Navigáció
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
Üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cĂm - amint tapasztalhatjátok - elĂ©rhetö.)
Nézd meg: Az új világrendetlenség személyes oldalainak belépési pontja. (Menö Manó weboldala)
..................
..................
Magyarok közt is lehettek egykor öngyilkos merénylõk
Bihari Dániel
tudományos értekezõ. 2015. 09. 09. 18:00 HÍR24
tudományos értekezõ. 2015. 09. 09. 18:00 HÍR24

ZrĂnyi MiklĂłs tett Ă©rte, hogy vitĂ©zei inkább a halált válasszák, mint a megadást.
A háromezer törököt széttépõ robbanás pedig nem a véletlen mûve volt.
IsmĂ©telten egy bicska nyitĂłgatĂł cikk a zsĂr24-tõl
Tudjuk jĂłl, mert olvastuk a Szigeti veszedelmet Ă©s megtanultuk törtĂ©nelem Ăłrán is, hogy Szigetvár 1566-os ostromának utolsĂł napján ZrĂnyi MiklĂłs Ă©s 200 magyar vitĂ©ze kirohant a várbĂłl, neki a töröknek. Megadás helyett a hõsi halált választották, Ă©s kĂ©szĂtettek egy meglepetĂ©st is az ellensĂ©gnek.
Hagytuk az ostrom rĂ©szleteit, azt bárki megtalálja a könyvekben vagy a neten. Az öngyilkos kirohanás motiváciĂłira Ă©s a vĂ©dõk utolsĂł perceire voltunk kĂváncsiak - Baltavári Tamás törtĂ©nĂ©sszel beszĂ©lgettĂĽnk, a törtĂ©nelmi csatákat animáciĂłs filmeken megjelenĂtõ TörtĂ©nelmi AnimáciĂłs EgyesĂĽlet elnökĂ©vel.
Bosszú, vadság, vak hit
Miután a több mint százezres török sereg egyik kontingensĂ©t ZrĂnyi már hetekkel az ostrom elõtt szĂ©tverte, Szulejmánnak Ă©s Sokollu Mehmed nagyvezĂrnek szemĂ©lyes elszámolnivalĂłja is lehetett Sziget kapitányával. A "motiváciĂłt" tekintve tehát már itt megjelenik a bosszĂş. A várban 2500 vĂ©dõ gyĂ»lt össze az öngyilkos vállalkozásra. Mondhatjuk, remĂ©nykedtek a felmentõ seregben, bár korábbi tapasztalatok alapján elõttĂĽk is világos lehetett: segĂtsĂ©gre nem számĂthatnak. KötelessĂ©gtudat, katonaszellem, keresztes kĂĽldetĂ©s.
KissĂ© objektĂvebben pedig: ha elsõ szĂłra feladják a várat, ZrĂnyit fõvesztĂ©ssel sĂşjtják, katonáit megtizedelik.
A várkapitány tett rĂłla, hogy emberei ne is gondoljanak a feladásra. A lelkesĂtõ beszĂ©dek egy dolog, abban a mĂ©szárszĂ©kben az emberrõl lepereg a szĂł. A vak hit számĂt Ă©s a kĂ©zzel foghatĂł tĂ©nyek. Nomeg a "vadság". Amikor ZrĂnyi Ă©szrevette, hogy a török magyar jobbágyokkal hordatja az ostromsáncot, háromszáz török foglyot cipeltetett a várfalra. Bajtársaik szeme láttára vágatta el a torkukat.

