Orbán titkosította a negyvenmilliárdos üzletet
rta: postaimre - Dtum: 2013. mrcius 27. 13:16:10
Na ne má', itt minden "nemzetbiztonseggi kockázás"? Mi történt, az a büdös zsidó qva anyátokat? Stratégia kérdés mi?
Nemzetbiztonsági kockázatúnak minõsítette a kormány a használatarányos elektronikus útdíj-fizetési rendszer kiépítését. Ezzel Orbán lehetõvé tette, hogy a kormány a rövid úton kiválasztott szereplõvel építtesse meg a rendszert. A szerzõdéses részleteket azonban nem kell a nyilvánosság tudomására hozni.
Teljes hr
Na ne má', itt minden "nemzetbiztonseggi kockázás"? Mi történt, az a büdös zsidó qva anyátokat? Stratégia kérdés mi?
Nemzetbiztonsági kockázatúnak minõsítette a kormány a használatarányos elektronikus útdíj-fizetési rendszer kiépítését. Ezzel Orbán lehetõvé tette, hogy a kormány a rövid úton kiválasztott szereplõvel építtesse meg a rendszert. A szerzõdéses részleteket azonban nem kell a nyilvánosság tudomására hozni.

„A kormány most egy nagyot belebokszolt a saját hibájából kiszakadt zsákba, de arról nem vagyok meggyõzõdve, hogy el is tudnak hajolni, amikor a zsák visszafelé jön” – mondta egy közbeszerzési szakértõ azt a hírt kommentálva, hogy a kormány nemzetbiztonságilag védett eljárássá nyilvánította az elektronikus útdíj-rendszer kiépítéséhez kapcsolódó közbeszerzést.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nincs szükség nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására, hanem az állam olyan cégeket hívhat meg, melyek átmentek a nemzetbiztonsági átvilágításon. Az korántsem biztos, hogy ezáltal felgyorsul az eljárás, az viszont több mint valószínû, hogy a projekt átláthatósága a korábbiakhoz képest tovább romlik.

A hivatalos indoklás szerint az eljárás titkosítására azért van szükség, mert a beszerzés „olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fûzõdõ alapvetõ érdekével”. Ez a magyarázat meglehetõsen különös azt követõen, hogy egyszer ugyanerre a projektre nyílt nemzetközi közbeszerzési eljárást hirdettek. Ugyanakkor a megoldás mégsem elõzmények nélküli: március elején az Országgyûlés honvédelmi és rendészeti bizottsága már megadta ehhez a felhatalmazást.

Lesz-e valaha világosság e-útdíj ügyben?
Fotó: Stiller Ákos

Vigyázó szemek, retorziók

„Nem tudom, hogy a kormány miért gondolja, hogy könnyebb lesz így pontot tenni az ügy végére, mert ez egyáltalán nem igaz” – mondta egy közbeszerzési tanácsadó, aki szerint az EU védelmi irányelvének egyik fontos célja épp az, hogy a tagországokban ne folytatódjék a korábbi bevett gyakorlat, miszerint majd minden nagy értékû állami beruházást nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva próbáltak elrejteni a nyilvánosság elõl. Márpedig az EU védelmi irányelvét egy másfél évvel ezelõtti kormányrendelet (218/2011. (X.19.)) beemelte a magyar jogba. Ebbõl pedig az következik, hogy alapos okokkal kell bizonyítani, ha a közbeszerzés nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kibújik a rendes eljárás alól.

A transzparenciának és a jogorvoslatnak a szakember olvasatában a korábbiaktól nagyobb szerepe lett, és így a nemzetbiztonsági indoklással takargatott projekteket is komolyabban megvizsgálják majd az unió illetékesei, mint korábban. „Az, hogy az Európai Bíróság még sehol nem csinált nagyobb botrányt hasonló ügybõl, leginkább annak köszönhetõ, hogy az irányelvet a tagországok csak 2011-2012-ben vették át, és az elsõ vizsgálatok csak most indultak el. Az viszont tény, hogy az e-útdíj-projekthez hasonló eseteket fokozottan ellenõrzik, ha a közbeszerzést titkosítják” – magyarázta a forrás.

