Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Szegedi Csan√°d: J√°rt√°l te g√°zkamr√°ban?


A j√≥bik egy mocskos zsid√≥ p√°rt, nincs ezen mit sz-√©p√≠teni! A Jobbik habz√≥ sz√°j√ļ aleln√∂ke volt, √°m h√°rom √©ve kider√ľlt zsid√≥ sz√°rmaz√°sa, s rep√ľlt. Most kip√°ban mes√©l arr√≥l, hogyan rakt√°k √∂ssze a p√°rtot, hogyan majmolt√°k meg a sajt√≥t, hogyan lehet p√©nzt csin√°lni a magyars√°gbizniszben. Meg arr√≥l is sz√≥l, odahaza mi√©rt lettek nem zsid√≥k a zsid√≥k. Turul h√°t√°n a zsinag√≥g√°ba. Enn√©l nincs abszurdabb. Illetve van: a m√°sodik r√©sz, ami h√©tf√Ķn j√∂n. Ez itt az els√Ķ etap. Nagyinterj√ļ.
Korábban a témában:

Janiczak D√°vid: A Tom √©s Jerryvel kezd√Ķd√∂tt

Mi az a Jobbik?

M√°r a 2003-as alakul√°skor mindenf√©le embert √∂sszehozott a sors, eg√©szen k√ľl√∂nb√∂z√Ķ motiv√°ci√≥kkal. Engem els√Ķsorban az vitt a p√°rtba, hogy k√ľzdeni akartam a trianoni igazs√°gtalans√°g ellen, ki√°llni a rev√≠zi√≥√©rt, az anyaorsz√°gon k√≠v√ľl rekedt honfit√°rsaink√©rt. De p√©ld√°ul az egyik eln√∂ks√©gi tag az els√Ķ perct√Ķl ny√≠ltan besz√©lt arr√≥l, hogy √©letc√©lja √©s politikai v√°gya r√©szt venni a magyar zsid√≥s√°g t√ļlhatalm√°nak megt√∂r√©s√©ben. M√°s a cig√°nyokat tekintette f√Ķ ellens√©gnek. Trianon, v√©lt zsid√≥ vil√°guralom, cig√°nyok, liberalizmus, demokr√°cia – nagyj√°b√≥l ezek a d√©moniz√°lt ellens√©gk√©pek, amelyek a mai napig domin√°lnak a Jobbikban. Szinte minden ezekkel szemben fogalmaz√≥dik meg a p√°rtban.

Mindig is visszautas√≠tott√°k, hogy a Jobbik rasszista, antiszemita, cig√°nygy√Ľl√∂l√Ķ p√°rt lenne.

De az√©rt tett√ľnk r√≥la, hogy akit a sz√©ls√Ķjobb eszm√©i vonzanak, r√°nk tal√°ljon. Hogy kiemelkedj√ľnk az ismeretlens√©gb√Ķl √©s bef√©rk√Ķzz√ľnk a k√∂zbesz√©dbe, botr√°nyok, egyszer√Ľ √ľzenetek kellettek. Azt√°n pedig megmagyar√°ztuk a megmagyar√°zhatatlant. Legjobb p√©lda a Magyar G√°rda. Tudtuk, hogy hangulat√°ban, formas√°gaiban agressz√≠v √©s sokakat irrit√°l√≥ jelens√©g sz√ľletik. A “Szebb j√∂v√Ķt!” k√∂sz√∂nt√©s √©s az √Ārp√°ds√°v sz√°nt sz√°nd√©kkal eml√©keztetett mindenkit a k√©t vil√°gh√°bor√ļ k√∂z√∂tti id√Ķszakra, de k√©sz√ľlt√ľnk magyar√°zattal: „nem pont olyan”, „nem is a nyilasok√©, hanem r√©gebbi t√∂rt√©nelmi jelk√©p”. M√≠g a sajt√≥ban √©s a Parlamentben ment a zavarodott sz√≥cs√©pl√©s, mi k√∂zs√©gr√Ķl k√∂zs√©gre vonultunk, √©s ahol megjelent√ľnk, r√∂gz√ľlt az emberekben, hogy van a Jobbik nev√Ľ t√∂k√∂s, bev√°llal√≥s, rendp√°rti alakulat. Vagy ott a cig√°nyb√Ľn√∂z√©s kifejez√©s. Miel√Ķtt bedobtuk a k√∂ztudatba, eln√∂ks√©gin √°tbesz√©lt√ľk, hogy a felh√°borod√°sra majd azt mondjuk, „term√©szetesen nem minden cig√°nyra √©rtett√ľk, vannak k√∂zt√ľk rendesek is”. Mik√∂zben tiszt√°ban voltunk vele, az emberek fej√©ben √ļgy √°ll √∂ssze a f√Ķ politikai √ľzenet, hogy a cig√°nyok b√Ľn√∂z√Ķk √©s pont. A 2010-es √Ķszi kamp√°nyban azzal robbantottunk, hogy a „cig√°nyb√Ľn√∂z√Ķket” rendv√©delmi telepekre kell z√°rni. A c√©lcsoportunk √©rtette az √ľzenetet: gett√≥ba minden cig√°nyt. Sokan t√©vesen azt gondolj√°k, hogy a Jobbik vezet√©se csupa ostoba n√°cib√≥l √°ll, de nem retard√°lt z√∂ldf√ľl√Ľek √ľlnek ott, hanem z√∂mmel fiatal √©rtelmis√©giek, akik komoly politikai sz√°m√≠t√°sok ment√©n dolgoznak. Nevet is adtunk a m√©diahack-m√≥dszer√ľnknek, viccesen fog hangzani: a visszanyilaz√≥ harcos taktik√°ja. Hergelj√ľk az ellens√©get, magunkra h√ļzzuk, azt√°n, amikor r√°nk ugrik a sajt√≥, visszafele sz√©pen mindent elmagyar√°zunk… Alig v√°rtuk, hogy j√∂jjenek!

