Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Mérgezõ növényvédelem: egy francia gazda elõször nyert pert a Monsanto ellen


Na, a "független igazságszolgáltatás" mocskos szabadkõmûves zsidajaival mi történt? Semmi? Béke, nyugalom? Szeptember 10-én történelmiként ünnepelt gyõzelmet aratott egy francia gabonatermesztõ az amerikai cégóriás ellen: a lyoni bíróság másodfokon is megerõsítette, hogy a Monsanto Lasso nevû gyomirtója okozta súlyos egészségkárosodását. A nyolc éves küzdelem eredményeképp a gazda kártérítést igényelhet, annak ellenére, hogy a biotechnológiai vállalat bejelentette, a Semmítõszékhez fordul.

Az idén 51 éves Paul François harca a mezõgazdasági vegyszergyártók óriásával, az amerikai Monsantóval 8 éve kezdõdött, és elsõ sikerét 2012 februárjában aratta, amikor a lyoni törvényszék kártérítésre ítélte a gigavállalatot. Múlt csütörtökön másodfokon is megerõsítették a verdiktet: a döntés szerint a cég vétett szerzõdési kötelezettsége ellen, amikor nem feliratozta és csomagolta megfelelõen termékét, és nem tájékoztatta a felhasználókat annak veszélyeirõl.

A felperes történelminek minõsítette a döntést, elõször fordult ugyanis elõ Franciaországban, hogy egy vegyszergyártó cég kártérítést köteles fizetni az okozott mérgezés miatt egy gazdának. A Monsantóról könyvet és dokumentumfilmet is jegyzõ Marie-Monique Robin francia oknyomozó újságíró szerint világpremierrõl van szó: még soha nem sikerült egyetlen gazdának sem pert nyernie a cégóriás ellen. A döntést ünneplõ zöld szervezetek szerint ez egy nagy lépés azoknak, akik hasonló problémákkal küzdenek, és szeretnék elismertetni, hogy betegségüket a felhasznált szerek okozták. A cégek felé pedig az a bíróság üzenete, hogy ezentúl nem háríthatják el a felelõsséget olyan könnyen az állami szereplõkre és magukra a felhasználókra.

A gabonatermesztõ ügyvédje, François Lafforgue szerint 42 gazda vagy mezõgazdasági alkalmazott dossziéját képviselik. Eddig majd húsz esetben sikerült elismertetniük, hogy az egészségügyi problémák a munkavégzéssel függnek össze (tehát munkahelyi balesetként vagy betegségként kezelendõk), illetve a munkaadók mulasztását. A gyártók felelõsségének bizonyítása jóval bonyolultabb, hiszen a tünetek általában hónapok, évek múlva jelentkeznek, és több vegyszer használata tovább nehezíti az ok-okozati összefüggések feltárását. Az eddig indult eljárások nem is egyes cégek, hanem egy, a kártérítésre létrehozott alap felé irányulnak. Az ügyvéd úgy véli, a döntés precedens értékû lesz, és hamarosan újabb perek indulnak majd. Csak a Paul François által 5 éve alapított egyesületben 150 olyan tag van, akik a vegyszereket okolják egészségügyi problémáikért.

Paul François élete 2004 áprilisában vett fordulatot, amikor permetezés után, a tartályok tisztítása közben nagyot szippant a mérgezõ párákból. Épp csak annyi ideje marad, hogy feleségének elmondja, mi történt, majd rosszul lesz, vért köp, és a sürgõsségi osztályon végzi, a részletekre ma már egyáltalán nem emlékszik. Az akkor 40 éves gazda, aki 240 hektárján nagyrészt gabona monokultúrát tart fenn, 5 hét múlva áll újra munkába, de jelentõs emlékezetkiesésektõl, durva fejfájásoktól szenved, és gyakran a beszéd is gondot okoz számára. 2004 novemberében összeesik a konyhában. Eszméletét vesztett apjukra lányai találnak rá, ekkor veszi kezdetét egy hosszabb kórházban töltött idõszak, amikor az orvosok több ízben is a legrosszabbtól tartanak, de egyáltalán nem hozzák összefüggésbe a férfi állapotát a Monsanto termékével és az áprilisi balesettel. A rengeteg vizsgálaton és több kómán átesett férfinál végül egy súlyos agyi rendellenességre bukkannak.

A gabonatermesztõ családja saját költsĂ©gĂ©n kutat több hĂłnapon át, mĂ­gnem 2005 májusában, jĂł egy Ă©vvel a vĂ©gzetes nap után bukkannak rá a monoklĂłr-benzolra, egy gyakran sĂşlyosan mĂ©rgezõkĂ©nt elkönyvelt összetevõre, amely a Lasso gyomirtĂł felĂ©t alkotja. Paul François agyi károsodása ma is kimutathatĂł, fĂ©lĂ©vekĂ©nt MRI-vizsgálatra jár, neurolĂłgiai problĂ©mái is fennállnak, Ă©s csak rĂ©szmunkaidõben dolgozik, mert sok idõt kell ágyban töltenie – krĂłnikus fáradtsággal, erõs fejfájásokkal kĂĽzd.

