Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

CBJ


1. JEGYZ√ēK√ĖNYV A jog az er√Ķben rejlik. Szabads√°g-csak egy eszme. Liberalizmus. Arany. Hit. √Ėnkorm√°nyzat. A t√Ķke k√©nyuralma. A bels√Ķ ellens√©g. A t√∂megek. Anarchia. Politika kontra erk√∂lcs. Az er√Ķsebb joga. A zsid√≥-szabadk√Ķm√Ľves hat√≥s√°g legy√Ķzhetetlens√©ge. A c√©l szentes√≠ti az eszk√∂zt. A vak t√∂meg. Politikai √°b√©c√©. P√°rtvisz√°ly. A zsarnoki uralom legmegfelel√Ķbb form√°ja. Alkohol. Klasszicizmus. Korrupci√≥. A zsid√≥-szabadk√Ķm√Ľves korm√°ny elvei √©s szab√°lyai. Terror. "Szabads√°g, egyenl√Ķs√©g, testv√©ris√©g" A dinasztikus uralkod√°s elve. A g√≥j-arisztokr√°cia kiv√°lts√°gainak megsemmis√≠t√©se. Az √ļj nemess√©g. A l√©lektani terv. A "szabads√°g" elvont fogalma. A n√©pet k√©pvisel√Ķk elmozd√≠t√°s√°nak hatalma.

...Mell√Ķzve a sz√©p fr√°zisokat, besz√©lj√ľnk az egyes gondolatok jelent√Ķs√©g√©r√Ķl: viszony√≠t√°ssal √©s elvonatkoztat√°ssal megvil√°g√≠tjuk a minket k√∂r√ľl√∂vez√Ķ val√≥s√°got. Tiszt√°ba kell j√∂nn√ľnk azzal, miben t√©r el a mi gondolkoz√°sm√≥dunk a g√≥jok√©t√≥l.
Meg kell √°llap√≠tani, hogy t√∂bb az olyan ember, akinek rosszak az √∂szt√∂nei, mint az olyan, akinek j√≥k az √∂szt√∂nei. Ez√©rt a t√∂megek korm√°nyz√°s√°ban a legjobb eredm√©nyeket er√Ķszak alkalmaz√°s√°val √©s terroriz√°l√°ssal √©rik el, nem pedig akad√©mikus √©rvel√©ssel. Minden ember hatalomra t√∂r, mindenki szeretne dikt√°tor lenni, hacsak m√≥dj√°ban lenne, √©s val√≥ban kev√©s az olyan ember, aki nem lenne hajland√≥ az √∂sszess√©g j√≥l√©t√©t saj√°t el√Ķnye √©rdek√©ben fel√°ldozni. Mi tartotta kord√°ban az embereknek nevezett ragadoz√≥kat? Mi szolg√°lt eddig vezet√©s√ľkre?
A t√°rsadalom kialakul√°s√°nak kezdet√©n brut√°lis √©s vak er√Ķszaknak voltak al√°vetve, k√©s√Ķbb pedig a t√∂rv√©nynek, mely ugyanaz az er√Ķ, csak √°lc√°zott form√°ban. Levonom a k√∂vetkeztet√©st, hogy a term√©szet t√∂rv√©ny√©n√©l fogva a jog az er√Ķben rejlik.
A politikai szabads√°g gondolat, nem pedig t√©ny. Ezt a gondolatot csal√©tek√ľl kell tudni haszn√°lni, valah√°nyszor sz√ľks√©gesnek mutatkozik a t√∂megeket saj√°t p√°rtunkra √°ll√≠tani annak megsemmis√≠t√©s√©re, aki a hatalmat birtokolja. K√∂nnyebben oldhat√≥ meg ez a feladat, ha az ellenf√©l m√°r megfert√Ķz√Ķd√∂tt az √ļgynevezett liberalizmussal, s ennek az eszm√©nek kedv√©√©rt hajland√≥ lemondani hatalm√°nak egy r√©sz√©r√Ķl. Itt eg√©sz vil√°gosan megmutatkozik elm√©let√ľnk diadala: a korm√°ny meglazult gyepl√Ķit - az √©let t√∂rv√©ny√©n√©l fogva - azonm√≥d √ļj k√©z veszi fel √©s ragadja meg, a nemzet vak hatalma ugyanis egyetlen nap sem lehet meg ir√°ny√≠t√°s n√©lk√ľl, √©s az √ļj hatalom elfoglalja a liberalizmus √°ltal legyeng√≠tett r√©ginek a hely√©t.