√Ėn is gyakran alkalmazta ezt a harcmodort. Sok √©ve egy t√©v√©m√Ľsorban √ļgy fogalmazott: „Egy zsid√≥ rabbi mondta, hogy a magyars√°g nem adott m√°st csak a f√ľty√ľl√Ķs barackot meg a b√Ķgaty√°t a vil√°gnak. Olyan ez, mintha egy katolikus pap azt mondta volna, hogy a zsid√≥s√°g csak egy poros k√Ķt√°bl√°t adott az emberis√©gnek.”

Eml√©kszem! Nem vagyok r√° b√ľszke.

Sunyizott. Nem v√°llalta egyenesben a gyal√°zkod√°st.

Ut√≥lag √©n is √≠gy gondolom, de akkor nagyon praktikus megold√°snak t√Ľnt. Sokan azt mondt√°k r√°, milyen primit√≠v, pedig alaposan √°t volt gondolva, hiszen az igazi √ľzenetet retorikailag becsomagoltam abba, hogy „olyan, mintha egy katolikus pap mondan√°”. Tettem, amit jobbikos politikusk√©nt tennem kellett abban a vit√°ban. Megjegyzem, a baloldali √©s liber√°lis sajt√≥ r√©sz√©r√Ķl √∂ngyilkos tett volt nekiugrani a fiatal Jobbiknak. T√©ved√©s volt azt hinni, hogy vit√°kban egyszer√Ľen leverhet√Ķ a sz√©ls√Ķjobb, r√°bizony√≠that√≥ √°ll√≠t√°sainak tarthatatlans√°ga, embertelens√©ge. Felk√©sz√ľletlen volt a m√©dia a Jobbikkal szemben, ahogyan ma is az. Tal√°n 2009 tavasz√°n esett meg, hogy egy kalocsai g√°rdista meg√∂lte a bar√°tn√Ķj√©t, √©s a holttestet horogkeresztes z√°szl√≥ba csomagolta. M√°snap volt orsz√°gos eln√∂ks√©gink. Ott √ľlt√ľnk k√∂rben az asztaln√°l megkukulva, hogy erre mit fogunk mondani. K√©ts√©gbe est√ľnk, hogy ez azt√°n t√©nyleg nagyon durva, v√©ge mindennek. √Čs tudja mi t√∂rt√©nt? A sajt√≥ szinte azonnal eleresztette az √ľgyet, a p√°rtunk sim√°n kij√∂tt bel√Ķle. Rettegt√ľnk az elszigetelts√©gt√Ķl, de √∂r√∂mmel tapasztaltuk, hogy m√©g a kezdeti, bojkottos √©vekben is rendre megrepedt a rendszert, ha m√°shov√° nem, h√°t a Demokrata c√≠mlapj√°ra felker√ľlt Vona G√°bor. Ma persze m√°s a helyzet, hiszen saj√°t org√°numai vannak a p√°rtnak, orsz√°gos hetilap, helyi √ļjs√°gok, ingyenes kiadv√°nyok milli√≥i, √©s persze a Jobbiknak lefekv√Ķ kurucinf√≥.
24.hu / Neményi Márton
24.hu / Neményi Márton

Plusz itt a cukis√°gkamp√°ny.

A cukis√°gkamp√°ny a magyar t√°rsadalom √©retts√©g√©t dics√©ri, hiszen a Jobbiknak r√° kellett j√∂nnie, hogy az eredeti sz√©ls√Ķs√©ges politik√°val k√©ptelen tov√°bbl√©pni. A cukis√°ggal a t√∂rt√©nelemben sok sz√©ls√Ķs√©ges politikai er√Ķ pr√≥b√°lkozott: Hitler is fot√≥ztatta mag√°t kedves √°llatokkal, kommunista vezet√Ķk pedig vid√°m gyerekekkel. A Jobbik cukis√°g√°nak kiz√°r√≥lag belf√∂ld√∂n van n√©mi hozad√©ka, hiszen a p√°rt komolyabb politikai sikere eset√©n azonnal elszigetel√Ķdne az orsz√°g. A Jobbik √°ltal sokat emlegetett Sziriza a bizony√≠t√©k arra, hogy kamp√°nyban lehet nagy dolgokat √≠g√©rni, de a korm√°nyz√°sban a politikai realit√°s a leger√Ķsebb rendez√Ķelv. Von√°val ma m√©g a francia Nemzeti Front √©s az osztr√°k Szabads√°g P√°rt sem √°ll sz√≥ba, s ha hatalomra ker√ľlne, kiz√°r√≥lag margin√°lis vagy v√°llalhatatlan szerepl√Ķkkel tudna tal√°lkozni. Nem v√©letlen, hogy a mostani jobbikos EP-k√©pvisel√Ķk is frakci√≥ n√©lk√ľl maradtak Br√ľsszelben.

A Jobbik a m√°sodik leger√Ķsebb magyar p√°rt, √©s araszol k√∂z√©pre.

Nem l√°tok √©rdemi v√°ltoz√°st. Ugyanazok az emberek √©s gondolatok vezetik, mint 2010 el√Ķtt, m√©g maga az eln√∂k is ugyanaz.

Ez az elnök kilökte a frakcióból a legegzaltáltabb, legmilitánsabb figurákat, némelyiket a pártból is. Zagyvát, Gaudi-Nagyot, Lenhardtot, Endrésiket, nem sorolom.

Az eml√≠tettek mindig is mell√©kszerepl√Ķk voltak a p√°rt √©let√©ben. Nem att√≥l kell f√©lni, aki felvesz egy bomberdzsekit, heilhitlerezik az utc√°n, EU-s z√°szl√≥kat dob√°l ki az Orsz√°ggy√Ľl√©s ablak√°n, mert azt az emberek komolytalannak tartj√°k. Azokkal a vezet√Ķkkel van a baj, akik lelk√©ben ugyanaz lakik, mint a karlenget√Ķs√©ben, csak pontosan tudj√°k, meddig mehetnek el, meddig terjed a t√°rsadalom t√Ľr√©shat√°ra. √ēk tov√°bbra is abban a begyepesedett fekete-feh√©r vil√°gban √©lnek, melyben vannak a tisztess√©ges, rendes, hazafi magyarok √©s a nemzet test√©n √©l√Ķsk√∂d√Ķ k√∂z√∂mb√∂s, liber√°lis, zsid√≥b√©renc haza√°rul√≥k. A cig√°ny n√°luk ingyen√©l√Ķ, a zsid√≥ pedig rafin√°lt, g√∂rbeorr√ļ, p√ļpos h√°t√ļ bank√°r, r√©gen √Ķ okozta a pestist, k√©s√Ķbb az olajv√°ls√°got, ma a gazdas√°gi v√°ls√°got.

