OrbĂĄn-Soros -GBBĂŠla...Morvai...ĂŠs hosszĂş a halĂĄllista... Cambridge elit egyetemĂŠnek tĂśbb remek kĂŠpessĂŠgĂť brit hallgatĂłjĂĄbĂłl a harmincas ĂŠvekben befolyĂĄsos ember – ĂŠs szovjet kĂŠm lett. JĂłllehet tĂśbben homoszexuĂĄlisok ĂŠs/vagy alkoholistĂĄk voltak, nem zsarolĂĄs folytĂĄn ĂĄlltak Moszkva szolgĂĄlatĂĄba: ĂśnkĂŠnt, a nĂĄci veszĂŠlytĂľl tartva lettek hazaĂĄrulĂłk. Mai szemmel nehezen ĂŠrthetĂľ a bizarr tĂśrtĂŠnet, amelynek minden szereplĂľjĂŠt, fordulatĂĄt mĂĄig sem ismerjĂźk.


Mussolini ĂŠs Hitler megjelenĂŠse, a spanyol polgĂĄrhĂĄborĂş idejĂŠn a brit felsĂľ osztĂĄly fiataljaiban is erĂľs volt a baloldali hangulat. A Cambridge-i Apostolok nevĂť titkos egyetemi tĂĄrsasĂĄgban tĂŠma volt a marxizmus, ĂŠs aggĂłdtak a vilĂĄg sorĂĄn. Így gondolhatta nĂŠhĂĄny igen jĂł hĂĄzbĂłl valĂł diĂĄk, hogy a demokrĂĄciĂĄk nem lesznek kĂŠpesek feltartĂłztatni az erĂľsĂśdĂľ fasizmust, amellyel hazĂĄjukban is nem kevesen rokonszenveznek. A fenyegetĂŠs elhĂĄrĂ­tĂĄsĂĄra egyedĂźl a szovjet-orosz birodalom lehet kĂŠpes – tehĂĄt azt kell segĂ­teni, vĂŠltĂŠk. IfjĂşkori vonzĂłdĂĄs volt ez a forradalmi ĂĄllamhoz (SztĂĄlin gyilkos tĂŠbolyĂĄnak teljes kibontakozĂĄsa ĂŠs a Hitlerrel kĂśtĂśtt paktum elĂľtt jĂĄrtunk), ĂĄm ami tĂśrtĂŠnt, eltĂşlzott kĂŠmfilmbe illĂľ – ha nem lett volna vĂŠresen igaz.

A „cambridge-i ĂśtĂśk”, lĂŠvĂŠn kimagaslĂł intelligenciĂĄjĂş, vĂŠgzettsĂŠgĂť emberek, hamarosan kulcspozĂ­ciĂłkba kerĂźltek – ĂŠs tĂśbbnyire ĂŠppen a hĂ­rszerzĂŠs-elhĂĄrĂ­tĂĄs terĂźletĂŠn. BeszervezĂľjĂźk, Arnold Deutsch Ăśtlete volt, hogy elit egyetemeken a kommunizmussal rokonszenvezĂľ fiatalokat kĂśrnyĂŠkezzenek meg – s ez telitalĂĄlatnak bizonyult. Deutsch csalĂĄdja a FelvidĂŠkrĂľl szĂĄrmazott, s bĂĄr Ăľ mĂĄr BĂŠcsben szĂźletett, helyenkĂŠnt magyarkĂŠnt is emlĂ­tik az NKVD karizmatikus – a harmincas ĂŠvekben a londoni egyetemen mellesleg filozĂłfiĂĄt hallgatĂł – kulcsemberĂŠt. ElĂľzĂľleg BĂŠcsben kĂŠmiĂĄbĂłl doktorĂĄlt, a brit fĂľvĂĄrosban a divatos Hampsteadben lakott, egy hĂĄzban Agatha Christie-vel. ElsĂľ felfedezettje, Kim Philby a The Times tudĂłsĂ­tĂłja is volt a spanyol polgĂĄrhĂĄborĂşban – az NKVD pĂĄrhuzamos megbĂ­zĂĄsĂĄval, hogy tegye el lĂĄb alĂłl FrancĂłt. (Igaz, a kĂśzelĂŠbe sem sikerĂźlt kerĂźlnie, csak akkor, amikor sebesĂźlĂŠse utĂĄn megkapta a falangistĂĄk kitĂźntetĂŠsĂŠt...)

