Posta Imre weboldala

Bejelentkezťs

FelhasznŠlůnťv

Jelszů



Elfelejtetted jelszavad?
ŕj jelszů kťrťse

‹dvŲzlet


A MAI NAPT√ďL (2013/09/22) AZ √öJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a tov√°bbiakban szakmai oldalk√©nt m√ľk√∂dik
a www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - amint tapasztalhatjátok - elérhetö.)

Klikkelj r√°: Posta Imre Youtube oldala
..................

Walter Rathenau


Befejez√Ķd√∂tt a nagy vil√°gh√°bor√ļ. Harmincn√©gy egym√°snak k√∂lcs√∂n√∂sen hadat √ľzent √°llam hetvenmilli√≥ katon√°ja harcolt a frontokon. T√≠zmilli√≥ elesett, h√ļszmilli√≥ k√≥rh√°zba ker√ľlt. A h√°bor√ļs kiad√°sok csillag√°szati √Ķszszeget tettek ki, k√©tsz√°zmilli√°rd doll√°rn√°l t√∂bbet em√©sztettek fel. Azt√°n a r√©sztvev√Ķk k√©pvisel√Ķi, al√°√≠rt√°k Compiegne-ben a fegyversz√ľnetet. Az emberek ism√©t nyugalomban √©s b√©kess√©gben √©lhettek volna, csakhogy egy √©vvel kor√°bban Mathias Erzbergert √©ppen az√©rt gyilkolt√°k meg, mert a n√©met k√ľld√∂tts√©g al√°√≠rta a compi√©gne-i fegyversz√ľneti egyezm√©nyt. Az egyenruh√°jukt√≥l megfosztott n√©met zsoldosok elhat√°rozt√°k, hogy tov√°bb j√°tssz√°k a b√©kebont√≥ szerep√©t.

A versailles-i b√©keszerz√Ķd√©s a legy√Ķz√∂tt N√©metorsz√°got nagy √∂sszeg√Ľ j√≥v√°t√©tel kifizet√©s√©re k√∂telezte. Gyarmatai elveszt√©s√©n, sz√©n √©s vas√©rctermel√©s√©nek lead√°s√°n, kereskedelmi haj√≥had√°nak lefoglal√°s√°n k√≠v√ľl a h√°bor√ļt√≥l megnyomor√≠tott orsz√°g sz√°zharminck√©tmilli√°rd aranym√°rka h√°bor√ļs j√≥v√°t√©telt tartozott fizetni, amihez r√°ad√°sul m√©g sz√°z√∂tvenmilli√°rd aranym√°rka saj√°t h√°bor√ļs ad√≥ss√°g is j√°rult. Ak√°rmelyik k√∂zgazd√°sz k√∂nnyen kisz√°m√≠thatta, hogy ezek teljes√≠thetetlen felt√©telek.

Valamennyi k√∂z√ľl a brit minisztereln√∂k volt az els√Ķ, aki n√©pszer√Ľs√≠teni kezdte az egyetlen lehets√©ges megold√°st. N√©metorsz√°got el√Ķsz√∂r gazdas√°gilag talpra kell √°ll√≠tani, csak azut√°n lehet sz√≥ a h√°bor√ļs ad√≥ss√°gok megt√©r√≠t√©s√©r√Ķl. Ahhoz azonban, hogy ez megt√∂rt√©nhessen, rendezni kellett az eur√≥pai √°llamok k√∂zti gazdas√°gi √©s politikai viszonyokat. E c√©lb√≥l a brit √©s a francia korm√°ny 1922 √°prilis√°ban az olaszorsz√°gi Genov√°ba nemzetk√∂zi konferenci√°t h√≠vott egybe.

