Posta Imre weboldala

Navigci

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezs

Felhasznlnv

Jelsz



Elfelejtetted jelszavad?
j jelsz krse

dvzlet


A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Zsidó sors


Csak türelem kell...meg végül sok-sok lõszer. Túléltem, pedig erre nem sok esélyem volt. Gyerek fejjel fel sem fogtam, mi a zsidózás, gettó, munkaszolgálat, koncentrációs tábor, Auschwitz. Szép családban éltem, nagy rokoni körben. Édesanyámék tízen, édesapámék öten voltak testvérek, az unokatestvéreknek se szeri, se száma. Alig maradtunk.
Visszapillantva, egész életemben Isten a tenyerén hordott, a szerencse fia vagyok. Megmaradtam, bár sokszor szemrehányóan kérdem magamtól: miért pont én éltem túl 1944-et. Válasz nincs. Szép családom van és ez nagy öröm.

A nácik és magyar híveik ördögi terve, igen sikeres volt. Tengernyi irodalom írja le a munkaszolgálatot, a zsidótörvényeket, a koncentrációs táborok poklát, a parancsnokok és az õrök kegyetlenkedéseit, a kárörvendõ gyilkosokat. Európában hatmillió, Magyarországon hatszázezer áldozata volt a náci õrületnek. Nem közismert, hogy hazánkban százezer mártírt zsidó fajúnak minõsítettek. Õk nem voltak zsidók, kitértek, szüleik, vagy nagyszüleik voltak csak zsidók. Számomra, talán a társadalom számára is, a költõk versei, a visszaemlékezõk írásai a leghitelesebbek. Ezekbõl szedtem össze egy csokrot. A közölt versek nagy része versrészlet.

Arany János: Az örök zsidó (1860)

Pihenni már. - Nem, nem lehet:

Vész és vihar hajt engemet,

Alattam a föld nem szilárd,

Fejem fölött kétélû bárd...

Tovább! tovább!

.....

Rettent a perc, a létezõ,

S teher minden következõ;

Új léptem új kigyón tapod:

Gyülölöm a mát s holnapot...

Tovább! tovább!

........

Szegény zsidó... Szegény szívem:

Elébb-utóbb majd megpihen.

Az irgalom nagy és örök,

Megszán s átkom nem mennydörög:

Tovább! tovább!

Petõfi Sándor: Napló részlet (Pest, március 20. 1848)

De a legszomorúbb az, hogy nincs olyan gyalázatos ügy, melynek pártfogói, apostolai ne támadnának. Ezen égbekiáltólag igazságtalan zsidóüldözésnek apostola lett néhány zugprókátor, kik most széltire prédikálnak a zsidók ellen, s aki az igazság mellett szót emel, arra e megvetendõ hamis próféták elég szemtelenek azt kiáltani, hogy a zsidók által meg van vesztegetve. A nyomorultak! nem tudják, vagy nem akarják hinni, hogy önálló, becsületes emberek is vannak, kik nem a szennyes önérdek rabszolgái, hanem a tiszta igazság és humanizmus barátai.

József Attila: Smá Jiszróel


Szegénység szennylepelben

én nyughatatlanul bolyongtam,

sírt, mint a gyermek, a szívem,

víg nép közt egyedül borongtam.

Hol az ágy, melyben megpihen

e fáradt lélek ? - Kiáltottam:

Smá Jiszróel!


És leste szolga a szavam,

Selyempárnám, hûséges nõvel

számláltam marhám, aranyam,

gyarapodtam ésszel, erõvel

s amikor adtam, boldogan

mondtam magamban s emelt fõvel:

Smá Jiszróel!


És most is akármi jöhet,

dicsõség, sok pénz, nagy betegség:

akárki vethet rám követ

és bár halálos ágyam vessék,

a véghetetlen szeretet

szavát kiáltom, bármi essék:

Smá Jiszuróel!


Mezei András: Nusi levele - 1944. június 6. Derecske


"Most már egészen biztosan, most már csak

néhány óra múlva, megyünk, fogalmam sincs

hova. Kolozsvár? Várad? Újfalu? Onnan a vagonírozás?

Onnan hova? - De ti csak ne aggódjatok, kint a csomagok sorban állnak,

két hátizsák, az ágynemûs zsák, a kanna méz, a kosár élelem.