A vilĂĄghĂĄborĂş vĂŠgĂŠre azonban Philby mĂĄr a brit kĂŠmszolgĂĄlat, a Bond-filmekben is emlegetett MI6 szovjet osztĂĄlyĂĄnak vezetĂľje (!) volt, kĂŠsĂľbb pedig a brit hĂ­rszerzĂŠs ĂśsszekĂśtĂľ tisztje a CIA-nĂĄl, Washingtonban. BarĂĄtja, Donald Maclean, egykori liberĂĄlis ellenzĂŠki vezetĂľ fia ugyanott, a brit nagykĂśvetsĂŠg diplomatĂĄjakĂŠnt, mĂŠg az amerikai atomfegyverkezĂŠs titkaihoz is hozzĂĄfĂŠrt. Harmadik tĂĄrsuk, Anthony Burgess a BBC-nĂŠl dolgozott, majd – pĂĄrhuzamosan – a Foreign Office ĂŠs a hĂ­rszerzĂŠs foglalkoztatta. A nĂĄluk nĂŠhĂĄny ĂŠvvel idĂľsebb Anthony Blunt tanĂ­totta Ăľket Cambridge-ben, ĂŠs miutĂĄn a szovjetek egy moszkvai lĂĄtogatĂĄsĂĄn beszerveztĂŠk, fĂľkĂŠnt tovĂĄbbi ĂźgynĂśkĂśket kellett szĂĄllĂ­tania megbĂ­zĂłinak. Blunt a hĂĄborĂş alatt jĂł barĂĄtja, a baloldallal ugyancsak rokonszenvezĂľ Rotschild bĂĄrĂł ajĂĄnlĂĄsĂĄra kerĂźlt a brit elhĂĄrĂ­tĂĄshoz, kulcspozĂ­ciĂłkba. 1945-ben VI. GyĂśrgy titokban Ăľt bĂ­zta meg, hogy szerezze meg NĂŠmetorszĂĄgban a kirĂĄlyi csalĂĄdnak a harmincas ĂŠvekben a nĂŠmet rokonsĂĄgnak Ă­rt, feltehetĂľen kompromittĂĄlĂł leveleit.
FotĂł: Kovalovszky DĂĄniel

VĂŠlhetĂľen e kivĂĄlĂł mĂťtĂśrtĂŠnĂŠsz ajĂĄnlotta megbĂ­zĂłi figyelmĂŠbe Burgesst, MacLeant, valamint a kvintett sokĂĄig ismeretlen ĂśtĂśdik tagjĂĄt, John Cairncrosst. Az utĂłbbi is fantasztikus lehetĂľsĂŠgekkel rendelkezett a hĂĄborĂş idejĂŠn: abban a szupertitkos kĂśzpontban dolgozott, ahol megfejtettĂŠk a nĂĄci hadvezetĂŠs kĂłdolt hĂ­rforgalmĂĄt. Az informĂĄciĂłk egy rĂŠszĂŠt megosztottĂĄk a szĂśvetsĂŠges szovjetekkel – a tĂśbbit viszont Cairncross ĂŠs Blunt szĂĄllĂ­totta.

Az ÖtĂśk rendkĂ­vĂźli szolgĂĄlatokat tettek megbĂ­zĂłiknak. MĂĄig vitatott, felfogtĂĄk-e, hogy a szovjet titkosszolgĂĄlat ĂźgynĂśkei – vagy Ăşgy ĂŠreztĂŠk, a tisztesnek vĂŠlt antifasiszta Ăźgyet szolgĂĄljĂĄk. Vaszilij Mitrohin, a KGB levĂŠltĂĄrĂĄnak ĂŠvtizedeken ĂĄt volt Ăľrnagya, titokban aktĂĄk ezreit jegyzetelte ki s vitte 1992-ben Nyugatra, majd vaskos, magyarul is megjelent kĂśtetben adott pĂĄratlan bepillantĂĄst egyebek mellett az ÖtĂśk tĂśrtĂŠnetĂŠbe. TĂľle tudjuk, hogy PhilbyĂŠk alkalmasint gyorsan kiĂĄbrĂĄndultak volna, ha tudjĂĄk: pĂŠldĂĄtlanul ĂŠrtĂŠkes szolgĂĄlataik ellenĂŠre tartĂłik milyen lenĂŠzĂŠssel tekintettek a megbĂ­zhatatlan, „piĂĄs homokosokra”, s hogyan ellenĂľriztĂŠk Ăľket szĂźntelenĂźl. Moszkva ugyanis sokĂĄig nem akart hinni annak, ami embereitĂľl a kezĂŠbe kerĂźlt. TĂşl sok, tĂşl fontos informĂĄciĂł – nem arrĂłl van-e szĂł, hogy a britek az orruknĂĄl fogva vezetik Ăľket? Hogyan lehetsĂŠges, hogy ilyen pozĂ­ciĂłban lĂŠvĂľ emberek ennyi mindent elĂĄrulnak?