A genovai konferencia hat√°rk√Ķv√© lett a nemzetk√∂zi kapcsolatok fejl√Ķd√©s√©ben, hiszen a weimari n√©met k√∂zt√°rsas√°g a h√°bor√ļ √≥ta el√Ķsz√∂r √ľlt le a t√°rgyal√≥asztalhoz egyenrang√ļ partnerk√©nt. A konferenci√°n r√©szt vettek az addig mell√Ķz√∂tt Szovjetuni√≥ k√©pvisel√Ķi is. A szovjet k√ľld√∂tts√©g megh√≠v√°sa nem a nyugati nagyhatalmak √∂nzetlens√©g√©nek bizony√≠t√©ka volt, k√ľl√∂n√∂sen Franciaorsz√°g r√©sz√©r√Ķl nem. A francia k√ľld√∂tts√©g ugyanis azt rem√©lte, hogy ebb√Ķl az alkalomb√≥l el√©rik annak a r√©gi, harmincmilli√°rd aranyfrankos k√∂lcs√∂nnek az elismertet√©s√©t, amelyet a francia korm√°ny annak idej√©n az orosz hadsereg n√©metek elleni felfegyverz√©s√©re bocs√°tott a c√°r rendelkez√©s√©re. A brit deleg√°ci√≥ viszont abban b√≠zott, hogy √©rv√©nyes√≠theti azokat az ig√©nyeket, amelyeket angol r√©szv√©nyesek t√°masztottak kisaj√°t√≠tott r√©szesed√©s√ľk c√≠m√©n az √°llamos√≠tott orosz k√Ķolajiparral szemben. A szovjet k√ľld√∂tts√©g tagjai pontos utas√≠t√°sokat kaptak Lenint√Ķl. Esz√ľk √°g√°ban sem volt, hogy az √ļj √°llam bels√Ķ √ľgyeit illet√Ķen b√°rmif√©le engedm√©nyt tegyenek.

Georgij Vasziljevics Csicserin n√©pbiztos √©s munkat√°rsai az√©rt utaztak Genov√°ba, hogy nemzetk√∂zi kapcsolatok l√©tes√≠t√©s√©r√Ķl t√°rgyaljanak. A hetven szak√©rt√Ķb√Ķl √°ll√≥ n√©met k√ľld√∂tts√©g vezet√Ķi, Wirth kancell√°r √©s Walter Rathenau k√ľl√ľgyminiszter rem√©lt√©k, hogy ezen a konferenci√°n v√©gre siker√ľl olyan megold√°st tal√°lniuk, amely a n√©met ipar √ļjj√°sz√ľlet√©s√©hez vezet. Rathenau igyekezett megegyezni a nyugati hatalmakkal, amelyeket √©rthet√Ķ okokb√≥l nem mell√Ķzhetett, de felk√©sz√ľlt egy√ļttal a Csicserinnel val√≥ t√°rgyal√°sra is. Ez sok√°ig nem vezetett eredm√©nyre. G√°tolt√°k a n√©metekkel folytatott angol √©s francia eszmecser√©k, amelyek eg√©szen m√°s eredm√©nyre t√∂rekedtek, a weimari k√∂zt√°rsas√°ggal egy√ľtt falat akartak alkotni a Szovjetuni√≥ ellen.

A t√°rgyal√≥ felek elhallgatott √©rdekei megtorped√≥zt√°k a rem√©lt egyezm√©nyeket, a titkos brit-francia-szovjet t√°rgyal√°s sem hozott eredm√©nyt. Ekkor a Szovjetuni√≥ √ļj javaslatot terjesztett el√Ķ, m√©ghozz√° meglehet√Ķsen szokatlan m√≥don.

√Āprilis tizen√∂t√∂dik√©n √©jjel k√©t √≥rakor megsz√≥lalt a telefon a n√©met k√ľld√∂tts√©g sz√°llod√°j√°ban. Szabanyin, Csicserin megb√≠zottja besz√©lget√©st k√©rt Maltzahn n√©met nagyk√∂vettel, √©s megk√©rte √Ķt, sz√≠veskedj√©k tolm√°csolni a n√©met k√ľld√∂tts√©g vezet√Ķinek a szovjet javaslatot, √ľlj√∂n √∂ssze a k√©t k√ľld√∂tts√©g, s k√©toldal√ļ t√°rgyal√°s keret√©ben besz√©lje meg a mindk√©t felet √©rdekl√Ķ probl√©m√°kat. Maltzahn nagyk√∂vet fel√∂lt√∂z√∂tt, s √©jjel f√©l h√°romkor besz√°molt a szovjet javaslatr√≥l Rathenau k√ľl√ľgyminiszternek. Rathenau meg√©rtette, hogy a szovjetek seg√≠ts√©get k√≠v√°nnak ny√ļjtani egy ny√≠lt t√°rgyal√°shoz, amely t√©nyleges eredm√©nyeket hozhatna.

