Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Magyarok közt is lehettek egykor öngyilkos merénylõk


Bihari Dániel
tudományos értekezõ. 2015. 09. 09. 18:00
HĂŤR24


stat.24.hu/app/uploads/2015/09/Sziget3-e1441807712565-1024x575.jpg


Zrínyi Miklós tett érte, hogy vitézei inkább a halált válasszák, mint a megadást.
A háromezer törököt széttépõ robbanás pedig nem a véletlen mûve volt.

Ismételten egy bicska nyitógató cikk a zsír24-tõl

Tudjuk jól, mert olvastuk a Szigeti veszedelmet és megtanultuk történelem órán is, hogy Szigetvár 1566-os ostromának utolsó napján Zrínyi Miklós és 200 magyar vitéze kirohant a várból, neki a töröknek. Megadás helyett a hõsi halált választották, és készítettek egy meglepetést is az ellenségnek.

Hagytuk az ostrom részleteit, azt bárki megtalálja a könyvekben vagy a neten. Az öngyilkos kirohanás motivációira és a védõk utolsó perceire voltunk kíváncsiak - Baltavári Tamás történésszel beszélgettünk, a történelmi csatákat animációs filmeken megjelenítõ Történelmi Animációs Egyesület elnökével.

Bosszú, vadság, vak hit


Miután a több mint százezres török sereg egyik kontingensét Zrínyi már hetekkel az ostrom elõtt szétverte, Szulejmánnak és Sokollu Mehmed nagyvezírnek személyes elszámolnivalója is lehetett Sziget kapitányával. A "motivációt" tekintve tehát már itt megjelenik a bosszú. A várban 2500 védõ gyûlt össze az öngyilkos vállalkozásra. Mondhatjuk, reménykedtek a felmentõ seregben, bár korábbi tapasztalatok alapján elõttük is világos lehetett: segítségre nem számíthatnak. Kötelességtudat, katonaszellem, keresztes küldetés.

Kissé objektívebben pedig: ha elsõ szóra feladják a várat, Zrínyit fõvesztéssel sújtják, katonáit megtizedelik.

A várkapitány tett róla, hogy emberei ne is gondoljanak a feladásra. A lelkesítõ beszédek egy dolog, abban a mészárszékben az emberrõl lepereg a szó. A vak hit számít és a kézzel fogható tények. Nomeg a "vadság". Amikor Zrínyi észrevette, hogy a török magyar jobbágyokkal hordatja az ostromsáncot, háromszáz török foglyot cipeltetett a várfalra. Bajtársaik szeme láttára vágatta el a torkukat.

stat.24.hu/app/uploads/2015/09/Sziget2.jpg


A vége mindenképp halál


A török erre 300 magyar vitézt húzatott karóba, és állított szép sorba a védõk orra elé. Vörös posztóval díszítették a várfalat, ami a jelképek nyelvén ingerlést jelent és azt: gyertek, nem adjuk fel! A várbeli katonák számára egyértelmû volt, hogy az ellenségtõl semmilyen körülmények között nem nyerhetnek kegyelmet - emeli ki Baltavári Tamás.

Ráadásul Sziget mellett a török sereg egyharmada elpusztult, a fele harcképtelenné vált, ezt nem hagyhatják megtorlatlanul.

Vagyis íróasztal mellõl okoskodva azt is mondhatjuk, a helyzet eszkalálódott, nem kis részt Zrínyi Miklós akaratából.

Ráadásul nyilván élesen élt a harcosokban számos korábbi emlék, amikor egy vár védõi a szabad elvonulásért megadták magukat. Sértetlenül ki is mentek a kapun, de az esetek többségében kissé távolabb török martalóc csapatok mészárolták le õket. A biztos halál tudata tehát erõsen motiválhatta a kirohanást: ha már meg kell történnie, tegyük úgy, hogy hõsi énekekbe foglalják a nevünk. És persze vigyünk magunkkal minél több pogányt....

A földi pokol utolsó percei


Az utolsó percek körülményei szinte elképzelhetetlenek. A falak, épületek nagy része lerombolva, a várban tûzvihar tombol. Ha nem rohannak ki, órákon belül a füst végez mindenkivel vagy elégnek elevenen. A csaknem 60 esztendõs Zrínyi kartácsra tölteti a megmaradt ágyúkat, és kinyittatja a kaput. A török rohan át a hídon, az elsõ hullámot darabokra tépi a kartácstûz.

stat.24.hu/app/uploads/2015/09/Sziget1.jpg


Lõnek mindkét oldalról, a füsttõl még az egymás mellett állók is alig látják egymást, csípi a szemet, vágja a tüdõt. A sortûz után a magyarok rohannak, kaszabolnak, ölnek és halnak. A hídon folyik a kézitusa, ordítás, vér, lövések, a tûz tombolása mindent elborít. Zrínyi több golyótól a földre bukik, azonnal elfogják és a fõvezér sátrához viszik. Nem tudjuk, élt-e még ekkor. Fejét veszik, amit Bécsbe küldenek. Kétszáz magyar halt meg akkor és ott.

Öngyilkos merénylet


Az ellenség végre beront a várba, itt vannak még túlélõk. És akkor óriási robbanás rázza meg a levegõt, háromezer törököt tép darabokra. Felrobbant a lõportorony, és nem baleset volt, az biztos. A történész két lehetõséget említ: az egyik, hogy a kirohanás elõtt meggyújtottak egy hosszú kanócot, és bíztak a szerencsében, miszerint pont akkor robban, amikor a vár már tele lesz törökkel.

A másik lehetõség - és Baltavári Tamás ezt tartja valószínûbbnek -, hogy valaki a bentiek közül robbantott. Egy "öngyilkos merénylõ"....A csatát egyébként néhány tucat vitéz túlélte, részben az õ elbeszélésükbõl ismerjük a részleteket. A csatát bemutató animációs film bemutatója pedig 2016. szeptemberében, az ostrom 450. évfordulóján lesz nyilvános. Olyan szemszögbõl mutatja majd be a szigetvári poklot, amire írott szó képtelen.

Hozzászólások


#11 | baktria - 2015. szeptember 13. 23:07:36
Sz@rok ra, hogy mit csamcsognak-rofognek ossze ezek a tetuhintasok. Ne huzzatok fel magatokat a perverziojukon.

De szemunk sarkabol, pillantsunk oda, jegyezzuk meg jol a pofajukat. Jol johet.

itt a full zsido keszito negyes, de balra a tamogatok sora is beszedes stb:

http://ujkor.hu/a...animacioig

ujkor.hu/sites/default/files/u19/group.jpg

A Történelmi Animációs Egyesület kitartó négyesfogata (balról jobbra):
Magyar Zoltán (háromdimenziós grafika és programozás), Virág Sándor (háromdimenziós grafika és animáció),
Baltavári Tamás (rendezés és forgatókönyv) és Partig Kis Rómeó Viktor (programozás, operatõri munka, vágás és effektusok).
#12 | keepfargo - 2015. szeptember 14. 18:37:03
Feleim, nincs min csodálkozni; ezeknek a tetveknek meg a gój seggnyalóiknak egy Ady-ból annyi maradt meg, hogy vérbaj és gerincsorvadás végzett vele, Csokonai egy részeges k....pecér volt, Hunyadi János félig vlach félig szrb; mindegy hogy ki-mi és hogyan, csak ne lehessen rájuk büszke az, aki még magyarnak szeretné érezni magát. "Ne legyen jó magyarnak lenni!" - adta ki a jelszót Schweitzer rabbigörény. Na hát ezek most erre gyúrnak.

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.