T√©nyleg ezt hiszik? Nem az van, hogy sim√°n cinikusak, √©s sz√°mukra politikai term√©k a sz√©ls√Ķjobbos duma?

Sokan val√≥ban t√©nyleg a gy√Ľl√∂lettel √©s f√©lelemmel teli vil√°gban √©lnek, persze azok sz√°ma sem elhanyagolhat√≥, akiket karrierv√°gy vez√©relt a sz√©ls√Ķjobbhoz.

√Ėn honnan √©rkezett?

Lelkesen hittem a fekete-feh√©r vil√°gban. Eszemben sincs tagadni vagy kisebb√≠teni politikai butas√°gomat, tiszt√°ban vagyok a felel√Ķss√©gemmel. Onnan indult, hogy tizenn√©gy √©ves koromt√≥l minden cs√ľt√∂rt√∂k√∂n az els√Ķ bet√Ľt√Ķl az utols√≥ig kiolvastam a Magyar F√≥rumot, √≠gy tiszt√°ban voltam vele, hogy a vil√°got a zsid√≥ szabadk√Ķm√Ľves p√°holyok mozgatj√°k a Tel Aviv-London-New York-tengely ment√©n, √©s azt is tudtam, hogy mivel Izrael nem biztons√°gos, itt √©p√≠tenek lak√≥parkokat, s j√∂n majd a nyakunkra legal√°bb k√©tmilli√≥ zsid√≥.

S ma?

Ma azt gondolom, hogy ez szam√°rs√°g. Az elm√ļlt h√°rom √©vben az egyik legalapvet√Ķbb dolog, amit meg√©rtettem, hogy az eg√©sz magyars√°gnak elemi √©rdeke, hogy Magyarorsz√°gon er√Ķs, sikeres, gyarapod√≥ zsid√≥ k√∂z√∂ss√©g √©ljen.

√Ėn szerint van cig√°nyb√Ľn√∂z√©s?

A 2006-os orsz√°ggy√Ľl√©si kamp√°nyban a Di√≥sgy√Ķr R√°di√≥ riportere k√©rdezte ezt t√Ķlem el√Ķsz√∂r. √Čn addig nem vettem √©szre, hogy n√©h√°ny vezet√Ķnk m√°r haszn√°lja ezt a kifejez√©st, √©s √Ķszint√©n azt v√°laszoltam: nincs cig√°nyb√Ľn√∂z√©s, ez az eg√©sz tiszt√°n szoci√°lis √ľgy. Am√ļgy egy akkori aleln√∂kt√°rsam rendszeres√≠tette a kifejez√©st, √©s l√°ttuk, hogy nagyon sikeres. √Čn el√Ķsz√∂r csak a p√°rt kommunik√°ci√≥j√°ban haszn√°ltam, azt√°n addig mondogattam, m√≠g magamat is meggy√Ķztem, hogy a cig√°nyb√Ľn√∂z√©s a legnagyobb probl√©ma: beleker√ľltem a gy√Ľl√∂letspir√°lba. A cig√°nys√°g t√ļlnyom√≥ r√©sze sz√∂rny√Ľ k√∂r√ľlm√©nyek √©s kil√°t√°s n√©lk√ľl √©li az √©let√©t, mik√∂zben rengeteg p√©ld√°t tal√°lni arra, hogy egy kis j√≥ √©rtelemben vett pozit√≠v diszkrimin√°ci√≥val fantasztikus eredm√©ny √©rhet√Ķ el. Nemr√©g N√≥gr√°d megy√©ben tal√°lkoztam a Hit Gy√ľlekezete √°ltal felkarolt rom√°kkal, j√≥raval√≥ sr√°cokkal, akiknek siker√ľlt rendezni√ľk egykor zavaros √©let√ľket. Vagy ott van Cserdi cig√°ny polg√°rmestere, aki bizony√≠totta: a cig√°nyb√Ľn√∂z√©s csup√°n a tehets√©gtelen √©s lusta politikusok rosszindulat√ļ kifog√°sa.

√Ėn a Jobbik aleln√∂ke volt, nagygy√Ľl√©sek v√©ressz√°j√ļ sz√≥noka, majd bocskais EP-k√©pvisel√Ķ. √ögy t√Ľnt, a radjobb vez√©rkar√°b√≥l megy majd nyugd√≠jba. Az√©rt t√∂rt der√©kba politikai karrierje, mert kider√ľlt, hogy anyai nagysz√ľlei Auschwitzot megj√°rt zsid√≥k. Eleinte, vagyis 2012 nyar√°n azzal v√©dekezett a „v√°d” ellen, hogy nem tudott err√Ķl a v√©rvonalr√≥l.

Tényleg nem tudtam róla. Otthon ez a téma kibeszéletlen volt.

√Čn m√°r 2010-ben hallottam, hogy „a Szegedi Csan√°d √°ll√≠t√≥lag zsid√≥”.

A pletyka val√≥ban akkort√≥l √©lt, de nem vettem komolyan, mert terjesztett√©k ezt Vona G√°borr√≥l, Nov√°k El√Ķdr√Ķl √©s Morvai Krisztin√°r√≥l is.
24.hu / Neményi Márton
24.hu / Neményi Márton

Ma m√°r tudni, hogy a nagymam√°ja alkarj√°n ott vir√≠tott az auschwitzi azonos√≠t√≥sz√°m, s csal√°dtagjai nyugszanak a miskolci zsid√≥ temet√Ķben. √Ėn t√∂rt√©n√©sz szakot v√©gzett, majd jobbikos politikusk√©nt eleve √©rz√©keny volt mindenf√©le gy√∂kerekre. Az √©lete els√Ķ harminc √©v√©ben hogy a csud√°ba nem t√Ľnt f√∂l a nagyanyja tetov√°l√°sa, hogy nem t√Ľnt fel, hogy az anyai √°g halottai nem a kereszt√©ny temet√Ķben nyugszanak, hogy nem t√Ľnt fel, hogy a nagyi√©k kiv√©tel√©vel az anyai √Ķs√∂k mindegyike a h√°bor√ļ √≥ta halott, hogy nem t√Ľnt fel, hogy Klein n√©vre hallgatott az egyik √Ķse, hogy nem t√Ľnt fel, hogy onnan nincsenek csal√°di t√∂rt√©netek?