Elsõ harcát egyĂ©bkĂ©nt nem a mamutcĂ©ggel vĂ­vta meg, hanem szakmai egĂ©szsĂ©gpĂ©nztárával, amely nem volt hajlandĂł elismerni, hogy betegsĂ©ge összefĂĽgg foglalkozásával, ezĂ©rt elõször is õket perelte be, Ă©s 2009-ben, tehát 5 Ă©vvel a baleset után a bĂ­rĂłság neki adott igazat. Egy Ă©vvel kĂ©sõbb a bordeaux-i bĂ­rĂłság másodfokon is megerõsĂ­tette az Ă­tĂ©letet, Ă©s a Lasso gyomirtĂł felelõssĂ©gĂ©t a mezõgazdász egĂ©szsĂ©gĂ©nek romlásában. Ezzel párhuzamosan indult, 2007 februárjában a Monsanto elleni pere, ugyanis Ăşgy gondolja, hogy a vállalat tisztában volt a Lasso jelentette veszĂ©llyel, már azelõtt, hogy 2007 novemberĂ©ben betiltották volna szert Franciaországban – ugyanebben az Ă©vben, uniĂłs döntĂ©sre Magyarországon is visszavonták a termĂ©k engedĂ©lyĂ©t. Paul François gyanĂşját arra alapozta, hogy a LassĂłt már 1985-ben betiltották Kanadában, 1992-ben pedig BelgiumbĂłl Ă©s az EgyesĂĽlt KirályságbĂłl is kivonták.

A perben ĂĽgyvĂ©dje a fentiek mellett azt is számon kĂ©rte, hogy a cĂ©g sem a termĂ©k tájĂ©koztatĂłjában nem utalt a veszĂ©lyekre, Ă­gy maszk használatát sem javasolta. A Monsanto vĂ©dõi kitartottak amellett, hogy mivel a tĂĽnetek több hĂłnappal a baleset után keletkeztek, nem fĂĽggnek össze bizonyĂ­thatĂłan a gyomirtĂłval. Emellett pszichiátriai vizsgálatot is kezdemĂ©nyeztek a gazda ellen, amit a bĂ­rĂłság elutasĂ­tott, Ă©s szakĂ©rtõk Ă©s jegyzõk hosszĂş sora ellenõrizte minden egyes állĂ­tását. “Mintha egy falusi focicsapat állt volna ki a Barça ellen” – fogalmazott mĂşlt heti sajtĂłtájĂ©koztatĂłján a láthatĂłan fáradt Ă©s elĂ©rzĂ©kenyĂĽlt fĂ©rfi, akit több kutatĂł is támogatott önkĂ©ntesen, Ă©s szerte a világbĂłl, az USA-bĂłl, Latin-AmerikábĂłl, IndiábĂłl kapott támogatĂł ĂĽzeneteket.

François ma elismeri, hogy annak a generáciĂłnak a tagjakĂ©nt, amely a 100%-os rovarirtásra eskĂĽdött, „naĂ­v volt a gyártĂłkkal”. „A kĂ©miával Ă©ltem Ă©s fejlõdtem. AjándĂ©kkĂ©nt tekintettem rá, Ă©s Ă©lveztem az általa nyĂşjtott kĂ©nyelmet” – fogalmazott a Le Monde-nak. „Vegyszereket használtunk, Ă©s többet termeltĂĽnk. Épp ezĂ©rt Ă©n bĂĽszke voltam az egĂ©szre.”

A fĂ©rfi ma sem mondhatĂł zöld aktivistának, de a vegyszerekrõl alkotott kĂ©pe nyilvánvalĂłan megváltozott. Száz hektárnyi földjĂ©t konvertálni prĂłbálja az ökolĂłgiai gazdálkodás felĂ©, „hogy Ă©letet vigyen a talajba”. 2011-ben, az elsõfokĂş Ă­tĂ©let elõtt azt nyilatkozta, hogy a gazdák közĂĽl sokan szenvednek hasonlĂł, vagy kevĂ©sbĂ© sĂşlyos tĂĽnetektõl, az orrvĂ©rzĂ©sek, a látásproblĂ©mák idõvel komolyabb kĂłrkĂ©pbe fordulnak. Csak Ă©ppen szĂ©gyellnek velĂĽk elõállni, Ă©s a vegyszerhasználatot kritizálĂłk pozĂ­ciĂłját sem szeretnĂ©k erõsĂ­teni. MĂ­g a cĂ©gek zavartalanul folytatják tevĂ©kenysĂ©gĂĽket, Ă©s termelik a profitot, „a gazdák csendben kiszenvednek egy zugban”. Amint megbolygatjuk a vegyipart, Ă©rdekharcokba, összefĂ©rhetetlensĂ©gi problĂ©mákba ĂĽtközĂĽnk, Ă©s minden nagyon komplikált lesz – fogalmazott. „Én csak egy egyszerĂ» polgár vagyok, semmit sem nyomok a latban a Monsanto hatalmával szemben. De az igazságszolgáltatás azĂ©rt van, hogy kimondja, vannak jogaink.”Link

Hozzászólások


Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.