A cambridge-i ĂŠvfolyamtĂĄrsak sokĂĄig szolgĂĄltĂĄk MoszkvĂĄt. Burgess ĂŠs Maclean 1951-ben szĂśkĂśtt a SzovjetuniĂłba, miutĂĄn Philby figyelmeztette Ăľket, hogy nyomukban vannak. Burgess iratai kĂśzĂśtt azutĂĄn rĂĄtalĂĄltak Cairncrossra, aki bevallotta, hogy dokumentumok ezreit, kĂśztĂźk vĂŠlhetĂľen atomtitkokat adott ĂĄt a szovjeteknek – ĂĄm rejtĂŠlyes mĂłdon ĂŠs mĂĄig vitatottan Ăľt nem vontĂĄk felelĂľssĂŠgre, nevĂŠt nem hoztĂĄk nyilvĂĄnossĂĄgra. A kĂśzszolgĂĄlatot ugyan el kellett hagynia, de jĂł amerikai egyetemeken tanĂ­thatott, majd RĂłmĂĄban az ENSZ-intĂŠzmĂŠny FAO-nĂĄl, utĂłbb bankoknĂĄl dolgozott. Oleg Gordijevszkij, a KGB egyik lelĂŠpett embere 1990-ben megerĂľsĂ­tette, hogy Ăľ volt az ĂśtĂśdik, ĂĄm a szenzĂĄciĂł gyorsan elĂźlt. Cairncross a francia partokon ĂŠlt, majd a kilencvenes ĂŠvek kĂśzepĂŠn visszatĂŠrt hazĂĄjĂĄba, ahol hamarosan agyvĂŠrzĂŠs vĂŠgzett a 82 ĂŠves fĂŠrfival.

Bluntot BurgessĂŠk szĂśkĂŠse utĂĄn ugyancsak kihallgattĂĄk, de hasztalan. S tĂĄn nem is igazĂĄn gyanakodtak: nehĂŠz volt elkĂŠpzelni, hogy a kivĂĄlĂł ĂśsszekĂśttetĂŠsekkel rendelkezĂľ fĂŠrfiĂş Moszkva kĂŠme lenne. II. ErzsĂŠbet lovaggĂĄ emelte kĂŠptĂĄrĂĄnak ĂľrĂŠt – ĂĄm Bluntot aztĂĄn 1963-ban lebuktattĂĄk az amerikaiak. EzĂşttal beszĂŠlt, ĂŠs sokat: feladta tĂśbb, a szovjeteknek dolgozĂł honfitĂĄrsĂĄt, kĂśztĂźk Cairncrosst, ami persze nem volt ĂşjdonsĂĄg. A vĂĄdalku alapjĂĄn nem vontĂĄk felelĂľssĂŠgre, ĂŠs Ăźgye tizenĂśt ĂŠvig ĂĄllamtitok maradt: Margaret Thatcher csak 1979-ben tĂĄrta fel tĂśrtĂŠnetĂŠt a parlamentben, majd Blunt beismerĂľ interjĂşt adott a BBC-nek, amelynek vĂŠgĂŠn elsĂ­rta magĂĄt. Elvesztette cĂ­meit, rangjait, elkeseredetten, de osztĂĄlyĂĄtĂłl cserben nem hagyva halt meg 1983-ban.

MoszkvĂĄba szĂśkĂśtt tĂĄrsainak ĂŠletĂŠrĂľl keveset tudni, de bizonyosan kevĂŠsbĂŠ volt szĂŠp. Az egyik kemĂŠny alkoholista, Burgess 1963-ban hunyt ott el – abban az ĂŠvben, amikor Kim Philbyt BejrĂştbĂłl, ahol a The Economist tudĂłsĂ­tĂłjakĂŠnt (ĂŠs mĂŠg mindig brit hĂ­rszerzĂľkĂŠnt) dolgozott, szovjet teherhajĂłn mentettĂŠk ki, mert egy lelĂŠpĂľ KGB-s elĂĄrulta. CsalĂłdĂĄsĂĄra MoszkvĂĄban kiderĂźlt, hogy nem ezredes, amint hitte – s munkĂĄja sem nagyon volt. Új, fiatal helyi felesĂŠgĂŠvel 1988-ig, 76 ĂŠves korĂĄig ĂŠlt. David Maclean, a moszkvai VilĂĄggazdasĂĄgi IntĂŠzet munkatĂĄrsa, a Munka VĂśrĂśs ZĂĄszlĂłrendjĂŠnek kitĂźntetettje ĂĄllĂ­tĂłlag tĂĄmogatta a szovjet „disszidenseket”, Ăľ 1983-ban halt meg. Amerikai felesĂŠgĂŠt korĂĄbban Philby elszerette, de az asszony vĂŠgĂźl mindkettĂľjĂźket MoszkvĂĄban hagyva hazatĂŠrt, akĂĄrcsak gyerekeik. Az ÖtĂśkrĂľl Ă­rtak kĂśnyveket, darabot, filmet, ĂĄm semmi nem lehetett oly drĂĄmai, mint ami a valĂłsĂĄgban tĂśrtĂŠnt – pedig a tĂśrtĂŠnet egy rĂŠsze mĂĄig titokban maradt.
Link