Posta Imre weboldala

Navigáció

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Üdvözlet


A MAI NAPTĂ“L (2013/09/22) AZ ĂšJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj rá: Posta Imre Youtube oldala
..................

Csúszós lejtõ


Antiszemitának lenni hazafias kötelesség! A többi meg már lassan tényleg csak vagonkérdés.Az emebriség férgei megmutatkoznak teljes mivoltukban. Fölöttébb gyönge lábakon áll az a kultúra, amely veszélybe kerül, ha megjelenik mellette egy más gyökerû hagyomány, véli Köves Slomó rabbi, aki szerint a menekültválság csak felhívja figyelmünket az európai értékrend egyébként is meglévõ válságára. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetõjétõl alternatív antiszemitizmus-értelmezést is kapunk.

– Sáná tová umtuká! JĂłl mondom? JĂłkor mondom?
– JĂłl Ă©s jĂłkor, igen: e hĂ©t hĂ©tfõn Ă©s kedden volt a zsidĂł ĂşjĂ©v, az azt követõ tĂ­z nap a bĂ»nbánat idõszaka, amelyet a jom kippur, az engesztelĂ©s napja zár le. Az addig tartĂł idõszakban mĂ©g teljesen autentikus jĂł Ă©s Ă©des Ă©vet kĂ­vánni egymásnak – Ă©n is hasonlĂł jĂłkat kĂ­vánok.

– Boldog ĂşjĂ©vet kĂ­vánunk, miközben nagyon sok dolog törtĂ©nik körĂĽlöttĂĽnk, ami jĂł esĂ©llyel elrontatja a boldogságunkat. Ezek közĂĽl szeretnĂ©k önnel nĂ©hányat számba venni. KezdenĂ©m a menekĂĽltválsággal, amellyel kapcsolatban az EMIH nĂ©hány napja közlemĂ©nyt adott ki, nehezmĂ©nyezve, hogy az osztrák kancellár a nácizmus törtĂ©nĂ©seihez hasonlĂ­totta a válság magyarországi kezelĂ©sĂ©t.
– Auschwitz mint az abszolĂşt emberi zĂĽllĂ©s szimbĂłluma erkölcsi hivatkozási ponttá vált az eurĂłpai kultĂşrkörben. Ezzel párhuzamosan a sokszor kegyeletsĂ©rtõ, az Auschwitz fogalmának sĂşlyát meggondolatlanul elsilányĂ­tĂł nyelvhasználatok ezt nagymĂ©rtĂ©kben sĂşlytalanĂ­tják. Eleve nem tĂşl elegáns egymáshoz mĂ©ricskĂ©lni a szenvedĂ©störtĂ©neteket, Ă­gy prĂłbálva meghatározni valamely adott szenvedĂ©s sĂşlyát, Ă©rtĂ©kĂ©t. Ebben az ĂĽgyben pedig vĂ©gkĂ©pp nem lehet összevetni a náci NĂ©metországot – amelyben hosszĂş Ă©veken át emberek faji alapon törtĂ©nõ kiirtása a mindennapi közbeszĂ©d elfogadott tárgya volt, majd az ipari eszközökkel törtĂ©nõ nĂ©pirtás a szövetsĂ©gesek segĂ­tsĂ©gĂ©vel meg is valĂłsult – azzal a helyzettel, amikor egy közel-keleti válságbĂłl EurĂłpába menekĂĽlnek emberek, Ă©s befogadásuk nem megy zökkenõmentesen. Ez abszurd, ráadásul megalázĂł a migránsokkal szemben is, akiknek – feltĂ©telezem – eszĂĽkbe sem jut, hogy miután vonatra ĂĽltetik õket, esetleg haláltáborban fognak kikötni.