Irracion√°lis szitu√°ci√≥ra lehetetlen racion√°lis v√°laszt adni. Tudom, hogy furcsa, de az a helyzet, hogy n√°lunk az apai √°g olyannyira domin√°ns, hogy az anyai oldalr√≥l nagyon keveset besz√©lt√ľnk. Alapvet√Ķ dolgokat persze tudtam, p√©ld√°ul hogy a nagyap√°m neve Moln√°r volt, a nagymam√°m Boros n√©ven sz√ľletett, azt√°n Klein nev√Ľ nevel√Ķsz√ľl√Ķk nevelt√©k fel, de ezen k√≠v√ľl semmi k√ľl√∂n√∂s. Apuk√°m oldal√°n viszont van minden, arisztokr√°cia, csal√°di c√≠merek, csal√°di birtok, sz√©kelyek, kocsisok, csel√©dek, legend√°k. Ez nekem nagyon impon√°lt, kit√∂lt√∂tte az √©rdekl√Ķd√©si k√∂r√∂met. √Āpoljuk hagyom√°nyainkat, a csal√°df√°nkat eg√©szen a tizenkettedik sz√°zadik vissza tudjuk vezetni. Az egyik t√°voli csal√°dtagunk √Ķrzi azokat a kiegyenes√≠tett kasz√°kat, melyekkel az √Ķseink harcoltak a D√≥zsa-f√©le felkel√©sben!

D√≥zsa? Mib√Ķl k√©sz√ľltek azok a kasz√°k, hogy f√©lezer √©v alatt sem ette meg √Ķket a rozsda?

Nyilv√°n nem a cs√Ľrben tartott√°k a t√∂bbi kasza k√∂z√∂tt.

Zsid√≥ temet√Ķ? Tetov√°l√°s?

A zsid√≥ temet√Ķbe csak 2012 √Ķsz√©n mentem ki el√Ķsz√∂r nagymam√°mmal. √ē azt megel√Ķz√Ķen √∂tven√∂t √©vig nem j√°rt a saj√°t anyuk√°ja s√≠rj√°n√°l, mert nem akarta azt, hogy megl√°ssa egy zsid√≥ temet√Ķbe. A tetov√°l√°st sosem l√°ttam. A nagymam√°m szinte mindig hossz√ļ ujj√ļ ruh√°t viselt, amikor nem, akkor, miel√Ķtt utc√°ra ment, sebtapasszal leragasztotta az azonos√≠t√≥sz√°mot, mintha seb lenne a karj√°n. Nagyap√°m s√≠rj√°n√°l voltunk minden √©vben legal√°bb egyszer, de √Ķ egy √°tlagos k√∂ztemet√Ķben nyugszik.

√Čdesanyja, nagyanyja 2012-ig egyetlen sz√≥t sem sz√≥lt √∂nnek az elpuszt√≠tott √Ķs√∂kr√Ķl?

Anyuk√°m sokszor el akarta mondani, de nem siker√ľlt. Tizenh√©t √©ves koromban addig jutott, hogy „Csan√°d, nem szabad senkit gy√Ľl√∂lni, az nagyon cs√ļnya dolog, ne l√©gy antiszemita”.

√Čs?

Kezemben a Magyar F√≥rummal sz√≥nokoltam neki arr√≥l, hogy a zsid√≥k micsoda n√©ps√©g, az eg√©sz vil√°got a kez√ľkben tartj√°k.

Erre √Ķ?

Fel√©m fordult, hogy „gondolj bele, ha te is az lenn√©l”. J√≥val kor√°bban, t√°n h√©t lehettem, √ļjs√°goltam anyuk√°mnak, hogy hallottam egy viccet az iskol√°ban: „Hitler k√©rdi a zsid√≥ gyereket, mi akarsz lenni nagykorodban, mire a gyerek azt mondja, √ľgyv√©d, erre Hitler azzal v√°laszol, hogy nem √ļgy k√©rdezem, szappan vagy l√°mpaerny√Ķ.” Erre anyuk√°m kiment a szob√°b√≥l, √©s percek m√ļlva l√°ttam a szem√©n, hogy s√≠rt. Nem √©rtettem. R√° k√©t h√©tre hozott minket haza az iskol√°b√≥l, √©s a b√°ty√°m elkezdte √©nekelni, hogy „d√≥, r√©, mi, f√°, sz√≥, l√°, ti, d√≥, szalonn√°t eszik a zsid√≥”. Anyuk√°mban hatalmas pofont kevert le neki. Ezt sem √©rtettem, de √©reztem, valami nem stimmel. Eltelt p√°r h√≥nap, √©s √©n, feszegetve a hat√°raimat, amikor egyszer anyuk√°m megk√©rdezte, mi ez a zaj az utc√°n, azt v√°laszoltam, „semmi, csak ordib√°lnak a zsid√≥k”. Ezzel √©n is begy√Ľjt√∂ttem a magam pofonj√°t, √©s meg√©rtettem: ez tabu. Igaz√°b√≥l azt hittem, a zsid√≥ valami cs√ļnya sz√≥, tr√°g√°rs√°g, k√°romkod√°s. Am√ļgy anyuk√°m 2012-ig a saj√°t √©desanyj√°val sem besz√©lt a zsid√≥s√°g√°r√≥l, az apuk√°j√°val se sokszor. Nagysz√ľleim, t√ļl√©lve a v√©szkorszakot, √ļgy d√∂nt√∂ttek, hogy addig zsid√≥k voltak, de onnant√≥l nem azok. Fokozatosan elt√°volodtak a vall√°st√≥l √©s a hagyom√°nyokt√≥l. √ēr√ľlet, de √ļgy √©lt√©k meg a zsid√≥s√°gunkat, mint valami b√Ľn√∂z√Ķi m√ļltat.

