Visszaélés a külhoni szavazatokkal?
rta: postaimre - Dtum: 2013. prilis 07. 09:09:21
Az elmúlt hetekben a magyar parlament negyedik alkotmánymódosításától zengett a hazai sajtó. Sok egyéb mellett a választási eljárási törvény módosítása is terítékre került, melynek végleges szövege talán a héten kerül az Országgyûlés elé. Miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a választásokon való részvételhez szükséges elõzetes regisztrációt, a téma kiszélesedett egészen a határon túlra.
Teljes hr
Az elmúlt hetekben a magyar parlament negyedik alkotmánymódosításától zengett a hazai sajtó. Sok egyéb mellett a választási eljárási törvény módosítása is terítékre került, melynek végleges szövege talán a héten kerül az Országgyûlés elé. Miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a választásokon való részvételhez szükséges elõzetes regisztrációt, a téma kiszélesedett egészen a határon túlra. Az érthetõ, hogy magyarországi lakóhellyel nem rendelkezõ magyar állampolgároknak szükséges az elõzetes regisztráció a tisztánlátás érdekében, de vajon, ha ezeket az adatokat nem hozzák nyilvánosságra, kit és mit szolgál? Határon túli magyar érdekeket vagy pártérdeket? Egyáltalán mennyi határon túli szavazattal kell számolni 2014-ben?

Január elején felesleges jogkorlátozásnak minõsítette az Alkotmánybíróság (AB) a választások elõtti feliratkozás ötletét, ugyanakkor hozzátette a választópolgárok bizonyos csoportjai esetében indokolt. A módosító javaslat az AB által felvetett aggályokat jórészt kezelni igyekszik, a következõképpen: az úgynevezett központi névjegyzékbe, vagyis a választásra jogosultak listájára minden magyar állampolgárt automatikusan felvesznek, aki jogosult szavazni, és van magyarországi lakcíme. Akinek nincs magyar lakcíme, annak a módosítás értelmében – 2013. augusztus 1-jétõl legkésõbb a szavazást megelõzõ 15. napig – is kérelmeznie kell, hogy felvegyék a névjegyzékbe. A határon túli magyarok ezt négyféleképpen tehetik meg: levélben, az ügyfélkapun keresztül, a választások hivatalos honlapján, illetve bármely magyarországi választási irodában.

Nem ad azonban választ a javaslat az újabban felvetõdött kérdésekre, vagyis hogy miképpen biztosítható a határon túli magyarok biztonsága, és miként lehet kizárni annak lehetõségét, hogy a rengeteg, borítékban keringõ szavazat miatt megkérdõjelezõdjön a választások tisztasága.

Fõ a biztonság?

A külhoni magyar állampolgárok tekintetében kötelezõ lesz tehát a regisztráció, viszont a törvény egyelõre nem ír elõ errõl adatközlési kötelezettséget. Amennyiben ez nem változik, az azt jelenti, hogy nem lesz információnk arról, hányan kérték felvételüket a levélben szavazók névjegyzékére. A kormány ezt azzal indokolja, hogy egyes országokban – Szlovákiában és Ukrajnában – hátrányok érhetik azt, akirõl kiderül, hogy felvette a magyar állampolgárságot. Ez indokolhatja a levélben szavazók névjegyzékének anonimitását, de semmiképp sem indokolhatja az említett statisztikai adatok nyilvánosság elõl való eltitkolását. Legfeljebb arról lehet vitatkozni, hogy az adatok milyen földrajzi mélységig legyenek nyilvánosak.

Ellenkezõ esetben azonban elképzelhetõ, hogy a külhoni szavazatok vonatkozásában a választási eljárás során az egyetlen nyilvános mozzanat a szavazatok megszámlálása lenne. A törvény lehetõvé teszi ugyan, hogy az összegyûjtött levélszavazatok megszámlálásánál ne csak a munkát végzõ Nemzeti Választási Iroda munkatársai legyenek jelen, hanem „a Nemzeti Választási Bizottság, (…) a médiatartalom-szolgáltató képviselõje, valamint a nemzetközi megfigyelõ” is, arra egyiküknek sem lehet rálátása, hogy az urnákban összegyûjtött szavazatok mögött valóban választópolgárok állnak-e.
Kattintson és látogasson el Székelyföldre!

