°ban mind let√∂rte Izrael szarv√°t. Zera rabbi mondta Abbahu rabbi nev√©ben, aki Johanan rabbit id√©zte: Ez a nyolcvan [ezer] harci k√ľrt, mely √∂sszegy√Ľlt B√©t√°r v√°ros√°ban, amikor bevett√©k √©s a f√©rfiakat, n√Ķket √©s gyerekeket le√∂lt√©k benne, m√≠g a v√©r√ľk a nagy tengerbe folyt. Azt gondolj√°tok, hogy az k√∂zel volt? Egy eg√©sz m√©rf√∂ldnyire volt. √ćgy tan√≠tott√°k: a Nagy Eleaz√°r rabbi mondta: K√©t foly√≥ van a Jadaim v√∂lgy√©ben, az egyik az egyik ir√°nyba folyik, a m√°sik a m√°sikba, √©s a B√∂lcsek √ļgy becs√ľlt√©k, hogy [abban az id√Ķben] k√©t r√©sz v√≠z √©s egy r√©sz v√©r folyt benn√ľk. Egy Barait√°ban ezt tan√≠tott√°k: A Gojok h√©t √©ven √°t tr√°gy√°zt√°k sz√Ķl√Ķskertjeiket Izrael v√©r√©vel tr√°gya haszn√°lata n√©lk√ľl.

Pet√Ķfi j√≥ n√©h√°ny vers√©ben jelennek meg v√©rfoly√≥k, v√©rtavak √©s v√©rtengerek, a kapcsolat k√©ts√©gtelen:

A történeteket lapozám s végére jutottam,
√Čs mi az emberis√©g t√∂rt√©nete? v√©rfolyam, amely
Ködbeveszo szikláibul a hajdannak ered ki,
√Čs egyhossz√°ban szakadatlan foly le korunkig.
Azt ne higyétek, hogy megszunt már. Nincs pihenése
A megeredt árnak, nincsen, csak a tenger ölében.
Vértengerbe szakad majd a vér hosszu folyója.

(Az ítélet, Pest, 1847. április)


Pet√Ķfi sz√≠vesen id√©zett a Bibli√°b√≥l, f√Ķleg az √ďsz√∂vets√©gb√Ķl, de amikor a sz√≠v√©nek legkedvesebb eszm√©kr√Ķl volt sz√≥, a Forradalom legautentikusabb forr√°s√°ra t√°maszkodhatott...

Link

HozzŠszůlŠsok


#11 | Perje - 2015. augusztus 22. 19:01:12
Pet√Ķfi val√≥j√°ban m√©g csak egy nagy gyerek volt. Azt sem tudhatta, mi a Talmud. Egyszer√Ľen csak meg√©r√≠ntette a francia forradalom szele. A zsid√≥kat az√©rt v√©dte, mert a forradalom jelszava az Egyenl√Ķs√©g, testv√©ris√©g ( √©s m√©g valami) volt. Ha az emberek egyenl√Ķek, nincsenek k√∂z√∂tt√ľk kiv√°lasztottak. Mint lelkes ifj√ļ tit√°nt, √Ķt is ink√°bb felhaszn√°lt√°k az √ļj vil√°gszabads√°g ( vil√°grend ??,) √©rdek√©ben . Lehet, hogy Pet√Ķfi err√Ķl semmit sem sejtett.
√Ātolvastam a napokban a levelez√©s√©t Arannyal √©s m√°sokkal. M√©g hadseregb√Ķl is kil√©pett. M√°r csak azt nem √©rtem, hogyan ker√ľlt Oroszorsz√°gba, ha oda ker√ľlt.

A versei sz√©pek, hazaszeretetr√Ķl tan√ļskodnak. Akkor mi √©rtelme b√°ntani? Az√©rt, mert magyarnak tartotta mag√°t?
Sárba tiporni néhány soráért? Nagy vétek lenne.
#12 | 1 hazafele - 2015. augusztus 22. 19:07:47
Nah√°t..M√©g mindig m√ľk√∂d√ľnk ..M√ľ-k√∂d√ľnk..K√∂d√ľnkben...
Vedd el a multat a reményt a hátgerincét höseit mártirjait
hit√©t, isten√©t,√©s a maradv√°nyt egy form√°s szarcsimbok alakj√°ra gyurhatod ami boldog ha cig√°nyra, zsidora, idegensziv√ľre hajazik, mert a vert a sahterok lecsapolt√°k, kics√∂p√∂gtett√©k..T√©rdeljetek le..Tegy√©tek kezetek im√°ra
kulcsolva √©s mondj√°tok ut√°nam:K√∂ny√∂r√ľlj Istenem √©s bocs√°ss meg ha ellened v√©tkeztem mert Tied a Hatalom a Dics√∂s√©g Mind√∂r√∂kk√©, √©s ne vigy√©l a kis√©rt√©sbe hogy nagyobbnak l√°tszodjak mint orb√°n victor, √©s b√ľn√∂s tolvaj holdudvara!T√ľz kell...Valami nagy nagy t√ľzet k√©ne rakni...
Vagy nem? Dehogy...Ugyanm√°...Nah√°t? Persze...Megvitattuk.Jol siker√ľlt..Jol el lett baszva....
Na megyek oszt keresek még néhányat az el nem meszesedett agyuak táborába....
#13 | GERRY - 2015. augusztus 22. 19:12:21
Perje - a "m√©g valami" a SZA-BAD-S√ĀG ... m√°r nem is jut az eszedbe?