Fel nem foghatom, hogy a már jobbikos Csanádot miért nem igazította el legalább a nagymama.

Mert m√©g akkor is elfojtotta mag√°ban a zsid√≥s√°g√°t! Amit meg√©rtek. A holokauszt ut√°n m√°r az Istenben is k√©telkedett. Miskolcon nem olyan volt zsid√≥nak lenni, mint Budapesten, abban a v√°rosban sz√≥ szerint mindent √©s mindenkit elpuszt√≠tottak a n√°cik. Nagysz√ľleim √ļgy √≠t√©lt√©k, asszimil√°l√≥dni kell, ez az egyetlen j√°rhat√≥ √ļt. Meg azt is gondolta a nagymam√°m a politikai sz√°rnypr√≥b√°lgat√°som idej√©n, hogy j√≥lnevelt vagyok, aki biztos nem csin√°lna olyan cs√ļnyas√°gokat, amikr√Ķl besz√©l, meg am√ļgy is lecseng majd n√°lam az, hogy politikus akarok lenni.

Nem hallott, teszem azt, a fáklyás, mocskoscigányozós gárdafelvonulásokról?

Fel√ľletesen. √Čs amikor r√°k√©rdezett, ugyanazt mondtam neki, mint a t√©v√©ben: j√≥ fi√ļk vagyunk, seg√≠t√ľnk, nem ut√°lunk senkit. Nagyi mindig is √ļri viselked√©st v√°rt el t√Ķl√ľnk. Harmad√©ves egyetemista koromban is kik√©rdezte a szigorlati anyagot – m√©g mobilozni sem engedett k√∂zben! -, m√°r majdnem kilencven √©ves volt, amikor sz√≥ szerint v√©gigvette velem mind a negyvenn√©gy t√©telt. N√°la a tanul√°s volt az els√Ķ.

Ilyenek ezek a zsidók.

M√°r √©n is tudom, hogy a tud√°s nemcsak eszk√∂z a jobb √©letre, hanem √©letc√©l is lehet. H√°rom-n√©gy √©vet dolgoztam egy az √Ķsmagyar keresztneveket √∂sszegy√Ľjt√Ķ k√∂nyv√∂n. Rettenetesen b√ľszke voltam, amikor tizenkilenc √©ves koromban, √©pp vizsgaid√Ķszak el√Ķtt megjelent a k√∂tet. Mutattam a sz√ľleimnek, gratul√°ltak. Mentem a zsid√≥ nagymam√°mhoz, akir√Ķl akkor m√©g ugye nem tudtam, hogy zsid√≥, √©s √∂nel√©g√ľlten m√©g dedik√°ltam is neki egy p√©ld√°nyt. Elvette, r√°n√©zett, letette maga mell√©, azt√°n √≠gy sz√≥lt: „Hogy √°llsz a vizsg√°kkal?” „M√©g csak z√°rthelyi dolgozatokat √≠runk, nagyi.” „Na de azokra k√©ne k√©sz√ľlni, nem?” √Čn meg ott √°lltam leforr√°zva.

Amikor napvil√°gra ker√ľlt a zsid√≥ sz√°rmaz√°s, mit sz√≥ltak?

Anyuk√°m elkeseredetten reag√°lt, azt mondta, „ezut√°n, ha kimegyek a piacra, ujjal mutogatnak majd r√°m, hogy itt ez a zsid√≥, a Szegedi Csan√°d anyja”. Azt√°n megb√©k√©lt. Sokat mes√©lek neki mindarr√≥l, amit tanulok. T√∂bbsz√∂r is elj√∂tt velem zsinag√≥g√°ba, s√Ķt ny√°ron Izraelbe is elvittem.

√Čs a nagymam√°ja? Mes√©lt v√©gre a holokausztr√≥l?

Igen, de nagyon t√ľrelmesnek kellett lenni, mert nem √∂ml√∂ttek bel√Ķle a szavak, hogy finoman fogalmazzak. A csal√°di t√∂rt√©neteket √ļgy hallgattam, mintha odasz√∂geztek volna a sz√©khez, de az eg√©sz t√©m√°val val√≥ szembes√ľl√©s volt az igazi dr√°ma. Addig √ļgy √°lltam a holokauszthoz, hogy az nem az √©n trag√©di√°m, azt√°n kider√ľlt, dehogyisnem, k√∂zvetlen√ľl r√≥lam is sz√≥l. K√©rdeztem, hogy nagyi, ugye nem √ļgy zajlott, ahogy a zsid√≥ propaganda, a Schindler list√°ja, a Sorstalans√°g meg a t√∂bbi be√°ll√≠tja. Azt v√°laszolta, hogy a filmeket nem l√°tta, de sok sz√∂rny√Ľs√©g t√∂rt√©nt, √Ķt √©s minden rokon√°t gett√≥s√≠tott√°k, beterelt√©k a miskolci t√©glagy√°rba, onnan pedig Auschwitzba ker√ľltek. K√©rdeztem, ugye a csend√Ķr√∂k nem b√°ntalmaztak benneteket, „de, bizony b√°ntalmaztak”. De ugye a magyar csend√Ķr√∂k embers√©gesek voltak, mindenr√Ķl a n√©metek tehetnek? „A kassai rendez√Ķig kiz√°r√≥lag magyar sz√≥t hallottunk.” Na de parancsot teljes√≠tettek! „Azt aligha adt√°k nekik parancsba, hogy ne adjanak vizet, ne eresszenek be leveg√Ķt a vagonokba, √©s ne engedj√©k elt√°vol√≠tani onnan az √ľr√ľl√©ket.” De ugye g√°zkamr√°k nem voltak, ugye az t√ļlz√°st? „De, fiam, voltak g√°zkamr√°k.” Indulatos lettem: „Honnan tudod? J√°rt√°l te g√°zkamr√°ban?” „Ha j√°rtam volna, nem sz√ľletik az any√°d, s nem sz√ľletsz meg te sem. De t√∂bb tucat rokonunk j√°rt g√°zkamr√°ban. √ēk nem j√∂ttek vissza.” Ha ezt nem a saj√°t nagymam√°m mondta volna nekem, biztosan nem hiszem el. R√°ad√°sul √©rzelemmentesen, indulat n√©lk√ľl mes√©lt. √ögy √©reztem magam, mint aki alatt beszakad a befagyott t√≥, pr√≥b√°l kim√°szni a l√©kb√Ķl, de b√°rhov√° ny√ļl, hasad tov√°bb a j√©g. Sorra megd√Ķlt minden elm√©letem. Fuldokoltam.

