Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jåsdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2013/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tovĂĄbbiakban szakmai oldalkĂ©nt mĂŒködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjåtok - elérhetö.)

Klikkelj rĂĄ: Posta Imre Youtube oldala
..................

Alakul az Ășj vilĂĄgrend


ÍrĂĄsomban egy amerikai Ă©s egy orosz politikai stratĂ©gĂĄval kĂ©szĂ­tett interjĂș alapjĂĄn teszek kĂ­sĂ©rletet a kĂ©t birodalomra jellemzĂ” elkĂ©pzelĂ©sek kĂŒlönbözĂ”sĂ©gĂ©nek felvĂĄzolĂĄsĂĄra.

George Friedman a Stratfor nevĂ» amerikai hĂ­rszerzĂ” Ă©s elemzĂ”cĂ©g alapĂ­tĂłja Ă©s elnöke. Az 1949-ben szĂŒletett Friedman holokauszttĂșlĂ©lĂ” szĂŒleivel egyĂŒtt BudapestrĂ”l emigrĂĄlt az EgyesĂŒlt Államokba. ElsĂ”sorban befolyĂĄsa Ă©s kapcsolatrendszere miatt megkerĂŒlhetetlen, intellektuĂĄlis tevĂ©kenysĂ©gĂ©nek szĂ­nvonala Ă©s fĂ”leg eredetisĂ©ge erĂ”sen vitathatĂł.

Az ĂĄrnyĂ©k-CIA-nek is nevezett cĂ©g vezetĂ”je The Next 100 Years (A következĂ” szĂĄz Ă©v) cĂ­mĂ» könyvĂ©ben egy amerikai–lengyel–romĂĄn szövetsĂ©g lĂ©trejöttĂ©t jĂłsolja. ElemzĂ©se szerint az egĂ©sz vilĂĄgon az eurĂłpai helyzet hatĂĄrozza meg az erĂ”egyensĂșlyt. MagyarorszĂĄg kĂ©t okbĂłl is fontos az EgyesĂŒlt Államok szĂĄmĂĄra: „Az egyik, mert van egy nagyon szĂ©p lĂ©gibĂĄzisuk, TaszĂĄr, amely Ă©rdekel minket. MindenekelĂ”tt azonban ha RomĂĄnia Ă©s LengyelorszĂĄg is a szövetsĂ©gesĂŒnk, akkor szĂŒksĂ©ges az Ă©szak–dĂ©li összeköttetĂ©s.” KĂ©sĂ”bb mĂ©g hozzĂĄteszi: „Van a romĂĄn–lengyel viszony, az EgyesĂŒlt Államok tĂĄmogatja. MagyarorszĂĄg közöttĂŒk van, hogyan is vonhatnĂĄ ki magĂĄt ebbĂ”l az alapvetĂ” stratĂ©giai kapcsolatrendszerbĂ”l?” De ez nem egy örökre szĂłlĂł hĂĄzassĂĄg, „hanem MagyarorszĂĄg Ă©rdeke, amit az önök miniszterelnöke meg is Ă©rt”. ElĂ©ggĂ© nyilvĂĄnvalĂł: ez nem a diplomĂĄciĂĄban szokĂĄsos hangvĂ©tel.

Az orosz titkosszolgĂĄlatot nem sokra tartja, OroszorszĂĄg esetĂ©ben pedig „egy olyan ĂĄllam alkotĂłelemeit” lĂĄtja, amely nem fenntarthatĂł. Friedman szerint 2025-re a gazdasĂĄgi nyomĂĄs „megteszi ugyanazt Putyinnal, amit a cĂĄrral is tett”. Ez az ĂĄllĂ­tĂĄs azĂ©rt is meglepĂ”, mert a cĂĄri rendszert nyugatrĂłl pĂ©nzelt kommunistĂĄk döntöttĂ©k meg.

A Stratfor vezetĂ”je – egyĂ©bkĂ©nt helyesen – a politikai döntĂ©seket az Ă©rdekekre vezeti vissza. Csak az a bosszantĂł, hogy minderrĂ”l Ășgy beszĂ©l, mintha nagy titkok tudĂłja lenne. Persze Ă” megteheti, hogy kimondja: „Izrael egy Al-Kaida-szĂĄrmazĂ©kot tĂĄmogat, mert ez ĂĄll Ă©rdekĂ©ben”.

