Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Válsághelyzet kihirdetésérõl dönthet a kormány


A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetésére tett javaslatot a Belügyminisztérium a kormánynak, a kabinet a jövõ keddi ülésén dönt errõl - mondta Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A Miniszterelnökséget vezetõ miniszter arról is beszámolt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet kap olyan jelzéseket, hogy erõsödik a térségben a szervezett bûnözõi körök tevékenysége, és a terrorveszély lehetõsége is nõ Magyarországon.

Egy kérdésre azt is mondta, hogy szeptember 15-ig el kell készülnie a határzárnak Röszkénél, a vasúti sínen is.Link

Hozzászólások


#1 | postaimre - 2015. szeptember 10. 17:37:26
XIV. cikk

(1) Magyar állampolgár Magyarország területérõl nem utasítható ki, és külföldrõl bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.

(2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.

(3) Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet - kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyõzõdésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstõl való félelmük megalapozott.

XXXI. cikk

(1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.

(2) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.

(3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelõzõ védelmi helyzetben az Országgyûlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkezõ, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyõzõdésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.39

(4) Magyarországi lakóhellyel rendelkezõ, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - honvédelmi munkakötelezettség írható elõ.

(5) Magyarországi lakóhellyel rendelkezõ, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - polgári védelmi kötelezettség írható elõ.40

(6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetõ.41


A KĂśLĂ–NLEGES JOGREND

A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok

48. cikk

(1) Az Országgyûlés

a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;

B) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztetõ, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erõszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki.

(2) A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyûlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.

(4) Az Országgyûlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idõ rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.

(5) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg.

(6) Az Országgyûlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az akadályoztatásának megszûnése utáni elsõ ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerûségérõl. E döntéshez az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyûlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható fel. Az országgyûlési képviselõk általános választását rendkívüli állapot és szükségállapot idején nem lehet kitûzni, és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszûnésétõl számított kilencven napon belül új Országgyûlést kell választani. Ha az országgyûlési képviselõk általános választását már megtartották, de az új Országgyûlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszûnésétõl számított harminc napon belüli idõpontra hívja össze.

(8) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyûlést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök is összehívhatja.

A rendkívüli állapot

49. cikk

(1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyûlés elnöke, az országgyûlési képviselõcsoportok vezetõi, a miniszterelnök, a miniszterek és - tanácskozási joggal - a Honvéd Vezérkar fõnöke.

(2) A Honvédelmi Tanács gyakorolja

a) az Országgyûlés által rá átruházott jogokat;

B) a köztársasági elnök jogait;

c) a Kormány jogait.

(3) A Honvédelmi Tanács dönt

a) a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételérõl, külföldi hadmûveleti területen végzett humanitárius tevékenységérõl, valamint külföldi állomásozásáról;

B) a külföldi fegyveres erõk magyarországi vagy Magyarország területérõl kiinduló alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról;

c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésérõl.

(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszûnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyûlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.

A szükségállapot

50. cikk

(1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendõrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendõ.

(2) A szükségállapot idején az Országgyûlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség (1) bekezdés szerinti felhasználásáról.

(3) Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekrõl haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyûlés - akadályoztatása esetén az Országgyûlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága - folyamatosan ülésezik. Az Országgyûlés - akadályoztatása esetén az Országgyûlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága - a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.

(5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyûlés - akadályoztatása esetén az Országgyûlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága - meghosszabbítja.

(6) A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszûnésével hatályát veszti.

A megelõzõ védelmi helyzet

51. cikk

(1) Az Országgyûlés külsõ fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott idõre kihirdeti a megelõzõ védelmi helyzetet, ezzel egyidejûleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelõzõ védelmi helyzet idõtartama meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A Kormány rendeletben a megelõzõ védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követõen a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek mûködését érintõ törvényektõl eltérõ intézkedéseket vezethet be, amelyekrõl a köztársasági elnököt és az Országgyûlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkezõ állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyûlés megelõzõ védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart.

(4) A Kormány a megelõzõ védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(5) A Kormány rendelete a megelõzõ védelmi helyzet megszûnésével hatályát veszti.

A váratlan támadás

52. cikk

(1) A Kormány külsõ fegyveres csoportoknak Magyarország területére történõ váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülõ készültségi erõkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében - szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erõkkel azonnal intézkedni köteles.

(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedésérõl haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlést és a köztársasági elnököt.

(3) A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(4) A Kormány rendelete a váratlan támadás megszûnésével hatályát veszti.

A veszélyhelyzet

53. cikk118

(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyûlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja.

(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszûnésével hatályát veszti.
#2 | talpi - 2015. szeptember 10. 17:50:56
No csak-nocsak szoktatjuk a népet? Vagy tényleg rájöttetek hogy **** nagy gáz van?
#3 | keepfargo - 2015. szeptember 10. 18:18:10
Majd leülnek megtanácskozni a válsághelyzet vagy mégsz...abb helyzet kihirdetését, ami ellen lesz majd ellenjavaslat is, ha máshonnan nem valamelyik libsi görény részéröl, így meg lehet hosszabbítani a tárgyalásokat. Ha netán mégis eldölne, hogy igen, ki lehet hirdetni a válsághelyzetet (ami nem valósághelyzet - nehogy összekeverjük a kettöt!!), akkor majd nyugodtan hátradölhetnek a képviselöi és egyéb bársonyszékeben; most kihirdettük, megvan, kész : "helyzet van"...a válságot meg mindenki kezelje ahogy trudja, a maga szintjén...köszönjük lázár úr és társai, ki leszünk veletek (megint) seggítve. Már így is kivan a s...günk, de igy mégjobban ki lesz. Mit mondjak, megérte(m) !!
#4 | deckterrorist - 2015. szeptember 12. 08:28:13
Imre: akkor most kezdhetek fosni, mert újra behívhatnak katonának, hogy menekültekre lõjjek? Amúgy nincs nagy kedvem, az a 9 hónap GI Joe-sdi pont elég volt.
#5 | postaimre - 2015. szeptember 12. 08:36:59
Deck...dehogy is! Milyen "menekültek"? Mire a zusa haderõ ideér, addigra a mozgósítás patent lesz. Itt a "belsõ ellenség" eltakarításáról van szó, de csitt, úgy sem hiszitek el. Engem még nem hívtak beeeee, pedig de beeeeemennék, csak nem tudom minek. Mondom, ha nem Lavrov vár ott valamelyik irodában, teljesen fölösleges fegyvert adniuk...mert használnám is, de ellenük. Persze ésszel és persze demokratikusan. Ha ott leszel esetleg mellettem, szerintem ketten már elég nagy pusztító erõvel bírnánk...és valszeg sokan vannak még így.

Tartalékosokat is akar a határra a honvédelmi miniszter

Simicskó István szerint meg kell vizsgálni, hogyan lehet növelni a katonák számát az illegális bevándorlók és az embercsempészek elleni védelemben. http://24.hu/belf...miniszter/
#6 | deckterrorist - 2015. szeptember 12. 14:36:16
Ha menni kell, akkor benne vagyok, csak beszéljünk meg egy jelszót, és szívesen célpontot váltok :)

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.