– Hogyan lehetsĂ©ges, hogy ebben az ĂĽgyben közĂ©leti szereplõk ennyire nem tudnak mĂ©rtĂ©ket tartani? Nemcsak az osztrák kancellár vont ilyen párhuzamot, hanem egy The New York Timesnak adott interjĂşjában Frölich RĂłbert, a Dohány utcai zsinagĂłga fõrabbija is.
– Nem tudok belehelyezkedni mások lelkivilágába. Nyilván Frölich rabbit is meghatotta, amit a migránsokkal kapcsolatban látott, ezĂ©rt tehetett ilyen kijelentĂ©st, amit nem biztos, hogy elõzõleg egĂ©szen vĂ©giggondolt. Ez emberi dolog. Az viszont kĂ©tsĂ©gtelenĂĽl bizarr, hogy Ă©ppen az osztrák kancellár használ ilyen párhuzamot egy aktuálpolitikai ĂĽgyben. Annak az országnak a vezetõje, amelynek sikerĂĽlt elhitetnie a világgal, hogy Hitler nem is osztrák volt, hanem nĂ©met. Az ilyesmit senki sem gondolja komolyan, az sem, aki mondja. A migránshelyzettel kapcsolatban láthatĂłan mindenki zavarban van, Ă©s egyelõre nem Ăşgy tĂ»nik, hogy bárki tudná, mit is kellene csinálni. Az bizonyos, hogy a komplex helyzetre nem egyházi vezetõ fogja a vĂ©gsõ választ megadni.

– ArrĂłl azonban lehet vĂ©lemĂ©nye, hogy ha ez a nĂ©pvándorlás folytatĂłdik, Ă©s EurĂłpába a mostaninál is nagyobb számban Ă©rkeznek más vallásĂş Ă©s kultĂşrájĂş tömegek, az vajon milyen veszĂ©lyeket rejt magában a zsidĂł-keresztĂ©ny kultĂşrkörre nĂ©zve.
– Erre, ha lehet, három lĂ©pcsõben adnĂ©k választ. Elõször is, fĂĽggetlenĂĽl attĂłl, hogyan vĂ©lekedĂĽnk, hová vezethetnek mindezek a folyamatok globális szinten, amikor rászorulĂł embereket látunk, akik a lefejezĂ©s Ă©s az Ă©lve elĂ©getĂ©s elõl ide menekĂĽlnek kapuinkhoz, minden tõlĂĽnk telhetõt meg kell tennĂĽnk, hogy enyhĂ­tsĂĽk szenvedĂ©seiket. Másfelõl veszĂ©lyt jelent-e a zsidĂł-keresztĂ©ny hagyománynak nevezett civilizáciĂłra, ha más gyökerĂ» tömegek jelennek meg benne? Ha egy kultĂşrára veszĂ©lyt jelent, hogy megjelenik mellette egy másik kultĂşra, az azt jelzi, hogy az a kultĂşra nagyon gyönge lábakon áll, Ă©s feltehetõleg jelentõs hitelessĂ©gi deficittel kĂĽzd a másik kultĂşra „fenyegetĂ©se” nĂ©lkĂĽl is. KonzervatĂ­v emberkĂ©nt Ăşgy vĂ©lem, nem problĂ©mamentes, ahogyan EurĂłpa viszonyul a gyökereihez, a közĂ©rtĂ©kek Ă©s a szemĂ©lyes erkölcs Ă©s felelõssĂ©g kĂ©rdĂ©seihez, valláshoz Ă©s Istenhez. Ezzel akkor is foglalkozni kellene, ha most nem tĂ»nne fel itt egy kultĂşrájában Ă©s vallási gyökereiben sokkal magabiztosabb hagyományközössĂ©g. ZsidĂł alapvetĂ©s, hogy a jĂłlĂ©t prĂłbatĂ©tele sokszor nehezebb, mint a szegĂ©nysĂ©gĂ©, mert a jĂłlĂ©tben az ember hajlamos elfelejtkezni rĂłla, hogy nem önmagátĂłl Ă©s önmagáért van itt, hanem egyfajta kĂĽldetĂ©st teljesĂ­t, hogy a világot Ă©s önmagát jobbá Ă©s szentebbĂ© tegye. EurĂłpának nĂ©hány Ă©vtizede sok tekintetben ezt a prĂłbatĂ©telt kell kiállnia. Valljuk meg, nem sok sikerrel.