Nagyi mit tan√°csolt?

2012. j√ļlius k√∂zep√©n elmondtam neki, hogy kil√©pek a Jobbikb√≥l, amire azzal reag√°lt: „Nah√°t, akkor ez m√©giscsak antiszemita p√°rt?” √ďva intett, hogy a zsid√≥ utat v√°lasszam, mondta, abb√≥l csak szenved√©s sz√°rmazik, mert biztosan lesz m√©g holokauszt. Mondtam, azt t√∂bb√© a vil√°g nem hagyja. Se Amerika, se Izrael, se az EU. √Čs a magyar t√°rsadalom is √©rettebb ann√°l… Haza√©rve arra jutottam, lehet, t√©nyleg nem j√≥ zsid√≥nak lenni, na de, ha t√≠zb√Ķl kilencen annak tartanak, m√©g maguk a zsid√≥k is, ami a legsz√∂rny√Ľbb, akkor nincs mit tenni: v√°llalnom kell a sorsomat.

Az √∂n feles√©ge mit sz√≥l az ura √°talakul√°s√°hoz? Amikor √∂sszeh√°zasodtak, √∂n m√©g jav√°ban ment√©ben j√°rt, ment√©ben gondolkodott, s gyan√≠tom, a h√∂lgynek az a macs√≥s√°g j√∂tt be. Szerelm√ľk sim√°n √°tv√©szelte az extrap√°lfordul√°st?

Val√≥ban mint b√ľszke magyar gyereket ismert meg, de szerencs√©re el√©g apolitikus. Sz√≥val norm√°lis n√Ķ. Mindig magam√©rt szeretett. A konfliktus kezdet√©n azonnal mell√©m √°llt, egy√ľtt indultunk az √ļj √ļton. Sokszor az √Ķ biztat√°s√°ra siker√ľlt tov√°bbl√©pnem. Nem zsid√≥ sz√°rmaz√°s√ļ, de kedvesek vele a zsinag√≥g√°ban, √©s j√≥ban van t√∂bb rabbi feles√©g√©vel is. Most velem egy√ľtt tanulja a zsid√≥s√°got Oberlander Baruch rabbinak √©s a lubavicsi Ch√°b√°d mozgalomnak k√∂sz√∂nhet√Ķen.

Be fog térni?

Az √Ķ d√∂nt√©se, √©n nem er√Ķltetek semmit.

V√©g√ľl is Szegedi Csan√°d j√≥ parti, a j√©g h√°t√°n is meg√©l. P√©ld√°ul √∂n a magyars√°gbiznisz atyja. Turulbolt-h√°l√≥zat√°val betegre kereshette mag√°t.

Cs√≥r√≥ egyetemista voltam, amikor megismerkedtem a feles√©gemmel, az √Ķ kis lak√°s√°ban √©lt√ľnk, az apuk√°ja aut√≥j√°t haszn√°ltam. A politikai mellett k√©ts√©gtelen√ľl volt √©s van √ľzleti √©nem. Dolgoztam apuk√°m b√ļtor√ľzem√©ben, abb√≥l is kereshettem volna sok p√©nzt, de √©n olyat akartam csin√°lni, amit kifejezetten magam fejlesztek ki. √ćgy tal√°ltam r√° arra, amit √∂n magyars√°gbiznisznek nevez: kiadtam azt a k√∂nyvet, sz√°zezer sz√°mra gy√°rtottam a Nagy-Magyarorsz√°g matric√°kat, nemzeti √ļjs√°got csin√°ltam, Turulbolt-h√°l√≥zatot nyitottam, erd√©lyi t√ļr√°kat vezettem nyolc √©ven √°t. √Ėsszess√©g√©ben t√∂bb ezer embert vittem ki, volt olyan cs√≠ksomly√≥i b√ļcs√ļ, ahov√° n√©gy nagy buszt t√∂lt√∂ttem meg. A Jobbikba is √ļgy h√≠vtak, hogy ha ez a gyerek k√©pes √∂sszehozni egy ilyen utat, akkor tal√°n alapszervezeteket, p√°rtot is tud szervezni.
24.hu / Neményi Márton
24.hu / Neményi Márton

Mit √°rult a turulokban?

Nemzeti aj√°nd√©kt√°rgyakat. M√©g 2005 t√°j√°n r√°j√∂ttem, b√°r rengeteg nemzeti k√∂nyvesbolt m√Ľk√∂dik, egyik sem ismeri fel, hogy a bet√©r√Ķk nemcsak k√∂nyvet akarnak, hanem z√°szl√≥t, h√Ľt√Ķm√°gnest, kit√Ľz√Ķt, matric√°t, k√©peslapot, p√≥l√≥t is. Kib√©reltem h√°t nyomd√°t, varrod√°t, vettem p√≥l√≥minta nyom√≥padot, s magam varrattam, nyomtam, csomagoltam. Sok munka volt benne, de anyagilag meg√©rte, r√°ad√°sul √∂r√∂m√∂t okozott. Munk√°mhoz egy√©bk√©nt kort√°rs k√ľlf√∂ldi politikai p√©ldak√©pet is tal√°ltam: J√∂rg Haidert.

Hol tal√°lta?

Apuk√°m fafarag√≥ n√©pi iparm√Ľv√©sz, j√°rtam vele nemzetk√∂zi ki√°ll√≠t√°sokra. Egyik alkalommal, Klagenfurtban tal√°lkoztam Haiderrel, akkoriban √Ķ volt Karintia tartom√°nyi vezet√Ķje. Meghallgattam egy el√Ķad√°s√°t, nagyon inspir√°lt, s azt mondtam magamban, igen, √≠gy is lehet csin√°lni a nemzeti radikalizmust, nem csak √ļgy, ahogy Csurka.

Hogyan?