A n√©met √©s a szovjet k√ľld√∂tts√©g mindj√°rt m√°snap √∂ssze√ľlt, s Rathenau √©s Csicserin m√©g ugyanaznap egyezm√©nyt √≠rt al√°, amelynek √©rtelm√©ben a k√©t √°llam elengedi egym√°ssal szembeni h√°bor√ļs ad√≥ss√°gait, √©s a n√©met korm√°nybizotts√°g lemond a Szovjetuni√≥ban √°llamos√≠tott n√©met v√°llalatok tulajdonosainak eddig fenntartott visszaad√°si vagy k√°rt√©r√≠t√©si ig√©ny√©r√Ķl, felt√©ve, hogy a szovjet √°llam a t√∂bbi kapitalista √°llam ez ir√°ny√ļ k√°rt√©r√≠t√©si k√∂vetel√©seinek sem ad helyt. A szerz√Ķd√©s rapall√≥i egyezm√©ny n√©ven ker√ľlt be a t√∂rt√©nelembe. Mag√°ban foglalta a kereskedelmi kapcsolatok normaliz√°l√°s√°nak k√∂lcs√∂n√∂s alapfelt√©teleit, a legnagyobb kedvezm√©ny elv√©nek √©rv√©nyes√≠t√©se alapj√°n. A k√©t √°llam felvette egym√°ssal a diplom√°ciai kapcsolatot.

A rapall√≥i egyezm√©ny nagy politikai eredm√©ny volt. Csicserinnek siker√ľlt meghi√ļs√≠tania a nyugati kapitalista √°llamok terveit, a Szovjetuni√≥ elszigetel√©s√©nek elgondol√°sa dug√°ba d√Ķlt, N√©metorsz√°g pedig h√°rom √©vvel a h√°bor√ļ befejez√Ķd√©se ut√°n kiker√ľlt addigi elszigetelts√©g√©b√Ķl. Rathenau, a kiv√°l√≥ √°llamf√©rfi √©s politikus egyike volt a legels√Ķknek, akik, ha mindj√°rt a t√Ķk√©s v√°llalkoz√≥ szempontj√°b√≥l is, meg√©rtett√©k, hogy a Szovjetuni√≥ politikai realit√°s, hogy a munk√°sok √©s parasztok √ļj √°llam√°val sz√°molni kell, hogy az eur√≥pai √©s a vil√°gpolitik√°nak m√©lt√°nyolnia kell egy sokmilli√≥s nemzet akarat√°t. √Čs √©ppen ez a felfog√°s lett Rathenau hal√°l√°nak egyik oka.

Mire a genovai konferenci√°r√≥l hazat√©rt, mint az egyetlen politikus, aki a szovjeteken k√≠v√ľl igazi, k√©zzelfoghat√≥ eredm√©nnyel dicsekedhetett, a reakci√≥s k√∂r√∂k usz√≠t√≥ kamp√°nya m√°r od√°ig ment, hogy Berlin k√ľlv√°rosaiban falragaszok jelentek meg ezzel a hihetetlen felh√≠v√°ssal, "√Ėlj√©tek meg Rathenaut !"

Az Ehrhardt-f√©le h√≠rhedt tenger√©szbrig√°db√≥l (amely az elvet√©lt Kapp-puccs ut√°n t√∂rv√©nyen k√≠v√ľl ker√ľlt), a most Eichwald konzulnak √°lc√°zott Ehrhardt korvettkapit√°ny vezet√©s√©vel Bajor Fafeldolgoz√≥ Rt. fed√Ķn√©v alatt megalakult az Organisation Consul titkos t√°rsas√°g. Programj√°ul politikai gyilkoss√°gokat t√Ľz√∂tt ki, amelyekkel a n√©met belpolitika fejl√Ķd√©si ir√°ny√°t akarta befoly√°solni. Esztelen √©s vesz√©lyes gondolat volt ez.