Áll a szekér a ház elõtt, ami a nagymamát viszi,

most már egészen biztosan, mindjárt, - az anyu írt lapot apunak is,

hanem a fontos, rendben vannak a téli dolgok édes Sanyikám,

elbúcsúzom. Írd apunak, hogy gondolok rá. A mi utunk

akárhová visz, gondja lesz ránk a Teremtõnek."


Mezei András: Számok

Semmilyen sírás, jajkiáltás nem

szörnyûbb, mint maguk a számok:

51 nap, 147 vonatszerelvény,

a négyszázharmincnégyezer

zsidó elhurcolása vidékrõl

kétszáz SS-sel,

ötezer magyar csendõrrel,

önkéntesek százaival,

elöszõr a gettókba,

aztán a téglagyárba

vagyonukból már mind kifosztva,

nyolcvan zsidó egy-egy vagonba,

étlen és szomjan Mengeléig,

a német megszállás napjától

nem önként, de szolgálatkészen,

a németeket nem megelõzve,

hanem csak elõzékenyen,

félmillió vidéki zsidó:

életben maradt tíz százalék.


Vihar Béla: Önarckép a kálváriával 1944.


1. Amikor a hetedik útra értem, már csak a fájdalom maradt velem, és egy csillag a szívem fölött.

2. Körülvettek engem a halál fegyveresei, hogy elveszejtsenek.

3. S ült a Sátán egy sziklán,s hahotázott kínjaimon.

4. Szavaimra pedig az ég megsüketült és nem felelt.

5. Függtem a kereszten, s vérem harmata csurgott szakállamra.

6. Én haltam meg a harctereken, a gázkamrákban, a fogolytáborokban, a beomlott pincékben, a fagyban, a lángban, az akasztófán, a sortûzben, én Dachauban, én Auschwitzban, én Oradourban, én Hirosimában....


Heltai Jenõ: Ha vége lesz... (1941)

Ha vége lesz a háborúnak,

Ha vége lesz búnak, borúnak:

A kevesek kik megmaradtak,

Egymásra, sírva, ráborulnak.

......


Jöttek kegyetlen, gyáva hordák

Az üldözöttet eltiporták, talpnyalóknak

Fegyvertelennek, védtelennek

Siettek átharapni torkát.

......

Az, aki vak volt, látva lásson,

Ki mihez ért, kapáljon, ásson,

Gyógyítson, írjon, muzsikáljon,

Dolgozzon új feltámadáson.

........

Emlékezzünk. Bármilyen forradalom tört ki, bármilyen terror lépett fel, mindig megjelent az antiszemita, zsidóellenes pogrom. A Horthy-korszak zsidópolitikája sajnos eredményes volt. 1944-ben a magyar társadalom nagy része közönyösen, elégedetten, egy részük örömmel szemlélte zsidó honfitársai elhurcolását. Sajnos csak nagyon kevesen vettek részt zsidó embertársaik megmentésében.

A felszabadulás után ismét voltak antiszemita tüntetések (Miskolc, Kunmadaras). Sokan a Rákosi-korszakot a "zsidók bosszújának" tartották. A rendszerváltozást követõen kódolt antiszemita szövegek jelentek meg. Ezt követte a sportpályákon, a tömeggyûléseken hallható gyalázatos szöveg: megy a vonat Auschwitzba, mocskos zsidók, stb. Egyes újságok, rádióadók zsidózó mûsora sem ritka. Vegyük sorba az elmúlt évek történéseit a teljesség igénye nélkül. Egy bírósági tárgyaláson a védõügyvéd, aki korábban magas kormányhivatal vezetõje volt, kérdést intézett a bíróhoz. Ön zsidó? Mert, ha igen, akkor ez összeférhetetlen és óvást emelek. A bíró az ügyvédet nem utasította rendre,z ügyvédi kamara az ügyvédet nem zárta ki tagjai sorából. A Magyar Sziget rendezvényén a Betyársereg vezetõje kijelentette: " el kell jutni oda, hogy egy gépkarabélynak az elsütõ billentyûjét valaki meg tudja húzni esetleg akkor, hogyha egy másabb bõrszínt lát." ".. Bennünk lesz e annyi, hogy le merjünk lõni egy rohadt, tetves zsidót". A legfõbb ügyészségre több bejelentés és feljelentés érkezett, szervezetektõl és magánszemélyektõl. A részletek mellõzésével a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság a nyomozást megszüntette. Az egri önkormányzat kulturális bizottságának ülésén hangzott el, hogy Székhelyi József színmûvész azért sem léphetett fel a városban "mert mindenki azt mondja, hogy Székhelyi egy SZDSZ-es büdös zsidó". Az egri Mûvészetek Háza Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgatója kérte az önkormányzat illetékesét: "a szakmai munkát megkönnyítendõ, állítson össze egy listát, kik azok az elõadó mûvészek, akik nem kívánatosak Egerben". Bolgár György mûsorában hangzott el: "Önt, mint ügyvédet egy bírósági tárgyaláson lezsidózták, a bíró erre nem reagált, sõt késõbb a bíróság vezetése sem". Az interjú további részét nem kívánom ismertetni. Minõségi változást jelentett, hogy az Országgyûlés Külügyi Bizottságának tagja külföldi újságnak adott interjújában kijelentette: "Magyarországon a zsidók nem kívánatosak és a holokauszt lényegében egy üzlet." Az Országgyûlés egyik képviselõje a tiszaeszlári vérvádról tartott elõadást a Parlamentben. A rasszista, antiszemita beszédeket, egyetemet, fõiskolát végzett személyek tartották. Az egyik közülük a dublini és a nürnbergi egyetemen is tanult.