Fiatalosan, sportosan, modern √∂lt√∂nyben, j√≥l f√©s√ľlve, mosolyogva. Az eszmeis√©g√ľnk becsomagolhat√≥ √ļgy, hogy modern legyen, dinamikus, szimp√°ti√°t √©bresszen.

√Ėn szerint Haider balesetben vagy mer√©nyletben halt meg?

Annak idej√©n azt gondoltam, hogy meg√∂lt√©k. P√°r √©v t√°vlat√°b√≥l √ļgy l√°tom, baleset √©rte. A sz√©ls√Ķjobb szimpatiz√°nsai azt hiszik, vezet√Ķik makul√°tlan szentek, mik√∂zben ugyanolyan embereket tal√°lni ott is, hib√°kkal, b√Ľn√∂kkel egy√ľtt. A Jobbik semmivel sem tiszt√°bb, mint a t√∂bbi p√°rt. Amikor a politika fel√© indultam, figyelmeztetett egyik politikus ismer√Ķs√∂m: Csan√°d, ha beteszel egy eg√©szs√©ges alm√°t a rohadtak k√∂z√©, nem az t√∂rt√©nik, hogy a rohadtak megjavulnak, hanem az eg√©szs√©ges is megrohad.

√Ėn is megrohadt?

Sokszor √©reztem, hogy nem vagyok odaval√≥. P√°rttagk√©nt azt kell mondani, amit dikt√°lnak. EP-k√©pvisel√Ķk√©nt bizonygattam a Jobbik egy strat√©giai eln√∂ks√©gij√©n, hogy marhas√°g az √°ll√°spontunk, miszerint ki kell l√©pni az uni√≥b√≥l. A v√©g√©n b√ľntet√©sb√Ķl az a hat√°rozat sz√ľletett, hogy a k√∂zelg√Ķ EU-ellenes nagygy√Ľl√©s√ľnk√∂n √©n leszek a vez√©rsz√≥nok. Csak hogy helyrer√°z√≥djak. Sok ilyen k√©nyszer volt, olykor ut√°ltam csin√°lni.

A 2003-as uniós referendumon hogyan szavazott a tagságunkról?

Akkor m√©g nemmel. Meg voltam gy√Ķz√Ķdve, hogy az EU egy zsid√≥-szabadk√Ķm√Ľves √∂sszeesk√ľv√©s, ami a nemzet√°llamok felsz√°mol√°s√°ra ir√°nyul, c√©lja a nagy glob√°lis massza. De miut√°n EP-k√©pvisel√Ķ lettem, megesett, hogy csak h√°rom h√≥nap ut√°n j√∂ttem haza Br√ľsszelb√Ķl, √©s amikor lesz√°lltam Budapesten, bel√©m has√≠tott, micsoda kis pont vagyunk, politikusaink m√©gis azon munk√°lkodnak, hogy elhitess√©k, mindenki a mi f√∂ld√ľnket, a mi viz√ľnket akarja. Ezzel nem kisebb√≠teni akarom haz√°nk jelent√Ķs√©g√©t, Magyarorsz√°g val√≥ban csod√°latos hely, im√°dom Budapestet, de nem eg√©szs√©ges dolog azt hazudni magunknak, hogy mindenki sz√°m√°ra Magyarorsz√°g a vil√°g k√∂zepe, mert ezzel saj√°t √©rz√©kel√Ķ-k√©pess√©g√ľnket torz√≠tjuk el.

Varrjuk el a turulboltos, haideres, példaképes szálat.

Ja, igen, az √Ķ modernit√°s√°t akartam bevinni a magyar sz√©ls√Ķjobba, az √Ķ st√≠lus√°ban ki√°llni azzal, hogy nem sz√©gyellj√ľk a jelk√©peinket, s√Ķt felvessz√ľk p√≥l√≥ban, kit√Ľz√Ķben, haszn√°ljuk matric√°ban. Azt akartam, hogy a magyar nacionalizmus legyen sokkal kezdem√©nyez√Ķbb, akt√≠vabb. Ennek szellemis√©g√©ben √©p√≠tettem fel a h√°l√≥zatot. Bej√∂tt, lehetett bel√Ķle a p√°rtot is seg√≠teni anyagilag.

Mennyit tolt a Jobbikba?

Sokat.

Tízmilliót?

Milli√≥s nagys√°grendr√Ķl besz√©l√ľnk, de pontos sz√°mot nem mondan√©k.

Ut√≥bb k√©pvisel√Ķi, p√°rtaleln√∂ki fizet√©sben a t√∂bbsz√∂r√∂se visszaj√∂tt.

P√°rttiszts√©g√©rt nem j√°rt fizet√©s, 2009-ig m√©g az √ļtik√∂lts√©geket is magam int√©ztem. Csup√°n 2009 nyara ut√°n kaptam fizet√©st, az EP-s fizet√©semet, √©s abb√≥l is t√∂m√©rdek t√°mogat√°st adtam a p√°rtnak.

Közben itthon szárnyalt tovább a turulboltozás?

Az visszaesett, ahogy bej√∂tt a gazdas√°gi v√°ls√°g. De az√©rt a legnehezebb id√Ķben is rent√°bilis volt az √ľzlet.

Mi lett az egzisztenciájával a Jobbikkal való szakítás után?

2014-ig, m√≠g tartott az EP-mand√°tum, nem volt f√©lnival√≥m, de nem k√©slekedtem, elkezdtem ki√©p√≠teni t√∂bb v√°llalkoz√°st. Ma ingatlanfejleszt√©ssel j√°r√≥ munk√°k viszik el az id√Ķm z√∂m√©t.

A magyars√°gbizniszb√Ķl felhalmozott t√Ķk√©b√Ķl lak√°sokat vesz, elad?

Enn√©l picit bonyolultabb. Megvessz√ľk, fel√ļj√≠tjuk, eladjuk, hasznos√≠tjuk. Sokkal szabadabb √©let, mint p√°rtkaton√°nak lenni.

Az √ļj kapcsolatrendszer√©t haszn√°lja a bizniszben?

