Neves ügyvédek is részt vettek a nyelvvizsgacsalásban?
rta: postaimre - Dtum: 2013. prilis 03. 13:45:19
Rendõrök és büntetés-végrehajtási dolgozó mellett ügyészek és neves ügyvédek is érintettek lehetnek a múlt héten kipattant nyelvvizsgacsalási botrányban – értesült a hvg.hu. Úgy tudjuk, akár több száz vagy akár ezer gyanúsítottja lehet az ügynek. A Pest Megyei Ügyészség szóvivõje egyelõre csak arról számolt be, hogy százötvenen érintettek. Magyarországon évtizedek óta jó üzlet a nyelvvizsga-hamisítás, minden tizedik bizonyítvány hamis.
Teljes hr
Rendõrök és büntetés-végrehajtási dolgozó mellett ügyészek és neves ügyvédek is érintettek lehetnek a múlt héten kipattant nyelvvizsgacsalási botrányban – értesült a hvg.hu. Úgy tudjuk, akár több száz vagy akár ezer gyanúsítottja lehet az ügynek. A Pest Megyei Ügyészség szóvivõje egyelõre csak arról számolt be, hogy százötvenen érintettek. Magyarországon évtizedek óta jó üzlet a nyelvvizsga-hamisítás, minden tizedik bizonyítvány hamis.


A nyelvvizsgacsalási botrány kipattanása banális volt: a szervezõk már annyira bátrak voltak, hogy nem csak az interneten hirdették szolgáltatásukat, hanem szórólapon is, amelyen olcsó, gyors és biztos módot ígértek a nyelvvizsgát megszerezni vágyók számára – értesült igazságügyi forrásokból a hvg.hu. Egy ilyen, a Keleti pályaudvar környékén osztogatott reklámanyag alapján szereztek inormációkat a nyomozók, s ez alapján indult el a büntetõeljárás. Még a szórólapot osztogató férfit is bilincsben vitték el, tudomásunk szerint a férfit azzal gyanúsítják, hogy hét éve szerez ügyfeleket a nyelviskoláknak.

A múlt héten azzal gyanúsították meg két Pest megyei és egy budapesti nyelviskola dolgozóit, hogy bûnszervezetben követték el a csalásokat. A Pest Vidéki Nyomozó Ügyészség vesztegetés, befolyással üzérkedés és okirat-hamisítás gyanújával nyomoz. Négy gyanúsított elõzetes letartóztatásba került, rajtuk kívül négyen házi õrizetben vannak, további 39 gyanúsított pedig – mint azt a hvg.hu ügyészségi forrásból megtudta – szabadlábon védekezhet.

Mint korábban megírtuk, a nyomozó hatóság gyanúja szerint az érintettek pénzért adtak el írásbeli feladatsorokat és elintézték azt is, hogy akik fizettek, azok átmenjenek a szóbeli vizsgán. Az elõre megszerzett írásbeli feladatsorokat kitöltve adták el a jelentkezõiknek, a szóbeli vizsgát pedig úgy intézték el, hogy a velük együttmûködõ vizsgáztató érdemi teljesítmény nélkül vagy minimális tudással engedte át azt, aki fizetett ezért. A középfokú komplex nyelvvizsgáért 300-350 ezer, a felsõfokúért 500-550 ezer forintot kértek.

Pancser közvetítõ miatt buktak le

A Magyarországon "bevett" csalásnak egyébként az eddigi tapasztalatok szerint két formája létezik. Egyik a „piacon vásárolt” okmány, a másik az, ami valódi ugyan, csakhogy a vizsgát nem a tulajdonosa tette le, hanem helyette valaki más. A legújabb nyelvvizsgaügy ennél már sokkal profibb módon folyt: formailag minden rendben ment, mert a diákokat elõre felkészítették a vizsgáztatók és a szóbelin nem vártak tõlük nagy teljesítményt. Mindez a vizsgázóknak fejenként több százezer forintba került.

Információink szerint a mintegy ötven gyanúsítotton kívül – akiknél már házkutatást is tartottak, és akik többsége beismerõ vallomást tett –, további száz érintettje már van is az ügynek. Értesüléseink alapján ugyanis a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség (PNYÜ) munkatársainak egy olyan lista került a birtokukba, amelyen névvel, telefonszámmal, illetve a nyelvvizsga típusa alapján pontosan vezették, hogy kik fizettek a nyelvvizsgáért, sõt azt is nyilvántartották, hogy ki volt a közvetítõ, aki az „ügyfeleket” beszervezte.

Egy korábbi hirdetés a neten - olcsón, gyorsan
Fotó: hvg.hu

A Pest Megyei Fõügyészség szóvivõje, Kállai Gábor a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, 150 érintettje van jelenleg a büntetõeljárásnak, amely a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) nyomozása alapján indult el. Miután az NVSZ munkatársai felgöngyölítették az utóbbi háromnegyed év nyelvvizsgacsalásait, tõlük vette át a vizsgálatot a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség. „Azért hozzájuk tartozik az eljárás, mert az érintettek között büntetés-végrehajtási dolgozó és rendõrök is vannak.”

A szóvivõ által említett rendõrök és a bv-s, akinek munkaviszonyát már megszüntették, a fõiskolai vagy egyetemi diplomával általában valamilyen vezetõi, középvezetõi pozícióban lehettek. Információink szerint az igazságszolgáltatás más területén dolgozókhoz – ügyvédekhez és ügyészekhez – is eljuthatnak a nyomozó ügyészek, olyanokhoz, akik nem csak nyelvvizsgavásárlóként, hanem közvetítõként is közremûködtek. Amennyiben valakirõl kiderül, hogy hamis nyelvvizsga alapján kapott munkáltatójától nyelvvizsgapótlékot, azzal visszafizettethetik a csalás révén szerzett pluszpénzt. Emellett az illetõnek számolnia kell azzal, hogy a bûncselekmény elkövetése miatt büntetést kaphat és érvényteleníthetik a bizonyítványát.