– Három lĂ©pcsõt emlĂ­tett. Mi volna az utolsĂł?
– A problĂ©ma önmagában nem az, hogy többfĂ©le kultĂşrának lehet-e egymás mellett Ă©lnie. Erre van pĂ©lda bõven, a civilizáciĂłk egymás mellett Ă©lĂ©se korántsem lehetetlen. Csak akkor az, ha olyan egysĂ©ges, magabiztos kulturális konglomerátum jelenik meg az alapjaiban nagymĂ©rtĂ©kben elbizonytalanodott lĂ©tezõk mellett, amely saját kulturális-vallási hagyományaira hivatkozva tĂĽrelmetlen magával a befogadĂł közeggel szemben. Sajnos tĂ©ny: a fundamentalista iszlám nem az elkövetkezõ Ă©vekben fog veszĂ©lyt jelenteni azokra, akik nem – vagy akár csak nem „Ăşgy” – követik vallási elveit, hanem máris veszĂ©lyt jelent. Nem egy, nem kĂ©t, ártatlan emberek Ă©letĂ©t kioltĂł merĂ©nyletre kerĂĽlt sor az elmĂşlt idõszakban EurĂłpában, amelyekhez a szĂ©lsõsĂ©ges iszlám teremtette meg az ideolĂłgiát Ă©s a motiváciĂłt. LegutĂłbb a Charlie Hebdo szerkesztõsĂ©gĂ©ben törtĂ©nt mĂ©szárlás volt ilyen, amely után mindjárt a következõ sarkon lĂ©võ kĂłser boltban is megöltek öt embert. És ezt nem lehet elintĂ©zni azzal, hogy megállapĂ­tjuk: az iszlám szĂ©lsõsĂ©ghez köthetõ halálesetek száma mĂ©g hosszĂş Ă©vek távlatában is jĂłval kevesebb, mint ahányan EurĂłpában egyetlen hĂłnap alatt meghalnak autĂłbalesetben. A kĂ©rdĂ©s itt az, mikor jön el a pillanat, amikor rákĂ©nyszerĂĽlĂĽnk, hogy tĂşlĂ©lĂ©si stratĂ©giát Ă©rintõ döntĂ©st igĂ©nyeljen kimenni az utcára kipában. Aztán mikor köszönt be a nap, amikor ugyanez már burka nĂ©lkĂĽl is veszĂ©lyes lesz? AkceptálhatĂł elvárás egy másik közössĂ©get befogadĂł társadalomtĂłl a kölcsönös tisztelet, a vallási tĂĽrelem Ă©s a minimális lojalitás Ă©rtĂ©ke. A zsidĂł közössĂ©gnek Ă©vezredes tapasztalata van a kisebbsĂ©gi lĂ©ttel kapcsolatban. Ézsaiás prĂłfĂ©ta kĂ©tezer-ötszáz Ă©vvel ezelõtt hirdette a számĂ»zetĂ©sbe szakadt izraelitáknak: keressĂ©tek annak a városnak a bĂ©kĂ©jĂ©t, ahová mentek! Az iszlám tömegek tĂşlnyomĂł többsĂ©ge nyilván nem szĂ©lsõsĂ©gesbõl áll, az azonban aggasztĂł, ha a fundamentalista iszlám tetteit nem Ă­tĂ©lik el markánsan Ă©s jĂłl hallhatĂłan ugyanazon kultĂşrkör mĂ©rvadĂł Ă©s mĂ©rsĂ©kelt vallási vezetõi.

– Nyugat-EurĂłpa sok országában már ma sem Ă©letbiztosĂ­tás a zsidĂł közössĂ©g tagjának lenni.
– KĂ©t Ă©vig tanultam Franciaországban, ahol EurĂłpa legnagyobb zsidĂł közössĂ©ge Ă©l, hĂ©tszázezer taggal. Ott Ă©lõ barátaim mesĂ©lik, hogy ma már nincs olyan zsidĂł, aki ne aggĂłdna a kialakult helyzet miatt. Sokan az iskolába is csak biztonsági õrrel merik járatni a gyerekeiket. Fokozatosan lehetetlenĂĽl el a mindennapi Ă©letĂĽk, miközben a társadalomtĂłl sem kapják meg mindig az elvárhatĂł szolidaritást. Három Ă©vvel ezelõtt Toulouse-ban egy felnõttet Ă©s három gyermeket lõttek le egy zsidĂł iskola elõtt. Utána pedig nehĂ©z volt elfogadtatni, hogy az ország iskoláiban egyperces nĂ©ma felállással emlĂ©kezzenek az áldozatokra, mondván, ez a gesztus sĂ©rtheti a muzulmán diákok Ă©rzĂ©kenysĂ©gĂ©t. Ez is mutatja, milyen gyenge lábakon állunk.

