Van-e élet a pénz után, avagy az emberek egymást fogják enni?
Írta: postaimre - Dátum: 2013. április 12. 10:10:59
Néhányan már a pénz utáni, sokan pedig az erõsen pénzhiányos idõszakunkban vagyunk. Bár ez utóbbiról még azt gondolják „fent”, hogy nincsenek eléggé kizsigerelve. Még nincs minden kisajtolható kisajtolva, még nincs eléggé megnyomorÃtva, aminek megnyomorÃtva kell lenni. A szegénység és nyomorúság azt a réteget sújtja és fogja mind inkább sújtani, akik a piramis alján vannak. Aztán úgy terjed felfele, mint a kórság, most is szedi a magas „C”-ben áldozatait, de még csak keveseket.
Teljes hír
Néhányan már a pénz utáni, sokan pedig az erõsen pénzhiányos idõszakunkban vagyunk. Bár ez utóbbiról még azt gondolják „fent”, hogy nincsenek eléggé kizsigerelve. Még nincs minden kisajtolható kisajtolva, még nincs eléggé megnyomorÃtva, aminek megnyomorÃtva kell lenni. A szegénység és nyomorúság azt a réteget sújtja és fogja mind inkább sújtani, akik a piramis alján vannak. Aztán úgy terjed felfele, mint a kórság, most is szedi a magas „C”-ben áldozatait, de még csak keveseket.
Azt mondják Nyugat-Európai titkosszolgálati szinteken- az emberek egymást fogják enni, mire a folyamat eljut oda, hogy megegye a piramis legtetején lévõket is. A folyamat célja ez is, ezért indÃtottak Ãgy el, tudva azt, hogy elõször azokat fogja igazán sújtani és tönkretenni, akik az EU, az USA izraeli piramisainak termelõ, tartó alapkövei.
A folyamatok persze egymásba érnek, és egyik sincs a másik nélkül. Amelyik rendszer nem fenntartható, az a rendszer idõvel törvényszerûen bukik, csak nem mindegy mit visz magával és mikor. Ezt a folyamatot gyorsÃtják fel tudatosan elültetve a pusztÃtó korságot a zsidóság agyában egyrészrõl azért, hogy ne vigyenek magukkal még több mindent ezen a bolygón a pusztulásba. Sajnos és nem meglepõ módon a zsidóság pusztulásnak az elsõ kárvallotjai az emberek, (ennek minden nap tanúi vagyunk- kilakoltatások, tönkrement, öngyilkos magyarok), és majd csak az egyre magasabb szinten lévõ zsidóság, mert a paraziták a túlélésükért elõször a gazdatestet áldozzák be. Másrészrõl már rég összefogtak azok az erõk, amelyek ellen is állnak és nem csak folyamatokat indÃtanak, hanem tesznek is az emberekért.
A harc a háttérben zajlik, és már eldõlt, de tudni kell, hogy a zsidók a megszerezett tulajdont nem adják könnyen. Bármi áron elv alapján hajlamosak a káosz és totális pusztÃtást kiváltó reakcióik megteremtésére. A mûtét ezért óvatos.
Mégis szeretnék mindenkit megnyugtatni, aki fél a további nyomorúságtól, kilátástalan helyzettõl, pénz nélküliségtõl szenved.
Egy idõs barátommal beszélgettem, akinek úgy vág az esze, mint bármely fiatalé, mondta az 50-es években az egész családját kilakoltatták (mert magyar volt) egyik éjszakáról másnap reggelre a kényelmes fõvárosból. Csak az éppen viselt ruha, néhány tárgy, se semmit nem tudtak magukkal vinni, nem hogy bútorokat. Egy bõröndöt. Se étel, se pénz. Technika, egyáltalán telefon sem volt...
Mégis azt mondja az az életöröm, és az egymásért élés boldogsága, a szabadság, ami minden létezõ és élõ legalapabb lételeme, akkor tapasztalta meg õ is és nagypapája mit is jelent. Õ is, a családja is, és a többi kilakoltatott.
Élet-öröm volt, mert egy akkori szinten szabályozott világból kiszabadultak egy olyan világba, ahol a saját emberi törvényeik szerint élhettek. A faluban tudták ezt, és addig gondoskodtak róluk szeretettel, amÃg õk magukat nem tudták ellátni. Szeretetben éltek, megállt az idõ, mindenük megvolt. És azon felül megvolt nekik, ami nekünk ma nincs: jutott idõ a szeretteikre, barátokra. Nem kellett nézni az órát soha, mert a legtöbb helyen még nem is volt óra. Az emberek pedig törvényszerûen egymáson segÃtettek örömmel. A segÃtség egymáson örömet okozott az embereknek és még több hálás segÃtséget.
Nagyon nehéz idõszak volt a magyar történelemben az elmúlt 70 év, mégis azt mondja ez az idõs barátom, hogy a jelenlegi élet sokkal nehezebb. NyugdÃj mellett többet „pörögve” dolgozik, rohannak a napok, a hetek, a hónapok, az évszakokat csak úgy tudja megkülönböztetni, ha bejelentik mely nap van évszakváltás. Ennyit nem kellett dolgoznia azért a kis megélhetésért és pénzért, amibõl igazán nem tud költeni semmire és élvezni sem tudja se a szabadságot, se nyugdÃjas korában a nyugalmat.
Azt mondja, amikor kitelepÃtették õket a zsidók, elszakÃtva mindentõl és mindenkitõl, amit addig felépÃtettek, akkor a Jóisten segÃtette meg abban a kilátástalan, nyomorúságos, pénz- és munka nélküli helyzetben magyarként saját hazájában számûzve. Aztán azt is hozzátette, hogy a Jóisten a magyarok voltak.