ejnye meg a bejnye:|
#14 | Perje - 2015. augusztus 22. 19:27:14
GERRY, most jutott eszembe. Anno a Nagy francia forradalomb√≥l √©retts√©giztem. Ha ez az anyag k√∂vetkezett a tanul√°sban, lapoztam egyet. Az els√Ķ h√ļsz sort viszont bemagoltam. Az el√©g is volt a √∂t√∂sh√∂z. M√©g szerencs√©m volt, hogy nem hagyt√°k, hogy b√Ķvebben kifejtsem.
#15 | postaimre - 2015. augusztus 22. 19:35:37
Perje, Hazafel√©, Gutai...nem vagyunk abban a helyzetben, hogy b√°rkit megfosszunk a "gl√≥ri√°j√°t√≥l". Nem is Pet√Ķfir√Ķl van sz√≥, hanem egy zsid√≥ mocsok manipul√°ci√≥r√≥l. Ki√∂nteni a gyer√∂k√∂t a mosogat√≥l√©vel? Tudj√°tok, a l√©nyeg az, hogy v√©gs√Ķ soron mindegy, hogy a hamis h√Ķs√∂knek hamis tudatot adott az "amish", vagy tudatosan lett hamis...esetleg faji alapon. Az eredm√©ny van. Szerecsenmosogat√°sban el√©g rosszak vagyunk, ez m√°r kider√ľlt. Mi√≥ta tudom micsoda madonna, nem hallgatom a dalait, m√©g ha addig sem √©rtettem, m√≠g hallgattam. Nem oszt, nem szoroz. √ögy l√°tom, a vil√°gnak modern "h√Ķs√∂k" kellenek, egyszer√Ľek, tiszt√°k √©s √©rdek n√©lk√ľliek. Ez t√©ny. A "r√©giek" k√∂z√ľl meg ki kell v√°logatni, ki √©s mire lesz j√≥ a tananyagban. Oszt ennyi.
#16 | 1 hazafele - 2015. augusztus 23. 06:31:24
Hát ammondo lennék.....érettségi vizsgálatot kéne már
tenni...Ki a kötél és ki a golyoérett.Van nehány név a tarsolyomba akik lennének az also határ etalonok.....
Nameg lennének a felsö érték etalonok....Olyan nagy baj nem is lehet, mert a Gendarmy bárhova lö, vagy feketét vagy cigányt vagy zsidot talál el, mi meg fujkálhatjuk a kuráréba mártogatott apro nyilacskáinkat
#17 | wiiking - 2015. augusztus 23. 09:54:25
Bevallom, hogy kissé mellbevágot "nagykedvencem" ilyentén való "leleplezése".

Imre nagyon j√≥l fogalmaz amikor " gyerek+f√ľrd√∂v√≠z" ki√∂nt√©s√©vel p√©ld√°z√≥dik!
√Ė maga vallja be, hogy anno cs√≠pta madonna vinnyog√°s√°t, azt√°n j√∂tt a fel√©bred√©s, miszerint kabbalista √∂naccs√°ga. :)

No, hát járunk ilyen cipöben mi is!

Puszt√°n pszichologia - b√°r sokakn√°l m√°r patalogikus - anom√°lia a szeretni/gy√ľl√∂lni vagy isten√≠teni/el√≠t√©lni egy szem√©lyt m√ļlb√©li tettei, szavai alapj√°n.

Tegy√ľk fel a k√©rd√©st magunknak : - Mi mindig t√∂k√©letesen √≠t√©lt√ľk meg szavainkat, tetteinket? Sose hib√°ztunk?
...√©s ami a legfontosabb, ha √ļj - addig nem ismert tud√°s birtok√°ba jutottunk - tudtunk-e, akartunk-e v√°ltozni? Vagy saj√°t √©rt√©k√≠t√©leteink szerint skatuly√°zunk/tunk tov√°bbra is?

Szerintem l√°ssuk meg mit√∂l volt magyar, miben k√∂vethetj√ľk l√°nglelk√ľs√©g√©t, hazaszeretet√©t, de tartsuk √©szben, hogy √Ė sem volt t√∂k√©letes, t√©vedhetetlen. Megt√©veszteni mindenkit lehet, ideig-√≥r√°ig, de ha kr√≥nikuss√° v√°lnak sztereot√≠pi√°ink az bebetonozza pont azt amit√∂l embernek/magyarnak tartjuk magunkat.

√Āld√°s

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.