A keresztény egyházi vezetõk közös nyilatkozatban tiltakoztak a gyûlöletbeszéd ellen, elutasítva a tiszaeszlári vérvádat és az általa keltett gyûlöletet, mindenkit a szeretet és az elfogadás krisztusi parancsának követésére és hirdetésére, az igazi emberi értékek alapján álló alkotó együttmûködésre hívott fel.

Magas beosztású személyektõl megnyugtató nyilatkozatok hangzottak el: " a zsidóknak nincs félnivalójuk Magyarországon". "Ebben az országban minden állampolgár biztonságban élhet. Meg fogjuk õket védeni, ideértve a Magyarországon élõ zsidó közösség tagjait is". Számomra nem megnyugtatók ezek a kijelentések. Vannak hatályos törvények, van rendõrség, ügyészség, bíróság, de a fenti történetek szereplõi ellen nem léptek fel, pedig ez hivatali kötelességük lenne. Hazánkban a szólásszabadsága (sajtószabadság, stb.) és az emberi méltóság törvénye nincs harmonizálva, a szólásszabadság kizárólagossággal rendelkezik. Németországban helyesen a rasszista, antiszemita szövegeknek és kijelentéseknek büntetõjogi következménye van. E témában, Németországban a törvény védi a közösségeket és a személyeket.

A törvénytisztelõ emberekben felmerül a kérdés: merre tart hazánk? Mi lesz a következõ lépés?

A magyar zsidók törvénytisztelõ, hû állampolgárai hazánknak. A zsidóság legjobbjai híven szolgálták országunkat. Nincs olyan szakma (gazdaság, tudomány, kultúra, stb.), ahol a zsidóság legjobbjai nem bizonyították volna tehetségüket és hûségüket.

Néhány példa.

Gazdaság: Weiss Manfréd, Ashner Lipót, Richter Gedeon, Goldberger Leó a magyar nagyipar megteremtõi. Ezekben a gyárakban nemzetközi szintû termelés folyt. Ugyanakkor a dolgozók jó, szociális ellátásban részesültek (egészségügy, kulturális létesítmények, stb.). Ashner Lipótot és Goldberger Leót Mauthausenbe deportálták. Goldberger Leó ott pusztult el, Richter Gedeont pedig 1944. december 31-én a nyilasok a Dunába lõtték.

Egészségügy: Korányi Frigyes (részt vett az 1948-49-es szabadságharcban), Gruby Dávid (Bem seregének orvos), Mester Endre, Gottsegen György, Bárány Róbert, Kresz Géza (a budapesti Önkéntes Mentõ egyesület megalapítója, 1887).

Matematika, fizika, kémia: Erdõs Pál, Turán Pál, Fejér Lipót, Kármán Tódor, Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenõ, Neumann János, Gábor Dénes.

Zenemûvészet: Fischer Anni, Solti György, Székely Mihály, Fischer Iván, Doráti Antal, Ormándi Jenõ, Alpár Gitta, Weiner Leó, Goldmark Károly, Hajdú Júlia.

Képzõmûvészet: Czóbel Béla, Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla, Poór Bertalan, Róth Miksa, Scheiber Hugó, Beck Ö. Fülöp, Bokros-Birman Dezsõ.