– EmlĂ­tette, hogy mindezt a menekĂĽltválság intõ közelsĂ©ge Ă©s valĂłsága nĂ©lkĂĽl is fel kellene ismernie EurĂłpának. Lát esĂ©lyt arra, hogy a kontinens visszaforduljon arrĂłl a hagyományaitĂłl távolodĂł ĂştrĂłl, amelyen Ă©vtizedekkel ezelõtt elindult?
– Nap mint nap látom Ă©s tapasztalom, hogy az emberekben Ăłriási a spiritualitás iránti szomjĂşság. Az ember termĂ©szetĂ©nĂ©l fogva nem elĂ©gszik meg a materiális javakkal. Bizonyára bennĂĽnk, vallási vezetõkben is van hiba, hogy a nekĂĽnk adatott tudást Ă©s hitet a szĂĽksĂ©gesnĂ©l szĂ©gyenlõsebben tartogatjuk magunknak. Ebben nagyon sok mĂ©g a feladat. EurĂłpának megadatott a gazdagság prĂłbatĂ©tele – nagyon remĂ©lem, hogy kĂ©pesek leszĂĽnk kiállni, nehogy aztán a rászorultság, a szegĂ©nysĂ©g tĂ©rĂ­tsen Ă©szhez bennĂĽnket. Kár lenne EurĂłpáért, mert azzal egyĂĽtt, hogy sok tekintetben kĂ©rdĂ©seket vet fel a mai EurĂłpa Ă©rtĂ©kválsága, az Ă©let, amelyet ma itt Ă©lhetĂĽnk a maga lehetõsĂ©geivel Ă©s szabadságfokával, valĂłszĂ­nĂ»leg pĂ©lda nĂ©lkĂĽli az emberi törtĂ©nelemben.

– BeszĂ©lgetĂ©sĂĽnk elejĂ©n szĂłt ejtettĂĽnk rĂłla, mennyi minden teheti tönkre a most kezdõdõ zsidĂł ĂşjĂ©vet. ÉrzĂ©sem szerint idetartozik a honi zsidĂł, nem zsidĂł viszonyban feltĂ»nõ törĂ©st jelentõ Petrás-ĂĽgy is: nyár vĂ©gĂ©n a zsidĂł nyári fesztiválon a Dohány utcai zsinagĂłgában nem lĂ©phetett fel Petrás Mária csángĂł Ă©nekesnõ, mivel egy napilapban közölt olvasĂłi levĂ©l antiszemitizmussal vádolta meg. Mi a vĂ©lemĂ©nye errõl?
– Nem tisztem kritizálni egy másik hitközsĂ©g (a nyári fesztivált a Mazsihisz szervezi – A szerk.) szervezõinek munkáját. Bárkivel elõfordulhat, hogy nem nĂ©z utána, kit hĂ­v meg, Ă©s csak kĂ©sõbb döbben rá, hogy – felfogása szerint – hibát követett el. Van itt azonban egy nagyon fontos elvi kĂ©rdĂ©s, amelyet Ă©rdemes tisztázni. LĂ©tezik egy angol kifejezĂ©s, a slippery slope, magyarul csĂşszĂłs lejtõ vagy csĂşszka. Ez az olyan Ă©rvelĂ©si hiba elnevezĂ©se, amely egy lĂ©pĂ©snek megállĂ­thatatlan, egyre növekvõ következmĂ©nyeket tulajdonĂ­t. Az egyik legismertebb pĂ©lda erre a következõ: aki hĂşst eszik, nem tiszteli az állatokat. Aki nem tiszteli az állatokat, nem tisztel semmilyen Ă©lõlĂ©nyt. Aki nem tisztel semmilyen Ă©lõlĂ©nyt, elõbb-utĂłbb gyilkolni kezdi az embertársait. VĂ©gĂĽl kiirtjuk egymást. EzĂ©rt nem lenne szabad senkinek hĂşst ennie. Feltehetõ a kĂ©rdĂ©s: ki az, aki egy zsinagĂłgában Ă©nekelhet? Az nem, aki tĂ­z Ă©vvel ezelõtt Ă©nekelt egy olyan rendezvĂ©nyen, ahol föllĂ©ptek antiszemiták is. JĂł. De akkor az, aki valaha Ă©nekelt egyĂĽtt olyannal, aki Ă©nekelt olyan rendezvĂ©nyen, ahol antiszemiták is föllĂ©ptek, milyen elbĂ­rálás alá esik? Ha cinikus akarnĂ©k lenni, a vĂ©gtelensĂ©gig lehetne a logikai lĂ©pĂ©seket szaporĂ­tani, Ă©s ezzel teljesen ellehetetlenĂ­teni minden lehetsĂ©ges diskurzust. Bármely egĂ©szsĂ©ges emberi Ă©rtĂ©krenddel összefĂ©rhetetlen a faji elõítĂ©let. Tudjuk ugyanakkor, hogy senki sem szĂĽletik antiszemitának. Vannak emberek, akik az Ă©letĂĽk egy bizonyos rĂ©szĂ©ben nyitottak az antiszemitizmusra, aztán elfordulnak tõle. A mi cĂ©lunk mindenkit abba az irányba terelni, hogy forduljon el az antiszemitizmustĂłl. Ha valakinek nem az a fõ ismĂ©rve, hogy antiszemita, hanem hogy nĂ©pdalokat Ă©nekel, de esetleg van benne nyitottság az antiszemitizmusra – fogalmam sincs, van-e –, vagy nem zárkĂłzik el az általunk kĂ­vánt mĂ©rtĂ©kben az antiszemitizmustĂłl, viszont fellĂ©p egy zsinagĂłgában, az nem azt eredmĂ©nyezi, hogy mind õ, mind az õt szeretõ többi ember közeledik a zsidĂłsághoz?