Manaps√°g a liber√°lis uralkod√≥k hatalm√°nak hely√©be az arany hatalma l√©pett. Volt id√Ķ, amikor a j√≥hiszem√Ľs√©g √©s a becs√ľletess√©g uralkodott. A szabads√°g gondolat√°t ma lehetetlen megval√≥s√≠tani, mert senki sem tudja, mik√©nt haszn√°lja m√©rs√©klettel. Elegend√Ķ egy n√©pet bizonyos id√Ķre √∂nkorm√°nyzatnak √°tengedni, hogy szervezetlen cs√Ķcsel√©kk√© v√°ltozz√©k. Ett√Ķl a pillanatt√≥l kezdve bels√Ķ egyenetlens√©g keletkezik, ez csakhamar oszt√°lyharcc√° fejl√Ķdik, minek k√∂vetkezt√©ben az √°llamok romba d√Ķlnek √©s hatalmuk t√∂bb√© nem nagyobb, mint egy rak√°s hamu√©.
Ak√°r saj√°t megr√°zk√≥dtat√°sai folyt√°n mer√ľl ki egy √°llam ereje, ak√°r bels√Ķ zil√°lts√°ga k√∂vetkezt√©ben ker√ľl k√ľls√Ķ ellens√©gek uralma al√°, mindegyik esetben visszavonhatatlanul elveszettnek tekinthet√Ķ: a mi hatalmunkban van. A teljes eg√©sz√©ben a mi kez√ľnkben l√©v√Ķ t√Ķke k√©nyuralma szalmasz√°lat ny√ļjt fel√©je, s ezt az √°llamnak k√©nytelen-kelletlen meg kell ragadnia: ha nem ragadja meg, elpusztul. Ha valaki, aki liber√°lis gondolkoz√°s√ļ, erk√∂lcstelennek tartan√° az ilyen n√©zeteket, a k√∂vetkez√Ķ k√©rd√©seket tenn√©m fel neki: Ha valamely √°llamnak k√©t ellens√©ge van, √©s ha a k√ľls√Ķ ellens√©g tekintet√©ben megengedett dolog s nem sz√°m√≠t erk√∂lcstelens√©gnek ak√°rmilyen harcmodort √©s hadicselt alkalmazni - mint p√©ld√°ul bizonytalans√°gban tartani az ellens√©get a t√°mad√≥ √©s v√©delmi tervek tekintet√©ben, √©jnek idej√©n vagy sz√°mbeli t√ļler√Ķvel t√°mad√°st int√©zni ellene -, akkor hogyan mondhat√≥k erk√∂lcstelennek √©s meg nem engedettnek ugyanezek a harci eszk√∂z√∂k, ha azokat rosszabb ellens√©g, a t√°rsadalmi rend √©s a k√∂zj√≥ t√∂nkretev√Ķje ellen alkalmazz√°k? Rem√©lhet√Ķ-e √©pp, logikus elm√©vel, hogy eredm√©nyesen lehet korm√°nyozni a t√∂meget √©sszer√Ľ tan√°csok √©s √©rvek seg√≠ts√©g√©vel akkor, amikor b√°rmilyen, m√©g oly √©rtelmetlen megjegyz√©st √©s ellenvet√©st is meg lehet tenni, √©s amikor az ilyen ellenvet√©s helyesl√©sre tal√°lhat a n√©pn√©l, melynek √≠t√©l√Ķk√©pess√©ge csak fel√ľletes? T√∂megben l√©v√Ķ emberek, akiket csup√°n kicsinyes szenved√©lyek, nyomorult vall√°si elk√©pzel√©sek, szok√°sok, hagyom√°nyok √©s √©rzelg√Ķs elm√©letek ir√°ny√≠tanak, √°ldozatul esnek a p√°rtoskod√°snak, amely megakad√°lyoz mindenfajta megegyez√©st m√©g t√∂k√©letes √©sszer√Ľ √©rvel√©s alapj√°n is. A t√∂meg minden elhat√°roz√°sa ingadoz√≥ vagy megk√°rty√°zott t√∂bbs√©gt√Ķl f√ľgg, amely nem l√©v√©n j√°ratos politikai titkokban, valamilyen nevets√©ges d√∂nt√©st hoz s ezzel az anarchia magv√°t hinti el a korm√°nyban.
