Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Kémek Cambridge-bõl


Orbán-Soros -GBBĂ©la...Morvai...Ă©s hosszĂş a halállista... Cambridge elit egyetemĂ©nek több remek kĂ©pessĂ©gĂ» brit hallgatĂłjábĂłl a harmincas Ă©vekben befolyásos ember – Ă©s szovjet kĂ©m lett. JĂłllehet többen homoszexuálisok Ă©s/vagy alkoholisták voltak, nem zsarolás folytán álltak Moszkva szolgálatába: önkĂ©nt, a náci veszĂ©lytõl tartva lettek hazaárulĂłk. Mai szemmel nehezen Ă©rthetõ a bizarr törtĂ©net, amelynek minden szereplõjĂ©t, fordulatát máig sem ismerjĂĽk.


Mussolini Ă©s Hitler megjelenĂ©se, a spanyol polgárháborĂş idejĂ©n a brit felsõ osztály fiataljaiban is erõs volt a baloldali hangulat. A Cambridge-i Apostolok nevĂ» titkos egyetemi társaságban tĂ©ma volt a marxizmus, Ă©s aggĂłdtak a világ során. ĂŤgy gondolhatta nĂ©hány igen jĂł házbĂłl valĂł diák, hogy a demokráciák nem lesznek kĂ©pesek feltartĂłztatni az erõsödõ fasizmust, amellyel hazájukban is nem kevesen rokonszenveznek. A fenyegetĂ©s elhárĂ­tására egyedĂĽl a szovjet-orosz birodalom lehet kĂ©pes – tehát azt kell segĂ­teni, vĂ©ltĂ©k. IfjĂşkori vonzĂłdás volt ez a forradalmi államhoz (Sztálin gyilkos tĂ©bolyának teljes kibontakozása Ă©s a Hitlerrel kötött paktum elõtt jártunk), ám ami törtĂ©nt, eltĂşlzott kĂ©mfilmbe illõ – ha nem lett volna vĂ©resen igaz.

A „cambridge-i ötök”, lĂ©vĂ©n kimagaslĂł intelligenciájĂş, vĂ©gzettsĂ©gĂ» emberek, hamarosan kulcspozĂ­ciĂłkba kerĂĽltek – Ă©s többnyire Ă©ppen a hĂ­rszerzĂ©s-elhárĂ­tás terĂĽletĂ©n. BeszervezõjĂĽk, Arnold Deutsch ötlete volt, hogy elit egyetemeken a kommunizmussal rokonszenvezõ fiatalokat környĂ©kezzenek meg – s ez telitalálatnak bizonyult. Deutsch családja a FelvidĂ©krõl származott, s bár õ már BĂ©csben szĂĽletett, helyenkĂ©nt magyarkĂ©nt is emlĂ­tik az NKVD karizmatikus – a harmincas Ă©vekben a londoni egyetemen mellesleg filozĂłfiát hallgatĂł – kulcsemberĂ©t. Elõzõleg BĂ©csben kĂ©miábĂłl doktorált, a brit fõvárosban a divatos Hampsteadben lakott, egy házban Agatha Christie-vel. Elsõ felfedezettje, Kim Philby a The Times tudĂłsĂ­tĂłja is volt a spanyol polgárháborĂşban – az NKVD párhuzamos megbĂ­zásával, hogy tegye el láb alĂłl FrancĂłt. (Igaz, a közelĂ©be sem sikerĂĽlt kerĂĽlnie, csak akkor, amikor sebesĂĽlĂ©se után megkapta a falangisták kitĂĽntetĂ©sĂ©t...)