Besz√©lik, hogy Rathenau miniszter meggyilkol√°s√°nak √∂tlet√©t nem is a gyilkosok valamelyike vetette fel, hanem egy Stubenrauch nev√Ľ tizenh√©t √©ves di√°k. "Forradalmi" terv√©t bizalmasan k√∂z√∂lte bar√°tj√°val, G√ľntherrel, aki a h√°bor√ļban katonasz√∂kev√©ny volt ugyan, de az√©rt √∂ntudatos hazafinak sz√°m√≠tott, s a biztons√°g kedv√©√©rt, nehogy a r√©gi b√Ľn√©re r√°j√∂jjenek, vagy egy tucat hazafias egyes√ľletnek is tagja lett. Mivel junkerek √©s terrorist√°k k√∂z√∂tt egyar√°nt otthon volt, mindj√°rt m√°snap elmondta a k√∂z√∂s tervet Erwin Kern egykori tenger√©sz f√Ķhadnagynak. A f√Ķhadnagy egy sokat pr√≥b√°lt, imm√°r huszonn√©gy √©ves kalandor √©s veszedelmes terrorista, a vil√°gon semmire sem v√°gyott, csup√°n dics√Ķs√©gre. Hogy k√∂zben v√©t a jog ellen, vagy kock√°ztatja az √©let√©t ? H√°t fontos ez ? "Amint azt a becs√ľletem parancsolta, 1918. november 8-√°n goly√≥t r√∂p√≠tettem a fejembe. Most halott vagyok, - jelentette ki fellengz√Ķsen cimbor√°i el√Ķtt. - Az, ami bennem √©l, m√°r nem √©n vagyok, mert att√≥l a napt√≥l fogva nem ismerek t√∂bb√© semmif√©le √©nt. Aki a hal√°llal cimbor√°l, annak tegez√Ķ viszonyban kell lennie az √∂rd√∂ggel. Tudom, hogy elbukom, hogy rajtavesztek, de m√©gsem marad sz√°momra m√°s h√°tra, mint azt tenni, amit az akaratom dikt√°l‚Ķ"

Az Organisation Consul berlini csoportja azonban m√©g m√°s kiv√°l√≥s√°gokkal is dicsekedhetett. Egyik√ľk a huszonhat √©ves m√©rn√∂k, Ehrhardt tenger√©szbrig√°dj√°nak egykori hadnagya, Hermann Fischer, csendes, ink√°bb t√∂preng√Ķ ember, de √≠zig-v√©rig katonatiszt, amilyenek tal√°n csak az egykori Poroszorsz√°gban teremtek.

Ernst Werner Techow szint√©n nem volt m√©g t√∂bb harminc√©vesn√©l, de m√°r a Kapp-puccs idej√©n is j√≥l bev√°lt, testest√ľl-lelkest√ľl h√≠ve a titkos egyes√ľlet eszm√©inek, √©ppen √ļgy, mint √∂ccse, a tizenh√©t √©ves Hans Gerd, aki a puccsban m√°r tizen√∂t √©vesen fut√°rszolg√°latot teljes√≠tett. A tizenkilenc √©ves Ernst von Salomon, e napok esem√©nyeinek k√©s√Ķbbi kr√≥nik√°sa, szolg√°latb√≥l menesztett tenger√©sz hadnagy volt, az akkor huszonegy √©ves Harmut Plaas, k√©s√Ķbb vezet√Ķ n√°ci funkcion√°rius lett, de a Hitler elleni mer√©nylet ut√°n a k√©melh√°r√≠t√°s f√Ķn√∂k√©vel, Canaris admir√°lissal egy√ľtt letart√≥ztatt√°k, √©s kiv√©gezt√©k. Egyel√Ķre azonban Willy G√ľntherrel egy√ľtt k√©sz√ľlt Rathenau miniszter meggyilkol√°s√°ra.