A politik√°nak nincs semmi k√∂ze az erk√∂lcsh√∂z. Az az uralkod√≥, akit az erk√∂lcs vez√©rel, nem j√≥ √°llamf√©rfi √©s ez√©rt bizonytalan a maga tr√≥nj√°n. Annak, aki uralkodni akar, egyar√°nt kell ig√©nybe vennie a cselvet√©st √©s megt√©veszt√©st. Nagy nemzeti er√©nyek, mint a ny√≠lts√°g √©s becs√ľletess√©g - b√Ľn√∂k a politik√°ban, mert hat√°sosabban √©s biztosabban d√∂ntik le tr√≥njaikr√≥l az uralkod√≥kat, mint a leghatalmasabb ellens√©g. Az ilyen er√©nyek hadd legyenek a g√≥jok kir√°lys√°gainak tulajdons√°gai, benn√ľnket azonban semmik√©ppen sem szabad, hogy vez√©reljenek.
A mi jogunk az er√Ķszakban rejlik. Az a sz√≥, hogy "jog", puszta gondolat, melyet semmi sem bizony√≠t. Ez a sz√≥ nem jelent t√∂bbet, mint: add nekem, amire sz√ľks√©gem van, hogy bizony√≠t√©kom legyen arra, hogy er√Ķsebb vagyok, mint te.
Hol kezd√Ķdik a jog? Hol v√©gz√Ķdik?
Az olyan √°llamban, melynek rossz a k√∂zigazgat√°sa, szem√©lytelenek a t√∂rv√©nyei s ahol az uralkod√≥k elvesztett√©k szem√©lyis√©g√ľket a liberalizmusb√≥l kifoly√≥lag √°lland√≥an szaporod√≥ jogok √°radat√°ban, √ļj jogot tal√°lok - arra, hogy az er√Ķ jog√°n√°l fogva t√°madjunk, a fenn√°ll√≥ rend √©s szerz√Ķd√©sek √∂sszes t√©nyez√Ķit a sz√©lr√≥zsa minden ir√°ny√°ba sz√©tsz√≥rjuk, minden int√©zm√©nyt √ļjj√°alak√≠tsunk √©s szuver√©n ur√°v√° v√°ljunk azoknak, akik √°tengedik nek√ľnk hatalmukb√≥l foly√≥ jogaikat az√°ltal, hogy a maguk liberalizmus√°ban √∂nk√©nt kiadt√°k azokat kez√ľkb√Ķl.
B√°r jelenleg a hatalom minden fajt√°ja bizonytalan, a mi hatalmunk m√©gis minden m√°sn√°l legy√Ķzhetetlenebb lesz, mert l√°thatatlan fog maradni mindaddig, am√≠g olyan er√Ķs nem lesz, hogy t√∂bb√© semmif√©le csellel nem √°shat√≥ al√°.
Abb√≥l az √°tmeneti rosszb√≥l, melyet most k√©nytelenek vagyunk elk√∂vetni, megingathatatlan korm√°ny l√©trehoz√°s√°nak j√≥t√©tem√©nye fak√°d majd, melynek uralma helyre fogja √°ll√≠tani a nemzeti √©letnek a liberalizmus √°ltal megzavart rendes foly√°s√°t. A c√©l szentes√≠ti az eszk√∂zt. Ez√©rt terveinkben ne annyira arra ford√≠tsuk figyelm√ľnket, ami j√≥ √©s erk√∂lcs√∂s, mint ink√°bb arra, ami sz√ľks√©ges √©s hasznos. El√Ķtt√ľnk √°ll egy terv, amely ler√∂gz√≠ti azt a strat√©giai vonalat, amelyt√Ķl nem szabad elt√©rn√ľnk, ha nem akarjuk megsemmis√≠tve l√°tni sok √©vsz√°zad munk√°j√°t.
A kell√Ķ munkam√≥dszerek kidolgoz√°s√°n√°l figyelembe kell venni a t√∂meg hitv√°nys√°g√°t, lanyhas√°g√°t, √°llhatatoss√°g√°t, azt, hogy k√©ptelen meg√©rteni √©s tiszteletben tartani saj√°t √©let√©nek vagy j√≥l√©t√©nek felt√©teleit. Meg kell √©rteni, hogy a t√∂meg hatalma vak, √©sszer√Ľtlen √©s oktalan er√Ķ, minden b√°rmely oldalr√≥l j√∂het√Ķ befoly√°sol√°snak kit√©ve. Vak nem vezethet vakot an√©lk√ľl, hogy szakad√©kba ne vigye; k√∂vetkez√©sk√©ppen a t√∂megnek azok a tagjai, akik kiemelkedtek a n√©pb√Ķl - nem √©rtv√©n a politik√°hoz, m√©g ha a b√∂lcsess√©g l√°ngeszei is -, nem v√°lhatnak a t√∂meg vezet√Ķiv√© an√©lk√ľl, hogy pusztul√°sba ne vigy√©k az eg√©sz nemzetet.