R√©szben igen, de ez hossz√ļ folyamat r√©sze. Eleinte, ha bementem egy zsinag√≥g√°ba, volt, aki kij√∂tt, nem mindenki volt hajland√≥ kezet fogni velem a p√©ntek esti ima ut√°n. Szerencs√©re akadt, aki seg√≠tett, amikor l√°tta, hogy m√©g az imak√∂nyvet is ford√≠tva fogom. Reform√°tus liturgi√°hoz szoktam, fogalmam sem volt, hol tartunk, hiszen az ima √©s az √©nekek h√©ber√ľl vannak. Sz√ľleim annak idej√©n azt mondt√°k, hogy nem kereszteltetnek meg, majd ha feln√∂v√∂k, eld√∂nt√∂m magam, mi leszek. √Čs √≠gy is lett! B√°r a zsid√≥s√°g az √Ķ fej√ľkben val√≥sz√≠n√Ľleg nem szerepelt az opci√≥k k√∂z√∂tt. Vicces.

2012 j√ļlius√°ban, a botr√°ny kell√Ķs k√∂zep√©n, amikor m√©g nem d√∂nt√∂tte el, merre tov√°bb, azt nyilatkozta saj√°t lapj√°nak, a Barik√°dnak, hogy hamarosan megkeresztelteti a gyerekeit. M√©ghozz√° Erd√©lyben, azzal a lelk√©sszel, aki…

Aki annak idején összeadott a feleségemmel!

Igen? Az interj√ļban √≠gy fogalmazott: „A csal√°di vak√°ci√≥ mellett nagyon k√©sz√ľl√ľnk a gyermekeink megkeresztel√©s√©re, ugyanis mind a k√©t kisfiamat Sz√©kelyf√∂ld√∂n, ugyanabban a reform√°tus templomban fogj√°k megkeresztelni, ahol anno engem is megkereszteltek. Csak hab a tort√°n, hogy a gyermekeinket az az erd√©lyi lelk√©sz fogja megkeresztelni, aki egyben az √©n keresztap√°m is.” Hadov√°lt a barik√°dosnak?

Azt az interj√ļt nagyon neh√©z volt j√≥l megoldani, mert magam sem tudtam, mit akarok pontosan. Egy√©bk√©nt √ļgy t√∂rt√©nt, hogy a h√°zass√°gk√∂t√©s el√Ķtt a lelk√©szbar√°tom k√©rdezte, konfirm√°ltam-e. Mondtam neki, hogy reform√°tus gimn√°ziumba j√°rtam, hatoszt√°lyos tagozatra, ott mindennap im√°dkozni kellett, hetente t√∂bbsz√∂r templomba menni, √≠gy reform√°tus vall√°si identit√°s alakult ki bennem. Ezek ut√°n a lelk√©szbar√°tom a h√°zass√°gk√∂t√©sem el√Ķtt tartott nekem egy h√°zass√°gi felk√©sz√≠t√©st, vagyis √©n az esk√ľv√Ķ el√Ķtt egy h√≥nappal szimbolikusan megkeresztelkedtem.

Szimbolikusan?

Hivatalos megkeresztel√©s val√≥ban nem t√∂rt√©nt, b√°r kaptam pap√≠rt r√≥la bar√°ti alapon. Zsid√≥ vall√°sjogi szempontb√≥l akkor is zsid√≥nak sz√°m√≠t egy sz√ľletett zsid√≥, ha megkeresztelkedik. A Talmud azt tan√≠tja, hogy b√°rmikor visszat√©rhet egy zsid√≥ a judaizmushoz, f√ľggetlen√ľl att√≥l, hogy el√Ķtte kereszt√©ny, buddhista, ateista vagy b√°rmi volt.

A gyerekeket megkereszteltette v√©g√ľl?

Nem lettek megkeresztelve a fiaim.

M√°zli.

Az igazi mázli az, hogy harmincévesen történt ez velem, s nem hatvanévesen, mert akkor nem biztos, hogy ezt a döntést hozom.
24.hu / Neményi Márton
24.hu / Neményi Márton

Mi volt a v√©gs√Ķ √©rv a zsid√≥ vall√°s√ļv√° v√°l√°s mellett?

Amikor a nagymam√°m elmes√©lte, hogy a nagyap√°m els√Ķ csal√°dj√°t kiirtott√°k a n√°cik. Na, az √©szhez t√©r√≠tett. Nagyap√°m sz√©p sz√°l ember volt, olyan magas, mint √©n. Hast√≠fusszal, negyven kil√≥san j√∂tt haza a l√°gerb√Ķl, az √©ltette, hogy viszontl√°thatja a feles√©g√©t √©s k√©t gyerek√©t, √°m az fogadta, hogy az √∂t√©ves Jancsika √©s a h√©t√©ves Boriska az √©desanyjukkal egy√ľtt meg lett semmis√≠tve. Nagyap√°m szerencs√©re ezt a sz√∂rny√Ľ lelki megr√°zk√≥dtat√°st is t√ļl√©lte, √©s k√©s√Ķbb az √©n nagymam√°m lett a m√°sodik feles√©ge. K√©t√©ves voltam, amikor nagyap√°m meghalt, √≠gy r√° sajnos nem eml√©kszem. Amikor 2012-ben megismertem a t√∂rt√©net√©t, magam is apa voltam. √Čs azt mondtam, ha ak√°rmekkora pof√°tlans√°got √©s g√°tl√°stalans√°got er√Ķltetve magamra maradok is a Jobbikban, a nagyap√°m gyerekeinek v√©r√©vel nem tudn√©k elsz√°molni. Egy√©bk√©nt is, ut√°ljak tov√°bb minden zsid√≥t? Ut√°ljam a nagymam√°mat, az anyuk√°mat, a testv√©remet? Ut√°ljam saj√°t magamat?!
Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | kincses - 2015. szeptember 04. 14:32:43
Meghat√≥. Amit viszont nem √©rtek, hogy mi√©rt akkor igaz valami, ha aki mondja, nem zsid√≥, viszont nem igaz, amennyiben az zsid√≥t h√°tr√°nyosan √©rint√Ķ igazs√°g. Logikailag hogyan f√ľgg √∂ssze a g√°zkamra igazs√°ga az EU zsid√≥k √°ltali vezetetts√©g√©r√Ķl? Komplik√°lt...furcs√°k ezek az √©rzelemvez√©relt igazs√°gok...
#2 | kakas - 2015. szeptember 06. 17:02:48
YouTube Videů

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.