A terv egyszer√Ľ √©s korszer√Ľ volt. Alighanem a chicag√≥i gengszterek leg√ļjabb m√≥dszereit akart√°k ut√°nozni, mert elhat√°rozt√°k, hogy ker√≠tenek egy gyors sportkocsit, megv√°rj√°k Rathenaut Berlin-Grunewaldban, a K√∂nigsallee v√©g√©n lev√Ķ vill√°ja k√∂zel√©ben, ahonnan pontosan d√©lel√Ķtt t√≠z √≥rakor indul a miniszt√©riumba, megel√Ķzik, √©s menet k√∂zben leadnak r√° g√©ppisztollyal egy sorozatot. Biztons√°g ok√°b√≥l a zseb√ľkben lesz m√©g n√©h√°ny k√©zigr√°n√°t is. Azt√°n beletaposnak a g√°zba, √©s elt√Ľnnek a legk√∂zelebbi sarkon.

A terv kalandos, h√ļsz√©ves desper√°d√≥khoz m√©lt√≥, de kivihet√Ķ. Mert a mer√©nyl√Ķk nemcsak hogy √©rtik a m√≥dj√°t, de egy szervezet is rendelkez√©s√ľkre √°ll megfelel√Ķ eszk√∂z√∂kkel. Salomon Hamburgba utazik, hogy megb√≠zhat√≥ sof√Ķrt szerezzen, Kern pedig Freiburgba gyors automobil√©rt, minthogy ott az Organisation Consul nagy becsben lev√Ķ p√°rtfog√≥kra tal√°lt a gazdag nagyiparos testv√©rp√°r, Johann √©s Frartz K√ľchhenmeister szem√©ly√©ben.

Kern √©s Fischer ek√∂zben Rathenau miniszter ut√°n nyomoztak, hogy meg√°llap√≠ts√°k a szok√°sait, m√©g a parlament karzat√°ra is be√ľltek a k√∂z√∂ns√©g k√∂z√©, √©s meghallgatt√°k n√©h√°ny besz√©d√©t, amelyet t√∂bbnyire a n√©met fiatals√°ghoz int√©zett. Elcsod√°lkoztak, hogy okosan √©s ny√≠ltan besz√©l, hogy hisz a fiatalokban, azt√°n ink√°bb sietve elt√°voztak, hogy a szimpatikus, meggy√Ķz√Ķ sz√≥nok hallat√°n el ne t√°ntorodjanak feltett sz√°nd√©kukt√≥l. V√©g√ľl minden k√©szen √°llt, az √∂sszeesk√ľv√Ķk a mer√©nylet est√©j√©n √∂ssze√ľltek s√∂r√∂zni, majd √©jf√©l ut√°n aludni t√©rtek.

Walter Rathenau ezen az est√©n nem ker√ľlt ilyen kor√°n √°gyba. B√°r neh√©z napja volt a parlamentben, k√©nytelen volt v√©gighallgatni ellenl√°bas√°nak, Helfferichnek megal√°z√≥ √©s nagy csal√≥d√°st okoz√≥ t√°mad√°s√°t, az√©rt, ha k√©s√Ķn is, de elment arra az √ľnnepi vacsor√°ra, amelyet az Egyes√ľlt √Āllamok nagyk√∂vete, Houghton adott Logan amerikai ezredes tisztelet√©re. Rathenau kezdetben r√©veteg, szinte levert, egyre a f√ľl√©ben csengenek Helfferich szidalmai, de azt√°n az unalmas diplom√°ciai vacsora j√≥ alkatomnak bizonyul a hasznos eszmecser√©re. Logan ezredes, az Egyes√ľlt √Āllamok eln√∂k√©nek hivatalos megfigyel√Ķje csod√°lja a n√©met k√ľl√ľgyminiszter tud√°s√°t √©s k√©pess√©geit, s minthogy Rathenau foly√©konyan besz√©l angolul, vit√°ba is sz√°ll vele. Meg√°llap√≠tja, hogy Rathenau igazi szakember. Mikor a vit√°ban sz√≥ba ker√ľl Rathenau ellens√©g√©nek, a Ruhr-vid√©ki sz√©nb√°r√≥ √©s nagyiparos Hugo Stinnesnek a neve, aki a h√°bor√ļ alatt milli√°rdokat har√°csolt √∂ssze, √©s tov√°bbra is milli√≥s nyeres√©gekre tesz szert a j√≥v√°t√©teli sz√°ll√≠t√°sokb√≥l (a francia Lubersac m√°rkival m√°sf√©lmilli√°rd aranym√°rk√°t √©r√Ķ √ľzletet k√∂t√∂tt, amelyb√Ķl 90 milli√≥ tiszta nyeres√©g √ľt√∂tte a mark√°t), az ezredes felaj√°nlja, hogy elk√ľld Stinnes√©rt az Esplanade-sz√°ll√≥ba, azt√°n majd ny√≠ltan besz√©lgethetnek. Az amerikai Logan l√°tja, hogy Rathenau olyan partner, aki minden k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt becs√ľletesen j√°tszik. Stinnes elj√∂tt, a vita elh√ļz√≥dott, Rathenau m√©g elk√≠s√©ri ellenfel√©t a sz√°llod√°ba, s √≠gy csak hajnali n√©gy t√°jban ker√ľl √°gyba. Meghagyja inas√°nak, hogy kiv√©telesen csak t√≠z √≥rakor keltse fel a szok√°sos kilenc helyett.