A világháborĂş vĂ©gĂ©re azonban Philby már a brit kĂ©mszolgálat, a Bond-filmekben is emlegetett MI6 szovjet osztályának vezetõje (!) volt, kĂ©sõbb pedig a brit hĂ­rszerzĂ©s összekötõ tisztje a CIA-nál, Washingtonban. Barátja, Donald Maclean, egykori liberális ellenzĂ©ki vezetõ fia ugyanott, a brit nagykövetsĂ©g diplomatájakĂ©nt, mĂ©g az amerikai atomfegyverkezĂ©s titkaihoz is hozzáfĂ©rt. Harmadik társuk, Anthony Burgess a BBC-nĂ©l dolgozott, majd – párhuzamosan – a Foreign Office Ă©s a hĂ­rszerzĂ©s foglalkoztatta. A náluk nĂ©hány Ă©vvel idõsebb Anthony Blunt tanĂ­totta õket Cambridge-ben, Ă©s miután a szovjetek egy moszkvai látogatásán beszerveztĂ©k, fõkĂ©nt további ĂĽgynököket kellett szállĂ­tania megbĂ­zĂłinak. Blunt a háborĂş alatt jĂł barátja, a baloldallal ugyancsak rokonszenvezõ Rotschild bárĂł ajánlására kerĂĽlt a brit elhárĂ­táshoz, kulcspozĂ­ciĂłkba. 1945-ben VI. György titokban õt bĂ­zta meg, hogy szerezze meg NĂ©metországban a királyi családnak a harmincas Ă©vekben a nĂ©met rokonságnak Ă­rt, feltehetõen kompromittálĂł leveleit.
Fotó: Kovalovszky Dániel

VĂ©lhetõen e kiválĂł mĂ»törtĂ©nĂ©sz ajánlotta megbĂ­zĂłi figyelmĂ©be Burgesst, MacLeant, valamint a kvintett sokáig ismeretlen ötödik tagját, John Cairncrosst. Az utĂłbbi is fantasztikus lehetõsĂ©gekkel rendelkezett a háborĂş idejĂ©n: abban a szupertitkos központban dolgozott, ahol megfejtettĂ©k a náci hadvezetĂ©s kĂłdolt hĂ­rforgalmát. Az informáciĂłk egy rĂ©szĂ©t megosztották a szövetsĂ©ges szovjetekkel – a többit viszont Cairncross Ă©s Blunt szállĂ­totta.

Az Ă–tök rendkĂ­vĂĽli szolgálatokat tettek megbĂ­zĂłiknak. Máig vitatott, felfogták-e, hogy a szovjet titkosszolgálat ĂĽgynökei – vagy Ăşgy Ă©reztĂ©k, a tisztesnek vĂ©lt antifasiszta ĂĽgyet szolgálják. Vaszilij Mitrohin, a KGB levĂ©ltárának Ă©vtizedeken át volt õrnagya, titokban akták ezreit jegyzetelte ki s vitte 1992-ben Nyugatra, majd vaskos, magyarul is megjelent kötetben adott páratlan bepillantást egyebek mellett az Ă–tök törtĂ©netĂ©be. Tõle tudjuk, hogy PhilbyĂ©k alkalmasint gyorsan kiábrándultak volna, ha tudják: pĂ©ldátlanul Ă©rtĂ©kes szolgálataik ellenĂ©re tartĂłik milyen lenĂ©zĂ©ssel tekintettek a megbĂ­zhatatlan, „piás homokosokra”, s hogyan ellenõriztĂ©k õket szĂĽntelenĂĽl. Moszkva ugyanis sokáig nem akart hinni annak, ami embereitõl a kezĂ©be kerĂĽlt. TĂşl sok, tĂşl fontos informáciĂł – nem arrĂłl van-e szĂł, hogy a britek az orruknál fogva vezetik õket? Hogyan lehetsĂ©ges, hogy ilyen pozĂ­ciĂłban lĂ©võ emberek ennyi mindent elárulnak?