A vége mindenképp halál
A török erre 300 magyar vitĂ©zt hĂşzatott karĂłba, Ă©s állĂtott szĂ©p sorba a vĂ©dõk orra elĂ©. Vörös posztĂłval dĂszĂtettĂ©k a várfalat, ami a jelkĂ©pek nyelvĂ©n ingerlĂ©st jelent Ă©s azt: gyertek, nem adjuk fel! A várbeli katonák számára egyĂ©rtelmĂ» volt, hogy az ellensĂ©gtõl semmilyen körĂĽlmĂ©nyek között nem nyerhetnek kegyelmet - emeli ki Baltavári Tamás.
Ráadásul Sziget mellett a török sereg egyharmada elpusztult, a fele harcképtelenné vált, ezt nem hagyhatják megtorlatlanul.
Vagyis ĂrĂłasztal mellõl okoskodva azt is mondhatjuk, a helyzet eszkalálĂłdott, nem kis rĂ©szt ZrĂnyi MiklĂłs akaratábĂłl.
Ráadásul nyilván élesen élt a harcosokban számos korábbi emlék, amikor egy vár védõi a szabad elvonulásért megadták magukat. Sértetlenül ki is mentek a kapun, de az esetek többségében kissé távolabb török martalóc csapatok mészárolták le õket. A biztos halál tudata tehát erõsen motiválhatta a kirohanást: ha már meg kell történnie, tegyük úgy, hogy hõsi énekekbe foglalják a nevünk. És persze vigyünk magunkkal minél több pogányt....
A földi pokol utolsó percei
Az utolsĂł percek körĂĽlmĂ©nyei szinte elkĂ©pzelhetetlenek. A falak, Ă©pĂĽletek nagy rĂ©sze lerombolva, a várban tĂ»zvihar tombol. Ha nem rohannak ki, Ăłrákon belĂĽl a fĂĽst vĂ©gez mindenkivel vagy elĂ©gnek elevenen. A csaknem 60 esztendõs ZrĂnyi kartácsra tölteti a megmaradt ágyĂşkat, Ă©s kinyittatja a kaput. A török rohan át a hĂdon, az elsõ hullámot darabokra tĂ©pi a kartácstĂ»z.

Lõnek mindkĂ©t oldalrĂłl, a fĂĽsttõl mĂ©g az egymás mellett állĂłk is alig látják egymást, csĂpi a szemet, vágja a tĂĽdõt. A sortĂ»z után a magyarok rohannak, kaszabolnak, ölnek Ă©s halnak. A hĂdon folyik a kĂ©zitusa, ordĂtás, vĂ©r, lövĂ©sek, a tĂ»z tombolása mindent elborĂt. ZrĂnyi több golyĂłtĂłl a földre bukik, azonnal elfogják Ă©s a fõvezĂ©r sátrához viszik. Nem tudjuk, Ă©lt-e mĂ©g ekkor. FejĂ©t veszik, amit BĂ©csbe kĂĽldenek. KĂ©tszáz magyar halt meg akkor Ă©s ott.
Öngyilkos merénylet
Az ellensĂ©g vĂ©gre beront a várba, itt vannak mĂ©g tĂşlĂ©lõk. És akkor Ăłriási robbanás rázza meg a levegõt, háromezer törököt tĂ©p darabokra. Felrobbant a lõportorony, Ă©s nem baleset volt, az biztos. A törtĂ©nĂ©sz kĂ©t lehetõsĂ©get emlĂt: az egyik, hogy a kirohanás elõtt meggyĂşjtottak egy hosszĂş kanĂłcot, Ă©s bĂztak a szerencsĂ©ben, miszerint pont akkor robban, amikor a vár már tele lesz törökkel.
A másik lehetõsĂ©g - Ă©s Baltavári Tamás ezt tartja valĂłszĂnĂ»bbnek -, hogy valaki a bentiek közĂĽl robbantott. Egy "öngyilkos merĂ©nylõ"....A csatát egyĂ©bkĂ©nt nĂ©hány tucat vitĂ©z tĂşlĂ©lte, rĂ©szben az õ elbeszĂ©lĂ©sĂĽkbõl ismerjĂĽk a rĂ©szleteket. A csatát bemutatĂł animáciĂłs film bemutatĂłja pedig 2016. szeptemberĂ©ben, az ostrom 450. Ă©vfordulĂłján lesz nyilvános. Olyan szemszögbõl mutatja majd be a szigetvári poklot, amire Ărott szĂł kĂ©ptelen.
Hozzászólások
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
baktria
- 2015. szeptember 13. 23:07:36
#12 |
keepfargo
- 2015. szeptember 14. 18:37:03
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.