Szombat van, 1922. j√ļlius 24. ver√Ķf√©nyes ny√°ri nap. A t√°mad√≥k kor√°n reggel tal√°lkoztak, m√°r el√Ķz√Ķ nap kipr√≥b√°lt√°k a gyors kocsit, s n√©h√°ny nappal kor√°bban egy Berlint√Ķl t√°vol es√Ķ erd√Ķben meggy√Ķz√Ķdtek automata pisztolyaik kiv√°l√≥ tulajdons√°gair√≥l is. Minden el√Ķ van k√©sz√≠tve, a gyilkosok k√ľlf√∂ldre sz√°ll√≠t√°s√°val egyetemben. Az √©szaki tengerparton motorcs√≥nak v√°rakozik, hogy elsz√°ll√≠tsa √Ķket egy a n√©met fels√©gvizeken k√≠v√ľl cirk√°l√≥ vitorl√°sra. Sv√©dorsz√°gban, biztons√°gban lesznek.

Most a k√∂lcs√∂nz√∂tt kocsiban √ľltek, a vol√°n m√∂g√∂tt Techow, h√°tul Kern √©s Fischer, Ernst von Salomonnal. Egyel√Ķre csak ide-oda sz√°guldoznak a grunewaldi utc√°kon, √°thaladnak a K√∂nigsalieen is, szem√ľgyre veszik az utcasarkokat, amelyek m√∂g√∂tt majd elt√Ľnnek. Meg√°llnak a j√°rda mellett. K√∂zeledik a t√≠z √≥ra, amikor Rathenau vill√°j√°nak kapuj√°n ki kell g√∂rd√ľlnie a miniszter kocsij√°nak. Nem sejthetik, hogy √©ppen ma k√©sni fog.

Techow azonban tudja, mit kell tennie. Hogy az aut√≥ vadonat√ļj b√Ķrzak√≥t √©s motoroscsukly√°t visel√Ķ utasaival ne keltsen felt√Ľn√©st, le√°ll√≠tja a motort, kiugrik, √©s felh√ļzza a kocsitet√Ķt.

Walter Rathenau t√≠z t√°jban felkelt, megreggelizett, belepillantott az √ļjs√°gokba, v√°ltott n√©h√°ny sz√≥t az √©desanyj√°val, meg√°llap√≠totta, hogy m√°r csaknem f√©l tizenegy. B√ļcs√ļzkod√°s a bej√°rati hall oszlopsora alatt, v√©g√ľl m√©g az anya agg√≥d√≥ szavai:

- Vigyázz magadra, Walter… - Rathenau visszaint, de gondolatai már az aznapi programján járnak.

Gy√∂ny√∂r√Ľ ny√°ri nap. A miniszter utas√≠tja sof√Ķrj√©t, hogy lassan hajtson, √©lvezni szeretn√© a napf√©nyes d√©lel√Ķtt√∂t. A kocsi hint√≥ m√≥dj√°ra halad a fasoron √°t, eg√©szen a K√∂nigsallee kett√Ķs kanyarod√≥j√°ig. Ott a miniszter aut√≥j√°t egy nagy, sz√ľrke, nyitott fedel√Ľ, hat√ľl√©ses utaz√≥kocsi el√Ķzi meg. A h√°ts√≥ √ľl√©sen h√°rom b√Ķrruh√°s f√©rfi √ľl. Egyik√ľk felemelkedik, kez√©ben automata pisztolyt tart. H√°trafordul Rathenau aut√≥ja fel√©, √©s t√ľzel. A m√°sik k√©zigr√°n√°tot biztosit ki, √©s klasszikus √≠vben, ahogy ezt csak a l√∂v√©sz√°rokban lehet megtanulni, a miniszter kocsij√°ra haj√≠tja. Rathenaut hatalmas robban√°s dobta fel a leveg√Ķbe. A h√°ts√≥ √ľl√©sre zuhant vissza, t√∂bb goly√≥t√≥l tal√°lva √©s repeszekt√Ķl megsebezve. Nemsok√°ra utols√≥t l√©legzett.