Kállai Gábor szerint ha bûnösségük bebizonyosodik, akár kettõtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztésre is számíthatnak. „Négy gyanúsított esetében azért döntött a bíróság az elõzetes letartóztatás elrendelésérõl, mert náluk fennáll a szökés, elrejtõzés, valamint az eljárás meghiúsításának és a bûnismétlésnek a veszélye is” – közölte a szóvivõ. Kállai megjegyezte, a nyelvvizsgát vásárló egyetemista, fõiskolás esetében az okirat-hamisítás miatt kiszabható büntetési tétel maximuma három év szabadságvesztés. „A tudomásunkra jutott érintettek már nem számíthatnak enyhítésre, de akik önként jelentkeznek a hatóságnál, azoknak az ügyében ez alkalmazható” – tette hozzá Kállai Gábor. A büntetõeljárás elsõrendû gyanúsítottjának, P. Andrásnak a védõje, Gál András a hvg.hu-nak azt mondta, hogy mivel a sokszereplõs, több évre visszamenõ büntetõeljárás kezdeti fázisban van, egyelõre nem kíván az ügyben nyilatkozni.

Visszatérõ kísérlet

A nyelvvizsgabiznisz egyébként nem egyedi, több éve írtunk arról, hogy diplomát vagy érettségi bizonyítványt gyártott és árult egy jól szervezett hálózat. Akkor szerkesztõségünknek egy fiatalember elmondta, négyszázezer forintért nem csak egy néhány hét alatt elkészített diplomát kaphat kézhez, hanem – a lebukást minél inkább kerülendõ – még a tablóra is rákerülhet. A diplomagyártók akkor szintén hirdetések révén szereztek maguknak ügyeleket. A hirdetésekben megadott email-címek csak nagyon rövid ideig éltek, hogy minél nehezebben akadjon rá az okirat-hamisítók nyomára a hatóság.

Hogy milyen mértékû a probléma, néhány évvel ezelõtt az oktatásszervezéssel foglalkozó Oktatási Hivatal (OH) akkori elnöke is jelezte a HVG-nek. Bakonyi László akkor azt mondta félévente legkevesebb tíz alkalommal kényszerül feljelentést tenni nyelvvizsga-hamisítás gyanúja miatt, illetve Magyarországon minden tizedik nyelvvizsga-bizonyítvány hamis. Szerinte „hamisítanak mindent” – a világnyelvek ismeretét igazoló okmányokon kívül – kínai, eszperantó, lovári cigány papírokat is, mondta Bakonyi.

Tavaly a Blikk számolt be arról, hogy valódi, de ki nem érdemelt nyelvvizsgaokmányokat szerezhettek többen is a Budapesti Corvinus Egyetemen 300 ezer forint ellenében. 2010 és 2011 között négy nyelvvizsgáztató és egy közvetítõ segített, hogy olyanok is szerezzenek nyelvvizsga-bizonyítványt, akik a követelményeknek egyáltalán nem feleltek meg. Késõbb az egyetem viszaközpontja közölte, hogy a nyelvvizsgacsalás nem náluk történt, az egyetem csak helyszínt biztosít két nyelvvizsgaközpont szóbeli és írásbeli vizsgáihoz.

A 2002-es nyíregyházi nyelvvizsgabotrányban több közszereplõ is érintett volt: rendõrök mellett vezetõ beosztásban dolgozó személy, önkormányzati képviselõ, egyetemi oktató helyett két fõiskolai hallgató ment el nyelvvizsgázni alkalmanként 40-150 ezer forintért. Az egy évig tartó vizsgálat után a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ügyészség harminc gyanúsított ellen nyújtott be vádiratot a bírósághoz. A botrány kirobbanását követõen Mezõ Ferenc fideszes debreceni önkormányzati képviselõ lemondott képviselõi mandátumáról, és párttagságát is felfüggesztette. Az egykori politikust 2003-ban 60 ezer forint pénzbírságra büntette a Nyíregyházi Városi Bíróság, emellett a közgyûlésbõl és a Debreceni Egyetemen betöltött tanári állásából is távoznia kellett.
Kötelezõ lesz a nyelvvizsga

Évente 1000-1500 hallgató nyelvvizsgájának hiányát kell „orvosolni” – számolt be errõl egy évvel ezelõtt az Eduline-nak Lengvárszky Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) oktatási igazgatója. Megemlítette, az egyetemen végzõ hallgatók közül az alapképzéseken és régi fõiskolai-egyetemi képzéseken tanulók 20-24 százaléka nem tudja átvenni végbizonyítványát nyelvvizsga hiányában. Az országos átlag pedig 30-40 százalék körül van.

A jelenlegi szabályozás szerint alapképzésben szerzett felsõfokú oklevél csak akkor adható ki, ha a hallgató egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Ez alól mentesülnek azok a diákok, akik legalább 40 évesen kezdték meg felsõfokú tanulmányaikat, és záróvizsgájuk legkésõbb a 2015/16-os tanévben lesz. Azok számára viszont, akiknek már csak a nyelvvizsga-bizonyítvány hiányzik az oklevél kiadásához és a záróvizsga óta eltelt 3 évben nem sikerült államilag elismert középfokú nyelvvizsgát szerezniük, lehetõségük van a felsõoktatási intézmény által szervezett belsõ nyelvvizsgán igazolni nyelvtudásukat. Erre legutoljára idén, azaz a 2012/13-as tanév tavaszán záróvizsgázóknak lesz lehetõségük.
Link