Orbán nélkül megáll az élet
rta: lica - Dtum: 2013. mrcius 29. 22:43:26
Az alkotmányjogász szerint mindenki a miniszterelnök parancsára várt, emiatt késlekedett a mentés az M1-es sztrádán. Centralizáció szülte rettegést említ, Pintér idõzavarral küzd, az autópálya-kezelõ pedig alárendelt szereppel indokol. Ki a felelõs a havazás és hófúvás miatt kialakult közlekedési káoszért?
Teljes hr


Mûszakilag megfelelõ gépjármûvek, több ezer tonna só és megerõsített ügyeleti szolgálat – többek között ezek biztosítják, hogy az Állami Autópálya Kezelõ Zrt. (ÁAK) által kezelt úthálózaton a gépkocsik a téli havas, csúszós idõszakban is folyamatosan közlekedhessenek. Az ÁAK lapunk megkeresésére hangsúlyozta: mérnökségük teljes létszámban, teljes jármûparkkal és teljes készültségben várta a fejleményeket március 13-án. Csütörtökön – az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetése alapján – a szükséges preventív síkosságmentesítést minden szakaszon elvégezték, és ezt követõen is folyamatosan dolgoztak, „de a hófúvások, illetve a számtalan baleset jelentõsen megnehezítette a munkánkat".
„Az átlagosan megszokottnál lényegesen több jármû volt autópályáinkon. Sokan indultak útnak a figyelmeztetések ellenére pihenni a hosszú hétvégére (akár hazai wellness-szálló felé, akár a szomszédos országok síterepei felé). Munkatársaink jó része 35 órán keresztül teljesített szolgálatot, van olyan kollégánk, aki ez idõ alatt végig a pályán volt" – közölte Götz Attila kommunikációs vezetõ szakértõ.

A képre kattintva galéria nyílik (Fotó: MTI / Vajda János) Általánosságban elmondta: sószóró jármûveik 14 méteres szélességben szórnak. Kétsávos pályák esetén kettõ, háromsávosnál három hókotró jármû halad konvojban oly módon, hogy az elõzõsávban haladó van elöl, a többiek pedig sávonként pár méterre lemaradva követik, és átlósan tolják le a pályáról a havat.
Arra a kérdésre, hogy miért nem zárták le korábban – akár már az elsõ nagyobb balesetet követõen – a sztrádákat a kamionok elõtt, azt mondta: ezekben a helyzetekben az autópálya kezelõje alárendelt szerepben van, a kamionstop elrendelése minisztériumi hatáskör. „Ezen felül baleset vagy katasztrófahelyzet esetén az autópálya lezárásáról, annak mértékérõl, idejérõl minden esetben a rendõrség és a katasztrófavédelem intézkedik" – tette hozzá.
Parancsra vártak
Annak, hogy Pintér Sándor belügyminiszter és Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság vezetõje miért csak órákkal késõbb – miután ezrek vesztegeltek már hosszú ideje autójukban a sztrádákon – hirdettek katasztrófahelyzetet, Kolláth György alkotmányjogász szerint egyszerû a magyarázata.
„Mindenki a legfõbb ember parancsára várt. Ez a centralizált rendszer sajátja, ami felül látványos, alul viszont mûködésképtelen. Senki nem mer dönteni, fél a következményektõl, nehogy hibázzon, rettegnek attól, hogy mit szól majd a hierarchia csúcsán lévõ 'fõember'" – magyarázta a késlekedés általa vélt okait Kolláth.

Fotó: MTI / Mihádák Zoltán
Úgy látja, nem lett volna szabad a hókáosz idején éppen a brüsszeli EU-csúcson lévõ miniszterelnök utasítására várni, hanem az adott veszély erõsségi fokozatának megfelelõen akár azonnal veszélyhelyzetet kellett volna hirdetni, minden szükséges intézkedést megtenni annak elhárítására. Ez ugyanis – mondja – nemcsak joga, hanem kötelessége is a kormánynak.
„Az alaptörvény 53. cikke pontosan rendelkezik a kormány hatáskörébe tartozó, úgynevezett veszélyhelyzet kinyilvánításáról. A világon nincs olyan magas beosztású vezetõ, aki, ha baj van, a távolból szurkol. De, még ha így is esett, a miniszterelnöknek lehetõsége lett volna felhatalmazást adni például a kormánybiztosoknak, vagy miniszterelnöki biztost megnevezni, és elrendelni a szükséges intézkedéseket. A legfõbb gond a késedelemmel volt, egyáltalán nem vagy túl késõn hoztak meg döntéseket, ráadásul a híradásokat a kuszaságok jellemezték" – tette hozzá.
Bármit megtehetnek
Nemcsak az alaptörvény, a 2001-ben életbe lépett új katasztrófavédelmi törvény is elõírja, mi a kormány feladata rendkívüli helyzetekben. Eszerint a kormány és a rendvédelem szervei különleges jogosítványokat kapnak, szinte bármit megtehetnek a veszély elhárítása vagy a kármentés érdekében: leállíthatják az autós, vasúti, légi közlekedést, korlátozhatják a lakosság mozgását az utcákon, utakon, sõt azt is elõírhatják, hogy az ország veszélyes területeire, megyéibe, településeire csakis különleges engedéllyel lehessen belépni=