A K√∂nigsallee sark√°n √ļj h√°z √©p√ľl, az √°llv√°nyzaton Krischbin k√Ķm√Ľves dolgozik. K√∂zvetlen k√∂zelr√Ķl figyeli a k√©t kocsit az el√Ķz√©s pillanat√°ban, szemtan√ļja a mer√©nyletnek. Amikor a miniszter sof√Ķrje seg√≠ts√©g√©rt ki√°lt, Krischbin fut oda els√Ķk√©nt a sebes√ľlth√∂z. Az √©ppen arra men√Ķ Helene Kaiser √°pol√≥n√Ķvel egy√ľtt megpr√≥b√°l seg√≠teni. De h√°t Rathenau test√©t j√≥ n√©h√°ny repeszdarab √©s √∂t goly√≥ j√°rta √°t, a gyilkosok biztosra mentek. A vill√°ba m√°r holtan √©rkezik vissza.

Az aut√≥ utasai sz√°guldva maguk m√∂g√∂tt hagytak k√©t-h√°rom utcasz√∂gletet, meg√°lltak a j√°rda sz√©l√©n√©l, Kern √°tdobta egy ker√≠t√©sen az automat√°t, Fischer megszabadult marad√©k gr√°n√°tjait√≥l, levetett√©k b√Ķrruh√°jukat, s t√≠z √≥ra negyvenkor m√°r a Friedrichstrass√©n voltak. Belevesztek Berlin k√∂zpontj√°ba, s√Ķt k√©t-h√°rom nappal a mer√©nylet ut√°n m√©g a t√∂megt√ľntet√©st is v√©gign√©zt√©k az Alexanderplatzon. Azt√°n minden utcasarkon plak√°tok jelentek meg a f√©nyk√©p√ľkkel, s a rend√Ķrs√©g milli√≥s jutalmat t√Ľz√∂tt ki a fej√ľkre. A gyilkosok megrettennek. √Črzik, hogy a n√©met hat√≥s√°gok nem v√°rt figyelmet szentelnek Rathenau meggyilkol√°s√°nak, az embereket felh√°bor√≠totta annak a nagy rem√©nyekre feljogos√≠t√≥ politikusnak az er√Ķszakos hal√°la, akinek a h√°bor√ļ ut√°ni N√©metorsz√°g annyit k√∂sz√∂nhet. A mer√©nyl√Ķk csak most √©rtik meg, mit m√Ľveltek, csak most d√∂bbennek r√°, hogy az eg√©sz nemzetet maguk ellen b√Ķsz√≠tett√©k, tett√ľk √°ltal nem h√Ķs√∂kk√©, hanem haza√°rul√≥kk√° v√°ltak.

A terv szerint a tengerpartra mentek, ahol motorcs√≥naknak kellett volna √Ķket v√°rnia. De t√ļls√°gosan izgatottak voltak, s elt√©vesztett√©k a d√°tumot, a cs√≥nak vagy k√©s√Ķbben vagy kor√°bban v√°rt r√°juk. P√°nikba esnek. Remegnek az √©let√ľk√©rt, megpr√≥b√°lnak m√°shov√° menek√ľlni. Sv√°jcot t√Ľzik ki c√©ljukul, de arrafel√© sem jutnak el a hat√°rig. A Saale v√∂lgy√©ben vannak, amikor r√°d√∂bbennek, hogy sarkukban a rend√Ķrs√©g. T√≠zezernyi rend√Ķr kutat ut√°nuk orsz√°gszerte a minden szat√≥csboltban kiragasztott f√©nyk√©p√ľk alapj√°n. K√©nytelenek felhagyni terv√ľkkel, s biztos rejtekhely ut√°n n√©znek. Saaleck √≥don v√°r√°nak egy torny√°ban, doktor Hans Wilhelm Stein √≠r√≥ lak√°s√°n h√ļzz√°k meg magukat. Ott √ľt rajtuk a rend√Ķrs√©g. Egyenruh√°s emberek kordonja ker√≠ti k√∂r√ľl a gyilkosokat. Ernst von Salomon, aki fut√°rk√©nt M√ľnchenbe utazott, hogy a mer√©nyl√Ķknek eg√©rutat biztos√≠tson, m√°r hi√°ba igyekszik.