A cinikus Friedman szerint az EgyesĂŒlt Államok nem tehetĂ” felelĂ”ssĂ© a közel-keleti helyzetĂ©rt. VĂ©lemĂ©nye szerint nĂ©gy Ă”shonos hatalom van a rĂ©giĂłban: IrĂĄn, TörökorszĂĄg, Izrael Ă©s SzaĂșd-ArĂĄbia. „Nagyon kĂŒlönbözĂ”ek, csak az egyik arab, a többiek nem szeretik egymĂĄst, Ă©s mindez nagyon kielĂ©gĂ­tĂ” Ă­gy az EgyesĂŒlt Államok szĂĄmĂĄra. Egy a közös bennĂŒk, hogy mĂ­g az amerikaiak tudnak vezetni, közĂŒlĂŒk egyik sem.”

Friedman Ășr nem szĂłl rĂłla, de az egyik „Ă”shonos” nem arab hatalomhoz az EgyesĂŒlt Államokat deklarĂĄltan is kĂŒlönleges politikai-szövetsĂ©gesi viszony fĂ»zi. Hogy Izrael ĂĄllam kĂ©pviselĂ”i sem tudnak vezetni, az kĂ©tsĂ©gkĂ­vĂŒl Ășj informĂĄciĂł. De az elmĂșlt kĂ©t Ă©vtizedben az EgyesĂŒlt Államoknak sem sikerĂŒlt bizonyĂ­tania vezetĂ”i kĂ©pessĂ©geit. Az Irakban Ă©s AfganisztĂĄnban vĂ©grehajtott Ă©rtelmetlen pusztĂ­tĂĄs utĂĄn az Ășgynevezett arab tavasz tĂĄmogatĂĄsĂĄval az egĂ©sz közel-keleti rĂ©giĂłt sikerĂŒlt destabilizĂĄlnia.

Az viszont vitathatatlan, hogy a globalista-atlantista birodalom egyik ismert nyomĂĄsgyakorlĂłjĂĄnak van humorĂ©rzĂ©ke. Arra a kĂ©rdĂ©sre, hogy „lehet-e esĂ©lye a tĂșlĂ©lĂ©sre ebben a közegben az elmĂșlt Ă©vek orosz–magyar közeledĂ©sĂ©t uralĂł terveknek, a paksi atomerĂ”mĂ»-bĂ”vĂ­tĂ©snek Ă©s a dĂ©li energiafolyosĂłnak”, Friedman Ășr mindent elsöprĂ” vĂĄlaszt adott: „Bizonyos, hogy tĂșlĂ©lhetik. Az oroszok tudjĂĄk, hogyan kell Ă©pĂ­teni nukleĂĄris erĂ”mĂ»vet. Csernobilban is megmutattĂĄk, nagyszerĂ» volt.” (Zord GĂĄbor LĂĄszlĂł interjĂșja, Magyar Nemzet, 2015. jĂșnius 25.)

Nem sokkal kĂ©sĂ”bb hasonlĂł tĂ©mĂĄjĂș interjĂș jelent meg a lapban Fjodor Lukjanovval, aki az orosz KĂŒl- Ă©s VĂ©delempolitikai TanĂĄcs elnöke. Õ arrĂłl beszĂ©lt, hogy napjaink jellemzĂ”je a bizonytalansĂĄg, Ă©s az Amerika egyeduralmĂĄra Ă©pĂ­tett vilĂĄgrend vĂĄlsĂĄgban van. Ennek egyik bizonyĂ­tĂ©ka Washington katasztrofĂĄlis politikĂĄja a Közel-Keleten. Szerinte KĂ­na jobban tart e bizonytalansĂĄgtĂłl, mint bĂĄrki mĂĄs. A KrĂ­m fĂ©lszigettel kapcsolatban kifejtette, hogy a lakossĂĄg nĂ©pszavazĂĄson erĂ”sĂ­tette meg csatlakozĂĄsi szĂĄndĂ©kĂĄt, rĂĄadĂĄsul az Ășgynevezett kijevi forradalmĂĄrok fellĂ©pĂ©se közvetlen orosz–ukrĂĄn hĂĄborĂșval fenyegetett, ezĂ©rt OroszorszĂĄgnak lĂ©pnie kellett. A szakĂ©rtĂ” szerint a bizonytalansĂĄg elĂ”bb-utĂłbb elĂ©ri az olyan orszĂĄgokat is, mint SzaĂșd-ArĂĄbia, ami tovĂĄbb növeli a kĂĄoszt.