A javaslat vitájában azonban az ellenzéki képviselõk épp azt vetették fel, hogy hiába titkolnak statisztikai adatokat, a választásokkor úgyis kiderül, ki a magyar állampolgár, hiszen a választási irodának legalább két alkalommal kell levelet küldenie a határon túli magyaroknak, akiknek – ha szavazni akarnak – legalább egy válaszlevelet kell visszaküldeniük. Hiába élnek ugyanis a modern technológia adta lehetõségekkel, és iratkoznak fel a névjegyzékbe az interneten keresztül, az úgynevezett szavazási levélcsomagot hagyományos úton kell megkapniuk. A módosítás ugyan lehetõvé teszi, hogy a határon túliakat is felvegyék a külképviseleti névjegyzékbe, vagyis a nagykövetségeken szavazzanak, de ezzel nem mindenki tud majd élni.

A javaslat elfogadásával az új állampolgárok adatai kizárólag a kormány, így a Fidesz számára maradnának hozzáférhetõek - ezek alapján küldött Orbán Viktor levelet nemrég a külhoniaknak. A kedvezményes honosításhoz szükséges személyes adatokkal ugyanis a kormányhivatalok rendelkeznek, az adatbázis a kormány számára rendelkezésre áll, ám ha még a számukat is titkolni fogják, az nemcsak a választás végeredményét illetõen vet fel aggályokat, de a kampány idején sem jelent egyenlõ esélyt. A fideszes módosító vitájában a kormánypártiaknak nem sikerült eloszlatniuk a valódi cél miatt aggódó ellenzékiek félelmeit.
Látogassa meg Felvidéket is!

Mennyi az annyi?

Vajon milyen mértékben befolyásolhatják a külhoni szavazatok a soron következõ, 2014-es országgyûlési választásokat, hány mandátum sorsáról dönthetnek.

Több mint 422 ezer állampolgársági kérelem érkezett 2011 januárja óta, állampolgársági esküt több mint 340 ezren tettek ez idáig. Amennyiben a kérelmek és az eskütételek hasonló ütemben haladnak, jövõ ilyenkorra talán fél millióval nõhet a magyar állampolgársággal rendelkezõk száma. Legyen ebbõl 450 ezer a 18 évnél idõsebbek száma. 2014-ben tehát 8 millió magyarországi és mintegy 450 ezer nem magyarországi polgár lehet jogosult választani. A 450 ezer valamivel több, mint öt százaléka a 8,45 milliónak. Mielõtt tovább mennénk fontos leszögezni, hogy a magyarországi és a külhoni magyaroknak nem egyforma szavazatuk van, míg az elõbbiek egyéni jelöltre és listára is szavazhatnak, az utóbbiaknak csak listás voksuk van. Az új, 199 fõs Parlamentbe azon listás szavazatok közé érkezik döntésük, mely 93 mandátumot eredményez az itthoni listás, a külhoni- és a nemzetiségi listás szavazatokkal együtt.

A legfontosabb kérdés, vajon milyen lesz a határon túli magyarok aktivitása, elõbb a regisztrációban, majd a választások idején. Úgy vélem, nem nagyon lövök mellé, ha azt mondom, csekély. Ez azt jelentheti, hogy a külhoni választópolgárok szavazatainak súlya még az öt százalékot sem éri majd el 2014-ben az országos listákon. Ha a teljes választási rendszert, az egyéni és listás mandátumok összességét nézzük, akkor körülbelül kettõ százalékos jelentõségû szavazattömegrõl beszélünk, ami talán két-három képviselõi helyrõl dönthet. Vajon mekkora energiákat fognak mindezért megmozgatni a pártok? És ami ennél talán még fontosabb, hányan fognak mindennek utánaszámolni, mielõtt a 2014-es választások akármilyen kimeneteléért is, a külhoni magyarokat teszik meg bûnbakká?
Link