Csak az, akit gyerekkor√°t√≥l arra neveltek, hogy f√ľggetlen uralkod√≥ legyen, ismerheti fel a politikai √°b√©c√© szavainak √©rtelm√©t. Egy saj√°t mag√°ra, azaz saj√°t k√∂r√©b√Ķl sz√°rmaz√≥ √ļjgazdagokra hagyott n√©p saj√°tmag√°t d√∂nti roml√°sba azoknak a p√°rtharcoknak k√∂vetkezm√©nyek√©nt, amelyeket a hatalom√©rt √©s m√©lt√≥s√°gok√©rt val√≥ verseng√©s valamint az ennek nyom√°ban j√°r√≥ zavarok id√©znek el√Ķ. Alkothatnak-e n√©pt√∂megek megfontoltan √©s kicsinyes f√©lt√©kenyked√©st√Ķl mentesen √≠t√©leteket, int√©zhetnek-e orsz√°gos √ľgyeket, amelyek nem v√°laszthat√≥k el szem√©lyes √©rdekt√Ķl? Meg tudj√°k-e v√©deni magukat k√ľls√Ķ ellens√©ggel szemben? Ez elk√©pzelhetetlen, mert egy terv, amely annyi r√©szre szakadt, ah√°ny feje a t√∂megnek van, teljesen elveszti egy√∂ntet√Ľs√©g√©t s √≠gy √©rthetetlenn√© √©s v√©grehajthatatlann√° v√°lik.
Csak zsarnokkal lehet terveket nagyvonal√ļan √©s marad√©ktalanul v√©grehajtani √ļgy, hogy az eg√©szet helyesen ossza el az √°llami g√©pezet k√ľl√∂nb√∂z√Ķ r√©szeire; ebb√Ķl elker√ľlhetetlen√ľl k√∂vetkezik, hogy egy orsz√°g sz√°m√°ra az a legjobb korm√°ny, amely egy felel√Ķs szem√©ly kez√©ben √∂sszpontosul. Korl√°tlan k√©nyuralom n√©lk√ľl nem maradhat fenn egy civiliz√°ci√≥ sem, hiszen az nem t√∂megeken nyugszik, hanem azok vezet√Ķin, b√°rkik is legyenek azok. A t√∂meg barb√°r, √©s ezt a barb√°rs√°got minden alkalommal kimutatja. Abban a pillanatban, amikor a t√∂meg kez√©be kaparintja a szabads√°got, az azonnal anarchi√°v√° v√°ltozik, mely a legmagasabb fok√ļ barb√°rs√°g. N√©zz√ľk csak ezeket az alkoholiz√°lt, az italokt√≥l megm√°morosodott √°llatokat - az italok m√©rt√©ktelen √©lvezet√©hez val√≥ jog egy√ľtt j√°r a szabads√°ggal. Mi √©s a mieink nem k√∂vetj√ľk, ill. k√∂vetik ezt az utat. A g√≥jok n√©pei eler√Ķtlenedtek a szeszes italokt√≥l; fiatals√°gukat megrontotta a klasszicizmus √©s a korai erk√∂lcstelens√©g, amelyre a mi k√ľl√∂n √ľgyn√∂keink vezett√©k r√° - h√°zi tan√≠t√≥k, szolg√°k, nevel√Ķn√Ķk a gazdagok h√°zaiban, alkalmazottak √©s m√°sok, n√Ķink a g√≥jok √°ltal l√°togatott sz√≥rakoz√≥helyeken. Ez ut√≥bbiak k√∂z√© sz√°m√≠tom az √ļgynevezett "t√°rsas√°gbeli h√∂lgyeket" is, akik k√©szs√©gesen k√∂vetik a t√∂bbieket a romlotts√°gban √©s f√©ny√Ľz√©sben.