Felsz√≥l√≠tj√°k √Ķket, hogy adj√°k meg magukat. Nem hajland√≥k r√°. A rend√Ķrs√©g erre t√ľzet nyit. Az els√Ķ goly√≥ Erwin Kernt tal√°lja. Fischer m√©g √°thajol a falon, √©s odaki√°ltja:

- √Čl√ľnk, √©s az eszm√©nyeink√©rt halunk meg ! - Azt√°n a hal√°nt√©k√°hoz emeli pisztoly√°t, √©s megh√ļzza a ravaszt.

A mer√©nylet t√∂bbi r√©sztvev√Ķj√©t azut√°n 1922 okt√≥ber√©ben a lipcsei √°llami √≠t√©l√Ķsz√©k el√© √°ll√≠tj√°k. Dr. Ebermayer f√Ķ√°llam√ľgy√©sz alantas √©s becstelen ind√≠t√©kokb√≥l elk√∂vetett gyilkoss√°gk√©nt jellemezte a mer√©nyletet, amelynek nincs politikai mot√≠vuma. A tettesek k√∂z√ľl kett√Ķ halott volt. Az aut√≥ vezet√Ķj√©t, Techowot tizen√∂t √©vi fegyh√°zra, a t√∂bbieket k√©t h√≥napt√≥l nyolc √©vig terjed√Ķ, felt√©teles fogh√°zb√ľntet√©sre √≠t√©lt√©k. Nemsok√°ra azonban valamennyien amneszti√°ban r√©szes√ľltek. Hitler, aki sz√°m√°ra tett√ľkkel el√Ķk√©sz√≠tett√©k a talajt, k√©s√Ķbb gondoskodott r√≥la, hogy a gy√°v√°kb√≥l h√Ķs√∂k legyenek.

A mer√©nyl√Ķk elit√©l√©se ut√°n eml√©kt√°bl√°t helyeznek el a gyilkoss√°g sz√≠nhely√©n, hogy eml√©keztesse az arra j√°r√≥kat a t√∂rv√©nytelen terror vesz√©ly√©re. A n√°cik elt√°vol√≠tott√°k. Ehelyett eml√©koszlopot emeltek a gyilkosoknak a saalecki v√°r fal√°n, s a Nagyn√©met Birodalom h√Ķseiv√© l√©ptett√©k √Ķket el√Ķ. √Ām dics√Ķs√©g√ľk nem volt hossz√ļ √©let√Ľ, let√Ľnt a n√°cizmus buk√°s amely terrorral pr√≥b√°lta r√°k√©nyszer√≠teni akarat√°t az eg√©sz vil√°gra.
Link

HozzŠszůlŠsok


#1 | postaimre - 2015. szeptember 21. 21:12:06
A t√∂rt√©nelem megism√©tli mag√°t! legal√°bbis t√∂rekednek r√°! YouTube Videů
#2 | livia - 2015. szeptember 21. 21:36:42
No, hi√°ba tanultam nyolc √©vig oroszul. r√°ad√°sul j√≥l, vagy m√©g se? Mert t√Ķlem mehet a duma.
#3 | Fidel - 2015. szeptember 22. 15:35:56
Erdekes. Ismeros csapat aKern,aFischer,aSalommon,Stb!
Emberi leny nem sok volt koztuk?!s_*_kukk

HozzŠszůlŠs kŁldťse


HozzŠszůlŠs kŁldťsťhez be kell jelentkezni.