Filmmûvészet: Kertész Mihály, Cukor Adolf és György, Korda Sándor és Zoltán.

Színház: Ascher Oszkár, Básti Lajos, Beregi Oszkár, Darvas Lili, Egri István, Kabos Gyula, Herczeg Jenõ, Komlós Vilmos, Komlós Juci, Ruttkai Éva, Salamon Béla, Ráday Imre, Várkonyi Zoltán, Kellér Dezsõ, Alfonzó, Rodolfó, Jób Dániel, Hevesi Sándor, Vámos László.

Írók, költõk: Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Radnóti Miklós, Vér Andor, Vihar Béla, Füst Milán, Szép Ernõ, Heltai Jenõ, Hegedûs Géza, Osváth Ernõ, Hatvany Lajos, Bálint György.

Sport: Hajós Alfréd, Elek Ilona, Székely Éva, Komjádi Béla, Petschauer Attila, Kárpáti Károly, Ádler Zsigmond, Keleti Ágnes, Körmöczi Zsuzsa, Polgár Zsuzsa, Judit és Zsófi.

Orientalisták: Germanus Gyula, Stein Aurél, Vámbéry Ármin, Goldziher Ignác.

A neves zsidó származású személyekrõl Reményi Gyenes István: Ismerjük õket? címmel írt könyvet.


Budapest, 2012. május 13. Link

Hozzszlsok


#1 | NKG - 2015. augusztus 22. 10:53:53
Nos, "kiváló" sportolóink(?) közül ne felejtsük ki a mai idõkbõl a komplett Verrasztó családot, no meg az amerikai férjes, és érdekes módon mostanában rendkívül eredményes H-H-Hormonos, vagyis Hosszúorrú, ja nem, csak Hosszú Katinkát...
Mondjuk magasról teszek mindegyikre és az eredményeikre, felõlem hajthatnak végkimerülésig.
Az idei szentpityu díjas polgár lány mûködését meg ne is említsem....
Egyébként meg a T szerzõ figyelmébe ajánlom, hogy az alábbi feltevés után, miszerint: "Emlékezzünk. Bármilyen forradalom tört ki, bármilyen terror lépett fel, mindig megjelent az antiszemita, zsidóellenes pogrom"
Tegye fel a MIÉRT? kérdést, és próbáljon rá nagyon õszinte választ adni, ha másnak nem, hát csak saját magának, oszt gondolkodjon el.
No egyébként pedig állítólag a zsidóságnak van saját országa, (a szerzés módjától most (SE) tekintsünk el), szóval javaslom, ha annyira nem érzik jól magukat ebben a csúnya, antiszemita országban, akkor nyugodtan csomagoljanak, és hagyják itt nekünk a pusztát meg a bõgatyát, meg a barackpálinkát és a genetikus alattvalóságot, ahogy azt egyik-másik (nekik) jeles író képviselõjük egykoron kijelentette.
"Sokan a Rákosi-korszakot a "zsidók bosszújának" tartották." Hát mert az is volt, bunkókám!
"Hazánkban a szólásszabadsága (sajtószabadság, stb.) és az emberi méltóság törvénye nincs harmonizálva"
Tényleg nincs! gondoljunk csak a kib@szott kettõsmércés gyûlöletbeszéd törvényre, mely csak titeket véd...
Menj az anyádba, gyökér! s_*_ezt
Folyton sír a szátok, miközben már a tiétek minden, és csak nektek van már itt törvény és rend. A magyar meg dögöljön meg!
Az a baj, hogy a folytonos önsajnálatba burkolt, és arra hivatkozó totális elnyomó uralkodásotokkal fogjátok megteremteni az újabb saját tragédiátokat...
#2 | spartakusz - 2015. augusztus 22. 11:17:58
Na hát?

Elõször is enged át a felsorolt személyeket a szitán és túlnyomó többségben magyarként akad fenn a szitán, és egy kevés zsidó átesik rajta!