– JĂłl Ă©rtem, hogy most Ă©pp az EurĂłpában talán tĂşlreprezentált antiszemitizmus-felfogás kritikáját fogalmazza meg?
– Sok durva ideolĂłgia lĂ©tezett a törtĂ©nelemben, de valĂłszĂ­nĂ»leg az antiszemitizmus az egyetlen, amelyet olyan szintre fejlesztettek, hogy ipari nĂ©pirtásba torkollt. Innentõl fogva az eurĂłpai ember számára a holokauszt a morál totális ellentĂ©te, vagyis a materialista eurĂłpai világkĂ©pben maga a sátán. Márpedig a sátánnal semmilyen közössĂ©get nem vállalunk! Igen ám, de az antiszemitizmus is csak olyan, mint bármilyen emberi Ă©rzĂ©s, gondolat: van belõle több, van kevesebb, van enyhĂ©bb, van hevesebb. Ha kinyitom az ollĂłt, Ă©s mindenkit, aki antiszemitákkal egyĂĽtt fellĂ©pett Ă©letĂ©ben, egy kategĂłriába helyezek az auschwitzi lágerõrrel, talán megmagyarázhatom morálfilozĂłfiai fundamentalizmus alapján, de sohasem fogom elĂ©rni, hogy bárkit is lebeszĂ©ljek az antiszemitizmusrĂłl. Vannak persze, akik szerint az antiszemitákat nem lehet meggyõzni, ezek az emberek azonban egĂ©szen mást gondolnak az emberi elme Ă©s lĂ©lek mĂ»ködĂ©sĂ©rõl, mint Ă©n. Nekem meggyõzõdĂ©sem, hogy az ember változik. Az ĂşjĂ©vvel kezdtĂĽk: a jom kippurig tartĂł tĂ­z nap az önvizsgálat, a változás ideje. Ez a zsidĂł-keresztĂ©ny gondolkodás az eurĂłpai civilizáciĂł egyik alapja, lĂ©nyege: hogy hiszem, mindig van esĂ©ly önmagam Ă©s a körĂĽlöttem lĂ©võ világ megjavĂ­tására. Ezt fontos szem elõtt tartani.

További tartalmas és izgalmas olvasnivalók a Magyar Nemzet szombati Magazinjában, amely vasárnap estig megvásárolható az újságárusoknál.
Link

Hozzászólások


#1 | ARMOGUR - 2015. szeptember 21. 01:17:08
Csupa sípszó lenne, ha hangosan mondanék véleményt....

Hozzászólás küldése


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.