FelhĂ­vta a figyelmet arra, hogy „a KĂ­na körĂŒli tengereken Ă©lezĂ”dik a szembenĂĄllĂĄs, hiszen Peking a befolyĂĄs kiterjesztĂ©sĂ©t törvĂ©nyes jogĂĄnak tekinti, az EgyesĂŒlt Államok viszont tĂ©rsĂ©gbeli vezetĂ”i pozĂ­ciĂłja gyengĂ­tĂ©sekĂ©nt Ă©rzĂ©keli”. ÉrtĂ©kelĂ©se szerint a TTIP ellen szervezĂ”dĂ” Moszkva–Peking-szövetsĂ©g csak formĂĄlisan Nyugat-ellenes, mert ennĂ©l fontosabb a „gazdasĂĄgi egyĂŒttmĂ»ködĂ©sen alapulĂł eurĂĄzsiai stabilitĂĄs, az EurĂĄzsiai GazdasĂĄgi UniĂł Ă©s a SelyemĂșt ĂĄltal fĂ©mjelzett projektek összekapcsolĂĄsa”. Az orosz geopolitikai stratĂ©gia jĂłzansĂĄgĂĄra utal az alĂĄbbi meglepĂ” idĂ©zet: „NĂ©zze, KĂ­nĂĄval versenyre kelni OroszorszĂĄg nem kĂ©pes. Éppen ezĂ©rt a Kreml helyesen gondolkodik, amikor nem harcolni akar a kĂ­nai elkĂ©pzelĂ©sekkel, hanem rĂĄĂ©pĂŒl ezekre, Ă©s igyekszik pozĂ­ciĂłkat fogni.”

Lukjanov nagy kihĂ­vĂĄsnak tartja, hogy a kulturĂĄlis Ă©rtelemben vett eurĂłpai orientĂĄciĂłt mikĂ©nt lehet összeegyeztetni a mindenekelĂ”tt a gazdasĂĄgra, bizonyos tekintetben a politikĂĄra koncentrĂĄlĂł ĂĄzsiai nyitĂĄssal. De a „legfontosabb feladat ma ennek az eurĂĄzsiaisĂĄgnak a pragmatizĂĄlĂĄsa. Semmi szĂŒksĂ©g egy hanyatlĂł korszak valĂłsĂĄgtĂłl elszakadt Ă©rtelmisĂ©gi gondolkodĂĄsĂĄnak felĂ©lesztĂ©sĂ©re. AktĂ­v, alkotĂł eurĂĄzsiaisĂĄgra van szĂŒksĂ©g, olyanra, amely lehetĂ”sĂ©gkĂ©nt tekint erre a hatalmas terĂŒletre, s amely abbĂłl indul ki, hogy EurĂĄzsia a fejlĂ”dĂ©s Ășj központja legyen.” OroszorszĂĄgban identitĂĄskeresĂ©s folyik, ĂĄm ennek jellege szerinte nem expanzĂ­v, hanem bezĂĄrkĂłzĂł. (Stier GĂĄbor interjĂșja, Magyar Nemzet, 2015. augusztus 21.)

A kĂ©t interjĂșban elhangzottak mögött ott hĂșzĂłdik az a közös felismerĂ©s, hogy EurĂłpa Ă©s OroszorszĂĄg esetleges szoros szövetsĂ©gkötĂ©se esetĂ©n az Amerikai EgyesĂŒlt Államok elveszĂ­tenĂ© a vilĂĄgban betöltött vezetĂ” helyĂ©t. A vĂĄlsĂĄgba sodrĂłdĂł EurĂłpa szĂĄmĂĄra nĂ©mi remĂ©nyre ad okot egy olyan politikai filozĂłfia jelenlĂ©te OroszorszĂĄgban, amelyik mentes az EurĂłpa-ellenessĂ©gtĂ”l, Ă©s kĂ©sz a kölcsönösen elĂ”nyös egyĂŒttmĂ»ködĂ©si formĂĄkra.

MindentĂ”l fĂŒggetlenĂŒl: EurĂĄzsia lĂ©trejöttĂ©nek alapvetĂ” feltĂ©tele az egĂ©sz vilĂĄgot megosztĂł amerikai intrikĂĄk semlegesĂ­tĂ©se.Link

Hozzászólások


#1 | Kameleon - 2015. szeptember 16. 20:12:38
Burkolt, de célirånyos:

"legfontosabb feladat ma ennek az eurĂĄzsiaisĂĄgnak a pragmatizĂĄlĂĄsa. Semmi szĂŒksĂ©g egy hanyatlĂł korszak valĂłsĂĄgtĂłl elszakadt Ă©rtelmisĂ©gi gondolkodĂĄsĂĄnak felĂ©lesztĂ©sĂ©re. AktĂ­v, alkotĂł eurĂĄzsiaisĂĄgra van szĂŒksĂ©g, olyanra, amely lehetĂ”sĂ©gkĂ©nt tekint erre a hatalmas terĂŒletre, s amely abbĂłl indul ki, hogy EurĂĄzsia a fejlĂ”dĂ©s Ășj központja legyen."

Ez meg a blankolt Fridi:

mno.hu/data/cikk/1/30/45/99/cikk_1304599/friedman_uj_fekvo_lead.jpg

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.