A cambridge-i Ă©vfolyamtársak sokáig szolgálták Moszkvát. Burgess Ă©s Maclean 1951-ben szökött a SzovjetuniĂłba, miután Philby figyelmeztette õket, hogy nyomukban vannak. Burgess iratai között azután rátaláltak Cairncrossra, aki bevallotta, hogy dokumentumok ezreit, köztĂĽk vĂ©lhetõen atomtitkokat adott át a szovjeteknek – ám rejtĂ©lyes mĂłdon Ă©s máig vitatottan õt nem vonták felelõssĂ©gre, nevĂ©t nem hozták nyilvánosságra. A közszolgálatot ugyan el kellett hagynia, de jĂł amerikai egyetemeken tanĂ­thatott, majd RĂłmában az ENSZ-intĂ©zmĂ©ny FAO-nál, utĂłbb bankoknál dolgozott. Oleg Gordijevszkij, a KGB egyik lelĂ©pett embere 1990-ben megerõsĂ­tette, hogy õ volt az ötödik, ám a szenzáciĂł gyorsan elĂĽlt. Cairncross a francia partokon Ă©lt, majd a kilencvenes Ă©vek közepĂ©n visszatĂ©rt hazájába, ahol hamarosan agyvĂ©rzĂ©s vĂ©gzett a 82 Ă©ves fĂ©rfival.

Bluntot BurgessĂ©k szökĂ©se után ugyancsak kihallgatták, de hasztalan. S tán nem is igazán gyanakodtak: nehĂ©z volt elkĂ©pzelni, hogy a kiválĂł összeköttetĂ©sekkel rendelkezõ fĂ©rfiĂş Moszkva kĂ©me lenne. II. ErzsĂ©bet lovaggá emelte kĂ©ptárának õrĂ©t – ám Bluntot aztán 1963-ban lebuktatták az amerikaiak. EzĂşttal beszĂ©lt, Ă©s sokat: feladta több, a szovjeteknek dolgozĂł honfitársát, köztĂĽk Cairncrosst, ami persze nem volt Ăşjdonság. A vádalku alapján nem vonták felelõssĂ©gre, Ă©s ĂĽgye tizenöt Ă©vig államtitok maradt: Margaret Thatcher csak 1979-ben tárta fel törtĂ©netĂ©t a parlamentben, majd Blunt beismerõ interjĂşt adott a BBC-nek, amelynek vĂ©gĂ©n elsĂ­rta magát. Elvesztette cĂ­meit, rangjait, elkeseredetten, de osztályátĂłl cserben nem hagyva halt meg 1983-ban.

Moszkvába szökött társainak Ă©letĂ©rõl keveset tudni, de bizonyosan kevĂ©sbĂ© volt szĂ©p. Az egyik kemĂ©ny alkoholista, Burgess 1963-ban hunyt ott el – abban az Ă©vben, amikor Kim Philbyt BejrĂştbĂłl, ahol a The Economist tudĂłsĂ­tĂłjakĂ©nt (Ă©s mĂ©g mindig brit hĂ­rszerzõkĂ©nt) dolgozott, szovjet teherhajĂłn mentettĂ©k ki, mert egy lelĂ©põ KGB-s elárulta. CsalĂłdására Moszkvában kiderĂĽlt, hogy nem ezredes, amint hitte – s munkája sem nagyon volt. Ăšj, fiatal helyi felesĂ©gĂ©vel 1988-ig, 76 Ă©ves koráig Ă©lt. David Maclean, a moszkvai Világgazdasági IntĂ©zet munkatársa, a Munka Vörös ZászlĂłrendjĂ©nek kitĂĽntetettje állĂ­tĂłlag támogatta a szovjet „disszidenseket”, õ 1983-ban halt meg. Amerikai felesĂ©gĂ©t korábban Philby elszerette, de az asszony vĂ©gĂĽl mindkettõjĂĽket Moszkvában hagyva hazatĂ©rt, akárcsak gyerekeik. Az Ă–tökrõl Ă­rtak könyveket, darabot, filmet, ám semmi nem lehetett oly drámai, mint ami a valĂłságban törtĂ©nt – pedig a törtĂ©net egy rĂ©sze máig titokban maradt.
Link

Hozzászólások


Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.