A mi jelszavunk: - er√Ķszak √©s megt√©veszt√©s. Politikai √ľgyekben csak az er√Ķszak gy√Ķzedelmeskedik, k√ľl√∂n√∂sen ha az √°llamf√©rfiak sz√°m√°ra fontos k√©pess√©gben van elrejtve. Az er√Ķszak legyen az alapelv, a megt√©veszt√©s √©s ravaszs√°g pedig a k√∂vetend√Ķ ir√°nyvonal ama korm√°nyok sz√°m√°ra, melyek nem akarj√°k koron√°ikat valamely √ļj hatalom l√°bai el√© helyezni. Ez a rossz az egyetlen eszk√∂z, mellyel a c√©lt, a j√≥t el√©rhetj√ľk. Ez√©rt nem szabad felhagynunk a megveszteget√©ssel, csal√°ssal √©s √°rul√°ssal, ha ezzel el√Ķmozd√≠tjuk c√©lunk el√©r√©s√©t. A politik√°ban √©rteni kell m√°sok gyenges√©geinek haboz√°s n√©lk√ľli kihaszn√°l√°s√°hoz, ha ez√°ltal beh√≥dol√°st √©s m√°sok feletti uralmat biztos√≠tunk magunknak.
A mi √°llamunknak, amely a b√©k√©s h√≥d√≠t√°s √ļtj√°t k√∂veti, megvan a joga ahhoz, hogy a h√°bor√ļ borzalmait kev√©sb√© felt√Ľn√Ķ √©s kiel√©g√≠t√Ķbb hal√°los √≠t√©letekkel helyettes√≠tse, melyek sz√ľks√©gesek annak a terroruralomnak fenntart√°s√°hoz, amely vak engedelmess√©get k√∂vetel. Az irgalmatlan szigor a leger√Ķsebb hatalmi eszk√∂z az √°llamban. Nemcsak a haszon kedv√©√©rt, hanem a k√∂teless√©g nev√©ben, a gy√Ķzelem kedv√©√©rt is ragaszkodnunk kell az er√Ķszak √©s megt√©veszt√©s programj√°hoz. A lesz√°mol√°s tana pontosan annyit √©r, mint azok az eszk√∂z√∂k, amelyeket alkalmaz. Ez√©rt nem annyira az eszk√∂z√∂k r√©v√©n, mint ink√°bb a szigor√ļs√°g doktr√≠n√°ja r√©v√©n fogunk diadalmaskodni √©s az √∂sszes korm√°nyt a mi szuperkorm√°nyunknak al√°vetni. El√©g, ha tudj√°k, hogy irgalmatlanok vagyunk minden engedetlens√©g let√∂r√©s√©ben.
A r√©gm√ļltban mi voltunk az els√Ķk, akik bedobtuk a n√©pt√∂megek k√∂z√© ezeket a jelszavakat: "szabads√°g, egyenl√Ķs√©g, testv√©ris√©g", s ezeket a szavakat az√≥ta is sokszor megism√©telt√©k ostoba papag√°jok; melyek mindenfel√Ķl lesz√°lltak erre a csal√©tekre. Vele egy√ľtt elvitt√©k a vil√°g j√≥l√©t√©t, az egy√©n igazi szabads√°g√°t, mely azel√Ķtt oly j√≥l meg volt v√©dve a t√∂meg nyom√°s√°val szemben. Az √∂nmagukat b√∂lcseknek k√©pzel√Ķ g√≥jok, az intellektuelek a maguk elvonts√°g√°ban mit sem tudtak kezdeni ezekkel a szavakkal; nem vett√©k √©szre, milyen ellentmond√°s van a szavak √©rtelme √©s azok egym√°s mell√© helyez√©se k√∂z√∂tt; nem l√°tt√°k meg, hogy a term√©szetben nincs egyenl√Ķs√©g, nem lehet szabads√°g; hogy a term√©szet maga rendelte a n√©zetek, jellemek √©s k√©pess√©gek egyenl√Ķtlens√©g√©t √©pp oly v√°ltoztathatatlanul, mint az al√°rendel√©st a maga t√∂rv√©nyei al√°. Nem gondolt√°k meg, hogy a t√∂meg vak, hogy azok az √ļjgazdagok, akiket a t√∂meg kiv√°lasztott maga k√∂z√ľl a korm√°nyz√°s gyakorl√°s√°ra, a politika tekintet√©ben √©pp oly vakok, mint maga a t√∂meg, hogy a beavatott, m√©g ha bolond is, m√©gis tud korm√°nyozni, m√≠g a be nem avatott, m√©g ha l√°ng√©sz is lenne, semmit sem √©rt a politik√°hoz - mindezeket a dolgokat a g√≥jok nem veszik figyelembe. √Ām √©ppen ezeken a dolgokon alapult minden id√Ķben a dinasztikus uralkod√°s: az apa fi√°ra hagyta a politikai √ľgyek int√©z√©s√©nek ismeret√©t oly m√≥don, hogy arr√≥l csak az uralkod√≥h√°z tagjainak volt tudom√°suk √©s senki sem √°rulhatta el az alattval√≥knak. Az id√Ķ m√ļl√°s√°val azut√°n veszend√Ķbe ment a politikai √ľgyek helyes int√©z√©s√©r√Ķl val√≥ ismeret dinasztikus √°truh√°z√°s√°nak √©rtelme √©s ez el√Ķseg√≠tette √ľgy√ľnk siker√©t.