Miért is szeressünk bennetek zsidó - bûnözõ tevékenységed miatt! Szívatsz nyögdijjal és éhbérrel az aktív dolgozókat - ha kérünk segítséget tõled pénzt kölcsön akkor visszafizethetetlenné teszed uzsoráddal a kamat kamatjának a kamatos kikamatozott végtelenjével! Elvetted hazám kétharmad részét szét trancsíroztad - minden szabadság harcunkat megfúrtad - meg stb. végtelenségig panaszkodhatnák - nem beszélve a jelent - rá özönli tetted az idegen kultúrájú népeket - amit elõzõleg elõkészíttettél - hogy életterébõl meneküljön - hazámba - súlyos esetben a járványos betegségeknek teret adva, azzal a hátsó gondolattal, hogy az elõre elkészített ampullákat szét szórd - vagy a levegõbõl permetezve irtsd a fajtámat - ezért szeresselek? Azért szeresselek mert lenyúltad az örökségem a jól ismert jelzálog trükköddel - meg stb. Hát nem! Nem szeretlek . megvetlek és azért imádkozok, hogy mind ezt a sok borzalmat visszakapd a sorostól a teremtõtõl - amit vissza is fogsz mert az a természetes - amit adtál azt kapod vissza!

úgy legyen!

és nem zsidóztam antiztam mert egyes számban mondtam zsidó és bûnözõként megnevezve és nem azt hogy ZSIDÓK ÉS BÛNÖZÕK TÖBBES SZÁMBAN!

Szóval nekem is tele a hócipõm veletek - amikor 20 közül 19 az uzsorás fajtából nevesíthetõ - meg egymás ellen egymást nem kímélve csináljátok a mûsort a mû balhét - ELÉG VOLT BELÕLETEK!

EBBEN A KÉRDÉSBEN VÉGES TÜRELEMMEL.
id. Kiss László
#3 | postaimre - 2015. augusztus 22. 11:36:11
A 'cigánybûnözésrõl'
2009-02-14
Akit a kígyó megmar, az a gyíktól is fél: az elõítéletek hamisak, de nem alaptalanok. A kilencvenes évek közepén volt szerencsém belülrõl láthatni Minnesota állam börtönét a maga fekete és spanyol-amerikai (hispanic) foglyaival, és Magyarországon is készítettem már riportot büntetés-végrehajtási intézetben, ahol meg a cigány elítéltek voltak szemmel láthatóan "túlreprezentálva". Körülbelül tizenöt éve egy moszkvai emberi jogi konferencián a bûnözõ csecsenekrõl hallgattam vitát, viszont Iszaak Babel Odesszai elbeszéléseinek fõhõse, Benya Krik zsidó volt.

Ha már itt tartunk: a "klasszikus", nagyjából a XIX. század második felében kialakult magyar tolvajnyelv jiddis szavai is azt igazolják, hogy ezidõtt a pesti zsebtolvajok és kasszafúrók java zsidó volt, többnyire az oroszországi pogromok elõl hozzánk menekülõ galíciai zsidó. A többségükben persze zsebet sem metszõ, kasszát sem fúró galíciai jövevények kirekesztésének gondolata nem ifj. Hegedûs Lóránt református esperesnek és zsidófaló elõdeinek jutott eszébe elõször, hanem a törzsökös magyar, például nagyváradi zsidóknak: "Rekesszétek ki õket!" http://nol.hu/vel...-23-320561
#4 | Ro-zsola - 2015. augusztus 22. 13:05:49
" Hazánkban a szólásszabadsága (sajtószabadság, stb.) és az emberi méltóság törvénye nincs harmonizálva, a szólásszabadság kizárólagossággal rendelkezik. "
Dik má' moré ! Há' hogyvana' ?
Kizárólagosság ?
Ha szólásszabadság van az azt jelenti , hogy szabadon szólhatok hozzá bármihez.
#5 | Perje - 2015. augusztus 22. 17:54:32
Mezei András is alátámaszthatta volna számait néhány bizonyítékkal, vagy dokumentummal.
Nem értem, mért kell a kiirtást annyira hangoztatni, amikor állandóan túlélõkkel találkozik az ember.
Ha valakiket kiirtanak, nem szaporodnak el a világban annyira, mint a fenti származásúak.
Nem tehetségesebbek a zsidók sem a magyaroknál, csak nagyobb esélyük van a tanuláshoz, sportoláshoz, a mûvészetekhez. Ezekhez pénz kell. Hányan élnek közöttünk feltûnõen tehetséges gyerekek, felnõttek, akik mert szegény családba születtek, hírnevet sosem szerezhettek maguknak. Nézzük csak meg egy -egy tehetség kutató verseny zsûrijét, abban nem zsidót keresve sem találni. Õk döntenek a tehetség felett . Is.

Hozzszls kldse


Hozzszls kldshez be kell jelentkezni.