Jegyzék, tanúsítvány, átvilágítás

Hogy a titkosítás nem feltétlenül gyorsítja fel az eljárást, már csak azért is könnyen belátható, mert elektronikus útdíj-rendszert nem sokan tudnak kiépíteni a világon, Magyarországon pedig hasonló projekt még nem volt. Ez azt jelenti, hogy aligha van nagy választék olyan cégekbõl, melyek egyszerre képesek egy ilyen projekt megvalósítására és rajta vannak az Alkotmányvédelmi Hivatal irányadó jegyzékén, ahonnan a projektben részt vevõk a nemzetbiztonsági besorolás miatt egyáltalán meghívhatók. Valamennyi új szereplõnek át kell mennie a szûrõn: ehhez a vállalkozásnak megfelelõ minõsítésû Telephely-biztonsági Tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, ami a cégadatok nemzetbiztonsági szempontú ellenõrzésén túl a cég vezetõinek átvilágítását is jelenti. Ugyanez áll a projektbe bevont alvállalkozókra is. Ez a csúszás aligha fér bele, ezért olyan vállalkozó kell, amely már rajta van a listán.

A csavar az egészben az, hogy a jegyzékben szereplõ cégek, és a tanúsítvánnyal rendelkezõk listája sem nyilvános. (Ez utóbbit egyébként a Nemzeti Biztonsági Felügyelet tartja nyilván, de a felügyelet csak az idehaza bejegyzett gazdálkodó szervezeteknek adhat ilyen tanúsítványt. Ha tehát egy német, kínai, osztrák stb. cég esetében ilyenre volna szükség, azt a felügyeletnek az adott ország társszervezetétõl kell igényelnie.)

A nemzetbiztonsági megfeleltetés mellett legalább olyan szûk paramétert jelent, hogy mely cégek tudnak egy ekkora rendszert kiépíteni: a korábbi jelentkezõk közül a német T-Systems és az osztrák Kapsch alvállalkozók nélkül is képes lehet rá. A Getronicsot aligha hívják meg, miután az elsõ tender a szerzõdéskötést megelõzõen azon bukott meg, hogy az alvállalkozója az utolsó pillanatban kiugrott a projektbõl. Az eddig kategorikusan tagadó Kürt Zrt. gyõzelméhez pedig potens hardvergyártóra is szükség volna – márpedig ilyenrõl még nem hallottunk. De persze most már bármilyen megoldást elképzelhetõnek tartunk – a költségvetésnek olyan fontos az e-útdíj rendszer talpra állítása.

Gigantikus korrupciós ügy lehet?

A nyilvánosság kizárása egy közbeszerzési szakember szerint azért is kockázatos, mert nem lehet tudni, hogy a titkos közbeszerzés leple alatt milyen üzemeltetõi megállapodás születik. Milyen hosszú futamidõre, milyen – menet közben akár változó – feltételek mellett nyerheti el a tendergyõztes az üzemeltetést és egyéb kapcsolódó szolgáltatásnak a bonyolítását (karbantartás, elszámolóház üzemeltetése stb.)

A kamionok július 1-tõl biztosan fizetik
Fotó: Filep István

Mivel nem kell hitelt érdemlõen nyilvánosságra hozni a részleteket, az sem ismerhetõ meg, hogy az adott szolgáltatások versenyképes áron történnek-e, az pedig végképp ellenõrizhetetlenné válik, hogy történnek-e egyéb pénzvándorlások – mondta a szakember.

Július elejére nem lesz kész

Az ügyre rálátók szerint egy dolog biztos: kizárt, hogy az elõzetesen tervezett idõpontra (július 1.) a rendszer üzemképes legyen. Valamiféle kamerás szûrõ rendszer kiépülhet, de hogy ez a teljes hálózaton (6200 km) nem fog üzemelni, az már most borítékolható. A struktúra teljes kiépítéséhez a hozzáértõk szerint legalább az idei év végig várni kell, így nem módosítanak az e-útdíj-köteles útszakaszok listáján, az alsóbbrendû szakaszokon az ellenõrzés alig négy hónap múlva legfeljebb valamilyen átmeneti megoldással indulhat el.

Egy szigorú ellenõrzést kilátásba helyezõ, de önbevalláson alapuló rendszerre látnak a bennfentesek esélyt, ez azonban rossz hatásfokú díjbeszedést eredményezhet. Ennek következtében pedig az idei 75 milliárd és a jövõ évi 150 milliárd forintos tervezett bevétel is kevesebb lehet.