H√°la √∂nk√©ntelen, fogadatlan √ľgyn√∂keinknek, a "szabads√°g, egyenl√Ķs√©g, testv√©ris√©g" szavak a vil√°g minden r√©sz√©n eg√©sz l√©gi√≥kat √°ll√≠tottak a mi sorainkba, akik lelkesed√©ssel hordt√°k z√°szl√≥inkat. Pedig ezek a szavak mindenkor f√©regk√©nt m√Ľk√∂dtek, kikezdt√©k a g√≥jok j√≥l√©t√©t, al√°√°st√°k minden√ľtt a b√©k√©t, nyugalmat, egys√©get √©s elpuszt√≠tott√°k a g√≥jok √°llamainak √∂sszes alapj√°t. Ahogy k√©s√Ķbb l√°tni fogj√°k, ez hozz√°seg√≠tett minket diadalunkhoz; t√∂bbi k√∂z√∂tt ez tette lehet√Ķv√© sz√°munkra, hogy kez√ľnkbe kaparintsuk a legf√Ķbb √ľt√Ķk√°rty√°t - a nemzsid√≥ nemess√©g kiv√°lts√°gainak vagy m√°s szavakkal, a nemess√©g tulajdonk√©ppeni l√©tez√©s√©nek a lerombol√°s√°t, az√©t az oszt√°ly√©t, amely a n√©pek √©s orsz√°gok egyetlen v√©delme volt vel√ľnk szemben. A g√≥jok term√©szetes, lesz√°rmaz√°son alapul√≥ nemess√©g√©nek romjain fel√°ll√≠tottuk a mi m√Ľvelt oszt√°lyaink arisztokr√°ci√°j√°t, √©l√©n a p√©nz arisztokr√°ci√°j√°val. Az ehhez az arisztokr√°ci√°hoz val√≥ tartoz√°s k√∂vetelm√©nyeit megszabtuk a gazdas√°gban, amely t√Ķl√ľnk f√ľgg, √©s a tud√°sban, melynek ir√°nyvonal√°t a mi b√∂lcseink hat√°rozz√°k meg. Megk√∂nny√≠tette diadalunkat, hogy azokkal az emberekkel val√≥ kapcsolatainkban, akikre sz√ľks√©g√ľnk volt, mindig az emberi term√©szet leg√©rz√©kenyebb h√ļrjaira hatottunk, a p√©nz√©hs√©gre, a kapzsis√°gra, az anyagi javakkal val√≥ telhetetlens√©gre; m√°rpedig ezeknek az emberi gyenges√©geknek mindegyike √∂nmag√°ban is elegend√Ķ a tetter√Ķ megb√©n√≠t√°s√°ra, mert kiszolg√°ltatja az emberek akarat√°t annak, aki megv√°s√°rolja cselekedeteiket.
A szabads√°g elvont fogalma lehet√Ķv√© tette sz√°munkra, hogy valamennyi orsz√°gban elhitess√ľk a t√∂meggel, hogy korm√°nya semmi egy√©b, mint szolg√°ja a n√©pnek, amely tulajdonosa az orsz√°gnak √©s hogy ezt a szolg√°t √ļgy lehet m√°ssal helyettes√≠teni, mint egy elhordott keszty√Ľt.
A n√©pk√©pvisel√Ķk lev√°lt√°s√°nak ez a lehet√Ķs√©ge a kez√ľnkbe adta √Ķket √©s megadta nek√ľnk a hatalmat ahhoz, hogy rendelkezz√ľnk felett√ľk. Link

HozzŠszůlŠsok


Mťg nem kŁldtek hozzŠszůlŠst

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.