A cégek készen állnak

Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a cégek könnyen bírósághoz fordulnak, ha úgy érzik, érdekeik az eljárás során sérültek. Az sem feltétlenül jelent megoldást, ha a kormány az érintetteknek különbözõ részfeladatokat adna: bár mindenkit megrendeléshez juttatna, de a projektet egyiküknek így is össze kellene fognia, ami nagyon sok konfliktust hordoz magában, és a számon kérhetõséget is nehezíti.

Az egyik nagy, érintett cég illetékese ugyanakkor érzékeltette, hogy a projekt minden potenciális szereplõt változatlanul érdekel. „Ha az állam úgy dönt, hogy saját körben végzi el a rendszerépítést, mi erre is készen állunk" – mondta a céges szakember. Az egyik rivális vállalatnál azt is hozzátették, hogy a korábbiak miatt sértõdöttség nincs bennük, és ha lesz megkeresés, akkor az elõl nem térnek majd ki. De arról nincs szó, hogy az anyavállalatnál elfelejtenék Orbán Viktor nemzetközi cégek elleni vásárosnaményi kirohanását.
Tenderkronológia

2012. május – Kormánydöntés születik arról, hogy a 3,5 tonnánál nehezebb gépjármûvekre használatarányos útdíjfizetési rendszert vezetnek be, mely kiterjed a közúthálózat 6318 km-ére.

2012. augusztus – A Clarity Consulting és a MultiContact Consulting tanácsadó cégek összesen 1,348 milliárd forintos szerzõdést kötnek a tender-elõkészítõ és a tízéves mûködtetést lemodellezõ munkára.

2012. szeptember 15. – A kabinet hivatalosan jelzi: 42 milliárd forintot szán a rendszer tervezésére és kiépítésére, továbbá az "éles üzemi" indulástól számított egy évig tartó bevezetés támogatói tevékenységére.

2012. szeptember 26. – Kiírják a pályázatot, a gyorsított eljárás sarokpontjai: 2013. július 1-tõl mûködnie kell a rendszernek és még ugyanabban az évben 75 milliárd forint bevételt kell termelnie.

2012. október 1. – Lejárt a jelentkezési határidõ, ekkor a menetrend még az, hogy a gyõztessel szerzõdést kötnek december 3-án.

2012. október 10. – Három magyar, egy-egy kínai, olasz, osztrák és szlovák, valamint egy osztrák-magyar konzorcium adta be a jelentkezését a 36 érdeklõdõ közül.

2012. október 19. – Hivatalosan a pályázati értékelés határideje, a kritériumoknak megfelelõ jelentkezõknek ezt követõen küldik meg az ajánlattételi meghívást.

2012. november 5. – Az Állami Autópálya-kezelõ (ÁAK) négy pályázót kér fel ajánlattételre.

2012. december 15. – A tárgyalások és december 4-i konkrét ajánlattételek után kihirdetik: a legjobb ajánlatot (34,89 milliárd forinttal) a Getronics Magyarország adta. Két pályázó (a kínai CIC és az osztrák-magyar Kapsch) az utolsó fordulóban kiesik, a negyedik ajánlattevõ T-Systems viszont drágább (53,4 milliárd forintos) ajánlatot adott be. Ez utóbbi ajánlattétel eredményes ugyan, de az ÁAK nem nevezi meg a céget a tenderen második helyezettnek.

2012. december 15-27. – A T-Systems elõzetes vitarendezési eljárást kezdeményez azért, hogy a nyertes lapjaiba beleláthasson (a technológiai garanciákra és árajánlat megalapozottságára voltak kíváncsiak), de az ÁAK ezt üzleti titokra hivatkozva elutasítja.

2013. január 15. – A Getronics nem írja alá a szerzõdést

2013. január 16. Vályi-Nagy Vilmos, a téma minisztériumi felelõse bejelenti, a Getronics kap még 30 napot.

2013. január 18. – A Getronics bejelenti: visszalép.

2013. január 21. – Giró-Szász András bejelenti: a Getronics visszalépése nincs érdemi befolyással a rendszer beindítására.

2013. január 23. – Orbán Viktor közli: a rendszer kiépítését a kormány megoldja saját hatáskörben.
Link